A Columbia Newsblaster link speciális algoritmusokat felhasználó hírszerkesztőt fejlesztett ki, amely az interneten található forrásokat átvizsgálva rövid összegzést készít egy-egy adott hírről, majd egy oldalon publikálja is. Az alkalmazás jelenleg 16 hírportál anyagát böngészi át, majd a tartalmakból néhány mondatos recenziót készít. A módszer alapja a szöveg- és jelentéstani elemzés. A Védelmi Hivatal által is (talán nem véletlenül) támogatott szolgáltatás még nem veszi fel a versenyt emberi társaival; az általa gyártott mondatok nem mindig emészthetőek, ugyanis az algoritmus a lehető legtöbb információt próbálja bezsúfolni a hírbe. Nem képes a különböző álláspontok megkülönböztetésére sem. A kutatás intelligens nyelvelemző-rendszeren alapszik, amely nem idegen a könyvtárosok által is használt és kutatott mesterséges osztályozástól.

-- A rendszer -- feltehetően hibái ellenére alkalmas lehet bizonyos speciális, "lebutított" olvasói kérdések megválaszolására -- a könyvtáros kiiktatásával (MG).

Július 1-én Dánia átveszi az EU-elnökséget. Számunkra fontos időszakban. Június 13.-án a dán Tudományos, Műszaki és Innovációs Minisztréium közzétette Információs technológia mindenki számára című programját. Néhány adat érdekes lehet a mai helyzetről és egyes célkitűzésekről. A távközlési monopólium 1998-as felszámolását követő három évben a vezetékes telefon díjszabása 20%-kal, a mobilé 27%-kal, míg az internetezésé 56%-kal csökkent. 2001 végén a dán közoktatás intézményeinek 98%-a kapcsolódott a hálóra. Az SMS-forgalom népszerűségét jelzi, hogy 2000 első felében 287 millió üzenetet regisztráltak, majd 2001 második felében már 743 milliót, tehát másfél év alatt 250%-os növekedést tapasztaltak. 2002. júliusáig a dán háztartások 98%-nak lehetővé kívánják tenni az ADSL- kapcsolatot (ez 2000-ben 26 ezer, 2001-ben már 150 ezer háztartást ért el). A dán parlament 2000-ben többségi döntésssel 340 millió koronát szánt a következő három év iskolai IT-fejlesztéseire, ideértve a tartalomszolgáltatás erősítését is. A minisztérium 3 millió koronát áldoz a tudástársadalom, a tudásalapú gazdaság létrejöttének és fejlődésének dokumentálására. E témában ezév őszén várható az első összefoglalás.

Szokásos heti ülésén a Főpolgármesteri Kabinet a Budapesti Információgazdálkodási Program (BIG) három alprogramjára vonatkozó javaslatot tárgyalt meg 24.-én. Közösségi számítógépes központok, közterületi online pontok kialakítása szerepel az előterjesztésekben, a harmadik alprogram pedig a fogyatékkal élő emberek információs esélyegyenlőségét támogatja.
Az egyik alprogram szerint pályázatot írnak ki kerületi önkormány- zatok, társadalmi és nonprofit szervezetek részére közösségi számítógépes központok kialakítására. A cél, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűek, alacsony jövedelműek, diákok és munka- nélküliek is számítógépekhez jussanak. A 4-6 helyszínen egyenként 10-25 munkaállomással kialakítandó központok költsége 58,5 millió forint. A másik alprogram keretében 20-25 közterületi közösségi online pont kialakítására kerül sor , 73 millió forint értékben. Az online pontokon elérhető lesz a főváros honlapjának tartalma, az egyes terminálok környezetéhez illeszkedő információk, tájékoztatók, szolgáltatások, hirdetések, és biztosított lesz a szabad internetes hozzáférés is. A terminálokat a Ferihegyi repülőtéren, a vasút- és a BKV-állomásokon, tömegközlekedési gócpontokon és a frekventált turisztikai helyek térségében helyeznék el. A harmadik alprogram a fogyatékkal élő emberek információs esélyegyenlőségét támogatja. Ennek keretében a Fővárosi Önkormányzat számítástechnikai eszközöket ad használatba fővárosi illetőségű fogyatékkal élőknek. A programra 250 millió forint áll rendelkezésre. Valamennyi előterjesztést csütörtöki ülésén tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.

A gyerekmegőrző típusú nyári táborok háttérbe szorultak, nő az igény a képességfejlesztő kurzusok iránt. A kínálat mind szélesebb, de döntően továbbra is a családi kasszán múlik, hol tölti a csemete a vakációt.

-- Az ismeretszerzés célú táborok -- a cikkben említett támogatással együtt -- lehetőséget; bevételt és használószerzési lehetőséget jelentenek a könyvtárak kihasználatlanabb nyári időszakaiban. Ez természetesen akkor igazán lehetőség, ha a könyvtári állományra, személyzetre, szaktudásra, gépidőre stb., mint tőkére tekintünk, melyek kihasználtsági szintje kritikus sikertényező a hatékonyság szempontjából.

- A mi nyelvünket nem értő emberekkel folytatott azonnali üzenetküldés - a böngésző megnyitásakor megjelenő idegen nyelvű hírközlemény automatikus lefordítása. Csak két példa azok közül az alkalmazások közül, amelyek a Worldwide Lexicon (WWL) nevű önkéntes alapon szerveződő fordítóprojekt elindítóinak jövőképében megjelennek. A projekt kiötlője, BrianMcConnell, olyan globális számítógépes architektúrát képzel el, amely a résztvevő személyi számítógépek és emberek alkotta hálózati csomópontokra épül. A felépítmény központi eleme egy olyan egyszerű protokoll, amely a hálózati szótárakat, enciklopédiákat és fordítószoftvereket kapcsolná össze. A rendszert egy társfelhasználói (peer-to-peer) hálózat révén önkéntes emberi fordítókhoz intézett kérések egészítenék ki. A potenciális önkéntesek a site-nál jelentkezhetnek, az architektúra első komponensei pedig várhatóan még ezen a nyáron a helyükre kerülnek. (...)

A WWL az internetre kapcsolódó felhasználók tartalékban levő nyelvi készségeit és kapacitását is igyekszik összegyűjteni és kihasználni. A szótárszerverek összegyűjtik az emberi fordítók által javasolt fordításokat, összehasonlítják őket a kérésekre adott többi válasszal, és adott esetben beteszik őket az adatbázisba. Idővel az önkéntes fordítókhoz egyfajta megbízhatósági együtthatót társítanának, amely a korábbi fordításaik pontossága alapján nagyobb súllyal jelenítené meg válaszaikat.

A kirakó utolsó darabját olyan alkalmazások képeznék, amelyek révén a felhasználók csaknem valós időben férhetnének hozzá a nyelvi fordító WWL szerverekhez. Azáltal például, hogy az azonnali üzenetküldő kliensekbe beépítenék a WWL elérését, a felhasználók a beérkező és kimenő üzenetek automatikus gépi fordítására adhatnának kérést. A felhasználóknak ezenfelül az önkéntes kliens fordítók segítségével módjában állna, hogy a szleng kifejezésekre, metaforákra, illetve a szótárban nem szereplő kifejezésekre is nyelvi megfelelőket kérhessenek. (...)

Bár a szükséges WWL komponensek összeállítása és a szükséges fordító önkéntesek toborzása elképesztően nagy feladat, McConnell a hálózati elv miatt bízik a projekt sikerében, amely lehetővé teszi, hogy a számítási feladatokat szét-, illetve feloszthassák az alkalmazásfejlesztők és a fordításszolgáltatók között. (...) A hálózati világszótár sikere - ahogy az a legtöbb nyílt forrású és társfelhasználói projekt esetében lenni szokott -- nagyban függ attól, amit McConnell egy "projekt iránt elkötelezett felhasználói közösségnek" nevez.

Gyerekek tanítják szüleiknek a számítógép használatát. (...) Az "Online Szülők" elnevezésű projekt keretében, amelyet az oktatási minisztérium indított el, az iskola és az otthon kapcsolatát szeretnék megerősíteni azzal, hogy a szülőket megismertetik a számítógép és az internet fontosságával. Ezzel a programmal elsősorban a hátrányos helyzetű városokat célozták meg. Mióta kísérletképpen egy iskolában bevezették az új programot, azóta a gyerekek otthoni számítógép-hozzáférésének az aránya 6 százalékról 57 százalékra ugrott. (...) A kisdiákok lelkesen magyarázzák szüleiknek az internetezés vagy éppen az e-mail elküldésének szabályait. Az iskola már korábban is számtalan workshopot indított, igaz csak felnőttek számára, hogy közülük minél többen tudjanak olyan munkát vállalni, amelyhez elengedhetetlen a számítógépes tudás. (...) A szülők 48%-a gondolja úgy, hogy az internet legalább olyan fontos a gyermekek oktatásában, mint a tankönyvek; 38%-uk pedig az önképzésnél is az internetet választotta elsődleges forrásként. A felsőoktatásban pedig egyenesen a tanulók 94%-a állította azt, hogy nem tudná megírni a diplomamunkáját az internet segítsége nélkül. A kutatások is azt mutatják tehát, hogy az internet elfoglalja helyét a hagyományos oktatási módszerek között, és elengedhetetlen része lesz nemcsak az iskolai, de az otthoni oktatásnak is.

Látványkönyvtár mindig is volt, és valószínű lesz is. Budapesten nemrégiben nyílt San Marzano éttermekben kis könyvtár is vonzza a látogatókat. A funkció nem feltétlenül az, amit egy tájékoztató könyvtáros elsőre gondol. Inkább dísz, hangulati elem. A könyvek ugyan levehetők a polcról, olvashathatók a várakozás ideje alatt, ám ez a gyűjtemény minősége okán -- olyan mint egy állomány- apasztást régen látott könyvtári polc -- csak ritkán történik meg. Az étterem marketingkoncepciójában a kiskönyvtár, mint a patina kifejezője, asszociálója van jelen. Egyszer talán mi is építhetünk erre a hatásra. (MG)

Ötven év felett elveszíteni munkahelyünket - ma Magyarországon ez egyet jelent a karrierünk bevégzésével. Mit tehetnek azok az ötvenes diplomások, akiknek sem állásuk, sem befolyásos ismerősük?

-- Noha a cikk a gazdálkodó szervezetekből kikerülő idősebb munkanélküliekről szól, tanulságul szolgál a könyvespolcok között megőszült, még alkalmazotti státuszban lévő munka- társak számára is. A cikkben említett program résztvevőinek kompetenciáját a munkaerőpiaci igények szerinti elvárásokhoz igazítják az újraalkalmazás érdekében. A fejlesztés súlypontja a csapatmunkára és a kommunikációra való készség. A programot mentálhigiénés és készségfejlesztő modulok egészítik ki. -- És ezek az elemek megelőzésként is használhatók...

2002 márciusától érhető el a BME ITTK honlapján (link a nemzetközi konferencia-adatbázis. Az adatbázis az információs társadalommal kapcsolatos szakmai rendezvényeket foglalja magába, s ezeket négy kategóriába -- internet, információs társa- dalom, telekommunikáció és elektronikus kereskedelem -- csopor- tosítja. Különlegessége, hogy főleg a társadalomtudományi megközelítésű konferenciák töltik meg, az "információs társadalom" gyűjtőkategória pedig kizárólag ilyeneket -- a távmunkától a távoktatásig, a művészet új irányaitól a privacy-ig -- tartalmaz. Az adatbázisban egyszerűbb és gyorsabb a böngészés, mint a hazai gyakorlatban elterjedt esemény-naptárakban: a benne szereplő programokra összetett módon lehet keresni a négy alaptémakör, a konferencia címe vagy annak részlete, az időpont, a helyszín és/vagy az URL megadása alapján. A használat ingyenes, regisztráció szükséges.