A hollandiai Twente tartomány Hengelo városi könyvtárában link nem most kezdtek el foglalkozni a demencia kérdésével. Öt éve például egy hagyományos, tárcsás telefont helyeztek el az olvasóteremben, melynek kagylójából retro zenéket lehetett hallgatni link .
A könyvtár 2018-ben elismerést is kapott demenciabarát szolgáltatásaiért. Amellett, hogy Demencia Könyvtárat link tartanak fenn, a közelmúltban kiállítást is rendeztek a témáról.

Twente három tartományi helyszínen tart fenn Demencia Könyvtárakat, de a szolgáltatást alkalmanként további helyszíneken is elérhetővé teszik. Ez lényegében információs és kölcsönzőközpont a demenciában szenvedők és gondozóik számára. A memóriaproblémákkal és (korai stádiumú) demenciában szenvedők, gondozóik és körülöttük élők támogatására és jólétére összpontosít. A Demencia Könyvtár könyveket kínál különböző demencia témákban, például a memóriaproblémákról és a demenciában szenvedők speciális ellátásáról. Játék- és aktivitásanyagok, valamint a múltról szóló fotókönyvek is találhatók, amelyek segítenek a demenciában szenvedőknek felidézni az emlékeket.

A könyvtár egyedül persze kevés a feladatra. Ezért dolgozik együtt a Samen Dementievriendelijk link (kb.: Együtt, demenciabarátságosan) alapítvánnyal, melynek célja, hogy felhívja a holland lakosság figyelmét a demencia társadalomra gyakorolt hatására. Segít abban, hogy az emberek ne csak felismerjék a demenciát, hanem legyenek képesek támogatást is nyújtani a demenciában szenvedőnek vagy gondozóiknak.
A "Demenciabarát Együtt" projekt az Alzheimer Nederland, a PGGM nyugdíjbiztosító és az Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium közös kezdeményezése, és az országos Demencia Delta Terv része. Ennek keretében a könyvtár munkatársai elvégezték "A demencia helyes kezelése" és az "Együtt, demencia-barát módon" online tanfolyamokat.

A link oldalon a hengeloi könyvtában nemrég megszervezett kiállítás a témával foglalkozó (szak)könyvek, az érintettek állapotromlását lassító játékok és eszközök képei láthatóak. (MG)

A Libraries Connected jótékonysági szervezet 2025-ös jelentése szerint a dél-angliai könyvtári hálózat tagkönyvtárai évente több, mint 1,7 millió font (azaz több, mint 2 millió euró) értékben járulnak hozzá a mentális egészséghez és a közösségi jólléthez. Az adatok 2025 nyarán a 21 délkeleti könyvtári szolgáltatásból származnak. A régió 9,7 milliós lakosságának mintegy 75%-át fedték le ezek a szolgáltatások. A kutatás során a Pénzügyminisztérium módszertanát és zöld könyvét használták.

Három könyvtári tevékenység gazdasági hatását mérték:
- 65+ éveseknek kézműves/kreatív foglalkozások,
- az önkéntesség és
- a magányt csökkentő tevékenységek.
A pénzbeli értékbe beleszámolták a brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) számára végzett megtakarításokat (pl. kevesebb táppénz stb.), a termelékenységnövekedést és a javuló jóllétre helyezett személyes értéket.

Konzervatív becslések a valós látogatottsági és részvételi adatok alapján:
- Az időseknek szóló heti művészeti és kézműves foglalkozások legalább 491.000 font egészségügyi és jóléti előny évente nyolc szolgáltatásban. Az idősek életminősége javult.
- A könyvtári önkéntesség évi 342.000 font jóléti értéket generál 11 könyvtári szolgáltatásban. Az elszigeteltség csökkent, az élettel való elégedettség nőtt. Ez legfeljebb évi 396 font/fő értéken alapul - ez az egészségügyi és gondozási szolgáltatások becsült költsége.
- A magánycsökkentő tevékenységek évente 913.000 font egészségügyi, termelékenységi és jóléti értet jelentenek hat szolgáltatásban. A válaszadók 34%-a kevésbé érzi magát magányosnak. Régiós szinten ez a hatás jóval nagyobb.

A projekt részeként készült interjúk is bizonyítják a könyvtárak pozitív hatását. A kutatás úgy mutatja be a könyvtár értékét, hogy az összhangban van a kormányzati döntéshozatallal. A kormány a megelőzést helyezi előtérbe. A jelentés szerint a könyvtárak segítenek hatékonyan csökkenteni a felnőtt szociális ellátásra nehezedő nyomást, mert korai, alacsony költségű támogatást és beavatkozást kínálnak a közösségben - méghozzá kivételes ár-érték arányban! A kutatással párhuzamosan a Libraries Connected eszköztárat is közzétesz, így az ország könyvtári szolgáltatásai a saját tevékenységeikre szabhatják a módszertant. (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

A hazai könyvtárosok is használhatják e módszereket az érdekérvényesítéshez, a támogatások igényléséhez, a helyi önkormányzatoknak készített jelentéseikhez, a döntéshozóknak szóló bemutatókhoz, és közösségek szervezéséhez. Sőt a Copilot a célcsoportok szerinti "helyi hatástérkép" készítését is javasolta. (Szabó Eszter)

Néha úgy érezzük magunkat, hogy kihoztak bennünket a sodrunkból. Legyünk akár a tájékoztatópultnál a használóval, akár munkatársunkkal vagy felettesünkkel / beosztottunkkal egyeztetés közben. Kétségkívül az adott helyzetben volt trigger (kiváltó ok), ami hatott ránk. Vagy akár distresszről (ártó hatású stressz) is beszélhetünk. Utólag magunk sem értjük, miért úgy reagáltunk, ahogy ott és akkor. Mintha láthatatlan kötelek rángattak volna bennünket. Talán a múltból...

Az én-állapotunk változott meg? Esetleg valamely elhárító mechanizmusunk lépett működésbe, az ún. pszichodinamika? Netán az önértékelési problémánkon keresztül léptünk be a Virginia Satir amerikai pszichoterapeuta által azonosított "vádló" szerepébe? Ha látjuk, felismerjük a múlt befolyását, ami még hat ránk. De kapunk egy lehetőséget arra, hogy tudatosan reagáljunk rá.

A Valóságos Könyvtárak VII. konferencián a könyvtárosok lelkiállapotát meghatározó tényezőkről beszéltem (akadályoztatás miatt felvételről). Azzal kezdtem az előadásomat, hogy túlzó általánosítással beszélnek a könyvtárosokról és könyvtárakról. Ez a foglalkozás és szakma (illetve intézményesülve a könyvtár) pedig nagyon változatos képet mutat. Gondolok itt a különféle könyvtártípusokra az egyetemi könyvtártól a szakkönyvtáron át a közkönyvtárig, és gondolok itt a munkakörök sokféleségére, a helyismereti könyvtárostól a gyermekkönyvtároson át a könyvtárostanárig, gyűjteményszervező könyvtárosig, bibliográfusig, és sorolhatnám.

A linkelt videóban a megközelítések kis katalógusát találod - a személyiségelméletek sokféleségéről a vonáselméletektől keresztül egészen a pszichodinamikus elméletekig:
- Erik Erikson életcikluselmélete
- Viktor E. Frankl logoterápiája
- Eric Berne tranzakcióanalízisa
- Virginia Satir "öt szabadságjoga"
Ez utóbbi utal a rátermett könyvtárosról alkotott képemre: az önismerettel és érett önértékeléssel bíró szakemberre. (HSD)
Az előadás felvétele megtekinthető link : Gondolatok a könyvtárosok (és bárki) mentálhigiénéjét befolyásoló néhány tényezőről.

A magyar munkaerőpiacon egyre erősödik az a társadalmi percepció, hogy kevés szakma kap arányos és igazságos bérezést. A CHART by Pénzcentrum friss elemzése rámutatott arra, hogy a lakosság szerint számos hivatás alulfizetett, miközben néhány területen indokolatlanul magas jövedelmeket érzékelnek.
A kutatás feltárta, mely foglalkozásokat tekintik a magyarok a leginkább problémásnak, és hol húzódnak a bérfeszültségek. Az eredmények jól mutatják azt, hogy ma az emberek a fizetések közti egyenlőtlenségeket az egyik legégetőbb munkaerőpiaci kérdésnek tartja.

A videóban link 2'30-nál látható az a diagram, amely a magyar válaszadók az egyes szakmák alul- vagy túlfizetettségét mutatják. A könyvtárosokat a válaszadóknak kb. 5%-a gondolja túlfizetettnek, kb. 50% pedig alulfizetettnek.

A svédországi Kungsbacka könyvtárai link 2025-ben indították el a "Det immersiva biblioteket" projektet, amelyben gyerekek és fiatalok aktív szereplőként vesznek részt a jövő olvasásösztönző tereinek kialakításában.
A könyvtár a RISE kutatóintézettel és ifjúsági technológiai szervezetekkel együttműködve vizsgálja, hogyan lehet a játékos és immerzív technológiákat összekapcsolni a történetmeséléssel és a könyvtárral.

Főbb megvalósítási elemek:
- Több száz gyereket kérdeztek meg arról, mit szeretnének kipróbálni. A könyvtár célja: ne a felnőttek tervezzék meg a jövő olvasótereit, hanem a gyerekekkel közösen formálják azokat.
- A három legnépszerűbb technológia, amit bevontak: Minecraft, Roblox, VR-alkotás.
- Legkedveltebb könyvek: Harry Potter, Lasse és Maja nyomozó irodája, Musse & Helium.
- Minden csütörtökön "Torsdagslabbet": közös kísérletezés, VR-alkotás, digitális történetépítés. A gyerekek saját világokat hoznak létre, például a SamVR platformon. Portálok kötik össze a különböző gyerekek által alkotott történetvilágokat. A részvétel több eszközzel lehetséges: VR-headset, mobil, tablet, számítógép.
- Folyamatosan érkeznek új ötletek közös történetvilágokra (pl. Harry Potter, Egy ropi naplója).
- A közös olvasás és a technikai alkotás kombinációja új motivációt ad a részvételre és történetalkotásra.

A projekt tanulságai könyvtárak számára:
- A felhasználóközpontú tervezés kulcsfontosságú. A gyerekek valódi partnerek, a szerepük irányadó.
- Az immerzív technológiák és a hagyományos olvasás támogatják egymást, nem helyettesítik.
- A könyvtárnak bátorságra van szüksége ahhoz, hogy megossza a kontrollt és együtt tanuljon a fiatalokkal.
- A jövő könyvtára közösségi tér, ahol az alkotás, a technológia és az irodalom egymást erősítik. (ref.: Habók Lilla)

A gyerekek a könyvtárban hagyják a plüssmackóikat, amikor az zárva van. A Plüssmackó Éjszakája népszerű koncepcióvá vált Svédországban. A tavalyi Nemzetközi Macinap kapcsán az Umea Városi Könyvtár link egy rendezvény szervezésével akarta megerősíteni a gyerekekben azt az érzést, hogy a könyvtár az ő helyük.

Így jött az ötlet, hogy a gyerekek egy mesemondás után a könyvtárban hagyják a plüssállataikat, amikor az este zárva tart. Ez nagyon népszerűnek bizonyult: több mint 160 gyerek hagyta ott a mackóját. Amikor a gyerekeknek eljött az ideje hazamenni, attól kezdve a mackók azt csinálhattak a könyvtárban, amit akartak: podcastokat hallgathattak, táncolhattak, vagy ejtőzhettek egyet egy könyvespolcon. Mindeközben a személyzet fényképeket készített, amelyeket a könyvtár közösségi oldalán tettek közzé, hogy a gyerekek is láthassák, mivel töltötték a macik az estéjüket.

Idén összesen közel 200 mackót küldtek be, a könyvtár pedig egy videoklipben örökítette meg a nagyszabású eseményt. A szervezők hangsúlyozzák a gyerekek bevonását a könyvtári életbe. Jó érzéssel töltötte el őket, hogy a gyerekek tényleg le merték adni a szeretett plüssállataikat.
"Ez azt mutatja, hogy a gyerekek megbíznak a könyvtárban" - mondja Jon Fällström.

Folytatjuk az interjúsorozatot link Olav Kapperuddal, a világhírnévnek örvendő osloi Deichman Björvika Könyvtár link könyvtári tanácsadójával:

KIT: Szociális funkciókat is ellátnak, ha nem is könyvtárosokkal, de bevont munkaerővel...
OK: A közösségi-szociális szolgáltatás nagyon-nagyon fontos. Ha a látogatások számát összevetjük a kölcsönzések számával, akkor nagyon durva arányeltolódást látunk. A kölcsönzés nem növekedett jelentősen az új épülettel, ám nagyon sok ember jön ide "látogatóba", napi kb. 7000 látogatással számolunk. A legnagyobb ilyen csoport a diákok, hallgatók, akik hozzák a laptopjukat, s kávéjuk mellett felhallgatóval a fejükön szinte nyitástól délután 3-ig, 5-ig maradnak.
KIT: Használják a könyvtári állományt vagy inkább csak ülnek?
OK: Saját könyvüket és laptopjukat hozzák.

KIT: Hogyan áll a könyvtár a lemorzsolódással? A világ sok országában, így Magyarországon is az oktatási rendszerből kikerülő emberek könyvtárhasználata meredeken visszaesik. Itt is megfigyelhető ez a minta?
OK: Nálunk is körülbelül hasonló. Az iskolákból kikerülőket sokkal kevesebbet látjuk, és ismét nő a használat az idősebb nyugdíjasok körében. Az is jellemző, hogy az idős urak újságokat, a hölgyek regényeket olvasnak.
Vannak ugyan programjaink, pl. a "Polcok mentén" című vezetett túra egy adott gyűjtemény bemutatásával, olvasási tippekkel, érdekességekkel link , de - mi tagadás -, nemigen tudjuk a kimaradókat szorgalmas olvasókká tenni. (Folyt. köv.)

2025. november 17. és 21. között újra életre kelt Csíkszereda múltja a városban működő Kájoni János Megyei Könyvtár falai között, ahol a Városi séták interaktív helytörténeti foglalkozás várta a kíváncsi fiatalokat. A programon a Nagy Imre Általános Iskola és a Nagy István Művészeti Középiskola hatodik osztályos tanulói, valamint a csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola ötödikesei vettek részt - igazi lelkes felfedezőcsapat gyűlt össze.

A diákok játékos formában indulhattak időutazásra: titokzatos történetek, régi legendák és a városhoz kötődő híres személyiségek kísérték útjukat. Olyan épületeket és helyszíneket ismerhettek meg közelebbről, amelyek mellett talán nap mint nap elsétálnak, mégis rengeteg meglepetést tartogattak számukra.
A programot Csíkszereda polgármesteri hivatala támogatta. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az olvasáskutatás - a hagyományos kérdések mellett - immár arra is keresi a választ, hogy offline vagy online hogyan olvassunk, vannak-e előnyei, illetve rizikófaktorai egyik vagy másik módszernek? A szemmozgás-vizsgálatok, az agykutatás, illetve a szövegértés hatékonyságának vizsgálata alkalmasnak mutatkoznak azt is feltérképezni, hogy mi szól egyik, vagy másik olvasási mód mellett. Természetesen a lényeg az, hogy olvassunk, de érdemes vizsgálni a kérdést a mentális egészség, a stressz, a kognitív előnyök, valamint a jobb szövegértés szempontjából is - hangzott el az ELTE KITI Valóságos Könyvtárak - Könyvtári Valóság VII. konferencián.

Az offline olvasás előnyeit tudományos kutatások is alátámasztják, mely előnyök négy csoportba sorolhatóak:
- Jobb szövegértés: az olvasók jobban elhelyezik a szöveg tartalmát a "mentális térben". A lineáris, fizikai formátum támogatja az emlékezeti struktúrák kialakulását
- Pozitív élettani hatások: kevésbé terheli a szemet, csökkenti a képernyőidőt, a digitális detox eszköze, jobb alvást biztosít
- Kognitív előnyök: serkenti az agyműködést, segíti az elmélyülést
- Metakognitív tudatosság: reálisabb énkép, reflektív, kritikai gondolkodás, érzelmi bevonódás.

A kutatások természetesen az online olvasás kapcsán is több pozitívumot említenek, mint egyszerű hordozhatóság és keresés, kényelem, környezeti szempontok, olvasási beállítások, gyorsaság, interaktivitás. Kitérnek viszont a hátrányaira is, mint szemfáradtság és kékfény-hatások, csökkent figyelem és töredezett olvasás, élménycsökkenés, nehezebb memorizálhatóság és emlékezet, technológiafüggőség. (Senkei-Kis Zoltán előadása az ELTE KITI múlt heti konferenciáján volt hallható.)

A viselkedéstudomány szerint ha úgy gondoljuk, valamiben jók vagyunk (azaz magas a "kompetenciaérzésünk"), nagyobb valószínűséggel foglalkozunk vele, és ezt élvezzük is. Ahhoz, hogy növeljük a gyerekek olvasással kapcsolatos elköteleződését, fontos erősíteni az önbizalmukat mint "olvasó". Éreztessük velük, hogy teljesen rendben van, ha belekezdenek egy könyvbe, de nem fejezik be, vagy nem tetszik nekik. Ettől még nem lesznek rossz olvasók - csupán még nem találták meg a számukra megfelelő könyvet!

A "nem vagyok jó olvasó" mondat mögött gyakran csalódás, kudarcélmények vagy szorongás állhatnak. A viselkedéstudomány szerint akkor indulunk el egy irányba vagy kezdünk cselekedni:
- ha kompetensnek érezzük magunkat benne,
- ha van választási szabadságunk, és
- ha pozitív visszacsatolást kapunk.

Ezért hatásosak a könyvtáros "mikrogesztusai":
"Ez nehéz, de szerintem tetszene neked."
"Nyugodtan tedd félre, ha nem ragad magával."
"Ezt sokan szeretik, akik most kezdik újra az olvasást."
Hasonlóan: még ha évente csak néhány könyvet is olvasnak, fontos felismerni és ünnepelni őket mint "olvasókat".
Ezek apró mondatok és gesztusok ajtókat nyithatnak. (További hasznos-praktikus megközelítések a forráslinken!)

A múlt heti kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - Nem kívánjuk szolgáltatni
0 - A jelen társadalmi környezetben nem lenne szerencsés előfizetni
8 - Néhányukat előfizetjük
7 - Nincs rájuk forrás
5 - Nincs rájuk használói igény.
A válaszokból úgy tűnik, hogy mérsékelt a könyvtár(os)i igyekezet az egyes használói csoportoknak külön ráfordítást is megérő, igényesebb olvasókat vonzó tartalmak beszerzésében. Majdnem 40% jelezte, hogy van, amit előfizetnek. Mindez diagramon: link . (MG)

A Cambridge Dictionary kiadója megnevezte a 2025-ös év angol szavát, ami a parasocial, és azt a kapcsolatot jelenti, amit valaki egy neki ismeretlen személy vagy a mesterséges intelligencia iránt érezni vél. A Collins Dictionary összeállítóinál az év szava a vibe coding, ami azt a folyamatot jelöli, ahogyan a természetes, élő nyelvet a mesterséges intelligencia segítségével számítógépes kóddá alakítják át. (HVG)

Az emberek túlnyomórészt közvetlen barátaikat, ismerőseiket kérdezik, amikor információhoz akarnak jutni, jóval gyakrabban mint könyvtárosokat, könyvtárakat. Úgy tűnik, hogy az első források közé keveredik a MI is. Kérdés, hogy ilyen helyzetben mi lehet a könyvtár stratégiája. Ha sorba állítjuk az ismerőseinket, forrásainkat kapcsolati erősség szerint (elsők között leginkább párunk, családunk tagjai, a sor vége felé - a "hosszú farkon" - pl. a postai ügyintéző), akkor hiperbola diagramot kapunk. A könyvtáros feltehetően valahol a két véglet között kap helyet. A szociológus Putnam szerint a hosszú távú boldogulásunk, pl. karrierünk a hosszú farkon elhelyezett kapcsolatok erősségén is múlik: mennyire erősek a kapcsolataink a hosszú farkon. Könyvtári stratégiára fordítva: tudunk-e könyvtárosként a viszonylag ritka esetekben nagyobb hatású, ezért használóink szempontjából kívánatos információt szolgáltatni? Ennek feltétele, időrendi sorrendben:
1. A használói célok minél jobb megértése.
2. A használó számára minél inkább elfogadható kommunikáció.
3. A használó számára lehető legjobb tartalom.
+1. És persze, kritikus szemlélete által támogatva a könyvtáros is igénybe veheti paraszociális kapcsolatait. (MG)

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a könyvtári szolgáltatásokban. Ahhoz, hogy könyvtárosként hatékonyan támogassuk a felhasználókat, fontos megérteni, mit jelent az "MI-műveltség", és hogyan mérhető. Egy friss kutatás olyan eszközt kínál, amely nem csupán a felhasználók önbizalmát méri, hanem tényleges tudásukat is. A Nature egy erre a célra tervezett új kérdőívet mutat be. A Scale for AI Literacy for All (SAIL4ALL) skála 56 kérdésből áll és négy fő témakört fed le:
1. Mi az MI? - fogalmak, általános vs. szűk MI, intelligencia és interdiszciplinaritás.
2. Mit tud az MI? - képességek és korlátok.
3. Hogyan működik az MI? - alapelvek és technológiai háttér.
4. Hogyan kell használni az MI-t? - etikus és felelős alkalmazás.

A SAIL4ALL skálát három, országosan reprezentatív brit mintán tesztelték. Az eredmények igazolták a kérdőív megbízhatóságát és érvényességét, valamint hogy következetesen működik nemek és iskolai végzettség szerint. A korábbi, önbevalláson alapuló módszerekkel szemben ez az eszköz a tényeken alapuló tudást méri, nem pedig a használói magabiztosságot vagy attitűdöket. A skála nemcsak az aktuális ismereteket vizsgálja, hanem kapcsolatot keres külső tényezőkkel is, így feltérképezi az MI-műveltség társadalmi összefüggéseit. Az eredmények szerint az MI-oktatásnak az eszközhasználat tanításán túllépve inkább a MI megértetésére kell törekedni, hogy hogyan működik, és hogyan alkalmazható etikusan.

Bár a skála brit minta alapján készült, a cél a nemzetközi alkalmazhatóság. A könyvtárak kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az MI ne csupán technológiai eszköz legyen, hanem felelősen és tudatosan használt erőforrás. A SAIL4ALL lehetőséget ad a felhasználók ismereteinek felmérésére, célzott képzések szervezésére és a fejlődés nyomon követésére, így a könyvtárak aktív szereplői lehetnek az MI-műveltség fejlesztésének, nemcsak információforrásként, hanem oktatási partnerként is. (ref.: CoPilot; kieg.: Hajnal Ward Judit)

A tizenévesek életére is nagy hatással volt a generatív MI megjelenése. A Ljubljanai Egyetem két kara 2024-ben felmérést végzett 15-19 éves középiskolások körében az MI-használati szokásokról és az azzal kapcsolatos kockázatokról.

Főbb eredmények
- A diákok 40%-a heti rendszerességgel használ MI-t. Mindössze 4% mondta, hogy sosem használja tanuláshoz.
- A személyre szabott tanulás, kreatív kifejezési lehetőségek, olvasás- és írástámogatás fontos előnyök.
- Azonban komoly kockázatai is vannak, amivel Szlovéniában többek közt a Safe.si kezdeményezés foglalkozik.

A legfontosabb MI-kockázatok fiataloknál:
- Félrevezető információk: az MI válaszai gyakran hihetőek, de pontatlanok lehetnek; szükséges a többrétegű ellenőrzés.
- A virtuális barát illúziója: sok fiatal érzelmileg kötődik a chatbotokhoz, magánproblémákat oszt meg velük, ami veszélyes lehet.
- Manipulált vagy explicit képek (deepnude): könnyen hozzáférhető alkalmazások hamis, meztelenséget imitáló képeket készítenek. A következmények valósak és súlyos traumát okozhatnak.

A fiatalok MI-használata gyorsan nő, de a kritikai gondolkodás és tudatosság nem tart lépést a technológia tempójával. Ezért a könyvtárak szerepe egyre fontosabb az AI-hoz kötődő digitális és médiaműveltség fejlesztésében, különösen a megbízható információk felismerésében és az etikus felhasználás támogatásában.

A Szilágy Megyei Tanács az I.S. Bădescu Szilágy Megyei Könyvtárral együttműködve ingyenes tanfolyamokat indított az alapvető digitális készségek elsajátítására. A kezdeményezés a román Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozásával valósul meg, és a megye lakosságának digitális fejlődését támogatja, különös tekintettel azokra, akik biztonságosan és hatékonyan szeretnék használni a modern technológiákat. A tanfolyamokra minden 16 év feletti személy jelentkezhet, függetlenül attól, hogy már rendelkezik-e valamilyen digitális tudással.

A résztvevők megtanulják, hogyan használhatók az online román állami szolgáltatások, hogyan kell biztonságosan böngészni, e-mailt írni, dokumentumokat létrehozni, önéletrajzot készíteni vagy éppen állást keresni az interneten. A képzés kitér a közösségi média tudatos használatára és az online veszélyek elkerülésére is. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Meglepő trendforduló zajlik, előretörtek a könyvek és ez adatokkal is igazolható. Mindez a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban hangzott el, ahol szakmai napot tartottak a fennállásuk 200. évfordulóján és a törzsgárda tagokat is köszöntötték.

A legnagyobb örökség, hogy az olvasók generációi a kaposvári könyvtárban találtak szellemi otthonra, hangsúlyozta Rázsits Veronika könyvtárigazgató. A Takáts Gyula Könyvtár történetét már megírták a kezdetektől az 1960-as évekig, az ez utáni idők történetét Kiss Norbert Péter levéltáros írta meg. A könyvtár őrzi a múlt értékeit, de nyitott a változásra, és építi a jövő lehetőségeit. Ennek szellemében megújították a könyvtári weblapot, és a helyismereti, tudományos munkákat igyekeznek digitalizálni, de papíralapú könyvekről sem feledkeznek meg, ami lelassulást nyújt a rohanó világban.

Látványos átalakuláson megy át a könyvtárosi szakma, mert országos adatokkal egyértelműen cáfolható, hogy leáldozott a könyveknek. Trendforduló zajlik, és mára visszatértek az 2019-es adatokhoz, sorolta Rózsa Dávid, az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatója. 1,3 millió magyar használja rendszeresen a könyvtárakat, és 1,8 millióan vesznek részt ottani rendezvényeken. A somogyiak 10 százaléka könyvtárlátogató, Kaposváron 6 ezren vannak. A somogyi kistelepülési könyvtárakban 13 ezer olvasót tartanak nyilván. Az országban évi 18 millió könyvtárkölcsönzés történik, ezek 10 százaléka kistelepüléseken. Somogyban félmillió könyvet kölcsönöztek tavaly, ebből 150 ezret Kaposváron, ami 17 százalékos emelkedésnek számít.

(2003. nov. 8.) Az új média fekete lyuka, amely lassan magába nyelheti a társadalmi tér kitüntetett végpontjait, mint a könyvtárak, múzeumok, művelődési házak. A könyvtár esetében az történt, hogy a könyvgyártás és a könyvkereskedelem mára önfenntartó rendszer lett - bizonyos állami korrekciókkal, viszont ezek hasznából, ennek a piacnak a létéből a hálózati végpontok, azaz a könyvtári fiókok semmit sem kaptak. Azaz az államnál maradt egy finanszírozhatatlan rendszer, amely akaratlanul is hozzájárul egy piaci hálózat létéhez, anélkül, hogy részesedhetne annak esetleges hasznából. Miközben a piaci könyvkiadás rendszere igencsak támaszkodik az általa ingyen használt könyvtárakra. Holott egyébként a hálózatok egymásra gyakorolt gyógyító hatása ismert. (...) Azaz a rendszerek közti kooperáció mindig újabb haszonnal kecsegtet, kivéve az állami rendszereket, amelyekre nem vonatkozik a piaci logika, és így bizonyosan vesztesek lesznek.

Amennyiben a még rendelkezésre álló végpontokat nem egy-egy minisztérium nyűgeként, hanem a kulturális önidentitásunk újrateremtéséhez szükséges stratégiai intézményrendszereink végpontjaiként látjuk, akkor van értelme például információs társadalomról beszélni. (...) Az információs társadalom kommunikációs és médiastruktúrái azonban anélkül is kiépülnek és összezárnak, hogy abban nekünk - saját tartalmunkkal - részünk lehetne. (...) A ritka végpontok drága, tehát merev kommunikációra vezetnek. A józan belátás szerint azért is érdemes tehát fenntartani, illetve növelni a végpontok számát, hogy a kulturális sokszínűség ne puszta ábránd, hanem valóság legyen, s ne nemzeti kultúránk múzeumizálódjék, hanem a nemzet múzeumai (könyvtárai stb.) legyenek élő kultúránk megkerülhetetlen intézményeivé.

A folyamatos növekedés egyik motorja a Könyvtári Kihívás pályázat, amelynek célja nemcsak a könyvtárak látogatottságának növelése, de azon keresztül a kisközösségek erősítése is - határon innen és túl. A tavalyi első kiírásra 370 könyvtár jelentkezett országszerte, idén december 15-ig várják több kategóriában a nevezéseket.

Második alkalommal startol el a december 15-ig még pályázható Könyvtári Kihívás program. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett verseny célja, hogy a könyvtárak korszerű és izgalmas módszerekkel növeljék látogatóik és a kölcsönzések számát, így népszerűsítve az olvasást, illetve erősítve a közösségeket. A hat hónapon át tartó versengés kiemelt célcsoportjai a gyermekek és a fiatalok, valamint az anyaországon kívüli, Kárpát-medencei magyarok.

A 2024 decembere és 2025 májusa között zajló első megméretésre 370 városi, kistelepülési, valamint felsőoktatási könyvtár jelentkezett. Az intézményeket nem egymáshoz, hanem korábbi önmagukhoz viszonyították, majd minősítették olyan kiválósági mutatók alapján, mint az olvasóközönség- és a kölcsönzésnövekedés, a könyvtári programok látogatószámának növekedése, valamint a gyermek olvasók számának növekedése. A kihívás fél éve alatt a pályázó intézményekben negyedmillióval több dokumentumot kölcsönöztek, mint az előző év azonos időszakában, és átlagosan harmadával nőtt a beiratkozott olvasók, kiemelten a 14 év alattiak, valamint a könyvtári programokon részt vevők száma.

Továbbá:
- Jelentősen nőtt a könyvtárakat újra felfedezők száma link
- Van remény - Újra divatba jön a könyvtárazás link

A kiszorító hatást több szakterületen is azonosíthatjuk. Közgazdaságtanban link , a pszichológiában - ahol túligazolási hatásnak nevezik link - vagy pl. a családpolitikában, link , ahol "minden leendő frigynél maga a magyar állam gyártja a muníciót a bomlasztó feltételekhez. Ha ugyanis egy pár számára a házasság valódi célja a támogatásokhoz való hozzáférés, akkor már potenciálisan egy nem létező házasságról van szó".

Vagy hozzánk közelebb álló szakmai példával: "Amerikai iskolákban pizzával ösztönzik a gyerekeket az olvasásra, ami ahhoz vezet, hogy sokat olvasnak, de nem szeretik meg a könyveket, és az ösztönző eltűnésével újra kevesebbet fognak olvasni. Hasonló történik a munkahelyeken, ahol a főnökök is gyakran rövid távon gondolkodnak - a beosztottak folyamatos ellenőrzése csak rontja a teljesítményüket, a pénzügyi ösztönzők hatására pedig elvész a belső motiváció. Az elkötelezettség elősegítése szempontjából jobb lenne, ha autonómiát kapnának a munkavállalók, állítja Amy Wrzesniewski." (Qubit)

De mi is a kiszorító hatás? Olyan szabályozás eredménye, mely egy egyébként pozitív szándékot olyan eszközzel igyekszik megvalósítani, mely jól kommunikálható, ugyanakkor hosszabb távú hatása legalábbis kétséges, nem fenntartható, sőt. elveszi a figyelmet a tényleges motiváló eszközök hatásától. A demográfiai példa kapcsán: "a jogilag is védett érzelmi kapcsolatok lassú mérgezése az anyagiakkal vastagon felelős a népességfogyásért". Vö.: Egyre tragikusabb a magyar demográfiai helyzet, történelmi rekordok dőlnek meg link .

Egy az 50-es évekből származó filmrészlettel (Én és a nagyapám, 1954, rendezte: Gertler Viktor) illusztrálva: link . A jelenetben is az anyagiak - "ha pénzről van szó..." - elterelik a figyelmet a belső (ha tetszik: tudásszerzési, vagy hivatásbeli) motivációról, hosszabb távon ezzel is kárt okozva.

A KIT-ben az olvasási teljesítmény elismerése kapcsán hívtuk fel többször a figyelmet a kiszorító hatásra: Ne a jól olvasót jutalmazd! - Mégegyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link .

Szumma: nehezebb ugyan, és szakmai-vezetési képességeket igényel, de stratégiailag jobban megéri motiváló környezettel beállítani a belső motivációt, mint kampányszerűen külső ösztönzőket beállítani. Akár: Lányom/fiam, ne azért tanulj, mert ötöst kapsz, hanem azért, mert tudni - jó. (MG)

Ed People valódi neve Edouard Jacqmin. A belga fiatalember korábban DJ-ként és zenei producerként dolgozott, szenvedélye a tánc volt - különösen a salsa. Projektje: a "tánc mindenkié"/"Show me your favorite dance moves", azaz: Mutasd meg a kedvenc tánclépésedet. Videói helyszíneiként feltűnik Budapest mellett hazájában Gent, Mechelen éppúgy, mint távoli, egzotikus helyek - azaz: ahol "ügyfelei" élnek. Nem saját kedvencét, a salsát oktatja, hanem mérlegelés nélkül az alanyok számára fontos, identitásukat hordozó táncokat kéri el, hogy ország-világ elé tárja. Az alkalmi táncosok arcán büszkeség, lelkesedés... - akár Edouard Jacqminén. Nem népszerűsít, hanem felemel. Vö.: link .

Módszere: Ed People utcán, parkokban, tömegközlekedési eszközökön, városi tereken odaáll ismeretlenekhez a kérdéssel: "Mutasd meg a kedvenc tánclépésedet!" Ha az illető beleegyezik - bár sokan nemet mondanak -, felveszi a táncot, a videót közzéteszi a közösségi médiában (YouTube, Facebook, Instagram, TikTok stb.). A cél: összekötni embereket kultúrákon, generációkon, társadalmi rétegeken át - azt mutatni, hogy a tánc univerzális nyelv, ami örömöt, közösséget, közös emberiséget ad. A közreműködők teljesen változatosak: gyerekek Ugandából vagy Nepálból, egyetemisták Kubából, idősek amerikai nyugdíjasházból, sőt börtönlakók is - tehát nem célzott profi táncosok, hanem "jóravaló emberek" a világ minden tájáról. Az az első ilyen videóit 2021-ben tette közzé - amikor még a TikTokon senki sem ismerte - ma már több millió követője van a különböző platformokon (összesen több mint 6 millió). Ahogy Ed People mondja: számára sosem volt szimpatikus a magányos tánc - inkább a közös mozgás, közös kultúra érdekes. Szerinte a tánc "gyógyító, egyesítő" erő lehet: segíthet hangulatjavításban, közösségi érzés teremtésében, kulturális megértésben.

A COVID-19 járvány idején elvesztette a DJ-munka és a klubtánc lehetőségét, ezután döntött úgy, hogy nyilvános tereken keres embert táncolni - így született meg az első videó 2021-ben. Az első videó meglepően sikeres lett - egy nap alatt több ezer megtekintés, pozitív visszajelzések - ez motiválta további utazásokra és videók készítésére. Ma már nem csak magányos videós projekt: szervezőként, videós csapattal dolgozik - van operatőre, logisztikai asszisztense, szerkesztője. (ChatGPT, MG)

A mesterséges intelligencia (Al) használatát gyakran a promptolással teszik egyenlővé. Ugyanakkor egyre többen, köztük ön is, inkább az Al fluency kifejezést használják. Mi a különbség?

Németh Gábor, az Amazing AI társalapítója: - Az Al használata számomra nem technikai készség, inkább az eszközhasználattól a partnerségig terjedő tudatossági ív, ami azt mutatja meg, hogy az ember milyen mélységben tud együtt gondolkodni az AI-jal. Elsajátítása a nyelvtanulás-hoz hasonló: először pár kifejezést ismerünk, aztán értjük a másik gondolatait, végül fordítás helyett már az ő nyelvén gondolkodunk. Az AI-jal ez úgy néz ki, hogy először promptokat adunk, aztán felismerjük, hogy a valódi erő nem az utasításban, hanem a párbeszédben rejlik. Amikor beszélgetni kezdtem a mesterséges intelligenciával, azt éreztem, hogy pontosabb válaszokat, sőt olyan nézőpontokat kapok, amik magamtól eszembe se jutottak. Erről szól az AI fluency: elmozdulni a parancsok logikájától a közös gondolkodás felé.

Az Al fluencynek öt szintjét különböztetem meg, és ezek nemcsak technikai fokozatok, hanem szemléletbeli ugrások is. Az első szint a funkcionális használat, amikor az AI csak eszköz: én kérdezek, ő válaszol. Idővel el lehet jutni az ötödik szintre, ahol már társalkotás zajlik, és teljesen természetes az együtt gondolkodás. Nem ember és gép beszélget, hanem két intelligencia rezonál egymással. Az AI fluency egyúttal azt is jelenti, hogy felismerjük, az adott feladathoz milyen megközelítésre van szükség. Néha csak az időjárásra vagyok kíváncsi, akkor elég a kérdés-válasz. Viszont amikor például marketingstratégiát állítok össze, és elkezdek beszélgetni az AI-jal, könnyen lehet, hogy már a nulladik lépés előtt olyan szempontokat vet fel, amik eszembe sem jutottak. Nem jobb válaszokat kapok, de másképp kezdek gondolkodni a problémáról. Aki az első szinten ragad, az sosem tudja meg, milyen kérdéseket nem tett fel.

"A valóságban az AI-szolgáltatások nem a fiatal, hanem az élet- és munkatapasztalattal már rendelkező munkavállalóknak kedveznek. Ők tudják reálisabban megítélni az értékét, kritikusabban használni, jobban beépíteni a munkafolyamatokba. A technológiahasználati küszöb ezen szolgáltatások felhasználóbarát mivolta miatt már nem létezik" - mutat rá a HVG-nek Rab Árpád jövőkutató. Szerinte a fiatalok számára egyenesen versenyhátrányt jelent az AI, mert tönkreteszi a tanulási, tapasztalatszerzési mintáikat, illetve nehezebbé teszi az előrejutást, hiszen egy körülbelül az ő képességeikkel bíró "versenytárs" van a cégen belül.

"A technológiát nem szabad öncélúan alkalmazni. Valamilyen világos célt kell a dolgozók elé kitűzni: ez lehet például az, hogy jobb minőségű lesz a munkája eredménye, vagy éppen az is, hogy a rutinfeladatok gép általi elvégzésével enyhülhet a kiégés kockázata. Fontos, hogy ezeket az alkukat előre kössük meg, és legyen világos, ki mit nyer vele" - hangsúlyozza Rab Árpád. A jövőkutató úgy látja, az okos bevezetéssel, kontextusba helyezéssel, a megfelelő narratíva felépítésével együtt egyértelmű siker érhető el, ezek nélkül viszont csak egy újabb játszma veszi kezdetét a munkaadó és a munkavállaló között.

A házikönyvtárak fogyatkozása ismert jelenség. Sajnálkozhatunk az otthonokból eltűnő könyvek miatt, de ingóságaink összetétele szükségszerűen követi életmódunk változásait: szabadidőnk nagy részében már online levelezünk, zenét hallgatunk, filmet nézünk, tájékozódunk és olvasunk. Egyre kevesebb szükség van arra, hogy fizikai adathordozókat vásároljunk, majd tároljunk lakásunkban az öröklésig - hangzott el az ELTE KITI Valóságos Könyvtárak - Könyvtári Valóság VII. konferencián.

Kevesebb szó esik arról, hogy könyvespolcaink, lemezgyűjteményeink személyiségünk lenyomataiként, archívumaiként fontos szerepet játszottak életünkben. Gondoljunk az "értelmiségi vendégeskedés" klasszikus helyzetére: míg vendéglátóként kilépünk a konyhába, a vendég feláll és végignézi a könyvespolcunkat. Nemcsak társasági témákat, közös nevezőket, párhuzamokat kínáltak velünk lakó gyűjteményeink, de identitásunk archívumaiként kísérték életünket.

A különböző életszakaszokban, ismerősökhöz, érdeklődési körökhöz, társaságok, munkákhoz vagy utazásokhoz kapcsolódóan beszerzett könyvek, zenék, filmek mellett könyvespolcaink megbecsült elemei voltak a fényképalbumok is. Múltunk felidézésére, személyiségünk megőrzött lenyomataként mára szinte csak fényképeink maradtak: a weben és online fiókjainkban a zenéket, filmeket, szövegeket nem birtokoljuk, nem leltározzuk, csak használjuk őket pillanatnyi igényeink szerint.
A telefonunkra automatikusan mentett képek azonban már visszakereshetőek, megoszthatóak, mert kapcsolódnak élményeinkhez, kapcsolatainkhoz, érdeklődési köreinkhez, társas- és munkakapcsolatainkhoz, utazásokhoz.

Veszélyes helyzetet teremt ez a törékeny gyűjtemény: kiszolgáltatottá tesz a tároló céggel szemben, mert emlékeink felidézése hosszú távon tárhely-előfizetést igényel. S bármennyire is a vizualitás felé tolódik az emberi kommunikáció, a fényképek nem pótolják a szöveges információkat. Szüleinket sokszor faggatjuk hiába: ki volt a képen? Hol készült? Mikor?

Ma már az AI képes felismerni a helyszíneket hegyláncok kontúrjából vagy jellegzetes épületekből, így pedig lehet, hogy a távoli jövőben minden elkészült fényképünk köré szöveges történetet generál majd nekünk, akár könyveket is beleillesztve. De addig még komoly személyes kihívás marad saját képalbumaink értelmezése életünk könyvespolcaként.
Mintát és segítséget adhatnak ehhez a könyvtárak az izgalmas fotóhagyatékok feltárásával, gyűjteményükbe illesztésével, kontextus-teremtéssel - hangzott el a VKKV7 konferencián link . (A szerző vetített prezentációja: a forráslinken.)

"Dr. Google tanácsot adott" - így emlegetik azt a jelenséget, amikor a páciensek online diagnosztizálják saját magukat. A STADA gyógyszergyártó vállalat 23 európai országban végzett tavalyi felmérése szerint leginkább a magyarokra jellemző, hogy egészségükkel kapcsolatos kérdéseikre az interneten keresnek választ. "Dr. Google" a mesterséges intelligencia terjedésével konkurenciát kapott, 2022-es megjelenése óta ugyanis a ChatGPT-t (és más nyelvi modelleket) is egyre szélesebb körben használják az emberek arra, hogy a tüneteiket értékeljék, az egészségükkel kapcsolatos tanácsokat kérjenek tőle.

A kutatás arra jutott, hogy "a ChatGPT nyelvhasználata következetesen magas szintű". 24 válaszból 14 jól érthető és koherens volt. Hiányosságot csak abban tapasztaltak, hogy a válaszok "gyakran olyan szaknyelvezeti szintet képviseltek, amely inkább orvosi ismeretekkel rendelkező felhasználóknak kedvezett".

"Ez rávilágít arra, hogy a ChatGPT nehezen kezeli azokat az eseteket, amelyekben több diagnózis is felmerülhet, illetve korlátozottan képes felismerni azokat a tüneteket, amelyek egy szakember számára egyértelműen riasztóak" - fogalmaztak a szerzők. A legjobb értékeléseket a viszonylag egyszerű, a tünetek alapján könnyen azonosítható állapotokra adott válaszok kapták.

A külföldi kutatásokban is felmerülő probléma a "mesterségesintelligencia-hallucináció", azaz a hihető, de helytelen információk generálása itt is megjelent. "Ez különösen veszélyes lehet klinikai helyzetekben, ahol a félretájékoztatás késleltetheti a diagnózis megállapítását, és a megfelelő kezelések elmaradásához vagy hibás alkalmazásához vezethet" - áll a tanulmányban. ... Kiemelték azt is, hogy a hivatkozások hiánya szintén aláássa a tanácsok iránti bizalmat.

Indiában a brit gyarmatosítók az oktatást a "civilizáló misszió" eszközeként használták, és olyan rendszert hoztak létre, ami egyszerre szolgálta a birodalom kormányzási igényeit, a társadalom feletti kontroll fenntartását és a gyarmati gazdaság működtetését. A brit gyarmati korszak egyik legmeghatározóbb és egyben legellentmondásosabb alakja az 1834/38 között a Brit India főkormányzójának tanácsában jogalkotásért felelős tagként (Law Member) szolgáló Thomas Babington Macaulay 1835-ben írta meg azt a hírhedtté vált, az indiai kultúrát nyíltan lenéző "Minute on Indian Education" című memorandumát, aminek egyik híressé vált mondatában az áll, hogy "egy jó európai könyvtár egyetlen polca többet ér, mint egész India és Arábia bennszülött irodalma". Az ő nevéhez fűződik az a kijelentés is, miszerint az oktatás célja, hogy "létrehozzunk egy olyan osztályt, amely közvetítő lehet köztünk és a milliók között, akiket kormányzunk; egy olyan réteget, amely vérre és bőrszínre nézve indiai, de ízlésben, véleményben, erkölcsben és értelemben angol". Ennek eredménye egyrészt az angolul képzett gyarmati elit megteremtése lett, másrészt a mai napig erre a szemléletre épült a brit alapokon nyugvó, angol nyelven megszervezett oktatási rendszer.

Az NGram Viewer link (a 2010-től szabadon elérhető eszköz) keresőmotor a múlt szövegeihez.

- ... Talán még ennél [ld. az előző részt: link ] is megdöbbentőbb felfedezés, hogy a múlt egyre gyorsabban merül feledésbe. A kutatók mérték, hogy egy adott évben publikált könyvekben milyen gyakran hivatkoznak korábbi évek eseményeire. Azt találták, hogy míg 1875-ben egy 100 évvel korábbi eseményre körülbelül ötször kevésbé emlékeztek, mint egy tíz évvel korábbiakra, addig 1975-ben ugyanez az arány már tízszeres volt. Vagyis a kulturális emlékezet felezési ideje felére csökkent. Ennek magyarázata részben az információáradat, egyre több új esemény, könyv, felfedezés verseng a figyelmünkért, így a régi ismeretek gyorsabban süllyednek el.
- A náci Németország és a sztálini Szovjetunió esetében a kutatók kimutatták a cenzúra nyomait. Marc Chagall festő neve például 1936 és 1944 között szinte teljesen eltűnt a német könyvekből, pedig előtte és utána rendszeresen említették. Az 1933 utáni német könyvekben hasonlóképpen eltűntek olyan nevek, mint Einstein vagy Freud. A szovjet korpuszban pedig egyes forradalmárok neve (Trockij, Kamenyev) 1934 után gyakorlatilag kiradírozódott a szövegekből, hogy aztán 1956 után, a desztalinizáció idején újra megjelenjen, bár korántsem a korábbi gyakorisággal.
- Meglepő módon az angol nyelv szókészlete sokkal gyorsabban nő, mint ahogy azt a szótárak tükrözik. A kutatók becslése szerint 2000-ben már több mint egymillió angol szó létezett, miközben az Oxford English Dictionary mindössze 600 ezer szót tartalmaz. A különbség a technikai szakzsargonban, márkanevekben, tudományos terminusokban rejlik.
- Egy új szó sikere is modellezhető: a kutatók kimutatták, hogy az új szavak körülbelül 30 százaléka eltűnik néhány éven belül, míg a megmaradók viszonylag gyorsan beépülnek a mindennapi nyelvbe.