Amerikában egyre nagyobb gondot jelent a hajléktalanok, függők és mentális betegek ellátása a könyvtárban. A kétmillió hajléktalan a napjai nagy részét könyvtárban tölti. Számukra ez jelenti a menedéket. Sokuk a mosdóban mossa a ruháját, az asztalnál alszik.
A könyvtárosok viszont nem kapnak a helyzetnek megfelelő szociális segítői képzést. Nem tudják mindig jól kezelni a helyzetet. Sokszor szitkozódást vagy erőszakot kapnak a látogatóktól. A helyzetet jól szemlélteti egy 2018-as Emilio Estevez film (The Public link ). És Ryan J. Dowd könyve a hajléktalanokról könyvtárosoknak (link ). Ebben leírja a könyvtár előnyeit a hajléktalanszállókkal szemben. Kevésbé zsúfoltak, nem annyira hangosak. Meleg van és lehet tölteni a mobilt. Kicsit elfelejthetik, hogy hajléktalanok.
A befogadó érzés nagyon fontos. Főleg azoknak, akik autizmussal vagy mentális betegséggel is küzdenek. A mentális betegséget még mindig nem ismeri el annyira a társadalom, mint a fizikális betegséget. Amerika börtöneiben egyre több a mentális betegséggel küzdő. A bebörtönzöttek nagyjából 20%-a. Nem csoda, hogy sokan inkább a közkönyvtárban keresnek menedéket. (ref.: Habók Lilla)

Az első "harangütés" az ország piacgazdaságra való áttérésekor hangzott el, amikor a felső- és középfokú szakirányú könyvtárosképzésben radikálisan csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Az oktatási intézmények minden túlélési lehetőséget megragadtak, köztük a térítéses képzést. A kulturális intézményekbe jogászok, közgazdászok, újságírók kezdtek jelentkezni. Az "ideológiai búra" leomlásakor a kulturális és az oktatási szférában a három fő irány a hagyományos könyvtári képzés, a kulturális-népművelő munkából átalakított szociális-kulturális tevékenység és a népművészet lett. A főiskolákon nem nőtt a felvehető hallgatók száma, az új szakokra főleg a könyvtár szak kereteinek lefaragásával tudtak hallgatókat felvenni, ami a tanszékek és az oktatók számának csökkenéséhez vezetett.
A második "harangütés" az Egységes Államvizsga (érettségi) bevezetése miatt szólt, ami gyakorlatilag megszüntette a könyvtári karok sikeres szakmaorientált tevékenységét. A felvételizők azt a főiskolát választották, ahová pontszámuk elegendő volt. A felvételin a korábbi "könyvtári-információs tevékenység" tárgy helyett irodalomból kell vizsgázni, ami az Egységes Államvizsgán (érettségin) letehető tantárgyak között a sor végén áll.
A harmadik "harangütés" akkor szólt, amikor a Belgorodi Állami Kulturális Intézetben az új vezetőség egyesítette a könyvtári és a szociális-kulturális tevékenység karokat. Az ügyben a szakemberek megkeresték az Oroszországi Könyvtári Egyesületet (RBA), amely az eljárást belügynek tekintette. Jelenleg könyvtári kar csak a Szentpétervári és a Krasznodari Kulturális Intézetben működik. A lényeg, hogy a jogi státusz megszűnése az oktatás színvonalának eséséhez vezet. A munkaerőhelyzet siralmas: a könyvtárakban dolgozók 70%-a nyugdíjas, az üres álláshelyeket vagy képzetlen, vagy középfokú végzettségű munkatársakkal töltik be.
A negyedik "harangütést" a felsőoktatásban, technikumokban oktatók pályaelhagyása okozta. A könyvtári karok dékánjai sorra mondtak le, mivel látták, hogy feladataikat nem tudják ellátni; ezt a karok megszűnése követte. A. V. Szokolov már tíz évvel ezelőtt megkongatta a vészharangot az állami beavatkozás hiánya miatt a könyvtárosképzés terén.
Lehetséges teendők: ... (A könyvtáros-informatikusi képzés válsága, avagy Akiért a harang szól; ref.: Viszocsekné P. É. )

A tartományi parlament szerdán eleget tett a közkönyvtárak kérésének, és engedélyezte vasárnapi, 6 órányi nyitva tartásukat.
A múzeumoktól, színházaktól vagy szabadidős létesítményektől eltérően a könyvtárakat vasár- és ünnepnapokon zárva kellett tartaniuk. Ez a szakszemélyzet munkájának tilalmát jelentette. A kultúratámogatási törvény módosításaival és az állam kereskedelemszabályozásával a parlament megteremtette a jogi feltételeket a változtatáshoz.
Még nem tisztázott, hogy a Minden városának közkönyvtára jövőben vasárnap nyitva tart-e. Barbara Brockamp, a Mindener Stadtbibliothek link igazgatója vegyes érzelmekkel látja ezt a változást: "Egyrészt üdvözlöm, mert miért kell bezárni a könyvtárakat, amikor a múzeumok és más kulturális intézmények nyitva vannak, pláne akkor, amikor az embereknek szabadideje van; vasárnap. Másrészt nincs elég munkatárs a vasárnapi nyitva tartáshoz. Egy olyan fenntartónál, mint Minden városa, ez nem a költségvetési prioritás."
A Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2014-ben tiltotta meg a könyvtárak vasárnapi nyitva tartását, amennyibe csak hétköznapokon is kielégíthető szabadidős igényeket teljesítenek. A koalíciós frakciók ellenezték ezt, hangsúlyozva a célt, utalva "különösen a társadalmilag hátrányos helyzetű családok esetére, akik számára nagy jelentőségű társadalmi kulturális részvételt jelentenek a nyilvános könyvtárak".
A munkavállaló szülőknek csak vasárnaponként van lehetőségük gyermekeikkel ellátogatni egy könyvtárba. A vasárnapi nyitva tartási tilalom "alapvető jogi hátrányt" jelentett azoknak a munkavállalóknak, akik maguk tudták használni a hét folyamán kínált szolgáltatásokat, gyermekeik pedig - az alapvető jogok által is védett - média és információs oktatás könyvtári támogatását. Ezek azok az igények, amelyekkel a közkönyvtárak túlmutatnak a tisztán fogyasztó szabadidős igényeken.
Az FDP képviselője, Lorenz German így fogalmazott a könyvtárról: "nyilvános, alacsony belépési küszöbű nappali helyiség, amelyben az emberek fogyasztás nélkül találkozhatnak". Isabel Pfeiffer-Poensgen (párton kívüli) kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a könyvtárak, amelyek egyébként már a leggyakrabban használt kulturális intézmények, az egész család vasárnapi célpontjává válhatnak. (ford.: MG)

Mennyiben látod eredményesnek az Országos Könyvtári Napokat? - kérdezzük olvasóinkat évek óta. Az idei nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - árt, mert nem tudunk elég megnyerőek lenni
15 - egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát
16 - inkább eredményes
2 - kevésbé eredményes
7 - nagyon eredményes.
A korábbi évekkel összevetve az eredményt a következő diagramokat kapjuk: link . Összegezve talán az látható, hogy az eredmény polarizáló: egy tábor szerint eredményes, mások szerint éppenhogy nem. Úgy tűnik, megosztó a rendezvény. (MG)

A Bambergi Egyetem Könyvtára (link különböző raktárakban tárolja állományát, melyek egy része régi műemlék épületekben található. Az esetlegesen bekövetkező elektromos zárlat, páratartalom-kilengés, beázás stb. miatti károk elkerülése érdekében állandó ellenőrzésre van szükség a raktárakban, ami nem kevés idő- és munkaráfordítást igényel. Ezért a könyvtárosok olyan rugalmas és megfizethető technológiai lehetőséget kerestek, melynek segítségével áthidalható ez a probléma.
A meglévő megoldások áttekintése után kiderült, nem létezik jelenleg könyvtári célú, klimatikus viszonyokat monitorozó nyílt forráskódú alkalmazás, csak laboratóriumi, egészségügyi stb. felhasználású, de a szenzoros, mikroszámítógépes technológia és a szoftverek rendelkezésre állnak.
A tanulmány ezután részletesen ismerteti a Bambergben alkalmazott rendszer elemeit, hardveres és szoftveres megoldásait (Raspberry Pi mikroszámítógép, docker container, docker swarm, NSQ osztott platform a valós idejű információszerzésre stb.), valamint az összetevőket integráló úgynevezett MonTreAL (Monitoring the Treasures of All Libraries) keretrendszer architektúráját és működését. A szerzők kitérnek a kiépítés költségeire is.
A rendszert 2018 elején próbálták ki; lényege, hogy a szenzorok által begyűjtött adatokat a MonTreAL egy adatbankba gyűjti, majd egy kijelzőn megjeleníti. Ha a hőmérséklet eltérne a 18 foktól (+/-2°C), illetve a relatív páratartalom az 50%-tól (+/-5%), a MonTreAL elektronikus levelet küld az illető részleg vezetőjének. (2018-ban 12 mikroszámítógép és 19 szenzor szolgálta ki a könyvtár hét raktárát, a kölcsönzési pultot, az olvasótermet és a szervertermet.)
Összegezve elmondható, hogy az üzemeltetés során szerzett tapasztalatokat hasznosítani tudták a projekt továbbfejlesztése során. Például 2018 elején abbamaradt az ASH 2200-es szenzor forgalmazása, de már beszerezték a könyvtárban a MonTreAL elindításához szükséges mennyiséget; a jövőben, mivel a szenzorokat félévenként karban kell tartani, és az elemeket kicserélni, inkább vezetékes technológiára térnek át. A klímaellenőrzést a raktárakon kívüli munkaterületekre is kiterjesztették, melynek során egy épületgépészeti hibára is fény derült. Elmondható, hogy egy olyan digitális platform, mint a MonTreAL, segít a kulturális intézményeknek a páratartalmat és a hőmérsékletet valós időben ellenőrizni, és az adatokat dokumentálni az illetékesek számára. (Az állomány állapotának figyelemmel kísérése kulturális intézményekben: a nyílt forráskódú MonTreAL keretrendszer; ref.: Murányi L.)

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár link is csatlakozott a fundraising (bevételnövelő) programhoz. 12 fős csapatunk részben könyvtárosokból, részben olyan személyekből állt, akik ismertek Székelyudvarhelyen, de ugyanakkor a könyvtár "barátai" is. Célunk a kortárs irodalom népszerűsítése volt, mely könyvek beszerzéséhez kerestünk anyagi támogatást a rendezvény adományozási honlapján keresztül. A gyűjtés a vártnál sokkal jobban sikerült: a célként megfogalmazott 1.500 lej többszörösen teljesült. A program az anyagi javak megszerzésén túl nagyszerű lehetőség volt a könyvtár, az olvasás és a hasznos időtöltés népszerűsítésére. (Szőcs Endre)
- Székelyudvarhelyen 373-an, külföldön, illetve más városokban további 16-an vettek részt a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) vasárnap megtartott Fuss Neki! adománygyűjtő programjában. A városi strandnál rajtoltak a szaladók, hogy minél többször megtegyék a parkon keresztülvezető másfél kilométeres távot. A program idei újdonsága volt, hogy a nagykövetek, vagyis a közösségi projektek adománygyűjtői nem csak szaladva, hanem gyalogolva is róhatták a köröket.
32 civil szervezet számára gyűjtötték a pénzadományokat a résztvevők, és amint arról Jakab Bernadett, az SZKA kommunikációs felelőse tájékoztatott, a legeredményesebb nagykövet több mint négyezer lejt gyűjtött össze. Az elmúlt három hétben a program Facebook-oldalán az adománygyűjtő játék állását is figyelemmel lehetett követni, ott a civil szervezetek által hetente összegyűjtött támogatások között nem volt ritka a tízezer lejt meghaladó összérték sem. A rendezvény idén teljesen műanyagmentes volt, papírpoharakból ihatták a frissítőt a szaladók és az önkéntesek, a szervezők pedig arra kérték a résztvevőket, hogy aki tud, vigyen kulacsot magával.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években általánosságban véve csökkent a felsőoktatási könyvtárak referensz statisztikája, a kutatások azt bizonyítják, hogy a könyvtárhasználóknak továbbra is komplex kérdéseik vannak, de nincsenek tudatában annak, hogy a könyvtárosok készen állnak arra, hogy segítsenek. A kihívást a könyvtárosok számára a használók kellő időben való elérése jelenti.
Az ohiói Bowling Green Állami Egyetem (BGSU) munkatársai az 1990-es évek óta üzemeltetnek chatszolgáltatást, melyet beépítettek a könyvtár link weboldalába, katalógusába és adatbázisaiba. Az elmúlt tíz évben a chates tájékoztatáson keresztül érkezett kérdések száma az összes bejövő kérdés 10-12%-át tette ki. Az intézmény legfontosabb chatablaka a honlapon került elhelyezésre AskUs! néven, majd AskUs! linkeket adtak különböző más oldalakhoz, információmegosztó rendszerekhez és adatbázisokhoz is. A felmérések kimutatták, hogy a chates tájékoztatást az intézmény és a hallgatók egyaránt nagyra értékelték. Folyamatos kihívást jelentett azonban, hogy nem minden használó tudott arról, hogy igénybe vehető a szolgáltatás.
2014 decemberében a jelenleg használatos chates rendszer (LibraryH3lp) bevezetett egy integrált proaktív komponenst. Ezt különböző online áruházak üzleti gyakorlatából kölcsönözték; lényege, hogy a szövegdoboz ajánlotta chates segítség úgy programozható, hogy felugró (pop-up) ablakként jelenjen meg a használó képernyőjén. Miután ez a proakítv chatszolgáltatás egy hónappal később bevezetésre került a Texasi Egyetemen, a BGSU munkatársai is az alkalmazása mellett döntöttek. Felmerült azonban, hogy a felugró ablakok bosszantóak lehetnek, ezt a képernyő jobb alsó sarkában való elhelyezéssel kívánták tompítani. (A felhasználó természetesen választhatja azt, hogy bezárja vagy figyelmen kívül hagyja a felugró ablakot.) Szükséges volt annak eldöntése is, hogy mi az optimális idő a felugró chatablakok aktiválásához. Eltérő időintervallumok kipróbálása után 20-30 másodperces várakozási időt állítottak be. További aggodalomra adott okot, hogy a proaktív chathez köthető szolgáltatás annyira sikeres lesz, hogy a megnövekedett forgalom kezelhetetlenné válik a személyzet számára. (Új könyvtárhasználók elérése egy proaktív chatszolgáltatás segítségével; ref.: Miksó P.)

Többféle épülettípust lehet újrahasznosítani könyvtári céllal. (A cikk az Egyesült Államok urbaniszikai jellemzőivel, épülettípusaival számol.) Ezek közül az egyik legsikeresebbek szoktak lenni a diszkontáruházak, amelyek földszintről megközelíthetők, jellemzően egyszintesek, nagy belmagassággal rendelkeznek, sok parkolóhelyük van, továbbá a közművek is biztosítottak. Ezzel szemben gondot jelent, hogy általában nincsenek ablakaik, nem központi az elhelyezkedésük, és olcsó anyagok felhasználásával készültek. Az iskolaépületek általában nem alkalmasak könyvtárnak (a terek, az építőanyagok, illetve a födém terhelhetősége miatt), viszont vannak sikeres projektek, amikor a tornatermet alakították át ilyen célra. Szintén akad példa sikeres átalakításokra korábbi banképületekből. Az erős épületszerkezet általában komoly ráfordítás nélkül is alkalmassá tehető, a páncélteremből pedig raktárakat vagy akár irodákat is ki lehet alakítani az áthatolhatatlan zárszerkezetek eltávolítása után. Az üzletházak általában nem felelnek meg könyvtári célra, mert nem kellően terhelhető a födém, ugyanakkor rövidebb polcokkal és azok megfelelő elhelyezésével át lehet hidalni ezt a problémát is. Az üzletsorok csak ideiglenes jelleggel (pl. a könyvtár költözése során) és csak akkor jelentenek jó választást, ha a könyvtár forgalmas üzletek mellett kap helyet. Régi kormányzati épületek átalakítása kapcsán is találhatunk jó példákat, de általában oka van annak, hogy ezeket az épületeket kiürítették (parkolási nehézségek, korszerűtlen vagy veszélyes építőanyagok).
Nagyon sok példa van arra, hogy különböző épületeket könyvtárrá alakítanak, de ezek közül nem mindegyik mondható sikeresnek. Amennyiben nagy a közösség részéről a nyomás, hogy egy meglévő épületet fogadjon el a könyvtár, akkor a következő lépésekre mindenképpen szükség van: készüljön egy írott elképzelés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak, ezt a dokumentumot ne befolyásolják a javasolt épület lehetőségei; egy építész és egy épületgépész bevonásával értékeljük az épület állapotát és azt, hogy egyáltalán megfelelhet-e a kívánt kritériumoknak; végül szükséges, hogy az építész becsülje meg az átalakítás költségeit is.
A javasolt épület visszautasítása gyakran nem népszerű a közösség szemében. Ennek a döntésnek a kommunikálásába vonjuk be a szakértőket is, hiszen a "rossz hír" hozóiként a projektet követően nem nekik kell együttműködniük a közösséggel. (Újratervezés: nem-könyvtári terek átalakítása közkönyvtárakká; ref.: Tóth M.)

2,6 milliárd videójátékos van a világon. Egy milliárddal több, mint 5 éve. Egyetlen vallás vagy média nem terjedt el ennyire. A használók átlagos életkora 34(!) év. Bebizonyosodott: aki egyszer elkezdte a játékot, nem hagyja abba. Tartalomszolgáltató iparág épült rá. A játékok azt az érzést keltik, hogy hatalmas közösségeket kötnek össze, de valójában inkább olyanok, mintha ez emberek otthoni futópadokon játszanának. Nagyon kevés információ cserélődik ki általuk. Utoljára az emberek ezreit megmozgató projektek az Ókorban voltak, mint pl. a piramisok építése. Hatalmas lehetőség rejlik benne. Az együtt játszó emberek megmozgathatóak, az identitásuk megváltozhat, kiterjedhet, alakulhat. Így kiterjedhet pl. az empátia is, megismerve tőlünk fizikailag vagy életkorban mások érzéseit, gondolatait. Ma például olyan emberek játszanak együtt a virtuális térben, akik a valóságban a fizikai frontvonalak eltérő oldalain küzdenek egymással.
A legrosszabb dolog, amit e helyzetben tehetünk, az, hogy hagyjuk, hogy ugyanaz a négy vagy öt vállalat uralja tovább e virtuális teret. Ugyanis egyre inkább ők határozzák meg a mi identitásunkat. Javaslatom tehát az itt ülő mérnököknek, tudósoknak és művészek, akik olyan dolgokat építenek, amelyek átalakíthatják az emberek életét, hogy vegyenek részt a virtuális világ építésében. Próbáljuk azt együtt megalkotni olyan formájában, amelyet pozitívan formálunk, ahelyett, hogy mások tennék meg ezt számunkra, nélkülünk. (ref.: MG)

A korábbi igazgató, Pálmann Judit 2018. december 31-i hatállyal mondott le a posztról. Az önkormányzat azóta többször kiírta az igazgatói pályázatot. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén Baranyai Tamást nevezték ki, aki az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyása után december elsejétől kezdheti meg ötéves megbízatását.
Baranyai Tamás több bölcsészdiplomával - történelem, könyvtár, német, angol -, külügyi szakértői felsőfokú végzettséggel és nyelvész doktori fokozattal rendelkezik. Sokáig dolgozott pedagógusként általános és középiskolákban, valamint hazai és kínai egyetemen is tanított.
Könyvtárosi diplomáját a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szerezte, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, a dózsavárosi könyvtárban és az egyetemi könyvtárban is dolgozott gyakornokként, és az Amerikai kuckó első igazgatója volt 2005 és 2007 között, ismertette kérdésünkre pályafutásának állomásait.
A könyvtár új vezetője terveiről elmondta, kiemelt feladatának tartja a könyvtári állomány fejlesztését és feldolgozását, valamint az épület állagmegóvását, energetikai megújítását annak érdekében, hogy a harmadik emeleti olvasóterem nyáron is használható legyen.
Fontos célja, hogy minél több fiatal találjon vissza a papíralapú könyvekhez, amelyhez hagyományos és nem hagyományos könyvtári rendezvények lebonyolítását tervezi. Baranyai Tamás elképzelései között szerepel az állomány digitalizálásának folytatása, és hogy a dokumentumok minél szélesebb körét tegyék elérhetővé, kutathatóvá az olvasók számára.
A megválasztott igazgató úgy vélte, a megyei könyvtárnak tevékeny szerepet kell betöltenie Veszprém 2023-as Európa kulturális fővárosi programjában is. Kinevezése után szeretne egy olyan megyei felmérést végeztetni, amelyből kiderül, mire van igény és érdeklődés az olvasók részéről.

A Szőgyéni Községi Könyvtár link mellett immár 13 éve működő baba-mama klubból az elmúlt évek folyamán sok gyermek került óvodába, majd az iskolába. A helyszín több ízben változott, de a folyamat nem. Az anyukák és a babák hetente találkoznak a klubban, olykor örömmel veszik a számukra készített rendhagyó foglalkozásokat is, ünnepnapok és jeles napok alkalmából.
Októbertől kezdődően a baba-mama klub programjához társult a Ringató foglalkozás, mely a galéria és könyvtár épületében kapott otthont, ahol zavartalan nyugalom és tágas tér várja az anyukákat és babákat, minden szerdán a délelőtti órákban.
A szomszédos Kürt községből érkezett Danczi Mónika, aki 2016 óta tart rendszeresen Ringató foglalkozásokat, a Felvidéken és az anyaországban egyaránt. A szakképzett foglalkozásvezető a falujában, Kürtön és Érsekújvárban tartott foglalkozások mellett több ízben tett eleget felkérésnek Budapesten a Müpában, a Fónóban, az Erkel Ferenc Színházban és számos ismert kultúrkörben. Az óvodákban a Cseperedő program keretében énekelteti meg a gyermekeket, jelenleg Bátorkeszin, Kürtön, Fűrön egyaránt.
Mónika nagy áldásnak tekinti életében a módszertannal való megismerkedést és annak közvetítését. Így vall erről:
"A Ringató foglalkozások áldásos hatásai által nemcsak a gyermek fejlődik hallásban, járás- és beszédkészségben, érzelmileg és koncentrációkészségben, hanem elkíséri az egész családot a boldog együttlét, egymásra való odafigyelés és a gondoskodás biztonsága, melynek hátterét kimeríthetetlen népdalkincsünk biztosítja."

A közkönyvtárak mint kulturális csomópontok képesek arra, hogy egybefogják a közösségeket és megváltoztassák az emberek életét: olyan élettel teli, befogadó és megbízható helyeket jelentenek, ahol az emberek találkozhatnak, hozzáférhetnek a kulturális forrásokhoz és dokumentumokhoz, megoszthatják azokat egymással, és újakat is létrehozhatnak. A közkönyvtárak révén a kultúra a mindennapi élet részévé válhat az egyes közösségeken belül és azok között, azáltal, hogy teret adnak az együttműködésnek, a kreativitásnak, az interakciónak és a szellemi gazdagodásnak.
Az Egyesült Királyságban kulturális szakadék jelenlétét mutatták ki, továbbá azt, hogy a különböző szempontokból hátrányos helyzetű egyének és közösségek nagy valószínűséggel a legkevésbé vesznek részt kulturális tevékenységekben. Felismerték, hogy a kulturális tőke - melynek fogalmát Pierre Bourdieu vezette be - alacsony szintje sokféleképpen korlátozhatja a kulturális részvételt, és hogy a közkönyvtárak fontos szerepet játszhatnak a tanulás és a fejlődés támogatásában és elősegítésében.
A cikk a kulturális tőke és a kulturális szakadék ritkán tárgyalt kérdéseit, továbbá a közkönyvtárak szerepét elméleti megközelítésben, bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal ellátva tárgyalja. Brit, európai és amerikai közkönyvtárak jó gyakorlatait példaként elemezve (a könyvtár mint hely és mint tér, kulturális csomópont, placemaking stb.) ahhoz kíván hozzájárulni, hogy megértsük a közkönyvtáraknak azt a társadalmi-kulturális szerepét, amely ösztönzi a kulturális fogyasztást, a részvételt és az elkötelezettséget a hátrányos helyzetű közösségekben és településeken.
Noha a kulturális tőke fogalmát a könyvtár- és információtudomány csak korlátozottan használja, létrehozása és fejlesztése összhangban van a közkönyvtárak hagyományos céljaival és gyakorlatával. Azoknak a kulturális rendezvényeknek, melyeket a közkönyvtárak kínálnak, ilyen értelemben nem kiegészítő funkcióval kell bírniuk a gyűjtemény mellett, hanem prioritásként kell tekinteni rájuk; a cél nem elsősorban a puszta hozzáférés biztosítása az információforrásokhoz, hanem az, hogy létrejöjjön a kultúrával való találkozás, és az a mindennapok részévé és erőforrássá váljon. (A közkönyvtárak mint kulturális csomópontok a hátrányos helyzetű közösségekben: a kulturális kompetenciák és kapcsolatok fejlesztése és ösztönzése; ref.: Hegyközi I.)

A világegyetem egy meglehetősen zavarba ejtő hely, mivel a beáramló információtengernek számtalan eltérő (egymásnak sokszor ellentmondó) értelmezése lehet. Nekünk mégis értelmet kell találnunk benne, nehogy eltévedjünk a végtelennek tűnő útvesztőjében. Így hát összekötjük a pontokat, feltöltjük a réseket és befejezzük a történeteket - még akkor is, ha azok csak és kizárólag számunkra értelmesek. Mindezek miatt:
- még a töredékes ingerekben is komplett mintázatokat veszünk észre,
- minduntalan általánosságokkal, sztereotípiákkal és korábbi megfigyelésekkel egészítjük ki a hiányos részeket,
- végletesen leegyszerűsítjük a különféle számokat és valószínűségeket,
- sokkal jobbnak gondoljuk azokat a dolgokat, amelyek számunkra kedvesek és/vagy ismerősek,
- a múltunkra és a jövőnkre is kiterjesztjük a jelenbeli feltételezéseinket,
- valamint azt hisszük, hogy képesek vagyunk "olvasni" mások gondolataiban és érzelmeiben.

Felújítják a csornai városi könyvtárt link , melyről Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester és Sipos Bernadett, az intézmény igazgatóhelyettese tartott sajtótájékoztatót csütörtökön.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap összesen 27,5 millió forinttal támogatja a könyvtár belső átalakítását, bútorzatának cseréjét, mely a gyermekkönyvtárat, valamint a felnőtt kölcsönzőteret fogja érinteni. A bejelentést hamarosan egy másik örvendetes hír követte a Miniszterelnökséget vezető miniszter részről. Gyopáros Alpár közbenjárására a megindult fejlesztéshez újabb 30 millió forint támogatás érkezik az épület külső rekonstrukciójának megkezdéséhez.
"Sokaknak a könyvtárról csak annyi jut eszébe, hogy könyveket és egyéb dokumentumokat lehet innen kölcsönözni. De a sikeres, jól működő könyvtárak közösségi térként is működnek, és ez a csornaira nagyon igaz. Gazdag rendezvénypalettával büszkélkedhetnek, külön említést érdemelnek az olyan innovatív megmozdulások, mint a nyári strandkönyvtár, vagy a külső rendezvényeken való kitelepülés. Folyamatosan szervezik változatos programjaikat, melyeket évről évre tovább is gondolnak." - vélekedett Gyopáros Alpár a csornai könyvtár szerepéről. Kiemelte, hogy Magyarország Kormánya is úgy tekint a könyvtárakra, mint információs és közösségi helyekre, ezért az elmúlt években egész Magyarországon jelentős könyvtárfejlesztések zajlottak. Eddig leginkább a megyei, az egyetemi, illetve kistelepülési könyvtárak esetében indult meg ez fejlesztési hullám. A kisvárosokban eddig leginkább önerőből történhettek rekonstrukciók, ezért különösen értékelendő, hogy a Rábaköz két fontosabb városában is történik ilyen átalakítás jelentősebb kormányzati beavatkozás segítségével. Bízzunk benne, hogy ezzel elindul egy hullám a kisvárosi könyvtárak renoválásával kapcsolatban, s a csornai ennek lenne egy mintaprojektje - fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

A Jókai Mór Városi Könyvtár link Trianon emlékművek Veszprém megyében 1920-2020 című jövő évi falinaptárát Áldozó Tamás polgármester és Hermann István könyvtárigazgató mutatta be a sajtónak pénteken.
Az intézmény hetedik színes falinaptára válogatást ad a pápai járás, illetve a megye településein (Bakonytamási, Balatonalmádi, Nagygyimót, Homokbödöge, Kislőd, Balatonfüred, Tapolca, Pápa, Veszprém, Csót, Vaszar, Várpalota) szépen gondozott és főhajtással koszorúzott emlékműveiből.
- Az 1920-as évektől állami támogatással készültek ilyen emlékművek. 1948 után a kommunista hatalom a proletár internacionalizmus keretében igyekezett visszafogni a nemzeti összetartozás tudatát. Sok emlékművet leromboltak. Újabbak létrejötte, illetve a régiek pótlása csak 1990 után, a nemzeti kormányok alatt és az öntevékeny civil szervezetek működésével történt meg - tette hozzá az igazgató.
A képeket költők, írók Trianon gyalázatára emlékező szavai, idézetei egészítik ki. A László Szabolcs pápai hagyományőrző által kezdeményezett naptárt a könyvtár a Veszprém megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer támogatásával adta ki.

A könyvtáros végzettségű Németh Szilárd köszönetet mond Facebook-oldalán Tarlós Istvánnak. Ebből idézünk:
"... Köszönöm Neked, hogy támogattad az ereklyés országzászló mozgalom megalapítója, Urmánczy Nándor emlékpadjának Margit-szigeti visszaállítását, s a Rakovszky Iván-emlékhely kialakítását. Igazán sajnálom, hogy a Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatására vagy a Marco Casagrande nevével fémjelzett Szabadságoszlop felállítására már nem jutott időnk! De ami késik, az nem múlik! ..."

A könyvtárak lassan belátják: sok tanulnivaló van a profitérdekelt vállalkozások gyakorlatából. Nekik sokkal inkább megvan a pénzük az üzleti céljaiknak legmegfelelőbb gyakorlat kikísérletezésére. Egyúttal folyamatos nyomás alatt élnek, hogy ügyfélszolgálatuk üzemeltetése minél olcsóbb, ugyanakkor minél eredményesebb legyen. Azaz: minél hatékonyabb. Amit csak lehet, a virtuális térbe terelnek: be se jöjjenek az ügyfelek az egyre fogyó számú üzlethelyiségeikbe. Ügyféltereiket megpróbálják csak annyira kényelmessé tenni, hogy az ügyfél-élégedettség maradjon, de minél gyorsabban pörögjenek a kuncsaftok. Ehhez megfelelő dizájn is jár. Nézzük a link képgalériáját:
- A Telekomnál kissé kényelmetlen a magas szék (feltehetően tudatosan), de az egyablakos ügyintézés gyorsan megy.
- Az IKEA multifunkcionálisan gondolkodik: hol ügyféltanácsadás, hogy munkatársak közötti megbeszélés folyik a pultoknál. Az enyhe kényelmetlenség itt is alapfunkció: pörögjön a munka. Az áruház specialitása, hogy a munkaasztal szintje a kellő szintre emelhető. Amely funkció jól illik a bútorkereskedő innovatív imázsához. (MG)

Korábban szóltunk arról, hogy a múzeumosok átgondolják a múzeum definícióját: Érdekfeszítő vita a múzeum új definíciója körül link . Nos, világszervezetük ülésén úgy döntöttek: tovább tűnődnek a definíción. A diskurzus a könyvtárosok identitásának megújítása kapcsán is felettébb izgalmas. (MG)
- A kiotói ICOM Közgyűlés kétséget kizáró módon legjobban várt pillanata a Közgyűlés szavazása volt az új múzeum definícióról. A szavazást megelőzően a konferencia plenáris ülésén, az ICOFOM bizottsági ülésén, illetve a folyosókon parázs vita folyt a szavazati joggal rendelkező 119 nemzeti bizottság, 30 nemzetközi bizottság és 6 regionális szövetség tagjai között az új múzeumi definíció megalkotásával megbízott bizottság javaslatáról, mely így hangzik:
"A múzeumok demokratizáló, befogadó és polifonikus terei a múltakról és a jövőkről folytatott kritikai párbeszédeknek. Elismerve és reagálva a jelen konfliktusaira és kihívásaira, műtárgyakat és példányokat őriznek a társadalom által rájuk ruházott felelősséggel, különféle emlékeket őriznek meg a leendő generációk számára. illetve egyenlő jogokat és egyenlő hozzáférést biztosítanak az örökséghez minden ember számára. A múzeumok nem nyereségorientált szervezetek. Részvételt biztosítanak, átláthatóak és aktívan együttműködnek a különböző közösségekkel és ezek javára, a gyűjtés, megőrzés, kutatás, közvetítés, kiállítás, és a világ alaposabb megismerése érdekében, azzal a céllal, hogy az emberi méltóságot és társadalmi igazságosságot, a globális egyenlőséget és a világszintű jólétet előmozdítsák."
Több nemzeti és nemzetközi bizottság hozzászólása és elhúzódó eljárási viták után a Közgyűlés 70%-os többséggel a definíció elfogadásának az elhalasztása mellett szavazott.

Az aktuális történések és filmek az adott téma holdudvara iránt is megnövelik az érdeklődést - pornóban és könyvtári dokumentumokban egyaránt. (MG)
- Ahogy már láttuk párszor, a trendek bizony a pornófogyasztásban is szerepet játszanak. Szent Patrik napján mindenki koboldszexet akart, amikor meg valaki forgatott egy pornóvideót egy Teslában, mindenki arra volt kíváncsi. Most, hogy a fél internet az 51-es körzet megrohamozására készül, az emberek űrlényszex után kutakodnak, erről pedig a PornHub megmutatta az adatait.
Néhány nap alatt közel 60 ezren kerestek rá arra, hogy "Area 51", a Facebook-esemény előtt szinte senki. Hasonlóan megindult az érdeklődés az úrlények, vagy alienek után is. 200 százalékkal több embert érdekelt az űrlényes pornó a hónap elején, mint azelőtt. Ahogy várható egy közösségi médiás trendnél, a fiatalabbak inkább kíváncsiak az űrlényszexre. Ami viszont érdekes, hogy a lányok 33 százalékkal nagyobb valószínűséggel néznek ilyesmit, mint a fiúk.
Azt is megnézték, hogy melyik országokban népszerű. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a csehek odáig vannak érte, de a top 10-ben van ország a világ minden kontinenséről.

Néha egészen meglepő tételek, egészen meghökkentő összegért kelnek el a magyar online árveréseken. Ön például venne saválló tálat 1,6 millióért vagy licitálna az Ásotthalmi önkormányzat határvadász Ladájára? Alámerültünk az e-aukciók hazai világába.
Az régóta tudott, hogy az online kereskedelem szépen bővül az országban, a GKI szerint 2018-ban nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat értek el a magyarországi e-kereskedők, míg az eNet arról írt, hogy tavaly a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot.
Arról azonban szinte egyáltalán nem találni semmilyen információt, hogy ezen belül az online aukciós piac mennyire virágzik, ha virágzik egyáltalán. Éppen ezért a szegmens három fontos szereplőjéhez, a NAV-hoz, a Vaterához és a céges árverésekkel foglalkozó Intergavelhez fordultunk, hogy megtudjuk: milyen is az online magyar aukciós piac.

Novemberben jelennek meg, de már az erre dedikált online felületen előrendelhetők a Forbes által kiadott magyar nyelvű könyvek. A kiadó a lap profiljába illő, üzleti, tudományos témájú kötetekkel indít a könyvpiacon.
A friss megjelenések között található például Anna Porter Mit akar Soros? című portrékönyve, mint ahogy a Forbes címke ott lesz az Edzett agy című svéd bestseller magyar kiadásán is, illetve az Elizabeth Holmes-féle hatalmas üzleti átverést bemutató Rossz vér is.
A kiadóvezető, Kocsis Attila kérdésünkre elmondta, hogy idén a már előrendelhető három könyv jelenik meg a Forbes gondozásában, hosszútávon pedig évente 8-10 cím piacra dobását tervezik. Egyelőre a magazin főszerkesztője, Galambos Márton irányítja a könyveket érintő tartalmi munkát, de a kiadó jövőbeli szándéka az, hogy dedikált csapat feleljen a könyvekért a szerkesztőségi és a kiadói oldalon egyaránt.

A felnőtteknél az internetfüggőség 4,5 százalékos, a közösségi média problémás használata 3,9 százalékos volt, az online videojátékok problémás használata pedig 1 százalékot tett ki - mondta a kutatásról a portálnak Király Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa.
A szakértő szerint nem az eltöltött idő, hanem az életminőség-romlás szintje számít. Ha valaki úgy használja az internetet vagy a közösségi médiát, hogy ezáltal az alkoholizmushoz hasonlóan tönkreteszi az életét, elveszíti a kontrollt, nem veszi észre mennyi időt emészt fel a szenvedélye, ami miatt elhanyagol minden mást, és akkor sem hagy fel vele, ha érzi a negatív hatását, akkor beszélünk függőségről.

"Ashley Judd egy hülye kurva."
"Bármi van, meg ne mondd Ashley Juddnak, egyedül fog meghalni száraz puncival."
"Ha muszáj, az idősebb nők közül, te jó isten, Ashley Juddot basznám szét, annyira dögös az a kurva, hogy beteg dolgokat is művelnék vele." - Idéz Ashley Judd TED-előadó a rá áramló vulgáris, szexista áradatból.
... Próbáltam fölülemelkedni rajtuk, próbáltam lemenni a szintjükre, de leginkább csak futólag néztem ezekre az oldalakra, nehogy túl sokat lássak, de az ételből a sót nem lehet kivenni. Amit látunk, az beépül. A trauma is beépül. Titkon reméltem, tudat alatt, hogy amit mondanak nekem és rólam, az... nem igaz. Mert még én is, a felkent, önjelölt feminista, aki Glória oltára előtt imádkozik. (Nevetés)
Minden egyes nap az online nőgyűlölet egy jelenség, amelyet mindannyian, világszerte elszenvedünk, és ha mással vegyül, akkor még rosszabb. Szexuális orientáció, nemi identitás, faj, etnikum, vallás stb., ez mind ráerősít a lányok és nők által elszenvedett erőszakra, de a fiatalabb lányoknak még rosszabb.
Egyértelműen káros. Az elmeállapotunkat és az érzelmi világunkat súlyosan érinti, mivel az erőszak lehetőségét neurobiológiai szinten erőszakként éljük meg. A kortizolszint emelkedik, a határkérgi rendszer felizzik, lecsökken a munkabírásunk.

A hazai gyógyszergyártásban is jelen vannak az originális (eredeti) és a generikus gyógyszerek, melyek hatóanyagukban megegyeznek, de áruk eltérő lehet. A betegek körében egyfajta bizalmatlanság tapasztalható az "utángyártott", olcsóbb gyógyszerekkel szemben: nem bíznak abban, hogy ugyanolyan lenne a hatása. A Pénzcentrum kérdéseire Dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke válaszolt: miben más egy generikus és egy originális gyógyszer, miért olcsóbb vagy drágább, bízhatnak-e a betegek hatásában?
Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos gyógyszert szeretne a beteg a patikában kiváltani, amely azonban kifogyott: ilyenkor a gyógyszerész helyettesítő készítményt ajánl. Máskor pedig egyszerűen a drágább gyógyszer helyett egy 20-60 százalékkal olcsóbb változatot ajánl a patikus. Sokszor ezek a készítmények megegyeznek a hatóanyagaikban, árukban azonban jelentős lehet a különbség. Ez gyanússá teheti a beteg számára a gyógyszert: talán azért olcsóbb, mert nem olyan hatékony. Ennek jártunk most utána MAGYOSZ elnökének segítségével.

A Ludas Matyi magyar szatirikus hetilap volt 1945 és 1992 között, történetének java részében a pártállam "hivatalos" humorának sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli vicclapja. ... A lapba írt Heltai Jenő, Márai Sándor, Szép Ernő és Zilahy Lajos is, karikaturistája volt többek között Kaján Tibor, Pályi Jenő, Szegő Gizi, Sándor Károly és Szűr Szabó József. A Ludas Matyi a karikatúrákkal és kisebb humoreszkekkel a politika iránt kevésbé érdeklődőknek is szerzett örömet. Ugyanakkor hatékonyabb politikai propagandaeszköz volt a politikai napilapoknál, amelyeket szűkebb kör, illetve másfajta olvasók forgattak. A példányszám már kezdetben 200 ezer körül volt, majd néhány éven belül elérte a 400 ezret, a csúcson a 650 ezret. 1956-ra a Ludas Matyi nyitottabb orgánummá vált, új humoristák jelentek meg, mint Peterdi Pál, Somogyi Pál, Szilágyi György és Kun Erzsébet, és olyan tekintélyes szépírók is csatlakoztak újságírói közé, mint Illyés Gyula, Kónya Lajos és Örkény István. A Ludasban jelent meg először Örkény István klasszikus novellája A költészet hatalmáról. A hatvanas és a hetvenes évek elején alakult ki a lapot jellemző kifinomult, bírálva csipkelődő politikai humor, amely újdonságnak számított. Tabi László főszerkesztésében (1957-76) az élcelődés prédájává vált a Patyolat vállalat, a BKV, illetve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsora, a politikusok ábrázolása a korábbiaknál jóval ritkábbá vált. Ebben az időben a lap szerzői között volt Galambos Szilveszter, Ősz Ferenc és a karikaturisták: Hegedűs István, Balázs-Piri Balázs, Pusztai Pál, Várnai György és Sajdik Ferenc. A lap a hetvenes években élte fénykorát, megjelent a Ludas Évkönyv is.
Az 1990. március 7-én megjelent szám után a szerkesztőség a Mai Nap Rt-hez ment át, és Új Ludas néven indított hetilapot. A Hírlapkiadó a korábban külsős Dluhopolszky László vezetésével továbbra is megjelentette a Ludas Matyit, a lapot 1992-től jegyző Szuhay Balázs főszerkesztőségével. Ám mindkét lap példányszáma csökkent, és 1993 végére mindkettő meg is szűnt. A vicclap majdnem ötven évig mosolyogtatta, nevettette, sokszor bosszantotta a magyarokat, és története ugyan végleg lezárult, de hatása máig eleven.

Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár - Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben - 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. 'Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni' - mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke.
Az alapítvány 2018-ben indította el a digitalizálási programot, amelynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán.
Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye immár közel 100 esztendeje, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a '70-es és '80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó) stb. A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően.
A kutatók, a történelem iránt érdeklődők ingyenesen böngészhetik a keresőmotorral ellátott link honlapot, amely folyamatosan bővül.

az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a nemzet emlékezete, minden Magyarországon és az országhatárokon kívül élő magyar ember közös kincse, s egyszersmind az európai és világkultúra szerves, azt színesítő, gazdagító része.
A Zeneműtár több, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő gyűjteményrészt mondhat magáénak. Ezek közül időben az első a Bártfai gyűjtemény. Az észak-magyarországi Bártfa város (ma Bardejov, Szlovák Köztársaság) Szent Egyed-templomának gazdag, kéziratokból és nyomtatványokból álló kottatára a 20. század első évtizedében került az OSZK-ba. A több mint hetven szólamkönyvből álló tár alapján a kutató átfogó képet alkothat a 16-17. századi Magyarország városi zeneéletéről.
Kiemelkedő jelentőségű a Haydn-gyűjtemény. E dokumentumegyüttes az egyetemes zenetörténet klasszikusa, Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza. Szorosan kötődik hozzá az Esterházy-archívum, amely a hercegi család levéltárából származó kottákból, iratokból, a Haydn személyéhez fűződő dokumentumokból, illetve az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott 18. századi operagyűjteményből áll. E dokumentumok az OSZK Zeneműtárát a világ legértékesebb Haydn-gyűjteményévé emelik. (...)
A 19. századi magyar zene kutatója is bőséges korabeli forrásra lelhet a Zeneműtárban. Tanulmányozhatók itt Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni szerzeményei, a verbunkos-irodalom legfontosabb forrásai, a Magyar nóták Veszprém vármegyéből füzetei. Itt őrzik a neves magyar romantikus zeneszerző, Mosonyi Mihály hangjegyes kéziratainak és művei első kiadásainak jelentékeny részét.