Az Európai Unió, a tagjelölt országok, illetve a szomszédos államok több mint 200 jeles képviselője csatlakozott ahhoz a szándéknyilatkozathoz, amely a könyvtári szolgáltatások európai méretű jövőbeli fejlesztési irányait hivatott kijelölni. A dokumentumot a március 13-14-én Portugáliában megrendezett politikai konferencián az Európai Bizottság által is támogatott Pulman-hálózat adta ki, amely a nyilvános könyvtárak, valamint a helyi és regionális szinten működő kulturális szervezetek digitális szolgáltatásainak fejlesztését célzó nemzetközi együttműködéseket pártfogolja. A konferencia résztvevőit videokapcsolat révén megszólító Erkki Liikanen európai információs társadalmi főbiztos olyan "kulcsfontosságú eseménynek nevezte a lépést az európai közkönyvtárak szempontjából", amely "az elkövetkező évek izgalmas fejlesztéseinek adja meg az alapját". A manifesztum a könyvtárakról, a múzeumokról és a levéltárakról "az információs társadalom építőköveiként" tesz említést, megfelelő nemzeti és helyi pénzügyi segítséget és támogatást sürgetve számukra annak érdekében, hogy a "digitális erőforrásokhoz hozzáférést biztosító központok" fejlődése kellően gyors ütemben történjék. A dokumentum által kiemelt prioritások a demokrácia és állampolgári lét, a gazdasági és társadalmi fejlődés, az élethosszig tartó tanulás, valamint a kulturális sokszínűség területeire koncentrálnak. A könyvtárak fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú az is, hogy "az akadálytalan, részrehajlástól mentes, felhasználóbarát hozzáférés, valamint az elektronikus erőforrások használatában nyújtott segítség biztosítása révén elősegítsék az e-kormányzati, e-egészségügyi, e-kereskedelmi és távoktatási szolgáltatások és sémák elterjedését". A manifesztum nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az "értéknövelt információs szolgáltatások" kialakítása végett a kulturális örökséget gondozásába vevő szektor, a helyi üzleti csoportok és más szolgáltatók partneri együttműködésére is nagy szükség van.

Az autokrácia nem feltétlenül bűn. Több helyzetben és sokak szemében nem az. Van szervezeti kultúra, amely szép sikereket ér vagy ért el általa. Ilyen például egy középkori céh. A mai körülmények között e vezetési stílus azonban amellett, hogy többnyire alacsony szintű problémamegoldást eredményez, rugalmatlanabbá teszi a szervezetet, a munkatársak demotiválása miatt növekszik a kontraszelekció, a megmaradó munkatársak pedig tanult tehetetlenséggel vérteződnek fel, azaz hosszú távon mérgez. E hatalom kultúra a változó környezetben a felsorolt hatások miatt több mint vezetői hiba; inkább a bűn.

Az egyének jellemzően nemcsak saját teljesítményük és kapott juttatásaik arányait figyelik, hanem ezt az eredmény/input arányt jellemzően összevetik valamely referenciaszemélyek hasonló hányadosával. E szemléletre a kompenzációk tervezésében mindenképpen figyelnie kell a vezetőnek. A cikk felsorolja a fellépő méltánytalanságokra adott munkavállalói reakciókat, a teljesítmény visszatartásától az alulfizetettség esetén fellépő "éppen elég magas színvonalon dolgozom" attitűdön keresztül a munkahely elhagyásáig.

A Washington Post (WP) TechNews hasábjain Jim Wassermann, az Associated Press (AP) riportere azt elemzi, hogy a P2P típusú ingyenes zenei másolás mérete a neten rekordot döntött: egy szenátusi bizottság már nagyobbra becsülte, mint amekkora az amerikai "jogtiszta" zenei másolóipar teljesítménye. A szerzői jogvédelem tákolmánya recseg-ropog, minden újabb törvénykezési erőfeszítés ellenére. Biztos, hogy a tiltás a kiút? Nem a kiadói lobbi értetlen viselkedése a baj? Hisz a netes letöltések révén a szerzők publicitása korábban elképzelhetetlen mértékben tud növekedni. Méghozzá elfogulatlanabb minősítéssel: tényleg az lesz sikeres, ami tetszik a végfelhasználóknak, nem az, amit egy kiadói birodalom nagy példányban tud másolni és dömpingáron elárasztani vele a piacot (ha van nála jobb, ha nincs).

-- Peer to peer, azaz társak közötti fájlcsere. A tartalom lehet zene, képek, növekvő mértékben filmek, és lehetnek dokumentumok is. Szóval, nem gond, ha a könyvtárból nem kölcsönözhető a CD, egyre többen letöltik a fájlcsere-programok segítségével. Ismét egy eszköz, amely kikerülhetővé teszi a könyvtári szolgáltatást. Olyan szempontból is, hogy ilyen módon lényegesen egyszerűbben lehet keresni (pl. Beethoven + V + Klemperer; a válasz néhány másodperc múlva ott van; és le is tölthető, 'örökbe'; kit érdekelnek a könyvtári katalógusok?), összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék. E kínálat és könnyedség elvileg a könyvtárosok tájékoztatását is segítheti, segíthetné. Bár a fáljcsereprogramok ismerete még nem minden könyvtárosképző tantervében szerepel. (MG)

Az ötvenes években tapasztalt olvasási problémák hatására döntöttek úgy, hogy országos könyvtári hetet rendezzenek a széles közvélemény megmozgatására. Első ízben 1958-ban került erre sor, majd azóta évente újra és újra megrendezik, általában április második hetében: így idén április 6-11. között. Szervezője az ALA, az amerikai könyvtáros egyesület (eleinte - megszüntetéséig - az Országos Könyv Bizottság volt partnere).

A nálunk területileg négyszer nagyobb, ám fele annyi lakossal rendelkező ország közkönyvtári hálózata 435 központi és további 974 fiókkönyvtárral rendelkezik, és még 44 mobil könyvtár egészíti ki a rendszert. A 22 milliós állományból megemlítendő a 6 millió gyermekkönyv és a negyedmillió videofilm. 2001-ben az állomány több mint egy millió egységgel gyarapodott (négy-öt lakosra jutott egy új egység): ennek közel egyharmada gyermekkönyv, s 40 ezer video és négyezer multimédia-lemez is bővíti az állományt. 23,5 millió kölcsönzést regisztráltak, ami lakosonként 5,2 egységnek felel meg. A kölcsönzésnek csaknem egyharmada volt gyermekkönyv, 12%-a video. A közel 1 milliárd koronás (egy korona megfelel kb. 35 Ft-nak) költségvetés 60%-a személyi kiadás (közel 1900 könyvtáros), gyarapításra 12-13% jutott. A tudományos és szakkönyvtárak száma 350, ebből felsőoktatási épp a fele. Az 1600 könyvtári dolgozóból viszont 60% tevékenykedik ilyen intézményben, míg például a nemzeti könyvtárban 20%, azaz 320 fő. Vagyis Norvégiában is az összes könyvtárosnak mintegy 10%-a erősíti a nemzeti könyvtárat. A csaknem 19 milliós összállományt újabb 600 ezer egységgel egészítették ki. 600 ezer könyvtárközi kölcsönzést teljesítettek, miközben 330 ezret kaptak mástól. Kiadásaik csaknem megegyeznek a közkönyvtárakéval (950 millió korona), ebből 15% volt gyarapítási kiadás, míg bérekre ugyancsak 60%-ot fordítottak. (SP)

-- Egy képes, norvég szakkönyvtári élménybeszámoló megtekinthető: link

Az arculat építéséhez nem elég a reklám: a működést is a szervezeti értékeknek kell alárendelni. A cikk a Raiffeisen bank márkaépítését veszi alapul, amely a könyvtárak átpozicionálásához is számos támpontot kínál. A jelenlegi 2003-2007-es könyvtárügyi stratégiai terv ugyanis sajnos adós maradt ezzel. A Raiffeisen, akciójuk keretében egyszerűsítette, kimondhatóbbá tette nevét. 800 fős lakossági kutatást végzett. A sugallt előnyöket a napi gyakorlaton keresztül kommunikálja, hiszen a csak verbális eszközök használata kiábrándulást kelthet. Az alkalmazottak nem pult mögött, hanem asztaloknál fogadják az ügyfelet, akik mellesleg belépéskor sorszámot sem kapnak, mint máshol egyre gyakrabban. Ti. az ügyfél ne érezze magát számnak. Törekednek arra, hogy a bankszámlakivonatok minél egyszerűbbek, közérthetőbbek legyenek. Interneten is elérhetők. Az akció során -- amit természetesen eredményesség szempontjából is mérnek -- spontán ismertségük 10%-ról 47-re emelkedett.

Az e-mail egyre gyakoribb használata, és széles körben való elfogadottsága a könyvtári pr munkatársakat is arra ösztönzi, hogy ezt a gyors és költséghatékony eszközt vegyék igénybe sajtóközlemények és más információk közvetítésére. A sajtóközlemény írásának számos szabálya van, amelyek ugyanúgy követendőek az e-mail formátumú dokumentum létrehozása esetén is, ám az e-mailes levelezés esetén ajánlott ezeken kívül még figyelembe venni a következőket is:
- Érjük el, hogy elolvassák, amit írunk! -- Sokszor úgy tűnik, hogy még a papírra írt sajtóközlemény is könnyedén a kukába kerül. Ez méginkább elképzelhető az e-maileknél, s ha egyszer átkerülnek oda, akkor lemondhatunk arról, hogy valaha valaki is elolvassa őket. Ennek elkerülésére jónéhány dolgot be kell tartanunk:
1. Soha ne küldjünk spam-et! -- Mindig célzottan kommunikáljunk, hiszen az elsődleges feladat az, hogy megtaláljuk a közös hangot az elérni kívánt közönséggel. Ezért még a sajtóközlemény megfogalmazása előtt át kell gondolni, hogy az pontosan kinek is szól majd. Igyekezzük megtalálni azokat a személyeket, akiket valóban érdekelhet a hírünk!
2. Legyünk barátságosak! -- Az első dolog, amelyet valaki az e-mailek olvasásakor észrevesz, a tárgysor. Ezért ebbe a sorba valami olyasmit írjunk, amely felkeltheti a célszemély érdeklődését, s arra ösztönzi, hogy az egész levelet olvassa el. Ne írjuk azt a tárgyhoz, hogy "sajtóközlemény", sokkal hasznosabb, ha valami ilyesmi kerül oda: "A... könyvtár már az interneten is elérhető!"
3. Legyen tömör, de lényegretörő! -- Az e-mailben is minden kulcsfontosságú információt írjunk le. Természetes, hogy emellett egy ilyen formátumú sajtóközleménynek tartalmaznia kell az e-mail címünket és az esetleges url-helyet is, melyeket a szövegtesttől elkülönítve írjunk, így nem keverednek bele a szövegbe, ráadásul könnyen másolhatóak és beilleszthetők lesznek.
4. Ne akarjunk jópofák lenni!-- A legtöbb e-mail formátum már lehetővé teszi a különböző betűtípusok, háttérszínek és -képek használatát. Ám ami a mi képernyőnkön jól mutat, nem biztos, hogy máshol is így jelenik meg, sőt, az is elképzelhető, hogy olvashatatlan. Éppen ezért maradjunk a jól bevált szöveges levélnél. Érdemes szem előtt tartani, hogy egy könnyen olvasható sor körülbelül 65 karakteres, akkor is üssünk enter-t, ha a mi gépünk magától töri a sorokat, mert ez másoknál másképpen jelenhet meg.
5. Számoljunk azzal, hogy nem mindenki érhető el e-mailen keresztül! -- Bár egyre több ember használja ezt a kommunikációs formát, azért még akadnak olyanok, akik nem, vagy csak ritkán jutnak hozzá. Ezért egy hír közlésének megtervezésekor a hagyományos utakkal is érdemes számolni, sőt, számos esetben kifejezetten hatékony, ha az e-mailes sajtóközleményt papír formátumúval erősítjük meg. A legfontosabb ugyanis továbbra is az, hogy kinek és hogyan küldjük az információt, nem pedig az, hogy milyen úton. (KE)

-- Egy a pr internetes eszközökkel való támogatásáról szóló tanulmány:
link

Nielsenék újabb online PR témakörben végzett kutatásának összefoglalója. Jó hír, hogy a kutatásban szereplő site-ok sajtószobái egyre inkább megfelelnek az elvárásoknak, továbbá, hogy a tanulmány kiegészült egy "válságmenedzsment az Interneten" szekcióval.

A CHILDE (Children's Historical Literature Disseminated Throughout Europe), azaz a történeti értékű európai gyermekirodalom programját a buckinghamshire-i megyei könyvtár olvasószolgálatának európai csoportja dolgozta ki hét európai partnerével közösen. Sikeresen tevékenykednek az alábbi területeken:
- a régi európai gyermekkönyv-gyűjtemények 1070 illusztrációjának kiválasztása (közel egymillió 1890 előtt megjelent kötetből!), ezek fotózása és digitalizálása,
- a digitalizált képek bemutatására szolgáló weboldal létrehozása (címe link
- a metaadat-követelmények kidolgozása és a bibliográfiai információk tárolására szolgáló adatbázis létrehozása,
- oktatási program kidolgozása tanárok, diákok és irodalomtörténészek számára (népmesék, illusztráció-történet, a gyermekirodalom társadalmi-kulturális kontextusa, a régi irodalom és a drámai műfajok témakörben),
- a gyűjteménykezelés "legjobb gyakorlatá"-ról szóló beszámoló publikálása a weben (a megőrzés-restaurálás, a katalogizálás, használat és hasznosítás területén szerzett tapasztalok alapján),
- projektmegbeszélések és nemzetközi konferencia szervezése (utóbbi 2001 októberében, "Opening the Portal" címmel).
A sikere nyomán felvetődött, hogy lerakják a régi gyermekkönyv-gyűjtemények európai hálózatának alapjait is. 2001 nyarán közzétett felhívásukra több mint hatvan intézmény jelentkezett: nyilvános, magán, egyetemi és nemzeti könyvtárak jelezték, hogy részt vennének a folytatásban, de Indiából, Ausztráliából, Új-Zélandról és az Egyesült Államokból is érdeklődés mutatkozott.
(Forrás: Könyvtári Figyelő, 2003. 4., CHILDE - az európai gyermekirodalmi örökség feltárása az Internet segítségével, ref.: Murányi Lajos, Gregory, Esther - Ryan, Mike: CHILDE: using the Internet to explore the heritage of European children's literature. In: New Rev.Child.Lit.Librariansh. 7 (2001) 21-27.p.)

A SpringerLink merész vállalkozás, amelyet a Springer Kiadó hozott létre kifejezetten az interneten keresztüli információs szolgáltatások számára. Az oldalon elérhető online könyvtárak az élettani tudományok, a kémiai tudományok, a földrajz, a számítástechnika, a matematika, az orvostudomány, a fizika, a mérnöktudományok, a környezettan, a jog és a közgazdaság témakörében tartalmaznak anyagokat. Az oldal - a készítők szándékai szerint - a tudósok, könyvtárosok, és információbrókerek számára nyújt óriási segítséget. A könyvtárhoz szükséges tartalmat a számos elektronikus folyóiratból nyerik, amelyeket a kiadó gondoz. A szolgáltatás egy része ingyenes (pl. tartalomjegyzékek megtekintése, absztraktokhoz való hozzáférés, kiterjedt keresés), de a cikkek teljes szövegét csak regisztráció után lehet elolvasni - bár az egyetemi IP címről bejelentkezve valamilyen rejtélyes ok miatt ezek elérése is sikerült. Az elektronikus dokumentumokat a hagyományosan nyomtatásban megjelent cikkekből kifejezetten az erre a célra kifejlesztett eszközök segítségével teszik felhasználóbaráttá. A cikkek PDF formátumban érhetők el, de egyes multimédia-anyagok mozgóképeket és hangfelvételeket is tartalmaznak.

Ki milyen mértékben tudja (és akarja) befogadni a változásmenedzsment tanítást? Mennyire tudásátadás, és mennyire készségfejlesztés a változásmenedzsment oktatása? Milyen módszerek alkalmazhatók sikerrel, különös tekintettel az esettanulmányok feldolgozására? Bő egy évtizedes graduális és posztgraduális oktatási tapasztalataimat, útkereső próbálkozásaimat, dilemmáimat szeretném megosztani a hallgatósággal, illetve az olvasóval.

Van még esély a könyvtárak arculatának megújítására - véli Tim Bray programozó, aki képes átformálni a könyvtárak webes katalógusait böngészhető grafikus térképekké: ezek az ábrák szemléletesen ábrázolják, mekkorák és hol találhatók a különböző könyvtári állományrészek (nyomtatott könyvek, elektronikus könyvek, videók, hangzó anyagok és adatbázisok).
A Tim Bray által (...) 2000-ben alapított Antarcti.ca rendszerek elsődleges célja vállalati intranetes adattérképek készítése és forgalmazása volt; a Map.net, az internet navigációs térképe pedig ennek a koncepciónak a próbaköve és marketingeszköze. Amikor ez a sajtó érdeklődését is felkeltette, a könyvtárosok is jelentkeztek potenciális érdeklődőként. (...) A Belmont Abbey-i könyvtár térképén, amely egy könyvállványt jelenít meg, elsősorban az új szerzeményekre akarták felhívni a figyelmet. A térkép minden "polcán" a legújabb tíz mű ikon formájában jelenik meg, ezáltal egyrészt több figyelmet kapnak az elektronikus könyvek, másrészt böngészhető terek állnak rendelkezésre. Az evanstoni Northwestern Egyetem egyik könyvtárosa is úgy véli, hogy van létjogosultsága a hasonló programoknak, de nem látja értelmét annak, hogy ezeket túl sok könyvtári funkcióra kiterjesszék. (...) A tervező számára ideális lenne, ha az integrált könyvtári rendszerek forgalmazói ezt a programot is kínálnák, de még nem született konkrét megállapodás velük. (A VisualNetről további információ: link

Az Európai Bizottság 13 millió eurós keretösszeg biztosításáról döntött a 13 csatlakozásra váró ország számára. A támogatás célja a kutatási programok finanszírozása, így ez az első terület, ahol a felvételre váró országok már tagországnak érezhetik magukat.

Kiíró: Európai Unió - Európai Bizottság, pályázat címe: Információs Társadalom Technológiái - IST. Beadási határidő: 2003. április 24. Az IST (Információs Társadalom Technológiái) az Európai Unió 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs keretprogramjába integrált önálló program. Tartalma az információs, kommunikációs és média-technológiák konvergenciájára épül. Az IST támogatását pályázati úton lehet elnyerni. A pályázaton részt vehetnek az Európai Unió bármely tagállamában és a program társult államában - így Magyarországon - honos jogi egységek. A pályázati felhívások stratégiai céljait - "pályázható" témaköreit a program kétéves munkaprogramja határozza meg, amelynek összeállításában előzetesen részt vesznek a meghatározó technológiák kutatói és fejlesztői, illetve a kutatás, az oktatás, a közigazgatás és az Európai Bizottság szakértői. Az IST pályázatait a szintén a kétéves munkaprogramban rögzített menetrend szerinti témakörökkel és időrendben bocsátja ki, a program 4 éves futamideje alatt több alkalommal. A pályázóknak a projektjavaslatok elkészítésére és beküldésére ca. 3 hónap áll rendelkezésre. Pályázni az aktuális felhívásban megadott akció- és projekttípusokkal, nemzetközi konzorciumban lehet. Bővebb információ a 6. keretprogramról: link Bővebb információ az IST-programról: link E-mailcímek: econtent@cec.eu.int, infso-events.econtent@cec.eu.int, infso-calls.econtent@cec.eu.int, infso-experts.econtent@cec.eu.int. Bővebb információ: IST koordinációs pont, tel.: 484-2517, link

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) romaügyi államtitkárságának szándékai
szerint e hét végén megjelenhet a számítógépes világhálón a cigány
kormányzati portál.

Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, az informatikai és távközlési bizottság tagja folyamatosan, szinte heti gyakorisággal tesz föl kérdéseket a parlamentben az informatika mindennapjaira vonatkozóan. Az elmúlt időszakban az informatikai veszélyes hulladék kezelésének problémakörét vetette fel, hétfőn, március 31-én pedig Fogyatékos (?) magyar infostratégia címmel tett fel azonnali kérdést Kovács Kálmán informatikai miniszternek.

Tavaly év végén 76 ezerrel kevesebb vezetékes telefonvonal volt üzemben Magyarországon, mint 2001 végén: 2002 végén 3 millió 670 ezer vezetékes telefonvonalat használtak, ebből 575 ezer ISDN-csatorna volt; emellett 6,886 millió mobil-előfizetést regisztráltak, az internet-előfizetések száma elérte a 446 ezret.

Az informatika elméleti és gyakorlati összekapcsolódásának fontosságára hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán A magyar csoda, avagy a magyar csodálkozás címmel rendezett konferencián.

A HP bevezette a HP Scanjet 8200 sík dokumentumolvasó-sorozatot, amelyek a dokumentumok széles választékát kezelik. Az új dokumentumolvasókat olyan kis- és közepes vállalkozások, illetve hivatalok számára fejlesztették, ahol sok és változatos méretű, komplex dokumentumot - szöveget és képet - kell beolvasni.

-- A digitalizálással foglalkozó könyvtárak, könyvtárosok figyelmébe.

A Studentnet felsőoktatási tankönyvportál márciustól a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) keretein belül folytatja működését. A portál az internetes könyvpiacon fontos űrt tölt be, hiszen az oldalon megtalálható a teljes felsőoktatási tankönyvi és szakkönyvi adatbázis: 98 kiadó mintegy 6032 tankönyve. A link oldal így a HIK további szolgáltatásaival együtt több mint 300 ezer egyetemi-főiskolai hallgató életét könnyítheti meg a tanévben.

Az olasz Koine Interkulturális Központ partnerként részt venne Kultúra 2000-es pályázatban, az alábbi témakörökben: iparművészet, könyvek, kiállítások, fesztiválok, nyelvek, könyvtárak, irodalom, zene, fotográfia, fordítás, grafika, cyber-művészet, népzene. (KultúrPont) Bôvebb információ: Koine - Intercultural Centre; 39 via Salute, 80055 Portici, Italy - Mr. Sebastiano Del Vecchio, koine@koineonline.it, link tel.: +39.339.2813756

Amerika-ellenes könyvek a sikerlisták élén. (Index - MTI) link