Kanadában a montreali Fraser-Hickson nyilvános könyvtár 600.000 USA dollárnyi segítséget kapott a városi önkormányzattól továbbműködtetésére, mely összeg minimálisan három évre biztosítja a könyvtár fennmaradását. Az évente mintegy 154.000 könyvkölcsönzést lebonyolító könyvtár várhatóan szeptemberben nyitja meg újra kapuit olvasói előtt. A 118 éve létező könyvtár ez év áprilisában kényszerült bezárásra, miután több mint 400.000 dollárnyi adósságot halmozott fel. A támogatás fejében a könyvtár vezetősége megígérte, hogy a két éve kényszerűségből bevezetett, s az eddig 25 dollárban megállapított felnőtt beiratkozási tarifát, és az 1 dolláros diákokra kirótt díjat teljes egészében megszünteti. Emellett a könyvtár a francia nyelvű gyűjtemény kibővítését is vállalta. (KE)

A kormányzati People?s Network program révén az angol public library 150 éves történelmének legnagyobb szabású fejlesztése ment végbe (az állami szerencsejáték alapítvány finanszírozásával). A legfontosabb adatok:
- négyezer könyvtárban 30 ezer új számítógép,
- a számítógépek szélessávú hozzáférést biztosítanak éves szinten 68,5 millió órában
- 40 ezer könyvtáros informatikai továbbképzése. (SP)

A földrész több mint 800 millió lakosa közül 2002-ben:
- minden negyedik hallgathatott rádiót,
- minden tizenharmadik tévézhetett,
- minden harmincötödik telefonálhatott mobil készülékkel,
- minden negyvenedik telefonálhatott vezetékes készülékkel,
- minden százharmincadik használhatott személyi számítógépet,
- minden százhatvanadik internetezhetett (kb. 1,7 millió készüléken 5
milliónyian).
Összehasonlításul: Észak-Amerikában és Európa jelentős részén az internetezők aránya: minden második ember. (SP)

Az öt millió 170 ezer lakosú Finnországban 2002-ben minden ezer lakosra 374 új beszerzés jutott, vagyis kevesebb mint három emberre egy új dokumentum. Magyarországon ugyanebben az évben minden kilencedik emberre egy új dokumentum jutott. Arány 3:1. A finneknél minden lakosra 20,7 dokumentum kölcsönzése jutott, míg nálunk 3,4 kötet. Arány 6:1. Ott száz lakosra jutott öt teljesült könyvtárközi kölcsönzés, - nálunk ezer lakosra jutott 4 dokumentum. Az arány 12:1.

A tavalyi év végi stagnálást követően a 2003-as év első harmada meglepően jó eredményt produkált az Internet-felhasználók számának növekedését tekintve. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter közölte a 12. World Wide Web nemzetközi konferencián, hogy az első három hónapban 16 százalékkal növekedett a magyar internetezők száma. Egyúttal kiemelte, hogy ezt a folyamatot fent lehet tartani, többek között a magyar nyelvű tartalmak fejlesztésével.

Alapkonfliktus, hogy noha a szervezeteknél követelménnyé vált a csapatmunka, a vezetők gyakran nem biztosítják ennek feltételeit. Továbbra is az egyéni teljesítményértékelés a szakmai továbbjutás alapja, annak ellenére, hogy ezen felüli képességeket is igényelnek a dolgozótól, pl. mások megértése, szociális kompetencia és teamképesség. Az elismerés egyéni összetevőkre orientált, és csak kivételes esetben veszik figyelembe a csoportteljesítményt. A képzésben is elhanyagolják a csoportok együttes oktatását. Bár tanfolyamokon a munkatársak elsajátítják a csoportdinamikát, a konfliktuskezelést, az együttműködési képességet, a hétköznapi munkában azt látják, hogy érdemesebb az egyéni boldogulás útját követni. Így paradox helyzet jön létre. Az információs forradalom korában azonban az nyer, aki a legrövidebb idő alatt a legtöbb érdemi információt képes analizálni, majd szintetizálni és megfelelő módon áramoltatni. Ez pedig tényleges csoportmunka, tudásmegosztás nélkül képtelenség. Az egyéni bölcsesség helyett a csapat kollektív bölcsessége lép előtérbe. A siker záloga, hogy képesek legyünk új helyzetben azt mondani: "Nem tudom", és megkérdezni beosztottainkat: "Ti mit gondoltok?", majd közösen dönteni.

"Paradox, hogy éppen azok az emberek a vezető legjobb információforrásai, akik nem félnek a kilépéstől, akik önállóan gondolkodnak, akik megkérdőjelezik a hatalmat, -- ráadásul rajtuk áll vagy bukik, hogy a szervezet eléri-e céljait" -- idézi Sweeney Naisbitt Megatrendjét. A nem friss, de tartalmas cikk utal arra a szintén nem új, de továbbra is aktuális összefüggésre, hogy a hatalommagosztás, a felhatalmazás méltóságot és elégedettséget biztosít munkatársnak és külső ügyfélnek egyaránt. Ráadásul a társadalomban a könyvtárban van a legnagyobb lehetőség a meghatalmazásra -- állítja a szerző.

A szervezeti tudáspiacok rossz működésének okai:
1. hiányos információk (a munkatársak munkaidejük jelentős részét az információ hiányzó láncszemeinek megkeresésére fordítják),
2. tudásasszimmetria (megvan az információ, de annak átadása valamilyen akadályba ütközik),
3. a tudás helyhez kötöttsége (azaz az emberek inkább a szomszéd irodából szerzik be és megelégszenek az elégségesen jó tudással).
A szervezeti, szakmai, egyesületi tudáspiac kóros elváltozásai:
1. Monopóliumok (olyan körök léte, amelyek hatalomközpontosítási célból mesterséges gátat szabnak az információnak)
2. Mesterséges hiány (az információszegény közösséget könnyebb befolyásolni)
3. Információkereskedelmi korlátozások: felhalmozás, a szervezeti osztályok közötti identitásalapú akadályok, hiányzó infrastruktúra, találkozóhely hiánya, időhiány, létszámcsökkentés (sokan az információ, mint hatalmi tényező másoktól való visszatartásába kapaszkodva igyekeznek védeni a saját pozíciójukat), átszervezés.
Az információtechnológia -- legalábbis kihasználása esetén -- fizikailag közel hozhatja a kollégákat, ami többek között hozzájárul a munkakapcsolatok virtualizálódásához; nem kell feltétlenül csak a fizikailag közel lévő munkatársra hagyatkozni. (összeállította: MG)

A legutóbbi időkben számos vállalat rendkívül pozitív tapasztalatokra tett szert a motivációnak egy olyan formájával kapcsolatban, amely ellentmondani látszik minden eddigi ismeretnek és a hagyományos beidegződéseknek. A cikk a moticávióval kapcsolatos standard megállapításokon túl új szempontot világít meg: "...el kell sajátítani az üzemgazdaságtan alapjait. Aki megérti az összefüggéseket és a saját bőrén érzi a piacok nyomását, önmagától is kifejleszti a kötelességtudatosságot és a vállalati gondolkodást. A megfelelő vállalati kultúrában, ahol minden dolgozót bevonnak az újítási intézkedés aktív és felelősségteljes tervezési és kialakítási folyamatába, szinte magától adódik, hogy a vállalat számára mi a helyes és mi a helytelen. Ennek nagyobb hatása lehet, mint az utasításoknak vagy az előírásoknak."

-- A hazai könyvtárak működtetésében és felügyeletében egyelőre nem dominálnak az üzemgazdaságtani megközelítések, kevés az erre vonatkozó irodalom is. A használói elégedettség és a források optimalizálása érdekében azonban fontos tudni, hogy a munkaerő-, eszköz-, dokumentum- ill. egyéb tényezők beszerzése által mennyiben növekszik illetve csökken az ún. határhaszon. Erre jellemző, hogy a befektetés növelésével (pl. egy egységnyi dokumentum beszerzése) egy ideig növekszik, aztán csökkenőre vált (pl. azonos témában a sokadik dokumentum beszerzése egyre kevésbé eredményez használói elégedettség-növekedést). Amennyiben e határokat a könyvtár nem tapintja ki, erőforrás-felhasználása pazarlóvá válik, vagy az marad. (MG)

Az ipar teljesítményében a gépiparnak meghatározó szerepe van, az ágazat az ipari termelés több mint 40 százalékát adja 1999 óta - állapítja meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) összesítése.

-- A hír azt jelentheti a hazai könyvtárak számára, hogy az iparági információ is értékes lehet az ezen a területen dolgozóknak. Ezt azonban nem feltétlenül támasztja alá a hazai műszaki információs kapacitás megbecsültsége és az információszolgáltatás hatékonysága. Így nagyon is reális az esély, hogy az információs igényeket egyre inkább a külföldi információszolgáltatók elégítik ki. (MG)

Kevés magyarországi kis- és középvállalat kezdte meg a felkészülést az európai uniós csatlakozásra, pedig e cégek vezetőinek 76 százaléka szerint vállalkozása piaci helyzetét közvetlenül befolyásolja majd az EU-tagság. Az ország a 24. órában van a csatlakozásra való felkészülésben, ettől függ ugyanis, hogy mekkora pénzt tud lehívni a számára biztosított alapokból.

Húsz év, háromszáz innovációs és technológiai fejlesztési program, kétszázalékos GDP-növekedés és ötvenezer új munkahely. Ezt jelenti az első közép-európai Szilícium-völgy, a Zsámbéki-medencébe álmodott "tudásközpont?.

-- A vízió egyelőre nem szól információszolgáltató háttérbázis(ok)ról. Talán még túl korai; a tervek nem ennyire részletezettek. Képes-e elérni a hazai "könyvtári lobbi", hogy a hatékony helyi információszolgáltatás szempontja bekerüljön a megvalósítási tervekbe? Vagy enélkül is meg lehet valósítani egy Szilícium-völgyet? (MG)

Az interjúalany Vahl Tamás, az SAP Magyarország ügyvezetője (a fenti hír keltezésénél korábban) szkepticizmusát hangoztatja: szerinte a megvalósításhoz hiányzik a szakértelem, a tőke, a marketing és a piac. Viszont az óhaj megvan. A helyzet azonban nem reménytelen. A legfőbb, amit tehetünk az a régről, más forrásból ismert imperatívusz: tanulni, tanulni, tanulni! S ez majd holnap(után) eredményre vezethet.

A hazai cégek körében az Internet-kapcsolattal rendelkezők aránya jelentősen nőtt. Ma már tízből minden nyolcadik cég eléri a világhálót. Az Internet-penetráció szintjét tekintve két leszakadó szektor azonosítható, ezek a mezőgazdaság az egész ágazatot tekintve, valamint a vendéglátással foglalkozó vállalkozások köréből a kisebb cégek.

Egy most közzétett kutatás szerint az internettel rendelkezők 30 százaléka a munkaidejében kizárólag a világhálót használja információs forrásként. Igen figyelemre méltóak a fenti adatok akkor is, ha ezek az USA-ra vonatkoznak, hiszen a nyomtatott sajtó és a televízió ott is domináns.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát felszerelik informatikai eszközökkel. A Brunszvik Terézről elnevezett program keretében idén 300 millió forintból mintegy 500 hátrányos helyzetű település intézménye kaphat számítógépeket.

Vajon hány magyar Nobel-díjas van? Igaz-e, hogy a lángelmék nemzetek közötti versenyében (ha ilyen olimpiai szám nincs is) hazánk az előkelő élbolyban szerepel?

A Hewlett-Packard bristoli (Anglia) kutató laboratóriumában egy olyan új generációs e-book, vagyis elektronikus könyv kifejlesztésén munkálkodnak a tudósok, melyet az olvasók egy szép napon ugyanúgy lapozgatva olvashatnak majd, mint teszik azt manapság a papírlapokból álló hagyományos napilapok, hetilapok és könyvek esetében.

A kéretlen levelek elleni védekezés megkönnyítése érdekében honlapot indított Nemes Dániel, az erőforrás-biztonsággal foglalkozó filter:max Kft. stratégiai igazgatója a Startlapon. A pénteken elindított új, link címen elérhető oldalon a 2001-ben az "Év fiatal informatikai menedzsere" díjjal is kitüntetett, az internetes iparág egyik magyarországi úttörőjének számító Nemes Dániel azokat a linkeket gyűjtötte egy csokorba, amelyek nagyban megkönnyíthetik egy internetfelhasználó életét, ha mostanra már elege lett a rengeteg zavaró junk mailből. Az oldalról a spammel kapcsolatos jogi anyagok, különböző spamellenes szervezetek, védekezési technikákkal kapcsolatos honlapok és különböző szoftvermegoldások is elérhetőek.

A kanadai Ottawában 2003. június 26. és 29. között a kanadai gyermekirodalomról rendeznek nemzetközi konferenciát Az olvasás öröme címmel. (Dice Diary 7) Bővebb inf.: info@ispa.org link

Az Association for the Advancement of Computing in Education (AACE) (a számítástechnika oktatásbeli alkalmazását propagáló társaság) digitális könyvtára az oktatástechnológiai és e-learning témájú cikkek és előadások gazdag tárháza. Az elmúlt hat év tíz szakfolyóiratának archivált anyagához férhet hozzá az előfizető. (el.pub 242) Bővebb információ: link

A DigiCULT projekt online jelentése, a Technology Watch Report első száma a kulturális örökség szektor által nem, vagy alig használt új technológiákkal, azok lehetséges alkalmazási területeivel foglalkozik. A harminc hónaposra tervezett projekt időtartama alatt további két jelentés megjelenése várható. (el.pub 242) Bővebb információ: link

A Scholarly Electronic Publishing Bibliography 48. változata már elérhető az interneten: 1850-nél több nyomtatott és elektronikus formátumú szakcikket és könyvet mutat be. (el.pub 243) Bővebb információ: link