Homályos folyosók állandó témája, de hivatalosan nem tudunk róla: a könyvtáros szakmai kontraszelekció, azaz a kiválasztás szempontja nem a minőség, hanem valami más, leggyakrabban a kéz-kezet mosó kapcsolat. Bár tényleg nehéz objektíven leírni a helyzetet, de annál izgalmasabb. Lássunk néhány példát a helyzetre:
1. Egyszer régen kezembe került egy könyvtárigazgatói pályázat. Tulajdonosa szívesen vette volna, ha belenézek és javaslatokat fogalmazok meg vele kapcsolatban. Meg is tettem: ezt és ezt a pontot érdemes kiemelni, mert a könyvtár alapvető céljainak megvalósítását mutatja be... -- hangzott az egyik javaslat. Meg is lepett az elutasítás: azt nem lehet -- mondta -- hiszen akkor azt feltételezheti a fenntartó, hogy túl erős a pozícióm a szakmában, neki pedig könnyen irányítható intézményvezetőre van szüksége.
2. Javaslatot tettem egy nagy könyvtár munkatársának, hogy weboldalukon mutassák be munkatársaik tevékenységét is, hogy a kívülállók tudják, kihez milyen ügyben érdemes fordulniuk. Nem könnyű ügy -- válaszolt -- akkor bárki láthatná, hogy a egyes feletteseknek sokkal kisebb a szakmai tapasztalata, mint beosztottjának. Ezt pedig aligha lehet láttatni!
3. Van olyan könyvtáros, aki saját szabadsága terhére tart szakmai előadásokat. Ezt rosszallottam: mondván: bár saját szakmai fejlődését is szolgálja, de talán még inkább az egész könyvtári közösségét, ami bőven indokolja a szűkebb-tágabb közösség támogatását. Adófizetőként én is a képzettebb könyvtárosokban vagyok érdekelt. Ő ugyanakkor azt mondta: nem szeretné kitenni magát annak a veszélynek, hogy munkatársai ezért megszólják... (MG)

Sokat lehet tanulni azon könyvtárak 'példájából', amelyekben szinte csak robbantással lehet áthelyezni a könyvtári polcokat. Mindez nem csak az állomány alakítását teszi sokkal nehezebbé, hanem a rendezvényeket szervező munkatársakét is. A nagykanizsai vándorgyűlés alkalmából anno a könyvtárigazgató 'rituálisan' rendezte át a résztvevők előtt a könyvtári teret, ott kis tréler segítségével emelte fel a könyvespolcot és helyezte át. Másik eljárás az eleve görgőkre szerelt könyvespolc, amely az aktuális helyzet szerint teszi író-olvasó találkozó, farsangi bál vagy elmélyült olvasás terévé a könyvtárhelyiséget.
Kis települések frissen felújított könyvtáraiban még nagyobb -- akár pénzbevételi lehetőséggel -- kecsegtető lehetőség is az alakítható tér. De az sem rossz, ha "csak" a falu kulturális-közösségi központja lehet a könyvtár színes -- és helyiségileg is rugalmas -- programkínálatával. Ezért ma már nagyon furán hatnak, ha vadonatúj könyvtári terekben rugalmatlan polcrendszert alkalmaznak.
A fotók a link oldalon a pasingi közkönyvtár (Németország) belső tereit mutatják. (MG)

Használói igényfelméréseket ... végzünk / végeztünk -- volt múlt heti kitöltendő mondatom. A nem reprezentatív válaszok:
7 - nem / szinte soha nem
3 - évente
9 - néhány évente
7 - folyamatosan, automatizálva.
-- A válaszok szerint színes a kép. Öröm, hogy viszonylag sokan folyamatosan mérik a teljesítményt. Ezek alapján felmerülhet a kérdést, hogy a tényadatok birtokában vannak-e tervek a lépésenkénti fejlesztésre. (MG)

A mai könyvtárak már nem csak könyveket, e-könyveket kölcsönöznek. Tortasütő,teleszkóp, horgászbot, varrógép, társasjáték, GoPro kamera kölcsönzése is megoldható.
Az elektronikus tartalmak felé történt elmozdulás lehetőséget adott a könyvtárak számára a társdalom életében betöltött szerepük újraértékelésében, fejtette ki Larry Neal, az Amerikai Közkönyvtárak Szövetségének elnöke.
David Lankes egyetemi professzor szerint a megszorítások idején a könyvtárak is nagyobb figyelmet szenteltek a lakossági igényeknek. Elmondása szerint a vezetőség rájött, hogy egyre inkább a közösség igényeit kell teljesíteni. Ha kell, 3D nyomtató, ha kell, horgászbotok beszerzésével.
Volt már példa egy konyha kialakítására is, ahol receptek feldolgozásán keresztül matematikát tanítanak, és az olvasáskészséget is fejlesztik.
Mobil hotspot kölcsönzésére is lehetőség adódik a nagyobb közkönyvtárakban az olvasók legnagyobb örömére.
A játék- és társasjáték kölcsönzés lassan már megszokottá válik, mégis nehézséget okozhat egy nyári tábor, melynek ideje alatt több száz gyermek megfordul a könyvtárakban és használja is a játékokat.
A Berkeley könyvtárban gépeket / szerszámokat is lehet kölcsönözni, egyetlen feltétel a 18. életév betöltése. (ref.: NM)

A Utah állambeli Brigham Young University (BYU) Harold B. Lee Könyvtára megvizsgálta a használók által kezdeményezett (PDA) és a könyvtáros által végzett dokumentumbeszerzés közötti viszonyt.
A kapott eredmények nyomán a könyvtár beszerzési szabályzatát módosították. A nagyon keresett művekből (tárgyuktól függetlenül) azonnal példányokat vásároltak, ha már négyen előjegyezték. Csak akkor kerül sor könyvtárközi kérésre, ha 1) azonnal kell a könyv, 2) nem új vagy népszerű műről van szó, de kikölcsönözték, 3) egy hétnél hosszabb ideig nem hozzák vissza. (Ennyi időt vesz igénybe, mire lebonyolódik egy KKK; ha gyorsan meg tudják venni, nem kérik más könyvtártól.) A nagyon népszerű könyvek esetében előjegyzést ajánlanak. (Jó, ha a keresett művekről mind a KKK-csoportnak, mind a kölcsönzést végzőknek tudomása van. Mindig akad olvasó, aki egyszerre próbálja előjegyzéssel és könyvtárközi kéréssel megkapni a kívánt címet: számukra az előjegyzést ajánlják fel.) (Nyomtatott könyvek gyarapítása olvasói kérésre: hogyan lehet az előjegyzés ugyanolyan jó, mint a könyvtárközi kölcsönzés; ref.: Murányi L.)

Figyelmeztet az újra összeült Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK):
Minél nagyobb a különbség országon belül a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, azaz minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál súlyosabbak az egészségügyi és társadalmi problémák. (A kutatók epidemiológiai adatokra támaszkodva vizsgálták a várható élettartam, a csecsemőhalálozás, az elhízás és a kardiovaszkuláris, és mentális betegségek gyakorisága, a drog és alkohol függőség, valamint a matematikai és olvasási készségek, a gyilkosságok és a bebörtönzési ráta, a tinédzserkori terhesség és szülés, a társadalmi bizalom és a mobilitás összefüggéseit az országokon belüli jövedelmi egyenlőtlenségekkel összevetve.)
Angol és amerikai, népegészségügyi súlyú betegségek adatait összehasonlítva megállapították: az alacsonyabb iskolázottságú csoportok diabéteszes, magas vérnyomásos, rákos, tüdő- és szívbetegséges mutatói számos esetben jobbak Angliában, mint a magasan kvalifikált csoporté a sokkal egyenlőtlenebb USA-ban. Az USA-n belüli halálozási rátákról kiderült, hogy minden jövedelmi csoportban rosszabbak ott, ahol nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség, vagyis nem a szegénységi hat a legnegatívabban az egészségre, hanem az egyenlőtlenség, ami viszont minden társadalmi csoportot rosszul érint.

Közösségi élettér és információs központ is lesz egyben a megújult kaposújlaki könyvtár. A művelődési házban alakították ki az olvasásra, internetezésre és film nézésre is alkalmas helységet. A szakemberek szerint manapság kevés, ha egy kistelepülésen csak könyveket lehet kölcsönözni, tartalommal és programokkal is meg kell tölteni az intézményt.
Internetezni, olvasni, kölcsönözni is tudnak majd a helyiek a könyvtárban, de rendszeresen programokat is szerveznek ide. Lesznek könyvbemutatók, teadélutánokat is tartanak és előadásokra is várják a kultúra szerelmeseit -- mondja Csabai Tamás polgármester. Az önkormányzat célja, hogy a kistelepülésen is elérhetőek legyenek ezek a szolgáltatások.
Horváth Katalin, igazgató, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár: A könyvtár az egyben közösségi élettérként is szerepelhet, mindenképpen abban is lehet gondolkodni, hogy ott a közös élmények, akár a könyvajánlásokat is meg lehet beszélni és abban is lehet gondolkodni, hogy Kaposújlak beszáll az összefogás jegyében a könyvtár mozi programba.
Így Kaposújlakon is lesznek filmvetítések ezután. Egy baráti kör alakul majd, ahol a helyiek az élményeiket és véleményeiket is megoszthatják egymással és az érdeklődőkkel -- teszi hozzá Horváth Katalin. Így nem csak a helyi közösségek erősödhetnek, hanem a könyvtár és a hagyományok is tovább fennmaradhatnak.

Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíciós időszakban című könyvét mutatta be Barátné Hajdu Ágnes Hódmezővásárhelyen, a Németh László Városi Könyvtárban kedden.
Már a 19. században több mint 90 olvasókört regisztráltak Hódmezővásárhelyen, ezért nem alaptalanul hívják az olvasókörök városának. Van olyan információnk is a múzeum irattárában, amikor 160 olvasókör működött ugyanabban az időben.
Ilyen egyletek voltak például: az iparegylet, a pálinkafőzők egyesülete vagy a rádióbarátok köre. Az időszak azért is különleges, mert talán sosem volt annyira pezsgő, és történelmileg jelentős az olvasókörök jelenléte, mint az említett időszakban. Az olvasókörök a városok életében fontos szerepet játszottak, legfőképp a magyarságtudat erősítésében volt jelentős a szerepük...

A Nemzeti Kulturális Alap székházában tartott sajtótájékoztatón több szereplő összefogásával valósult meg az Országos Könyvtári Napok (október 5-11.) keretében a KönyvtárMozi rendezvénysorozat. A megegyezést aláírásával hitelesítette Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója, Csillag Mano, a Nemzeti Audiovizuális Archívum ügyvezető igazgatója, Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Buglya Sándor, a Dunatáj Alapítvány alapító-vezetője.
Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke kiemelte, hogy intézménye 2006 óta, indulása óta kiemelten támogatja az Országos Könyvtári Napokat, amely 'vidék és főváros összefogásában az egyik legnagyobb részvétellel lezajló kulturális programsorozat.' Hozzátette, hogy az NKA fontosnak tartja a vidéki könyvtárak fejlesztését is; erre a feladatra idén 100 millió forintot biztosítottak...

Ld.: link balra fent.

...A veszélyeket a könyvtárigazgatók a következő kategóriákba sorolták:
külső veszélyek:
- gazdaságiak (57% említette)
- a társadalmi változásokkal (17%)
- a közkönyvtárak megítélésével (14%)
- a látogatók számának csökkenésével (4%)
- a könyvtárpolitikával (2%)
belső veszélyek:
- a közkönyvtárral és tevékenységeivel (18%)
- a személyzettel és annak kompetenciájával kapcsolatos veszélyek (12%).
A veszélyek emellett lehetnek általánosak (ilyen a pénzügyi helyzet általános romlása, a takarékossági kényszer) és speciálisan a közkönyvtárakat érintőek (a látogatók számának és a támogatásnak a csökkenése).
A közkönyvtárak fontosságát ma már a helyi közösség és a politikusok másképp ítélik meg, mint 30 éve. Azokat az intézményeket tartják fontosabbnak, amelyek hatása mérhető. A közkönyvtár viszont nem terméket állít elő, hanem szolgáltatásokat nyújt, amelyeket nehezebb értékelni és mennyiségi mérőszámokkal mérni. A politikusok nincsenek feltétlenül tisztában a közkönyvtárak tevékenységével, igényeivel és szolgáltatási palettájával. Elvárásaik néha nem egyeztethetők össze a könyvtárosok saját hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, azaz a külső és a belső elvárások nincsenek egymással összhangban. Egy másik megközelítést alkalmazva: a könyvtárvezetők úgy vélik, hogy a közkönyvtárosok készségek, idő és erőforrások hiányában nem képesek a közösség és a politikusok elvárásai szerint cselekedni. (Mi fenyegeti a közkönyvtárakat? Svéd könyvtárigazgatók nézetei; ref.: Hegyközi I.)

A Strozier Könyvtárban a 2010. évi felújítás után sok pénzért külső szakembert bíztak meg, hogy a szükséges jelzéseket és irányítókat felmérje, ajánlatot tegyen és kivitelezze. A könyvtárosoknak feltűnt, hogy az olvasók túl sokáig állnak az eligazító táblák előtt; az ok a túl sok irreleváns információ. Az eligazító táblák felülvizsgálata a létszámcsökkentés és a polcok cseréje miatt is szükségessé vált. 2013 őszén egy két szakaszból álló projektben a hallgatóktól megkérdezték, hogyan találják meg az épületben a szükséges anyagokat, majd a könyvtárosoktól azt, melyek a leggyakoribb kérdések a tájékoztató pultnál. A hallgatók körében a felmérést egy hétfői napra tették, a nap során többször megismételték, hogy különböző felhasználói köröket érjenek el. A felmérés után egy héttel ellenőrizték a leggyakrabban feltett kérdéseket. Az iránymutató jeleket 12 csoportba sorolták, majd elemezték a kérdéseket. A leggyakrabban feltett kérdések a tanulószobákra, a nyomtatásra és a gyűjteményekre vonatkoztak, az oktatók és a hallgatók kérdései alig különböztek egymástól. A válaszok igazolták a táblák általános hasznosságát, de meglepő volt, hogy a hallgatók inkább a könyvtárosok segítségét kérik. Beigazolódott, hogy a táblák túlzsúfoltak, egyszerűsítésük azonnal megkezdődött. A hallgatók többsége szerint legnehezebb a könyveket és a folyóiratokat megtalálni, ehhez a tájékoztató pulthoz mennek vagy az irányító táblákat figyelik. Egyenesen a tájékoztató pulthoz mennek, ha a tanulószobákat vagy a könyvtárosokat, az irodákat keresik. 72% szerint az épületre 2007-ben ráépített 5. és 6. emeletet volt a legnehezebb megtalálni. (Történetek a polcok között: a labirintusban elveszett hallgatókról; ref.: Viszocsekné P. É.)

A magyar főiskolai és egyetemi hallgatók mobilitását ösztönző programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - jelentette be Palkovics László, a tárca felsőoktatásért felelős államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján.
A novemberben megjelenő, 9,2 milliárd forint összegű Campus Mundi elnevezésű pályázat keretében 6700 hallgatónak biztosítanak 2021-ig ösztöndíjat ahhoz, hogy egy ideig külföldi felsőoktatási intézményekben is tanulmányokat folytassanak.
Palkovics László közölte, a cél az, hogy 2025-re a magyar diákok között tízről húsz százalékra nőjön azok aránya, akik külföldi részképzésen vesznek részt.
Most 25 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, de szeretnék, ha ez a szám 2020-ig 40 ezerre emelkedne - mondta, hozzátéve: egy felsőoktatási rendszer minőségét az mutatja, hogyan tudnak külföldi hallgatókat az intézményeikbe vonzani.

A szeptember végén zajlott Internet Hungary 2015 konferencián ismét előkerült az a polémia, ami először nyár elején izzott fel a szaksajtóban, azzal vádolva a tartalommarketinget, hogy egyrészt drága, másrészt pedig alattomos, bújtatott reklám, ami hosszú távon a médiát is tönkreteszi.

a könyvtárak számos módot dolgoztak ki, hogy extra bevételhez jussanak, és a módszerek főleg egy-egy országra jellemzőek. A tanulmány érinti a térítés ellenében vagy ingyen vitát is; az irodalom áttekintése azt mutatja, hogy a gyakorlatias gondolkodásmód kerekedik felül minden területen, bár sokan ellenérzésüket is megfogalmazták. A szakirodalom arra is utal, hogy sokan a közkönyvtárat a kereskedelmi információszolgáltatás versenytársaként fogják fel, de kevés szó esik arról, mit kellene, és mit nem kellene tenniük. A szakmának egy olyan igazságfilozófiát kellene alkotnia, amely megfogalmazza a közkönyvtárak tennivalóit. Szó esik még a többletbevételek megszerzésének mellékhatásairól (pl. az adománygyűjtési kampányokról vagy a szponzorok kereséséről): az eredményt 'felemészti' a ráfordított tetemes munkamennyiség. E kérdésekkel a továbbiakban is foglalkozni kell. (Bevételszerzés a közkönyvtárban: lehetőségek és buktatók; ref.: Murányi L.)

Nyilatkozatstopot rendelt el az Akadémia vezetése egyes, migrációval foglalkozó kutatóknak.
A cenzúra árnyéka vetült a Magyar Tudományos Akadémiára (MTA) a múlt héten. A nol.hu ismertette az Akadémia kommunikációs csapatának egyik levelét, amely szerint a kutatók migráció témájában egyelőre ne nyilatkozzanak. A kutatói társadalom alaposan felháborodott ezen, s tiltakozott a rendelkezések ellen, mert az lényegében úgy szólt, mintha a témával foglalkozó valamennyi akadémiai szakember megnyilatkozási jogát elvették volna.
A kommunikációt szabályozó elnöki határozat szerint például "nem jelenhet meg olyan információ, amely az Akadémia [...] jó hírnevét vagy "az akadémiai érdekeket sérti vagy veszélyezteti", és "az Akadémia tagjai [...] nem adhatnak tájékoztatást olyan tényekről, információkról, amelyek [...] az állam, az Akadémia vagy annak [...] bármely munkatársa számára ...hátrányos". Joggal teszik fel a kérdést az akadémikus szerzők, hogy "ki jogosult elbírálni, mi sérti vagy veszélyezteti az Akadémia jó hírnevét és érdekeit", illetve "mennyiben korlátozhatók az Akadémia tagjainak személyiségi jogai a véleménynyilvánításban".

Amikor csak el akarunk olvasni egy bejegyzést, vagy megnézni egy képet, irritálónak hathat a látóterünkben mocorgó videó. Ráadásul a funkció mobilalkalmazásban is aktív, így a kéretlenül betöltődő felvételek könnyen lefogyaszthatják a mobilnetet.
Amennyiben valaki böngészőből szeretne megszabadulni a videóktól, úgy a jobb felső sarokban található kis fordított háromszögre kattintva, a Beállítások menüben teheti meg ezt. A gomb egy új felületre dob, ahol a Videók menüben ( link ) lehet kikapcsolni a 'Videók automatikus lejátszása' funkciót.
Mobilokon sem ördöngösség...

Érthető módon senki sem szereti, ha a Facebook-fiókjában kotorásznak. A közösségi oldal biztonsági beállításaiban szerencsére nyomon követhető a dolog: a Beállítások menüpont Biztonság fülére kattintva a Bejelentkezett helyek menüpontot kell keresni -- ha ide kattint, rögtön odajut ( link ) --, ahol eszköz és dátum szerint láthatók az aktív bejelentkezések.
Ha a felsorolt elemek közül valamelyik is gyanúsnak tűnik, a Megszakítás linkre kattintva az ott történt bejelentkezés azonnal felfüggeszthető, ezzel tulajdonképpen kidobjuk a fiókból az illetéktelen behatolót. Ne lepődjön meg, ha ismerős helyeket lát, az is előfordulhat, hogy saját korábbi tevékenységét látja, ha például munkahelyén vagy ismerősénél lépett be Facebook-fiókjába, de elfelejtett onnan kijelentkezni. Ha így történt, akkor is érdemes rányomni a Megszakítás kapcsolóra.

Ezzel a bővítménnyel netezés közben is 'tévézhet' a monitoron: a YouTube-videókat egyetlen kattintással helyezheti el böngészője bármely szegletébe.
A YouTube-on már annyi a jó tartalom, hogy a tévézés kiegészítőjeként vagy helyettesítőjeként használjuk. Éppen ezért nem mindegy, hogy közben tudunk-e esetleg mást csinálni a böngészőben - mint tévézés közben a szobában. Erre kínál lehetőséget a Sideplayer ( link ). Ezzel a remek Chrome-bővítménnyel a böngésző bármelyik szegletében el tudjuk helyezni a videókat, amelyek lejátszása közben például facebookozhatunk vagy máshol nézelődhetünk.

A szerzői kiadás hívei előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a nyugati sikerlisták élén számos self publishing könyv szerepel -- de itt megint befigyel az apró betűs rész. Ugyanis vagy olyan művekről van szó, amiket a szerzői kiadást követően megvett egy nagy kiadó és befuttatta azt -- vagy olyan szerzőről, akiből valamelyik nagy kiadó csinált piacképes árucikket, és miután felkerült a sikerlistákra, önállósodott és saját kiadót kreált.
Ahhoz, hogy egy könyv itthon látszódjon a boltokban, legalább 5000 példányban le kell nyomtatni. Erre jön rá a reklámköltség. Az e-könyvvel persze megspórolható a nyomdaszámla, de ezzel egyidejűleg láthatatlanná válik a könyv is. Ma kb. 7000 magyar nyelvű e-könyv van kereskedelmi forgalomban, ami szinte semmi, de ahhoz bőven elég, hogy bármely kiadvány eltűnjön a kínálatban. Ahhoz, hogy észrevegyék a könyvünket, fel kell hívni rá a figyelmet -- és máris ránk zárult a 22-es csapdája. Azt az összeget, amit eddig a könyv lenyomtatására és reklámjára kellett fordítani, mostantól a reklámra kell kiköhögni. Az e-könyv ugyanis -- a papírkönyvvel ellentétben -- nem jön szembe az utcán vagy a boltokban, azaz sokkal nehezebb láthatóvá tenni.
... Viszont ha leszámolunk az irreális reményekkel, a szerzői kiadás nagyon jó dolog. Megélni persze nehéz belőle, de hobbinak remek. Egy átlagos könyv kb. 300 példánynál már behozza az előállítási költségeket, és ebben a szerző tiszteletdíja is benne van. Aki élvezi az író-olvasó találkozókat, szívesen utazik, akár 1000 példányt is el tud adni egy-egy címből, és az ilyen fajta ismertségnek mindig van járulékos haszna is. Egy szó mint száz: a szerzői kiadás buli, de a lakásodat ne add el azért, hogy sikerszerző lehess.

Erre a kérdésre hamarosan válaszolhat az utazóközönség Chicagóban.
A közlekedési vállalat azt találta ki az olvasás ösztönzésére, hogy Martin Rothblatt, Michael Strahan, Scott Shane, és a szenátor Claire McCaskill könyveit elhelyezik a metrókocsikban.
Bárki kézbe veheti, olvashatja a műveket,egy dolgot kérnek csak az utazóktól, hogy ne vigyék ki a kocsikból a könyveket.
A program is része egy hét napos innovációs konferenciának,melyen közéleti személyiségek vesznek részt. (ref.: NM)

Több, mint 70 évvel ezelőtt Pearl Thompson egy könyvet szeretett volna kölcsönözni az Észak-Karolinai könyvtárból.
Megtagadták tőle ezt a lehetőséget, hivatkozván arra, hogy feketéknek ez nem jár.
A könyvet nem adták neki oda, helyette leküldték őt a pincébe, ahol jegyzeteket készíthetett a könyv alapján.
1942-ben történt ez az incidens, mikor a szegregáció még javában jellemző volt az Államokra.
A történetet megismerve a könyvtárban dolgozóknak sikerült elérniük a most 93 éves Mrs. Thompsont, aki ennyi év után meghatódva vette át a részére kiállított könyvtári kártyát. (ref.: NM)



.

Még hogy a mobilozás elbutít! Hatvanévesen talán nem egyszerű megtanulni, hogyan működik az a kis készülék, ami nélkül az unoka félembernek érezné magát, de megéri. Az IIASA (International Institut for Applied Systems Analysis) tanulmánya szerint azok az idősek, akik a modern technológia eszközeit, a számítógépet, az okos telefont rendszeresen használják, négy-nyolc évvel maradnak szellemileg frissebbek, mint azok a kortársaik, akik ezeket az eszközöket nélkülözik.
A kutatók 2006-ban vizsgáltak kétezer ötven év fölötti embert. Először egy IQ-tesztet töltöttek ki, majd egy percen belül annyi állatnevet kellett felsorolniuk, amennyit csak tudtak, végül tesztelték az emlékezetüket, és az információk feldolgozási sebességét. Az így kapott adatokat összehasonlították annak a háromezer személynek az eredményeivel, akiket hat évvel később ugyanígy vizsgáltak. A nemrégiben közzétett eredmény egyértelmű volt. A tesztalanyok valamennyi területen jobban teljesítettek, mint a korábban vizsgált személyek. A tanulmány szerint a hatvanévesek a legtöbb esetben szellemileg olyan fittek voltak, mint a hat évvel azelőtti ötvenkét évesek.

Hogyan lehet eljutni Európában, és főleg hogyan lehet elérni Németországot -- erre vonatkozó kifejezésekre keresnek mostanában legtöbbször a szír Google-n. A toplistára Magyarország is felkerült.
A Google-től kikért adatokra hivatkozó AlJazeera beszámolója szerint az utóbbi két hétben kifejezetten magas volt Szíriában a kórházakra, a sérülések otthoni ellátására, illetve az újraélesztési módszerekre indított keresések száma. (A vonatkozó kifejezések valószínűleg még népszerűbbek lettek a keresőben, mióta Oroszország légitámadásokkal szállt be a szír konfliktusba.)
Ezzel összefüggésben a toplistát két meneküléssel kapcsolatos kifejezés vezeti, a 'bevándorlás Németországba', illetve a 'menekülés Németországba' keresőszavak angol megfelelői. Szintén sokan keresik Görögország és Németország térképét, illetve az arab nyelven írt európai térképet.
Az AlJazeera beszámolója szerint a magyar kormány intézkedései miatt a menekültek fokozottan kíváncsiak ránk is: a szír Google-n sokan keresnek a 'magyarországi hírek' és a 'Magyarország szír menekültek' kifejezésekre.

Az Apollo-program keretén belül fényképezőgépeket is vittek a Holdra, nem csak űrhajósokat. Az archívum kezelői most úgy döntöttek, hogy az összes képet feltöltik a netre. Bárki nézegetheti és ingyen letöltheti őket. -- link

A filmrajongók sokszor csak a fejüket fogják egy-egy magyarra fordított filmcím láttán. Valószínűleg, aki látta a Dallas Buyers Clubot, és tetszett neki, az sokkal inkább így fogja szóba hozni beszélgetés közben, mintsem hogy azt mondaná, hogy "bírtam a Mielőtt meghaltamot". A legnagyobb online filmes adatbázis, az Internet Movie Database (IMDb) egy ideje a felhasználó IP címe alapján a saját nyelvén mutatja be a filmek adatlapjait, így futottunk bele az egyik legfurcsább jelenségbe, az önszorgalomból, hasraütésszerűen kitalált magyar filmcímek kultuszába...
...Arról órákig lehetne vitázni, hogy mennyire fontos kiindulópont egy film esetében az IMDb-n adott osztályzat vagy a legtöbb szavazatot kapó kritika. Annyi biztos, hogy ez az adatbázis az egyik legfontosabb a bárki számára elérhető internetes szakmai oldalak közül. Ezért is lehet fontos, hogy a lokalizált adatlapokon a filmek nagy része azok számára is könnyen kikereshető legyen, akik esetleg csak a saját anyanyelvükön képesek beazonosítani egy filmet, hiszen kevesen tudják fejből a Bud Spencer-filmek eredeti olasz címét.
Az IMDB alapvetően közösségi szinten működik, vagyis a felhasználók is besegíthetnek az adatbázis állandó frissítésébe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 60 millió felhasználó tud belenyúlni az adatokba.
Persze el lehet annyival intézni a témát, hogy egy publikus adatbázist senki sem vesz készpénznek, de filmes és tévés szinten az IMDb legalább annyira fontos, mint minden másra a Wikipédia...

Az Artlocator eddig egy ingyenesen letölthető mobil alkalmazás formájában volt elérhető, amely a Budapesten zajló kortárs képzőművészeti eseményekről, kiállításokról és más programokról tájékoztatott. Az Artlocator most kilép a virtuális térből, fizikai formát ölt, és egy exkluzív print magazinnal jelentkezik, mely kiterjesztett valóság (AR) tartalommal is rendelkezik...
A 140 oldalas 2000 példányban megjelenő folyóirat alapítói nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy a hazai piacon is bevezessék az interaktív print fogalmát. A 21. századi technológia használata lehetővé teszi, hogy a magazint egyfajta közvetítő felületként használva plusz online információk váljanak megjeleníthetővé, ezzel jelentősen meghosszabbítva a nyomtatott lap élettartamát. A logóval jelzett oldalakat az olvasó a Layar applikáció segítségével egy okostelefon vagy táblagép kamerájával olvashatja be, a kijelzőn pedig oda kapcsolódó, folyamatosan frissített online AR tartalom jelenik meg.