Ha a könyvtár a használók tényleges nyereségében gondolkodik, akkor tovább kell látnia, mint a könyvek és az olvasás, vagy azzal, hogy nem csak az okosságot (vö.: tényismeret), hanem bölcsességet (kombinációs képesség a lényeglátáshoz) is célozza. Ekkor nem csak azt szorgalmazza és díjazza, hogy ki hány könyvet visz ki, netán olvas is el. A könyv és az olvasás alapnak ugyan nem rosszak, de a lényeg ezeken túl van... (MG)

Folytatva link a figyelem témájába való bevezetést... Szász Máté biológus a Kösz jól c. podcastban Mérő Lászlót idézte a semmittevés kapcsán: "Az agyunk számára létfontosságú, hogy időnként ne csináljunk semmi létfontosságút". A holland "niksen" (ejtsd: nikszen) kifejezés kb. ennek felel meg: nem foglalkozunk semmivel, leülünk és bambulunk, max. egy kávét iszunk. A mai embernek komoly gondot okoz még az is, hogy ne vegye elő a telefont. Tehát az esetek többségében aktivizáljuk valamelyik érzékszervünket.

link Az információs társadalomban a figyelmi formák kóros eltolódása jellemző. A fókuszált, kifelé irányuló figyelem agyi központja, a TPN (task positive network) erősen túl van terhelve. Szeretjük túlterhelni SMS-ek megválaszolásával is, mert az agyunk annál több dopamint, ún. "boldogsághormont" termel, minél hamarabb válaszoljuk meg az üzeneteket. És itt találjuk a különbséget a bölcsesség és az okosság között.
- Az okosnak jól működik a TPN-je (fókuszált figyelem), az adatok, tények megjegyzésére. A mai felnőttek idejében ezt gondolták okosságnak.
- A bölcsesség az adatok önreflexiókkal, érzésekkel, emlékekkel való kapcsolatba állításról szól. Ám a mai embernél alul marad az ehhez szükséges DMN (default mode network) alapértelmezett hálózata. A bölcsesség további feltétele a nézőpont-váltás képessége és igénye. A saját, szükségszerűen torzító személyiségtől függetleníti az adott problémát, ami nagyfokú absztrakciót igényel. Ehhez a DMN-t kell üzemeltetnie, azaz időnként semmit kell tennie.

Ezért nem szerencsés a vezetői mikromenedzselés sem. Az adatokból Dunát lehet rekeszteni. Sokkal inkább a rendezési képességre van szükség - fejtegeti Szász Máté. (ref.: MG)

A norvég beszerzési rendelet (innkjöpsordningen) a kötelespéldány rendelet egyfajta kiegészítése. A rendszer az 1960-as évek óta azt a cél szolgálja, hogy a Norvég Művészeti Bizottság megbízott szakértői által kiválogatott norvég szépirodalmi művek eljussanak az ország összes közkönyvtárába. A körbe bekerülést a kiadók kezdeményezik kiadványaik számára. Azaz Norvégiában felismerték: a kezdetben 1000-es nagyságrendű beszerzett példányszámmal megéri biztos talajt kínálni szerzőknek, kiadóknak egyaránt. Továbbá: a rendszer könnyebbséget jelent a könyvtáraknak is: kevesebbet kell foglalkozniuk a beszerzéssel, ha azt országosan végzik. Emögött az a tény is rejlik, hogy az ország egyes területein nem tér el gyökeresen a használói igény, tehát a beszerzés jelentős hányada központosítható.

Az évek során a beszerzendő művek köre kibővült gyermek- és ifjúsági irodalommal, képregényekkel, illetve norvégra fordított világirodalmi művekkel is, habár szegmensenként külön-külön határozzák meg a közkönyvtárakba eljutó példányszámot. Az alapgondolat az, hogy legyen egy olyan nemzeti szépirodalmi minimum, amely művek mindenhol megtalálhatóak a közkönyvtárakban (vö.: minőségbiztosítás). A rendszer aztán fokozatosan bővült más műfajokkal is, bár ott már nem garantálják, hogy minden kiválogatott műből mindenhová jut. Ha nincs elég példány, akkor lakosságarányosan terjesztenek a kistérségek között. Időről időre persze fellángol a vita, hogy ki és milyen szempontok szerint válogasson, egyáltalán szükség van-e ilyen fajta központi beszerzésre, egyfajta kánon meghatározására ezáltal. A központosított beszerzési rendszer azonban évtizedek óta eredményesen működik, és teljesen egyedi a skandináv térségben is. Mindez természetesen nem korlátoz egy könyvtárat sem, hogy e kiadványok mellett mást, vagy többet szerezzen be. A művek körét időközben kiterjesztették az e-könyvekre is.

Nem meglepő, hogy egy közkönyvtár bejáratánál tábla hívja fel a használók figyelmét az alapvető viselkedési szabályokra. Jó, ha ez tiltások helyett mindinkább ok-okozati összefüggéseket illetve felhatalmazást tartalmaz. Nézzünk egy házirend példát a hollandiai Deventer város közkönyvtárából link .

- Üdvözlünk a Könyvtárban - Együtt kellemes és biztonságos környezetet teremtünk. Tapasztalsz bármilyen kellemetlenséget? Kérj tisztelettudóan segítséget egy munkatársunktól.
- Mindig vedd figyelembe a kollégáink kéréseit.
- Együtt a könyvtárban - Ügyelj a megfelelő hangerőre és a nyelvhasználatra. Nem fogadjuk el a megfélemlítést, a rasszizmust, az agressziót és az erőszakot.
- Zenehallgatáshoz használj fejhallgatót.
- Enni szeretnél? - Hozz magaddal saját ennivalót; gyorsétel vagy chips fogyasztása nem megengedett. Számítógépnél nem szabad enni. Hagyd tisztán a helyedet.
- Négylábú barátaid - szívesen látjuk a segítő kutyákat. Más kutyák pórázon jöhetnek a könyvtár kávézójába.
- Befolyásoltság alatt - az épületben és annak környékén tilos a dohányzás, alkohol vagy drogok használata, birtoklása vagy ezek alatti befolyásoltság.
- Biztonságos böngészés - pornográf, erőszakos vagy diszkriminatív képek és szövegek használata vagy terjesztése tilos.
- Kamerás megfigyelés - a könyvtárban készült biztonsági felvételek rendzavarás esetén felhasználhatóak. (ref.: MG)

Úgy tűnik, a könyvtár és a hangzó média kapcsolata egyre szorosabbra fonódik össze az utóbbi években. A könyvtárra többnyire független intézményként tekintenek az emberek, mely politikailag, üzletileg kevésbé pártos imázzsal bír. Számos példa akad arra, hogy a két funkciónak közös metszete alakul ki.

Az amszterdami OBA-ba (a város központi közkönyvtára) tv-stúdió is költözött. De sokkal általánosabb, hogy közkönyvtár alakít ki podcast- vagy akár zenei stúdiót, készít saját tartalmat, illetve felkínálja azt a település lakosainak, intézményeinek.

Példák a link oldalon:
- Muntpunt, Brüsszel (Mint írják a könyvtár honlapján: A Grid Studio egy olyan tér, ahol a fiatal tehetségek kísérletezhetnek és tanulhatnak egymástól, professzionális eszközökkel mind a feltörekvő, mind a tapasztaltabb kreatív alkotók számára. Multimédiás DIY-stúdió, amely alkalmazkodik a projektedhez. Kreatív központot keresel? Egy hangstúdiót? Egy videólabort? Egy fotózási helyszínt? Te alakítod a stúdiót az igényeid szerint. Az eszközök készen állnak. A közösség ott van, hogy segítsen neked.)
- Deichman Bjorvika, Oslo (online foglalási rendszerrel)
- Deichman Holmlia, Oslo
- Deichman Furuset, Oslo (a helyi fiatalok közösségének felügyeletével)
- OBA, Amszterdam (helyi tévéállomás bérli a helyet a könyvtártól).

Amikor kb. 20-25 éve a Katalisten felmerült, hogy a szigorúan vett könyvtári tevékenységen kívül más, szokatlanabb rendezvények is megjelenhetnének a könyvtárban, elhangzott a riadt "nehogy már bugyivásár legyen a könyvtárban" gondolat is. Lehet, hogy szó szerint ez ma sem lenne feltétlenül szerencsés, hanem ma inkább az a kérdés, hogy milyen társadalmi üzenetet támogathatna egy könyvtári rendezvény?
Ha végigfutunk az SDG-k (sustainable development goals - fenntartható fejlődési célok) során (ld.: link ), akkor láthatóvá válik, hogy számos szempont indokolja ezt a megközelítést. (A KIT-ben többször számoltunk már be német könyvtárak ruhakölcsönzéséről (link vagy link ) - zöld megfontolásból. De lehetnek további pszichológiai szempontok, arculati kapcsolódások, fenntarthatósági üzenetek, hagyományőrzési lehetőségek is... (MG)

A fast fashionhöz képest is elképesztő mennyiségű ruhát ontanak magukból a Temu vagy a Shein kereskedői, a fogyasztókat pedig az olcsóság miatt továbbra sem érdekli a környezet terhelése - mondja Csalár Bence divatszakértő.
- Az öltözködéssel kapcsolatban az emberek jó része az egójából indul ki, vagy legalábbis a saját, önmagával szembeni kétségeiből - a fenntartható divatról folyó diskurzusban ezért is volna érdemes megvizsgálni a fogyasztók motivációját. Hogy ki miért vesz meg valamit, összefügghet például az impulzusvásárlással, vagy mentális, önismereti kérdésekkel is. Amíg ezekkel nem vagyunk tisztában, addig jóval kitettebbek vagyunk azoknak a pszichológiai hatásoknak is, amelyek például egy fast fashion márkaboltba belépve érnek minket, és amelyek a folyamatos identitáskeresést, így a folyamatos vásárlás igényét erősítik. Kellő önismeret nélkül nem tudunk azonban koncentráltan foglalkozni egy tágabb spektrummal, így a globális divatipar problémáival vagy a környezetszennyezéssel sem.
- Magam is tapasztalom, hogy valahányszor a fenntartható divatról tartok előadást, mindenki akkor kapja fel a fejét és kezd el bekapcsolódni, amikor a személyes történetek felszínre hívásáról van szó - akár úgy, hogy újabb és újabb ruhák megvásárlása helyett elmész a nagymamádhoz megnézni, van-e nála például télikabát vagy ékszer, amit még fiatalkorában hordott. Itt nyilván tényező a generációs kérdés is: míg az Y-generációnál még cikinek számított használt ruhát hordani, a Z-generáció már egyfajta egyediséget lát benne.

Melyik hazai könyvtár segít elsőként a menstruációs szegénységen? link - kérdeztük korábban, de volt arról is szó, hogy Ingyenes intimbetétek Halifax könyvtáraiban link . További példát láthatunk most Amszterdam központi közkönyvtárából a Librarian Day by Day blogban: link Az ifjúsági részleg felé vezető út menti helyszínt mutató képen látható felirat szerint: "ingyen intimbetét és tampon a bejárat melletti pultnál". Ahol persze hölgy könyvtáros üldögél. (A forráslinken további 5 példa olvasható.)

A szolgáltatás természetesen azokat a használókat célozza, akiket érint a menstruációs szegénység, azaz a könyvtár tudatosan várja az alacsony bevétellel rendelkező fiatalokat és idősebbeket. (MG)

Az indonéziai Warak Kayu mikrokönyvtár az ötödik épület a mikrokönyvtár-sorozatban. A projekt célja az olvasás iránti igény fokozására az alacsony jövedelmű közösség számára vonzó, többfunkciós környezettudatos tervezésű és anyagokból álló közösségi terek létrehozása.
A SHAU iroda által tervezett és a PT Kayu Lapis Indonesia által indított projekt közösségi, magánszektorbeli és kormányzati együttműködés. Egy országos alapítvány ajándéka Semarang városának. A mikrokönyvtár mindenki számára ingyenes. Egy városi jótékonysági csoport üzemelteti, a helyi önkormányzattal együttműködve.

A tervezőiroda szerint a legkedvezőbb tervezési koncepció az egész épületet megemelése volt, mint egy hagyományos "rumah panggung" (cölöpökön álló ház), mert nemcsak könyvtárként funkcionál, hanem hozzáadott értéket képvisel azzal, hogy környékbeli és közösségi központtá válik.
Emellett az indonéz faipari termékek és gyártókapacitás bemutatására is szolgál.
A könyvtár megemelésével különféle térbeli elrendezéssel több program és sokféle tevékenység kínálható. A földszinten a nagy, félig szabadtéri terület pl. workshopokhoz használható. A bejárati széles tribün előadásokhoz vagy filmek vetítéséhez használható. A gyerekek figyelmének felkeltésére fa hinta szolgál. A földszintet virágládák keretezik a bensőségesebb hangulatot érdekében. Az emeleten kifeszített háló található, ahol a gyerekek feküdhetnek, pihenhetnek és olvashatnak, de közvetlenül is kommunikálhatnak az alattuk lévő szüleikkel és barátaikkal.

A többfunkciós megközelítés a könyvtár megszerettetésének eszköze, mivel az olvasás önmagában még nem népszerű tevékenység az országban.

A Warak Kayu mikrokönyvtár Semarang, Közép-Jáva fővárosa ikonikus építészetének legújabb eleme. A városközpont egyik nyilvános terén épült, közvetlenül a folyó mellé, nagyszerű kilátással a Kampung Pelangira szivárványfalura (helyi turisztikai látványosság). A téren egy kávézó található warungokkal (kis árusokkal), a közelben iskola van.
A polgármester nyilvánosan jelezte lelkesedését az új könyvtár iránt, mely a város turisztikai útvonalának része lesz. Így az a helyi közösségen túl a nagyobb városi hálózatba is beépül. (ref.: MG)

Nem csak a sivatagokban találkozhatunk végtelen ürességgel, de a könyvtárak könyvespolcain is beleütközhetünk ilyen problémába. Veszély az erőforrások okozta aggodalom, a könyvekhez való hozzáférés hiánya.
Íme 10 javaslat azoknak az iskoláknak, amelyek megakadályoznák a könyvtárak elsivatagosodását:

1. A tankerületek különítsenek el forrásokat diákokat érdeklő könyvek vásárlására, különböző műfajokban és zsánerekben (pl. képregény, nonfikció).
2. Az iskolák működtessenek éves könyvadományozási programot. Ezek tartalmazzanak leveleket, felhívásokat az adományozók, önkéntesek és a közösség felé. A könyveket természetben vagy pénzbeli adomány formájában is el lehet juttatni.
3. Az iskola legyen partnere a helyi közösségi könyvtáraknak, hogy havonta áttekinthesse azokat az általa leselejtezett könyveket. Ez forrás az osztálykönyvtárak polcainak.
4. Legyen tanári, tanítói cél, hogy 250-500 érdekes, a diákokat érdeklő könyv legyen az osztálykönyvtárában.
5. Iskolához kötődő médiaszemélyiség indítson "Ne legyenek üres polcok!" mozgalmat, hogy minden műfajban és témában elegendő könyv álljon a diákok rendelkezésre.
6. Az iskolák szervezzenek minden hónapban könyvosztást, hogy a tanulók elkezdhessék saját könyvtáruk építését.
7. Minden igazgató és igazgatóhelyettes gondoskodjon arról, hogy az iskola több pontján legyenek népszerű, szabadon hozzáférhető, olvasásra ösztönző könyvek.
8. Az iskola rendezzen felolvasást péntekenként, ahol önkéntesek olvasnak fel izgalmas könyveket az alsósoknak. Így a gyerekek gyakrabban hallhatnak történeteket.
9. Minden iskola indítson "könyvmolyhaver programot", amelyben a negyedik és ötödik osztályos tanulók olvasnak a kisebbeknek.
10. Minden iskola hozzon létre egy-egy "Nyitott Könyvtárat" az iskola 5-10 háztömbnyi körzetében, hogy a gyerekek az iskolán kívül is könnyen hozzáférhessenek könyvekhez.

Számos módszer létezik az iskolákban kialakuló könyvhiány megelőzésére. Amíg azonban nem tudjuk, hogy ez mit jelent az érintett gyermekek számára, esélyes, hogy egyes diákok nem férnek hozzá könyvekhez a saját iskolájukban. Új ötletekkel eredményesebben tudjuk szolgálni a gyermekek érdekeit. Biztosítsunk hozzáférést a könyvekhez a legkiszolgáltatottabb gyermekek számára, hogy ezzel felkeltsük az érdeklődésüket az olvasás iránt, lehetőséget adva a kibontakozásukhoz. (ref.: Aux Eliza)

(Frissítve) A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
12 - jobb munkaszervezés (vezetők)
3 - több csapatmunka és együttműködés
2 - konfliktuskezelési gyakorlat, képzés
2 - közös stresszoldás (pl. torna)
21 - őszinte kommunikáció, nyíltság.
Mindez diagramon, a 10 évvel ezelőtti adatokkal együtt:
link .

Ezek alapján úgy tűnik, hogy nincs lényeges változás: az őszinte szakmai kommunikáció tudná továbbra is a legjobban csökkenteni munkateljesítményt is rontó stresszt a könyvtárakban. Szintén fontos a vezetői minőség. (MG)

Egy később, a Könyvtárosok Facebook-csoportban kapott megjegyzés: "Banfai Zara: "?????????ezek között hol van a legnagyobb stresszfaktor a LÓFASZ FIZETÉS?"

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. szeptember 23-án, kedden 16 órakor rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat tizenharmadik rendezvényét A könyvtárosképzés jelene címmel.

- Dr. Egervári Dóra is arról beszélt, hogy a soft skillek egyértelműen erősítésre szorulnak a képzésben. Náluk is van történeti jellegű oktatás, amivel kapcsolatban felmerült már, hogy mi szükség van rá, de sajnos amíg a hallgatók nem megfelelő történeti ismeretekkel érkeznek az egyetemre, addig fontos ezeket is oktatni. Pedig az ilyen jellegű tantárgyak helyett lehetne sok mást is oktatni. Erre szerinte sajnos nem elég a három év alapképzés és a 180 kredit, plusz a két év mester szak sem.
- Dr. Németh Katalin szerint (...) is fejlesztésre szorulnak a kommunikációs képességek és a soft skillek. Elmondta még, hogy sajnos sokszor pótolniuk kell azt, amit a középiskola elmulasztott megtanítani. Az egyik kollégája egyszer megkérdezte a hallgatókat, hogy ők milyen kompetenciákat gondolnak fontosnak. Az erre érkezett válaszok közül néhányat felolvasott: kommunikáció, az emberekkel való foglalkozás, szocializáció, vezetői készség, technológiával kapcsolatban az ismeret és a használat, rugalmasság, a csinálni akarás. Ezután elmondta, hogy ő nem tud olyan kompetenciát mondani, amire kevésbé lenne szükség, csak olyat, amire még szükség lenne a képzés során.
- Egervári Dóra ehhez hozzátette, hogy a közösségimédia-használatot is fontos lenne tanítani, és kifejezetten azok számára, akik később közkönyvtárakban helyezkednek el.
- Németh Katalin erre reflektálva azt mondta, hogy inkább az a kérdés, hogy mit nem kéne tanítani. Ezért inkább a rugalmasságra és az önfejlesztésre nevelik a hallgatókat.
- Bujdosóné dr. Dani Erzsébet szerint az oktató felelőssége is az, hogy lássa, hogy a hallgatók kommunikációs képességeiben hiányosság mutatkozik, és alkalmazkodnia kell ehhez az oktatási módszereivel. A történeti tárgyak oktatásával kapcsolatban azt mondta, hogy azért fontos, mert látásmódot és kötődést ad a gyökerekhez.

- 1992-ben is téma volt a könyvtártörténet oktatásának aránya. Ekkor a Management in the Hungarian Library Education c. holland-magyar szakdolgozathoz készült kutatásban a szerzők megjegyezték: a holland Rijkshogskole Ijselland könyvtárosképzésében 0, a német Fachhoschschule Hannover esetében 50, az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzésében 1060 óra könyvtártörténeti óra volt. Azóta hasonló összehasonlítás nem ismert. Azidőben a budapesti tanszéken az összehasonlítás kapcsán Fülöp Géza akkori tanszékvezető elmondta: órákat kell biztosítani azoknak az oktatóknak, akik a könyvtártörténetet tanítják. (MG)

Az IFLA Journal különszámának témája az MI globális könyvtári szakmai átalakulásra tett hatása. A benne szereplő 18 tanulmány azt vizsgálja, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a könyvtári szolgáltatásokat, az információs műveltséget, a szakpolitikai döntéshozatalt és a szakmai gyakorlatot. A szerzők egy scoping review keretében elemzik, hogyan jelennek meg az MI-műveltség (AI literacy) irányelvei és oktatási gyakorlatok az egyetemi könyvtárakban. 2014-2024 között megjelent publikációkat vizsgáltak, és 1824 cikkből csak 10 felelt meg a beválasztási kritériumoknak.

Főbb megállapítások:
- A legtöbb egyetemi könyvtár nem rendelkezik MI-irányelvekkel. Igény lenne egységes szakmai útmutatásra.
- A legnagyobb hiányosság az MI műveltség terén van. A könyvtárosoknak nemcsak a technikai, hanem a kommunikációs és az oktatási kompetenciáikat is fejleszteniük kell.
- A könyvtárosok képzése, infrastruktúra és források korlátai jelentős akadályt jelentenek.

A könyvtárosok kulcsszereplők lehetnek az MI etikus és tudatos alkalmazásában, de ehhez elengedhetetlen a saját MI műveltségük fejlesztése. A tanulmány arra buzdítja az intézményeket, hogy a meglévő nemzetközi példák alapján dolgozzanak ki lokális MI-stratégiát és oktatási programot. (Ref.: Habók Lilla)

Szülővárosában, Gyulán sem a Mogyoróssy János Városi Könyvtár link , sem a helyi könyvesbolt nincs kiplakátolva Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának hírével - legalábbis az író hivatalos Facebook-oldalának péntek esti bejegyzése szerint.

A poszt szövege így szól:
Krasznahorkai László hálás mindenkinek, barátnak, ismerősnek, fordítónak és kiadónak, tartós olvasónak és kezdő olvasónak, akár magyar, akár még nem magyar, távolinak tehát és közelinek, és különösképpen a képen látható üzenet íróinak szülővárosomban Gyulán, ahol rajtuk kívül nemcsak "óriásplakáttal" nem üdvözlik szerény elvándoroltjukat, de még a könyvesbolt vagy a könyvtár előtt sem látni - pedig beérném egy A4-es papírlappal is - az öröm bármi jelét - hálás, tényleg az, hogy szeretettel gondoltak és gondolnak rá az irodalmi Nobel-díj kihirdetése alkalmából. (24.hu)

Kapcsolódó:
Hatalmas megtiszteltetésben volt ma részünk. Krasznahorkai László, Nobel-díjas író látogatta meg könyvtárunkat, akitől 18+1 könyvet kaptunk ajándékba műveinek idegen nyelvű kiadásaiból, annak emlékére, hogy korábban 18 évet élt Szentendrén. - írja a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre. link

Távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről Demeter Szilárd a kormánypárti Index információi szerint, és nemzeti kultúráért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja a munkásságát.

Utódja - korábbi pozícióját is megtartva - a lap szerint szerint Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lesz. Zsigmond PhD történész, kulturális turisztikai szakközgazdász és Tiborcz István szerzőtársa link .

Könyvei közül néhányról korábban mi is megemlékeztünk. Az első egy olyan belvárosi palotát mutat be link , amelyet Tiborcz István cége újított fel, a második a magyar hajózással és a MAHART-székház történetével foglalkozik link , a harmadik pedig szintén egy történelmi épületet tesz meg fő témájának link , történetesen olyat, amire Tiborcz István tette rá a kezét.
A három kötetben az épületek bemutatása mellett közös pont az is, hogy Zsigmond Gábor mellett Tiborcz István mint társszerző van jelen, aki tagja link a Schmidt Mária-féle Büszkeség DPK-nak.

Demeter munkásságát az utóbbi hónapokban kellemetlen botrányok kísérték. Szeptemberben megüzente link a múzeumi dolgozóknak: mondják meg, kit kell kirúgni, ha fizetésemelést akarnak.
Ezzel a Nemzeti Múzeum dolgozóinak üzemi gyűlésére reagált, melyen az elmaradt bérrendezést kérték számon a munkáltatójukon.
Október elején korábbi bizalmasával, az OSZK főigazgatójával került konfliktusba, aki csótányokra és penészre panaszkodott, mire Demeter Szilárd kivezettette és helyben elvette tőle a mobilját.
Pár hét múlva, amikor a 444 megírta link , hogy a könyves világ legnagyobb eseményén, a frankfurti könyvvásáron a magyar stand egy A4-es lapon jeleníti meg Krasznahorkai Lászlót, Demeter a könyvszakmát hibáztatta link .

Hiába a magyar irodalmi Nobel-díjak, egyre kevesebben olvasnak Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A nyolcvanas évek végén még napi 12 perc jutott könyvekre, ma már csak kettő, a férfiaknál mindössze egy.
Bár Krasznahorkai László művei most pillanatok alatt elfogytak a boltokból, a napi kétperces átlaggal egy regény elolvasása akár évekbe is telhet.
A témáról, Liebhauser Jánost, a szekszárdi Illyés Gyula könyvtár igazgatóját kérdezte a Tolnatáj Televízió.

"Lopnak" néven érhető el az az új aloldal az aHang honlapján, ahol a NER 2010-től napjainkig terjedő időszakának fontos szereplőit vonultatják fel egy arcképcsarnokban. Az elnevezés maga árulkodó, nem az épülünk-szépülünk megközelítést vették alapul, hanem azokat a politikusokat és oligarchákat sorolják fel, akik szerintük a markukban tartják az országot. (KecsUp)

Zsigó Róbert 1996-ban bekerült a Bács-Kiskun megyei közgyűlésbe, 1998 óta Baja és térsége fideszes országgyűlési képviselője, 2010 és 2014 között Baja polgármestere is volt. 2013-14-ben a Fidesz szóvivője is volt, 2018 óta változó feladatkörökkel államtitkár.

2013-ban a bajai könyvtárigazgatói pályázat körül botrány robbant ki Zsigó Róbert miatt. Bár a korábbi igazgató, Letenai Mária érvényes pályázatot nyújtott be, amit a minisztérium és a kormányhivatal is megfelelőnek talált, a városi képviselő-testület zárt ülésen mégis érvénytelenítette azt. Ezzel párhuzamosan a parlament módosította a kulturális intézmények vezetőire vonatkozó végzettségi előírásokat, miután Zsigó személyesen lobbizott ezért az államtitkárnál - noha a módosítás valójában felesleges volt. A folyamatban több, Zsigóhoz lojális pályázó előnybe került, ami azt a látszatot kelti, hogy a törvényt és az eljárást személyes politikai érdekek szolgálatába állították. Ez váltotta ki a "Lex Zsigó" néven elhíresült botrányt. (A Hang)

Tizennyolc könyvtárat díjaztak a Könyvtári kihívás pályázaton, amelyre 370 városi és kistelepülési könyvtár nevezett olvasás- és könyvtár-népszerűsítő programokkal a Kárpát-medencéből - mondta el Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a pályázat díjátadóján tartott beszédében hétfőn az Országos Széchényi Könyvtárban.

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai partnerségével 2024. október 15-én indította útjára a Könyvtári kihívás pályázatot azzal a céllal, hogy népszerűsítse az olvasást és ösztönözze az innovatív könyvtárhasználatot a Kárpát-medencében. Hankó Balázs kiemelte: a verseny ideje alatt 53 ezer fővel növekedett a könyvtárba beiratkozók száma, 19 ezerrel több 14 év alatti látogatta meg a könyvtárakat, fél év alatt 235 ezer fővel többen vettek részt olyan közösségi programokon, amelyek a könyvekhez vagy a könyvtárakhoz kapcsolódtak, és negyedmillióval több kölcsönzés is történt a kihívásnak köszönhetően.

"Ezért döntöttünk úgy, hogy folytatjuk" - emelte ki a miniszter, aki bejelentette, a felhívást december elsejével újra elindítják, és bíznak benne, hogy jövőre még több könyvtár csatlakozik majd a felhíváshoz. "Mi, magyarok különösen büszkék vagyunk a kultúránkra, hiszen, mint ahogy a magyar nemzetnek, úgy a magyar kultúrának sincsenek határai" - emelte ki. "Amikor a kultúránkról gondolkodunk, akkor a magyar nemzetet egyesítő és a jövőt formáló kultúráról gondolkodunk" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: éppen ezért fordítja a kormányzat a magyar kultúra támogatására az európai uniós átlag kétszeresét, ezért valósult meg az elmúlt bő egy évtizedben mintegy hatszázmilliárd forintnyi fejlesztés, és ezért tervez a kormányzat a következő években további csaknem 800 milliárd forintot fordítani a könyvtárak fejlesztésére.

(Három éve közöltük.) A közszférán belül minél kisebb az intézményvezetők döntési jogköre, és minél nagyobb mértékben kontrollál az állam közvetlenül egy területet, annál inkább hajlamosak a dolgozókat nyomás alá helyezni a főnökeik - összegzi tapasztalatait Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Az sem segít, hogy a közszférában mind gyakoribbak a politikailag kinevezett vezetők. Egy piaci cégnél is vannak olyan félelmek, hogy a névtelen visszajelzések küldése "nem is annyira névtelen", közintézménynél pedig még nehezebb bizalommal fordulni az állami felettes szervhez. Ráadásul időnként bejárják a sajtót olyan ügyek, melyekben a politikai szimpátiájának kifejezéséért rúgtak ki valakit, ezek további öncenzúrára késztethetik az állami szférában dolgozókat.

Problémát okoz, ha a vezető nem, vagy rosszul ad visszajelzést a beosztottjai munkájáról, illetve nem, vagy csak az utolsó pillanatban osztja meg a "fentről jövő" információkat. "Ezt úgy hívom, hogy asztalfiók-arisztokrácia, ha valaki a nála lévő többletinformációtól [vö.: pozícionális információ - szerk.] érzi magát vezetőnek" - jellemez a szakértő. Szerinte megérné a lemorzsolódás ellen kompetensebb menedzsmentet alkalmazni, ám a többség nem lát el idáig. Persze probléma a belső kommunikáció hiánya is, sok cégvezető hajlamos elveszni a részletekben, és ami az ő szintjén racionális, az a cég egészére nézve nem az. Máskor pedig többen érzik, hogy gondok vannak a vállalat struktúrájában, de hiába, ha erről a néhány szinttel felettük lévőket már nem tudják meggyőzni - teszi hozzá.

Csóti Csaba hozzáteszi: "Abban az iskolában, ahol az igazgató összeírja, ki sztrájkol, kialakul egy pszichikai nyomás. Viszont ahol a munkaerőhiányt és a túlmunkát emberibb hozzáállással kompenzálják, ott az emberek könnyebben viselik el a nehezebb helyzeteket is."

Krónikus hazai helyzet, hogy ritka a kapcsolat - pláne a crowdsourcing (a közösség személyes erőforrásainak önkéntességi alapú bevonása) - a közkönyvtárak helyismereti gyűjteménye és az önszerveződő helyi csoportok tevékenysége között. Pedig az intézményesült és a közösségi tudás együttműködése a könyvtárosok titkos céljához vezető út is lehet.

Éppen ezért megfontolandó példa lehet Bécs helyismereti Wiki-oldala. Mint írják magukról: "A 'Bécs Történeti Wiki' Bécs város történelmi tudásplatformja, amelyhez te is könnyen hozzájárulhatsz. Felix Czeike Bécsi Történelmi Lexikonján alapul. A Wiki a városvezetés szakértőinek és a nyilvánosságnak a tudását gyűjti össze. Jelenleg 52 821 cikket, 303 728 címet és 19 766 képet tartalmaz."

Úgy tűnik tehát: alapja kettős: egyrészt tudományos, másrészt személyes, azaz kontrollált körülmények között felhatalmazza az egyént, hogy egy tudományos igényű közösség és termék együttműködő partnere legyen olyan területen, amelyben ő a "tudós" - pl. a saját utcája. Mindez - amennyiben a (köz)könyvtár a kezdeményező, vagy a projekt részese - sok szálon kötődik a könyvtár stratégiai küldetéséhez. A felhatalmazáson túl a közösségben a könyvtár erősítheti a saját nélkülözhetetlenségi, fontossági státuszát, amely - kimondva, kimondatlanul - a könyvtárosok egyik alapvető egzisztenciális vágya. (MG)

Többféleképpen, többféle dolog köré illetve cél mentén lehet közösséget szervezeni. Íme egy kipróbált eljárás - többnyire diplomásoknak, térítéssel, felfedezés és barátkozás céljából, melyet kisebb-nagyobb módosításokkal könyvtárak is használhatnak, vagy partnerként együttműködhetnek. (MG)

Sokan tapasztalják 25-30 év felett, hogy már egyre nehezebb összehozni a baráti társaságokat. Egy egyszerű mozit is hetekig kell szervezni, mert mindenkit bedarál a család, a munka és a mindennapi teendők. Az Egy Társaság nevű offline social klub azért is jött létre, hogy programokat biztosítson azoknak, akik nyitottak arra, hogy új embereket ismerjenek meg, és olyan dolgokat próbáljanak ki, amelyekre eddig talán nem volt lehetőségük.

A program lényege, hogy mindenki hoz magával egy saját könyvet, amit aztán együtt - mégis külön - olvasnak, de cserélni is lehet. A program facilitált beszélgetéssel kezdődik és végződik, az idő fennmaradó részében, nagyjából egy órán át pedig mindenki csendben olvassa a könyvét a réten. "Azt szerettem ebben a programban, hogy bár az olvasás magányos tevékenység, elérhető közelségben voltak a többiek, ha éppen meg akartam osztani egy gondolatot. Nem beszélve arról, hogy mindezt nem online csináltuk" - mondja Dávid.

Egy ilyen közösség életének a szervezése rengeteg háttérmunkával jár, egy egyre növekvő csapat van mögötte, ezért az Egy Társaság tagdíjas. Ebből fedezzük a szervezést és az esetleges bérleti díjakat - teszi hozzá Mórocz Kata, az "Egy Társaság" alapítója.

Az Egy Társaságba folyamatosan lehet jelentkezni, minden hónap elején egyszerre engedik be az új embereket, akiket facilitált beszélgetésekkel igyekeznek integrálni a társaságba. "Szerintem rendben van, hogy van tagdíj, hiszen ez egy social klub, ahol kereteket kapunk, energiát tesznek abba, hogy a jelentkezőket felvegyék, a csapatot, szervezőket összetartsák, és az elköteleződés miatt is fontos - ha ingyenes valami, kevésbé köteleződnek el az emberek, nem veszik annyira komolyan a döntésüket" - véli Dóri, amivel Dávid és Júlia is egyetért.

Egy helyen lesz olvasható Jókai Mór összes műve, több mint tizenötezer alkotás. Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából elindult egy honlap, ahol idővel a hazánk legtermékenyebb írójaként is emlegetett Jókai teljes életműve, azaz több mint 15 000 alkotás olvasható lesz.

A weboldalon jelenleg a kezdetektől 1855 végéig készült minden Jókai-mű közül lehet válogatni, ami már most közel 1700 különböző művet jelent. Az írások ABC-sorrendben, valamint lelőhelyük szerint is kereshetőek, de elolvasható az összes mű akár egymásután, időrendben haladva is.

Minden egyes mű és alkotás előtt egy teljes körű bibliográfia szerepel, amely tartalmazza a kézirat lelőhelyét (ha van), a kötetben, újságokban, egyéb kiadványokban, e-könyvben, hangoskönyvben való megjelenéseket, képregény-, TV-, rádió- és diafilm-feldolgozásokat, színműveknél a színházi bemutatókat, teljes szereposztással.

Taylor Swift énekes a Shakespeare Hamletjéből ismert Opheliaról énekel - The Fate of Ophelia -, és klipjében vizuálisan is utal rá. Több se kellett az énekesnő rajongóinak, akik máris megrohamozták az ihletet adó egyik festmény otthonát, a németországi Wiesbaden Múzeumot.

A múzeum jó érzékkel kihasználta a megnövekedett érdeklődést és speciális tárlatvezetést is indítottak, amelyre pillanatok alatt elkeltek a jegyek.

A módszer könyvtárak által is lekoppintható, hiszen állományukban szinte mindenféle megugró érdeklődére számot tartó irodalom megtalálható, illetve köré rendezvény is szervezhető. (MG)

Mit ér az a könyvtár, amelyben ÉN - a Használó - nem vagyok benne, nem tükröződöm valamilyen szempontból?! Ezt ismerte fel 15-20 éve a könyvtár 2.0-s mozgalom, amelynek hatására Németországban is sok példát láthatunk. Pl.: 30 sztori a 60-as évekből - Retró történeteket gyűjtenek Trierben link . (Persze, arra is van egy-két példa, hogy a használók segítségét kéri a könyvtár: Korabeli fotókat, videókat vár a könyvtár a szentendreiektől link .

Mostani példánk a német WDR3 kultúrrádió eseménye, melyben a hallgatókat kérdezik zenei élményeikről. Ezzel legalább két szempontból biztosítja saját népszerűségét:
nemcsak garantáltan használói igényeknek megfelelő műsort készít, hanem későbbre szóló tanulságul fel is méri az igényeket. (MG)

A Putyin által 2012-ben kinevezett Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezetője által lefektetett, úgynevezett "Geraszimov-doktrína" 2013-ban írta le a hibrid háborút, vagy nem-lineáris hadviselés elméletét. Eszerint a frontvonalakon kívüli hadviselésnek egyik eszköze a célországban végzett propaganda. Az eszköz új lehetőséget kapott a mesterséges intelligencia megjelenésével, mellyel a valósághoz nagyon hasonlító kép és hangdokumentumok állíthatók elő, tetszőleges tartalommal. Ennek jelenlétét már nap mint nap tapasztalhatjuk. A cél nem feltétlenül a téves hamis hír közlése. Hatékonyabb a hamis és a fiktív adatok összekeverése, mert az a befogadót kifárasztva lemond a valóság kereséséről. És éppen ez a cél.

Magyar Péter feljelentést tesz Orbán Balázs ellen amiatt a mesterséges intelligenciával készült videófelvétel miatt, amit a Fidesz kampányfőnöke kedden posztolt az oldalán. Az eljárás Magyarországon is működik, ami felveti a kritikus információfogyasztás oktatásának elősítését. (MG)

A Tisza Párt vezetője szerdán délelőtt közzétett bejegyzésében a Büntető törvénykönyv vonatkozó passzusait is idézte: "Orbán Balázs a tegnapi tettével megvalósította a Btk. 226/A. § (1) bekezdés szerinti becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vétségét, illetve a Btk. 226/B. § (2) bekezdésbe ütköző, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűntettét."

Orbán Balázs kedden egy olyan videót osztott meg a Facebook-oldalán, amelyben Magyar Péter MI-változata a nyugdíjemelésről és a 13. havi nyugdíj kivezetéséről tesz olyan állításokat, amiket valójában Magyar Péter soha nem mondott. Magyar ezt úgy kommentálta: "döbbenetes mélységekbe süllyedt Orbán Viktor és pártja", és a hamisítást a valóságtagadás egyik fázisának nevezte. A 13. havi nyugdíj kivezetéséről szóló MI-videót Pócs János fideszes képviselő is megosztotta.

Kapcsolódó hír: Orbán Balázs is szemrebbenés nélkül ad olyan szavakat Magyar Péter szájába, amiket soha nem mondott link .

A csendes vagy csöndes könyvekben (néma könyvek) a cselekményt teljes egészében a képek hordozzák. Nincs bennük szöveg. Különösen hasznosak nyelvtanulók, afáziás és egyéb beszédzavarokkal küzdő felnőttek, óvodás korú gyermekek, többnyelvű családok számára. Történetmesélésre is hasznos. A könyvtárosok olvasásfejlesztésre és közösségi programokhoz is használhatják. Nemzetközi érdeklődést váltott ki 2012-ben az olaszországi Lampedusa szigetén indult projekt: ott az volt a cél, hogy a képeskönyveket többnyelvű csoportokban lehessen használni, ahol a tartalomról beszélgethetnek, még akkor is, ha a résztvevők különböző nyelveket beszélnek.

A csendes könyvek hat fontos előnye:
- Aktív részvételre ösztönöz, mivel az olvasónak kell értelmeznie a képeket.
- A nyelvi fejlődést segíti, különösen a szókincs bővítése és a kifejezőkészség javítása terén.
- Az inklúziót erősíti, mert mindenki egyenlő eséllyel kapcsolódhat a történethez.
- Kiegyenlíti az olvasási viszonyokat gyermek és felnőtt között.
- A képelemzést és a kritikai gondolkodást fejleszti.
- Művészi élményt nyújt, amely ösztönzi a nyelvi kifejezést.

Néhány gyakorlati tanács a csendes könyvek használatához:
- Csoportos olvasás: fontos a nyitott kérdések alkalmazása és a résztvevők saját értelmezéseinek megerősítése.
- Kreatív tevékenységekkel (pl. rajzolás, tárgyakhoz kapcsolt történetmesélés) mélyíthető az élmény.
- A különböző célcsoportokkal, pl. nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekekkel vagy migráns felnőttekkel végzett munka során a könyvek segítenek a közös történetalkotásban és az önkifejezésben. Egy óvodában azt tapasztalták, hogy a könyv közös elmesélése a képek alapján közösségi érzést teremt. A félénk gyerekek hirtelen megnyíltak, mert a történet nincs előre meghatározva. - További tippek, gyakorlati tanácsok: link (Ref.: Szabó Eszter)