A Büchereiverband Österreich - erős egyesületi funkciók, egyben kis "könyvtári intézeti" feladatok - közzétette a 2001. Évi statisztikai adatokat honlapján (link A 2498 közkönyvtár együttesen 12,1 milliós állománya 1,129 millió beiratkozott olvasót vonzott, akik 17,13 millió könyvtári egységet kölcsönöztek. E - talán nem túl magas - számok folyamatosan emelkednek, a tíz előttiek például így néztek ki: 8,4 milliós állomány, 0,87 millió olvasó, 13,6 millió kölcsönzés.
Szomszédunk közkönyvtári struktúrájáról érdemes tudni, hogy a könyvtárak valamivel több, mint felét tartják el a helyi önkormányzatok (51,6%), viszont ezek állománya az összes 60, míg a kölcsönzések 70%-át éri el. Elég számottevő a katolikus könyvtárak szerepe (a fenti sorrendben arányaik: 19 - 14 - 8%). A szakszervezeti könyvtárak őrzik korábbi pozíciójukat (arányaik: 9 - 5,5 - 4%). Gyakori, hogy a fentiek valamilyen közös formában tartják fenn könyvtáraikat.
Csoda készül Bécsben: a napokban megkezdődött a városi könyvtárhálózat új "zászlóshajójának" műszaki átadása. A 26 millió eurós költséggel felépült központi könyvtár (nettó alapterület 6000 m2, bruttó 10.000 m2 felett) a város egyik legforgalmasabb pontján, a Westbahnhofhoz legközelebbi metrómegállónál (Burggasse Stadhalle), a Gürtel elnevezésű "nagykörúton" található. A városi hálózat 1,5 milliós állományának mintegy 30%-a lesz itt - döntő többségében szabad polcon - elérhető. A könyvtár teljesen automatizált (az olvasó maga végzi majd a kölcsönzési műveletet elektronikus olvasó kártyájával és a sávkódos könyvekkel). A megnyitás tavasszal várható, méghozzá márciusban. Az olvasó egyébként a mintegy 50 egységből álló városi hálózat bármely kötetét már ma is megtalálja a közös gépi katalógusban, s akár meg is rendelheti saját fiókkönyvtárába, ahova a hetente kétszeri szállítás keretében a könyvtár maga juttatja el az olvasói kérésnek megfelelő dokumentumot. A Skodagasse-i eddigi központi könyvtár az állomány átköltöztetésének előkészítése végett december 2-án bezár. (Hosszabb ismertetés készül a 3K részére.)

Egyre több az ősz fej a könyvtárosok között! -- veti fel a tanulmány. És a munkaerő-struktúra is jelentősen változik: 1990 és 1998 között a katalogizálók száma 63%-kal csökkent, a rendszerkönyvtárosok és technológusok száma 54%-kal növekedett. Ráadásul az álláshirdetések 61%-ában is őket keresik. A szerző meg is kérdezi a könyvtári szervezetek vezető képviselőit: mennyiben érzékelik e helyzetet, mi a véleményük róla és milyen stratégiával rendelkeznek a jövőt illetően. A tanulmány ezek után elemzi a könyvtári szervezetek eddigi ebbéli tevékenységét. Ja, nem írtam eddig, hogy mindez nem a hazai könyvtári szervezetekre és helyzetre vonatkozik; a tanulmány amerikai, mint ahogyan a hírlevél elején a találós kérdés is az ő helyzetükre vonatkozott.

A Magyar Információbrókerek Egyesülete második konferenciáját tartja december 10-én Budapesten, a Benedict Schoolban. Az előadók a potenciálisan könyvtárosok által is végezhető infobrókerség tevékenységét más néven végző szakemberek közül kerülnek ki. A kínálat: Információkutatás és "értékesítés" az üzleti tanácsadásban (Dr. Boda György, menedzser tanácsadó, KPMG Consulting), A fejvadász researchere (Tamás Réka, researcher, Dr. Telkes Kft.), Gazdasági elemzés a sajtóban (Juhász Péter, elemző, Világgazdaság), Iparjogvédelmi információ a versenyelőny megtartásához (előadó: Dr. Pjeczka Etelka, tanácsos, Magyar Szabadalmi Hivatal), A hírszerző, mint információbróker (Apró Antal, ügyvezető, aprócontrol vállalkozásbiztonsági tanácsadó kft.) További információ: link

A BOSS Magazinban immár másodszor jelenik meg információbróker-melléklet. E tény is bizonyítja, hogy az üzleti sajtó tartósan érdeklődik az információszolgáltatás különféle módszerei iránt, amely komoly pr-lehetőséget jelent az információszolgáltatással foglalkozó szakemberek számára. A BOSS mellékletének cikkei:
Infobűnök (Dr. Horváth Sándor Domonkos) link
Az infobróker etikája link és
Partnerinformáció és holdudvara (Mikulás Gábor) link Üzletipartner információpiac (Szécsi Gábor) link
Átlátni és Rendszerezni (Takács Mihály) link
Mi fán terem? (Hrivnák Andrea),
Könyvtári szolgáltatás, mint marketingeszköz (Szaniszlóné Békássy Éva, Richter G. Rt., műszaki szakkönyvtár).
(Remélhetőleg a cikkek mindegyike elérhető lesz elektronikusan is rövidesen.)

Könyvtárak szerepe az ifjúság tanulásában és olvasóvá nevelésében címmel rendezett konferenciát a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Olvasószolgálati Szekciója és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete november 4-től 8-ig Csikszépvízen. Az előadók szót ejtettek továbbá 24 órás rendhagyó irodalomóráról, hatfordulós irodalmi pályázatról, mely a könyvtár használatára is megtanított sok pályázót, középiskolai Valentin-napi szerelmesvers-író pályázatról. Az "Olvastad már?" című kötet anyaga is egy pályázati kiírás eredményeként született. A szentendrei közkönyvtár diákok olvasmányélményeiből jelentetett meg kötetet. Újraindultak az olvasókörök, melyeket különböző korcsoportoknak szerveznek rendszeresen hetente, kéthetente. Hasonló tevékenységek zajlanak az olvasótáborokban is. Hadházy Éva tapasztalata szerint a könyvtár bemutatására egy osztálynak háromszor szükséges könyvtárba elmennie; a könyvtár általános bemutatására, mely egy pár perces irodalmi játékkal ér véget, egy konkrét feladat megoldására (keresés a katalógusban, a különböző dokumentumtípusok bemutatása és használata) majd pedig egy önismereti, személyiségfejlesztési irodalmi játékra. A székelyudvarhelyi könyvtár a helyi fiatalok tudományos munkáiból már három kötetet jelentetett meg - számolt be Dr. Hermann Gusztáv. A kézdivásárhelyi könyvtárban az előző évihez képest 12,5%-kal növekedett a beiratkozott olvasók száma, a látogatottság pedig megduplázódott - emelte ki Vántsa Judit. A romániai forradalom utáni drasztikus olvasószám-csökkenés hullámvölgye után a könyvtár visszanyerte, sőt, növelte olvasóinak számát. Az erdélyi magyar érdekeltségű könyvtárak esetében aggasztó a könyvtárosok csekély száma, illetve a hivatástudat, a motiváció hiánya. A könyvtárak mostanában kezdtek a retrospektív konverzióba.

Beleesett a kádba? Megrágta a kutya? A Westchester Nyilvános Könyvtár dolgozói meglepetésüket fejezték ki a megrongálódott könyvek nagy száma miatt. Ahogy Jane Walsh Brown igazgatóhelyettes fogalmazott: "Meg vagyok lepve a megrongálódott könyvek száma miatt. Kétheti átlagban legalább 25 ilyent kapunk vissza. Némelyik még javítható, mások nem." Jó megoldásnak tűnik, ha a könyvtár lehetővé teszi a megrongálódott könyvek megvételét. Általában az olvasók fele él is ezzel a lehetőséggel az ilyen esetekben. Ehhez azonban a könyvtárosoknak valósággal naiv módon kell hinniük abban, hogy a rongálások 99 %-a véletlenül történik, s csak néhány olyan eset van, amikor a könyv megszerzésének spekulációjával teszik tönkre a könyveket. Walsh Brown szerint az ilyen visszaélések kizárására a legcélravezetőbb, ha a könyvtár tudatja az olvasókkal, hogy a könyvek kifizetése nem jelenti automatikusan a megvételüket. Persze nehéz kérdés, hogy mely könyveket lehet megvenni, és melyeket nem, melyek azok, melyek még helyrehozhatók, melyek, amik nem. Mindenesetre elsősorban a könyvtári személyzetnek kellene azonnali döntéseket hoznia egy-egy kérdéses esetben, amelyet a külső szemlélők túlságosan szubjektívnek vélhetnek. Az is kérdés, hogy az eredeti árat, vagy pedig a könyv jelenlegi beszerzési árát kell-e felszámítani. Mert például egy átlagos árú könyv, melyet már nem nyomtatnak, egy gyűjtő számára sokkal többet is érhet az eredeti árnál. (Szemlézte: Káldi Emese)

Kijevben több mint 200 000 könyv, magazin és újság szenvedett súlyos károkat, amikor az ukrán nemzeti könyvtár fűtésrendszerének egyik vízcsöve elkezdett szivárogni októberben. A cső a hetedik emeleten hibásodott meg, és az éjszaka folyamán a forró víz leszivárgott az alsóbb szintekre is. A Nemzeti Tudományos Akadémia szakértői a leginkább átnedvesedett mintegy 11 500 dokumentumot már elküldték javításra, a többi, átázott dokumentumot a helyszínen szárítják. A szakértők azt is megállapították, hogy a cső meghibásodását korrodálódás okozta, valamint elrendelték az egész fűtésrendszer csővezetékének kicserélését. A kijevi "A Nap" című lapból kiderül, hogy a nyilvánosságot több mint egy héten át nem értesítették a történtekről. A könyvtár igazgatója biztonsági okokkal indokolta a titkolózást, mondván, nem akarták kockáztatni a lopás lehetőségét. A könyvtár vezetősége egyúttal azt is elmondta a lapnak, hogy két éve semmilyen pénzalap nem állt rendelkezésükre az épület fenntartására, így nem tudták fizetni a villanyszámlát, a biztonsági szolgálat munkadíját, a tűzvédelmi berendezéseket, sem pedig a kommunikációt. Az UNESCO már keresi a megoldás lehetőségét. (Szemlézte: Káldi Emese)

Az egy hétig Magyarországon tartózkodó Dean Cox online szakértő, a Knight Alapítány vendégtanára, a CBSNews.com egykori producere, az iPIX Kiemelkedő Újságírói Díjának tulajdonosa szerint a '90-es évek óta egyre kevesebb az ingyenesen elérhető tartalom a neten, mert a tartalomszolgáltatók elkezdtek szakosodni, és fokozatosan fizetőssé tették szolgáltatásaikat. Budapesten, a Független Médiaközpontban megtartott zártkörű konzultációján, majd azt követő rendezvényen elmondta azt is, hogy az USA-ban a weboldalak gazdái fokozatos leépítéseket hajtottak végre. Az online újságírók ma már nem csak újságírók, de egy személyben operatőrök és fényképészek is, sőt némelyiküknek még a hangvágáshoz is értenie kell.

Az egyes projektek vezetői illetve munkatársai nem feltétlenül képesek hatékony sajtóközleményt írni munkájukról. Ennek több oka lehet: a kevesebb többet mond, márpedig aki magát a munkát végzi, sokat tud róla beszélni. Aki a munkát végzi, általában nem szakembere a sajtóközlemények írásának. Az is gyakori, hogy elfogult a saját maga által készített közlemény iránt, és túlírja azt. Hasznos tehát: a sajtóközlemény-írási feladat delegálása, külső tanács kérése más munkatársaktól, külsősöktől, illetve kollégák felkérése a munkára.

Évek óta sérelmezik újságíró kollégák, hogy a közrádió internethez való viszonyulása nem megfelelő. Most, több év lemaradással ugyan, de végre valami elkezdődött. Úgy tűnik, a Magyar Rádió is beáll a tartalomszolgáltatók sorába, igaz, a megújulás nem megy az egyik napról a másikra.

A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott az Egyszervolt.hu (link gyermekportálnak. A díjat Pintér Róbert, a Color Plus Multimédia Stúdió ügyvezetője vette át a tárca miniszterétől.
-- Gyermekkönyvtárosok, szülők és nagyszülők számára különösen hasznos tanulmányozni. Feltehetően nem az olvasó gyermeket érdemes a képernyő elé ráncigálni, hanem az eleve képernyőt bámulónak lehet érdemes kínálni illetve méginkább: vele együtt(!) felderíteni. (MG)

Magyar Bálint oktatási miniszter szombati előadásával az Educatio szakkiállításon zöldre állította a szemafort, és elindította a Sulinet Expresst. Így nevezik azt a kormányzati programot, amelynek révén minden pedagógus - az adómegtakarítások következtében gyakorlatilag ingyen - számítógéphez juthat; a tanulók és tanárok számítógépes képzésének és vizsgáinak költségét egyaránt átvállalja az állam; a számítógépes írástudás idejekorán történő elsajátításának köszönhetően pedig remélhetőleg csökken az a hátrány, amit országunk begyűjtött az elmúlt években még szomszédjainkkal szemben is.

A napokban indul el az első magyar elektronikus-tananyag fejlesztő pályázat, amelynek keretében a diákok - tanári segítséggel - e-tananyagokat készíthetnek, akár kizárólag az interneten tartva egymással a kapcsolatot. A megmérettetés célja, hogy játszva tanítsa meg a gyerekeket az internet, mint hétköznapi, a tanulásban is hasznos eszköz használatára. A versenyt szervező Mimóza Kft. saját fejlesztésű Coedu online oktatási rendszerét bocsátja a pályázók rendelkezésére.

24. számunkban már beszámoltunk az amerikai Év könyvtára díj átadásáról. Most az egyik nyertesről szólunk bővebben: A Connecticut állambeli Hartford város közkönyvtára (link elismerésének több oka is van. Eredményesen szervezi a különböző civil szervezetek és iskolák együttműködését, bővíti -- időben - is szolgáltatásait (például egyik fiókja éjjel is nyitva tart, s ugyanakkor a hét minden napjának minden órájában tájékoztató könyvtáros várja az érdeklődőket). A könyvtár bővítésére az önkormányzat 50 millió USD-t áldoz (a keret előteremtését kötvény kibocsátásával oldják meg, az erről szóló népszavazás 90%-os támogatásteredményezett): az újonnan létrehozandó könyvtári alapterület mintegy 4000 m2 lesz. (A 125 ezres város nevezetes lakója volt Mark Twain, illetve a XIX. század 70-es éveiben H. Beecher-Stowe, a Tamás bátya kunyhója című, a rabszolgaság eltörléséért íródott, lenyűgöző hatást kiváltó regény szerzője.)

Az amerikai kongresszus pénteken jóváhagyta azt a szabályozást, amelynek értelmében az interneten olyan belső hálót hoznak létre, amely gyermekeknek szól, és mentes mindazoktól az oldalaktól, amelyek megtekintését gyermekeknek nem javasolják.

Az Outermedia új beszámolója szerint az internet egyre fontosabb szerepet tölt be a 6-13 éves gyerekek életében. A mintegy 2100 6-13 év közötti európai gyerek, illetve szüleik és tanáraik megkérdezésével lebonyolított felmérésből kiderült, hogy a 6-7 éves gyerekek fele használja az internetet. Ez az arány az életkor előrehaladtával nő: a 12-13 éveseknek már a 94%-a kapcsolódik a hálózatra. Általánosságban megállapítható, hogy a gyerekek túlnyomó részt szórakozás céljából használják az internetet. A gyerekeknél a hálózati tevékenységek körében az online játékok töltik be a vezető szerepet: 50%-uk arról számolt be, hogy gyakran játszik. A legnépszerűbbek a kalandjátékok. Míg a fiatalabb gyerekek szinte csaknem kizárólag játékra használják a hálót, addig az idősebbek többféle lehetőséggel is élnek: e-maileznek, információkat keresnek hobbijukkal, kedvenc időtöltésükkel kapcsolatban, illetve chatelnek. A házifeladatok elkészítésekor viszonylag kevesen veszik igénybe az internetet: a kisebbek 14, az idősebb gyerekek 25%-a említette ezt a tevékenységet. A gyerekek 45,7%-a látogat csevegőszobákat, az e-mail azonban határozottan népszerűbb: a 73,4%-uk rendszeresen e-mailezik - derült ki az Outermedia felméréséből.

A szervezetek életében igen gyakori, hogy problémák, konfliktusok adódnak. Ezek ismerete, kezelés kihat az egész szervezetre. Ez pedig rossz légkört eredményez, így rontja a hatékonyságot a szervezet minden működési szintjén. Fontos kérdés, hogy a konfliktusok esetén a cég kommunikáljon, enélkül ugyanis a konszenzus elérésére alkalmazott bármilyen stratégia csődöt fog mondani.

A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint 2002 júniusában az Európai Unió tagállamaiban a háztartások 40 százaléka használta az internetet. Ez persze rossz hír az Uniónak, hiszen gyakorlatilag egy éve alig érzékelhető a növekedés, és persze meglehet, jó hír Magyarországnak, hiszen - igaz, nálunk sem növekedik egy éve az internethez csatlakozni képes háztartások száma - így legalább nem mélyül tovább a szakadék hazánk és az EU tizenötök között. (Molnár Szilárd összeállítása)

Tizenöt százalékkal emelkedett világszerte az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat használó állampolgárok aránya - derül ki a Taylor Nelson Sofres legfrissebb felmérésének (második Government Online Study) eredményeiből. Magyarország sok mutató tekintetében a lista utolsó helyét foglalja el. (...) Az online kormányzatokat leggyakrabban információszerzés (24 százalék) és információk, kérdőívek letöltése (11 százalék) miatt keresik fel az állampolgárok. (...) - Az online kormányzat használatában élen járó országok: Svédország (a teljes lakosság 57 százaléka), Norvégia (56 százalék), Szingapúr és Dánia (53-53 százalék). Ezekben az országokban a legnagyobb az internet-felhasználók aránya is (a teljes lakosság kb. 80 százaléka). - Az internetpenetráció (13 százalék), és az e-kormányzat penetráció (3 százalék) tekintetében is Magyarország a legutolsó a 31 ország listáján. - Az internetezők közül (tehát nem a teljes lakosság körében) az e-kormányzat használata tekintetében Magyarország a sereghajtó (16 százalékkal), a skála másik végén Norvégia található (81 százalékkal). - Az elektronikus kormányzat használata inkább jellemző a férfiakra, mint a nőkre. - A 35 év alattiak tartoznak a domináns korcsoporthoz, az e-kormányzat használata tekintetében a legnagyobb növekedés azonban a 35-44 és az 55-64 éves korcsoporthoz tartozóknál tapasztalható; a 65 év felettiek aránya - ebből a szempontból - csökkent: az előző évi 7 százalékról 5 százalékra esett vissza.

Egy új nemzetközi felmérés arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy számos egészségügyi és pénzügyi webhely olyan információkat tesz közzé, amelyek félrevezetők, nem helytállóak, vagy éppenséggel nem teljesek. A mintegy 460 webhelyet vizsgáló felmérés szerint egyes site-ok egyszerűen hitelt nem érdemlő információkat ismertetnek - állítja a Consumers International. Az egészségügyi, pénzügyi, valamint ár-összehasonlító webhelyeket vizsgáló kutatók azt tapasztalták, hogy a szájtok 49%-a nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat arról, hogy a közzétett információkat miként tudják célszerűen, jól felhasználni. Például az egészségügyi vagy pénzügyi tanácsért folyamodó felhasználóknak nem hívják fel a figyelmét arra, hogy érdemes szakember segítségét is kikérniük, még mielőtt a kapott tanács nyomán cselekednének. A szóban forgó szájtok csaknem fele nem szolgáltat kellő információt a tanácsot adó emberek szakértelmét, hozzáértését, képesítését igazolandó. A személyes adatokat kérő webhelyek csaknem 40%-a nem rendelkezik adatvédelmi irányelvekkel. A megvizsgált webhelyek több mint 60%-a olyan dolgokat állít, vagy olyan információkat tesz közzé, amelyek esetenként nem egyértelműek és konkrétak, hanem sokszor megbízhatatlanok és ködösek. A webhelyek ugyanilyen arányban arról sem adnak tájékoztatást, hogy a közzétett információk összefüggenek-e bizonyos üzleti, szponzori, vagy hirdetői érdekekkel. A vizsgálat nyomán készült tanulmány szerzői azt javasolják a fogyasztóknak, hogy fordítsanak kevesebb figyelmet egy-egy webhely külső megjelenésére, arculatára, és jobban ügyeljenek a tényleges tartalmak forrására, hitelességére.

Egyre többen használnak önmegsemmisítő DVD-t promóciós vagy sajtóanyagként az USA-ban. A lemez ugyanis nyolc óra múlva megsemmisíti önmagát. A Flexplay amerikai cég által kifejlesztett technika lényege, hogy a lemezre egy olyan réteget visznek fel, mely a levegővel érintkezve oxidálódik, és így átlátszatlan felületet képez. Ezzel az eljárással maximum 60 óra élettartamú lemezek gyárthatók. A latin-amerikai MTV Video Music Awards díjkiosztóján is ilyen lemezeken kapják majd meg a sajtó képviselői a Halj meg máskor! című James Bond-film promóciós anyagát. Az önmegsemmisítő lemezek elsősorban reklámcélokat szolgálhatnak majd. Egy másik gyártó, a Spectradisc arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a lemezek ideálisak lehetnek azoknak, akik utazás közben szeretnének filmeket nézni, a hagyományos lemezeket azonban csak nehezen tudnák visszajuttatni a kölcsönzőkbe.

CD-újrahasznosítási programot indít a KJK Kerszöv és a VTCD Videoton. Az évente megközelítőleg 40 millió piacra dobott CD-ben található több tonnányi veszélyes hulladék elszállításához várhatóan állami segítséget is kérnek a szervezők.

A Magyar Teleház Szövetség régóta partnere a MATISZ-nak, illetve jogelődünknek, a MAK-nak. Egy közösen tervezett informatika-oktatási projekt, több együttes küzdelem emléke, s a további jó együttműködés hite fűzi össze a két szervezetet. Ma már sokan tudják, mégsem árt felidézni: svéd példa alapján 1993-ban kezdődött az első teleház kialakítása Csákberényben, '94 nyarán megnyílt a létesítmény, a következő évben országos szövetség alakult a kezdeményezés népszerűsítésére, elterjesztésére, majd egy amerikai fejlesztési ügynökség, s a magyar kormány támogatásával létrejött 30-30 újabb teleház. Jelenleg ötszáz helyen körülbelül ezren hasznosítják az informatikát a helyi feladatok megoldására, s hamarosan -- előre láthatóan -- ötszörösére nő ez a szám. Nem véletlen, hogy Gáspár Mátyás, a szövetség elnöke az elsők között vehette át "A Magyar Informatikáért" szakmai érmet. -- Éppen a rendszerváltás idején költöztünk a családdal Csákberénybe. Nem akartam haszontalan "gyüttmentnek" mutatkozni. Igyekeztem segíteni a falu jövőjének kialakításában -- emlékezett a kezdetekre. -- Húsz-egynéhányan találgattuk, mire lenne szüksége a közösségnek. Az összegyűlt ötletek egyike volt a "mindenki irodája", a 80-as évek svéd modelljére emlékeztető közösségi információs központ. -- Utólag igazolta az élet... -- Igen. Az eddig hátrányos helyzetű kistelepüléseken is jó lehetőséget teremt a lakossági szolgáltatásokra, a romák felzárkóztatásának segítésére, a távmunkára, a távoktatásra, az informatikai kultúra terjesztésére, az EU csatlakozással kapcsolatos kommunikáció segítésére, az elektronikus kormányzás végpontjainak kialakítására, a civil szervezetek tevékenységének népszerűsítésére, összehangolására és még egy sereg más célra. A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően eddig is változatos arculat formálódott a különböző településeken, a különféle tárcák programjaiban pedig további igények jelennek meg. -- Hogyan követi ezt a finanszírozás? -- Az irodai szolgáltatások költségeit többé-kevésbé fedezik, akik igénybe veszik. A közfeladatokat pedig a lehetőségek szerint támogatja az önkormányzat, vagy az állam. Pályázunk ahol tudunk, és amire igény mutatkozik. Többé-kevésbé ez is hozzájárult ahhoz, hogy ennyire színes képet mutat a teleház-mozgalom. Óhatatlanul felvetődik azonban, hogy az e-kormányzat fejlődésével egyre több állami feladat végpontja alakul ki a településeken. Ennek megfelelően kellene tervezni a teendőket, képezni az érintett embereket, s előteremteni a szükséges költségeket. - Ha nő a civil közösségi szolgáltatás, nyilván nő a civil beleszólás igénye és lehetősége is... -- Természetesen. Erre halad Európa... -- És hogyan alakulnak a hálózat távközlési feltételei? Hallottam olyan teleházról, ahova sikerült ugyan számítógépeket telepíteni, de nyáron még nem volt internet-kapcsolatuk. -- Különböző technológiákkal, de megoldódik a helyzet. Van, ahol átmenetileg mikrohullámú kapcsolatot létesítenek. Abán és Sátoraljaújhelyen éppen a teleházból sugározva teremtik meg így a környék kvázi szélessávú internet-ellátását. Hosszabb távon azonban az üvegszál a megoldás. Úgy tűnik, létrehozható egy olyan projekt, amelyben egy kistelepülés valamennyi lakója széles sávú kapcsolatot létesíthet a különféle szolgáltatókkal és azt vizsgálják a kísérletben, hogy milyen tartalommal hogyan hasznosul a hálózat.

Az elmúlt hetekben sok vitát kavart, hogy a magyar rendőrség miért figyeli, és milyen céllal figyelheti az internetes chatszobákban, fórumokon zajló beszélgetéseket. Még több kérdést vetett fel az internetezők körében az a washingtoni terv, hogy a terrorizmus ellen a világhálón úgy küzdenének, hogy mindent ellenőriznek. Ezek a tendenciák irányították a figyelmet a fórumok monitorozására, amit azonban nem csak a bűnüldöző szervek tartanak fontosnak. A marketingszakmában dolgozók szintén régóta keresik a hatékony fórumfigyelés eszközét, de természetesen teljesen más célokkal és kutatási szempontok alapján.

Mindig is amolyan kisebb forradalomként emlegették a kutatók az elektronikus papírt, amely - ha megvalósul - mint "újra írható médium" egy szép napon feleslegessé teheti a hagyományos újságokat és könyveket. Odáig azonban eddig még nem jutottak el, hogy piacra dobhatták volna.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002. november 15-én szakmai napot rendezett a kulturális értékek megőrzésének informatikai megoldásairól, melynek keretében ismertette "eVilág - digitális tartalom és kultúra (hazai kulturális javak a digitális világban)" című pályázatát az Ernst Múzeumban.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium nyílt szakmai fórumot rendez "Az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítására" kiírt kutatás-fejlesztési pályázat kapcsán.