A könyv -- Új ajtók megnyitása; alternatív könyvtárospályák -- tíz éve jelent meg az Óperenciás-tengeren túl, és egyre aktulisabbá válik idehaza is. A könyvtáros szakmának (is) előnyére van ugyanis, ha szakemberei otthonosan mozognak a rokonszakmák és -tevékenységek birodalmában. E mozgás, illetve kommunikáció nagyban megnövelheti a közösség vitalitását, hiánya pedig a beszűkülést. A könyv szerzője az alábbi példákat hozza fel néhány oldalas konkrét példákat vázolva: hipermédia-fejlesztés, online keresés, indexelő, fordító, információbróker, könyvtári marketing-információs szolgáltató, könyvtári és információs tanácsadás és személyi szolgáltatások, szoftverkészítés bibliográfiai adatkezelésre, könyvtári és információs szolgáltatások, Könyvtári szolgáló kiadványok kiadója, szerződéskötési tanácsadó, könyvtári és információs oktató, idegen nyelvű szótár kiadójának lexikográfusa, információszolgáltató és terjesztő, egyetemi szakértői rendszer-, hipertext- és multimédia-fejlesztő, nemzeti bibliográfiai adatbázis készítésének irányítója (ott ugyanis a nemzeti bibliográfia készítése magánkézben van), CD-ROM-terjesztő marketing-menedzser, nemzetközi könyv- és folyóirat-ügynökség üzletkötője, jogi tanácsadó, vállalat menedzsment információs rendszerének igazgatója, K+F laboratórium fejlesztési és információs szakértője, elektronikus információs szolgáltatásokat kiadó vállalat vezetője, könyvtári hálózati menedzser, hírmagazin kutatási szolgáltatásainak igazgatója, levéltáros, főiskolai könyvtár kurátora, egyetemi könyvtár rendszermérnöke, könyvtárak számára számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtó vállalat képviselője, vállalati irattáros.

36 európai ország miniszterei és politikusai rögzítették nemrégiben az információs társadalom fejlesztésének érdekében a nyilvános könyvtárakra vonatkozó támogatások prioritásait. Március 13-án Oeirasban (Portugália) a delegációk megállapodtak a lokális és nemzeti támogatások mértékében - melyeket elsősorban úgy alakítottak ki, hogy azok messzemenően kielégítsék az állampolgárok igényeit -, valamint rögzítették azt is, hogy elősegítik a 2005-ös eEurope akcióterv megvalósítását is. Mint az Információs Társadalom Biztosa, Erkki Liikanen a konferencián résztvevőknek elmondta: ...a könyvtárak megfelelőek lehetnek arra, hogy kiszolgálják azokat az állampolgárokat, akik aktívan szeretnének bekapcsolódni az információs társadalomba. Annál is inkább, mivel egyre több könyvtár képes hozzáférést biztosítani a digitális információforrásokhoz, melyek akár lokális, akár nemzeti vagy globális szinten léteznek... Európában több mint 150 millió beiratkozott olvasója van a nyilvános könyvtáraknak, így a politikusok joggal bíznak abban, hogy a könyvtárak képesek leszenk a modern információs technológiák elterjesztésére, és ezzel a régiók közötti, a különböző fejlettségi szintből adódó szakadékok áthidalására. A miniszterek a találkozó alkalmával rögzítették azt a négy fő területet, kérédéskört, mely az európai polgárok számára előnyöket biztosíthat:
- Egy ilyen méretű olvasótábor a demokráciát és az európai állampolgárságot hirdeti. Az Internet-hozzáférés biztosításával a nyilvános könyvtárak elősegíthetik az e-kormányzatok, az elektronikus egészségügyi szolgáltatások és az e-tanulás terjedését.
- A második fő terület az életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása, mely mind az általános értelemben vett művelődést, mind az internet-használatot erősítené.
- A nyilvános könyvtáraknak, mint Európa legkedveltebb internet-elérést szolgáltató pontjainak nagy szerepük van a gazdasági és a szociális fejlődés támogatásában is, elsősorban a hozzáférés és különböző képzések biztosításával. A konferencián résztvevők azt indítványozták, hogy a könyvtárak működjenek együtt lokális szinten a különböző gazdasági csoportokkal a tudásalapú gazdaság fejlesztésének érdekében.
- Végül, a delegációk tagjai rögzítették, hogy a könyvtáraknak továbbra is komoly szerepük van Európa kulturális sokszínűségének megőrzésében. Ennek érdekében a könyvtáraknak létre kell hozniuk a mindenki számára elérhető digitális "közösségi emlékezetet", mely nem más, mint a különböző digitális adatbázisok összessége. ( KE)

A rövidesen megjelenő 2003/4-es Könyvtári Figyelő egy Illinois államban működő könyvtári konzorcium kialakulásáról, életútjáról és hanyatlásáról számol be. A könyvtári szolgáltatásoknak is megvan az életciklusa. A felívelő "fiatalkort" akkor lehet meghosszabbítani, ha a szolgáltatás rugalmasan alakul a használói igényekhez, és a működtetők képesek meggyőzni a fenntartót a támogatásról. "A konzorcium az OCLC bibliográfiai adatbázisára és 18 regionális könyvtári hálózatra épült, és közel húsz évig sikeresen működött. A 90-es évek közepén pénzügyi, politika és technikai fejlemények következtében jelentős átalakulás következett be a konzorcium életében. Először néhány szakkönyvtár vonult ki a könyvtárközi és dokumentumszolgáltatási együttműködésből. Később az állami támogatás csökkenése miatt a könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatások lelassultak megfelelő személyzet hiányában. (...) A legsúlyosabb csapás akkor érte a konzorciumot, amikor néhány felsőoktatási könyvtár egy másik együttműködéshez csatlakozott. (...) Jelenleg Illinois-ban három, a helyi könyvtárak számára térítéses dokumentumszolgáltatást nyújtó közös on-line katalógus működik, a felsőoktatási könyvtárak IO, a tudományos könyvtárak VEL és a közkönyvtárak VIC (Virtual Illinois Catalogue) katalógusa."

(Forrás: Könyvtári Figyelő, 2003. 4., Vissza a jövőbe - amikor a forrásmegosztás még működött. Egy sikeres konzorciális forrásmegosztási hálózat tündöklése és bukása, ref. Hegyközi I., Weech, Terry L.: Back to the future - when resource sharing seemed to work. The rise and fall of a successful consortial resource sharing network = Interlend.Doc.Supply. 30.vol. 2002. 2.no. 80-86.p.)

"Az Austin Public Library (APL) Carver fiókkönyvtárát - amely egyike a hálózat tíz ifjúsági internetes (Wired for Youth, FY) központjának - naponta 50-60 tizenéves látogatja. A WFY programot a Dell Alapítvány támogatása teszi lehetővé. (...) Az egyes könyvtárak felszereltsége azonos, de a használók nyelvi és kulturális összetétele szerint eltérő lehetőségeket kínálnak. A számítógéppel kapcsolatos kurzusok (honlap tervezése, komputergrafika, szövegszerkesztés, asztali kiadványszerkesztés stb.) mellett különböző csoportok keretében közösségfejlesztő, önismereti programok, találkozók is zajlanak. A rendezvényeket egy, a használók összetételét reprezentáló tanácsadó bizottság tervezi meg és készíti elő. Havonta nyomtatott és elektronikus formában hírlevelet adnak közre Wired at Carver! címmel. A program több ezer új használót mozgósított, akik egyébként gyermekkoruk és felnőttkoruk között aligha látogattak volna el a könyvtárba. A hasonló programokat fontolgatóknak a következőket ajánlja a szerző: Naponta egy meghatározott időszakban egy-két terminált hagyjanak szabadon a tizenéveseknek. Hívják meg a helyi közösségből a hozzáértő szakembereket vagy egyetemi hallgatókat, hogy tartsanak információkeresési, szövegszerkesztési stb. tanfolyamokat. A fiatal használók bevonásával készítsék el, és folyamatosan frissítsék a házi feladatokkal, elektronikus levelezéssel, hálózati játékokkal, közérdekű információkkal stb. kapcsolatos webcímek jegyzékét, nemcsak saját használatra, hanem kisebb testvéreik számára is. Vegyék számba, hogy hol lehet ingyenesen letölthető programokat találni. Talán az ilyen programok résztvevői a későbbiekben is eljárnak majd a könyvtárba."

A referensz-szolgálatok hatéknyság-vizsgálata eddig téves alapon nyugodott -- írja a cikk. "A korábbi felmérések eredménye, a "félig jó" referensz szolgálat, vagyis az 55 százalékos szabály, ahogy Peter Hernon és Charles McClure elnevezte, téves. (...) Az eddigi hibás következtetés alapja az, hogy már magának a tájékoztató szolgálat fogalmának meghatározásában sincs egységes álláspont. A régebbi felmérések a tájékoztatás már említett elemeit egymástól függetlenül vizsgálták, s egymásnak ellentmondó eredményt kaptak. Az derült ki, hogy a felhasználók sokkal elégedettebbek, mint a kérdéseikre kapott válaszok alapján lehetnének. Hogyan lehetséges ez? Miért örülnének a felhasználók ennyire egy "félig jó" szolgáltatásnak? Most már tudjuk, hogy azért, mert a tájékoztató szolgáltatás értékelése valójában 90 százalékos. (...) Az új felmérés bebizonyította, hogy azok a könyvtárhasználók voltak a legelégedettebbek, akiknél a könyvtárosok a RUSA (Reference and User Services Association) által kibocsátott irányelveket alkalmazták munkájukban. Vagyis a referensz modell ma: felhasználói elégedettség = könyvtárosi viselkedés. Végső soron a találatok értéke nem annyira könyvtáros referensz munkában való jártasságán múlik, hanem azon is, hogy a felhasználó milyen kapcsolatban van a könyvtárossal, és mi a véleménye műveltségi szintjéről."

A Richter antidepresszáns szere -- a Rexetin -- hatóanyagának kifejlesztéséért kapta idén az Magyar Innovációs Nagydíjat. A készítmény gyakorlatilag egyenértékű a GlaxoSmithKline Seroxat nevű tablettájával, a magyar készítmény terápiás költsége azonban jóval kedvezőbb nyugati társáénál. Ez jelentős megtakarítást jelenthet a beteg, illetve a társadalombiztosítás számára, ami fontos szempont volt a díjazók számára.

-- A gyár a háziorvosok tájékoztatása érdekében saját könyvtárát mint marketingeszközt(!) használta; a doktorok a könyvtárközi kölcsönzés kihasználásával juthattak a munkájukhoz szükséges szakirodalomhoz. A gyár a szolgáltatást Rexetin-gyorskönyvtár néven vezette be. A projekt eredményességéről Szaniszlóné Békássy Éva számolt be a MKE MKSz egyik tavalyi szakmai napján. (MG)

-- tette fel a kérdést a Párizsi Egyetem tanára. Cikkében két esetet is felvázol, amelyekben a nagy bukást rendre megelőzték a figyelmeztető jelek, amiről azonban a "projekt bajnok" rendre nem kívánt tudomásul venni. Az okok között egyik volt, hogy az illetékest rendre vezérszurkolók vették körül, akik a projektet támogató érveket igen, az ellenérveket illetve a veszélyjelzéseket nem közvetítették (vagy ők sem vették észre).

A munkahelyi viccelődés segít a konfliktusok megoldásában és a stresszhormonok leépítésében - vélekedik dr. Michael Titze német nevetés- és humorkutató. A nevetés pozitív jelzéseket közvetít ember és ember között, amelyek a munkahelyen elősegítik a kollektív szellemet, a kreativitást és a motivációt - olvashatjuk az Origón.

Bár a hazai könyvtárak világában inkább a lefojtott viták a jellemzőek, és a tétet sem milliókban, milliárdokban fejezik ki, mégis érdemes figyelmet szentelni a mediációnak, azaz annak a tevékenységnek, amely a peres ügy felé haladó vitákban a felek által kölcsönösen elfogadott módon közvetít.

A 22 milliós Tajvan nemzeti könyvtárát (Központi Nemzeti Könyvtár) 1933-ban Nankingban nyitották meg, majd könyveit a japán invázió elől nyugatra szállították, később Tajpejbe került. 1955 óta Tajvan nemzeti könyvtáraként működik. (...) A tudományos könyvtárak közül kiemelkedik a Csengcsi Nemzeti Egyetem központi könyvtára (félmillió könyvvel), a Társadalomtudományi Központ könyvtára (200 ezer könyvvel, 49 ezer ősnyomtatvánnyal, százezernyi kormányzati és hivatali dokumentummal), a Kínai Kultúra Egyeteme gazdag állományával. Mindhárom intézmény Tajpejben működik. Jelentős még a Cseng Kung Nemzeti Egyetem könyvtára Tajnanban. A városokban mintegy 200 közkönyvtár működik gazdag fiókhálózattal. A vidék ellátásáról 100 közkönyvtár és közel ugyanannyi bibliobusz gondoskodik. (...) A Nemzeti Információs Infrastruktúra Program keretében hozták létre a Nemzeti Digitális Múzeum Palotáját, mely a kínai kultúra 700 ezer tárgyának háromdimenziós szemléletét teszi digitális úton lehetővé, ezáltal a kínai kultúra legnagyobb műgyűjteményének tekinthető (sőt egyes vélemények szerint ez a világ legnagyobb múzeumi kínálata.) A Tudományos és Műszaki Információs Központ a tajvani licenceket minden tajvani felhasználó számára hozzáférhetővé tette, másrészt CONCERT néven (Consortium On Core Electronic Ressources In Taiwan) a legfontosabb digitális információs forrásokat az egész világ tudósai és kutatói részére rendelkezésre bocsátja. Tajvanban a dokumentumok - legyenek azok könyvek, elektronikus újságok, adatbázisok, festmények, szobrok vagy levéltári iratok - a kutatók számára bárhol hozzáférhetők, mivel a múzeumok, könyvtárak és levéltárak konvergenciája már realitás."

Befejeződött Magyarország legnagyobb online felmérésének adatfeldolgozása. Az NRC Piackutató Kft és a TGI Magyarország által szervezet Visitor Lifestyles Research 2003 nevű kutatás legfontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük.

Az Info@UK az Információs Menedzsment Kutató Intézet (Information Management Research Institute (IMRI), University of Northumbria - link ) hírlevele, amely a British Council megbízásából készül és elsősorban az Egyesült Királyságbeli, illetve az európai információs társadalmi fejleményekkel foglalkozik. A havonta megjelenő elektronikus hírlevél PDF és Word formátumban, teljesen ingyenesen férhető hozzá. A hírlevélre fel is lehet iratkozni - ebben az esetben PDF formátumban postázzák a megadott címre. Ehhez egy "SUBSCRIBE" tárgymegjelölésű teljesen üres levelet kell küldeni a Richard.archer@unn.ac.uk címre. Néhány érdekesebb hír a márciusi számból: Fenyegetett online központok Nagy-Britanniában, A Microsoft átadja a forráskódokat a brit kormányzatnak, Kormányzati jelentés a digitális szakadékról az elmaradott térségekben

Ahogy a különböző jövedelmi szinteket képviselő és a különféle etnikai csoportokba tartozó polgárok egyre nagyobb számban kapcsolódnak fel a hálózatra, a gazdag és szegény amerikai gyerekek közti digitális megosztottság gyors ütemben csökken - állapította meg a Corporation for Public Broadcasting (Közszolgálati Műsorszóró Társaság) napokban közzétett jelentése. (...) Azt is kimutatták, hogy a fehér, valamint a gazdagabb gyerekek továbbra is nagyobb arányban rendelkeznek nagysebességű otthoni hozzáféréssel. "Az úgynevezett digitális szakadék tehát nem szűnt meg" - állapította meg Peter Grunewald, a kutatást lebonyolító cég munkatársa.Jelenleg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások több mint kétharmadának van otthon számítógépe, szemben a magas jövedelemmel bíró háztartások 98 százalékával. Két évvel ezelőtt az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások kevesebb mint felében találhattunk számítógépet, miközben a tehetősebb családok 90%-a rendelkezett PC-vel. Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartásokban élő tizenévesek jellemzően több időt töltenek el a monitor, mint a tévéképernyő előtt. A kisebb gyerekek ugyanakkor valamivel többet néznek tévét, mint néhány évvel idősebb társaik. A gyerekek a számítógépezésre fordított idő legnagyobb részét játékkal töltik, de a felmérés szerint a házi feladatok elkészítésére és böngészgetésre is jelentős időt szánnak.A szegényebb valamint a kisebbségi gyerekek jellemzően az iskolai internet-összeköttetés révén kapcsolódnak a hálózatra, lehetőségeik azonban a gyér számú számítógép miatt meglehetősen korlátozottak.

Több német intézmény (Goethe-Intézet, Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, Deutsche Welle stb.) Qantara néven -- amely arab szó; jelentése: híd -- portált készített az iszlám világra vonatkozó ismeretek terjesztése és a dialógus végett. A portál háromnyelvű: angol (link német (link és arab (link Témái átfogják a politikát, kultúrát és a gazdasági életet. A vállalkozás súlyát az is növeli, hogy a német külügyminisztérium támogatásban részesíti.

A környezetvédelem napi gyakorlattá válása és a munkatársak
elkötelezettségének erősítése érdekében a Westel márciusban négy
budapesti telephelyén átfogó szelektív hulladékgyűjtést vezetett be. Az
elsők között alkalmazott korszerű hulladékkezelésbe a későbbiekben a
társaság üzletei és egyéb telephelyei is bekapcsolódnak.

A kormány úgy döntött, hogy létrehozza az Egységes Digitális Rádiórendszert (EDR), amely országos lefedettséggel korszerű és biztonságos kommunikációs lehetőségeket biztosít a készenléti szervek számára.

A Librarians Index to Internet legfrissebb, március 27-i száma gazdag linkgyűjteményeket kínál az iraki kérdés minél mélyebb megismeréséhez (link link Igényes olvasók számos érdekes anyagot találnak ezek révén.

A 430 moszkvai közkönyvtárban a 2,5 millió beiratkozott olvasó évente 17,5 millió látogatást tesz. A könyvtárak kétharmada rendelkezik ma számítógéppel, s minden kilencedik Internet-hozzáféréssel (vagyis kerekítve 50 könyvtár). Idén újabb 50 könyvtárat kívánnak felszerelni a legkorszerűbb eszközökkel, ígéri Ljudmilla Svecova alpolgármester asszony. Eközben a könyvtárak eredményesebb munkáját "hagyományos" okok is gátolják, mint a könyvtárosok alacsony fizetése, a jól képzett szakemberek hiánya, gyenge infrastruktúra. (SP)

Csepeli György szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) évről évre több milliárd forinttal támogatja a hazai információs társadalom kialakítását, az internethasználat elterjedését. A tárca politikai államtitkára elmondta, a gyerekek már óvodás korukban elsajátíthatják az alapvető ismereteket, az egyetemek fizikai léte pedig jelentősen korlátozódni fog.
Magyar Hírlap Online, 2003.03.31., link

Április 4-én (pénteken) lesz Sevillai Szent Izidor, az internet és az informatika védőszentjének emléknapja. A szakterületen dolgozó, vagy azzal szoros kapcsolatban lévők számára ünnepi szentmise lesz. A résztvevők megemlékeznek a szentről, és Isten áldását kérik e dinamikusan alakuló szakma kutatóira és művelőire. Időpont: 2003. április 4. (péntek). 18.00 óra. Helyszin: Pest, Belvárosi Plébániatemplom, (V. Március 15. tér), az Erzsébet híd tőszomszédságában.

A kulturális cégeket ellehetetlenítheti, hogy az uniós csatlakozással a támogatás utófinanszírozássá alakul át. A Nemzeti Kulturális Alapprogram keresi a megoldást.

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára március 28-án kettő-kettő, gyermekeknek kialakított számítógépes terminált adott át három szigetvári óvodának az IBM KidSmart programjának keretében. Az IHM együttműködésével megvalósított jótékonysági akció célja az információs társadalom kialakításának elősegítése a gyermekek környezetében.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az információs társadalom sikeres megvalósítása nem technikai kihívást jelent, sokkal inkább szemléletváltást igényel. Míg korábban az információk megszerzése jelentette a nehézséget, és például az oktatásban a tanárnak monopolhelyzete volt az információk továbbításában, mára ennek nyoma sincs. Az információk szinte korlátlanul a diák rendelkezésére állnak, s nem megszerzésük, hanem rendszerezésük és értelmezésük jelenti a problémát.

Egy átlagos magyarországi internetezo hetente 15 órát néz televíziót, 10,5 órát hallgat rádiót, és 4 órát olvas újságot. Az internetezésre fordított heti ido alig marad el a tévénézéstol, hiszen átlagosan 14 óra jut erre a tevékenységre, amibol 8,5 órát kifejezetten böngészéssel, információszerzéssel és weboldalak olvasásával töltenek.