Az iskolába belépő elsősök továbbtanulása gyakorlatilag megpecsételődött, attól függően, milyen intézményt választottak számukra a szüleik. A különbségek látszólag itt kezdődnek, ám -- miként a kutatások igazolni látszanak -- az életút irányát már korábban megszabja, hogy hol és milyen családba születik valaki. "... Ez korántsem jelenti azt, hogy minél nagyobb egy település, annál értelmesebbek a lakói. A HVG által megkérdezett szakértők ezzel szemben olyan prózai adottságokat sorolnak, mint azt, hogy a nagyobb helységben levő többféle lehetőség - például nyelviskolák, könyvtárak kínálata - már önmagában jelentős versenyelőnyt biztosít az ezt igénybe venni képesek számára."

Felavatták a Pécsi Tudományegyetem jogi és közgazdasági karának új könyvtárát pénteken, a létesítmény elkészítése 50 millió forintba került. Nemzetközi színvonalú könyvtár jött létre, amely egyaránt nélkülözhetetlen a hatékony kutatói munkához és az eredményes tanuláshoz -- mondta a megnyitón Lénárd László, az egyetem rektora.

Hiller István a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2003. augusztus 20-a alkalmából Széchényi Ferenc-díjat adományozott Dr. Mader Bélának, a Szegedi Egyetemi Könyvtár főigazgatójának, a MEK Egyesület elnökének. Széchényi Ferenc-díjban olyan, a közgyűjtemény szakterületen dolgozó szakemberek részesülnek, akik magas színvonalú elméleti vagy gyakorlati tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával és azok alkalmazásával szolgálták szakmájukat.

Nagy Testvér Díj harmadszor is -- szeptember 1-jétől 25-ig immár harmadik alkalommal lehet jelöléseket tenni az interneten a Nagy Testvér Díjra. A hu.bigbrotherawards.org, a link és a link címeken lehet arról szavazni, hogy idén melyik cég, állami szervezet és magánszemély kapja meg az elektronikus magánszféra megsértéséért járó Nagy Testvér Díjat. A Nagy Testvér Díjat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően azok kapják meg, akik vagy amelyek éppen a legtöbbet tették az emberek (elektronikus) magánszférájának megsértéséért. A magánszféra védelméért legtöbbet tevő szervezet vagy magánszemély a pozitív e-privacy díjat nyeri el.

Az MTA SZTAKI, a Könyvtári Intézet és a törökbálinti Volf György Könyvtár konzorciuma "Közérdekű tartalomszolgáltatás kistelepülési könyvtárak számára" címmel készített tanulmányt, mely összegzi az érintett kistelepülésen élő csoportok által leggyakrabban említett, a mindennapi eligazodáshoz szükségesnek mondott igényeket, másrészt tematikus linkajánlót adott a használóknak a fontosabb internetes honlapokról. A kistelepülésen élőknek speciális információs szükségleteik vannak, melyek kevésbé vonatkoznak az aktív dolgozókra és a tanulókra, akik munkavégzés vagy tanulás céljából szorosabb kapcsolatban vannak más (nagyobb) városokkal is, közelebb vannak az információforrásokhoz, könnyebben szocializálódnak a korszerű információhordozók használatára. A kistelepülésen élők, és ott dolgozók (beleértve a hivatásos kultúraközvetítőket is) mezőnye erősen szórt. Közülük az információszolgáltatás szempontjából az inaktívak esetében meg kell változtatni a számítógéppel kapcsolatos attitűdöt, rá kell ébreszteni őket a számítógép és az internet hasznosságára, el kell oszlatni korlátozó tévhiteiket, fel kell bennük ébreszteni a vágyat a sokrétű információk iránt. Fontos a támogató, együttműködő mikroklíma (család, segítők) szerepe is. Segítő lehet a könyvtáros, aki - segít az információk megszerzésében, ezáltal a hátrányos helyzet csökkentésében, s közben szociális funkciókat is ellátva mentális segítséget ad az arra rászorulóknak.

Október 16-17. között kétnapos nemzetközi konferenciának ad helyet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum - adta hírül a Sulinet. A rendezvény egyik célja annak bemutatása, hogy a tudásalapú társadalom igényei által létrehívott új műveltségi területek és tanítási, tanulási módszerek hogyan épültek be az oktatásba.

Az inspiráció alapvető jellemvonása a dinamikus menedzsereknek. Amikor ihletett állapotban vannak, ez arra vezérli őket, hogy a teljesítőképességek határait feszegessék, hogy a legnehezebb helyzetekből is kiutat találjanak, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést -- és mindenekelőtt, hogy motiváljanak másokat.

Ahogy hazánkban is, világszerte ugyancsak problémát jelent az olvasástanítás és a gyerekek érdeklődésének felkeltése az olvasás, az irodalom iránt. Az Amerikai Egyesült Államok egy könyvtárában új olvasási programot indítottak gyerekek számára - kutyák segítségével. Könyvtári kutatások bizonyítják ugyanis, hogy azok a gyerekek, akik nem szeretnek hangosan olvasni, vagy félnek egy felnőttnek bizonyítani tudásukat, szívesen olvasnak fel egy kedves háziállatnak. A módszer lényege, hogy a gyermekek nyugodt környezetben gyakorolhatják az olvasást anélkül, hogy kijavítanák őket, s ráadásul velük lehet egy barátságos pajtás. Az öt éve indult program angol elnevezése R.E.A.D., azaz Olvasástanítást Segítő Kutyák (Reading Education Assistance Dogs), és mára mintegy 50 partnerintézményben alkalmazzák sikeresen. (KE)

A növények csökkentik a stresszt. A munkaadók pénzt takaríthatnak meg segítségükkel, a munkavállalók pedig megmenekülnek olyan betegségektől, mint a magas vérnyomás, a depresszió.
-- A népszerűsítő irodalom előnye, hogy sok hasznos dologra felhívja az ember figyelmét rövid idő alatt, hátránya, hogy gyakran felületes. A fenti cikkel kapcsolatban érdemes pl. megjegyezni, hogy különböző szobanövények mennyiségüktől és minőségüktől függően egészen eltérő hatásúak lehetnek. Vannak, amelyek az arra érzékenyeknél fejfájást idézhetnek elő, mások nem. Kérdés az is, hogy gondozzák-e őket, vagy poros leveleikkel csak az mellettük dolgozók lankadtságát tükrözik. A zöldítés tehát hasznos, ám nem árt előtte tájékozódni. A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezzen meg egy könyvtárost ;-) Biztosan megkeresi hozzá a szakirodalmat. (MG)

A szerzők szerint "a mesterséges intelligencia hiányosságainak fokozniuk kellene az emberi intelligencia elismertségét." Ám a korábban divatos diszciplína helyett ez utóbbi meglehetősen lassan halad. Gyakori, és nagyon makacs tévhit a mennyiségi szemlélet; ti. hogy a sok információnál jobb a több. A mennyiség ugyan fontos lehet az adatmenedzsernek, a tudásmenedzsernek azonban kimondottan ellensége. (A könyvtárak leggyakrabban emlegetett mutatója is az állománynagyság, ám azzal kapcsolatban, hogy ez mekkora ellátandó célcsoportra jut, hogy 100 könyvre egy évben mennyi kölcsönzés jut, vagy hogy egy kölcsönzésnek mekkora a költségvonzata, már jóval szemérmesebbek az adatgazdák.) Hasznosak lehetnek a sokak által hozzáférhető online tudástárak, legalábbis akkor, ha van hozzájuk jó tárgyszójegyzék -- ami ismét csak a potens könyvtárosok kompetenciája :-) Szintén a mennyiségi veszéllyel áll kapcsolatban, ha a tudástárban a haszontalan információ kiszorítja a hasznosat.
[Maurice Line mondotta volt, hogy a könyvtárak állományát három részre lehet osztani:
1. A nagyon értékes és jó dokumentumok -- ezeket már ellopták.
2. A további még érdekes dokumentumok -- ezek nem találhatók a polcon, mert kikölcsönözték őket.
3. A maradék, legkevésbé érdekes dokumentumok, amelyeket bőszen őriznek és óvnak a könyvtárosok.]
Állományodat tehát csak addig növeld, amíg ezzel arányban növekszik a kölcsönzés. Illetve fordítva: addig csökkentsd, amíg a kölcsönzés nem kezd csökkenni. Ha átléped a határt, pazarolni, hazardírozni kezdesz. A technológia önmagában nem készteti az egyént arra, hogy megossza tudását. Az ebbéli fejlesztés (pl. telematika) tehát nem elégséges. A siker érdekében nemcsak le kell bontani a közlési gátakat (vö.: autokratikus menedzsment, törvényi túlszabályozás, szakmai kompetenciával nem párosuló pozíciók és előjogok stb.), hanem ösztönözni is szükséges a tudásmegosztást. A szerzők tapasztalata az is, hogy ha a dolgozók látják, hogy cégük pénzt és időt nem sajnálva fejleszti például weboldalait (vö. naprakész és könnyen kezelhető könyvtári portálok), komolyabban fogják venni a tudásmenedzsmentet. (összeáll.: MG)

A bulvárhírek uralják a sajtót, mert ezek a legkelendőbbek. Miközben nő a bulvársajtó példányszáma, csökken a minőségi lapoké.

Az oktató körutazás célja, hogy a Neumann-ház szolgáltatásait bemutassa, szemléltesse, megtanítsa. Az első rendezvényre szeptember 20-án, a Budapesti Művelődési Központban kerül sor.

A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával megvalósuló projektben a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER Innovációs Központ Kht. vesz részt. Az iskola szept. 11-től lesz elérhető a link címen.

Nemzetközi iszlám digitális könyvtár megalapozásába kezdtek Maljziában. Partenereik közé sorolhatók nagy egyiptomi és iráni könyvtárak, valamint a nevezetes írországi Chester Beatty Library Dublinból (legutóbb Bobok Beáta szólt róla élvezetesen a Könyvtári Levlapban). A közvetlen kulturális és tudományos haszon mellett a digitális könyvtár már létével is tagadni kívánja a muzlimok zárt világára vonatkozó vádakat. (SP)

Kitűnő szemletanulmány (Use and users of electronic library resources: an overview and analysis of recent research studies) olvasható a hálón a digitális források használatáról és használóiról. Kézenfekvő a szemle egyik következtetése: a közép- és főiskolások többet használják a hálót, mint a könyvtárakat. Egyben sokan közülük azt gondolják, jobban képesek megkeresni ily módon a szükséges infotrmációt, mint tanáraik. (SP)

Az elektronikus sajtó fogyasztásáról készített elemzést An Nguyen. 1999-ről 2000-re Európában és Amerikában is jelentősen megnőtt a hírlapok online változatának száma (pl. Amerikában 1149-ről 1207-re). Kanadában egy felmérés kimutatta, hogy a lakosság 53%-a rendszeresen tájékozódik a hálón, s közülük 55% rendszeresen olvassa az online újságokat (ez a harmadik leggyakoribb internethasználat a levelezés és szolgáltatások igénybevétele, vásárlás stb. után). Az USA-ban a lakosság 2000 és 2002 között kissé csökkenő érdeklődést mutatott a nyomtatott sajtó iránt, viszont nőtt az elektronikus sajtót legalább heti egyszer igénybevevők aránya. Japánban az internethasználók már legalább 40%-a olvas online újságokat. (SP)

A. Odlyzko, az amerikai digitális technológiai fejlesztés egyik vezéralakja kételyeit fejezi ki a szélessávú hozzáférés mint fő csapásirány tekintetében (Many paradoxes of broadband). Érdekes adata, hogy a szélessávú internetezés, illetve a mobiltelefon használata árban körülbelül azonos (40-50 dollár, azaz kerekítve havi tízezer Ft). Mégis -- jóllehet 2001-ben a lakások 80%-a számára elérhető volt a szélessávú hozzáférés -- az ilyen lehetőség birtokában csak 10% döntött a megrendelés mellett (2001-ben közel 13 millió, 2002-ben már 20 millió). Ez nem hasonlítható a 130 milliós mobiltelefon-piachoz. Jól hangzik javaslata a kormányzat számára: ha támogatni kívánja a szélessávú információforgalmat, tegye ingyenessé a zenehallgatást (vállalja át a kb. 15 milliárd dolláros zenepiac költségét). (SP)

A szaktudományi információközvetítés új távlatait villantja fel a Google és a hatalmas műszaki tudományos intézet augusztus végi megállapodása. E szerint hamarosan elkészül a Google keresőrendszere az IEEE közel egy millió digitális dokumentumának áttekintése végett. Ez konkrétan referátum szintű betekintéshez vezet el, - míg a teljes szövegekhez való hozzáférés már költséget jelent a felhasználó számára. (Jegyezzük meg, hogy hogy pár év óta a finn nemzeti bibliográfia már elérhető és kérdezhető ilyen módon, s még korábban a bécsi városi és tartományi tudományos könyvtár tette közzé ilyen technikával online katalógusát. (SP)

Miközben a cégek azért akarják használni a technológiát, hogy "többet végezzenek kevesebbért", a szomorú valóság az, hogy leggyakrabban "többet fizetnek és kevesebbet tudnak", vélekedik Roland Slee, aki az Oracle ausztrál leányvállalatánál az üzleti és technológiai megoldások igazgatója.

Magyarországon eddig példa nélkül álló bűncselekmény miatt nyomoz a rendőrség: több sikerkönyv rossz minőségű hamisítványok formájában bukkant fel boltokban és nagykereskedésekben - írja a Világgazdaság.

Az Egyesült Királyság Államkincstárának újszerű kezdeményezése nyomán a brit gyerekek megismerkedhetnek az ország gazdálkodásával, sőt, ötleteket is adhatnak, hogy mire költse az adófizetők pénzét a kormány. Legújabb internetes projektjének keretében az államkincstár a gyerekekhez fordul: tanácsokat vár a költségvetés megfelelő kezelésével kapcsolatban. A Red Boksz (Vörös Doboz) elnevezésű webkikötőn -- link -- a gyerekek virtuális pénzt kereshetnek, amellyel később fejleszthetik az online város virtuális terének (The Square) közszolgáltatásait, intézményrendszerét.

A "Tiszta Web, Lélegezz!" verseny keretében pénteken kerékpáros marathont is rendeznek. A Szófia és Primorsko közötti távot a "tiszta világhálóért" teszik meg a vállakozó kedvűek. A szervező ABC Design, az M3 Communications Group, a PricewaterhouseCoopers és a BG Radio azokat a weboldalakat jutalmazza, melyek garantálják a személyes adatok biztonságát, illetve tartózkodnak a kéretlen e-mailek küldésétől, gyermekpornó-tartalom megjelenítésétől, s minden egyébtől, mely nem egyeztethető össze az internet tisztaságával. Az immár ötödik születésnapját ünneplő versenyre szeptember közepéig regisztrálhatnak a weboldalak. A pénteki kerékpározást követően a szervezők fákat ültetnek el, jelképezve a tiszta környezet iránti elkötelezettségüket - a valós és virtuális térben egyaránt.

Az elektronikus közigazgatás megteremtésének kormányzati törekvései, valamint az Európai Unió eEurope programja adta a legfőbb alapot a hajdúszoboszlói önkormányzatnak, hogy szeptember 8-tól az országban elsőként SMS alapú közigazgatási szolgáltatást indítson.

Nem elégedettek maradéktalanul a parlamenti képviselők az országgyűléstől kapott laptopokkal. A rendszerhez való csatlakozást pártállástól függetlenül nehézkesnek, lassúnak tartják, a berendezés bekapcsolása és a komputer "felállása" között sok idő telik el. Ráadásul a plenáris üléseken nem tölthetőek a számítógépek, előfordult már, hogy a képernyőről olvasott felszólalást a gép lemerülése miatt alig tudta befejezni a képviselő.

Az USA leghíresebb könyvtára a jövőben a film-, videó- és tv-anyagok kezelésére Linux szoftvert futtató IBM pSeries szervereket fog használni. (...) Az országos tudományos alapítvány (NSF) 900 millió dollárt bocsátott a Washington és Rutgers egyetemek, valamint a Georgia technológiai intézet (GIT) rendelkezésére a projekt megszervezésére. A SuSE Linux Enterprise Serever 8 operációs rendszert futtató két p630-as és két p610-es szerverre épülő rendszer kezelését 2004-ben veszi át a kongresszusi könyvtár.

Július 1-jétől megújult formában, bővebb szolgáltatásokkal használható az interneten az 1994 óta működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK).

Egy augusztus végén létrejött együttműködésnek köszönhetően az MEK katalógusa elérhető a Postabank által indított Diákcentrum portál Túlélőkészletében is.
link Egy másik újonnan indult keresőszolgáltatással, a link szintén együttműködést alakítottak ki. Az új szolgáltatás különböző tematikus keresőket kínál, így a konyv.kereso-jében a MEK dokumentumai is lekereshetőek. Külön érdekesség, hogy a szintén tesztváltozatban lévő vers.kereso-jükkel a MEK-ben lévő, önállóan nem katalogizált verseket is meg lehet találni. Az augusztus elején indult szolgáltatás még tesztüzemmódban van, folyamatosan fejlesztik, de már így is érdemes kipróbálni.