A KIT többször foglalkozott a holland shop-koncepcióval link , illetve annak angol megfelelőjével. Ezek jellemzője, hogy a könyvtárak a kiskereskedelmi tapasztalatokat forgatják, alakítják át saját céljaikra. A módszerek a nudge (bökdösés. ld.: link ) módszerét használják. A döntést a használó hozza, a szolgáltató azonban befolyásolja őt ebben. (MG)

- A marketingesek többnyire hétpecsétes titokként kezelik, mi alapján rendeznek be egy üzlethelyiséget. Az üzleti titok célja egyértelmű, hiszen komoly plusz bevételt hoz az áruháznak. A Pénzcentrum a Lidl 200. hazai üzletnyitása kapcsán kiadott térképen mutatja, hogyan is működik a gyakorlatban az élelmiszerboltok alapszintű pszichológiai hadviselése, azaz az ún. labirintus-módszer.

Számos olyan marketing-módszer létezik, amellyel arra késztetik a boltok a vásárlókat, hogy a tervezettnél jóval többet költsenek egy-egy bevásárlás során. Noha alapszintű pszichológia az egész, mégis működik, és az áruházak nem is riadnak vissza attól, hogy bevessék, hiszen komoly plusz bevételt hoznak. Közismert módszer például, hogy játszanak a kisszerelésekkel, a bevásárlókocsik méretével, vagy épp a szemmagasság-trükkel, de gyakori az is, hogy vásárlói hűségprogramokkal bírnak rá a felesleges vásárlásra, illetve állandó gyakorlat a pszichológiai árképzés módszere is. Van azonban egy olyan marketing-eszköz, amit csak nagyon kevesen vesznek észre, ez pedig nem más, mint a termékelrendezés. A könyvtári elrendezéseket lásd a KIT-ben:
link (Pénzcentrum).

A könyvtáraknak sokkal több valódi elektronikus szolgáltatást kell indítaniuk, és véleményem szerint fel kell készülnünk a felhasználók elvárásainak, attitűdjeinek változására. Jelenleg nincs igazán elektronikus szolgáltatásunk, amit annak hívunk, az vagy közvetített szolgáltatás, mint az adatbázisok előfizetése, vagy a könyvkölcsönzés támogatására szolgál, mint az OPAC, előjegyzés, beiratkozás...

A múlt héten volt az ELTE PPK Alfa generáció kutatócsoport eredményeket bemutató konferenciája, ahol arról is hallhattunk, hogy az ovodáskorúak nagy részének van saját okostelefonja, és 10 évesen kivételes, ha valakinek nincs. A fiatalok körében nagyon népszerű a rövid videó, de már az is lassú nekik, és egyre jobban terjed, hogy egyszerre két videót néznek, és csak a lényegre figyelnek mindkettőben, ami extrém módon stimulálja az agyat. Ezek a fiatalok már úgy nőttek fel, hogy a szüleik kezében állandóan ott volt a mobil, versenyezniük kellett a figyelmükért. Ki hiszi, hogy aki így nő fel, így néz videót, az olvasni is fog? Milyen szolgáltatásunk van az ilyen fiataloknak?

Volt egy másik előadás is az ELTE-n a múlt héten, ahol Ragnar Audunson norvég könyvtártudományi professzor arról beszélt, hogy paradigmaváltás előtt állnak a könyvtárak és az információ szolgáltatás már nem elég. Vissza kell térnünk az önművelés támogatásához. Sajnos részleteket nem mondott. Ez engem megerősít abban, hogy a könyvtáraknak eLearning kurzusokat is kell indítaniuk, jól kitalált témakörökben, és hogy elérjük a fiatalokat, az eLearning platformra be kell vonzani az iskolai kurzusokat is, mivel az iskoláknak nehézséget okoz a rendszerek üzemeltetése, ami nekünk könnyen megy, nekünk meg nehézséget okoz a fiatalok elérése, ami meg nekik megy könnyen. Így ez egy win-win szituáció.

Összefoglalva: egyre inkább válaszút előtt állunk, és egyre kevésbé fogadható el az a hárítás, hogy valami nem a mi dolgunk, mert ha csak a könyvkölcsönzés marad nekünk, akkor jelentős számban kell majd bezárni könyvtárakat az érdeklődés hiánya miatt. - Szerinted?!

A közösségvezérelt könyvtár modellje a Vancouver Public Library (VPL) link kezdeményezésére 2004-ben elindult Working Together projekthez kötődik. A közösségfejlesztés eszközeivel megpróbálták elérni és könyvtárhasználóvá tenni a társadalom peremén élő, alacsony jövedelmű társadalmi csoportokat és egyéneket.

Az ún. közösségfejlesztő könyvtárosok (Community Development Librarian) kezdtek el a kiválasztott célközösséggel foglalkozni és beszélgetni, hogy lássák, mi történik a közösségben, s hogyan vélekednek tagjai a könyvtárakról. A könyvtárosokat nagy meglepetésként érték a visszajelzések. Nevezetesen, hogy korábbi tapasztalataik alapján sok ember nagyon kritikus a könyvtárakkal kapcsolatban. Sokan úgy gondolták, a könyvtár nem az ő helyük, "az ő fajtájukat nem szívesen látják a könyvtárban", s ezt a könyvtárakon belüli, a könyvtárosokkal folytatott beszélgetések is visszaigazolták: "büdösek, nem megfelelően öltözöttek, alszanak a könyvtárban, fejüket az asztalra hajtják" - emiatt panaszkodtak a könyvtárosok, és hozzátették, hogy tényleg nem szívesen látják ezeket az embereket a könyvtárban. További problémát az jelenti, hogy a könyvtár tagsági és szolgáltatási díjai magasak, s ez jelentős akadályt jelent az alacsony jövedelműek könyvtárhasználatában; a gyerekek esetében pedig különösen a gyorsan felszaporodó késedelmi díjaktól féltek a szülők.

Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős különbség van a hagyományosan használt kapcsolatépítési módszerek (outreach) és a közösségfejlesztés módszere között, ezért új utakat kell kifejleszteni a közösség tagjainak és szükségleteinek megismerésére és megértésére. Három fő célkitűzés lebegett a könyvtárosok szeme előtt a projekt teljes időtartama alatt:
1. A társadalmilag kirekesztett emberekkel való folyamatos kapcsolattartás révén együttműködni e közösségekkel annak érdekében, hogy válaszolni lehessen az ő könyvtárral kapcsolatos szükségleteikre (még akkor is, ha azoknak az egyes emberek nincsenek is tudatában), igényeikre és elvárásaikra;
2. Azoknak a rendszerszintű akadályoknak az azonosítása és vizsgálata, amelyek miatt ezek az emberek nem használják a könyvtárat, illetve;
3. Olyan folyamatok, módszerek és technikák kidolgozása, amelyekkel ezek az akadályok legyőzhetők. A projekt eredményeképpen született meg a közösségvezérelt könyvtár működési és szolgáltatási modellje. (Kovácsné Koreny Ágnes)

A rotterdami kongresszusán az IFLA a világ legjobb új nyilvános könyvtárának választotta a latin-amerikai irodalomra szakosodott barcelonai könyvtárat. A Nobel-díjas kolumbiai regényíróról, Gabriel García Márquezről elnevezett könyvtár link tavaly nyílt meg Barcelona Sant Martí de Provençals munkásnegyedében. A zsűri méltatta építészetét és az innovatív megközelítését, amelyek a helyi lakosságot a könyvtárhasználatra ösztönzik, a személyzet és a helyi közösség közötti interakciót, a terek és szolgáltatások rugalmasságát, a tanulás iránti elkötelezettséget és a program fenntarthatóságát.

"Azért kaptuk a díjat, mert modellünk a könyvtárat az otthon meghosszabbításává teszi, otthonos fotelekkel és terekkel" - mondta Neus Castellano könyvtárigazgató. "Így a gyerekek és az idősek órákat töltöttek a könyvtárban, és nem csak azért jönnek, hogy könyveket vegyenek elő, hanem sokkal tovább töltenek itt. A sűrűn lakott, sok diákot otthont adó környéknek nagy szüksége volt erre a könyvtárra." "Nem számítottunk a győzelemre. Soha egy spanyol könyvtárat sem jelöltek. Elismerés a város által végzett munkáért."

Még az idén megnyitják az "érzékek szobáját", speciális igényű és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Maga a könyvtár 800 férőhelyes, de egyes napokon akár 1300 embert is befogadtak. Az igazgató rámutat a "könyvtári turizmus" jelenségére is: az emberek azért jönnek a környékre, hogy lefényképezzenek a szellős favázas épületet. A városi tanács kultúráért felelős vezetője elmondta, hogy a díj igazolása annak a politikának, amelyet a város 30 évvel ezelőtt kezdett el a könyvtári hálózat létrehozása érdekében, amelyek közül a Gabriel García Márquez volt a legújabb.

García Márquez a Száz év magány című, úttörő mágikus realizmus című regényének megírása után élt a városban. Mario Vargas Llosa mellett ő volt a másik nagy itt élő latin-amerikai író. A könyvtár 40 000 latin-amerikai irodalommal kapcsolatos dokumentumot kínál. A könyvtár üzemelteti a Radio Maconda nevű közösségi rádiót is, az író ünnepelt regényében szereplő fiktív Macondo falu tiszteletére. (ref.: MG)

4 perces videó a könyvtárról: link

Koromné Fenyvesi Rózsa minden évben az önkormányzati képviselői alapjának egy részét arra fordítja, hogy a Somogyi-könyvtár Móra utcai fiókkönyvtárát fejlessze. Idén a gyereksarok újult meg, de ebből az egész fiókkönyvtár profitált.

Huszonöt éve van könyvtár Móravárosban, a Móra utcai épület azóta fontos közösség tere a városrésznek, sőt Alsóvárosról és a Belvárosból is járnak ide, nagyon sok óvodás csoportnak, általános iskolás osztálynak vannak itt kihelyezett foglalkozásai, órái. Amiket mostantól még könnyebben, változatosabb formában lehet majd megtartani a fiókkönyvtárban. Koromné Fenyvesi Rózsa a képviselői alapjából idén a gyereksarok megújulását támogatta, de nem ?egyszerűen úgy?, hogy új könyveket vásárolt. A régi elhasználódott polcok helyett újakat csináltatott egy szegedi asztalossal, méghozzá úgy, hogy a könyvtárosok mondták meg, milyenre is lenne valójában szükségük. És ami egy átlagos könyvtári könyvespolchoz képest most újdonság, hogy két polc mozgatható. Így a könyvtárosok úgy választják el ezekkel a tereket, ahogy nekik tetszik. A polcokra 646 ezer forintot fordított Koromné Fenyvesi Rózsa, aki azt mondta, ez legalább olyan fontos, mint egy fekvőrendőr, vagy egy utca újraaszfaltozása.

A múlt héten meghalt Papp István, 2009-ben, a "porosodó" Népszabadság cikk megjelenése után írt - és adott elő Székesfehérváron - az alábbiakról...
- "Mert bizony gazdálkodni kell az állománnyal is, mint minden mással. Durván úgy számoljuk, hogy a polcon helyét elfoglaló könyv értéke négy elemből tevődik össze:
1. amennyit fizettünk érte
2. amennyiért feldolgoztuk
3. amennyiért használtatjuk
4. amennyiért tároljuk.
E költségelemek értéke azonban az idők folyamán változik. A beszerzési árhoz képest a könyv értéke nőhet is, de a modern könyvek túlnyomó többsége esetében különféle okok miatt csökken (elavulás, elkopás, érdektelenség stb.). A feldolgozásra fordított költség nem válik tartós értékké: mihelyt a könyvet kivonjuk, elveszik a nyilvántartására, feltárására fordított összeg is. Minél többször használják a könyvet, az egyre többe kerül, de voltaképpen ez a kiadás hozza a legnagyobb hasznot. Tudomásul kell vennünk azonban a szomorú tényt, hogy minden könyv használata csökken az időben egészen addig, míg a könyv el nem kopik. (Félreértés ne essék: itt kedvező esetben nem a műről, hanem az azt hordozó tárgyról van szó, s mint a cím is jelzi, a közkönyvtárak gyakorlatáról.) A tárolás költsége változatlannak, de állandónak bizonyul: ez az a kiadás, amely nem egyszeri, hanem nap mint nap megismétlődik, s egyre kevésbé igazolja a könyv értéke és használata, hisz mindkét elem csökkenő tendenciát mutat. (...)

Igen, az állomány szemléletének megváltozása lenne az útja-módja annak, hogy a könyvtáros könyvtárából a használó könyvtárává váljék a gondjainkra bízott intézmény. A szakmának tudomásul kell vennie, hogy nem ő az utolsó fórum, szempontjait (hogy ne mondjam, érdekeit) felülírja a társadalmi közeg, amit - bár sajnálatos, de tény - többnyire a politika, a politikus képvisel. A szakmaiság ambivalenciája azt jelenti, hogy egyfelől az igényeket pontosan felmérve, azokat a lehetőségek határáig menve, a legkorszerűbb technológia és eszközök alkalmazásával kielégítjük, másfelől azonban képtelenné válunk önmagunk objektív megítélésére, hajlamosak leszünk véleményünk abszolutizálására, új gondolatok kirekesztésére, saját érdekeink össztársadalmi érdekként való felfogására. Ennek tudatában és konzekvenciái levonásával lehetünk csak hasznos és sikeres játékosok a társadalmi játszmában."

A világ számára egykor modellként szolgáló amerikai könyvtári rendszert politikusok, jobboldali aktivisták és könyvkiadó cégek támadják. Rekordszinten vannak a könyvtilalmak. A könyvtárak országszerte katasztrofális költségvetési megszorításokkal link néznek szembe, amit pl. csak hajszál híján tudtak elkerülni a New York-i közkönyvtárak a nyáron.
Egy másik támadássorozatban a könyvtári gyűjteményeket drákói licencmegállapodások link sújtják, sőt, még a digitalizált könyvek kölcsönzésének leállítása miatt is perelnek link .
Az iskolai könyvtárak szerepéről ezt a cikket ajánlja a szerző: link .

Napjainkban a digitális könyvek tulajdonjogát sorra megtagadják a könyvtáraktól. Sok könyvet csak elektronikus formában, korlátozó ideiglenes licencek alapján kínálnak a könyvtáraknak. A könyvtárak sohasem lehetnek ezeknek az e-könyveknek a tulajdonosai, és mindig újra fizetniük kell értük, mint a Netflix-filmekért.
Néhány kiadó még a könyvtárakat is közvetlen gazdasági versenytársának tekintette link .
A digitális könyveket a könyvtárosok tudta vagy beleegyezése nélkül eltávolították a könyvtárakból vagy átszerkesztették azokat. A digitális könyveket kölcsönző könyvtári látogatók többé nem számíthatnak a magánélet védelmére link , mivel a nagy kiadók, forgalmazók és e-könyv-kiskereskedők az olvasók tudta nélkül szimatolnak adatbázisok építése céljából, majd azokat eladhassák a hirdetőknek, és megoszthassák a bűnüldöző szervekkel, a bérbeadókkal vagy a bevándorlási ügynökökkel.

A fentiek ügyében ezeket lehetne tenni:
- A kiadók és az Amerikai Kiadók Szövetsége az eddigiek szerint értékesíthetik az e-könyveket a könyvtáraknak, és ne pereljék tovább őket.
- A szerzők kiköthetik a szerződéseikben, hogy műveik e-könyveit a könyvtáraknak ugyanolyan tulajdonjoggal, kölcsönzési jogokkal és árakon adják el, mint a fizikai könyveket.
- Az újság- és magazinkiadók eladhatják (nem pedig licencelhetik) műveik digitális másolatait a könyvtáraknak. Ezzel biztosítják a sajtóarchívumok megőrzését.
- A jogalkotók és a törvényhozók kiállhatnak a digitális tulajdonjog és kölcsönzés mellett.
- A trösztellenes szabályozó hatóságoknak meg kell állítani, hogy a kiadók néhány globális médiabirodalomba tömörüljenek, továbbá, hogy túl nagyra nőjenek.
- Az olvasók minden könyvtárnak adományozhatnak és támogathatják azokat. (Ref.: Szabó Eszter)

Az MI-értés (AI literacy) egyre elterjedtebb fogalom és elvárás - e téren sem ígér sok jót, hogy a magyar diákok a legutóbbi kompetenciamérés alapján a "sima" szövegértési statisztikákban is rosszul állnak. Az ugyanakkor reménykeltő, hogy számos magyar egyetem foglalkozik aktívan a területtel, oktatja és kutatja is az MI használatát, illetve annak elméleti és jogi vonatkozását is - ami egyre több kérdést vet fel.

Fontos tudni, hogy bármelyik MI-rendszer használatát félreviheti egy rosszul betáplált adatanyag, és a jelentkezőket kiválasztó rendszerek is kifejezetten elfogultak lehetnek, ha abból indulnak ki, hogy milyen embereket vettek fel eddig nagy tömegben egyes cégekhez.

Október első hetében rendezik meg a brit Könyvtárak Hetét. Az idén fenntarthatóság állt a középpontban: hogyan küzdenek a könyvtárak a zéró kibocsátásért?

A British Library (BL) Élő Tudás Hálózata keretében a könyvtárak országszerte sokféle, klímaváltozás mérséklését célzó zöld programot tartottak a helyi közösségekben. Az alábbiakban a BL vonatkozó LinkedIn-közléseit ismertetjük.

Dolgok Könyvtára (Library of Things link )
Tudtad, hogy sok könyvtárban kölcsönözhetsz pl. fúrót a könyvek mellett? A Kilburn Könyvtár központjában az emberek ilyen és más hasznos tárgyakat kölcsönözhetnek - akár varrógépre, kocsira vagy metszőollóra van szükségük. A Library of Things célja, hogy megfizethető hozzáférést biztosítson az eszközökhöz, csökkentse a hulladék mennyiségét és összehozza a közösséget. 2014 óta szorgalmazzák az átállást a hulladékszegény, közösségi erővel működő városrészekre, és jelenleg 16 telephellyel rendelkeznek.
A Library of Things jelenleg London közkönyvtáraiban található, és a jövőben továbbiak nyílnak a fővároson kívül. Hasonló sémák a világ minden táján megtalálhatók.

Virtuális és/vagy fizikai képeslap-kiállítás a természeti környezetről
"Késő nyár, kora ősz... hűvös hajnalok és alkonyat. Intenzív síelés. Nyúl a mezőn, szajkó a fán, lehullott alma és szeder." A Nature Exchange projektben a Cambridge University Library, a Cambridgeshire Libraries és a New York Public Libraries a Charles Darwin által létrehozott globális levelező-hálózatot ünnepli. A tudós több mint 2000 emberrel váltott levelet szerte a világon, hogy a természeti környezettel kapcsolatos megfigyeléseket kérjen tőlük.
A mostani a projektben az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó résztvevőket meghívták, hogy cseréljék ki a természettel kapcsolatos megfigyeléseket, akárcsak Darwin tudósítói.
A New York Public Libraries és a Cambridgeshire Libraries egyes használói párokba szerveződtek, kéthavonta levelezőlapot küldtek egymásnak, megosztva a természeti környezetük szezonális változásai. (folyt. köv.)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
15 - Igen, kísérletezek vele
7 - Igen, haszontalannak bizonyult
7 - Nem, értelmetlennek tartom
3 - Igen, ha másoknak bejött, én is kipróbálom
Úgy tűnik, néhány héttel ezelőtti felmérésünkkel link összecsengő eredmény született, kb. a válaszadók fele-fele áll a MI-alkalmazások mellett, illetve szemben. A diagram: link

Eszünkbe juthat ezzel kapcsolatban a könyvtárszakmai konferenciák egyik visszatérő toposza: hagyomány és megújulás. Mindez előrevetítheti annak a szekérnek a képét, melyet a lovak két ellentétes irányba húznak. Ha a kép valós a könyvtári rendszerünkre, az eredmény: mindenki nagyon elfárad abban, hogy a szekér egy helyben marad. Tudva, hogy erőfeszítés nélkül is ugyanazt érhetnénk el... Innen szép nyerni :) (MG)

A merchandising eladáshelyi szolgáltatás, Magyarországon polcszerviz elnevezéssel is ismert, de ez a kifejezés nem teljesen fedi le a szó teljes jelentését. A tevékenység áll a polckép merch sztenderdjének megvalósításából, megtartásából, a termék kihelyezéséből (a polcban, és a másodlagos kihelyezéseken). A merchandising sztenderd részletes leírás arról, hogy az áru milyen környezetben kerüljön közvetlen kapcsolatba a vásárlóval, például leírja az áruk sorrendjét, az arcok számát (a termék arca a termék eleje amit a vevő felismerhet).
A termékarc szám az egy sorban egymás mellett levő portékát jelenti. Alapvető leírásokat is tartalmazhat (például a vevő sohasem láthatja az EAN kódokat amikor az árucikk még a polcon van.) A cél, hogy a vásárlók számára elérhető és kívánatos legyen az áru ott és akkor, amikor a vásárló meg akarja azokat vásárolni, vagy lehetősége van azt megvásárolni.
A FMCG termékeket előállító vállalatok szívesen alkalmazzák ezt a tevékenységet, a boltokban a szemük és kezük a merchandiser, polcszervizes. Rajta keresztül információkat szerezhetnek a konkurencia tevékenységéről a saját adataikon felül. Közvetlen kontrollt is képesek így gyakorolni a birtokolt polcfelületeken, vagy a saját eszközökön (display, hűtő). Szavatossággal rendelkező termékeknél pedig ezt tudja figyelni az alkalmazott (friss szavatosságú termékek hátul, elől a hamarabb lejáró termékek). Összefoglalva tehát minden olyan tevékenység idetartozik, amivel közvetett hatást kívánunk a vásárlóra gyakorolni.

A német tudományos könyvtári szféra nyílt publikálási igényeinek összehangolására országos konzorciumot szerveztek DEAL néven. A fő cél, hogy a német tudományos élet fokozatosan ugyan, de teljesen átállhasson a nyílt publikálási formákra. A DEAL egyik célja a nyílt hozzáféréssel megjelenő tudományos folyóiratok nyilvántartása a Directory of Open Access Journals (DOAJ) adatbázisban.

Publikációs díjak átvállalásával támogatják a szerzőket, hogy nyílt hozzáférésű folyóiratokban publikálhassanak (ennek költsége mintegy 1500-2000 euro cikkenként, viszont így garantálható az azonnali és teljesen nyílt hozzáférés, a kiadók nem birtokolnak semmiféle publikálási licenszet). A támogatási eljárás teljesen átlátható, a folyóiratok nyilvántartása a DOAJ adatbázisban pedig a nyílt lektorálás (peer review) terjesztését is segíti. A hibrid formában megjelenő folyóiratokra történő előfizetést s az azokban történő nyílt hozzáférésű publikálást is támogatják (az utóbbi években a Wiley és a Springer, idén pedig az Elsevier kiadóval kötöttek keretszerződést). Jelenleg a tudományos publikációk több mint 60 százaléka nyílt hozzáféréssel jelenik meg. Ezeknek a cikkeknek 26 százaléka mindenféle korlátozás nélkül elérhető, mintegy 20 százaléka hibrid folyóiratban jelenik meg, mintegy 6 százalék pedig az ún. zöld nyílt hozzáférés modell szerint késleltetéssel (maximum 1 év a német szabályozás szerint) válik intézményi repozitóriumon keresztük hozzáférhetővé.

A tudományos könyvtárak feladata e repozitóriumok fenntartása. A tudomány és a kutatás szabadságának, a nyílt hozzáférésnek előmozdítására minden tudományos és felsőoktatási intézménynek saját stratégiával kell rendelkeznie.

A másik nagy aktuális stratégiai terület a kutatási adatok kezelése, ideértve a nyers adatkészleteket, a feldolgozott, publikált, illetve archivált adatforrásokat. Az adatkezelés szervezésével, illetve dokumentálásával kell segíteni a kutatók munkáját, illetve tárhelyszolgáltatást is kell biztosítani e célra. A fő cél a kutatások átláthatóságának biztosítása, illetve a kutatások megismételhetőségének biztosítására az adatkészletek hosszabb távú megőrzéséről is gondoskodni kell. A kutatást finanszírozó intézmények, a kutatók, a kiadók, illetve a könyvtárak kölcsönösen egymásra utalva egységes keretrendszerben kell, hogy menedzseljék a kutatási adatokat. Egyéni kutatói és intézményi szinten is a különféle kutatási tevékenységek mellé digitális adatkezelési tervet kell készíteni, a tudományos könyvtáraknak jellemzően az adatrepozitóriumok működtetése, a metaadatmenedzsment kialakítása, s a kutatástámogatás a fő feladata. A nemzeti kutatási adatinfrastruktúra program (NFDI) 26 konzorcium munkáját fogja össze különféle tudományterületekről. Általános és tudományterület specifikus szakmai támogatást nyújtanak a kutatási adatok kezeléséhez.

A sorozat legutóbbi része: link

A rendelkezésére álló olvasókönyvek nem felelnek meg a mai kor kihívásainak. Vass Dorottea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyetemi adjunktusa felmérésének összegzéséből kiderült, hogy a gyerekek ideális hősei a fiktív lények és a hagyományos hétköznapi szereplők egyvelegéből jöttek létre, tehát a karakterek rendelkeznek valamilyen mágikus eszközzel vagy tulajdonsággal, amivel egy transzcendens, boldog állapotot érnek el.

"A gyerekek már nagyon korai életkorban elkezdenek animációs filmeket nézni, és természetesen az ezekben látott hősök és helyzetek befolyásolják az érdeklődésüket. Ezzel szemben az olvasókönyvek teli vannak Aesopus- és La Fontaine-tanmesékkel, miközben őket inkább a Marvel-hősök kötik le. Szeretnének a gyerekek a rókáról is mesét olvasni, de akkor az a vonzó számukra, ha a karaktere a szuperhősökével mutat hasonlóságot" - magyarázta a szakember, aki azt is látja, hogy a ma használt olvasókönyvek grafikája - a pénz, az időszűke vagy az igényesség, esetleg mindhárom hiánya miatt - nem esztétikus, főleg a számítógépes 3D-s animációs karakterekhez szokott gyermeki szem számára.
A módszeremnek ezért az volt az alapja, hogy olyan biztonságos légkört teremtsek a gyerekeknek az olvasás és írás folyamatában, amiben ők önállóan döntik el, hogy mennyire szeretnének ebben részt venni.
Azt akartam, hogy megérezzék, ha sok erőt fektetnek bele, akkor az élmény is nagy lesz, ha meg nem szánnak rá elegendő energiát, akkor esetleg nem is fogják a kezükbe a könyvet.

Mert a D012 egy módszer, amiben a gyerekek megírják a saját történetüket kisregény formájában, a folyamat végén pedig könyv formátumban kinyomtatva a kezükbe vehetik kreatív munkájuk eredményét. A név egy 12 lépcsőből álló folyamatot takar: a gyerekek kitalálják a karaktereket, azok tulajdonságait, megfogalmazzák az egyes fejezetek címeit. A foglalkozásvezetők a készülő szövegeken minimálisan módosítanak, leginkább olyankor, ha hiányzik az alany, vagy hibásak az egyeztetések.

Különválik a könyvtár és a múzeum Csongrádon.
Az város legutóbbi testületi ülésén elvi döntést hoztak a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum két intézményének szétválása ügyében. Mint elhangzott, a múzeum "szárnyal", olyan magas szakmai színvonalat és marketinget képvisel, ami megérdemli, hogy önálló intézménnyé váljon. Más típusú a könyvtár és a múzeum tevékenységi köre, ez is indokolja a szétválásukat, külön-külön boldogulni fognak. A Csongrádi Információs Központ elnevezés kikerül az új alapító okiratból. Február 1-től indulhatnak el elvileg az intézmények külön utakon - jelentette be a polgármester.

Januártól ismét önálló intézményként működik a Jászberényi Városi Könyvtár.
Rendkívüli ülést tartott hétfőn délután a jászberényi képviselő-testület, melyen elfogadták a Jászberényi Városi Könyvtár alapító okiratát. A könyvtár eddig a Jászkerület Nonprofit Kft. intézményi struktúrájába tartozott. A testület döntése alapján január elsejétől ismét önálló intézményként működik a bibliotéka. Az önkormányzat célja, hogy az önállóság biztosítása mellett a jelenleg is jó szakmai színvonalon működő városi könyvtár további fejlődését elősegítse. A könyvtár vezetésével Kovács Péter korábbi könyvtárigazgatót, a Jászkerület Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetőjét bízták meg az intézményvezetői álláspályázat eredményes lefolytatásáig.

Hamarosan elkészül a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény épületébe megálmodott új látogatóközpont, amely előreláthatólag új névvel fogadja majd a vendégeit 2024 elejétől. A felújítás utolsó fázisába ért a korábban Dinóbirodalom munkacímmel ellátott beruházás. A projekt állami forrásból valósulhatott meg, amelynek eredményeképpen a pincétől a padlásig megújul az intézmény, kialakítva ezzel egy új látogatóközpontot a Komlosaurus carbonis és a mélyművelésű bánya koncepciója mentén.

Természetesen az intézményben az eddig elérhető szolgáltatások - könyvtár, muzeális termek - továbbra is a kínálat részét képezik a vendégek számára, azonban a sokrétűség miatt szükség volt egy komolyabb arculati frissítésre, így az önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása után szerződést kötött a Ferling Kft-vel, akik már dolgoznak a látogatóközpont branding-jén és kommunikációs stratégiáján.

A város nem titkolt szándéka, hogy a megújult intézmény tovább bővítse Komló turisztikai kínálatát az ide látogató vendégek számára, nem utolsó sorban pedig egy koncentráltabb és informatívabb tudásanyagot lesz képes bemutatni a város múltjáról a helyi lakosság számára is.

A Ferling Kft. munkatársai nulladik lépésként új nevet javasoltak a látogatóközpontnak. Több lehetséges opció közül a város által felállított stratégiai csoport a Komlóverzum nevet választotta, amelyet elküldtek a felelős minisztériumnak engedélyeztetésre. Az új név után a logók, arculatok és további kommunikációs elemek, stratégiák kidolgozása fog következni. Jóváhagyás esetén a József Attila nevet leváltja a Komlóverzum elnevezés, így 2024. január 1-től ezzel a megnevezéssel várhatja az ünnepélyes átadót az intézmény.

A KIT többször írt már étkezésre nyitott hazai és külföldi könyvesboltokról link itt egy újabb - brüsszeli - példa:
"A PiolaLibri link búvó- és találkozóhely, irodalmi bár, ténylegesen is bár, vendéglátó asztal, felforgatók barlangja, színházi, zenei és művészi színpad, bor- és gasztronómiai menedék, kultúrkör.
Sok jó dolog történt itt ez alatt a tizenöt év alatt: olvastunk, szerzőkkel találkoztunk, koncerteket szerveztünk, szórakoztunk, kíváncsiak voltunk, részegek és izgatottak voltunk; tudósokkal, írókkal, újságírókkal, vagy éppen véletlenül betévedt turistákkal, utazókkal, rendezőkkel, színházi előadókkal és dalszerzőkkel vitatkoztunk és képzelődtünk, alkottunk.
PiolaLibri rettenthetetlen és mókás szívű. Nem maradunk sablonosak, nem szűnünk meg új dolgokat kitalálni. A koncertekhez és irodalmi bemutatókhoz kiállításokat, kreatív írásműhelyeket, borkóstoló órákat, gyerekeknek szóló játékokat és workshopokat, könyvpiacokat és sok mást adunk.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesülhess közelgő eseményeinkről és kihagyhatatlan rendezvényeinkről!" - írja magáról a brüsszeli, olasz irodalomban erős könyvesbolt. A fotókat ld.: link .

Mindez azért is érdekes egy közkönyvtár számára, mert többféle felsorolt funkciót is szívesen átvállalhat egy ilyen könyvesbolttól, pl. közösségépítés, találkozóhely, irodalmi forrás. Igaz, ide - a könyvtárral ellentétben - az nyer bebocsátást, aki fogyaszt. Vö.: Azok szorulnak rá leginkább a könyvtárra, akik a legkevésbé használják link . Ettől függetlenül belső tereiben a vendégek teli könyvespolcok között fogyasztanak. Könyvtáros félelem szokott lenni, hogy a könyvek így megrongálódhatnak. Úgy tűnik, az ilyen helyszíneken ettől kevésbé tartanak. (MG)

Diskurzus a témában: link

Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette, és most közzéteszi a rangsorukat.
Ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban egy beteg tudni akarja, hogy mennyire áll jól vagy rosszul egy kórház vagy annak fenntartója a fertőzésekkel, akkor könnyedén megnézheti az interneten egy nyilvános adatbázisban.

Magyarországon annak ellenére titkolóznak erről a hatóságok, hogy - miként azt Semmelweis Projekt című cikksorozatunk első részében bemutattuk - az országos statisztikákból egyértelmű, hogy súlyos és ráadásul évről évre egyre rosszabb a helyzet.
A Direkt36 ugyanakkor most közzétett egy olyan adatelemzést, amely először ad képet arról, hogy a különböző kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

Az elemzés legfőbb eredményei a következők:
- Kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;
- Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet; a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtunk olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;
- A betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, miközben a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal;
- Az elemzésünk többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

Ha a könyvtáradban vannak olyan tudományos folyóiratok, amelyek csak számítógépen és helyben olvashatók, akkor ajánlhatod olvasóidnak a Doctus24 robotot.

Mi a Doctus24? A Doctus24 olyan Chrome-bővítmény, amelynek felületén kérdéseket tehetsz fel és válaszokat kaphatsz annak a dokumentumnak (pl. tudományos cikk, absztrakt vagy könyvismertető) az alapján, amely a böngészőben éppen meg van nyitva. A Doctus24 a válaszokat az adott forrásból meríti, így nem beszél feleslegesen.

Mire jó ez? Kutatások során, jegyzetelés közben sokszor előfordul, hogy a kutató elfelejt egy adatot vagy egy tényt. Ekkor újból elő kell vennie a cikket és böngésznie kell. Ez sok időt vehet igénybe. Ezt az időt rövidíti le a Doctus24. Sőt! A Doctus24 többet tud, mint egy onsite keresőmotor, mert komoly, összetett kérdésekre is tud választ adni.

Nem tökéletes. A Doctus24 mögött mesterséges intelligencia áll. Ezek a modellek még nem tökéletesek, de fejlődésben vannak, és mára eljutottak arra a szintre, hogy élvezetes legyen a használatuk.

Hol tölthető le? A Doctus24 nemzetközi használatra készült, ezért angol nyelvű honlapja van. Itt érhető el: link Van hozzá angol nyelvű FAQ, mely a honlap fölső vízszintes sávjából érhető el.

Fejleszteném valakivel tovább. Ha esetleg van e cikk olvasói között, aki szívesen fejlesztené tovább a Doctus24-et, kérem írjon a honlap láblécében szereplő email-címre.

Nehéz egy felvételi interjút teljesen elfogultság- és előítélet mentesen lebonyolítani. Ezért fontos a tényeken alapuló kiválasztás erősítése, többek közt a Kent District Library szerint. Az előre kialakított tesztek mérhetik a tudást, készségeket, képességeket, személyiséget - az álláshoz szükséges szempontok alapján.

Kent könyvtára így látott az interjúk átalakításához: minden kapcsolódó pozíciójának kompetenciáit egyeztette az Amerikai Munkaügyi Minisztérium O*NET (Szakmai Információs Hálózat) adatbázisaival a következetes definíciók érdekében. Szakterületi szakértőkkel közösen vizsgálták felül a kompetencialistákat. Több értékelő eszközt kezdtek el használni. A legmagasabb pontszámot elérők az állásra kijelölt felügyelővel egyeztetnek, aki három jelöltet választ ki az interjúra.

A javasolt felvételi folyamat lépéssor a következő:
1. Felmerül az igény egy új jelölt felvételére.
2. Az állásért felelős felügyelő kitölt egy igénylőlapot az új pozíció meghirdetésére.
3. Meghirdetik a pozíciót kívül és belül.
4. A jelentkezők a toborzórendszeren keresztül (application tracking system) gyűlnek. A HR felülvizsgálja a jelentkezéseket, motivációs leveleket, önéletrajzokat az előszűrés miatt.
5. A jelentkezők anyagait összehasonlítják egymással munkahelyi tapasztalatuk és karrierfejlődésük alapján.

A leginkább alkalmasnak tartott jelöltek teszteket töltenek ki:
1. Alapvető készségek, pl. szókincs, vizualitás, számok.
2. Tanulási képességek és részletekre figyelés.
3. A jelentkezők hajlandósága és közkönyvtári beilleszkedési képessége.
4. Személyiségprofil. A tesztpontszámok összege megadja az 5-10 legjobb jelöltet.
6. A felvételi felügyelő átnézi a jelöltek anyagait, kiválasztja az interjúra jelölteket.
7. A toborzó rendszerben a kiválasztott jelöltektől további referencia visszajelzést kérnek.
8. A HR és a szakértők megtartják a strukturált interjút.
9. Döntést hoznak kit vesznek fel, utolsó interjú után legkésőbb két munkanappal.
10. A HR visszajelez azoknak, akiket nem vesznek fel.
11. Aláírják a kiválasztott jelölttel a megállapodást, és elkezdődik a beilleszkedés.

Nem kell rögtön bonyolult rendszer kialakításával kezdeni. Elég először néhány egyszerűbb értékelési rendszert bevezetni, hogy az interjúk jobban adatokon, méréseken alapuljanak az elfogult döntések helyett. (ref.: Habók Lilla)

Hatékonyabb üzenetek a közösségi felületeken:
A világszerte több mint 7 billió dollárnyi vagyonnal rendelkező Vanguard-csoport, a világ egyik legnagyobb alapkezelőjeként egy erősen szabályozott szektorban működik, ahol ha nem akar bírságok hadába futni, nagyon oda kell figyelnie hirdetéseire.
A vállalat marketingesei a két különböző megoldás hatékonyságát mérlegelő A/B tesztek sorozatával igyekeznek eldönteni, hogy melyik célcsoportnál mikor és melyik üzenet teljesít jobban.
Egy bizonyos hirdetésmennyiség fölött ennek kivitelezésére egyszerűen nem lehet elég nagy mennyiségben megfelelő szakembereket alkalmazni. A Persado nevű MI-platform mellett döntöttek, amellyel rövid időn belül egy-egy marketingüzenet 64 különféle variációját próbálták ki, ezzel összehasonlítva az eredményességüket, és így találták meg a legalkalmasabb mondatokat egy-egy célcsoport hatékony megszólításához. Az MI által továbbgondolt üzenetek 15,8 százalékkal nagyobb átkattintási rátát értek el, mint a kontrollként használt, emberek által összerakott bejegyzés.
Hasonló feladatokhoz érdemes kipróbálni: Anyword link , Persado link

Jobban megírt hírlevelek:
Az e-mailek megnyitási aránya 15,8 százalékkal, a bennük elhelyezett linkekre kattintások száma pedig 31,2 százalékkal növekedett az eBaynél. Az online piactér ezt a Phrasee nevű, kifejezetten vállalati felhasználásra kiképzett generatív mesterséges intelligenciájának alkalmazásával érte el.
Optimalizálták a tárgymező és a levél tartalmának felütését adó headline szövegét. Ez még A/B tesztelések nagyon hosszú sorával is működne - az ilyesmi jelenti a vonatkozó szolgáltatások alapját -, de a demográfiai és más, az MI által értelmezett adatok figyelembevételével tovább növelhető a hatékonyság.
Hasonló feladatokhoz érdemes kipróbálni: Phrasee link

Heni a harmadik gyerekét várta, amikor a 34. héten megindult a szülés. A gyors lefolyású szülés után alig pár másodpercig tarthatta kezében koraszülött kisfiát, Benjámint, amikor elszakították tőle. Hiába volt a szülés komplikációmentes, hiába sírt fel Benjámin és mutatott jó életfunkciókat, csak naponta kétszer fél óra látogatási időt engedélyeztek az édesanyának. Heni hiába könyörgött a nővéreknek, a főorvosnak, hiába járt szülés után legyengülve a dolgozók nyakára, nem engedték, hogy több időt tölthessen a kisfiával, akár csak mellett ülve. Heni története a bírósághoz fordulásról, az ebben rejlő lehetőségekről és kockázatokról szól.

A bírósági ítéletnek az egyéni igazságszolgáltatáson kívül társadalmi jelentősége is van.
- Kihathat fontos rendszerek, intézmények, jelen esetben például a kórházak működésére. A jogászok egyik legfontosabb feladata, hogy a megbízóik számára azonosítsák a kockázatokat és tanácsokat adjanak azok elkerülésére.
Heni példájánál maradva, a kórházak jogászai figyelik a bírósági ítéleteket, s mivel a kórházak szeretnék elkerülni a pereket, a kártérítés fizetését, így a gyakorlatot alakítják a bírósági döntések. Természetesen egyetlen jogerős ítélet alapján nem fog megváltozni mindenhol a rossz kórházi gyakorlat.
- Ugyanakkor egy ilyen döntés még legalább három úton hozhat változást. Egyrészt hivatkozási alapul szolgálhat más hasonló ügyekben, s több ilyen ügy már nagyobb eséllyel hat ki a rossz gyakorlatokra. Emellett a bíróságok döntését jogvédő szervezetek, itt például a szülészeti jogsértések, a szülészeti erőszak ellen küzdő szervezetek használhatják a munkájukban.
Fontos hatás az is, hogy egy nyertes ügy megerősíti az embereket abban, hogy nem kell eltűrniük a jogsértést.
Heni ügye azt üzeni azoknak a nőknek és családoknak, akik hasonló méltatlan helyzetet éltek át, hogy nincs rendben, ami velük történt, és lehet mit tenni.
Összességében a probléma megfogalmazása és elismerése az első lépés a rendszerszintű változások felé. A bírósági eljárások ráadásul végkimenetelüktől függetlenül, sőt, befejezésük előtt is hatással lehetnek jogsértések megelőzésére.

Kapronczay Stefánia az emberi és a polgári jogok érvényesítésének lehetőségeiről szóló korábbi cikksorozatának minden írását itt link találod.

Menopause Rhapsody - A Queen Bohemian Rhapsody dalának paródiája minden királynőnek - azaz: Queen-nek. Tabudöntögető, megértést segítő, felszültségoldó dal; nőknek, férfiaknak egyaránt. Sajnos, magyar nyelven nem hozza a YouTube, de az angol szöveg egyszerű, az asszonyok pedig kifejezőek.

A közkönyvtáros tájékoztató tevékenységével hozzájárul a közösség mentális egészségi szintjének alakításához. Pl. azzal, hogy segít a tabukat kimondani, megbeszélni, s ezzel mások - vagy éppen saját - életét megkönnyíteni. A vonatkozó link betehető a könyvtár hírlevelébe, kitehető honlapjára, qr-kódja kiragasztható az érintett szakjelzethez. (MG)