1996. után 2002 decemberében is elvégezte a Szonda-Ipsos azt a felmérést, mely a könyvtárosok és könyvtárak társadalmi elfogadottságát is vizsgálja. 1996-ban a könyvtár még a legelfogadottabb közintézmény volt, a könyvtáros azonban az óvónőkkel 'vetekedett' a presztízsrangsor utolsó helyén (ld. pl.: Magyar Nemzet, 1996. aug. 12. p. 1,4.). Az újabb felmérés anyag 2002-ben jutott el a megrendelő MKE-hez, s e szervezetnek van joga a közzétételhez. Amennyiben érdemesnek találja arra saját szakmabeli, könyvtáros közvéleményét, bizonyára közre is bocsátja azt. Meg nem erősített hírek alapján a helyzet romlott; azonban a helyzet ennél nyilván bonyolultabb: feltehetően alapos elemzést és stratégiát igényel.

A tudásmenedzsment szép példája az a portál link , amelyet a Bill és Melinda Gates Alapítvány hathatós (9 millió USD) támogatásával építettek három év alatt az OCLC szervezésében. A portál számos területen kínál praktikus információt szakcikkek, fórumok formájában. Pl.: irányelvek (policies) készítése számítógép-használat, humánerőforrás-menedzsment terén. Van szoftverbeszerzési tanácsadás árengedményekkel és adományokkal, számítógép-használati tapasztalatok, tanfolyamok tára letölthető leckékkel. A portál 'lelke' a Community Center, amely moderált fórumok gyűjteményét kínálja.

A Szombathelyi Főiskolán szakdolgozatot írt Bíró Szabolcs jutott többek között erre a következtetésre, amikor a vállalkozások információs igényeit vizsgálta. Felmérése szerint a cégek az információszerzést leginkább saját munkatársaikra bízzák. 5-5 %-ban gondolnak külső forrásra, mint könyvtár, vagy információbróker. A szakdolgozat eredményei rövidesen az üzleti szaksajtóban is megjelennek.

Az OCLC ötéves fejlődési prognózist készített, négy irányt vizsgálva (népszerű anyagok, tudományos publikálás, digitalizációs projektek és hálózati források). Összefoglalóan:
- a könyvtáraknak soha nem látott változatosságban kell küzdeniük a fontos tartalmak gyűjtésében, miközben a fejlett világban a felhasználók hihetetlenül gyorsan alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz. A tíz éve még nem is létező eljárások fogják egyre inkább uralni a közeljövőt.
- A hagyományos hordozók (nyomtatott könyv stb.) nem tűnnek el, de versenyben lesznek az új változatokkal (e-könyv stb.). A nyomtatott könyv terén egyre inkább a megrendelésre készített példány (print on demand) fog előtérbe kerülni. Az amerikai könyvkereskedelem jelentése szerint az elmúlt években a könyvtári rendelés évi 3-6%-ban csökkent. Újabban ezt a tendenciát mutatják a nyomtatott lapok is.
- Az audiovizuális eszközök rohamosan terjednek: például a DVD már az amerikai családok felénél, az angliaiak negyedénél megtalálható.
- A nyomtatott tudományos könyvek vásárlása negyedével, a papírkötésűeké tizedével csökkent (a könyvtári vásárlás mintegy nyolcadával esett vissza).
- Igazi elektronikus folyóirat-forradalom bontakozik ki: 1994-ben mindössze 74 ilyen folyóirat létezett, 2002-ben a Science Citation Index folyóiratainak háromnegyede online (is) elérhető volt. Még inkább áll ez a tudományos közleményekre, melyek egyre inkább hálózati dokumentumként jutnak el a felhasználóhoz.
- A Cornwell University elektronikus archívuma évi 35 ezer tanulmánnyal bővül (csak a fizika területén). A British Library szerint 2007-ben a doktori értekezések fele csak elektronikus formában fog készülni.
- A digitalizáció terén a tudományos könyvtári projektek (Library of Congress, British Library stb.) mellett hatalmas kereskedelmi szolgáltatások bontakoznak ki. A Gale csoporthoz tartozó vállalatok megcsinálják a Times (20 millió újságoldal) és a XVIII. századi angol nyelvű kiadványok teljes archívumát. A ProQuest már elkészült 4,4 millió újságoldal digitalizálásával (New York Times, Wall Street Journal, Washington Post).
- A web terén az IDC prognózisa szerint a mai 2 milliárd oldal néhány év alatt 13 milliárdra fog növekedni. Az amerikai főiskolai hallgatók többsége már ma szinte kizárólag a hálózatról nyeri a tanulmányokhoz szükséges forrásokat.
- A Google 1999-ben napi 3, 2000-ben napi 20, 2001-ben napi 100, 2002-ben napi 150 millió kérdést dolgozott fel. Negyvenezer webopacot számlál a világ könyvtárainak kínálata. A látható és láthatatlan web közti arány kb. 1:20, 1:50 lehet. (szemlézte: SP)

Egy irodában eltöltött átlagos napja során a dolgozó 46 telefonhívást illetve 9 mobilhívást fogad, továbbá mintegy 25 e-mailt, 16 hangposta-üzenetet, 23 levélpostai küldeményt, 8 irodai emlékeztető üzenetet valamint 16 faxot kap. Az iménti számadatok annál is inkább rémisztőek, mivel a Pitney Bowes és az Institute for the Future közös felmérése, amely a 100-nál több, 499-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek munkatársainak válaszait tükrözi, még 2000-ben készült. Szakértők szerint az információs túltelítés sok vállalatnak okoz komoly problémát, mivel következtében nő a stressz és csökken a termelékenység. A Proudfoot Consulting tavalyi felmérése szerint az időveszteségek 8%-áért az információs jellegű problémák (mint például az információs túltelítés) felelősek. A témával kapcsolatos leginkább meghatározó gondolatokat a Sunday Morning Herald (hírforrásportrénk e heti szereplője) hasábjain David Adams gyűjtötte csokorba.

A közkönyvtárakkal foglalkozó PULMAN adatokat közöl Európa - valószínűleg Oroszország nélkül számított - könyvtári adatairól.
- A lakosság 24%-a, 119 millió ember használja a közkönyvtárakat (nálunk 14%).
- A kölcsönzött dokumentumok száma elérte a 2,3 milliárdos nagyságrendet, ami 4,6 kölcsönzés/lakost jelent (nálunk 3,4/lakos).
- Összesen 6,5 milliárd euro könyvtári kiadást számoltak 2000-ben, ami kb. 14 euro/lakos (nálunk kb. 4,5 euro/lakos), - ez a mutató Amerikában 21 euro/lakos, Japánban 9,3 euro/lakos. ű
- Összesen - teljes munkaidejű alkalmazásra átszámolva - 171 ember dolgozott a csaknem 74 ezer közkönyvtárban.
- A számítógépes park 132 ezer munkaállomás (az olvasók számára), ebből 68 ezer hálózatba kötve működött.
- Az egyes országok könyvtári szervezetei - önálló könyvtárak - igen eltérő nagyságrendet láttak el: az Egyesült Királyságban 286 ezer, míg Szlovákiában 2031 lakosra jut egy könyvtár (nálunk hajszál híján négyezerre). (szemlézte: SP)

Románia friss adatokat juttatott el a Libeconnak, az európai könyvtári statisztikáért felelős szervezetnek. Ebből idézünk néhány adatot. 2814 önálló könyvtár volt 2002-ben, kissé csökken a számuk (szolgáltató helyek száma összesen: 3190). Átlagban nyolcezer lakost lát el egy könyvtár (megyeiek átlagban 33 ezret, városiak 15 ezret, falusiak négyezer alatt). Egy millió dokumentummal gyarapodtak a könyvtárak - több mint húsz lakosra jutott egy -, az állomány csaknem eléri az 50 milliót (így 50 év kellene a teljes megújuláshoz). Ötezer háromszáz könyvtári dolgozó közül négyezer ötszáz könyvtárosi munkakörben, 66 informatikai feladatokon dolgozott. Összesen 288 számítógéppel rendelkeztek, ebből 114 volt hálózatba kötve. A beiratkozott olvasók száma meghaladta a 2 milliót, a lakossághoz viszonyított arány 9,1%. 36,3 millió dokumentumot kölcsönöztek (ez kb. másfél dokumentum lakosonként). A teljes közkönyvtári ráfordítás euróban kifejezve 15 milliót ért el (nálunk kb. 45 milliót): ebből a gyarapításra jutó hányad 10% (nálunk 14%). (szemlézte: SP)

Az Informatikai Vállalkozók Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség Elearning Szabványosítási Bizottsága és a Magyar Távoktatási Alapítvány tartalomfejlesztői akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést tervez. A kétéves képzésen szerzett kreditpontokat a tervek szerint több hazai felsőoktatási intézmény elfogadja. A képzés a tervek szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, annak támogatásával valósul meg.

Német számítógépes szakemberek olyan egyedi programot dolgoztak ki, amelynek segítségével rekonstruálhatók lesznek az egykori NDK állambiztonsági szervezet, közkeletű nevén a Stasi megsemmisített dokumentumai. Angelika Steger, a Müncheni Műszaki Egyetem informatika professzora elmondta, hogy a projekt első próbája rendkívül sikeresnek mondható. Tájékoztatása szerint egy hét leforgása alatt a kutatóknak egy teljes "zsáknyi" titkos dokumentumot sikerült helyreállítaniuk; olvashatóvá tenni annak ellenére, hogy azokat korábban iratmegsemmisítővel mintegy 20 ezer apró darabra vágták. Steger szerint az állambiztonsági szolgálat múltját feltárni hivatott, Berlinben működő állami intézménynek egy teljes évre lett volna szüksége ekkora mennyiségű irat helyreállítására. A professzor asszony úgy tudja, hogy 17 ezer olyan zsák van a német titkosszolgálat tulajdonában, amely a Stasi megsemmisítésre ítélt dokumentumainak darabjait tartalmazza.

A következő generációs fájlcsere hálózatok, illetve fájlcsere szoftverek népszerűsége rendkívül gyorsan nő, és a megoldások hamarosan megelőzik a jelenleg legelterjedtebb hálózatokat.

Magyarország összes bejelentett társaságának friss cégbírósági adatai érhetők el a Napi Online Cégadattár új szolgáltatásával. A szolgáltatás előnye, hogy a cégkivonatok és mérlegek gyorsan, sorban állás nélkül megszerezhetőek és a letöltött adatokért is a lehető legegyszerűbb és legbiztonságosabb módon lehet fizetni. Az említett adatok a Cégtaláló adatbázisban kaptak helyet a link gazdasági portálon másfél éve működő Cégradar szolgáltatás keretében. A felhasználóknak a keresett vállalkozást az oldalon kell kiválasztaniuk. A kért adatokat a megrendelők az oldalakról is letölthetik, de e-mailen is megrendelhetik. Mindez - köszönhetően a Voxinfo közreműködésének - nem igényel külön regisztrációt és hosszadalmas ügyintézést: az érdeklődők egy emeltdíjas telefonszám feltárcsázásával fizetnek, és ezt követően kapják meg azt a kódot, amelynek megadásával végül hozzájutnak a
számukra fontos céginformációkhoz.

A szervezeteknek csak körülbelül 16 százaléka tudja egyáltalán, kik a legfőbb know-how hordozóik. A szervezetet nagy veszély érheti, ha legfontosabb tőkéje, kritikus tudást hordozó munkatársa feláll. és elhagyja a céget. [Vö.: a könyvtár informatikusa nagyobb megbecsülést kap máshol.] A tudásorientált fluktuációmenedzsment célja, hogy feltárja a személyzeti tudással járó kockázatokat és kiszámíthatóvá tegye lehetséges következményeiket, hogy megfelelő intézkedések segítségével ilyen módon idejében megakadályozhassa vagy korlátozhassa azokat a nem kívánt veszteségeket, amelyek a fő tudáshordozók kilépésével érhetik a vállalatot.

Időt kell adni a tudás megszerzésére. Ha tehát ma fektetünk a tudásba, annak gyümölcse nem holnap, hanem csak holnapután élvezhető. A "rádöbbenés" azonban rövid távon is lehetséges: nagyon gyakori, hogy ha a dolgozókat és a vezetőket "összekeverjük" a régóta irányítással foglalkozó főnökök leggyakoribb megjegyzése: nem is tudtam, hogy vannak embereink, akik ezzel foglalkoznak. A "rádöbbenésen" átesett Texas Instruments-vezetők ilyen célra hozták létre a cégen belüli "tudásmegosztási vásárt" (Share Fair). Így az egymástól távolabb dolgozó munkacsoportok megismerhetik egymást. Ugyanis a még nem ismert "tudásügynökkel" szemben az intranetes környezetben is bizalmatlanság él. Természetesen e tevékenység is vezetői elkötelezettséget igényel. Ha ugyanis a szervezet véleményvezéreinek nincs ideje tudásvásárokra és fórumokra, nem lesz eredményes a tudáspiac. A piac azonban még nem elég, a tudásmegosztást ösztönözni szükséges: a következetes tudásmegosztó munkát -- írja Davenport -- honorálni kell - pénzzel, előléptetéssel, újabb tudással. S hogy a természetes akadályokból minél kevesebb legyen, a japán Kao gyár minden vállalati összejövetelt nyilvánossá tett minden munkatársa számára(!). E szemlélet azonban veszélyt is rejt magában -- legalábbis azok számára, akik félnek tudásuk szintjének napvilágra kerülésétől, illetve ebből adódóan pozíciójuk és szakmai imázsuk elvesztésétől. A tudáspiacok ugyanis a tudással rendelkezők hálózatát követik, nem pedig a hivatalos beszámolási rendszer struktúráját. Kontraszelekció nélküli szervezetekben hangozhat el az, amit Steve Jobbs, Apple Computer mondott: "Nincs értelme annak, hogy okos embereket szerződtessünk, és azután mondjuk meg nekik, hogy mit kell csinálni; mi úgy alkalmazunk okos embereket, hogy ők mondják meg nekünk, mi a feladat." (összeállította: MG)

Tanulságos, hogy a pénzügyileg legeredményesebb cégek az átlagosnál lényegesen többet törődnek a tehetséggondozással. Ezen cégek 83%-a rendelkezik tehetségfejlesztő programmal az átlagos 30%-kal szemben. Szintén az átlagos 33%-ot messzemenően felülmúló arányban, a legeredményesebb cégek 88%-a követi nyomon rendszerezett formában a tehetséges munkatársak fejlődését. A tehetséggondozás két alapvető eleme a strukturált, proaktív fejlesztés, illetve a kiemelt módon történő javadalmazás [ami nem feltétlenül jelenti a közvetlen anyagi elismerést!].
Tehetséghiány esetén alkalmazott megoldások:
o Kommunikációs kampány a szervezet munkáltatói hírnevének támogatására
o Tehetségek toborzása az ország egyéb régióiból, illetve külföldről
o A szervezetből korábban kilépett munkatársak megkeresése
o Szervezeti képzések/oktatási programok
o Együttműködés oktatási intézményekkel
o Tudásmenedzsment
o Utánpótlás-tervezés
o Személyre szabott részidős megoldások
o Új szerepek, feladatok az idősebb munkatársaknak (pl. projektmenedzser, a fiatal munkatársak segítése, coaching, mentoring)

Sok könyvtár van, amely még az elektronikus (pl. vonalkódos) kölcsönzés bevezetése előtt áll. Ezért talán érdemes átgondolkodni, hogy mennyibe kerül az, ha a könyv külső borítójára, belső borítójára, vagy pl. a szennycímlapra kerül a matrica. Amennyiben forrásaink a könyvtárban korlátozottak (ilyen bizonyára néhol előfordul ;-), érdemes a hatékonyabb módszert megkeresni. Amennyiben a vonalkódos matrica a könyv belsejébe kerül, akkor a könyvet a kölcsönzéskor ki kell nyitni, amely kézbevételenként kb. 1 plusz másodpercet jelent. A külső borítón azonos helyen (pl. az alsó éltől 0,5 cm-re) elhelyezett matrica kódjának leolvasása nem igényli a plusz 1 másodpercet, sőt, az időráfordítás tovább csökkenthető, ha a dokumentumot egy arra megfelelő sín mentén lökjük tovább a vonalkód-olvasó előtt. A dokumentumonként megtakarítható tranzakciónkénti egy másodpercek egy évben akár egy hétnyi munkaidőt is kitehetnek. A matrica kopása gyakorlatilag elhanyagolható; és ritka az a dokumentum, amely "élete" során 10-15-nél többször esik át kölcsönzésen. (MG)

'Az IKT és a fogyatékkal élők' elnevezéssel május 20-án az UNESCO új kezdeményezést indított útjára, amelyet egy, az UNESCO párizsi központjában megtartott kétnapos tanácskozás vezetett be. 'Az IKT a fogyatékkal élők szolgálatában' elnevezésű szakértői tanácskozáson a magán- és a közszféra illetve a civil társadalom szakértői és intézményei gyűltek össze azzal a céllal, hogy kidolgozzák a részletes koncepciót és a szükséges intézkedések munkatervét. Ezek a dokumentumok hivatottak arra, hogy tartalmazzák a kezdeményezés irányelveit és a próbaterveket, amelyeket az UNESCO és legfontosabb partnerei közösen támogatnak majd. A záró rendelkezésekről az UNESCO hozzászólásában szó esik majd a közelgő Információs Világtalálkozón is (WSIS), amelyet Genfben tartanak 2003 decemberében.

Lawrence Lessig jogprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiafelügyeletnek az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság hozzáállása miatti fellazulása következtében az Egyesült Államok professzionális médiacsatornái egytől-egyig egy szűk tulajdonosi réteg kezébe kerülnek. Andrew Orlowski a The Register oldalain e figyelmeztetés kapcsán fejti ki nézeteit...

E hónapban az UNESCO egyik Irakba utazó egysége kénytelen volt egyik hivatalosan meghívott könyvtárosát otthon hagyni, mert a megbízott U.S erők visszautasították vízumkérelmét. A Francia Nemzeti Könyvtár könyvtárosától, Jean-Marie Arnoult-tól francia nemzetisége miatt tagadták meg a beutazást, arra hivatkozva, hogy Franciaország annak idején az iraki háború ellen tette le a voksát. Így a kiutazó szakmai csoportnak könyvtáros szakértő nélkül kellett Bagdadba utaznia. Az IFLA képviselője példátlan és botrányos esetként értékelte az eseményt, mert mint mondta: az UNESCO kezdeményezése, mely Irak újjáépítését célozza meg globális ügy, s nem lehet a politikai erők csatározásának célpontja. A francia könyvtáros, Jean-Marie Arnoult azonban úgy vélekedik, jelen pillanatban a legfontosabb az, hogy a szakértői csoport elkezdhesse munkáját, hiszen például csak a bagdadi Nemzeti Múzeumból több mint 3000 tárgy hiányzik, s a szemtanúk szerint a nemzeti könyvtár gyűjteményének állapota is katasztrofális. (szemlézte: KE)

A világ egyik leginkább lenyűgöző elméjének gondolatait és érzelmeit feltáró több mint 900 tudományos dokumentumhoz és személyes íráshoz mostantól az Einstein Archives Online-on férhetünk hozzá. Albert Einstein írásainak terjedelmes gyűjteményén kívül megtalálható még itt számos, korábban soha nem publikált és mindeddig online el nem érhető anyag. A webszájton hozzáférhető egy átfogó, 40 ezer dokumentumból és képből, továbbá Einstein életéről és munkásságáról szóló kutatásokból álló adattár, valamint a zseniális tudós szakmai és személyes levelezésének, jegyzetfüzetei és útinaplói részleteinek digitalizált másolatai. Einstein Archives Online: link

-- Van-e fizikai könyvtár az Einstein-archívum mögött? -- Felteheto"en nem fontos kérdés, legalábbis a használó szemszögébo"l nem. (Mellesleg van, levéltár és könyvtár is.) A használók dönto" többségét azonban csak a kimenet érdekli; csak elenyészo" hányaduk kattint a készíto"k oldalára. A kimenet a fontos számukra, mint a szolgáltatások esetén. A kimenet mino"sége teremti meg azt az imázst, amely viszavetülhet a bemenetre (könyvtárra, levéltárra). Korábbi megfogalmazásban: a gyümölcséro"l ismerszik meg a fa. A fordított imázsátvitel csak akkor fordul elo", ha a kimenetek mino"sége ezt hosszú távon alapozza meg. (MG)

2003 áprilisától a Xerox Magyarország Kft. irodáiban bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. Ezzel a lépéssel a vállalat csatlakozott a Xerox Inc. által meghirdetett zöld programhoz, melynek célja a környezet megóvása, a környezetbarát munkahely megteremtése, valamint a természeti erőforrások védelme a hosszú távú vállalati stratégia részeként.
-- A cikkben nem az adott szervezet, hanem az általa használt elvek és felsorolt tevékenységek a fontosak. Ezek döntő többsége megvalósítható könyvtárakban is. S mivel e szemlélet korántsem elterjedt, következetes könyvtári alkalmazása és kommunikálása pr-értékkel is bírhat. (MG)

A Sony egyik részlege olyan mozifilmfájlokat kíván áruba bocsátani, melyek adott idő után képesek önmaguk megsemmisítésére.

Az ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) minden érdeklődőt meghív következő kötetlen klubbeszélgetésére, június 4-e, szerda koraeste, 18 órás kezdettel. A rendezvényen vitaindítót mondanak: Ranschburg Jenő gyermekpszichológus Pintér Róbert, az egyszervolt.hu oldalt fejlesztő cég vezetője. A beszélgetést az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kistermében tartjuk, amely a Műegyetem R épületének második emeletén található (210-es szoba). Az R épület a Petőfi híd budai hídfőjétől gyalog 2 perc, a Duna-parton az első épület. A témához minden előzetes felvetést-hozzászólást, előrebocsátó megjegyzést szívesen várunk. Kérjük, a rendezvény előtt feltétlenül látogasson el a link oldalára, miután ez jelenti majd a beszélgetés egyik fókuszpontját. Tisztelettel: Pintér Róbert házigazda; pinter.robert@ittk.hu Ehhez kapcsolódó hír: Arany Titán díjat kapott az egyszervolt.hu A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) az idén tavasszal immáron harmadszor hirdette meg az Arany Titán Díjat.

A Világbank által a World Economic Fórummal együttműködésben készített legutóbbi, az informatikai technológiára vonatkozó jelentés (Global Information Technology Report) szerint Magyarország a 30., Bulgária a 68., Románia a 72. helyen van azon 82 ország közül, melyeket az informatikai és távközlési technika felhasználásának képessége szempontjából vizsgáltak - írja a bukaresti Adevarul. Az első két helyen Finnország és az Egyesült Államok van, melyeket Szingapúr, Svédország és Izland követ. Az utolsó helyeken Zimbabwe, Honduras és Haiti találhatók. Közép- és Kelet-Európában a legjobb helyezést Észtország érte el (24. hely), melyet Csehország (28.), Magyarország (30.) és Szlovénia (33.) követ. Ugyancsak a rangsor első felében található Lettország (38.), Lengyelország (39.) és Szlovákia (40.). Bulgária, Oroszország és Ukrajna a 68., 69. és 70. helyen állnak.

Egy ókori etruszk könyvet - amelyet 24-karátos aranyból készítettek - mutattak be Bulgária fővárosában, Szófiában. Az "aranykönyvet" egy anonimitását megőrizni kívánó, Macedóniában élő bolgár állampolgár adományozta a szófiai Nemzeti Történeti Múzeumnak.

Az InfoPark Alapítvány pályázatot hirdet Ötlettől a megvalósításig címmel informatikai és kapcsolódó kutatási-fejlesztési tevékenység támogatására.

A MATISZ tagja az IHM Információs Társadalom Fejlesztéspolitikai Albizottságnak, amely 2003. május 5-ei ülésén elhangzottak figyelembevételével a szövetség Stratégiai és Tanácsadói Szakosztálya átdolgozta a MATISZ "A hazai tartalomipar fejlesztése" link tárgyú tervezetét. A MATISZ Elnöksége és május 28-i közgyűlése is egyhangúlag támogatta a tervezetben foglalt feladatok megvalósítását. Amennyiben a hazai tartalomipar fejlesztését érintő javaslata, észrevétele van folyamatosan június 30-ig küldje meg az info@matisz.hu címre.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Oktatási Minisztériummal együttműködésben pályázatot hirdet "Digitális oktatási segédanyagok fejlesztése" címmel. (kódszám: IHM-ITP-11)