(frissített) Mivel az önkormányzatok elesnek az iparűzési és a gépjárműadó bevételeiből, és - mint kiderült - az ipari létesítményekkel kapcsolatos bevételek is bizonytalanná válnak, nem meglepő, hogy átgondolják kiadásaikat. Ennek megyei könyvtárakon csattanó ostora a hírek szerint egyelőre pl.:
- Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza: egyelőre 3 hónapig minden munkatárs 4 órás munkaidőben dolgozik, és eszerint kap fizetést
- II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc: a munkatársak 5 hónapon keresztül 20%-kal kevesebb bért kapnak
Emellett a hírek szerint további városi és megyei könyvtár is dönt a napokban ilyen, vagy hasonló költségcsökkentésekről.

Frissítés (2020.04.30.): A fenntartó időközben visszavonta ezt az intézkedését. (Prókai Margit)

Hírlevelünkben tévesen írtuk, hogy a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban is korlátozások léptek életbe. Köszönjük, a figyelmeztetést, fentebb javítottuk a hírt. (MG)

Nagy vihart kavart a szakmában Fekete Péter megjegyzése (vö.: link ) a nem teljesítő könyvtárosokról. Ha lehántjuk egyrészt az indulatokat, másrészt legalábbis megkérdőjelezhető eljárásmódot, időzítést, a logikai bukfenceket és a megjegyzés sommásan érzelmezhető mivoltát (tudom, nagyon nehéz dolog), érdemes elgondolkodni ismét néhány - remény szerint a könyvtárosképzésből már ismert - kommunikációs alapfogalmon:
1. valóság: ezt teljesen senki sem ismeri, de többet-kevesebbet mindannyian látunk belőle
2. önimázs: az a kép, amelyet magunkról gondolunk
3. arculat: az a kép, amelyet magunkról sugallunk
4. imázs: az a kép, amelyet egy-egy befogadó, vagy közösség alkot rólunk.
A kifejezések tehát de facto nem azonos jelentésűek. Ugyanakkor jó, ha tartalmuk nem áll túlságosan távol egymástól.

Az államtitkár kijelentésében imázsról beszélt, nem a valóságról. Saját teljesítményünk kapcsán mi sem a valóságról beszélünk, hanem az arculatunkról. Így amellett, hogy a felek elbeszélnek egymás mellett, a valóság megismerésére törekvés - ilyen-olyan szándékok mentén - kölcsönösen és fájóan elmarad. (A gondolatmenet kedvéért most tegyük ideiglenesen zárójelbe azt, hogy az aktuális döntéshozót - vagy bennünket - mennyire befolyásol a valóság.) És maradjunk annyiban, hogy a tárgyilagos diskurzus alapját a tények jelentik, melyekhez a könyvtár - küldetése értelmében - bensőségesen igyekszik ragaszkodni. Ugyanis hitelessége áll vagy bukik rajta. Ismerjük meg tehát a tényeket! Mérjük meg teljeskörűen, és kommunikáljuk a teljesítményünket. Ööö - nemde 25 éve ismerős törekvés-e ez?! Hogy elmaradtunk benne! - Nem? Ezzel nem azt mondom, hogy semmit nem mértünk, de pl. hatékonyságunkra nem ismerek felmérést. (Megköszönöm, ha valaki mutat ilyet!)

A reagálással kapcsolatban szintén érdemes elgondolkodnunk. Ha egy kijelentést abszurdnak érzékelünk, akkor jellemzően legyintünk, vagy nevetünk. Ha látunk benne igazságot, akkor elgondolkodunk. Ha nem várt kellemes igazságot fedezünk fel benne, akkor meglepődünk. Ha viszont kellemetlen igazságot látunk benne, akkor jó eséllyel háborodunk fel, vagy sértődünk meg. A legjobb esetben persze magunkba nézünk, és tanulunk az esetből.

Persze, ha visszatérünk a zárójelbe tett kifejezéshez, akkor még megjegyezhetjük, hogy a fentiektől teljesen függetlenül a kormányzat azt tehet, akit csak akar. Meg annak fordítottját is. - Viszont legalább emelt fővel viselhetjük (-nénk). (MG)

Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Pogátsa Zoltán közgazdász: A piaci liberálisok tipikus mondása, hogy az állam csupán a magángazdaság eltartottja. Ez biztos hogy nem igaz, hiszen azt elég nehéz lenne állítani, hogy egy tanár, egy buszvezető, egy orvos munkája, egy állami vasúti rendszer nem teremt értéket. Ezek a teljesítmények ugyanúgy beépülnek a magánszektor értékteremtő mechanizmusaiba, mintha ezeket a szolgáltatásokat magáncégektől vásárolnák meg. A különbség az, hogy míg a magáncégektől csak nagyon kevesen képesek ilyet vásárolni, az államtól szinte mindenki. Ennek viszont az az egyik oka, hogy az állam nem termel profitot, sőt, az esetek nagy részében költségár alatt - gyakran ingyen - adja szolgáltatásait.
Ez viszont azt is jelenti, hogy az állam a GDP statisztikákban úgy jelenik meg, mintha nem teremtene értéket, hiszen nincs kimutatható hozzáadott értéke (ami ugye a piaci ár és a költség különbözete lenne?). Már a kategóriája is állami fogyasztás, mintha az állam semmi mást nem tenne, mint fogyasztana. (Az állam által nyújtott szociális transzferek a háztartásoknál jelennek meg.) Ez biztos, hogy nem tükrözi a valóságot. Ez ellen már maga Simon Kuznets, a GDP mérőszám létrehozója is érvelt, sikertelenül.
Mazzucato szerint azonban még egy dolgot figyelembe kell venni. Ha az állam által termelt értéket piaci áron vennénk figyelembe, sőt, akár ráraknánk azt a profitot, melyet a piaci alternatívái bizony ráraknak, akkor az állam értékteremtő aránya hatalmas lenne.

"Teljesen megérdemelten történik az egész. Sok dologgal nem értek egyet az egész törvény levezetéssel, de igazából nem lep meg. Sőt. Vártam, hogy valami történik hamarosan, amin a szakma kiakad. Emlékszem, hogy 2007 tájékán (+-2 év) az egyik megyei könyvtár honlapján feltettek egy vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyvet a működésükről. Teljesen véletlenül találtam meg, ma már nincs is meg, így ez nem hivatalos forrás, max. fakenews. A lényeg: Egy feldolgozó könyvtáros, egy nap alatt három könyvet dolgozott fel úgy, hogy a Kellótól vették a könyveket.

De te emlékszel a legjobban, amikor a porosodó könyvek kapcsán keresztre akartak feszíteni, ma meg bármely ellenőrzésben az állomány 30%-át kidobatnák a könyvtárvezetővel.
Nézzél meg egy tetszőleges statisztikát az elmúlt évekből és visít az ember. Komolyan gondolta azt bárki is, hogy a minisztériumból nem veszi magának senki a fáradtságot, és nem rágja át magát rajta vagy küld rá egy statisztikust, sql-gurut, adatbányászt, hogy agyvérzést kapjon attól ami azokban van.
És még a legjobb könyvtárnál is tök gáz, ha elkezd az ember mindenféle függvényekkel számolni, és nem csak a végösszeget nézi akkor kiderül, hogy pl. óránként 3 olvasó jut egy olvasószolgálatosra meg két könyvmegrendelés. A legtöbb számot kurva nehéz megmagyarázni, és fenntartó meg eddig nagy ívben tett rá, amit lát. Most majd nem fog.

De nézd meg a konyvtarak.hu-n a Covid-19 szolgáltatásokat. Sok esetben az opac használatra ráhúzták, hogy online adatbázis használat. (...) Órákat tudnék háborogni azon, hogy mennyi mindent elpuskázott, elalibizett a hazai könyvtári rendszer és könyvtárosok nagy része, de eddig sem mentem vele semmire. Most csak kacagok a sok felháborodott könyvtároson. A '10-es években még Paszternák Ádám, meg Takács Dani próbált valamit elérni. Most a '20-as éveket írjuk. Szerinted az átlag könyvtáros mennyire tudja követni a technológiai világot?

Mindemellett nem lesz az, amit a beszélő fej mond, hogy a jó könyvtáros majd jobban meg lesz fizetve. Bértömeg gazdálkodás lesz, ergó csak akkor tudja megfizetni ha valakit elküld, mivel így is minimálbért kap mindenki. Ha meg elküldi, akkor nem tudja ellátni a feladatát rendesen. Úgyhogy nem fog változni semmi. A legtöbb könyvtárvezető nem fog feszültséget generálni a kollégáival. Másrészt az önkormányzatoknak úgyis szorongatják a tökét, az évszázad válság is itt van... Ugyan már. Ez csak duma, hogy majd jobb lesz." (név és cím a szerkesztőségben)

Tárd fel te magad a nem hatékony működésedet, és csoportosítsd át meglévő kapacitásaidat nagyobb értékhozzáadású tevékenységekre. Mert ha a fenntartó előbb kapcsol, azonnal elveszi a feleslegesnek ítélt erőforrásokat!
- óvott 1993-ban tréningjén Maurice B. Line angol könyvtári tanácsadó, többek között a magukat magyar könyvtári minőségbiztosítási potentátokká tett könyvtárosok előtt. Ezt a tanácsadói kitételt azonban több mint 20 éven keresztül nem sikerült megszívlelni. A könnyebb irányba elmozdulva lett helyette inkább tékúem, ami azonban - mára úgy tűnik - már középtávon sem elég a megrostálás elkerüléséhez. Viszont a tanulságot levonni, tanulni mindig lehet!
Pontosan egy éve jelent meg egy az új gazdaság munkaügyeivel kapcsolatos konferenciabeszámoló. Ha őszintén szembesültünk volna ennek pontjaival (ld.: link ) , akkor talán megakadályozhattuk volna szakmánk további súlytalanodását. Az észrevételek továbbra is aktuálisak.
Ha a szakma (mégha ténylegesen is alulbecsült is)
- továbbra sem foglalkozik saját intellektuális, menedzsment- és mentális hiányainak feltárásával és csökkentésével, valamint
- a megváltozott környezetre továbbra is 10-20 éve lejárt szavatosságú válaszokat ad, illetve
- a könyvtárszakmai vezetők az információkat visszatartva mellőzik a rendelkezésre álló korszerű eszközöket és nem építik be a könyvtárosok széleskörű tudásának erejét,
akkor nagy esélye van arra, hogy a következő megrostálásokat sem fogja elkerülni. (MG)

Amellett, hogy könnyebb lesz kirúgni 20 ezer embert, politikai alapon is esély nyílhat a tisztogatásra, és bajba kerülhetnek akár az orvosok és a tanárok is, mondják a szakszervezetek arról, hogy a kulturális szférában dolgozók egyik napról a másikra elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Fekete Péter államtitkár és a fideszes L. Simon László szerint viszont aki jól dolgozik, annak nincs félnivalója.
A szakszervezetek szerint rengeteg veszélyt hordozó, vérlázítóan ellenséges lépés a kormány részéről, hogy szakmai egyeztetés nélkül, egy hirtelen, a járvány kellős közepén benyújtott törvénymódosítással kizárnák a közalkalmazottak köréből a kulturális szférában dolgozókat: a lépés szerintük közel húszezer magyar munkavállalót sodor bajba, és a bajoknak csak egy kis része az, hogy könnyebb lesz elbocsátani őket.
Színházigazgatók szerint viszont egyszerűbb és igazságosabb lesz így az élet, jobban lehet majd motiválni a munkatársakat, a fideszes L. Simon László pedig azt mondja, régi elképzelések valósulnak most meg, amelyek például a múzeumok jobb működését is elősegíthetik. Annak jártunk utána, milyen hatással lehet a szakmára a Semjén Zsolt által húsvét másnapjának éjjelén benyújtott törvénymódosítás-javaslat, amely drasztikusan módosítana a közalkalmazotti jogviszonyra jogosultak körén.

Európában Magyarország költi GDP arányosan a legtöbb pénzt kultúrára, és ha már "ilyen magas pénzeket fordítunk jelenleg a kultúrára, akkor a mi felelősségünk, hogy ez a legjobban, a leghatékonyabban legyen elosztva és a leghatékonyabban legyen felhasználva," vezette fel a kultúráért felelős államtitkár a HírTV szerda esti műsorában, hogy miért nyújtotta be a kormány azt a törvénymódosító javaslatot, amely november elsejétől elvenné a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát. Egy éve dolgoznak azon, hogy hogyan tegyék hatékonyabbá a magyar kulturális életet, mondta Fekete Péter, és ezidő alatt a legtöbb intézményvezető a közalkalmazotti bértáblát nevezte meg az egyik problémának.
"Hiszen a bértábla 2008 óta nem változott, (...) ez a bértábla már nem tükrözi jól a rugalmas piacgazdaságot. Ahhoz, hogy az intézményeink hatékonyan tudják felhasználni ezt a rengeteg pénzt, fel kellett szabadítani. Az intézményvezetőknek lehetőséget kell adni, hogy a jó munkaerőt jól tudják megfizetni," - mondta az államtitkár.
Fekete Péter szerint azokra a könyvtárosokra, akik nem csinálnak semmit, azokra nem lesz majd szükség, "és azokra a könyvtárosokra, akik aktívan kitalálják, hogy hogyan lehet új és új programot hozni, ők nagyon sok pénzért ott fognak tudni maradni."
Azokat a kritikákat, amik kifogásolták, hogy a kormány pont a húsvéti hétvége előtt küldte véleményezésre a szakszervezeteknek a javaslatot, azzal intézte el, hogy "volt rá idejük az ünnepek alatt. Mikor, ha nem olyankor, mikor épp a számítógép előtt ülünk."

A könyvtári hatás bemutatásához az adatok és narratívák együttesére van szükség. Mindig az adott támogató érdeklődésére szabva. Más érdekli a kormányzatot, a nonprofit partnert vagy az adományozót.
- Ismerd a közönségedet: Először is meg kell határozni a könyvtár kapcsolatát az érdekelt felekkel. Nem történik egyik napról a másikra. (Telefonon) fel kell hívni azokat, akik érdekeltek lehetnek. Meghívni őket kávézni. Utánanézni ezeknek az embereknek, felkészülni a beszélgetésre. Majd többet hallgatni, mint beszélni. A kapcsolat nem csak az anyagi támogatás miatt fontos. Hanem problémamegoldásra, háttér asszisztenciára. De nem csak akkor kell keresni őket, mikor épp probléma van.
- Tökéletesíteni a beszédet: A jó kapcsolattól független kell megfogalmazni az igényeket. Egy újságíró fejével is lehet gondolkodni, hogy mi lehet érdekes történet. Hogyan lehet megfogalmazni azt mások számára? A szakértőktől is lehet tanulni, például hogy hogyan lehet a könyvtári szemvizsgálatot bemutatni a helyi egészségügyi és műveltségi statisztikák összefüggésében.
- Érdekképviselet: Érdemes felállítani egy stratégiát, hogy a támogatókat milyen sorrendben célszerű megkeresni. Figyelni kell, hogy az érintett csoportból senki ne maradjon ki a meghívottak listájából.
- Helyszíni bemutatás: A könyvtárakat általában a közösség sarokkövének tartják. A döntéshozók is valószínűleg gyakran látogattak oda gyerekkorukban. Nem kell nagyon magyarázni a fontosságát. De ha a döntéshozó a könyvtárba látogat, nem csak az épületet kell neki megmutatni. Hanem a programokon keresztül bemutatni a fejlesztések fontosságát. A programok potenciális hatását. Minél inkább helyi szinten megmagyarázni, hogy melyik tevékenység miért értékes.
- Gondolkodjunk nagyban: Az alapítványok szívesen támogatják nagy összegekkel is a könyvtárakat, ha azok a céljaikat szolgálják. Pl. az internetes hozzáférés növelése, méltányosság. A könyvtáraknak azonban figyelni kell az elköltött összegekre, hogy azok valóban a saját közösségük, és ne csak az adakozó alapítvány célját szolgálják. A támogatóknak ésszerű és reális kérésekkel kell előállniuk az adományért cserébe. Abban segíteni a könyvtárat, hogy ne csak egy sor polc megvásárlásában gondolkodjon. Hanem a jövőt támogató, innovatív ötletek megvalósításában. (ref.: Habók Lilla)

- További információ - a levesporos tasakon
- Ha nem elég az itteni állomány, itt találsz több e-könyvet, az Onleihe szolgáltatásban (felirat egy müncheni közkönyvtár polcvégén)
- Itt is beléphetsz az Azolo szolgáltatásba (a Halis-könyvtár homlokzatán)
- E tankönyvet itt éred el elektronikusan is
- További gyógyszerinformációt ld.: ... (a gyógyszeres dobozon)
- Kiadónk további kínálatát itt találod...
Ezekre adnak példát a link oldal aktuális fényképei. A qr-kódok bármely könyvtár által generálhatók ingyen az interneten, legyárthatók, könyvre, polcra ragaszthatók. A mobiltelefonnal beolvasható kód elvihet a könyvtár főoldalára, a katalógusba, a könyvvel kapcsolatos játékhoz... A fantázia szab csak határt. Neked milyen kreatív ötleted van? Írd meg! (MG)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
5 - A könyvtári szolgáltatásnak az Alaptörvény aktuális állapotához kell igazodnia.
28 - A könyvtár feladata az értéksemleges szolgáltatás.
11 - A könyvtárnak a szolgáltatást igénybe vevő egyénhez kell alkalmazkodnia.
2 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
1 - A könyvtárosnak saját értékrendszere szerint kell szolgáltatnia.
Az emailben érkezett válaszok:
1. "Szerintem mindegyik, kiegészítve azzal, hogy a lehetőségekhez képest nevelni, terelgetni is kell az igényeket, minőséget is becsempészve a szolgáltatottak közé. Különben a könyvtár sem lesz több, mint a sorozattévé..." (Szarka Péter)
2. "Hiábavalóságot kérdeztél. Mi az, hogy értéksemleges?
Mindenkit értékek vezérelnek, legfeljebb mást és/vagy másmilyen mértékben/ideig tekintenek annak.
Szerintem ezért nincs értéksemlegesség.
Sorolgathatjuk persze, hogy kinek mi/mennyire érték. Dilemmázhatunk azon is, hogy mi verifikálja az értéket.
Az ugyanazt választók sokasága? A hatalom? Az idő? A hit? stb.
Az értékekkel kapcsolatban is az a véleményem: kételyeink értékesebbek bizonyosságainknál.
Főleg, ha bizonyosságaink (legalább egy része) tévedésnek bizonyulna :-)" (Szabó G. Tibor)
Eszerint a válaszadók fele a könyvtári etika szerinti értéksemleges szolgáltatást tartja fontosnak. Érdekes, hogy a válaszadók - egyszerűen fogalmazva - másik fele nem tartja magára kötelezőnek a könyvtári etikát? - A válaszok adatait tartalmazó diagram: link . (MG)

Bár az alábbi, vírus-szükséghelyzet utáni időkre koncentráló cikk nem beszél olyan helyzetről, melyben a könyvtárépület lényegében teljesen zárva van, és a szolgáltatások teljesen elektronizáltak, a szint-felsorolás alkalmas lehet a különféle helyzetek egyértelműsítésére. (MG)
1. szint: a könyvtárosok egy csoportja ügyeleti rendben dolgozik a könyvtárban, kellő távolságot tartva egymástól (egy személy egy helyiségben, váltásban); korlátozott referensz szolgáltatások, könyvtárközi kölcsönzés és books-by-mail szolgáltatás biztosítása; posta intézése; anyagok feldolgozása; igazgatási, pénzügyi, személyzeti és statisztikai feladatok ellátása).
2. szint: a teljes könyvtári személyzet bent dolgozik a könyvtárban; folyik az állománygyarapítás - ha vannak lemaradások, azok ledolgozása (érkeztet, feldolgozás, szakozás, javítások, példányozás, dokumentumok polcra rakása stb.); kölcsönzések hosszabbítása; a hivatali munkafolyamatok helyreállítása, elindítása; biztonsági folyamatok helyreállítása; könyvtárközi kölcsönzés és referensz szolgáltatások további limitált működtetése.
3. szint: néhány szolgáltatás épületen kívüli működtetése (curb side delivery, azaz a személyes találkozást nélkülöző dokumentum-szolgáltatás és visszavétel); limitált referensz szolgáltatások; visszaállított könyvtárközi kölcsönzés-szolgáltatás.
4. szint: további szolgáltatások működtetése az előtérben kizárólag (a könyvtárosok a könyvtár bejáratánál, előterében, fogadóterében dolgoznak; WiFi hozzáféréssel rendelkező laptopok elérhetők az olvasók számára katalógushasználattal - a kiválasztott, dokumentumokat a könyvtáron kívül vehetik át; telefonos és e-referensz szolgáltatások, illetve azonnali személyes, könyvtárosi segítség - a könyvtárosok üvegfal mögött!; teljes körű email szolgáltatások visszaállítása; teljes körű könyvtárközi kölcsönzés folytatása.
5. szint: a könyvtár extra óvintézkedések keretében kinyit az olvasók számára; fertőtlenítő szerek elérhetők a közösségi terekben; korlátozott nyitvatartási órák, hogy legyen idő a napközbeni rendszeres takarításra, fertőtlenítésre; bútorok, eszközök átrendezve a megfelelő távolság megtartása érdekében; korlátozni lehet az egy helyiségben tartózkodók számát vagy a számítógép-időt (45 percre); étkezésre kijelölt helyek lezárása vagy korlátozása.
6. szint: teljes nyitva tartás és szolgáltatás.

Néhány hete írtuk link holland példára hivatkozva: Vannak könyvtárak, amelyek minden 70 / 80 éven feletti használójukat felhívják, hogy megkérdezzék tőlük: miben, hogyan segíthetnének. Ne feledjük: a választól függetlenül az érdeklődés önmagában is nagy jelentőségű. (MG)
- Az eleve kapcsolathiányos magyar társadalomban a járvány idején javallt "társas távolságtartás" lehetőleg csak fizikai elkülönülés legyen, hiszen az emberi kapcsolataink nyújtotta érzelmi támaszra és gyakorlati segítségnyújtásra a koronavírus-járvány idején kiváltképp szükségünk van.
Ezzel szemben főleg az egyedül élő idősek különösen sok olyan kapcsolattal rendelkeznek, amelyek fenntartása a jelen körülmények között egész egyszerűen ellehetetlenül. A járvány szempontjából különösen veszélyeztetett, 65 évesnél idősebb korosztálynál az elszigetelődés veszélye európai összehasonlításban is igen magas (a magyar statisztikai hivatal, a KSH külön honlapot link is indított, ahol az érintett korosztályról bővebb információ is rendelkezésre áll).
A mostani járvány szempontjából fontos információ, hogy 2015-ben a 70 évnél idősebb egyedül élők személyes kontaktusainak mintegy negyede(!) közterületen, nyilvános helyen zajlott, ráadásul a 60 év feletti egyedül élők által két nap alatt említett összes személy csaknem fele (45 százaléka) a szolgáltató szektorhoz kapcsolódik (a nem egyedül élőknél ez az arány "csak" 25 százalék). Esetükben ezeknek a kapcsolódási lehetőségeknek az elvesztése, beszűkülése különösen nagy veszteség kapcsolati szempontból, nem véletlenül ragaszkodnak hozzájuk annyira.
... Azaz az egyedül élő idősek kapcsolathálózatában a népesség más csoportjaihoz képest kiemelkedően fontosak a szolgáltató szektorhoz (beleértve a szociális szolgáltatásokat is) kötődő, illetve a lazább, ismerősi kapcsolatok: napi szinten működő kapcsolataik jelentős részét ezek alkotják, csakhogy az ilyen kapcsolatok fenntartása a jelenlegi járványügyi korlátozások hatására nagyrészt ellehetetlenült.

... Kovács Béla Lóránt kitért arra, hogy háttérmunkaként leltároznak is, ami egy új technológiának köszönhetően lényegesen könnyebb.
A könyvekben lévő mágnescsíkot, mely eddig csupán lopás ellen védett, kicserélték a központi könyvtár teljes állományában egy rádiófrekvenciás jellel működő címkére, ami a raktározást és kölcsönzést is szolgálja. A fiókkönyvtárakban még tart az ezzel kapcsolatos munka. - A címke tartalmazza a dokumentum jellemzőit, és egy jeladóval meg tudjuk nézni, bent van-e, és melyik polcon van; a kolléga ezt messziről leolvassa, nem kell minden darabot kézbe vennie - magyarázta a Méliusz Juhász Péter Könyvtár vezetője.
Azt is elmondta, hogy a technológia révén a Központi Könyvtárban lehetővé vált az önkölcsönzés. Ez olyan, mint az önkiszolgáló vásárlás a pénztáraknál: az olvasó magának rögzíti a dokumentumok kölcsönzését és visszavételét. További fejlesztési terv, hogy akár hajnali 2-kor is bedobhatja a dokumentumot az olvasó a Központi Könyvtár falánál elhelyezett "dropboxba", az pedig rögzíti, hogy beérkezett. A rendszer tavaly óta már használható, és igyekeznek minél több fiókkönyvtárra kiterjeszteni.

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont a kialakult (COVID-19) járványhelyzet miatt kénytelen volt bezárni kapuit a nagyközönség előtt. A munka azonban nem állt meg, még ha ez a külső szemnek nem is mindig látható. Kollégáink rendületlenül dolgoznak, részben ügyeleti rendben, részben Home Office-ban.
Örömünkre szolgál, hogy a nagy bajban külső segítséget is kaptunk a pécsi [korlátozott fizikai képességűekkel foglalkozó - szerk.] Kerek Világ Alapítványtól. (Lásd a keretes írást az Alapítványról.) Mivel az Alapítványban dolgozó munkatársak szintén otthonukba kényszerültek, így a legfőbb kommunikációs és munkavégzési lehetőség számukra is az internetre korlátozódott. Az Alapítvány munkájában részt vevő, súlyos fogyatékossággal élő munkatársak a Digitália felületéről kiválasztottak egy-egy digitalizált könyvet, melyet virtuálisan "örökbe fogadva", átolvasva, javították a karakterfelismerési hibákat. Mivel a szöveg így látványos tisztuláson esett át, ez nagy segítséget jelent a felhasználóknak. A munkát önszorgalomból, nagy lelkesedéssel végezték el, olyannyira, hogy a tökéletesre csiszolt szövegekből a PDF verzió mellett, konkrét e-könyves formátumokat (epub, mobi, prc, azw3, lit) is tudtunk készíteni. A látásukban korlátozott felhasználók számára ez a szövegjavítás szintén nagy segítség, hiszen az így elkészült TXT formátum hiba nélkül fut át a gépi felolvasáson.

Forgács József (Joseph Paul Forgas) szociálpszichológus, a sydney-i University of New South Wales Scientia professzora: - Epidemiológiai tanulmányok sora is jelezte, hogy a magány nagyon káros a mentális és a fizikai egészségre is. A magány kimutathatóan megnöveli a halandóságot, egyes kutatások szerint a tartós egyedüllét egészségkárosító hatása körülbelül akkora, mintha napi tizenöt cigarettát szívnánk el. Bár a kényszerű izolációt mindenki rosszul viseli, a különböző személyiségtípusok különféle módon reagálnak a bezártságra.
Az extrovertált embereknek nagyobb a ingerigénye, nehezebben viselik az izolációt, mint az introvertáltak. Szélsőséges esetben a teljes izoláció hallucinációkhoz, pszichotikus tünetekhez is vezethet.
Forgács hangsúlyozza, ezt az időszakot arra is ki lehet használni, hogy lassúbb, elmélyültebb, önreflexívebb életstílust alakítsunk ki. Ugyanakkor sajnos azzal is számolni kell, hogy a jelenlegi helyzet súlyos mentálhigiénés problémákat fog okozni, és a magyar egészségügy nincs erre megfelelően felkészülve.
- A vírusjárvány fokozott veszélyérzetet, halálfélelmet is kiválthat, ami erős tudat alatti hatással lehet a gondolkodásunkra. Sok kísérlet bizonyítja, hogy a halál gondolata fontosabbá teszi a csoportidentitást, a konformitást, az összetartozás igényét, de növeli az intoleranciát is. Egy amúgy is mélyen megosztott társadalomban ez tovább erősítheti a félelmet és az ellenségeskedést azokkal szemben, akiket idegennek vagy másképp gondolkodónak tekintünk.
Egy ilyen krízisben elsősorban őszinteségre, bizalomra és nemzeti együttműködésre lenne szükség.
Ha a lakosságot megbízhatóan informálják, szakértőkre bízzák a kommunikációt, és nem politikai manipulációra használják fel, mint Magyarországon, akkor a polgárok megértően kooperálnak a liberális demokráciákban is.
- Kapcsolódó: A mentális betegségek adják a koronavírus járvány következő hullámát (Mental illness will be 'next wave' of COVID-19 pandemic, epidemiologist says link )

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Elsősorban a könyvtári adatbázisunk kiegészítését végzem visszamenőlegesen, hogy minél pontosabb bibliográfiai leírások készüljenek, a példányadatok minél teljesebben jelenjenek meg. Mindezt a helyrajzi katalógus (olyan katalógus, melynek felépítése követi a könyvek elhelyezését a polcon) segítségével teszem. Másodsorban próbálom éltetni a kapcsolatot azokkal a 11-14 éves diákokkal, akikkel nemrég olvasóklubot hoztunk létre (élő találkozásunk csak kétszer volt, márciusban már nem tarthattuk meg). Zárt csoportban biztatom őket, hogy olvassanak és osszák meg a csoporttagokkal élményeiket, akár kedves idézetekkel tarkítva.

2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Az adatbázis kiegészítésénél a legnagyobb kihívás a saját teljesítésem és az időgazdálkodás, illetve az, hogy csak a helyrajzi katalógusra szorítkozhatok, az esetleges felmerülő kérdésekre más forrásokból (például maga a könyv) nem kereshetek választ. A technika teljes mértékben megfelelő, a munkatársakkal nem kell egyeztessek, mivel ez a munka egyénileg végezhető. Az olvasóklubos tevékenységnél a legnagyobb kihívás annak hiánya, amiért létrejött a csoport: az élő kapcsolat olvasni szerető gyerekekkel.

3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Ami néha kihívásnak tűnik (saját teljesítésem és az időgazdálkodás), lehet pozitív tapasztalat is, hiszen saját döntésem, hogyan osztom be az időmet, és jobban sikerülhet a zavaró tényezők kizárása. Örvendek, hogy a technika segítségével megtarthattam a kapcsolatot az olvasóklub tagjaival. Egyértelműen új tapasztalat számomra a távmunka, saját magamat tanulom és tanítom egyszerre.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés - Szívesen olvasnék más tapasztalatokat, beszámolókat.

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Könyvtárvezetőként a helyi könyvtár 8 munkatársának feladatait koordinálom (leltári és gyarapítási adminisztrációs munkavégzés, digitalizálás, kiadványszerkesztés, éves rendezvények ütemterve, online tájékoztatás, könyvkiszállítás, igényfelmérések); pályázati és minőségirányítási adminisztrációs feladataimat teljesítem; telefonon, email-ben, videóchaten keresztül próbálkozom a könyvtári ügyintézéssel: kapcsolattartás a könyvtár dolgozóival, pénzügyi osztállyal, fenntartóval, pályázati szakmai megvalósítókkal, médiával, partnereinkkel. Facebookon - tartalomszolgáltatás tervezése, ellenőrzése; online marketing.

2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Olyan csapattal dolgozom, amelyben megszokott az önállóság, mindenki lelkiismeretes a munkája területén. A közös adminisztratív munkavégzés, beszámoltatás, ellenőrzés már korábban is a drive-on keresztül történt, így ez nem okozott gondot senkinek. A folyamatos kapcsolatra azért szükség van, mert mindenkinek új ez a munkaforma. Nagyon sokat jelentett mindenkinek egy-egy videóchat csoportosan. Kiemelt figyelem fordul most a belső kommunikációra, annak új formáira. Megtapasztalhatjuk, milyen óriási segítség a digitális világ ebben a helyzetben: nem áll meg az élet, tovább tudjuk végezni napi teendőinket, kapcsolatban tudunk maradni a könyvtárhasználókkal is. (Külön öröm, hogy korábban több idősebb korú látogatót is megtanítottunk az internethasználatra).

3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? -
Bármilyen észrevétel, megjegyzés - Köszönöm az érdeklődést és a válaszadás lehetőségét!

Pusztaföldvár az első olyan települések közé tartozott, ahol a koronavírus miatt bezárt a könyvtár. A könyvbirodalom link vezetője azonban segíteni szeretett volna az otthon maradóknak a kényszerű rabság idején.
- Nem szerettük volna, hogy az idősek könyvek nélkül maradjanak, így ők telefonos vagy e-mailes "rendelés" alapján tudnak házhoz kérni olvasnivalót. Lényeg, hogy ne hagyják el az otthonukat - magyarázta Gyarmatiné Laduver Márta. - Szerencsére kis település vagyunk, így ismerem az olvasóim ízlését és ők is a könyvtár kínálatát.
Az új kötetekről a Facebook-oldalunkon szólok nekik, de hetente szoktam ajánlókat is készíteni például azon friss konyhatündérek számára, akik a járványidőszak alatt otthon igyekeznek különböző finomságokat készíteni. A már elolvasott könyveket nem visszük vissza a polcokra, hanem egy külön szobába helyezzük el őket egyhetes karanténra.
- Kapcsolódó: Házhoz viszi a könyveket az időseknek több könyvtár link

Várhatóan megnövekszik az igény a - Q1-es és Q2-es folyóiratokban való - minőségi publikálásra a Corvinus Egyetemen. Várható ugyanis, hogy a tudományos előmenetel erre a nemzetközileg is elismert sztenderd szempontra fog alapulni. A könyvtárosok számára megéri tehát a helyzetre felkészülni:
- a vonatkozó Q1-es és Q2-es folyóiratok azonosítása, megrendelése, figyelem középpontjába helyezése
- az érintett folyóiratok publikálási minőségi elvárásainak megismerése
- az oktatók és kutatók felkészítése, illetve támogatása a publikálási folyamatban.
Ez a szempont is kiviláglik a közelmúltban megjelent cikkből: A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából - Kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv (Sebrek Szabolcs Szilárd, Vezetéstudomány) (MG)

Szinte a teljesen hazai média-, kommunikációs és kreatívszakma átállt a távmunkára, ez pedig rengeteg új tapasztalattal és tanulsággal jár. Kíváncsiak voltunk, a szakma különböző területein dolgozók, hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet, mi tetszik nekik, mit éreznek nehezének, és hogyan ítélik meg a munkahelyük hozzáállását. Mentális home office körkép egy hónap után.
- Nehézkes kommunikáció: "Hatékonyabban dolgozunk akkor, amikor már világos egy feladat. De odáig eljutni sokkal nehezebb lett, mert mindenki mindent másképp ért és ezzel sok időt veszítünk. Több eszközt is bevetünk, amin keresztül folyton kommunikálunk (Teams, Zoom, telefonok), és igyekszünk minél több checkpointot bevezetni egymás között. De mégis, valahogy hiányzik az, hogy fizikailag egymás mellett legyünk, hogy a másik rezdüléséből azonnal értsük, milyen irányt kell vennie egy-egy feladatnak. Így ötletelni is baromi nehéz, hiszen alapvetően ez egy intim folyamat, aminél egyrészt fontos a megfelelő környezet megteremtése, másrészt újra visszaköszön annak az élménynek a hiánya, hogy lássuk egymáson, kiből mit vált ki egy felvetés, és miként tudja továbbvinni azt."
- Megnövekedett munkamennyiség: "Mivel az ügyfél is tudja, hogy nem rohansz sehová az asztalodtól - viszont sokan kríziskommunikációra szorulnak a jelenlegi helyzet miatt - nincs vége a munkanapnak. Reggel kilenctől legalább este nyolcig a gépem előtt ülök úgy, hogy közben ebédet főzni is alig van időm magamnak, és a közvetlen kollégáim ugyanilyen sűrű napokat élnek át. Erre azért nem számítottam a könnyebbnek beállított home office szcenárióban" magyarázta egy hazai reklámügynökségi szakember.
- Továbbá: elaprózódó információk: "Sokkal kevésbé látom holisztikusan az ügynökségi folyamatokat, mert az információáramlás természete szükségszerűen megváltozott." "Karanténban nyugodtabb és produktívabb vagyok, mint valaha. Igaz, talán mégis van egy pszichés jelenség, de az csak a szakmai ártalom." Valamint: megtapasztalt szervezeti rugalmasság (jellemzően), rugalmas otthoni munkabeosztás, nincs utazási idő.
- Lehetőségek: "Az bizonyosodott be végérvényesen, hogy egy kommunikációs ügynökség lényegében minden alapfunkcióját el tudja látni fennakadás nélkül akkor is, ha az összes kolléga otthon ül. Amiből természetesen nem következik, hogy a járványhelyzet elmúltával fel kellene számolni az éppen most felújított irodánkat. Mert ott is jó dolgozni, és szükség is van az együttlétre. De nem minden nap. A kényszer most nagyon sok ügynökséget rá fog döbbenteni arra, hogy fölösleges akkora irodát bérelnie, érdemesebb inkább a kollégákat ellátni megfelelő eszközökkel és programokkal ahhoz, hogy bárhonnan úgy dolgozhassanak, mintha bent ülnének. - Az irodák azonban meg fognak maradni, és fontos is, hogy szép, ergonomikus, szerethető munkateret nyújtsanak a kollégáknak."

Vannak, akik nem szeretnének élni azzal a lehetőséggel, hogy munkahelyi kapcsolataikba olyan virtuális személyességet vigyenek, be, amely a videókonferenciáknál saját szobájuk berendezését mutatja - a hátuk mögött.
Az ő számukra kínál 8, könyvtárat ábrázoló háttétképet a Library Journal hómofiszban dolgozó könyvtárosoknak kiadott Your Home Librarian című e-hetilapja.

1. Kérjél szakmai anyagot a lehetséges előadótól.
2. Kérjél referenciákat más kollégáktól.
3. Jó, ha látsz az előadótól előzetes előadást. (Biztosan megfelel-e a várható célcsoport elvárásainak?)
4. Jellegében megfelelő alkalmat válassz. (Gyakran előfordul, hogy a könyvtár falunapra települ ki, ahol az olvasásra ösztönzés nem a résztvevők érdeklődése. Ilyen esetben az előadó sem feltétlenül tud csodát tenni.)
5. Egyeztess a technikáról. Ha bérled, előfordulhat, hogy annak díja meghaladja az előadói tiszteletdíjat.
6. Zárd ki a politikát: ne a helyi potentát döntsön az előadó személyéről.
7. Egyeztess a fellépési díjról, hogy az mindkét fél számára egyértelmű legyen, előre.
8. A promócióhoz legyen saját weboldal-rész, ahová betehető előadó anyaga.
9. Működj együtt az érintett óvodákkal, iskolákkal (nem elég kitenni a buszmegállóba a hirdetést, a személyes kapcsolatok és megbízható ígéretek segítenek leginkább)
10. Az eredményesség mérése: jó a kifejtendő kérdőíves megoldás, pl. ami az előadónak is hasznos visszajelzés. (A pontozásos kérdezés azonban nem szerencsés - tehát az "értékeld 10-es skálán" -, ugyanis a tapasztalatok szerint sokan nem értetik. Kérdések lehetnek pl.:
- Hallottál-e már korábban az előadásról, olvastál-e a témáról?
- Pontosan kezdődött az előadást?
- Mindent jól hallottál-e? (Zenés műsor esetén)
- Hogyan tetszett az előadás berendezése?
- Mi volt kellemetlen?
- Mennyire értetted az előadást?
- Milyen előadást néznél legközelebb a könyvtárban?
- Mikor jössz legközelebb a könyvtárba?
(A Ribizli Zenés Vers-színház link összeállítva)

1. Legyen előre meghatározott tematikája (agenda) az online megbeszéléseknek is, hogy mindenki értse, neki miért érdemes jelen lenni és odafigyelni
2. Csak azokat hívjuk meg, akikre feltétlenül szükség van
3. Érkezzünk időben, a megbeszélés előtt 5 perccel, hogy ellenőrizni tudjuk, hogy be tudunk-e jelentkezni
4. Keressünk egy csöndes helyet, ahonnan nem/minimális zaj hallatszik be
5. Némítsd le a mikrofonodat, amikor nem nálad van a szó, hogy a háttérzajok ne szűrődjenek be. Lehetőség szerint használjunk fülest, ha lehet a jobb hangminőség érdekében
6. Kapcsoljuk be a kameránkat, hogy a többiek lássák az arcunkat
7. Igyekezzünk minden résztvevőt szóra bírni
8. Tudatosítsuk magunkban, hogy nem látjuk / részben látjuk a résztvevőket (ők se minket), ezért érdemes lassabban beszélni és gyakran visszakérdezni, hogy tudnak-e minket követni. Ha lemaradtunk, nem értünk valamit, jelezzük a moderátornak
9. Legyél jelen! Nagyon könnyű elbújni az online megbeszélések során és erős a kísértés, hogy átfussuk a hírportálokat a legfrissebb információk után. Gyakoroljunk önuralmat és ne internetezzünk miközben hívásban vagyunk
10. Érdemes a végén visszaellenőrizni, hogy kinek, mi a megértése, és közzétenni a megbeszélés memóját.
- Kapcsolódó: Munka a koronavírus idején - miért kevésbé produktív a távmunka és mit lehet tenni javítása érdekében? (angoul)

Pl.: 3. § Az Szjt. 34. § (3) bekezdésétől eltérően nem szükséges a szerző, továbbá szomszédos jogi jogosult engedélye az Szjt. 34. § (2) bekezdése szerinti átvevő mű
a) többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy
segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, vagy
b) iskolai oktatás céljából [Szjt. 33. § (4) bekezdése] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez, feltéve, hogy e felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor.
vagy:
6. § Az Szjt. 35. § (5) bekezdésétől eltérően könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.

Mint az közismert, legalábbis az összeesküvés-elméletek alapján, a világ összes eddigi súlyos járványát egy nép, vagy egy ország szabadította rá a mit sem sejtő emberiségre - a zsidók a pestist, a kínaiak a huszadik század elején az USA nyugati partvidékén tomboló influenza-járványt, az AIDS-t pedig az amerikai imperialisták - egyáltalán nem meglepő, hogy a koronavírus "gyártói" szerepét is már többekre ráosztották a mindent tudni vélő álszakértők. Az viszont talán még mindig meghökkentő, hogy sok művelt és általában okosnak vélt embertársunk is beveszi, hogy Soros Györgynek biológiai laboratóriuma van Vuhanban, vagy hogy az 5G-hálózatok terjesztik a kórt, amelyet egyébként sok sós, illetve ecetes víz ivásával egyszerűen el lehet mulasztani. Több tudóst is megdöbbentett az értelmes emberektől nem várt viselkedés, s ezért megpróbálták megmagyarázni a jelenséget. Arra jutottak, hogy
- az inkább az intuícióikra, mintsem a logikus következtetésre hajlamos emberek ülnek fel leginkább az összeesküvés-elméleteknek. És persze az is sokat számít, hogy
- minél többször halljuk az álhíreket annál inkább hajlamosak vagyunk elhinni azokat. Az is kiderült, hogy
- ha ábrákat, vagy képeket is látunk a hamis magyarázatok mellett, akkor inkább hajlunk elfogadásukra.

Axel Scheffler, a Pipp és Polli sorozat szerzője, Julia Donaldson könyveinek állandó illusztrátora, az egyik legnépszerűbb angol gyerekkönyv-illusztrátor egyedülálló új könyvet jelentetett meg a koronavírus-járványról - és ez a könyv most ingyenesen elérhető, letölthető és terjeszthető bárki számára - a könyv magyarországi kiadójánál, a Pagonynál is. A könyvet itt link tudod megnézni és letölteni!
Ez a könyv fontos kérdésekre ad választ olyan egyszerű nyelven, amely könnyen befogadható 4-10 éves gyerekek számára is:
- Hogyan lehet elkapni ezt a vírust?
- Mi történik, ha valaki megfertőződik?
- Miért aggódnak most az emberek annyira emiatt a vírus miatt?
- Van-e gyógyszer?
- Miért van zárva olyan sok hely most? Az óvodák, iskolák is?
- Miért nem szabad most találkozni a nagypapával, nagymamával?
- Miért nem találkozhatok a barátaimmal?
- Mit tehetek én, hogy segítsek?
- Mi fog történni a jövőben?

A koronavírus terjedésével a nép figyelme az élesztő felé fordult: a home office egyik mellékterméke az volt, hogy mindenkiből kihozta a benne szunnyadó péket, emiatt viszont az élesztőkészletek sok boltban megcsappantak. Nem baj: ha már úgyis otthon marad az ember, akár megpróbálkozhat a rendes, kovászos kenyérrel is, mint a régi szép időkben. Soha többet nem lesz szükség élesztőre a kenyérhez, ráadásul a kovászhoz nem kell más, csak némi liszt és víz, a levegőben található, természetes élesztőgombák és némi türelem.
Az általánosan elfogadott definíció szerint a kovász víz, liszt és élesztő szuszpenziója, de erről megoszlanak a vélemények, ráadásul az alapvető problémán, az élesztő hiányán ez sem segít - itt van szükség a levegőben található gombákra. A lisztből és vízből álló keverék ideális táptalajként szolgál az élesztőgombának, innentől már csak szigorú napirendre, a kovász rendszeres táplálására és melegre van szükség ahhoz, hogy egy hét múlva már süthessünk vele. Az így készített kenyereknek gazdagabb ízük van, mint a hétköznapiaknak, ...