Költségkímélő, ha vásárlás helyett könyvtárba indulsz.
Előnye:
- a könyvtáros sokkal használhatóbb tanácsokkal fog ellátni.
- sokkal olcsóbban megúszod a dolgot.
Hátránya:
- könyvtári könyvbe még ceruzával sem illik jegyzetelni, aláhúzni. A gyakorlatlan olvasónak ez komoly segítség lehet.
- a vállalkozás sikere nagyrészt a te elkötelezettségeden és ügyességeden múlik. Ha a vásárlással anyagilag is áldozatot vállalsz, kitartóbb leszel.
- a könyvtár csak a regények világában lehet versenyképes.
Minden más témában az új könyv korszerűbb, szebb, kívánatosabb.

Ön szerint jó-e, hogy a megyeszékhely városok fenntartásába kerülnek a megyei könyvtárak? -- volt a KIT legutóbbi szavazásának kérdése. A nem reprezentatív válaszok:
11 - Igen
12 - Nem
27 - Akkor, ha várhatóan hatékonyabb / eredményesebb lesz így a szolgáltatás.

A shop-koncepció egyik alapelve, hogy kevesebb könyvet tetszetősebben kínál az olvasóknak. Az ilyen rendszerre áttérő holland könyvtárak 30-60%-os forgalomnövekedést érnek el. Az 'asztalok' tetején sorakoznak a könyvek, egymásra(!) helyezve kínáltatják magukat. Az asztalok jellemzően könyveket mutatnak oldalról, amely nagy rakás könyv benyomását kelti. A bútor gördíthető, ezért a használók könyvtáron belüli útvonalát is lehet általa szabályozni. Képek a link oldalon:
1. Asztal, oldalról (Haarlem, fiókkönyvtár)
2. Schalkhaar, falusi fiókkönyvtár (az asztalra display-t helyeznek el, melyek újabb szinteken mutatnak könyveket).
3. Emlékeztetőül: görgős könyvespolc, München, Neuhausen. (fotó és szöveg: MG)

...az MKE Vándorgyűlés és a Networkshop sem rossz, de egyik sem az, amit úgy igazán élveznék -- az egyikhez túl fiatal és szűk érdeklődési körű vagyok, a másikhoz pedig buta. Így maradt az, hogy ki kell találni valami mást.
Ez a más pedig a Klog Nyári Egyetem lesz, amit augusztus végére (22-26.) szervezünk. Ennek a lényege, hogy egy fél hetet (szerdától vasárnapig) töltünk el egy Isten háta mögötti pincészetben, ahol délelőttönként színvonalas előadások, délután pedig közös munka és társadalmi élet folyik. Szakmai vonalon a cél az, hogy az elhangzott előadásokból összeálljon egy jól hasznosítható e-kézikönyv (l. ALA TechSource könyvek) az előadások és a délutáni kiscsoportos workshopok folyamán, az emberin pedig egyrészt a jó hangulatú és minőségű időtöltés és ismerkedés, másrészt pedig az egyetemistáknak is megadni az esélyt a szakmai kapcsolatok kialakítására.
Első körben nem mertem nagy témának nekiugrani (de ötlet van), így a mostanában (joggal) hypeolt fogalmakra, a SEO-ra, a webanalitikára, a usabilityre és a projektmenedzsmentre építjük fel a tábort. Ehhez sikerült olyan előadókat találni, akik garanciát jelentenek arra, hogy csak rajtunk fog múlni, milyen minőségű anyagot tudunk létrehozni a kézikönyvhöz.
A 20 fő között szeretnénk 3 diákot is meghívni, akiknek a részvétel teljesen ingyenes lesz. Számukra egy rövid írásmű lesz a beugró, amelyet szintén a regisztrációs oldalon lehet beadni.
Jelentkezni augusztus 1-ig lehet a részvteli díj befizetésével. A helyeket érkezési sorrendben töltjük fel, így csak augusztus 10-ig lehet lemondani a részvételt, utána már nem áll módunkban elfogadni.
Kérdésekkel, észrevételekkel itt, kommentben, emailben/gtalkon (daniel pötty takacs és gmail pötty com), twitteren, facebookon lehet nyugodtan keresni!

Nagyon valószínű, hogy ez volt utolsó vándorgyűlésem. Bár a stílusos befejezés jövőre (Egerben) lenne, hiszen az első vándorgyűlés, ahol részt vettem, szintén Egerben volt (a régmúltban)...
Az utóbbi években aztán újra fontosnak tartottam, hogy ott legyek, hiszen csaknem minden évben volt MOKKA-kerekasztal, és azt gondoltam, hogy ez nagyon fontos saját könyvtárunk szempontjából is, egyből valami gyors és szuper megoldás következik be, ha mindenki elmondja elképzelését, aját-baját a témáról. Ezért csak a szekcióülések napjára regisztráltam magam, és gyorsan el is húztam, amikor véget értek az előadások.
Idén már a programtervben sem volt MOKKA (pedig szerintem lenne mit megbeszélni!), mégis jelentkeztem, mégpedig két napra is -- tulajdonképpen HSD szervezésére és könyvtáraira voltam kíváncsi...
Különösen a bibliográfiai szekcióban nagyon eredeti, magas szintű előadások hangzottak el. Az viszont elgondolkodtató, hogy a névtér ügyében (az előadások egyik fő témája ez volt) a gyakorlatban miért nem történik valami országosan. Vagy nagyon földhöz ragadt vagyok?

A 2012. június 15-i Hivatalos Értesítő közlése szerint az alábbi településeken törölték a közkönyvtárakat: Alattyán, Balatonszentgyörgy, Belezna, Csólyospálos, Dunaszekcső, Felsőpetény, Gyöngyöspata, Hajdúbagos, Jásztelek, Nagyhegyes, Okány, Ópályi, Pálmonostora, Pápasalamon, Pély, Petőháza, Rábapatona, Sáránd, Somogyudvarhely, Tarnaméra, Tiszavárkony, Úri, Vezseny.

Az interneten ingyen hozzá lehet férni az EU Kutatási Bizottsága által támogatott kutatások közleményeihez Angliában 2013. áprilisától, az EU-ban 2014-től.
A kiadók eddig is többféle modellt alkalmaztak:
- Arany modell: a kutatók fizetnek az ingyen elérhető folyóiratokban való megjelenésért
- Zöld (vegyített hagyományos és új) modell: a tanulmány a megjelenés után egy évvel válik ingyenesen elérhetővé
- A lektorálás a megjelenés után, közösségi munkában valósul meg.

A The Economist olvasói szertartásszerűen, hátradőlve és elmélyülten olvassák a hetilapot, és ezt a környezetet nem lehet a számítógép képernyőjén újrateremteni -- olvasható a brit hetilap napokban közzétett éves jelentésében.
A számok arra utalnak, hogy az 1843-ban alapított újság megtalálta azt a receptet, melynek híján több, ugyancsak angol nyelvű hetilap, például a Newsweek vagy a Time, egyre komolyabb nehézségekkel küszködik. Idén márciusban minden korábbi csúcsot megdöntve a The Economist hetente 1,6 millió példányban fogyott el, és egy év alatt 130 millióan látogatták meg a magazin honlapját. A The Economist részben a papírújság olvasásához hasonló élményt nyújtó táblagépek megjelenésének köszönheti a sikert: hetente már 123 ezren olvassák a lap iPadre, illetve vetélytársaira optimalizált, digitálisan lapozható változatát. Egy tavalyi felmérés szerint a The Economist olvasói ugyan a válaszadás időpontjában még a nyomtatott változtatott részesítették előnyben, ám hatvan százalékuk úgy nyilatkozott, hogy 2013-ban valószínűleg már inkább a fizetős digitális verziót lapozgatja majd.

Okostelefon tulajdonosoknak kínál olvasni- és néznivalót a Kossuth Kiadó, amely egy angol és magyar nyelvű Budapest útikönyvet, valamint egy mesekönyvet jelentetett meg 'okoskönyv' formában. A papír alapú, brosúraszerű kiadvány úgynevezett QR-kódok segítségével interneten elérhető tartalmakat kínál.

A negyedik önkormányzat-gazdálkodási 'rendszerhiba' az, hogy államháztartási információs rendszer alkalmatlan a nemzetgazdasági szintű tervezés, a helyi stratégiai szemléletű gazdálkodás támogatására éppúgy, mint a különféle szabályok betartásának ellenőrzésére. A jelenlegi államháztartási számvitel nem tükrözi a beszámolót készítők vagyoni helyzetét, nem ad alapot a költségmérésre, ezzel a teljesítményalapú költségvetési tervezés bevezetésére, túlságosan bonyolult rendszerével még a pénzgazdálkodás és az inkrementális költségvetési tervezés támogatására sem képes. Ugyanakkor ezen nem jó minőségű és helyenként megbízhatatlan információk előállításának meglehetősen nagy a költsége. Az államháztartási információs rendszer elvileg négy féle könyvvezetési elven nyugodhat. A hagyományos pénzforgalmi szemléleten, ennek bizonyos hiányosságait korrigáló módosított pénzforgalmi szemléleten. Az utóbbi húsz esztendőben a fejlett országok gyakorlatában megjelent az elhatárolási szemléletű költségvetési könyvvezetés és a módosított elhatárolási szemléletű gyakorlat. ...

A Németországból indult mozgalom az elmúlt 2-3 évben számos német, osztrák és svájci városban meghonosodott, az első szekrényeket 1990-ben állították fel a németországi Darmstadtban és Hannoverben. A program keretében önkormányzatok és civil szervezetek a városok fontosabb csomópontjaiban könyvesszekrényt, könyvesfülkét állítanak, amelyeket a 'Hozzál egy könyvet, Vigyél egy könyvet' logikájában a helyi lakók használnak, onnan könyveket kivéve, helyére saját könyvet betéve.
A III. kerületben Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Platán Könyvtár és a csillaghegyi KultúrMontázs Egyesület összefogásában épült meg a két könyvmegálló, melyhez a Nyugat-Európában nagy sikert aratott német kezdeményezés adta az ötletet. A bárki által hozzáférhető polcok Aquincumnál a Római tér 1. szám alatt, és Csillaghegyen, a Mátyás király út 5. címnél találhatók. A közterületi könyvespolcra egy hozott könyv elhelyezésével egy másik, már ott lévő könyv vihető el. Óbuda polgármestere reméli, hogy sikeres lesz a kezdeményezés és kedvező fogadtatás esetén még több közösségi könyvesszekrény létrehozását is tervezik.

Az utóbbi idők trendje a könyvtárak 'zajossága' irányába mozdult el, leginkább a multimédiás--elektronikus tartalmak és a csoportmunka hatására. A kilengett inga most visszafelé mozdul el: egyre több használó kifejezetten kívánja a csöndes zónát -- mondja a Georgia Institute of Technology könyvtárnak 'használói tapasztalatok könyvtárosa', Ameet Doshi. Így a felsőoktatási könyvtárak újrazónázzák a használói tereket: a zajosabb mellett növekszik a szinte teljes csönd zónája. Ide számítógépet sem lehet bevinni, mert a billentyűkopogás is sokakat zavar -- például az Agnes Scott College szabad művészetek könyvtárában. A State University of New York College könyvtárának van 'ultracsöndes' zónája is. Kidobták innen a kormányzati dokumentumokat, így a művészeti alkotások között lehet olvasgatni -- és eszegetni. Ez ugyanis megengedett ott. Sok használó számára nem elég nyugodt a kollégium vagy a kampusz más helyei, ezért jönnek elmélyülni a könyvtárba. A csendnek azonban nem kell tökéletesnek lenni. Ugyanakkor a könyvtári vezetéseknél is felnéznek a használók, ha az zajosabb a kívánatosnál. (ref.: MG)

Magyarországon is elérhetővé vált az iTunes Match: az éves díjért elérhető szolgáltatás megkeresi a PC-re fájlcserélőkről letöltött mp3-ak legális, jó minőségű megfelelőit az Apple zeneboltjában.
Aktiválását követően az iTunes lejátszóprogram megkeresi a számítógépen, okostelefonon vagy táblagépen tárolt zenéket, és megkeresi azok legális, jó minőségű kópiáit a legális zenebolt kínálatában. Mivel a hazai szerzői jogi törvények értelmében a zenék kópiáinak magánhasználatra történő letöltése és birtoklása megengedett (az előadók és szerzők ebből kieső bevételeit hivatottak pótolni az adathordozókra megvásárolandó Artisjus-matricák), valójában nem legalizálásról, hanem a zenegyűjtemény 'tisztára mosásáról', rendbetételéről van szó.
A szolgáltatás keretében legfeljebb huszonötezer zeneszámot tartalmazó kollekciót lehet ilyen módon legalizálni. Azt maguk a felhasználók dönthetik el, hogy megtartják-e, vagy törlik eredeti zenefájljaikat abban az esetben, ha az iTunes szoftver azokból jobb minőségű példányt töltött le.
Ha a lejátszóprogram olyan zenéket talál a gépen, amelyeket egyébként nem lehet megvenni az iTuneson, akkor feltölti azt az Apple iCloud felhőszolgáltatásába. A szinkronizálás elvégzését követően az iTunes iPhone-ra, iPadre, iPod Touchra vagy Mac és PC számítógépekre képes bármikor a számítási felhőből letölteni a felhasználó teljes zenegyűjteményét, akár akkor is, ha az eredeti eszköz elveszett vagy elromlott. Ha az ügyfél úgy dönt, hogy nem kívánja fizetni többé az éves díjat, a letöltött fájlokat megtarthatja, de a zenék eszközökre való internetes szinkronizálása ekkor már nem elérhető.

Előző számunkban már szóltunk a cikkről, de érdemes terjedelmesebben idézni...
Új tulajdonosa van az Artportal.hu-nak, aki bízik benne, hogy önfinanszírozóvá tudja tenni szerzeményét. Nem reménykedik profitban, csupán közösségi haszonban az Artchivum létesítője.
Egy év alatt önfenntartóvá kívánja tenni Kiss Ferenc az Artportalt, mégpedig úgy, hogy közben erőteljes bővítésbe kezd. A jelenleg kétfős munkatársi gárdát 10-15-re bővítve a műkereskedelem marketingportálját kívánja megteremteni. Tervei közt a hírszolgáltatás erősítése, az adatbázis fejlesztése, a művészeti színtér ismert szereplőinek blogjai, valamint kiemelt művészek önálló honlapszerű megjelenései is szerepelnek.
Akár egy éven belül kiderül, hogy különféle támogatások segítségével, keresztfinanszírozással önfenntartóvá válhat-e egy művészeti adatbázis, ám profitot még biztosan sokáig nem fog termelni -- mondta saját tapasztalatai alapján a HVG-nek Bélai György. Ő 13 éve vágott bele egy magyar művészeti adatbázis megteremtésébe, tudva, hogy annak felépítése minimum 25-30 évet vesz igénybe. A ráfordítás nagyságához támpontot adhat, hogy az Archívum meghatározó forrása az a 250 ezer tételt meghaladó, döntően magyar vonatkozású szakirodalomból álló könyv- és levéltár, amelyet az elmúlt években vásárolt össze. Az adatbázist nyolc művészettörténész építgeti, az adatok számítógépre vitelét egy 18-22 fős csapat végzi.
Adatbázist csak úgy érdemes készíteni, ha az dinamikus, interaktív és globális -- hangsúlyozza Bélai, aki elszörnyedt azon, hogy a különféle, amúgy szegény kulturális intézmények statikus és lokális adatbázisokat építgetnek; szerinte ez a mai technológiai lehetőségek mellett pénzkidobás.

Az oktatásért felelős miniszter döntheti el jövőre, miből tanuljanak az iskolások. Az új törvénnyel a piac valamennyi részterületét újraosztja az állam. ...
A rostán fennmaradó kiadványok viszont a jövő tanévtől ingyen járnának az első osztályosoknak, igaz, nem örökbe, hanem tovább kellene adniuk azokat a következő évfolyamnak. Pontosabban az iskolai könyvtáraknak, amelyek az elhasználódott tankönyveket négyévente cserélnék le. Az új módit felmenő rendszerben vezetik be, ennek eredményeképpen a következő években a mostani 44 százalék helyett a tankönyvmegrendelések több mint felét az állam fizetné.
... azok a könyvek, amelyek a miniszteri tenderen elbuknak, az utóbbin már nem indulhatnak. A kiválasztott tankönyveket viszont kötelező lesz az iskoláknak megrendelniük. Vagyis lényegében a miniszter dönti el, miből kell tanítani például hatodik osztályban a magyar irodalmat vagy nyolcadikban a történelmet.

Idén tavasszal a budapesti felnőttek közül többen használták a kerékpárt közlekedési céllal, mint egy évvel korábban, és gyakrabban, mint az elmúlt három évben eddig bármikor -- ez derült ki a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffmann piackutató cég által ez év márciusában elvégzett kutatásból. A kutatás megállapította többek között azt is, hogy Budapesten a kerékpárt közlekedési célra használók a kérdezést megelőző két hétben átlagosan 7,2 napon közlekedtek kerékpárral, ami közelít az 7,9 napos országos átlaghoz.
Az utakon is szemmel látható a kerékpározás népszerűségének növekedése, és a divathullámot egyre többen nagy értékű kerékpárokon lovagolják meg. Elsősorban számukra kínál megnyugtató megoldást az AEGONdirekt.hu által júliusban piacra dobott kerékpár biztosítás, ami lopás és elemi kár esetén enyhíti az anyagi veszteségeket, ám a kiegészítő balesetbiztosítás a személyi sérülésekre is fedezetet nyújt.

Marton Katalinnak, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának a többfelhasználós információelmélet terén elért eredményeiért ítélte oda az Információelmélet Nemzetközi Tudományos Társasága (IEEE Information Theory Society) a tudományág egyik legmagasabb presztízsű kitüntetését, a Claude E. Shannon-díjat.
Marton Katalin, az MTA doktora a Shannon-díj mellett megtarthatja a társaság 2013. évi kongresszusán a Shannon-előadást is. Női kutató eddig még nem kapta meg az elismerést, magyar tudós azonban korábban egyszer már elnyerte a kitüntetést: 1996-ban Csiszár Imre akadémikus vehette át a díjat.

A válság felértékelte a hírek, összefüggések ismeretét, egyre rövidebb idő alatt egyre több információhoz szeretnének jutni a gazdasági vezetők.
Kovács Miklós sajátos módszert fejlesztett ki arra, miként gyűjtse össze a számára releváns híreket. A jelenleg interim (egy-egy vállalatnál vezető pozíciót meghatározott ideig ellátó) menedzserként tevékenykedő szakember összefogott 8-10 barátjával, akik információtechnológiai, telekom-, tanácsadási és pénzügyi területeken működő multinacionális vagy hazai vállalat felső és középvezetőiként dolgoznak. Mindegyikük figyeli a sajtót, és reggel 6-tól éjfélig 10-15 kör-e-mail formájá-ban megosztják egymással az érdekes és fontos híreket. Egyre jobban figyelnek a külföldi szerzőkre, elemzésekre, mert azokból kiderül, hogyan látják a magyar gazdaság helyzetét a külső szemlélők.

Ságvári Bence, ifjúságszociológus: 'Jelenleg Magyarországon nagyon sok fiatal gondolja úgy, hogy nem képes megtervezni a jövőjét. Ez még egy kiszámítható gazdasági környezetben is nehéz lenne, hiszen olyan döntéseket kell meghozni ebben a korban -- például a munkával, karrierrel kapcsolatban -- ami egy ember egész életpályájára kihat. Jelenleg ebben a korosztályban nagyon sokan érzik úgy, hogy csak sodródnak, egy helyben toporognak, nem tudnak a végzettségüknek megfelelő állást találni, vagy éppen most döbbennek rá arra, hogy amit eddig tanultak, az tulajdonképpen nem is annyira érdekli őket. Arról nem is beszélve, amikor azzal szembesülnek, hogy arra a típusú végzettségre, ami nekik van, a gazdaságnak nincsen szüksége, kialakítva így a feleslegesség egyént romboló érzését.' Az ifjúságszociológus elmondta: ez a korosztály már abba szocializálódott, hogy semmi sem tekinthető állandónak, folyamatos alkalmazkodási kényszerben élnek, ami sokak számára jelenthet nehezen feloldható belső konfliktusokat.

Egyre népszerűbb Bécsben a visszavitelmentes autókölcsönzés: naponta átlagosan 80 új ügyféllel bővül a szolgáltatást igénylők köre. Az MTI információi szerint a Car2go nevű cég félezer Smart-tal áll a városban a gyaloglás, vagy a tömegközlekedés helyett kölcsönautózni vágyók rendelkezésére. Az autókat nem kell visszavinni arra az állomásra, ahol kölcsönvették őket, bárhol leállíthatók. Az ügyfelek telefonon igényelhetik őket. Az óránkénti díj 12,90 euró, egy teljes napra 39 eurót kell fizetni. A díjban benne van az üzemanyag ára is és természetesen minden más költség: biztosítás, súlyadó, karbantartás.
A szolgáltatás célja az üzleti siker mellett nem mellékesen az, hogy csökkenjen Bécs autóforgalma, és annak révén a légszennyezés - adta hírül az austriantimes.at című osztrák honlap.
Ausztriában van országos méretű kocsikölcsönző 90 állomáshellyel, ám annak autóit nem hagyhatják bárhol a kölcsönzők, hanem csakis valamelyik állandó szolgáltatási ponton. A Carsharing.at cégnek 10 ezer ügyfele van, 200 autón osztozkodhatnak.

Nincs tökéletes válasz, legfeljebb részleges győzelem, de az már kiderült, hogy mi az, ami nem működik. Az például szinte biztos bukáshoz vezet, ha az újságok a hagyományokat követve a nyomtatott lapot komoly változtatások nélkül akarják eladni az egészen más elvek és szokások alapján működő virtuális világban. Ugyancsak nem hozott átütő sikert az, amikor egyes lapok fizetőfalat emeltek az internetes tartalom köré, mivel úgy vélték, a virtuális oldalak ugyanolyan értéket képviselnek, mint a hagyományos lapok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy többnyire csupán a kicsi, ám lelkes olvasótábort gyűjtő szaklapok és újságok képesek megélni ily módon, az átlagos lapok olvasóközönsége nem hajlandó fizetni az online tartalomért. A kivételt a sok országban olvasott, nagy példányszámú angol nyelvű lapok jelentik, az amerikai The Wall Street Journal például több mint félmillió virtuális előfizetőt gyűjtött össze.
Szlovákiában, majd Szlovéniában viszont több újság és hetilap összefogott, hogy egy közös fizetős rendszer létrehozásával rákényszerítsék az olvasókat az internetes cikkekért való fizetésre. A Piano Media névre keresztelt, pozsonyi központú vállalkozás tavaly indult, s ma már több mint 2,3 millió előfizetővel rendelkezik. A rendszerben benne vannak a legnagyobb napi- és hetilapok -- például a SME, a Pravda vagy a Hospodárske noviny --, és csatlakozott egy fizetős tévéállomás is. A heti, havi vagy éves díjat a résztvevők nem a klikkelések száma, hanem az első regisztráció helye, illetve az egy-egy oldalon eltöltött idő alapján osztják el, így nemcsak a figyelemfelkeltő címekre, hanem minőségi tartalomra is szükség van a bevételek növeléséhez. A hazai siker után idén Szlovéniában is bemutatkozott a Piano Media, és már hét lap -- köztük a két legnagyobb, a Delo és a Dnevnik -- lépett be a rendszerbe.
A fizetőfalnál sikeresebbnek tűnik az ingyenes és előfizetői modellt ötvöző 'freemium' megoldás. Az amerikai The New York Times és a brit Financial Times által is alkalmazott modellben az olvasók a cikkek egy részét ingyen kapják, majd amikor 'ráharaptak', a teljes kínálatot már csak előfizetési díj befizetése után érik el. A The New York Timesnál 440 ezren csatlakoztak -- ez a nyomtatott verzióra előfizetők felét jelenti --, míg a 310 ezres példányszámban megjelenő Financial Timesnak 270 ezer fizető virtuális olvasója van.

Közös akciót indított a Kecskeméti Kulturális Központ és a Kecskeméti Fürdő. Az 1 + 1 akció lényege: aki bérletet vált a Kulturális Központ 2012-2013-as évadra szóló színházi előadásaira, az a bérlet felmutatásával és érvényesítésével a Kecskeméti Fürdő bármely megvásárolt napijegye mellé egy ugyanolyan értékű másik jegyet is kap ajándékba. Nem is egyszer, hanem annyi alkalommal, ahány előadást tartalmaz a Kecskeméti Kulturális Központba szóló bérlet. A fürdőbe szóló jegyeket pedig 2013. május 31-ig lehet beváltani.

Farkas István blogger (ekonyvolvaso.blog.hu) beszél - szerintem - a lényegről az e-könyves egyesülés múlt heti elindulása kapcsán. Ajánlom azoknak, akik mostanában kezdenek érdeklődni a téma iránt, mert rövid és lényegre törő: link

2011-ben Magyarországon kutatás-fejlesztési tevékenységre 336,5 milliárd Ft-ot fordítottak, ami a GDP 1,2%-át tette ki. Az előző évekhez képest a növekedés folyó áron számítva 8,5%-os volt - derül ki a KSH tájékoztatójából. Változatlanul a vállalkozási kutatóhelyeken emelkedtek a legnagyobb ütemben a K+F-ráfordítások (13%-kal), de a 2010. évi visszaesés után a felsőoktatásban is az átlagot meghaladó (9,9%-os) volt a fejlődés. Ez utóbbi alapvetően annak köszönhető, hogy elsősorban az egyetemek K+F-tevékenységének finanszírozására a költségvetés a korábbi időszakhoz képest lényegesen magasabb összeget, 51,2 milliárd Ft-ot költött. Az államháztartási szektorhoz tartozó kutatóintézetek és egyéb kutatóhelyek körében ezzel szemben közel 8%-os volt a K+F-ráfordítások visszaesése.

Lényegében stagnál az átlagos tévénézési idő a népesség körében, viszont átalakulóban a csatornák részesedése: a kereskedelmi tévék nézettségének csökkenéséből főleg a közszolgálati és az általános szórakoztató csatornák profitáltak.
A sugárzás és a fogyasztás közötti legnagyobb eltérés a tudományos-ismeretterjesztő, kulturális műsoroknál figyelhető meg, ugyanis míg ezek sugárzási aránya 19,1 százalék (ami 1,5 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest), a nézők csupán 4,2 százaléka tekintette meg őket. Legnagyobb arányban a "nem zenés fikció" kategóriába sorolható műsorokat (sorozat, tévéfilm stb.) vetítették és nézték, előbbi aránya 30,4 százalék (1,9 százalékos növekedés), utóbbié 29,9 (fél százalékos csökkenés).

Az olimpiára készített ingyenes alkalmazást a világ vezető üzleti intelligencia fejlesztője, a QlikView. A Global Games App nevű ingyenes szoftverből gyakorlatilag bármit megtudhatunk az újkori Olimpiák történelméről, és egyéni érdeklődésünknek megfelelően saját statisztikákat, újszerű összefüggéseket is vizsgálhatunk. Kiderül például, előnyben van-e a vendéglátó ország, kik az esélyesek az egyes sportágakban, vagy milyen csúcsok születnek.
A szoftver mindent tud az újkori olimpiák kalandos és gyakran a történelem fősodrába tartozó történetéről. Kereshetünk egy országra, egy sportágra vagy egy helyszínre, minden adat azonnal rendelkezésünkre áll. Az alkalmazás bárki számára ingyen letölthető a link címen, és bármely típusú és rendszerű mobileszközön is fut. Az alkalmazás használatát magyar nyelven feliratozott kisfilm is bemutatja a link címen.

210 ezer egységből áll, katalógusában kereshetünk megye, város, téma, év, kiadó szerint egyaránt. Az Arcanum-készítette adatbázis emellett a remények szerint jövő tavasztól 2.0 alapon is működik majd: a használók is vihetnek bele adatokat. Az adatbázis össze van kapcsolva névterekkel, földrajzi koordinátákkal, illetve a rátehető a Google térképére. A képeslapok nem tölthetők le; a kiválasztott tétel a tulajdonos múzeumtól kérhető el, tif fájlban. (Somfay Örs által az Óbudai Egyetemen, az Educatio EISZ-rendezvényén tartott előadása nyomán, MG)

Nehéz megrajzolni az internet pontos térképét, amely a portálok népszerűségét és kapcsolatát egyaránt hűen visszaadja, de egy orosz csapat nagyon közel került a megoldáshoz. Színes csillagtérképükön jól látszik az amerikai szolgáltatók dominanciája, hiszen az USA-t jelölő világoskék tartományban vannak a legnagyobb foltok. A Google, Facebook, Yahoo, Youtube és Live.com ötöse fekete lyukként húzza magához a látogatókat. -- link