Könyvtár is nyerhet rangos építészeti díjat a kialakításáért. A Peckham Könyvtár link például 2000-ben nyerte el a Stirling-díjat link . Ez jól tükrözte azt az időszakot, amikor a közfinanszírozás lehetővé tette olyan tervek készítését, amelyek presztízst hoznak a kerület számára. Előnyei közt szerepelt a nyilvános tér, színes és játékos design, környezetvédelmi elemek.
Húsz év telt el, azóta az átalakulás nyilvánvaló. Az Egyesült Királyságban minden 20. könyvtár bezárt link , a megmaradtak harmadában csökkentették a nyitva tartási órákat. 2019-re közel 800 könyvtár zárt be az országban.

A nemrég elkészült, HawkinsBrown építésziroda által tervezett Plumstead Központ ellentmond a negatív trendeknek. A könyvtár egy 1903-as történelmi épületben kapott helyet. A leromlott állapot miatt a helyi tanács a felújításról döntött. A könyvtár alulhasznált volt, de a helyi lakosok mégis ragaszkodtak hozzá.
Új funkciókkal sikerült növelni a látogatottságot:
- Beépítettek egy kis sportcsarnokot, ahol a helyi tollaslabda-csapat gyakorolhat.
- Kialakítottak egy edzőtermet.
- Létrehoztak egy játszószobát egy tágas, boltíves, fényes épületrészben.
- Néhány termet több funkcióssá tettek: igény szerint lehet tárgyalóterem, vagy használható zenei próbákhoz, vagy táncteremként.
- Új, világos bejáratot alakítottak ki akadálymentes hozzáféréssel és liftekkel.
- Megnyitottak egy kávézót.
- A legnagyobb sikert pedig az épület közepén lévő, földszintet és emeletet összekapcsoló amfiteátrum-jellegű tér aratta. Ezt találkozási pontként, olvasósarokként vagy akár házi feladatok elvégzésére is használhatják.

Összességében a Plumstead Központ sikeresen teremtett egy élő közösségi teret. A számos új funkció nem vonta el a figyelmet a könyvtár eredeti rendeltetéséről, hanem új életet lehelt bele. Következő lapszámunkban újabb példákat hozunk a témában. (ref. Habók Lilla)

Az ESG (Environmental, Social, Governance) előírások, bár elsősorban a vállalati szektorra vonatkoznak, a közintézmények, például könyvtárak számára is számos lehetőséget kínálhatnak. Bár a könyvtárak nem vállalatok, az ESG alapelvek mentén végzett tevékenységek segíthetnek a fenntarthatóság, a közösségi felelősségvállalás és a jó kormányzás megvalósításában. Az alábbiakban bemutatom, hogyan jelenhetnek meg ezek a lehetőségek egy könyvtár esetében:

1. Környezeti szempontok (Environmental)
Ide tartozik: energiatakarékosság és zöld építkezés (az épület energiahatékonyságának javítása, zöld építési normák alkalmazása, illetve megújuló energiaforrások használata). Papíralapú anyagok ésszerű csökkentése, digitalizálás. Hulladékcsökkentés és fenntartható anyagkezelési gyakorlat.
2. Társadalmi szempontok (Social)
A könyvtárak kulcsszerepet játszanak a közösségi és társadalmi értékek erősítésében. Az ESG alapú társadalmi célkitűzések a következő formákban jelenhetnek meg: helyi közösségek fejlesztését támogató, bevonó események, programok; oktatási, kulturális események vagy szociális integrációt célzó projektek. Esélyegyenlőség és befogadás: biztosíthatják, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a szolgáltatások, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat, például fogyatékkal élő személyeket vagy alacsony jövedelmű közösségeket. A digitális írástudás fejlesztése.
3. Jó kormányzás (Governance)
A könyvtárak közintézmények. Ezért is elvárható az átláthatóság és elszámoltathatóság, pl. nyilvános stratégia és költségvetés, a döntéshozatali folyamatok világossága. Etikai normák a beszerzésben, hozzáférésben, adatkezelésben. (ChatGPT, MG)

Néhány éve írtuk: Ingyenes intimbetétek Halifax könyvtáraiban link . Úgy tűnik, a régóta létező igény lassan a nyilvánosság szintjét is eléri. Potenciális, tapasztalattal is rendelkező együttműködő partner már van. (MG)

A humanitárius szervezet 2018 óta törekszik arra, hogy a menstruációs szegénységben érintett iskoláslányokat támogassa. A tét jelentős: az érintett fiatalok akár 50 tanítási napot is mulaszthatnak, mert menstruációjukkor nem tudnak iskolába menni megfelelő körülmények és feltételek híján. A Magyar Vöröskereszt programjának köszönhetően a higiéniás termékadományok és edukációs programok révén 500 iskola tanulói számára érhető el a segítség évente.

Menstruációs szegénységnek azt a jelenséget nevezzük, amikor a havi vérzés idején a nőknek nem állnak rendelkezésükre azok a feltételek, amelyek segítségével a megszokott módon és körülmények között tölthetik ezeket a napokat. Nem csak a higiéniai termékekből lehet hiány: váltásfehérnemű, szappan vagy akár otthonon belüli folyóvíz sem mindig áll a rendelkezésükre. Ez a probléma a serdülő lányok esetén azt eredményezi, hogy tanévenként akár 50 napot is kimaradnak az iskolából. Ennek a jelenségnek a visszaszorítására szervezte meg a Magyar Vöröskereszt a Lányból nővé programját.

(Egy éve közöltük.) A szolgáltatás-tervezés hagyományos modellje a közösség szükségleteinek megértéséhez és a könyvtári szolgáltatások megtervezéséhez nagymértékben támaszkodik az olyan adatforrásokra, mint a gyűjteményhasználati statisztikák, a felhasználói felmérések, a népszámlálási információk, a demográfiai adatok és az olvasói visszajelzések. A legfőbb probléma ezekkel az inputokkal az, hogy a könyvtárat nem használó, sok esetben társadalmilag kirekesztett emberek nem szerepelnek bennük; ennélfogva az adatok csak a tényleges könyvtári felhasználókra vonatkoznak. A demográfiai adatokból nem olvasható ki az sem, hogy valójában hogyan élnek a szolgált helyi közösség tagjai (különös tekintettel a szegénységi küszöb alatt élőkre), továbbá nem jelzik a kirekesztett emberek életének összetettségét és problémáit, illetve hogy milyen szükségleteik lennének, lehetnének a könyvtárral kapcsolatban, mit jelent(hetne) számukra a könyvtár használata.

A közösségvezérelt működés kezdete az ún. community entry, vagyis az a folyamat, amikor a könyvtáros kilép a könyvtárból és belép abba a térbe, környezetbe, ahol a közösség kényelmesen érzi magát. A community entry tehát az első lépés a közösség megismerése és megértése, a könyvtári szolgáltatásoknak a közösséggel együtt való fejlesztése érdekében.
A módszer történhet egy harmadik fél bevonásával (azaz keresni kell valakit, akin keresztül el lehet érni a közösséget); az ajtótól ajtóig metódussal, amikor képletesen be kell csengetni a célcsoport ajtaján, be kell mutatkozni a közösségnek és beszélgetést kell kezdeményezni velük; vagy részt lehet venni a vizsgált közösség különböző eseményein, találkozóin. (Kovácsné Koreny Ágnes)

Kecskemét város közgyűlésén elhangzottakról írják...
A könyvtári beléptető rendszer létesítésére azért van szükség, mert a látogatók nagy számban csak a wc-t használják, illetve megszaporodtak a rongálások, könyvlopások az intézményben. A beléptető rendszer az ilyen személyeket hivatott kiszűrni. Egyébként a regisztrációt követően lehet használni a könyvtár tereit kölcsönzés nélkül is - olvasható a BAON portálon.

Úgy tűnik, Kecskeméten az emberek, akikre jártukban-keltükben rájön a szükség - inkább wc-t használják, mintsem egyéb helyen / módon végeznék dolgukat. A könyvtár, mint nyitott, alacsony küszöbű közintézmény alkalmasnak tűnik e célra is, mely innentől kevésbé válik nyitottá; legalábbis adminisztratív küszöböt kell meglépniük azoknak, akik számára ez feltehetően akadályt jelent. Így nehezebb lett azoknak, akiknek eddig is nehezebb volt. Ld. még: SDG 1., 9., 10., 11. link ) (Kecskemét belvárosában sajnos nincsen ingyenes, bárki számára igénybe vehető wc.) A felmerülő problémákra a közgyűlésben jelzett megoldás pedig csak egyike a lehetséges megoldásoknak. Egy másik pl.: link . (MG)

Krónikus hiány mutatkozik a könyvtászakmában is a stratégia, szakmai egyeztetések, és használóorientáció terén. A visszacsatolások korlátozása (a minőségirányítás alapelvei szerint) megnöveli gyengébb minőségű szolgáltatás lehetőségét. Általános a "lásd, mit csináltam" arculatmentő tevékenység. Kis-Ádám László júliusban, a Könyvtárosok csoportban felsorolt kérdései nem vesztették aktualitásukat a MEK+ fejlesztéssel kapcsolatban. Idézzük őket... (MG)

"Értetlenkedéseim a MEK+ kapcsán - Először is a korrektség jegyében, természetesen örömteli, hogy végre történik valami. Nagyon ideje volt már elkezdeni szolgáltatni a bescannelt dokumentumokat.
Viszont őszintén nem értem, hogy miért csak most, és miért külön szolgáltatásként, új "bogyóként", mikor eléggé világos, ahogy már sok évvel ezelőtt is világos volt, hogy egy közös felületre lenne szükség amin minden elérhető. Volt is erre több kezdeményezés: 2015-ben az Integrált Portál nevű pályázati pénzből finanszírozott projekt, meg persze az OKR/OKP projek(tek)ben is kimondott cél volt ez, sőt le is van írva az OKP követelménylistájába, hogy a discoverynek mindenben is kell tudni keresni.
A zárt hálózaton való szolgáltatást a 2008-ban elkészült OSZKDK szolgáltatás is tud, meg a 2015-ben bevezetett DSpace is. Így akár azok közül az egyikkel is meg lehetett volna oldani ezt a szolgáltatást, és akkor egyből lehetett volna mindent szolgáltatni zárt hálózaton keresztül ahogy beindult a tömeges digitalizálás.
De van itt egy marketing szempont is: ha már mindenképpen a MEK brandet kell használni akkor érdemesebb lett volna a MEK oldalán megvalósítani ezt. Műszakilag nem nehéz megoldani a zárt hálózaton szolgáltatást, de legalább akkor a MEK-en belül közösen kereshetővé lehetett volna tenni a szabadon, és a korlátozottan elérhető dokumentumokat. Pont mint az OSZKDK-ban, és a DSpace-ben...
Az is kérdés, hogy miért csak 12 ezer dokumentum, miért nem az összes? Elvileg úgy kellene digitalizálni, hogy már ott vannak legalább minimális metaadatok is, és akkor a dokumentum már megtalálható, megtekinthető ahogy kijön a digitalizálási munkafolyamatból."

Amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárásokat teljesíti a munkahelyén, éppen csak annyit dolgozik, hogy ne rúgják ki, emellett demotivált és érzelmileg is távolságot tart a feladataitól, azt az állapotot nevezik csendes felmondásnak. "Akár azt is mondhatnánk, hogy az illető lélekben már felmondott, csak idő kérdése, hogy mikor fog hivatalosan is távozni a munkahelyéről" - mondja Takács Sándor, a Corvinus Egyetem tanára, a témában írt tanulmány egyik szerzője.
Ő és kutatótársai arra jutottak, hogy az egyik fő ok, ami ide vezet, ha egy cégnél, intézménynél megszűnik vagy nem megfelelő a belső kommunikáció. Ilyenkor a munkavállalók már kevésbé lesznek lojálisak, a vállalat iránti bizalom csökkenése pedig a munkához való hozzáállásukat is megváltoztathatja. Hasonló hatása van a félreérthető, nem egyenes, esetleg manipulatív kommunikációnak, ami ráadásul konfliktusokhoz és elégedetlenséghez vezethet. Mindez már nemcsak a munkavállalók közérzetét rontja, de gyakran a cég hatékonyságát is.

De mit is jelent a nem megfelelő kommunikáció? "Azt, hogy nincs kétirányú információáramlás, azaz a vezetőség felől nem jut le a munkavállalókig az információ, és fordítva, a vezetőség sem értesül arról, hogy mit tartanának helyesnek üzleti vagy szervezeti értelemben a dolgozók" - mondja Takács. Szerinte a már említett manipulatív kommunikáció nem feltétlenül szándékos, de az eredmény szempontjából ez mindegy: a dolgozók bizalmatlanná válnak, a cég pedig veszít a hitelességéből. "Gyakori, hogy a folyosói pletykák előbb jutnak el a munkavállókhoz, mint a hivatalos kommunikáció. Még nagyobb probléma, ha a kettő tartalmilag eltér egymástól, és utóbb kiderül, hogy a folyosói híresztelések közelebb álltak a valósághoz" - mond egy gyakorlatias példát Takács.
Éles helyzetben, amikor drasztikus változások történnek egy szervezet életében, gyakran jobb, ha a vezetőség arról is tájékoztatja a dolgozókat, amiről még nem tudni pontosan, hogy mi lesz a megoldás, hogy miként fogják kezelni az új helyzetet, kihívásokat - ad még egy tanácsot is.

Hogyan és hol helyezkednek el a friss diplomás könyvtárosok: szakmában vagy kívüle? A Library Journal felmérése szerint 2023-ban a LIS diplomások átlagos kezdő fizetése 61,872 ezer dollár volt, ami 36%-os növekedés 2013 óta - bár a munkanélküliség 6%-os. A csendes-óceáni régióban volt a legmagasabb a teljes munkaidős átlagbér, 75 526 dollár; a dél-középső régióban volt a legalacsonyabb, átlagosan 54 189 dollárral. Megmaradtak a pandémia utáni, hibrid pozíciók és a teljes egészében távmunka. A munkavállalók olyan intézménynél szeretnének dolgozni, amely megfelel a személyes értékrendjüknek. A MI és az elektronikus tartalom növekvő piaca hatással van a könyvtáros munkaerő-piacra.

- A demográfiai változások kis elmozdulásai: Az MLS fokozat és a könyvtári munka második karrier a diplomások számára: 2023-ban 51% jelezte ezt, míg 20%-nak már volt mester- vagy PhD-fokozata, mielőtt belépett volna a könyvtár/informatikai (LIS) programba. A frissen végzettek egyharmada mind a diploma megszerzése előtt, mind a képzés alatt könyvtárban dolgozott. 24% egyáltalán nem dolgozott könyvtárban a mesterképzés előtt vagy alatt. A végzettek 7 százaléka az MLS mellett kettős diplomát vagy további tanúsítványt szerzett.
- Álláskeresés: A válaszadók 6%-a munkanélküli, ők főleg LIS munkakörben kerestek állást (76%). Alig több mint 27% a szakterületen kívül, míg 25% a szakterületen belül és kívül is keresett állást. A végzettek 43%-ának a szakmai gyakorlat mint tapasztalat, ill. tevékenység segített leginkább abban, hogy első munkahelyét megtalálja. Egy új tudományos könyvtáros pl. sok állásra jelentkezett. Nem tudott továbblépni, amíg el nem fogadott egy "fizetett, részmunkaidős gyakorlatot". Azután több állásajánlatot is kapott.
- Iskolai támogatás: A hallgatói felmérés mellett az LJ egyidejűleg az MLS-képzést nyújtó intézményeket is felméri; a 2023-ban válaszoló 40 iskola számos eszközt és támogatási lehetőséget kínál, pl. listás hirdetések, álláshirdetések az iskola honlapján és a közösségi médiában, diákcsoportokon és -tevékenységeken keresztül népszerűsítik az állásokat, stb. Az MLS-intézmények 13 százaléka a programon belül hivatalos állásközvetítő szolgálatot működtet. Az iskolák átlagosan 347 különböző álláslehetőséget soroltak fel a csatornáikon.

Az MLS-iskolák 26 százaléka kínál hivatalos mentorprogramot. A Career Connections... célja, hogy segítsen a diákoknak szakmai kapcsolatokat építeni és felkészülni a munkaerőpiacra az öregdiák szakértőkkel való "mikromentorálás" révén. Az Alabamai Egyetem új mentorprogramjában már 19 mentor/mentorált párosításról számoltak be. A végzettek elhelyezkedése kb. ugyanannyi időt vett igénybe, mint az előző évben, az intézmények 80 százaléka szerint, míg 6 % állította, hogy a tavalyinál gyorsabban találtak állást a diplomások. Az említett lehetőségek ellenére is sokan elégedetlenek, pl. egy hallgató szerint a képző intézmények túlságosan a helyi munkahelyekre összpontosítanak, s nem segítik eléggé azt, aki bejáró diák. (Folytatjuk.) (Ref.: Szabó Eszter)

A brüsszeli flamand könyvtárak "1 város, 19 könyv" - nyári olvasáskampányának prospektusában link olvasóklubok számolnak be tevékenységeikről és könyvajánlásaikról. S ha már könyvklub, a kiadvány felteszi és megválaszolja azt a kérdést, hogy "Hogyan foglaljunk klubot?"

Mint írják: - A Book Club Extravaganza link rendezvényen Gladys [klubtag] a Giant Peaches (Óriásbarackok) nevű könyvklubból tartja a Hogyan csináljunk könyvklubot című workshopot. Ebben megosztja az Óriásbarack relatív sikerképletét (mert tényleg nem könnyű mutatvány nyolc évig életben tartani egy könyvklubot. Természetesen mindig szívesen látunk új tagokat, de még jobb lenne, ha az olvasók elkezdenék, Gladys három kezdő tippet ad:

1. Tervezd meg előre, mit is olvastok - Így nem lesznek viták a következő megvitatandó könyvről, és több időd lesz az éppen elolvasott könyv megbeszélésére. Sőt, kötetlenebbé teszi olvasói részvételét: lehet, hogy csak két könyv elolvasására lesz idejük. Az olvasólistának köszönhetően kiválaszthatják kedvenc címeiket, és beoszthatják azokat, amikor részt vesznek a könyvklubban.

2. Moderátor - Podcast hallgatása, a szerző Wikipédia-oldalának teljes felfedezése, életrajz olvasása, interjúk ekézése... A könyvklubja minden bizonnyal érdekesebb, ha a jelenlévők kapnak némi háttérinformációt valakitől, aki szeretne teljesen elmerülni az írás világában. választott könyv. Ha moderátort jelöl ki, abban is biztos lehet, hogy a vita érdekes és lényegre törő marad.

3. Légy gyengéd a saját és egymás véleményével - Hagyd otthon az olyan szavakat, mint a próza, a deus ex machina vagy efemer. Nem kell hoznod szakszavaidat ahhoz, hogy megmutasd, hogy megérint egy könyv; a szépség a közös érzelmekben rejlik.

Memmingen közkönyvtárában is tájékoztatni kell a használókat a könyvtárhasználat fontosabb pontjairól. Természetesen e pontok megtalálhatók a könyvtárban kifüggesztve, a honlapon felsorolva, és beiratkozásnál is aláíratják, de jó az emlékeztető és az ismétlés is.

Ennek eszköze náluk a keresztrejtvény-kvíz, mely gyereknek és felnőttnek is szól. A lap a könyvtár egyetlen, bejárattal szembeni pultja előtt vehető el (fotókat ld.: link ). A kérdések közé csempészték a használattal kapcsolatot tudnivalókat:

1. Melyik könyv a legkelendőbb könyv a világon?
2. Hány éves az idén a városi könyvtár?
3. Mikor használunk kölcsönzőlapot a könyvtárközi és a helyszíni kölcsönzésen kívül?
4. Melyik olvasmányhősnek van vörös masni a hajában?
5. J. K. Rowling melyik híres könyve szól egy fiatal varázslóról?
6. Ki találta fel a nyomtatást?
7. Híres nyomozócsapat
8. Melyik könyvben találkoznak az őrült kalapos és Cheshire macska?
9. Mikor használható a bibliobox a dokumentum visszahozásakor?
10. Híres svéd író
11. Mi történik, ha nem hozod vissza időben a könyvet?
Spoiler alert! - A megfejtés: Bücherwurm, azaz: könyvmoly. (MG)

"Megvadítjuk az órarendet!" - A Kaposvári Kulturális Találkozások program célja a város kulturális értékeinek - kiállításoknak és kiállítótereknek - bemutatása középiskolás diákoknak, iskolai órai keretben. Három városismereti sétát is kínál a program, mely bizonyítja: sokkal érdekesebb a város története, mint ahogyan azt sokan gondolnák.

Az ajánlatban benne van az ingyenes beiratkozás a Takács Gyula Megyei Könyvtába. Az agilis narrátor szerint: "sokkal jobb hely, mint azt előre gondolnátok. Egyáltalán nem unalmas, meg fogtok lepődni". Az érdeklődő diákok előtt nem marad ismeretlen a város színháza és a Városháza épülete sem.

A program országos szinten egyedülálló, mert diákoknak és ingyenes, tudjuk meg a dinamikus narrátortól, aki kedves humorral zárja egyperces, feliratozott mondanivalóját. Horváth Péter ajánlásával. (MG)

A Tóth György-emlékérem átadásával kezdődött a Vörösmarty Mihály Könyvtár link és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének továbbképzése. Az elismerést a vármegye közkönyvtáraiban, a könyvtári munka bármely területén dolgozó azon személy kaphatja meg, aki a tevékenységével, szakmai és emberi rátermettségével sokat tett a könyvtárhasználók magas színvonalú kiszolgálásáért.

Az emlékérmet a megyei Könyvtár alapította még 2002-ben, fennállásának 50. évfordulója alkalmából, és a könyvtár egykori, legendás igazgatóhelyetteséről nevezték el. A díjat egy szakmai kuratórium ítéli oda a beérkezett ajánlások alapján. Az idei évben a Tóth György-emlékérmet Pajerné Streer Katalin, az adonyi Bálint Ágnes Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárvezetője és Budainé Németh Anna kapta, aki több évtizedig volt a Vörösmarty Mihály Könyvtárban a feldolgozó csoport munkatársa.
A Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszer díját a kistelepüléseken dolgozók közül kaphatta meg az, akit a Vörösmarty Mihály Könyvár könyvtárellátási és módszertani csoportjának munkatársai arra érdemesnek tartanak. Ebben az évben Mészáros Imola Bakonykúti művelődésszervezője, könyvtárosa kapta az elismerést.

Ebben az évben először adták át a Filmszalag-díjat, amit azok kaphatnak meg, akik a legtöbb és legszínvonalasabb Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszer(KSZR) mozivetítést és az ehhez tartozó foglalkozást tartották. A KSZR Mozi egy 2013 óta működő szolgáltatás a kistelepülésen működő könyvtáraknak, ami arról szól, hogy a Magyar Filmintézettel együttműködve minőségi magyar filmeket vetítenek könyvtári környezetben. Az elismerést Csókás Elekné váli könyvtáros kapta.

(A rátermettség és színvonal mibenlétéről sajnos nem szól a tudósítás. - MG)

Folytatva a link hírt...

A könyvtári tér menedzsmentje és tervezése: a stratégiai koncepcióból induljon - profil, célcsoportok, szolgáltatási portfólió, stb. Ezt követi a termek, zónák kialakítása. A térszerkezet-tervezésnél használt ún. négytermes modell az alábbi terekre épít:
- inspirációs tér: ahol az emberek ötleteket kaphatnak, tartalmas élményeket szerezhetnek;
- tanulási tér: felfedezés, ismeretszerzés, készségek fejlesztése;
- találkozótér: az aktuális problémák megvitatására, pihenésre is alkalmas;
- performatív tér: ahol az emberek kreatívan és művészileg tevékenykedhetnek, stb.
Tervezéskor óvatosan bánjunk az esztétikus, inkább divatos megoldásokkal, mert azok csak részben változtathatók. Új épületeknél az építész ne rendelkezzen túl sok joggal az épület kialakításával kapcsolatban, mert ellenkező esetben az ő engedélye nélkül gyakorlatilag lehetetlen lesz később változtatni.

Lakberendezés, bútorok: Javaslatokat gyakran komplett bútorszállítóktól kapnak, ami jó, de érdemes lenne kipróbálni minden bútort. Célszerű felkeresni a bútorszállítók bemutatótermeit, hogy ott kipróbálhassuk a bútorokat. A régi térszerkezetben kialakíthatunk próbaterületeket az áhított bútorokkal, így azokat működés közben is ki lehet próbálni. A felhasználók visszajelzéseit a bútorokról be lehet építeni a döntésbe. Szempont továbbá a bútorok könnyű kezelése, mozgatása és tárolása.

Műszaki berendezések: a technikai felszereltség gyakran meghatározza, hogy milyen tevékenységek végezhetők az egyes terekben. A tervezést már korán el kell kezdeni, nem csak akkor, amikor az építészek kérik, mert a technika telepítése mindig időigényes. Néhány szempont:
- A könyvespolcok mentén elhelyezett fénysínek rögzítik a polcokat, mivel nem lehet őket árnyékolás nélkül elmozdítani.
- A konnektorok (aljzatok) helyzete meghatározza a tevékenységeket.
- Árnyékolórendszerek, stb.
- Kivetítők: telepítéskor mérlegelni kell, beépített vagy mobil kijelző a megfelelőbb.

Módosítás: a változtatás lehetősége figyelembe veendő a tervezéskor. Az épületek 60-100 évig állnak, az új bútorok pedig a következő öt-tíz évig. A könyvtári szolgáltatások folyamatosan változnak, ezért a tereket is ebből a szempontból kell vizsgálni. A terek a könyvtár arculatát jelentik. A személyzet mellett a legerősebben hatnak a légkörre. (Ref.: Szabó Eszter)

Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként. A Széchenyi István Egyetem számos rendezvénnyel szólítja meg a középiskolás, pályaválasztás előtt álló korosztályt. Az intézmény az Út a felsőoktatásba című programjának keretében felvételi előkészítőkkel, intézményi pontokat biztosító tanfolyamokkal segíti a fiatalokat; emellett fontosnak tartja azt is, hogy nyitott legyen az általános iskolások felé is.

"A gyerekeket eddig is több programra vártuk, és azt tapasztaljuk, hogy jelentős az érdeklődés intézményünk iránt már általános iskolás korban is. Könyvtári óráinkon az idén már több száz diák fordult meg. Az egyre növekvő igényeket látva kidolgoztunk egy olyan szolgáltatáscsomagot, amelynek segítségével egyetemünk szerteágazó és a kisebbek számára is izgalmas tevékenységeit tudjuk megmutatni" - fogalmazott Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója. Hozzátette, ennek keretében az iskolások a könyvtári és levéltári foglalkozások mellett betekintést nyerhetnek többek közt az egyetem Útépítési és Anyagvizsgáló Laboratóriumainak, Járműipari Kutatóközpontjának működésébe, részt vehetnek egy egyetemi körsétán, sőt még egy különleges nyelvórán is.
További terveik között szerepel az együttműködők körének szélesítése, hogy a kisdiákok megismerjék a Győri Innovációs Parkot, a Design Campust, a Művészeti Kart, a Digitális Fejlesztési Központot, az Építész Műteremházat és fizikai kísérleteken, csillagászati bemutatókon vehessenek részt.

Idén is képregényparadicsommá változik a Somogyi-könyvtár épülete, ahol a kilencedik művészeti ág szerelmesei egy teljes napon keresztül bolyonghatnak a képregények világában.

Az intézménytől megtudtuk, hogy november 16-án szombaton 10-től 17 óráig a könyvtár összes emeletén átjárók nyílnak egy szuperhősökkel és fantasztikus figurákkal teli univerzumba: alászállhatunk a Kiadók Kazamatájába, gyönyörködhetünk a Képregények Kincstárában, felmászhatunk a Tanoncok Tornyába és kanyaroghatunk a Lurkók Labirintusában is!

A 16. Szegedi Képregényfesztivál fő témája ezúttal a francia és magyar képregénypiac átjárási pontjait veszi szemügyre, és terítékre kerül az 1982-ben bemutatott, francia-magyar koprodukcióban készült kultikus sci-fi rajzfilm, Az idő urai is, mindezek mellett pedig a meghívottak betekintést nyújtanak a Semic Interprint kiadó történetébe, a posztapokaliptikus képregények világába, sőt, örvendezhetnek az RPG rajongók is, hiszen az előadók között feltűnik az elmúlt évek egyik kiemelkedő magyar játékfejlesztő stúdiója is. Az ismert és ismertségre pályázó képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű. Sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz egy-egy workshop keretében. A fesztivál idejére képregénykiadók és -terjesztők jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének lehetőségét.

A mai rendkívüli képviselő ülés első előterjesztése az Ady Endre Városi Könyvtár intézményvezetői munkakör betöltéséről szólt. Ketten pályáztak, a regnáló igazgató, Zalavári László, valamint Marosvásárhelyi Adrienn, aki korábban már dolgozott a városi könyvtárban. A képviselők végül Zalavári László pályázatát támogatták, aki ezzel újabb 5 évre kapott bizalmat, fizetését pedig havi bruttó 600 ezer forintban állapították meg.

- Köszönöm a közgyűlés bizalmát, munkatársaimnak a támogatást. Az elkövetkezendő öt évben azon dolgozom/dolgozunk, hogy még jobban megfeleljünk használóink (olvasók, látogatók, szolgáltatásainkat igénybe vevők) elvárásainak, a mostaninál is pezsgőbb élet legyen a könyvtárban. Minden korosztály megtalálja a kedvére való könyvet, foglalkozást, rendezvényt. Terveim közt hangsúlyosan szerepel a zsinagóga épületének - lehetőségekhez mérten - teljes körű felújítása - nyilatkozta Zalavári László a Sugóparti Híreknek.

November 5. és november 9. között a Martincsevics Károly Városi Könyvtár link növénycsere-akciót szervez "Növény Cserebere" címmel. A program célja, hogy a látogatók elhozhassák feleslegessé vált szobanövényeiket, virághagymáikat, és azokat más növényekre cserélhessék. A könyvtár kéri, hogy a növények neve legyen feltüntetve a cserépedényen vagy a csomagoláson, megkönnyítve ezzel a cserefolyamatot. A rendezvény kizárólag csereberére szolgál, vásárlási lehetőség nincs.

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
1 - max. korábban voltak, ill. máshol vannak
5 - mert nem jellemző a botrány
4 - vannak, és feldolgozzuk őket.
A kérdést ez alkalommal sajnos tévesen tettük fel, ezért az eredmény nem hasonlítható össze a korábbi ehhez hasonló kérdés link eredményeivel. Emellett nagyon kevés választ is kaptunk. (MG)

Megünneplik a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum fennállásának kétéves évfordulóját a Magyar Tudomány Ünnepén, november 2-án a Fővárosi Nagycirkuszban. A Karácsonyi Csodashow előadás előtt Fekete Péter főigazgató bemutatja az elmúlt év kiemelkedő múzeumi és könyvtári gyarapodásait, a tudományos irattár és a cirkuszi módszertani programok új eredményeit.

Az évfordulós ünnepnapon a Fővárosi Nagycirkusz Szakál László által vezetett zenekara eredeti kottákból játszik el a közönségnek három olyan cirkuszi zeneművet, amelyeket a Fővárosi Nagycirkusz épületének 1971. január 14-i megnyitásakor játszott az akkori zenekar. A Radnóti Tamás által szerzett és Martiny Lajos által hangszerelt rövid zeneműveket Lakner Gábor zenész, a kottatár vezetője rekonstruálta és készítette elő a rendhagyó újrajátszásra.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a magyar cirkuszművészet nemzeti intézménye, amelyben a nagy múltú előadóművészeti és artistaképzési tevékenység mellett 2019 óta tudományos munka is zajlik. Négy év előkészítést követően, 2022. november 10-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hivatalosan is megalakult a cirkuszi tudományos tár: a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum így a legfiatalabb hazai közgyűjtemények és kutatóhelyek egyike.

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum küldetése a magyar és magyarországi, valamint magyar vonatkozású nemzetközi cirkusztörténet kutatása, örökségvédelme, gyűjtése, feldolgozása és bemutatása. A hiánypótló, artistaművészek közreműködésével gyarapodó cirkusztörténeti közgyűjteményben múzeumi, könyvtári és tudományos irattári gyűjteményi egységek találhatóak, amelyek forrásértékű tudásanyaga a nyilvános és ingyenes kutatószolgálaton keresztül hozzáférhető az artistaművész közösség, az oktatás, a tudományos kutatás és minden érdeklődő számára.

Öröm látni egy széles közösségnek szóló, jelen adatokat és történelmi perspektívát bemutató cikket, amely egy piaci-társadalmi helyzet változását vázolja fel. Mindez megkönnyíti és erősíti a tisztán látást és a helyzethez való alkalmazkodást. Izgalmas lenne egy hasonló, könyvtárhasználat perspektívájával kapcsolatos összefoglalót. (MG)

Az egy főre eső sörfogyasztás a 2010-es években néhány kivételtől eltekintve (2017/18, 2021/22) állandóan mérséklődött Németországban; sőt, voltaképpen már az ország 1990-es újraegyesítésétől datálva hasonló trendek rajzolódnak ki. A jelek szerint tehát sem a 2006-os labdarúgó világbajnokság, sem pedig a 2024-es Európa-bajnokság lebonyolításából nem származott akkora többletfogyasztás, ami képes lett volna tartósan ellensúlyozni azokat a negatív folyamatokat, amelyek egyébként Európa-szerte megfigyelhetőek. A tendenciák mind a fogyasztás, mind pedig az előállított sörmennyiség tekintetében jelentkeznek.
Az Európai Unióban 32,5 milliárd liter alkoholos sört készítettek 2023-ban, mely 5%-os mérséklődést mutatott a 2022-es évhez viszonyítva. Magyarországon az öt legjelentősebb sörgyártó tavaly 540 millió liternyi sört értékesített, és forgalmuk nagyjából 10%-kal zuhant vissza; ezzel elmaradva még a koronavírus sújtotta 2020-as esztendő eredményeitől (nagyjából 566 millió liter) is.

A mentes- és alacsony alkoholtartalmú (kevesebb mint 0,5%-os) sörökből származó, világszintű bevételek 2024-ben elérhetik a 37 milliárd USD-s szintet. Rengeteg népszerű márka - így a Heineken, a Budweiser, valamint a Guinness is - elkészítette jól ismert termékeinek alkoholmentes változatát, illetve léteznek kifejezetten szeszmentes sörök előállítására specializálódott vállalkozások is. Az Egyesült Államokban működő Athletic Brewing Company több, mint 19%-os részesedéssel rendelkezik az alkoholmentes sörök piacán, kínálatában számtalan fajtájú és ízesítésű sör megtalálható. A gyümölcssörök szintúgy keresett alternatíváját jelentik a "klasszikus" sörtípusoknak. Bár az ilyen típusú sörök alkoholtartalma nem feltétlenül alacsonyabb, mint 0,5 %, összességében mégis könnyedebb italokként gondolhatunk rájuk. 2024-ben a gyümölcsös sörök globális piacmérete vélhetően eléri majd a 291,46 milliárd USD-os értéket, 2029-re pedig a 363,2 milliárd USD-t is túllépheti.

Mégis milyen a jó borcímke? Erről kérdeztük Ipacs Géza grafikust, aki az ezredfordulót követően paradigmaváltást hozott a magyar címketervezésbe: újszerű grafikai megoldásai, színes, elvont vagy játékos tervei nyomán az újhullámos címkék elárasztották a magyar piacot. Ahogy a borász sem magának készíti a bort, hanem a fogyasztóközönségnek, úgy a címke is csak abban a relációban nyer értelmet, hogy a vásárló annak a kommunikációs flownak a befogadója, ahol a borász az adó.

"A címkének az értékek nagyon pontos, jól artikulált bemutatásával egyfajta érzelmi helyzetet kell létrehoznia a befogadóban, ami leginkább a borászat attitűdjéről szól. Nagy a zaj, megkülönböztethetőnek kell lenni, azt, amiben az egyik borász más, mint a többi ezer, meg kell fogalmazni a címkén" - mondja Ipacs.
További szempont, hogy a vásárló azt a terméket fogja megvenni, amitől nagyobb biztonságban érzi magát. Ha a palack egy információval többet mond, mint a többi, például van rajta egy versenygyőzelem-plecsni, azt fogja megvenni. Mégis mi erősíti a fogyasztó biztonságérzetét? A hihetetlenül látványos és költséges 2009-es vagy 2015-ös Zwack-tévéreklámok mind azt is sugallják, hogy ez a termék menő, menőbb, mint én, és engem is beemel a menők közé. A fiatalok is preferálják a konzervatívabb és kimunkáltabb megjelenést, mert kevés az információjuk, és biztosra mennek, nem akarnak kockáztatni.

A jó címke jól fókuszált. Ha sok elem van rajta, akkor is kell, hogy legyen egy észlelési sorrend: vezetni kell a vevő tekintetét, és azt az értéket kell a fókuszba állítani, ami a termelőt megkülönbözteti a többi borásztól. A borcímke tehát értékesítéstámogató eszköz, a pincészet értékeinek nagyon pontos, jól artikulált bemutatásával emóciót kell sugallnia és a borász attitűdjét. A vásárló azt a terméket fogja megvenni, amitől nagyobb biztonságban érzi magát.

Nincs uralkodó grafikai paradigma, a képzőművészetben nincsenek kitüntetett irányok, nincs nagy elbeszélés, ami minden művészeti ágra igaz.

A KIT-ben többször szóltunk a szakmai konferenciák minőségéről, a felkészülés lehetőségeiről (link ), de arról is, hogy mire érdemes figyelni egy-egy előadás minőségének, hitelességének megállapítása kapcsán.

Talán nem alaptalan az a vélekedés, hogy azt az előadást, amely után nem születik valamilyen döntés, nem érdemes megtartani. Így természetesen kimaradnak a protokollelőadások, és többnyire azok az önfényezők is, amelyek a "lásd, mit, mennyit tettünk, milyen okos vagyok, milyen nagy emberekkel vagyok kapcsolatban" bújtatott mottójúak. Már ha nincs bennük biztatás és módszertan, hogy te, hallgató is meg tudod így csinálni.

A döntés persze kultúraváltásra is vonatkozik. Kultúraváltási és fejlődési szintek:
1. Nem beszélünk róla, nem csináljuk.
2. Beszélünk róla, nem csináljuk.
3. Beszélünk róla, és csináljuk.
4. Nem beszélünk róla, de csináljuk.

A könyvtárügyben évtizedek óta küzdünk verbálisan a használóorientációért, a gyakorlat azonban a szolgáltatásorientációt mutatja leggyakrabban. Érdemes ezért figyelni az előadás arányait: mennyiben foglalkozik a társadalmi/használói elvárásokkal, szemben a kínálattal. És van-e a kettő között valamilyen módon mérhető kapcsolat?

A befogadói motivációt csökkenti pl.:
- közhely-gyűjtemény
- átláthatatlan tematika, struktúra
- a "jelentőség" hangsúlyozása (pl. a fontos kifejezés gyakori használata)
- a hallgatóság által nem ismert adatok evidensnek nevezése
- áttekinthetetlenül sok szöveg, hatalmas mennyiségű adat (egy ppt-re csak kivételes esetben illik 24 szónál többet írni)
- kérdésekre korlátozott lehetőség biztosítása (az elmaradó kérdések gyakran utalnak az előadás gyengeségére)
- saját elkötelezettség verbális erősítgetése
- jelentős időmennyiség lefoglalása, az idő elhúzása.
Ezek mögött a háttérben nem ritkán bújtatott kisebbrendűség, képtelenség a fontossági sorrend felállítására, gyenge menedzsment található.

Jó hír, hogy a szakmai megszólalás is tanulható, akkor is, ha több a gyengébb megszólalás, mint a gondolatébresztő, döntésre késztető. (MG)

Folytatva előző hírünk link szemezgetését...

3. Tippek utazáshoz - Ahogy a receptekre, úgy az utazásra is rárepültek a médiamogulok az elmúlt 10-15 évben, olyannyira, hogy minden második ilyen témájú oldal szinte használhatatlan a direkt vagy bújtatott hirdetésektől - a légitársaságok és szállásközvetítők jutalékprogramja, a fizetőképes intézmények előtérbe helyezése a hivatalos turisztikai központoktól függetlennek tűnő oldalakat is elrontotta. Az önkormányzatok hivatalos turisztikai aloldalairól ne is beszéljünk, a Wikipédia meg jó, ha két sort ír az adott nevezetességekről. Ha nincs türelmünk végigböngészni az egy kaptafára húzott, "15 különleges látnivaló Felsőmadridpusztán, amit BŰN KIHAGYNI" című cikkeket és blogposztokat, a ChatGPT kiválogatja nekünk a legérdekesebbeket, ráadásul kérésre érdeklődési körre vagy árkategóriára is szűkít, illetve a rendelkezésre álló időt is figyelembe veszi - nem mindegy, hogy 3 órát töltünk a városban, vagy 4 napot -, és az útvonalat is ennek fényében alakítja.

17. Egészségügyi tanácsok - A ChatGPT nem orvos, és a chatbot lesz az első, ami ezt tudatja veled. Ugyanakkor tele van az internet beszámolókkal olyan esetekről, ahol a ChatGPT jobban tudta értelmezni az orvosi leletet, mint maga az orvos, vagy ott van az a kutatás, amely szerint hatékonyabb kezelést javasol a chatbot a klinikai depresszióra, mint a háziorvosok. Ilyenek is előfordulnak persze, de az egészségügyi és jólléti tanácsokban még ritkábban lő mellé. Mit tegyünk, ha pánikrohamunk van? Mit kell tenni darázscsípés esetén? Hogyan kezeljük a munkával járó stresszt?
Amit a ChatGPT nyújt: személyre szabott tanácsok gyorsan, anélkül, hogy a túl általános Google-találatok között kelljen válogatni, vagy hosszú útmutatókban kelljen keresgélni a lényeget.

Kemény Lili első regénye, a Nem önéletrajzi ihletésű mű, amelynél egy hazai irodalmi mű sem keltett nagyobb hullámokat a közelmúltban. A nemrég Margó-díjjal is elismert szerzővel a Nem visszhangja és a kiemelt figyelem lehetséges okai mellett arról is beszélgettünk, miért nem követi a közéletet, miért nem tudunk már szépen élni, és hogy mi a baja társadalmunknak a gondolkodó nőkkel.

24.hu: A könyv megosztó mivolta a kritikákban is megjelent. Mennyire követed ezeket? Mert vannak olyan írók, zenészek vagy filmesek, akik azt állítják, ők következetesen nem is olvasnak kritikákat.
KL: Egy fiatal, magyar alkotó nem teheti meg, hogy ne figyeljen. Úgy látom, két okból "megosztó" a könyv. Az egyik, hogy a kortársaim nagy részénél régebb óta "látszom". A másik a megütött hang közvetlensége. Hogy nem család-, város- vagy mikrotörténeti traumákat dolgozok fel, mint a fősodor, hanem a körülöttünk és bennünk lévő világról írok, megnevezem és, azt hiszem, helyükön kezelem a dolgait.

További könyvismertetők:
- A könyv, amiről még sokat fogunk hallani link
- "Aljas ez a vallomásos irodalom; a szemérem halála" - Kemény Lili Nem című regényéről link