Mint a Justh Zsigmond Városi Könyvtár blogján olvasható: létrehoztunk egy Skype és egy Messenger azonosítót, azaz most már -- maradjunk annyiban, hogy egyelőre kísérleti jelleggel -- így is tudunk olvasói kérdésekre válaszolni. Egy 2002-es pályázatban ez az ötletünk egyszer már szerepelt, sajnos az végül nem valósult meg. De a lényeg: Skype azonosítónk: justhvk, Messenger: konyvtar@justhvk.hu . Keressétek a kapcsolatot, teszteljünk együtt!

Elérhető a Live Search Books bétaverziója, amely egyelőre külön weboldalon található. A végleges változat már a Live kereső szerves részeként jelenik meg, a csatlakozást szerzői joggal védett művek kiadóira bízzák. A szolgáltatás első lépésben tehát önálló funkcióként elérhető, ám a legfontosabb cél a könyvkeresés integrálása az általános Live link szolgáltatásba. A szoftvercég esetében tehát egyazon felületen történik majd az internetes és a könyvekben található tartalmak keresése, és az eredményeket is ömlesztve kapjuk meg. Az elgondolás szerint sok esetben a könyvek tekinthetők pontosabb és releváns forrásnak, tehát könnyen előfordulhat, hogy az eredmények között első helyen bedigitalizált könyvek részletei szerepelnek majd. A Microsoftnál nagyon vigyáznak arra, hogy elkerüljék a Google esetében felmerült buktatókat. A könyvdigitalizálási programban csak szabadon hozzáférhető, nyilvános, a szerzői jog által nem védett művek vehetnek részt, a védett tartalmak esetében pedig maguk a kiadók határozhatnak arról, hogy vállalják-e a csatlakozással járó következményeket. Redmondban úgy vélik, ezzel elkerülhetik a bírósági pereket és a könyvkeresést minden aggodalom nélkül integrálhatják az alapszolgáltatásba. Az adatbázisban jelenleg a British Library, valamint a Torontói és Kalifornia Egyetem könyvtárának állománya található meg. A keresés során megkapjuk a szükséges részleteket, ám a teljes műveket is letölthetjük, mégpedig a Google-hoz hasonlóan, PDF formátumban. - F: dec. 6.,

Az ALA (amerikai könyvtárosok egyesülete) beindított két új szolgáltatást, mindkettő egy-egy már bevált szolgáltatáson lovagol, a Google-n és a Wikin. Az első a Librarian's E-Library, ami a Google Co-Op-pal fut, és több mint 125 (13 órája 148 darabot) fontosabb könyvtári lapot indexeltek le, a szakemberek munkáját megkönnyítendő. Elég hozzá egy Google-account, és hajrá! Második lépésük pedig az ALA Professional Tips Wiki, ami az ALA.org lapján található információkat kínálja rendezve, a fölmerülő szakmai kérdésekre adott válaszokat gyűjti, és a források megosztását kínálja, szintén a munka megkönnyítéséhez. - F: dec. 6.

A felmérések szerint a legtöbb használó olyan közvetlen kapcsolatot szeretne kialakítani a szolgáltatóval, mint a múltban. Kevés az olyan sikeres marketinges, akinek jut ideje arra, hogy szóra méltassa a szolgáltatása iránt mutatott lelkesedést. Cikkünkben felvázoljuk, milyen előnyökre tehet szert, aki napi néhány percet szán arra, hogy beszélgessen használóival.
1. Vegyük figyelembe a hozzászólók ötleteit!
2. Vonjuk be a blogolásba a szervezet más szakértőit is!
3. Mutassuk meg, hogyan oldjuk meg a felvetődő problémákat!
4. Hivatkozzunk külsős blogok hozzászólásaira!
5. Hagyjunk fel a szervezeti szöveggel! - F: dec. 11.
-- A cikk szövegét változtatott formában tesszük közzé. Ugyanis még kevés olyan hazai cikk van, amely a könyvtári blogok hatékonyságáról szól. (Pontosabban nyomtatásban egy sincs.) Ezért az eredetiben szereplő 'vállalat', 'cég' szavakat szervezetre, a 'vásárló' szót használóvá 'fordítottuk'. A tartalom jó része ugyanis a könyvtári szolgáltatásban is ugyanúgy működik.

A termelés növekedésével az egy termékre jutó fajlagos költség csökken. Ugyanígy az online könyvtárak indulásakor az új szolgáltatás mindenki számára sokat ígért: gyerekeknek, felnőtteknek, kamaszoknak új lehetőségeket teremtett. A távkonferencia technikája a könyvtáraknak is lehetővé tette, hogy földrajzilag és időben bebarangolják a világot. 2003-ban Illinois állam könyvtári hálózata a nyomtatott dokumentumok kedvelői számára vitafórumot akart nyújtani az online könyvekről. A hangoskönyvekkel foglalkozó könyvtárosoknak a tcConference from Talking Communities (link tűnt a legmegfelelőbbnek. A könyvtárosok az együttműködésben látták a megoldás kulcsát ugyanúgy, mint annak idején a közös katalógus kialakításánál. Az Online Programming for All Libraries (link projektben az Alliance Library System, a Mid-Illinoisi Hangoskönyv Központ és a Mid-Illinois State Library Hangoskönyv és Braille-szolgáltatás vett részt. Elektronikus könyvekről, gyerekprogramokról, tréningekről, interjúkról lehet beszámolni az OPAL keretében. Ha valamennyi részt vevő könyvtár évente csak néhány programot rendez, máris gazdagítja az OPAL működését. Az első nagy távkonferenciát 2004 júniusában tartották. A Clevelandi Nyilvános Könyvtár Vakok és mozgáskorlátozottak részlege a Da Vinci kód c. könyvet vitatta meg. A beszélgetésbe bekapcsolódtak New Yorkból, Cincinnatiból, Illinoisból és Indianából is. A résztvevők buzgón használták a számítógép klaviatúráját és a mikrofont is. A program technikailag és tartalmilag egyaránt nagyon izgalmas volt. Több mint harminc könyvtár fejezte ki szándékát az OPAL-ban való részvételre. A programok száma nő, és a minőségük javul azzal, hogy egyre több könyvtár csatlakozik a projekthez. Vannak történelmi, egészségvédelmi és fiataloknak szóló rendezvények is.

'A neten már megtaláltad volna...' és 'Rendeld meg a webshopban, és könyvtárazz otthon széles sávon!...' -- szól a T-Mobile reklámszövege az Imige cég által előállított reklám-képeslapon link . A könyvtár tehát reklámban szerepel, ha nem is pontosan úgy, ahogyan az a könyvtárak számára kedves. Ugyanis tudjuk: a könyvtárban általában nagyobb ráfordítást (utazás, beiratkozás, szakértelem stb.) igényel a keresés, mint az interneten. Ráadásul az interneten rajta van a könyvtári katalógus (sokszor), a könyvtári katalógusban pedig -- általában -- nincs internet. Pedig lehetne -- vö.: könyvtár 2.0!) Például az OPAC tartalmazhatná a folyóiratcikk-katalógust, vagy egy-egy témakör fontos webes forrását (portál, blog, fórum, elektronikus sajtóorgánum stb.) is. Tehát, ha ezek majd működnek, más lesz majd a reklám. -- Tájékoztatói toposz: dühöng a lüke egyetemista / főiskolás, mert a kötelezőirodalom-listán szereplő cikk címét hiába kereste a könyvtári katalógusban. Legalábbis addig, amíg a könyvtáros finoman fel nem világosítja balgaságáról. -- Pedig lehet, hogy a katalógust kellene alkalmassá tenni a cikkcímek elérésére -- mint ahogy azt pl. a Google régóta kínálja... Lehet, hogy ez lenne a régen várt könyvtárosi szemléletváltás? Hiszen mi az egyszerűbb: mindenkit megtanítani a katalógus-használatra, vagy a katalógust alakítani a használói igényekre?

Idén az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesülete (EMKE) Kuratóriuma Kovács Erzsébetnek, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítójának ítélte az EMKE Monoki István-díját. A díjat a kultúra szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért, a közösségi könyvtárakért végzett minőségteremtő tevékenységéért kapta. Laudációját Kopacz Katalin, az RMKE alelnöke mondta.

.. Monostori Imre, a megyei könyvtár igazgatója szerkesztőségünkben válaszolt az olvasók kérdéseire. Az on-line interjú során fontosnak tartotta kiemelni: az utóbbi évtizedben radikálisan megváltozott a könyvtár szerepe. -- Évente mekkora összegből gazdálkodik a könyvtár, milyen bevételi forrásai vannak, hány kollégával dolgoznak, mire költene a legszívesebben mondjuk, 10 millió forintot? -- A megyei könyvtárnak 45 munkatársa van. Munkaközösségünk évente közvetlenül 115-120 ezer látogatónak szolgáltat, ezen kívül sok tízezer internetes megkeresést és egyéb szakmai szolgáltatást bonyolít. Évente 160-170 millió forintból gazdálkodunk... -- A fiatalok ma már alig olvasnak. Húsz éve még sikk volt a diákoknak könyvtárba járni, ma alig látni őket. Ön szerint várható valami változás, s ennek érdekében mit tehet a könyvtár? -- A legfrissebb olvasáskutatási vizsgálatok szerint ma Magyarországon egy nagyon szűk réteg, amely eddig is rendszeresen olvasott, egy kicsivel többet olvas, mint húsz éve. Ámde sokkal nagyobb mértékben nőtt azoknak a száma, akik egyáltalán nem olvasnak. - F: nov. 30.

Az MI-DTB (Mid-Illinois elektronikus hangoskönyv) projekt (link azzal a dilemmával szembesült, hogy az elektronikus könyvet miképpen lehet a látáskárosultak számára elérhetővé tenni. Miközben számos szoftverrel, hardverrel igyekeznek az elektronikus könyvet a látáskárosultak számára is használhatóvá tenni, alapvetően mégis a nagyközönség részére fejlesztik ki az eszközöket. Az Audible.com nagyon népszerű az ingázók, a kocogók, a biciklisták és azok között, akik mozgás közben akarnak szöveget vagy zenét hallgatni. Az OverDrive, a netLibrary és más, elektronikus könyvek előállításával foglalkozó cégek letöltésre alkalmas szoftvereket fejlesztettek ki. Az MI-DTB teszteli az eszközöket. Igen sokan vesznek részt a projektben. Szívesen próbálgatják a különböző digitális eszközöket. A használók a számítógépükön hallgathatják a könyveket, letölthetik hordozható eszközeikre a fájlokat, s a szerzői jogi előírásokat betartva CD-re rögzíthetik őket. A munka az MI-DTB pártfogása mellett folyik, ami lehetővé teszi, hogy a vakoknak és gyengén látóknak is ugyanúgy végezzenek fejlesztéseket, mint az ilyen hátránytól nem szenvedő használóknak. A projekt ráirányítja a figyelmet a látáskárosultak problémájára, ami az eszközfejlesztést és -értékesítést is serkenti.

Nagy hagyománya van a selejtezett könyvek, hanghordozók vásárának a sárvári könyvtárban, de egyre kisebb az eladandó készlet. Szabadon döntenek a könyvtárak arról, hogy mit tesznek az elhasználódott, felesleges példányokkal. Vitethetnék a zúzdába, a szeméttelepre is. Erre nehezen kaphatók a könyvek tisztelői. Hiszen a nyomtatott, bekötött könyvek kicsit megtépázva, idejétmúlt tartalommal is értéket jelenthetnek valakinek. Az állományból kivont könyvek vására a 90-es évek elején vonzó volt, a kínálat is bőséges, hiszen korábban a könyvek olcsóbbak voltak, több példányt vásároltak a keresett művekből a könyvtárak. Ne szépítsük, nem titkolta a könyvvásár anyagi hátterét Molnár Zoltán könyvtárigazgató sem: minden bibliotéka, így a sárvári Sylvester János Könyvtár is érdekelt abban, hogy bevételhez jusson, új könyveket, technikai eszközöket, videót és DVD-lemezeket vásárolhasson. Évről évre selejtezik a könyveket, a hanghordozó kazettákat Sárváron, az idén a diafilmtár anyagára is sor került. Megszűnt az érdeklődés a diafilmek, a keretes diafelvételek iránt. Bár a kicsi gyerekeknek ma is nagy élvezet lenne a lassan mozgatható, sokáig nézegethető diafilm, diakép, de nincs már eszköz, amivel ezeket a filmszalagokat, kockákat levetíthetnék a családok. Amelyik családban még használható állapotban vannak a készülékek, nem érdeklődtek hiába a vásárban. Hatszáz-hétszáz diafilmből lehetett választani hétfőtől szerdáig. Száz forint volt a diafilm ára.

Zalaegerszeg -- Nagyszabású kiárusítás nyílt hétfőn az Apáczai Csere János ÁMK-ban az intézmény könyvtárának dupla példányszámú könyveiből. A könyvtár vezetője, Matusné Gáll Éva lapunknak elmondta, hogy ez a kezdeményezés nem új keletű, hiszen eddig is rendeztek kétévente a mostanihoz hasonló könyvvásárt. A könyvtár dupla példányszámú gyermek- és felnőtt, szép- és szakirodalmi könyveit kínálják így normál áron. Ez az összeg 100 és 500 forint között mozog, ami tényleg baráti a könyvesboltok áraihoz képest. A könyvek között található számos mesekönyv és gyerekeknek szóló ismeretterjesztő kötet, de a felnőttek is találhatnak maguknak valót, hiszen a kiárusítottak között akad József Attila verseskötet és Németh László életműsorozat is. - F: dec. 12.

Negyven új kötettel jelentkezik az idei karácsonyi vásárra a szegedi Könyvmolyképző Kiadó. Könyveire a piacot saját maga teremtette meg magának – egy játékkal. A módszer felnőtteknél is működik. Katona Ildikó még az olvasás évében kitalálta, hogy levelező játékot szervez gyerekeknek, Jonatán Könyvmolyképző címmel. – A játék lényege: szemelvényt küldünk ismert, népszerű gyermekkönyvekből az ország minden részébe iskoláknak levélben, tesztkérdéseket mellékelve hozzájuk. A kérdésekre csak az tud válaszolni, aki elolvasta a szemelvényt. - F: dec. 9.

Szinte valamennyi minisztérium megsérti az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény valamely rendelkezését. Közülük is a pénzügyi és a gazdasági tárca vét a legtöbbet a jogszabály ellen, előbbi egyenesen dezinformál. Egy december 3-án nyilvánosságra került jelentés szerint több minisztérium megsérti az információ-szabadságról szóló törvény rendelkezéseit. Az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület a jogalkotas.hu honlapon közzétett tanulmánya szerint a 10 hónapja hatályban lévő jogszabály betartása hagy kívánni valót maga után: csupán négy minisztérium – az Önkormányzati és Területfejlesztési, a Szociális és Munkaügyi, a Honvédelmi, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal – honlapja felel meg az elvárásoknak maradéktalanul. - F: dec. 7.

Az előző részben már találkozhattunk jó országos könyvtárügyi keretrendszerekkel, melyek a felhasználókat szolgálják. Ezúttal a következő tanulmányok segítségével kicsit konkrétabb vizekre evezünk, először Eva Bergstedt cikke segítségével. Ha a régió összes könyvtárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák, miért nem nyújtanak közös felhasználóbarát szolgáltatásokat? -- teszi fel a kérdést a svédországi Varmland régió könyvtári projektjének könyvtáros-menedzsere. Emögött a gazdasági szolgáltatói szemléleten túl a józan megfontolás áll: olcsóbb a közös fejlesztés, mint a forrásokat felemésztő önálló próbálkozások. Így 16 köz-, egyetemi és kórházi könyvtár fogott össze a régióban. A kísérlet forrásait és szakmai támogatását a svéd pénzügyminisztérium, az állami kulturális ügyeket menedzselő Kulturális Tanács és a Svéd Nemzeti Könyvtár összefogása biztosította. Ennek eredményeképpen többé nem kell külön olvasójegy az egyes intézményekbe, s a korábban említett dán példából ismerős módon a régió bármely intézményében leadható a többiből kölcsönzött dokumentum is. Ez még azonban csupán a kezdet. A link címen működő portál tulajdonképpen svéd regionális szolgáltatási alapú implementációja a szintén az előzőekben említett link dán szolgáltatásnak. Itt azonban a közös elektronikus szolgáltatások (e-book kölcsönzés, hang- és videóanyagok online elérése, adatbázis-hozzáférés) áll a középpontban, melyek mögött nem áll közös katalógus. A szabályozás idomulása(!) itt sem ment egyik napról a másikra (a fenntartók köre a helyhatóságoktól kezdve a megyei hatóságokon át, az állami szabályozás alá tartozók), ám regionális szinten sikerült megteremteni az egységes online és offline (az adott intézményekben megjelenő) közös szolgáltatói területeket. A szintén regionális kísérletként már korábban beindult Oestfold megyei kísérletek tapasztalataiból sokat profitáltak a warmlandiak is. A határ két oldalán közös online kulturális eseménynaptárt működtetnek. Rendszeres gyakorlati konzultáció folyik a könyvtári logisztikai fejlesztésekről, vagy az informatikai rendszerek nemzetközi (norvég-svéd) koordinációjáról. A projekt eredményeképpen például a régió polgárai kórházi tartózkodásuk során zenét és filmeket tölthetnek le -- fájdalmaikat enyhítendő. Az egészségeseknek pedig nem kell végigjárniuk a régió könyvtárait személyesen, hogy hozzáférjenek szolgáltatásaikhoz. Bárhonnan áthozzák a könyveket a saját helyi könyvtárukba, s vissza is vihetik oda azokat.

Finnországban sokféle népszerű könyvet tartanak számon, de itt is érvényesül a trend, ami manapság az egész nyugati világra jellemző: a legnépszerűbb kötetek a horror és a detektív regények. A finn irodalmi élet sajátos tüneménye, hogy a hazai írók 'legyőzik' a külföldieket. Könyveladások szempontjából ugyanis a legkelendőbb könyveket a hazaiak írták, árulja el a Helsinki Központi Könyvtár információs részlegének vezetője. Az olvasás igen kedvelt időtöltés. A finnek, mint más európaiak, nagyon sok tévét néznek, de Finnországban az olvasás népszerűbb, mint más országokban. Ez derül ki abból is, hogy az egy főre jutó évi könyvtári kölcsönzési szám Finnországban a legmagasabb: 21 könyv/lakos. A másodikak a dánok, évi 14 könyvvel fejenként. A könyvvásárlással kicsit más a helyzet, azt szokták mondani, hogy a finnek csak ajándékba vesznek könyvet. A Helsinki Központi Könyvtár polcain nagyon kedveltek a gyerekkönyvek, körülbelül harmincezer kötet várja a látogatókat. A bibliotéka legfiatalabb tagja egy három hónapos csecsemő, akit az édesanyja íratott be a könyvtárba. - F: dec. 6.

A hagyományos 'könyvtár küld könyvtárnak' módszert számos esetben meghaladta az idő, és a felhasználó által közvetlenül kezdeményezett kérés nyert teret. Sok esetben a könyvet is közvetlenül az olvasónak küldik. A szakirodalom szerint is gyorsabb és olcsóbb megoldás a felhasználó közvetlen rendelése, amit a korszerű rendszerek által nyújtott lelőhely-meghatározási lehetőség könnyít meg. A rendszerek kivédik a teljesíthetetlen kéréseket, ezáltal javul a szolgáltatás teljesítménye. A használók nemcsak közvetlenül szeretnek rendelni, de rendelésük feldolgozását is követni akarják.

Nyíregyházán jelenleg 8876 diák kap ingyen tankönyvet, számos oktatási intézményben pedig már most is kölcsönzéssel oldják meg a tankönyv ellátást. -- A Kazinczy Ferenc Általános iskolában évek óta lehet tankönyvet kölcsönözni, a gyerekek pedig vigyáznak rájuk -- tudtuk meg az intézmény könyvtárosától, Helmeczi Istvánnétól. -- Mindenki figyelmét felhívjuk arra, hogy a könyvre, amiből tanulnak, még több gyereknek is szüksége lesz. Persze, minden évben van egy-két használhatatlanná váló tankönyv, ezeket kiselejtezzük, de a szülőknek nem kell fizetniük érte. -- A Jókai Mór református Általános Iskolában most indul be a tankönyv-kölcsönzés, és mint ahogy az intézmény igazgatója, Sipos Kund Kötönyné elmondta: a használhatatlanná vált példányokat elvileg a szülőknek ki kellene fizetniük. – Mivel ingyen kapják meg a könyvet, valószínűleg nem tudunk ezért pénzt kérni, így a mi feladatunk ránevelni a gyerekeket arra, hogy vigyázzanak a kölcsönbe kapott könyvekre. - F: dec. 6.,

Skóciában az EUL nem egyedül küzdött helyhiánnyal. 2001 novemberében az Egyetemi és Kutatókönyvtárak Skót Szövetségét (Scottish Confederation of University and Research Libraries = SCURL) felkérték, hogy készítsen tanulmányt a skót egyetemi könyvtárak számára egy közös tároló- és dokumentumküldő szolgáltatásról. Ennek eredményeként 2004 januárjában a Skót Nemzeti Könyvtár berendezéseinek igénybevételével és munkatársainak segítségével indult a Skócia Közös Egyetemi Tárolója (Collaborative Academic Store for Scotland = CASS, link ) kísérleti szolgáltatás. A projektben hat egyetemi könyvtár és a Skót Királyi Zenei és Drámai Akadémia (Royal Scottish Academy of Music and Drama) vesz részt. A legtöbben a kevésbé használt folyóiratokat vitték át a közös tárolókönyvtárba, egy könyvtár bátorkodott az összes nyomtatott folyóiratot átvinni (beleértve a kurrens évfolyamot is), amelyhez elektronikusan hozzá tud férni. A letéti állományhoz valamennyi együttműködő könyvtár hozzáfér, a CASS katalógusa ingyenesen kereshető. Elvileg a tárolókönyvtárban lévő folyóiratokhoz azok a könyvtárak is hozzáférhetnek, amelyek nem vesznek részt a projektben. A gyakorlatban azonban a könyvtárak inkább a „saját” állományukat (az általuk küldött állományt) használják. A szolgáltatás nagyrészt kölcsönzés vagy fénymásolat formájában történik, az Arielt csak kevesen vették meg. A CASS egyelőre kísérleti projektként működik, de hosszú távra hozandó döntéseket vetít előre, mint pl. a duplumok kiszűrése, és a megmaradó (egyetlen) tulajdonos kiválasztása. Vannak olyan résztvevők is, akik inkább máshol próbálnak nagyobb méretű raktárat találni, és akkor nem folytatnák az együttműködést.

A 3K 2005. évi 6. számában beszámolt az amerikai könyvtárak legújabb statisztikai adatairól: ennek keretében a felsőoktatási könyvtárak 2000. évi adatairól (49-51. lap). Most lehetőség nyílik összefoglalni néhány fontosabb adatot a 2004. évi helyzetről (link ). A közelmúltban hálóra került új adatok 3653 könyvtárról szólnak, közülük 1436 kevesebb, mint négyéves képzést folytat, így nem jogosult BA-, MA- vagy PhD-képzésre. A továbbiakban ezért inkább a fennmaradó, diplomát kiadó intézményeket szolgáló 2217 könyvtár adatait közöljük. Ezen belül igen erőteljes a piramis-hatás: a doktori képzést is folytató intézmények 597 könyvtára az összes in- és output adatban messze fölötte áll az MA-képzést nyújtóknak, míg azok a (csak) BA-nyújtóknak. A doktori képzést is nyújtó intézmények 597 könyvtárában 55 ezer dolgozó (átlag közel száz fő), az MA-képzést folytatók 918 könyvtárában 18,3 ezer fő (átlag közel (20 fő), míg a BA-képzést folytatók 668 könyvtárában 6,6 ezer (átlag tíz fő alatt). Állományukban: 924 millió könyv v. kötött folyóirat, 26,6 millió e-könyv(!), 1,1 milliárd mikro- és 87 millió AV-dokumentum, 13 millió időszaki kiadvány-példány előfizetése; 80,4 ezer teljes munkaidejű alkalmazot, közülük szakképzett könyvtáros vagy egyéb szakember egyharmad, egyéb segítő alkalmazott 39 és diák 27%. E könyvtárak 5,2 milliárd dollárból (átlag mintegy 900 e USD) gazdálkodtak: ebből a személyzeti költségek 48,4%-ot, míg a dokumentumbeszerzési ráfordítások csaknem 40%-ot (!) tettek ki. Időszaki kiadványokra költötték a gyarapítási keretből (2,04 milliárd USD) 1,32 milliárdot, könyvekre 0,584-et, míg a fennmaradó részt könyvtárközi kölcsönzésre és állományvédelemre. Az igénybevételt 174 millió dokumentum jellemzi, ezt egészíti ki 1 millió kereskedelmi dokumentumellátó vállalkozástól és 8,1 millió más könyvtáraktól könyvtárközi kölcsönzéssel és másolatszolgáltatásban beszerzett dokumentum. A 2217 könyvtár eközben csaknem 10 millió dokumentumot szolgáltatott partnerek rendelésére (közel fele-fel arányban eredeti és másolat). E könyvtárak köréből 20 tart nyitva a hét minden órájában (168 óra), további 50 120-167 óra között. A tipikus nyitvatartási idő három csoportban jelentkezik: 80-99 óra (876 könyvtár), 60-79 óra (736 könyvtár) és 100-119 óra (371 könyvtár). Következésképp a 60 óránál kevesebb nyitvatartással rendelkezők törpe kisebbséget jelentenek (összesen 164 könyvtár, - ebből 79 a főiskolai diplomát adó intézmény könyvtára). (SP) - F: dec. 4.

Az EUL-ban elfogadott rend szerint a PhD-téziseket az Egyesült Királyságon belül lehet kölcsönözni, ha abból két példány van a könyvtárban, de a tengerentúlra egyelőre nem. Annak érdekében, hogy a tudományos anyagok ne a sötét raktárakban porosodjanak, elindították a Theses Alive! (Élő tézisek) projektet (link amelynek célja a tézisek elektronikus archívumának létrehozása. Az Edinburghi Egyetem irányításával kidolgozták az elektronikus tézisek adatbázis-kezelő rendszerét. A projekt 2004 végén fejeződött be, eredménye az Edinburghi Tudományos Kutatási Archívum (Edinburgh Research Archive = ERA, link lett, amely az Edinburghi Egyetemen megvédett disszertációk téziseit tartalmazza, és egyéb kutatási anyagokat. Az adatbázis folyamatosan épül, a korábban védett disszertációkat -- megrendelésre -- digitalizálni fogják. Nem biztos, hogy mindez közvetlen előnyt jelent a könyvtárközi kölcsönzés számára, de csökkentheti az elutasított kérések miatt érzett csalódást.

'Ma a controller a legtöbb vállalati terület szemében egy befelé forduló, számokkal és összefüggésekkel teli világából nehezen kizökkenthető embertípus, aki ráadásul minduntalan adatokat és információkat akar, rabolva az időt az érdemi munkavégzés elől. Mi történne, ha mindezek tetejébe a controller értéknövelt szolgáltatásaihoz további adatokat is kérne? Ez csak úgy lehetséges, ha a controller belső partnerei számára világossá teszi, hogy ők milyen előnyökre számíthatnak akkor, ha az aktuális elemzőmunka sikerrel befejeződik. Ez a haszonérvelés lényege: nem azt mondom, hogy 'szükségem volna tőled erre meg arra, mert másnak készítek egy elemzést', hanem azt, hogy 'csak ez az apróság hiányzik ahhoz, hogy ezt meg azt tudjam mondani neked, ami számodra ilyen előnnyel jár'.' - F: nov. 28.
-- A kontroller -- vagy könyvtáros -- szerepe a közösség szerint szürkévé vált. A korábban nyújtott szolgáltatás (és imázs) egyre kevéssé értelmezhető a megváltozott környezetben. A vállalati kontrolling (kb.: a tervek és a megvalósulás időarányos figyelése), akárcsak a könyvek rendezgetése és kínálata -- ahogyan a többség látja -- kevés izgalommal teli, inkább csak kipipálandó, unalmas tevékenység. Ellenben a gazdasági környezet vagy a belső vállalati történések előrejelzése -- vagy a könyvekből és egyéb hordozókból való információ egyénre szabott kínálata pedig felettébb kívánatos. Érdemes ezen igények alapján újragondolni és frissíteni a szakmai tevékenységeket.

Előzetes adatok az EU-országok iskolai számítógépes helyzetéről (Benchmarking access and use of ICT in European Schoools 2006). -- A 25 tagországban 100 tanulóra áélag 11,3 gép jut: ezen belül a régebbi 15 tagállamban 12,1, míg a 2004-ben felvett 10 újban 7,1 gép. Magyarország a 9,6 géppel nem áll rosszul a mezőnyben. Viszont ezek jelentős részben a számítógépes labor(ok)ban találhatók és használhatók, miközben a többség komoly mértékben a tantermekre és a bármilyen tantárgy számítógépes támogatására koncentrál. A tantermi számítógép-használat a 25 tagállamban az iskolák 61%-ára jellemző, míg nálunk csak 18,5% jelentett ilyen helyzetet (új tagállamok átlaga 29,5%, a15 régebbié pedig 68,2%). Az olyan iskolák aránya, ahol az iskolai könyvtárakban is rendelkezésre állnak gépek oktatási célra: 25 EU-tagállam átlaga 33%, nálunk 37% (egyezően az új tagállamok adataival). Vagyis az iskolai könyvtárak mindenütt Hamupipőke-szerepben várnak jobb sorsukra. (SP) - F: dec. 4.

A község könyvtára egy héten 20 órán át tart nyitva és teleházként is működik. A három teremből az egyik az interneté, ahová a pályázaton nyert négy számítógéphez a felnőttek, köztük a falu holland lakói is gyakran beülnek. A szélessávú interneten kalandozók többsége azonban mégiscsak a fiatalok és gyerekek köréből kerül ki. Az utóbbiak Tégény Béláné könyvtáros, óvodapedagógus segítségével mostanában már a karácsonyköszöntő műsorra készülnek, illetve díszeket készítenek. Az ibafaiak a Nagy Könyv pályázaton televíziót és DVD-t nyertek. Az immár 3364 kötetes könyvtár adomány révén is gyarapodott a közelmúltban. Tínusz János, Szigetvár egykori tanácselnöke, hajdani ibafai lakos mintegy 220 könyvet és egy zongorát ajándékozott a községnek. - F: dec. 6.

Ágazati értesülések szerint több nagy amerikai televíziós társaság, illetve ezek tulajdonosai érdekeltek egy YouTube-rivális portál létrehozásában, amely jövőre ölthet alakot. A cél a népszerűség meglovagolása. A Fox, a Viacom, a CBS, valamint az NBC Universal állítólag jelenleg is tárgyal egy videómegosztó portál beindításáról. A cél a platform népszerűségének kihasználása, amely a televíziós tartalmak révén is nem lenne túlságosan nehéz feladat, és ezek a társaságok természetesen az esetleges pereket is elkerülnék. A jövőbeni partnerek abban reménykednek, hogy életképes szolgáltatást indíthatnak útjára valamikor 2007-ben. - F: dec. 10.

A szerkezetet, melyet a görögök a csillagászati ciklusok demonstrálására használtak, több mint 100 éve fedezték fel egy római hajó roncsában. Fejlett képalkotó technológiát alkalmazva egy angol--görög csapat kísérli meg rekonstruálni a töredékes szerkezetet. - F: nov. 29.

Letöltöttem a The Lisbon Council honlapjáról és elolvastam Peer Ederer tanulmányát az európai humántőke-indexről. A jeles intézmény célja igazán egyszerű: '…making Europe the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world, capapble of sustainable economic growth, with more and better jobs and greater social cohesion.' Vagyis: versenyképesség, tudás, dinamizmus, növekedés, fenntarthatóság, foglalkoztatás, társadalmi kohézió, mindezek így együtt. Ha valakinek ilyen nemes célja van, nem árt, ha van hozzá valamilyen mérési rendszere is, hogy tudja, hol tart és merre kell mennie. Ederer, a német Zeppelin Egyetem professzora munkatársaival ehhez járul hozzá a humántőke-indexszel. A tanulmány kétségtelenül érdekes és tanulságos olvasmány. A címben említett index lényegében két összetevőből képezhető. Egyrészt tudnunk kell, hogy egy országnak mekkora a szellemi (emberi-, tudás-) tőkéje, másrészt az sem mindegy, hogy mennyire tudja azt kihasználni. Van tehát az emberi tőke, a „Human Capital Endowment”, és van annak a kihasználása, jelezve, hogy a kettő nem ugyanaz, ami logikus is, egybevág a mindennapos tapasztalattal.

Idén másodszor rendezi meg a Microsoft Magyarország a 'Company Day' elnevezésű céges csapatépítőjét, amely szervesen illeszkedik a vállalat Társadalmi Felelősségvállalási Programjába. Az idei csapatépítés keretében kilenc Nógrád és Heves megyei településen járt a Microsoft csapata, és főként olyan intézményekben, iskolákban, óvodákban, gyermekotthonokban, idősek számára kialakítandó közösségi központokban segítettek, amelyek kialakítására, fejlesztésére, szépítésére az önkormányzatnak nem volt megfelelő anyagi fedezete. Az egynapos rendezvény alatt megújult a csécsei Művelődési Otthon könyvtára, új polcrendszer, székek és asztalok, illetve több száz kötetnyi, a Microsoft munkatársai által összegyűjtött könyv került a megújult intézménybe. A könyvek könnyebb rendszerezését ezentúl egy ingyenesen biztosított Microsoft könyvtárprogram segíti. - F: dec. 4.

Az Internet Marketing Klub (IMK) és a Magyar Marketing Szövetség által az idén immár ötödik alkalommal közösen meghirdetett 'Év Honlapja 2006' pályázatra 186 érvényes nevezés érkezett. A szakmai zsűri 10 kategóriában ítélt oda díjakat. Négy honlapot pedig különdíjjal jutalmazott. Legtöbben a kereskedelem (30), a szolgáltatás (27) és a márkasite (27) kategóriákat választották. - F: dec. 6.

Az elbocsátás a legalapvetőbb vezetői feladatok közé tartozik, de sokan egyáltalán nem úgy kezelik. Számos kérdés fölmerül ilyenkor: hogyan és mikor tudja meg az alkalmazott, hogy a cég már nem tart igényt a munkájára, és hogyan hat az elbocsátás a jövőképére? Tanácsok. - F: dec. 9.

Magyarországon 13 400 cím jelent meg tavaly, a tankönyveket is beleértve. Ekkora tömegben komoly marketingre van szükség, de ezt az árakba nem lehet beépíteni. Ezért már biztos, hogy nem a kiadók fogják megvenni a Gerbaud-palotát -- élcelődött újságírók előtt Kocsis András Sándor, a Kossuth kiadó igazgatója a könyvkiadás helyzetét elemezve. Ezért nagyon komoly termékfejlesztésre van szükség, még ha ez szokatlanul is hangzik egy kiadóigazgató szájából -- tette hozzá Kocsis. Az átlagnál nagyobb nyereséggel kecsegtethet az egyedi készítésű könyvek kiadása: az Amor Librorum-sorozat darabonkénti 35 ezer forintos árából a kiadó 5 ezer forintot át tud utalni az Országos Széchényi Könyvtár javára, melyet régi kiadványok felújítására fordítanak. - F: dec. 6.

'Folyamatosan fejlesztjük és töltjük fel anyaggal azt a honlapot, amely annak a civil mozgalomnak az internetes fóruma, amely a magyarság tragikus népesedési helyzetével való társadalmi foglalkozást és az abból való kilábalást tekinti elsődleges feladatának.' link - F: dec. 4.

Valamikor az autósok kedvéért találták ki, ma már fő ajándék az apróságoknak is - a Kultúrház vendége Kern András, aki a vadonatúj könyv egyik hangja. - F: dec. 7.

Szerdai ülésén foglalkozott a kormány a közlekedési kedvezményrendszer felülvizsgálatával, melyről a döntéseket a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter jelzése szerint az alább részletezett, sokakat érintő változások 2007. május 1-től lépnek életbe. - F: dec. 9.,
link
Táblázatos formában:
link

A link oldalon egyebek mellett hírek, képzőművészeti lexikon (a legteljesebb kortárs magyar vonatkozású!), folyóiratlista cikkekkel, könyvajánló és hírlevél-megrendelési lehetőség található. Az utóbbi heti rendszerességgel hívja fel a figyelmet az aktuális eseményekre.

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán. - F: dec. 5.

A Mozart születésének 250. évfordulóját ünneplő egész éves rendezvénysorozat érdekes bejelentéssel zárult: a mester összes művét, eredeti kottáit és iratait összefoglaló mű immár a világhálón is elérhető. A Nemzetközi Mozart Alapítvány ugyanis -- némi amerikai segítséggel -- külön oldalt indított az eredeti dokumentumok digitális változatával, amelyek immár szabadon hozzáférhetők link 165211733 . Böngészhetünk, keresgélhetünk a mintegy 24 ezer oldalnyi zenei anyagban, egyes szimfóniákat, áriákat, vagy akár mindössze egyetlen sort kiemelve. Az internetes gyűjtemény rögtön felkeltette a felhasználók érdeklődését, az oldal csak időszakosan elérhető. - F: dec. 12.