Nem mindig az első tervezői gondolat a helyes - ismerte be a Perkins&Will építésziroda az Albion könyvtárral kapcsolatban. A torontói közkönyvtár elavult épületének bővítése kétéves bezárással járt volna, ami túlságosan húsbavágóan érintette volna a helyi közösséget és a könyvtár szolgáltatásait - a stúdió pedig újratervezett mindent.

Bővítés helyett egy teljesen új könyvtárat tervezett az eredeti létesítménnyel szomszédos, kihasználatlan parkolóba a Perkins&Will, lehetővé téve ezzel azt, hogy a könyvtár az építkezés alatt is végig nyitva maradhasson. Miután az új könyvtárat átadták, a korábbi épület helyére egy közösségi rendezvényeknek (piaccal, parkolóval) otthont adó nyilvános tér került.

Ez egy újabb jó példa arra, amiről hazai vonatkozásban Hartvig Lajos, a Bánáti+Hartvig iroda társalapítója beszélt, vagyis amikor "az épületekhez fűződő történet hasonlóan érdekes, mint maga az épület".
A P&W világhírű építészirodaként sem ragaszkodott makacsul az eredeti koncepciójához, hanem felismerte a megbízója érdekét, szándékát, és nem volt rest visszatérni a startvonalra valami újat tervezni. Ezzel a gesztussal megmutatták, mennyire tisztelik a helyi közösséget. Az új koncepció sorozatos nyilvános konzultációk eredményeként jött létre, az építészek pedig elismerik, hogy a közösség visszajelzései "jelentősen változtattak az eredeti terveken".

Folytatjuk a német Könyvtárszövetség link "Miért van szükségünk könyvtárra? Mitől jó egy könyvtár?" kérdésekre adott válaszait: (Az első rész volt: link ).

3. Mert itt csodás, puha baldachinos ágyak vannak. Állítólag egy német városi könyvtárban ez így van. A könyvtárban lehet begubózni és magában olvasni mindenkinek. Oskar, egy nyugtalan nyolcéves kisfiú is azért szeret ide jönni, mert sok felfedezni való van itt: számítógépes játék, amiről már a barátja mesélt, a kedvenc képregényének új sorozata, és nemrég a jelölőt is megismerte. Ami itt lett festve! Sok városban minden tanuló ügyes volt a városi könyvtárban vagy az egyházi könyvtárban.
Hildenben a könyvtárak mind a 17 iskolával a településen együttműködési szerződésben állnak, ezért a gyerekek már az iskolatasakjukba kapják az olvasójegyüket. 12 évvel később megtanulják a könyvtárban egy workshopon, hogyan lehet bibliográfiai leírást készíteni egy készülő dolgozathoz.
Heidelberg közkönyvtárában 14 év fölötti fiatalok lelkes "olvasónagykövetek", akik ajánlják másoknak a könyvtárblogban, hogy röviddel ezelőtt mely kitűnő regényeket, köteteket vagy weboldalakat fedeztek fel a könyvtárban.

4. Hatékonyabb felkészülés a vizsgákra: két passaui egyetemistának remek pénzszerző-ötlete támadt: a krónikus egyetemi könyvtári helyhiány miatt ülőhely-bérlési lehetőséget - ahogyan ők nevezték: privátülés szolgálatot - hirdettek meg az akadálytalan felkészülés érdekében. A szórólapos ajánlatukra gyorsan érkeztek a jelentkezések... Csakhogy akciójuk kamu volt, de általa kiderült: mégis van igény a zsúfoltság kezelésére.

5. A könyvtár tudástár a bevándorlók számára is: honnan jövünk, hová megyünk? A bevándorló hátterű használó információkat kereshet a könyvtárban arról a kultúráról, ahonnan érkezett, de arról is, hogy mit jelent számára is az EU-állampolgárság, ha egyszer majd ő is részt vesz a választásokon. Sőt, minden mennyiségben talál anyagokat az új lakhelyéről is. A könyvtárak tehát komolyan veszik az integrációt, ami már nem tárgyszó, hanem realitás. (Folyt. köv.) (Ref.: Vincze Anett)

Novemberben hoztunk képes példát link a közkönyvtár falainak megbontásáról. Persze, az Oodi is egy tudatos, látványos példa. Ráadásul magyarázattal... (MG)

Az Oodi Központi Könyvtárat gyakran nevezik "Helsinki városi nappalijának". A tanulmány szerint ez nem metafora, hanem a térhasználat és az építészeti koncepció pontos leírása. Az épület nagy üvegfelületei vizuálisan elmossák a belső és külső terek határát, a földszint pedig sokszor átjáróként, várakozó- vagy találkozóhelyként működik.
Az Oodi aktív kapcsolatban áll a környező közterekkel: a városi tér eseményei (sporttevékenységek, alkalmi gyülekezések, szabadtéri programok) beszűrődnek az épületbe, miközben a könyvtári jelenlét és használat részben "kiterjed" a külső terekre is. A két szféra - kint és bent - között folyamatos átmenet figyelhető meg.

Az Oodiban különösen hangsúlyos, hogy nem minden jelenlét tekinthető klasszikus értelemben vett könyvtárhasználatnak: sokan átmeneti térként használják az épületet (áthaladnak, várakoznak, találkozót beszélnek meg, vagy egyszerűen időt töltenek) anélkül, hogy bármely szolgáltatást igénybe vennének. Ez a nem célirányos használat az Oodi városi szerepének része, és hozzájárul ahhoz, hogy a könyvtár a mindennapi városi mozgások egyik stabil pontjává váljon.

A tanulmány azt is kiemeli, hogy mindkét könyvtár aktívan használja és bevonja a közvetlen kültéri tereket. A válaszadók mintegy 54%-a használja ezeket a külső tereket könyvtárlátogatás közben vagy szervezett programok során, és többen további szabadtéri eseményeket is igényelnének. Oodiban a teraszról nyíló kilátás, az esti megvilágítás és az egyidejű városi események - kosárlabdajátékok, gördeszkázás, szabadtéri kávézás, táncversenyek, kóruselőadások - összefonódnak a könyvtár belső életével; a könyvtárosok ezekhez sport-, hang- és vetítéstechnikai eszközökkel járulnak hozzá.

Maunulában a könyvtár vizuális kapcsolatban áll a szomszédos szupermarkettel, ösztönözve a terek közötti átjárást, és a könyvtárosok tudatosan törekedtek arra, hogy a könyvtár befogadó, biztonságos szellemiségét a kültéri térre is kiterjesszék.

Politika, Különbözőség / felhatalmazás, Emberek és személyiségük, Különleges témájú könyvek, Csendes könyvek, Komoly témák - olvashatók a bajor főváros egyetlen speciális gyerekkönyvesboltjának, a Gyerekkönyv-Kultúra Egyesület Kakukk könyvesboltjának link a polcain. (És persze a link oldal képgalériájában.)
A tematizálás, osztályozás, elrendezés önmagában is képes arra, hogy gondolatokat generáljon. A Kakukk tulajdonosa és munkatársai szemmel láthatóan igyekeznek megdolgozni a gyerekek és szüleik agyát. Praktikusan: fejlesztenek. (MG)

- A könyvkereskedésünk küldetése, hogy olyan témákat mutasson be a gyerekeknek és a felnőtteknek mint környezettudatosság, sokszínűség, klímapolitika, természetközeliség és tolerancia; tartalmilag és illusztrációkban gazdag gyermekkönyvek, valamint rendszeres felolvasások, előadások szerzőkkel és illusztrátorokkal tartott workshopok révén.
Az egyesület emellett támogatja az oktatási intézményeket és más szervezeteket a könyvtáraik számára készült könyvek kiválasztásában, és tanácsokkal látja el őket a prioritások meghatározásában.

- Kezdeményezésünk egyik kulcsfontosságú pillére az eszmecsere és a konzultáció különleges helyszíne a müncheni Lehel kerületben, a Kanalstraße 15. szám alatt található kis gyermekkönyvesboltunk. Az 2021-ben alapított könyvesbolt München egyetlen kifejezetten gyermekeknek szóló könyvesboltja, amely szeretettel válogatott, gyönyörűen illusztrált és intellektuálisan értékes gyermekkönyveket kínál. 2023-ban a Kuckuck különdíjat, a Német Könyvesbolt Díjat kapta a "Kiemelkedő Könyvesbolt" kategóriában - írják honlapukon. (MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Kelvin Watson, a Las Vegas - Clark County Library District (LVCCLD) vezetője 2021-ben vette át a rendszer irányítását, a pandémia utáni újranyitás idején.
Vezetői hitvallása: a könyvtárnak ott kell lennie, ahol az emberek vannak. Tudatosan épített kapcsolatokat az üzleti szférával, az oktatással, az egészségüggyel és a civil közösségekkel. Rendszeresen megjelent rendezvényeken, fórumokon, médiában. A "mindenhol jelen lenni"-szemlélete tette sikeressé.
A könyvtár láthatóvá vált, bizalmat épített, és valódi társadalmi problémákra adott gyors, gyakorlati válaszokat.
Watson szerint a könyvtár kulcsszavai: hozzáférés, felfedezés, eljuttatás.

Főbb ötletek és megoldások, amelyekkel hasznossá, népszerűvé tette a könyvtári szolgáltatásokat:
- Előre telepített táblagépek kölcsönzése könyvtári alkalmazásokkal, e-könyvekkel, hangoskönyvekkel, offline is használható tartalmakkal.
- Könyvtári digitális tartalmak eljuttatása nem hagyományos helyszínekre: buszok, repülőtér, parkok - QR-kódokon keresztül.
- Kiemelt programok veteránoknak és aktív katonai szolgálatot teljesítőknek, célzott eszközkölcsönzéssel.
- Okostelefon-kölcsönzési program hajléktalan vagy alacsony jövedelmű embereknek, előre betöltött közszolgáltatási információkkal.
- Könyvautomaták és minikönyvtárak kórházakban, bevásárlóközpontokban és reintegrációs intézményekben.
- Partnerség egészségügyi és telekommunikációs cégekkel ingyenes wifi és telemedicina elérés biztosítására.
- Közösségi terek fejlesztése új könyvtárépületekben, ahol oktatás, kultúra, technológia és találkozás egyszerre van jelen.

Kelvin Watson munkája azt mutatja meg, hogy a könyvtár akkor válik igazán nélkülözhetetlenné, ha kilép az épület falai közül, partnerségekben gondolkodik, és ott nyújt szolgáltatást, ahol az valóban életeket tud megváltoztatni. (ref.: ChatGPT, HL)

Előző lapszámunkban link Olav Gundersen nyilatkozta, hogy a Norvég Nemzeti Könyvtár olvasásfejlesztési céllal erősíti a látáskárosultak számára nyújtott szolgáltatásokat. Céljuk: adaptív irodalom könyvtárává válni. A meglévő, nemzeti könyvtár által fenntartott portál: link . (Szintén ott szóltunk a hasonló, flamand kínálatról: link )

A norvég Tibi nevű oldalt böngészve látjuk:
- A Tibi - a Hozzáférhető Irodalmi Könyvtár a Norvég Nemzeti Könyvtár szolgáltatása, amely közhasznú módon működik.
- Célcsoport: Norvégiában számos látássérült, diszlexiás vagy más fogyatékosságal bíró ember él. A Tibi által ugyanúgy hozzáférhetnek az irodalomhoz és az információkhoz, mint bárki más. A Tibi minden korosztályú és különféle olvasási nehézségekkel küzdő felhasználót fogad.
- Kínálat: hangoskönyvek, e-könyvek és Braille-írásos könyvek, gyermekek, fiatalok és felnőttek számára. Felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára is kínálunk tananyagokat.
- Tagság: bárki, akinek fogyatékosság vagy betegség miatt nehéz a vizuális szövegek és nyomtatott könyvek olvasása, kölcsönözhet a Tibi-nél.
- Kapcsolat: a telefonszám hétköznapokon 10:00 és 14:00 között érhető el. Szükség esetén e-mailben is felveheti a kapcsolatot, vagy időpontot is egyeztethet látogatásra.

A Tibi együttműködik a norvég és nemzetközi akadálymentesített irodalmat szolgáltató intézményekkel. 37 alkalmazottja a Kulturális és Esélyegyenlőségi Minisztérium irányítása alatt vannak. (ref.: MG)

A két amerikai lap online kurzusainak kínálata, tematikusan:

Iskolai- és gyerekkönyvtárak: 1. Kisiskolás olvasni akarók olvasóvá képzése; 2. Kutatás tanítása középiskolákban; 3. Manga-alapú olvasásra ösztönzés; 4. MI műveltség iskolai könyvtárak számára; 5. MI műveltség tanítása az iskolákban; 6. Tini szolgáltatások: Kapcsolatépítés, programok és elköteleződés; 7. Iskolai könyvtárak - Bevezető az iskolai könyvtári gyakorlat alapjaiba; 8. Kapcsolatteremtés tinédzserekkel (gyakorlati stratégiák); 9. MI eszközök a túlterhelt iskolai könyvtáros számára; 10. Stratégiák a diákok újra-bevonzására és az olvasási kultúra ösztönzésére.

Menedzsment: 1. Könyvtárvezető gyorstalpaló; 2. A könyvtár hatásának bemutatása; 3. Biztonság a gyakorlatban ügyfélkapcsolatban dolgozóknak; 4. Különböző gondolkodásmódok kezelése: Neurodiverzitás kalauz könyvtári vezetőknek; 5. Pénz keresése, amikor nincs: kreatív finanszírozás az iskolai könyvtárad számára; 6. Projektmenedzsment 1.: Olyan tervek, amelyeket valóban használnak; 7. Projektmenedzsment 2.: közösségi projektek végrehajtása és eredményes lezárása; 8. Projektmenedzsment 3.: Projektek célba juttatása (végrehajtás, nyomon követés és kommunikálás); 9. Média kezelése: Pr- és kommunikációs készségek könyvtári vezetők számára; 10. Új könyvtári dolgozók bevezető gyakorlati kiképzése; 11. Kollégákkal való nehéz beszélgetések kezelése; 12. Hogyan lépj előre a könyvtári karrieredben?

Munka a frontvonalban: 1. Gyakorlati ügyfélkommunikáció a mindennapi könyvtári munkában; 2. Traumatudatos és konfliktuskezelő technikák a frontvonalon dolgozóknak; 3. Elsővonalbeliek biztonsági képzések - gyakorlati készségek.

Praktikus könyvtári tevékenységek: 1. Akadálymentes ügyfélszolgálat a fogyatékkal élő látogatók számára; 2. A fizikai hozzáférhetőség javítása könyvtári környezetben; 3. Kezdő lépések az inkluzív katalogizálásban; 4. MI és a felsőoktatási könyvtárak: Online konferencia; 5. MI könyvtárosoknak, akiknek nincs idejük erre: gyakorlati bevezető; 6. Információs műveltség tanítása, amikor minden hazugságnak tűnik. (ref.: ChatGPT, MG)

A Medical Libraries Association konferenciáján három könyvtáros mesélt arról, hogyan foglalkoznak a felhasználókkal.
A Minnesotai Egyetem Egészségtudományi Könyvtárában többféle könyvtári hírcsatornát használnak, pl. a közösségi médiát, hírleveleket, éves jelentéseket és a könyvtári honlapot. Elmondják, hogy milyen hasznot hoztak a könyvtári szolgáltatások a felhasználóknak. A tartalmat az általuk használt csatornához igazítják.

Az Ohio Állami Egyetem stratégiai marketingmenedzsere három marketingelvet emelt ki:
1. A felhasználó legyen az első! Jó, ha a könyvtárosok a könyvtári szolgáltatásokat és forrásokat a felhasználók szemszögéből is megvizsgálják.
2. Ott találkozz az emberekkel, ahol éppen vannak! A felhasználók számára a könyvtár honlapja nem olyan fontos, mint ahogy azt a könyvtárosok szeretnék. A használóknak a kutatáshoz az ugródeszka inkább a Google, a hírekhez pedig a közösségi média. Vizsgálni kell, hogy a könyvtárhasználók hogyan fogyasztják az információkat, majd meghatározni a (kommunikálni kívánt) tartalmat.
3. Építsd fel a márkádat! A brand következetes legyen a könyvtár megjelenésében és a könyvtárról szóló mondanivalóban: mit mondtak a könyvtárról és ki mondta azt.

Egy nonprofit kórház könyvtári szolgáltatási és betegoktatási menedzserének más a felhasználói bázisa, mint az egyetemi környezetben dolgozóké. Előző arra fókuszál, hogy megmutassa a könyvtár értékét a személyzetnek. A felsőoktatási intézményekkel ellentétben a kórházi könyvtár másoknak végez irodalomkutatást. Akik maguk szeretnék ezt elvégezni, azoknak képzést kínál. Célja ezzel az, hogy a munkatársak tisztában legyenek azzal, hogy a könyvtár mit tehet értük, a vezetőség pedig értse, hogy a könyvtár hogyan járul hozzá a bevételhez.

Mindkét üzenetet "állandóan ki kell dobolni". Kiderült: nemcsak az orvosi és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos információk, hanem az üzleti cikkek megosztása is nagyon hatékonynak bizonyult. Az értékek bemutatásának közös témája az "ismétlés, ismétlés, ismétlés" elve volt: sok csatornát használjunk az üzenetküldéshez; összpontosítsunk az intézmény céljaira. (Ref.: Szabó Eszter)

Talán Maurice B. Line angol könyvtári tanácsadó innovatív könyvtárti menedzsment kurzusai voltak az első impressziók 1992-93-ban, amelyek ráirányították a figyelmet a minőségügyre. Feltehetően ez a téma volt a kínálatában a "legszexibb" a kevésbé vonzó, de annál meghatározóbb szervezeti kultúra, munkatársak bevonása vagy stratégiai tervezés stb. koncepciók mellett. A kor könyvtári döntéshozói mozgalmat is fejlesztettek rá, melynek egyes elemei ma is láthatóak. S noha alapvetés és tartós érvényű, hogy a "minőséget a használók igényei határozták meg", a könyvtáhasználat több évtizedes, lassú, de kitartó csökkenése arra mutat: nem sikerült a minőségügy által megváltani a könyvtáros szakmát. A kimutatható lakossági elismerés a minősített könyvtárak számának növekedésével ellentétes irányú.

A múlt heti kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - A minőség ügye fontos, de a mozgalom az előző évtizedek divatja
3 - Ügye töretlen, ld.: minősített könyvtárak, minőségi díj
6 - Fontossága egyre hangsúlyosabb
21 - A használók elvárásaival érdemes foglalkozni, nem a mozgalommal

A válaszolók közel háromnegyede túllépne a minőségirányítási mozgalmon, negyedük szerint viszont továbbra is fontos. A többség szerint a mozgalmat hagyva, a használók szerinti minőséggel érdemes foglalkozni, bár ez némileg ellentmond a szakmai közlések túlnyomó többségének szolgáltatásorientált megnyilvánulásaival. Mindenesetre az irány biztató. A könyvtári minőségügyi kitüntetéseket is értékelték a válaszadók, közel 10%-ban.
Mindez diagrammal: link . (MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Az OSZK-ban az idén is emlékeztettek minket arra, hogy a kultúra nem csupán díszlet az életünkben, hanem az a kötőanyag, amely megtartja társadalmunkat. A magyar kultúra napja alkalmából átadott miniszteri elismerések rávilágítottak: a könyvtárosok és közművelődési szakemberek munkája jóval túlmutat a puszta adminisztráción vagy eseményszervezésen, ők a helyi identitás őrei és a jövő közösségeinek mérnökei.

Vincze Máté felidézte a 2010-ben, Réthelyi Miklós kezdeményezésére életre hívott minősítési rendszert, amely mára a szakmai kiválóság legfontosabb mércéjévé vált.
"Ma ráirányítjuk a reflektorfényt arra a munkára, ami nem hivalkodó, mégis alapjaiban meghatározza egy közösség, egy település és egy ország jövőjét" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy a cél egy kezdeményező, modellértékű intézményrendszer fenntartása.

A Könyvtári Intézet adatai szerint a regisztrált használók száma csaknem 17 százalékkal emelkedett, ami világosan jelzi: a társadalom szomjazza a minőségi és élményszerű kulturális szolgáltatásokat. Az idei díjazottak listája a magyar kulturális térkép minden szegletét lefedi.
- Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott idén a Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ, a Gencsapáti Művelődési Ház és Községi Iskolai Könyvtár, Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára, a Répcelaki Művelődési Ház és Könyvtár, a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a zsombói József Attila Közösségi Ház és Könyvtár.
- Minősített Közösségi Színtér címet kapott Gönyű és Jászdózsa községek önkormányzata.
- A Közművelődési Minőségi Díjat az AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont Nonprofit Kft. vehette át.
- Elismerő oklevelet kapott a Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár, az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár - Petőfi Művelődési Központ, a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a Kossuth Művelődési Központ és a Halász Boldizsár Városi Könyvtár és az Agóra Veszprém Kulturális Központ.
- Minősített Könyvtár cím elismerésben idén a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, valamint a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár részesült.
- Könyvtári Minőségi Díj kitüntetést a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár, a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár kapott.

Középkori kódextöredékcsíkokat talált egy XIX. századi kötet gerincén Leitgéb Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárosa és tudományos segédmunkatársa, aki mesélt nekünk a felfedezéséről.

Népszava: - Hogyan lelt rá a XII. századi kódexcsíkokra?
Leitgéb Mária: - Nagyon egyszerűen történt: végeztem a mindennapos könyvtári feladatomat, rendezgettem történeti gyűjteményünk muzeális könyveit, amikor feltűnt, hogy az egyik XIX. századi kötetnek leválik a gerince, ami alatt öt darab kódextöredék látható. Amikor először megláttam ezeket, gyanús volt, hogy azok nem származhatnak az 1800-as évekből, hiszen az anyag minőségéből és a rajta szereplő írásból sejtettem, hogy annál jóval régebbi lehet. De azért hitetlenkedtem, mert gondoltam, csak nem egy évszázadokkal ezelőtti pergament látok? Végül arra jutottam, hogy ezt érdemes alaposabban megvizsgálni. Így először megmutattam a témavezetőmnek, Bibor Máténak, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatójának, mivel doktorandusz vagyok az ELTE BTK Irodalomtudományi Iskola Könyvtártudományi Programján. Ő megerősített a feltevésemben, és azóta is elmondja a hallgatóinak, hogy a példám mutatja, nem lehetetlen, hogy valaki a könyvtárosi munkája során valódi pergamenre írt emléket talál.

"Egyre jelentősebbnek látom a könyvtárak szerepét abban, hogy egyfajta menedékként működnek" - osztja meg tapasztalatait a FSZEK link főigazgatója, aki szerint talán soha nem volt olyan nagy számú olvasókör és biblioterápiás foglalkozás a könyvtáraikban, mint 2025-ben. Fontos, hogy az intézményekben elérhető programok ingyenesek. Ahogy mondja: a fiókkönyvtárak azonos értékű részei a hálózatnak, és az adott kerületben a legfőbb kulturális és közösségi találkozóhelyet jelentik.

"A közösséghez való tartozás igénye abszolút érezhető. Az egyik legnagyobb eredmény például az időseknek szóló informatikai oktatás, amit sokszor a közösségi szolgálatot végző gimnazisták segítenek. Itt a generációk találkozása és együttműködése valósul meg - ez nemcsak szakmai, de emberi siker is" - fűzi hozzá Koreny Ágnes.

- A cikk nagyobbik részében hagyományos, illetve állományközpontú szemlélettel mutatja be az Illyés Gyula Megyei Könyvtár szolgáltató helyeként működő Bölcske, illetve Marcali link közkönyvtárainak tevékenységét.

Korábbi hírünkre link hivatkozva mutatjuk be három részben a flandriai, könyvtárak által is közvetített hangoskönyv-szolgáltatást. Az előző rész: link

Daisy-könyvek (Daisy: Digital Accessible Information System - Digitális Elérésű Információs Rendszer) - A Daisy-hangoskönyveket elejétől a végéig kiváló hangú férfiak és nők olvassák fel egy stúdióban. A szerzők is rendszeresen olvassák fel a saját könyveiket; csak egy hangoskönyvvel alakíthatsz ki ilyen különleges kapcsolatot a szerzővel.
Daisy - globális szabvány az olvasási nehézségekkel küzdők számára készült hangoskönyvekre.

Egy Daisy-könyv meghallgatásához MP3-lejátszóra van szükséged. Speciális Daisy-lejátszók is kaphatók. Ezek számos előnnyel rendelkeznek, például lassabban vagy gyorsabban is tudnak lejátszani, a hang torzítása nélkül. Így saját tempódban hallgathatod a könyveket. És ha szeretsz egyszerre több könyvet olvasni, a készülék minden könyvnél megjegyzi, hol hagytad abba. Visszalapozás, sőt, akár előretekerés is lehetséges. A Luisterpuntnál ingyenes szoftvert is beszerezhetsz, amellyel számítógépedet Daisy lejátszóvá alakíthatod.

Könyvtárunkban kiválaszthatod, hogy lemezen (Daisy CD) vagy közvetlenül az online könyvespolcodból (Daisy-online) kölcsönzöd a könyveket.

A Daisy-online segítségével streamelheted vagy töltheted le a könyvet. Mindkettőt megteheted egy alkalmazással a táblagépeden vagy okostelefonodon, vagy egy internet-hozzáféréssel rendelkező Daisy lejátszóval. A streamelés a számítógépeden is lehetséges a Daisy weblejátszó segítségével, amely automatikusan elindul. A letöltött könyveket az ingyenes Daisy szoftverrel is meghallgathatod. Most már csak ki kell választanod a könyveidet! (ford.: MG)

Minden könyvtáros (sokat és rendszeresen) olvas? Hogyan befolyásolja a könyvtárosok munkáját az olvasási múltjuk? Sofie Samuelsson könyvtáros saját magában és más könyvtárosokban is vizsgálja az olvasó emlékezetét és előéletét, pl. azt, hogy hogyan lett valaki könyvtáros. Mesterdolgozata: Mint a résnyire nyitott ajtó: Esszé a könyvtárosokról, az olvasási emlékekről és az olvasók életéről. Kiindulópontja önmaga és négy másik könyvtáros története az olvasásról, a könyvekről és a szépirodalomról. Munkáját egy biblioterápiás műhelygyakorlattal kezdte (ami nemcsak a könyvtárosok, hanem más olvasók számára is hasznos lehet - a szerk.).

A biblioterápia során a következő kérdéseket tette fel (saját magának és a többieknek): Mit olvastam az életemben? Mely könyvek és történetek jelentettek nekem valami különlegeset? Mit keresek az irodalomban és miért? Mely olvasmányélmények voltak fontosak számomra?

A biblioterápiás mentőöv egy vezető által vezetett workshop része lehet. Feltárulnak benne a szövegekben előforduló gondolatok, érzések, emlékek és a jövőre vonatkozó álmok. A résztvevők akár egy könyvvel kapcsolatos emléket hozhatnak a találkozóra, és ezekről az emlékekről mesélnek egymásnak.
Sofie életút-történetek kutatásával köti össze a biblioterápiát: célja a könyvtárosi gyakorlattal és a szépirodalom olvasásával kapcsolatos normák és értékek vizsgálata. Megkérdezhetjük azt, hogy az olvasás biztonságot teremtett-e; tudásforrás vagy útmutató volt?
Az életutunk tervezését kreatív tevékenységekkel egészíthetjük ki, pl. rajzolás, festés, kivágás és beillesztés, kollázs- vagy digitális alkotás, de írhatunk reflektíven vagy párbeszédesen, és kérdéseket tehetünk fel magunknak.

Sofie kérdései röviden (a cikkben részletesebb):
1. Mit tartalmaznak a könyvtárosok személyes történetei az olvasási emlékekről, az olvasói életről és a szakmai életről, továbbá milyen témák jelennek meg a történeteikben?
2. Hogyan kapcsolódnak össze a személyes történetek (olvasási emlékek, olvasási és szakmai élet) azokkal a normákkal, amelyek az irodalomról és a könyvtári gyakorlatról szólnak?
3. Befolyásolta-e a könyvtárosok szépirodalmi olvasása a pályaválasztásukat, és hogyan hat a könyvtárosok szépirodalmi olvasása a szakmai gyakorlatukra?

A könyvtárosok folyamatosan reflektáljanak a szépirodalomra és az irodalom terjesztésével és önmagukkal mint olvasóval kapcsolatos szakmai ismeretekre - a munkaidő részeként.
- Merjünk elszakadni a komoly hozzáállástól! Csodálkozást, kételyt ébresztve, az emberekre érzékenyen rezonálva szolgáltassunk! - ajánlja Sofie. (Ref.: Szabó Eszter)

Ennek neve: "kölcsönzés, tárgyaké (2026.jan-)" lett, és az idén vezettük be. Várhatóan gyorsan emelkedik a találatok száma a külföldi könyvtárakban egyre gyakrabban előforduló (angolul: library of things), de a magyar gyakorlatban még nemigen ismert szolgáltatások bemutatásakor.

Az előfordulásokat nagyjából két részre lehet osztani (eltekintve attól, hogy bár egy könyvet is nevezhetünk tárgynak, itt nem arról lesz szó):
- Olvasáshoz köthető eszközök (pl. e-könyv-olvasó, tablet, modem és wifi-hozzáférés) - az utóbbi szolgáltatásra nem ismert magyarországi példa)
- Olvasáshoz nem köthető eszközök (fúrógép, sátor, hátizsák stb.).

Említendőek az olyan szolgáltatások is, amelyek egyszerre több tárgyat kínálnak egy tevékenységhez, egy adott tevékenységet támogatva pl. házizsák, benne növényhatározó, iránytű stb. (MG)

Tíz hónapon át tartott a Vörösmarty Mihály Könyvtár Oskola utcai épületének önkormányzati forrásból megvalósult külső felújítása: a különleges színnek és a kialakított díszvilágításnak köszönhetően valódi ünneplőbe öltözött az épület, amelynek ünnepélyes átadását csütörtökön tartották az Olvasóteremben.

A megjelenteket Horváth Adrienn, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója köszöntötte az Olvasóteremben tartott csütörtöki avatóünnepségen, és összegezte a 2025 februárjában kezdődött munkát. A felújítás során a teljes tető megújult, visszanyerte eredeti állapotát az ezer négyzetméternyi homlokzat, új életre keltek a sérült díszítőelemek, megújult a bejárati kapu, s a több mint félszáz ablak is.

"Ezalatt a tíz hónap alatt az olvasókéval együtt gazdagodott a szakszókincsük, akikkel együtt ma már tudjuk, mit jelent a tanúablak, vagy éppen a falvarrás" - utalt az igazgató némi derültséget keltve arra, hogy az elmúlt közel egy évben szinte együtt éltek a könyvtárosok és az olvasók is a mindig vidám munkásokkal. Horváth Adrienn arról is beszélt, a felújítás miatti kellemetlenségek ellenére a 2025-ös évben a könyvtár 4,4 százalékkal tudta növelni beiratkozott olvasóinak a számát, így 9500 olvasóval zárhatták az évet.

A Mérce cikke döntően múzeum(ok)ról szól, de megjegyzése kiterjeszthető: "a kiállítások és általában a kulturális intézmények egyszerre teremtenek egységet és tartanak fenn hierarchiákat". A könyvtárak, akár a múzeumok - küldetésük szerint - a lakosság egészének közvetítik az ismeretek halmazát, a fenntartó - az esetek többségében végső soron az állam társadalomképét tükrözve. Ennek különböző állományra, illetve szolgáltatásra vonatkozó hangsúlyai visszakövethetőek a két világháború közötti, azt követő időszakokban, de napjainkban is. (MG)

A budapesti egykori "Társadalmi Múzeum" története közelebb visz ahhoz, miként képzelte el az államvezetés a 20. század elején a munkások, a népegészségügy és a "szociális kérdés" bemutatását. Az intézmény az Eötvös utcában működött, ott, ahol ma a terézvárosi polgármesteri hivatal áll, ám tárlatai Budapest ostromakor megsemmisültek.

Őze Eszter A dolgozó testek múzeuma című, 2025-ben megjelent könyve a 20. század eleji Magyarország egyik legérdekesebb intézményét rekonstruálja, amely a társadalom egészségéről és jólétéről alkotott modern elképzelések szimbolikus tereként működött. A 20. század elején a Társadalmi Múzeum sajátos társadalomformáló erővel rendelkezett, derül ki a könyvből: tekintélyes és megbízható intézményként a "tudományos igazság" és az állami érdek közvetítőjévé vált. A vezetők és támogatók a nyilvánosság előtt a múzeumot a közművelődés szolgálatában álló, minden társadalmi réteget megszólító intézményként jelenítették meg, megerősítve azt a hitet, hogy a tudományos ismeretek terjesztése önmagában képes a társadalom morális és fizikai állapotának javítására. (...)
Őze Eszter Micheal Foucault hatalomelméletével keretezi: feltárja, miként szabályozza a hatalom az emberek életét, hogyan különíti el a degenerációt a normálistól, (...).

Az univerzalizálás gyakorlata a Társadalmi Múzeum működésében olyan diszkurzív és vizuális logikaként érhető tetten, amely egyszerre teremtette meg a társadalom egységének látszatát és tartotta fenn a különböző társadalmi csoportok közötti hierarchiákat. ...
Őze Eszter könyve mindezt nemcsak történetileg rekonstruálja, hanem értelmezési lehetőségeket is kínál a modern múzeumi gyakorlatok megértéséhez: megmutatja, hogy a tudás, a hatalom és a reprezentáció miként hálózzák be a kulturális intézményeket.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A forrás, a Zubrair's Bookshelf, keleti interkulturális tudományos könyvajánló a Facebook-on. Egyik friss ajánlata... (MG)

Az oszmán könyvtárak története az oszmán könyvtárak fejlődését és szerveződését meséli el a tizennegyedik századtól a huszadik századig. Az első részben a könyv áttekintést nyújt azokról a fázisokról, amelyeken keresztül az oszmán könyvtárak a néhány könyvespolctól a szabadon álló könyvtárépületekben elhelyezett, jelentős méretű, támogatott gyűjteményekké fejlődtek.

Az oszmán könyvtárakat főként jótékonysági alapítványként hozták létre, azaz a könyvek adományozásával és a gyűjtemény és a könyvtárépület fenntartására szolgáló állandó jövedelemmel. A könyv második része az oszmán könyvtárak szervezetére, személyzetére és napi működésére összpontosít. Az oszmán könyvtárak első teljes történetét eddig feltáratlan levéltári források alapján írták meg.

Különleges programokkal készül a magyar kultúra napja alkalmából a Veszprémi Főegyházmegye: a január 22-ét követő szombaton, január 24-én megnyitják a nemrég megújult Koller-könyvtárat, amelynek múltját és könyvritkaságait vezetett sétán fedezhetik fel az érdeklődők.

"Az Érseki Palotában a főpásztor lakrészét szabályozott rend szerint alakították ki a 18. században: az első helyen a magánkápolna állt, ám azt a könyvtár követte, hiszen a püspököknek mindig is feladatuk volt, hogy a legújabb, legértékesebb, a különböző tudományágakról szóló könyveket összegyűjtsék. Nagyon érdekes gyűjteményről van szó, amelyet örömmel mutatunk meg" - mondja Udvardy György veszprémi érsek a több mint 2200 kötetből álló Koller-könyvtárról.

A veszprémi Érseki Palota északi szárnyában lévő barokk helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálta a Veszprémi Főegyházmegye, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra. A több száz éves könyvritkaságok és a bútorzat védelme érdekében fontos, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartsák a helyiségben, ezért azt csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt. A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, a jeles dátumot követően január 24-én, 11:30-kor vezetett séta indul, amelyen az Érseki Palota látogatható terein kívül a különleges könyvtárszoba múltját és kincseit is megismerhetik az érdeklődők Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatójának vezetésével.

Akár év eleji tervezés, akár lelki-szellemi megújulási program, akár tanfolyammal járó vállalás... Képzeld el, hogy a könyvtár portáljára belépve a használó saját magának összeállíthat a könyvtár állományából (vagy akár azon kívül?) egy tervet, mondjuk egy évre, hogy mely könyveket olvassa el (és kölcsönzi ki). Melyhez az év/időszakasz közben be-be tud nézni, elő is tud rendelni, akár jelzést is tud kapni a könyvtártól, hogy most hozták vissza a kívánt könyvet...

Szerinted lehetséges? Az IKR-szolgáltatók visszatérő jelzése, hogy a könyvtárosok nem, vagy alig támasztanak igényeket feléjük. Pedig hát, ők a szolgáltatók, a könyvtárak az ügyfelek... (MG)

Minél nagyobbak a címletek, annál hosszabbak a nicaraguai bankjegyek. Persze, más országok fizetőeszközeinél is gyakori a méretkülönbség, de Nikaragua esetében igen következetes az eltérés. Ilyen módon "még a vak is láthatja", érzékelheti a különbséget. Komolyra fordítva: a tervező által használt önkifejtő eljárás az egyértelműség növelése által egyszerűbbé, biztonságosabbá teszi a tranzakciókat. A módszert eredetileg a közlekedésbiztonság link ihlette: az utakon a balesetek számának csökkenését előidézve. Az eljárás lényege, hogy a tervező ügyféloldali gondolkodás felől optimalizálja a rendszert. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig súrlódásmentesen rávezeti a megoldás mibenlétére.

A módszer természetesen a könyvtárban is használható, így van lehetőség
- önkifejtő katalógusra link
- belső tér használatára link
Előnyök: gyorsabb ügymenet, kevesebb hiba, félreértés, nagyobb UX (ügyfélélmény). Ha tudsz még példát mondani, írd meg!

Másik eset, ha rutineljárásokon túl szeretnénk meglepetéssel szolgálni. Ez esetben természetesen más a cél és az eszköz. Paródia lehet egy olyan - létező - gázszámla, amelyen külön erőfeszítés megállapítani a témát (gáz, áram vagy víz a térítendő?), és hogy mennyi a fizetendő - a sok egyéb, leginkább a kibocsátót és hatóságokat érdeklő adat között. Viszont: ez eljárás megfelel egyfajta akadályversenynek! Ergo: hacsak nem akarunk fejtörőt, alkalmazzuk a nicaraguai bankjegyek jógyakorlatát saját környezetünkre adaptálva! (MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Bastöy férfi börtön, de nem a klasszikus rácsos, betonudvaros fajtából. A sziget inkább egy kis norvég falura hasonlít, ahol a lakók nem cellákban élnek, hanem színes faházakban. Mindenkinek van saját szobája, a konyhát és a nappalit pedig közösen használják. Magas kerítések nincsenek, a fő biztonsági rendszer a fjord jéghideg vize, ami nem túl csábító úszómedence.

A rabok napközben szabadon mozoghatnak a szigeten, mert Bastöy alapelve egyszerű: ha valakit vissza akarsz vezetni a normális életbe, akkor gyakorolnia kell a normális életet. Így aztán a börtön egyfajta öko farmként működik. A fogvatartottak állatokat gondoznak, zöldséget termesztenek, fát vágnak, halásznak, biciklit szerelnek, főznek és karbantartanak mindent, ami a szigeten működik. A fenntarthatóság fontos része a rendszernek, a hely saját élelmiszerének nagy részét maga termeli meg. A szigeten van bolt, könyvtár, templom, orvosi rendelő és egy komp is, amely részben rabok által üzemeltetve jár a szárazföldre. A mindennapok így inkább hasonlítanak egy különös, csendes norvég falura, mint egy börtönre.

A múlt azonban nem volt ilyen idilli. 1900 és 1970 között Bastöy egy hírhedt fiúnevelő intézetnek adott otthont, ahol súlyos bántalmazások történtek. Ezt a korszakot dolgozza fel a norvég film, a Kongen av Bastöy. A mai börtönmodell éppen ennek az ellenkezőjére épül: tiszteletre, felelősségre és arra, hogy az ember képes változni. A rendszer működik. Bastöy Európa egyik legalacsonyabb visszaesési arányával büszkélkedhet, körülbelül 16 százalékkal. A norvégok szerint a szabadságot csak úgy lehet megtanulni, ha az ember gyakorolja is, és úgy tűnik, ebben van valami.

A kreativitás olyan készség, amely gazdagítja a gyermekek iskolai pályafutása során megszerzett összes többi tudást, felfedezést és fejlődést. Ötödik éve rendezi meg a Crayola művészellátó kereskedőcég a Kreativitás Hetét iskolákban, könyvtárakban, otthonokban és közösségi szervezetekben világszerte. 2025-ben ez az ingyenes rendezvény több mint 13 millió diákot vonzott 122 országból, és a 2026-os ünnepség jó úton halad afelé, hogy meghaladja ezt a számot.

Mit várhatnak a tanárok a 2026-os Crayola Kreativitás Hetétől? Az elmúlt évekhez hasonlóan ez az ünnepség is sztárparádéval várja a résztvevőket, akik minden nap felolvasnak egy-egy kiemelt könyvet. A hírességek között van Kate Micucci művész és színész, Drew és Jonathan Scott, a Property Brothers műsorvezetői, Questlove zenész és filmrendező, a NASA űrhajósai, Harry Kane és Matt Turner sportolók, Michael Rainey Jr. színész és Bindi Irwin természetvédő. Minden nap a bemutatott könyvek illusztrátorai is bekapcsolódnak, hogy a vezetésükkel a gyerekek is szabadjára engedhessék fantáziájukat. A Bluey művészei a tévéműsor kulisszái mögé kalauzolják a diákokat, és megmutatják nekik a storyboard készítés folyamatát, emellett lehetőségük nyílik eredeti terveket készíteni a NASA missziós jelvényéhez. A gyerekek írhatnak, rajzolhatnak, és felfedezhetik saját kreatív elképzeléseiket és érdeklődési körüket.

Van hatása a Kreativitás Hétnek az osztálytermi oktatásra? A válasz: igen! - A Crayola Learning minden évben felmérést készít a Kreativitás Hetének résztvevői körében. A 2025-ös rendezvény után a részt vevő pedagógusok és könyvtárosok 80 százaléka jelezte, hogy tanítványaik nagyobb kíváncsiságot, önkifejező képességet és tanulási lelkesedést mutattak. Ráadásul 70 százalékuk megjegyezte, hogy az esemény megerősítette a kreativitás tanulásbeli fontosságának megértését. Biztató, hogy közel 100 százalékuk kijelentette, hogy lelkesen részt vesznek a 2026-os eseményen.

A Telex 2025 végén 25 fontos művészt, tudóst, gondolkodót keresett meg azzal, hogy meséljenek a Karakter rovatnak arról a 2000 után - vagyis az utóbbi 25 évben - megjelent könyvről, ami valami miatt fontos, meghatározó, szemléletformáló, inspiratív lett nekik. Amit jó pillanatban olvastak (újra). Ami betalált.
Eddig olvasmányáról nyilatkozott: Karikó Katalin, Bödőcs Tibor, Tapasztó Orsi, Olasz Renátó, Sodró Eliza, Bukta Imre.

A választási időszakban sajnos nem meglepő a propaganda és a megtévesztési, manipulálási célok felerősödése. A KIT-ben címke a kritikus/kritikai olvasás, gondolkodás link . Ezen belül is néhány aktuális téma kiemelve:

- Goebbels 6 pontja: link
- Manipulációs eszközök: link
- Geraszimov-hadművelet: link

A könyvtáros küldetéséhez tartozik, hogy hiteles információt szolgáltasson, amibe bele tartozik, hogy tájékoztatóként felhívja a figyelmet az ezzel ellentétes szándékokra. Ehhez pedig önmagát is folyamatosan képeznie kell; "ne legyen játéka mindenféle szélnek". (MG)