A közelmúltban került fel a MKE honlapjára "A könyvtáros szerepe a változó társadalmi környezetben : regionális fórumok tapasztalatainak összegzése" című dokumentum. (A dokumentumot az MKE Elnöksége megbízásából 2003-ban Bartos Éva állította össze.) A műfajból eredően az anyag sokféle, olykor ellentmondásokra is utaló véleményeket egybefoglaló dokumentum. Egy meglepő mondat például a "Vélemények a pályára kerülésről" szakaszból: "ambiciózus, karrierista hajlamú fiatalok ezen a pályán lehetőséget látnak a gyors előrejutásra, vezetővé válásra" -- áll a szakmai kiválasztódási szempontok között. Egy másik kijelentés a képzéssel kapcsolatban utal a kontraszelekció első lépésére: "E kiválasztódási indítékok nyomán az eredmény az, hogy agyoniskolázott, de alulképzett emberek jönnek le a képzési 'futószalagról', hogy diplomával a zsebükben inkább pénzes állást keresnek, mintsem könyvtárban helyezkedjenek el, a kontraszelekció következtében csak a 'maradék' megy a könyvtárakba dolgozni." A minőségirányítási erőfeszítések eredményességi szintjére utal, hogy "sürgetik a teljesítménymérés, az összemérhetőség mielőbbi kidolgozását, a mérési normák kialakítását. Jobban lehetne már ma is élni a minősítések nyújtotta lehetőséggel, ez gyakorlatilag formálisan működik, ha egyáltalán működik." A közönségkapcsolatok terén láthatóan fogalmi káosz (is) uralkodik; a propaganda, a pr, a marketing fogalmai tisztázást érdemelnének. "Tapasztalatok szerint a könyvtárak propaganda munkája eléggé gyenge. Legalább a nagy intézmények foglalkoztassanak reklámszakembert." A modernisták és a hagyományőrzők egyaránt megkaphatják saját igazolásukat az alábbi gondolattal: "Történetiségünkben kell látnunk magunkat, a szakmánkat. Más volt régen a könyvtárak jellege, funkciója és más ma. A változásnak megfelelő képet kell magunkról mutatni kifelé." E kijelentésből aligha lehet világos pr-útmutatást kihámozni. Örvendetes, hogy a szakma mentális állapota, identitása is megemlíttetik: "A profizmus erősítése mellett van egy lélektani oldala is a dolognak [ti. propaganda]: önértékelési problémáinkat, kisebbrendűségi érzéseinket ne vigyük ki a nyilvánosság elé (főleg, mielőtt megvizsgálnánk, hogy indokolt-e egyáltalán!) ... Sokat jelent a könyvtárosoknak a 'valahová tartozás érzése' is, amit a szakmai szervezetekben élhetnek át. Bátorítaná a könyvtárosokat, ha fontosságuk tudatában megerősítést kapnának, ha valóban indokoltnak tűnne az a szakmai büszkeség, amit nyíltan alig mernek vállalni." -- e mondatok magukért beszélnek. Tetten érhető a centralizálásban való gondolkodás, mely az atyáskodó központi hatalom képzetét élteti tovább: "Központi pénzalapokat kell szereznünk, központi 'kampányokat' kell szerveznünk a könyvtárak jobb megismertetésére." Vagy: "Jólesne a szakmai elismerés is, az állami, de főként a legmagasabb szintű szakmai (miniszteri) kitüntetésre kevés a lehetőség, szűk a keret, a helyi kitüntetések lehetősége egyenetlen."

(Megjegyzendő, hogy az e felméréssel együtt feltett közszolgálati felmérésnek nem az egésze /24+28 oldal/ érhető el a MKE honlapján, a fent lévő anyag sajnos forrás- és kiadásjelzés nélküli. Azaz korrekt bibliográfiai leírása hosszas utánajárást igényelhet ;-) (MG)

A nagykanizsai Halis István Könyvtár jelenlegi igazgatója, Czupi Gyula fél éve vehette át Hiller István kulturális minisztertől "Az év könyvtára" címet, valamint a díjhoz járó 500 ezer forintot, amellyel a tárca minden évben a korszerű működési formákat alkalmazó, magas szintű szolgáltatást nyújtó bibliotékákat jutalmazza. Mivel Czupi Gyula kinevezése lejárt, a nagykanizsai önkormányzat pályázatot írt ki az intézményvezetői posztra. A három hónappal ezelőtti pályázatra egyedül a jelenlegi igazgató jelentkezett, a szocialista- szabad demokrata többségű képviselőtestület azonban nem fogadta el a pályázatát, amelyből a könyvtár részletes gazdálkodási tervének a kidolgozását hiányolta. A megismételt pályázatra Czupi mellett Bogár Imre zalaegerszegi iskolaigazgató - a zalai megyeszékhely 1990-1994 közötti szabad demokrata polgármestere – is jelentkezett.

Interjú Csordás Gáborral (Jelenkor kiadó): Erősödnek a hangok: piacgazdaságban boldoguljunk a saját pénztárcánkból! -- Ezt már sokszor hallottam az elmúlt évtizedben. Furcsa, hogy ez csak a könyvkiadásra érvényes. Miért nem mondják például a színházaknak: éljetek a saját lábatokon, vagy miért nem érvényes ez a filmesekre? A könyvkiadás minden egyes részterületén bajok vannak. Megoldás persze, ha nem is mindegyikre, de azért lenne. Sokat segítene például, ha az állam a könyvtáraknak vásárolna, ez ugyanis a Lajtán túl bevett gyakorlatnak számít. Ezt tapasztaltam a skandináv országokban, de hasonló a helyzet Szlovéniában is, ahol az állam minden értékesebb irodalmi kiadványból 200-300 darabot egyszerűen megvesz az ország könyvtárainak. Ha csak ennyi segítséget kaphatnánk, már elegendő lenne az egyensúlyunk megőrzéséhez.

A referált dokumentum ugyan nem a legfrissebb cikk, de ma is megfontolandó, alapos módszertani eljárást mutat be (egyetemi) könyvtári honlap használhatóságának vizsgálatára. Az elméleti megalapozás és a vonatkozó irodalom áttekintése után a University of Buffalo példáját ismerteti. Szinte élvezetes látni, hogy a különféle előre meghatározott célok szerint hogyan áll össze a kérdőív, hogyan vigyáznak az objektivitás fenntartására illetve a kiértékelés pontosságára. Olyan felmérésre adnak példát, ahol a cél valóban a tanulás, fejlesztés, a használói igények minél jobb szolgálata. (MG)

A kölni gazdaságkutató intézet (IDW Köln) a világ legnagyobb IKT-kiállítása, a Cebit megnyitása kapcsán adatokat tett közzé a legújabb tendenciákról. 2004- ben az ágazat Nyugat-Európában várhatóan 3%-kal növeli forgalmát, majd a következő évre már 4%-os növekedés várható. A világgazdaság szintjén pedig még kb. egy százalékkal nagyobb lehet a bővülés. Németországban a GDP 6%-át éri el az ágazat, lemaradva ezzel a svédek 9, illetve az amerikaiak, a japánok, a britek és a svájciak 8%-ától. 2003-ban a német lakosság és vállalatok egy lakosra számítva 1530 eurót költöttek IKT-re. Előttük vannak a svájciak 2675, az amerikaiak 2300, valamint a dánok és a svédek a maguk 2-2000 eurójával. A németek kétötödének vannak gondjai a számítógép-használati ismeretek terén (a svédeknél az arány csupán egyötöd). 2002-ben a német iskolákban átlag 15 tanulóra jutott egy-egy gép. A dánok és norvégok esetében ötre jut egy. Németországban gyorsan terjed a szélessávú hozzáférés: 2001-ben minden huszadik, 2003-ban már minden nyolcadik háztartás így érte el a hálót. Ezzel a 12 legfejlettebb ország összehasonlító mezőnyében a 10. helyre kerülnek (ez 4,4 millió lakást jelent, s 2006 végére duplájára nőhet számuk). A németek négyötöde mobillal jár-kel, de itt is elmaradnak a svédektől (95%), az olaszoktól (94%), sőt a spanyoloktól (91%) is. (SP)

A nyomtatott dokumentumállomány megőrzése a könyvtárak alapfeladatainak egyike. Ma már korszerű eszközök állnak rendelkezésünkre, ha digitalizálási projekt keretében szeretnénk megőrizni a nyomtatott gyűjtemény egy részét, ám nagyon fontos, hogy a digitalizált anyagot milyen "időtálló" formátumban tároljuk. Az SGML/XML nyelvek lehetőséget biztosítanak korszerű szövegtárolásra: biztonságos, könnyen kezelhető és újra feldolgozható szöveges fájlokat állíthatunk elő segítségükkel. A 2004 őszétől induló akkreditált tanfolyam fő célja, hogy megismertesse a könyvtári informatikusokat/informatikus könyvtárosokat és a szövegek számítógépes feldolgozását végző szakembereket az SGML/XML szemléletmóddal: olyan szabványos jelölőrendszer alkalmazásával, amely az elektronikus környezetben való több szempontú és célú szöveghozzáférést biztosítja. A tanfolyam és a hozzá készült tankönyv külön kitér a kódolás alapjául szolgáló DTD-k értelmezésére és készítésére, majd ezekre építve betekint a stíluslapok világába és az XML nyelvbe, végül az említett technológián alapuló szoftvercsomagokat is ismerteti. A tanfolyam 120 órás, 6-8 fővel indul -- a Neumann-ház oktatóterme maximum 8 fő befogadására képes --, ára 8 fő esetén: 134.500 Ft. További információ kérhető a 212-9220/220-as telefonszámon, vagy a biro.szabolcs@neumann-haz.hu e-mail címen.

Befejeződött Nagy-Britanniában a Nemzeti Film és Televíziós Archívum öt éve megkezdett projektje, melynek során több mint száz év brit filmanyagát dolgozta fel és konzerválta 80 szakértő. A 12 millió fontot felemésztő kezdeményezésnek köszönhetően mintegy 60 millió láb hosszú filmszalagot rendeztek katalógusba, köztük olyan anyagokat is, mint Charlie Chaplin filmjeinek eddig nem látott képsorai, vagy háborús beszámolók, interjúk, gyermekműsorok. A katalógus anyagához 1500 könyvtárban, iskolákban, egyetemeken lehet majd hozzáférni jelképes díjazás fejében. Több értékes anyagot pedig a következő idényben műsorára tűz majd a londoni Nemzeti Filmszínház és a Brit Filmintézet is. A vállalkozás -- mely több adományozó segítségével jöhetett létre -- eredménye az áttekinthető katalógus elkészültén túl az anyagok minőségének megtartása, digitális formába öntése volt. (KE)

Az Elsevier által fejlesztett Scopus nevű online bibliográfiai adatbázis a Thomson által birtokolt ISI-féle Web of Science versenytársa kíván lenni. Bemutató-változata már e hónapban elérhető lesz. Scopust több hónapig bétatesztelték egy sor egyetemi könyvtárban, például Pepperdine-ban, Torontóban és Oxfordban. Elsevier a szájtot májusig ingyen kereshetővé teszi, hogy használhatóságával kapcsolatban visszajelzéseket kapjon. A Scopus 13,000 nemzetközi folyóiratot dolgoz fel 4,000 kiadótól, négy évre visszamenően. - F: márc. 8.

Tapasztalatokkal segíti egymás munkáját az információs társadalom építésében az Országgyűlés Hivatala és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írta alá a Parlamentben Mandur László, az Országgyűlés alelnöke és Kovács Kálmán informatikai miniszter. - F: márc. 19.

Krasznahorkai László írót választotta a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) új tagjává a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő virtuális intézmény közgyűlése hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban. - F: márc. 23.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), a National Science Foundation (USA), valamint az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központja (ELTE-ITHAKA) 2004. március 22-24-én rendezi meg Budapesten az "Információs társadalom technológiák és kutatási kihívások a XXI. században" című konferenciát. - F: márc. 22.

Rövidesen a kormány asztalára kerül egy adatbázis-építési javaslat, amelyben az elgondolások szerint szerepelnek a 2006-ig előirányzott infrastruktúra- fejlesztések és egy helyről lehívható információk az ipari parkokról, befektetési lehetőségekről. A várhatóan fél éven belül elkészülő adatbázis a befektetés ösztönzését szolgálja. Csillag István gazdasági miniszter szerint Magyarország elsősorban a magasabb hozzáadott értéket előállító, jobban megfizetett munkát nyújtó befektetőkre számít - F: márc. 19.

A link weblapon az elektronikus úton történő tanulás (és tanítás) szabályairól, lehetőségeiről, szervezetekről, az Európai Bizottság projektjeiről tájékozódhatunk általában 5 nyelven (angol, francia, német, spanyol, olasz). Az áttekinthető honlapra látogatók cikkeket olvashatnak, böngészhetnek a már működő vagy éppen most induló projektek között, fórumon oszthatják meg véleményüket, vagy éppen a témához kapcsolódó programok között válogathatnak.

A Fortune magazin az idén is összeállította azoknak a cégeknek a listáját, akiknél leginkább szeretnek dolgozni a munkavállalók. Az elégedettséget növelő szolgáltatások között szerepel például a munkaidőben is használható uszoda, de nyilván nem ez az, amiben a könyvtárak tanulhatnak e vállalatoktól. Lássunk néhány példát!
- ASDA: az új munkatársak körbevezetése, részletes karrierterv, tréningek, a "Tell Tony" (a vezérigazgató keresztneve Tony) program keretében évente legalább háromezer új ötlettel állnak elő az alkalmazottak
- TPG: több országból alkalmaz embereket, a munkatársak önkéntes alapon segítik a World Food Program munkáját. A vállalkozó szellemű munkatársak óriási energiával feltöltődve térnek innen haza.
- Novartis: a vezérigazgató száműzte a bürokráciát és a titoktartást, a menedzserek fizetése 50, a beosztottaké 10 százalékban teljesítményfüggő, a lapos szervezetben nincs különbség a kutatók és a más hierarchiaszinten elhelyezkedők között, további fizetett szabadnapok.
- Siemens: a bevétel kétharmada öt évnél fiatalabb fejlesztésű termékekből származik; hagyományos elkötelezettség szociális értékek mellett, figyelem a beosztottak karriercéljaira, évente kétszer ülnek le a munkatársakkal beszélgetni, kulturális sokszínűség.
- Microsoft: változatos munkafeladatok, nyitottság a rotációra, megemelt számú szabadnap, egészségügyi szolgáltatások, alulról kezdeményezett változások. - Cloetta Fazer: kávézók, óvoda, az új munkatársakat virággal fogadják, tréningek
- Agora (lengyel médiacég): a tulajdonos Adam Michniket nem magázza senki, nagy családként dolgoznak, közös értékekben hisznek.
A munkatársak magas teljesítménye tehát nagyban függ a szociális elkötelezettség mellett a munkahelyi hangulattól is. A legjobb munkahelyek közös vonása volt az is, hogy szinte mindegyiknek az alkalmazottai több országból származtak. A kulturális sokszínűség emelte a dolgozók teljesítményét.

Mint a generációjába tartozó vezetők jelentős része, a 61 éves Michael Eisner is gyakran hangsúlyozta autoritását beosztottjai előtt. - F: márc. 18.
-- A hierarchikus szakmakultúrában az átlagosnál gyakoribb az autokratikus vezetés. A cikk ugyan az üzleti szféráról szól, ám az összetettebb és nem nyereségérdekelt szférákban -- pl. közszolgálat -- szintén nagyobb a kockázati tényező. Az autokratikus vezetőre utaló külső jel például: beosztottainak nyilvános szereplése erősen visszafogott, maga leginkább olyan emberek előtt nyilvánul meg, akik tőle függésben vannak, vagy beszédében az átlagot meghaladó mértékben szerepel a "kell" szó. (MG)

A szelektív hulladékgyűjtés helyes módszerére tanítja a rendszeréhez csatlakozott városok gyermek és felnőtt lakosságát az ÖKO-Pannon Kht., amely a tavalyi 8 után az idén már várhatóan 14 városra terjeszti ki és új elemekkel bővíti átfogó iskolai oktató-, és lakossági tájékoztató programját. - F: márc. 12.

... az új változat letölthető a link oldalról – három formátumban is (!). Közérthetőbben: az olvasható a megadott helyen, hogy mennyi bélyeget is kell nyalnunk a levélre. S hogy miért ilyen bikkfanyelven fogalmaznak? – Mert a szakmai igényesség megköveteli. Más kérdés, hogy az átlaghasználó nemigen érti, és csak hosszas keresés után találja meg, ha ezt keresi. Éppen úgy, mint ahogyan könyvtári honlapok előtt eltűnődik: mi lehet a különbség a tárgyszó és a kulcsszó között. S ha egynél több sikertelensége támad ilyen "barátságos" -- de szakmailag feddhetetlen -- honlapon, akkor gyorsan otthagyja azt az oldalt, s átkapcsol pl. a barátságosabb Google-ra. A posta volt az utolsó, amelyik annó a távbeszélőközpont helyett telefonközpontot kezdett mondani. Hogy milyen az intézmény imázsa, azon máig is sokat fáj a postai pr-esek feje. És meddig riogatjuk mi, könyvtárosok szakszavainkkal használóinkat -- akár már az ártatlan óvodásokat, kisiskolásokat is? De a felnőttek is megilletődnek például az "annotált bibliográfiától" vagy a "faktografikus adatbázistól", és könnyen minősíthetnek bennünket (magukban!) fennhéjázónak. Véleményüket nemigen mondják ki, mert ezzel elárulnák tudatlanságukat. A mostani NKÖM- felmérés azoknak az olvasóknak a véleményét méri, akiknek sikerült túltenni magukat az említett küszöbökön (is). Akiknek ez nem sikerült -- mármint a túlnyomó többségnek(!) -- azoknak a véleményét e felmérés nem kutatja. Talán majd egy következő. (MG)

Nyílt napon mutatta be a raktárában található filmeket és az archiváláshoz, a felújításhoz használt eszközöket a Magyar Nemzeti Filmarchívum. Az intézet mintegy 26 ezer tekercset tartalmazó filmtára 1991 óta közgyűjtemény. - F: márc. 17.

Noha a honlap a szervezet virtuális arca, a böngésző látogató megtartása
érdekében bizalomerősítő eszközöket szükséges alkalmazni. Ilyenek lehetnek:
1. Gondoskodjunk arról, hogy a felhasználó könnyen megbizonyosodhasson a webhelyünkön közzétett információk helyességéről, hitelességéről!
2. Mutassuk meg, hogy a szájt mögött egy valós szervezet áll!
3. Mutassunk rá szervezetünk szakértelmére, valamint a kínált tartalmak és szolgáltatások mögött álló szakmai tudásra!
4. Mutassuk meg, hogy szájtunk mögött szavahihető, hitelt érdemlő emberek állnak!
5. Adjuk meg elérhetőségünket!
6. Szájtunkat úgy kell megtervezni, hogy professzionális külsővel rendelkezzen (és céljainknak megfeleljen). A kutatások azt mutatják, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy egy webhelyet rögtön annak külső vizuális megjelenéséből ítéljenek meg.
7. Gondoskodjunk arról, hogy szájtunk könnyen használható és hasznos legyen!
8. Rendszeresen frissítsük szájtunk tartalmát (vagy legalább tüntessük fel, hogy nemrég került sor a tartalmak áttekintésére)! Az emberek hitelesebbnek tekintik azokat a szájtokat, amelyek feltüntetik, hogy nemrég lettek frissítve vagy áttekintve.
9. Bánjunk csínján a promóciós tartalmakkal! Ha egy mód van rá, ne használjunk hirdetéseket!
10. Kerüljük a hibákat, legyen szó a legapróbb hibáról is! A tipográfiai bakik és a nem működő hivatkozások nagyobb csorbát ejthetnek szájtunk hitelességén, mint azt sokan gondolnák. Nagyon fontos, hogy webhelyünk életképességet, működőképességet sugározzon.

Az iVillage internetes újság cikkírója összegyűjtötte mindazokat a klasszikus hibákat, amiket a nők elkövetnek, mikor megpróbálják eladni magukat a munkaerőpiacon. - F: márc. 12.
-- A Katalisten gyakran jelennek meg álláskereső levelek, melyek változó minősége változó eredményt vetít előre. Az esélyek növelése érdekében nem árt néhány alapvető fogást rutinná fejleszteni, főként abban az esetben, ha a megpályázott állás elvárásai -- és kínálata -- magasabb az átlagnál, az addig megszokottnál. (MG)

Az Országgyűlés szerdán megkezdte a többcélú kistérségi társulások létrehozásáról szóló jogszabályok általános vitáját. Az alkotmányt és az önkormányzati törvényt is módosító előterjesztések szerint a kormány által kijelölt 168 kistérség közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokat venne át az önkormányzatoktól. - F: márc. 20.

A Sony Corp bejelentette, hogy kifejlesztette a világ első "személyre szabott" mobiltelefonnal hallgatható rádióadását, ahol a hallgató ízlése szerint alakíthatja a zenei kínálatot. (...) A hallgató az éppen futó zeneszám alatt jelezheti, hogy az tetszik-e neki vagy sem; az öntanuló rendszer lassanként alkalmazkodik ízléséhez: egyre inkább neki tetsző zenéket kínál majd fel. - F: márc. 18.
-- Az eljárás kísértetiesen hasonlíthatna arra a könyvtáros eljárásra, amely szerint a korábbi kölcsönzési adatok felhasználásával – megfelelő adatvédelmi szabályozással -- proaktív módon kínálna olvasni-, kölcsönöznivaló könyvet, cikket, hanganyagot stb. az olvasóknak. Az integrált könyvtári szoftverek részben alkalmasak arra, hogy ilyen feladat hátterét biztosítsák. Az olvasónak szóló értesítések sms-ben, online; manuálisan vagy automatizálva is működhetnének -- innovatív könyvtár / könyvtáros megléte esetén. A megvalósításra a technika adott; hazai példák kis könyvtárakban, 'offline' módon vannak. (MG)

Tizenöt éve annak, hogy az ügyészségen egy számítógépes adathordozó egység leesett, és az esemény minden érdekeltnek (a gyanúsítottak kivételével) komoly fejfájást okozott. A Kürti Sándor nevével fémjelzett, egy budai patyolatban létesült vállalkozás negyven napig dolgozott az adatok mentésén, és igyekezetét végül siker koronázta. Azóta a Kürt nemzetközi csoporttá fejlődött. Leányvállalattal rendelkezik Németországban, a napokban nyitja meg üzletét Ausztriában, és talán egy ázsiai ország lesz a következő helyszín. - F: márc. 20.

Az autó fejtámlájára csatolható vagy éppenséggel az ebédlőasztalon a vasárnapi leves mellett fényképtartószerűen kitámasztható, akkumulátorról, hálózatról és szivargyújtóról egyaránt működtethető DVD-lejátszó jelent meg februárban a magyar piacon, amely a gyári DVD-k mellett az MP3-fájloktól az újraírt CD-kig szinte minden inputot elfogad, és lejátszik. - F: márc. 20.

A nagyszülő korosztály számára szervezett ingyenes internetes klubot a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet.

Fülöp Hajnalka nevét a teleházasok jól ismerik. Napi- és szaklapok információs társadalom tematikájú szakírója, aki belülről ismeri a teleházak világát, elszánt harcosa a digitális esélyegyenlőségnek. Munkáit az internetes hivatkozások sokasága tükrözi. Most a Panem Kiadónál Az "Idősebbek is elkezdhetik" sorozatban megjelent első saját könyve Internetezzünk! címmel. Az 50-en túliakra hangolt mű bevezeti őket mindabba, amivel az internet révén érdekesebbé, élvezetesebbé tehetik életüket. Az előszót mindannyiunk "teleház nagymamája", Piroska néni -- Markoth Imréné -- írta, aki az interneten és a teleházasok körében is új, szerető, érdekes és korántsem csak virtuális közösségekre talált, saját bevallása szerint internetfüggővé vált, de nem bánja. Egyszerűen nem fogadja el, hogy miért nem követi minden idős ember az ő, és sok hozzá hasonló idős ember példáját, különösen olyan segítőkkel, mint Fülöp Hajnalka, aki - az új világba lépésről lépésre bevezető -- könyvet írt nekik a kínálkozó lehetőségekről.

A mérgezések, ezen belül is a gyermekmérgezések hatalmas aránya történik az otthonunkban. A helyzet tragikuma, hogy éppen a tisztítószerek járnak élen a méregforrások terén. Vannak, akik harcba akarnak szállni ezzel a végzettel. Készítettek egy weboldalt ToxicFreeHomes névvel. A rajta található bemutató egy virtuális házban mutatja meg a veszélyzónákat.
-- Hasonló magyar nyelvű oldal még nincs (tudtommal). Testhezálló feladat lehet egy vegyipari szakkönyvtárnak vagy egy ambiciózus közkönyvtárnak. Az ilyen (és persze sok hasonló) projekt jól menedzselve igen jelentős publicitást, imázsnövekedést jelenthet a portáltulajdonosnak. (MG)

A számítógépes billentyűzetek, egerek felületén, valamint a telefonkészülékek számgombjain sokkal több mikroba tenyészik, mint a vécéülőkéken – derül ki az Arizonai Egyetem új kutatásából.

Egy nemzetközi felmérés szerint a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit rontja a túl sok tévénézés. Az onnan elsajátított viselkedési formák, illetve nyelvi fordulatok az üzleti életben komoly hátrányt jelentenek. A tömegkultúra negatív következményei Európa-szerte több százezer fiatalt sújtanak. A tévé előtt szocializálódott nemzedék ugyanis nem a munkahelyeken elfogadott viselkedésmintákat sajátítja el, hanem a deviáns formákkal találkozik nap mint nap. Emellett a műsorokban használt nyelvezet is olyan, amellyel szemben a munkahelyek többségénél komoly ellenérzést táplálnak. F: márc. 12.

2004. március 16-a óta magyarul is olvasható az Európai Unió hivatalos weblapja, az Európa-szerver. A tíz most csatlakozó ország nyelvén írott oldalakat a tíz új biztosjelölt brüsszeli látogatása kapcsán mutatták be a sajtónak és a nagyközönségnek. Jelenleg az EU történelméről, működéséről, tevékenységéről, intézményeiről és a döntéshozatali eljárásról olvashatnak a kilenc új hivatalos nyelven; májusban és júniusban további általános információs oldalakat tesznek közzé az új nyelveken. Az Európa-portál tartalmilag is bővült: most tették közzé az új biztosjelölteket bemutató honlapot is. (Midday Express)

Elkészült a Haza a magasban című nemzetismereti tankönyv internetes változata. A weboldal elsősorban a szórványmagyarság számára nyújthat hasznos ismereteket hazánk történelméről és kultúrájáról. - F: márc. 17.