Elterjedt a hír, hogy megszűnik az ELTE központi könyvtára. Valójában csupán az átalakítás és a megújulás szándékával zárták be ideiglenesen a „nagyolvasót”. A modernizációs törekvések hátterében azonban nemcsak a látogatói szokások és igények változása, hanem a pénzhiány is áll: elsősorban a kevesebb intézményi és állami támogatás tette szükségessé a kreatív átszervezést. A könyvtár főigazgatója, Szögi László cáfolta azokat a híreket, miszerint véglegesen bezárnák az olvasótermet, és báltermet alakítanának ki a helyén, de hozzátette, hogy az átalakítási tervek részben valóban az egyetem idei költségvetési megszorításainak ellensúlyozását szolgálják. A vezetőség kényszerű döntésének legfájóbb pontja a könyvtár dolgozói létszámának csökkentése mellett az, hogy az intézmény – és a többi, a karoktól független szervezeti egység – folyóirat-rendelését bizonytalan időre meg kellett szüntetni. A könyvtárat ez súlyosan érinti, hiszen Magyarországon egyedülállónak nevezhető folyóirat-állományából 309-et csak itt olvashattak a látogatók, kétszáznál is több volt az olyan lapok száma, amelyeket legalább ötven éve rendel a könyvtár, és közülük néhány majd kétszáz éve járt folyamatosan.

Sokan sokfélét gondolhatnak az ELTE Egyetemi Könyvtárával történtek kapcsán. Akár így, akár úgy, a legfőbb kérdés talán: kell-e könyvtár az információs kor egyetemének? Több válasz adható:
1) nem, mert elég lesz sok számítógépet hálózatra fűzni;
2) nem, mert a mai fiatalok nem járnak könyvtárba;
3) kell, mert az információhordozók jó része nyomtatott dokumentumként lát napvilágot (még a tudományos lap- és könyvkiadásban is legalább 90%-ban), de azért is, mert a hálózati információforrások megtalálása és értékelése is korszerű felkészültséget (informatikus könyvtárost) igényel, s az igényes olvasó e támogatást nem nélkülözheti. Egy hírlevél nem alkalmas hely részletes okfejtésre. Nézzünk inkább olyan adatokat, mely egy európai ország felsőoktatásának könyvtárellátását a magyartól eltérő minta szerint biztosítja. A „magyar modell”: a korábbinál legyen háromszor több hallgató, de próbáljuk ki, s ne építsünk hozzá könyvtárat. A német modellről (közelebbről a volt NDK területéről) szóljanak a német könyvtárépítési adattár számai – csupán az 1998-2003. közötti évekből - a berlini Senatsbibliothek által gondozott Bibliotheksbauarchiv szerint:
- Universitätsbibliothek Erfurt (2000-ben átadva, 1 milliós állomány, 9,5e m2 alapterület, 73 millió DM összköltség),
- Universitätsbibliothek Greifswald (2001, 1,3 milliós állomány, 8,75e m2, 50,3 millió DM),
- Thüringer Universitäts- und Landesbibliothek Jena (2001, 1,9 milliós állomány, 13,3e m2, 97millió DM),
- Hochschule für Musik und Theater Rostock, Bibliothek (2001, 36e állomány, 450 hallgató, 414 m2, 60 millió DM),
- Universitätsbibliothek Leipzig „Bibliotheca Albertina” (2002, 3,6 milliós állomány, ebből 400e szabadpocon, 31,3e m2, 65 millió euro),
- Sächsische Landesbibliothek – Staats- und Universitätsbibliothek Dresden (2002, 4,35 milliós állomány, 29e m2, 101 millió euro),
- Universitätsbibliothek Magdeburg (1,13 milliós állomány, 12,9e m2). Magdeburg nélkül hat könyvtárépítés összesen kb. 300 millió euro, azaz 80 milliárd forint a volt 15 milliós NDK területén (közkönyvtárak nélkül). Hét építés (bővítés): 100e m2 fölötti könyvtári területgyarapodás. Egy takarékosságáról nevezetes kultúra országrészében.
Nálunk? Esetleg privatizáljuk a meglevőket? (SP)

Mezőgazdasági áruházat általában a település szélén érdemes működtetni, ott, ahol az emberek járnak ki a gazdaságba, hobbikertbe. Elvileg lehetne a városközpontban is, hiszen éppenséggel oda is be tudnak menni az emberek, de feltételezhető, hogy a parkolási gondok, és főleg az eladási árak olyan többletköltséget jelentenének, hogy azt a gazdálkodók nem tudnák megfizetni. A belvárosban ugyanis ki kell termelni a telekárat is. Ezt leginkább bankok, hotelek, drága éttermek, biztosítótársaságok, irodaházak tudják. Bárki más is tudja, aki számára ezt a költséget valaki kifizeti. Legyen ez akár úgynevezett haszonáldozat vagy elmaradt haszon is. Amennyiben a fenntartó egy drága belvárosi telken múzeumot /könyvtárat/ stb. kíván látni, megteheti; számolva az erre szolgáló folyamatos költséggel is. A fenntartó időnként elgondolkodhat -- főként szorult anyagi helyzetben --, hogy megér-e egy könyvtárlátogatás vagy -kölcsönzés ennyit vagy annyit (könyvtáros munkabére, rezsi, elmaradt haszon stb.) A válasz lehet igen vagy nem. Van, hogy az adott miliő megéri a befektetést. És az is megfontolandó, hogy egy belvárosi, illetve egy kevésbé frekventált helyen végzett kölcsönzés (egyébként ugyanolyan paraméterek között) közül -- ugyanolyan olvasói hasznot feltételezve -- az első lényegesen drágább. S vigyázzunk; mindezek csupán szempontok, nem értékítéletek. Kívánatos lenne elmélázni azon, hogy a rajtunk kívülálló közgazdasági összefüggések miatt gyorsan emelkedő árú teleken lévő könyvtárak milyen előre programozható(!) konfliktusoknak vannak kitéve a közeljövőben, és milyen megelőző hozzáállással lehet e feszültségeket a használók javára megoldani. (A könyvtári szolgáltatás imázsának radikális emelése, vagy a meglévő épület magas árából kevésbé drága telken kacsalábon forgó könyvtár építése?) Érdemes átgondolni, hogy a használói érdek hol és mennyi közpénzből szeretne leginkább könyvtárat látni. (MG)

25. kiadását érte meg április elején az ITTK Kutatási Jelentése, amely immár 5 éve színesíti az információs társadalommal foglalkozó hazai kiadványok palettáját. A legújabb Jelentés az információgazdaság, az IKT közoktatásba való integrációja, az e-kormányzat és a számítógépes játékpiac gazdaságtana témáiban válogatott és tett közzé elemzéseket. A lap hasábjain olvasható a GKI negyedéves gyorsjelentése az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások elterjedéséről és jövőjéről, melynek fókuszában ezúttal a pénzügyi szektor áll. A kiadvány bemutat egy, az ITTK műhelyében frissen elkészült tanulmányt, mely a 2003-as, több mint 4000 oktatási intézményt érintő, Országos Közoktatási Informatikai Felmérés tanulságait összegzi. A folyóirat rendszeresen foglalkozik az online kormányzat kérdéskörével, mely témában ezúttal ismertetésre kerül a TNS 2003-as nemzetközi kutatásának beszámolója. Az elektronikus kormányzáshoz kapcsolódik az Infonia Alapítvány tanulmánya is, amely a tudásmenedzsment használatának jelentőségét hangsúlyozza, és főbb feladatait mutatja be a kormányzati munkában. Az internet egyre tekintélyesebb helyet foglal el a szabadidő-eltöltésben és szórakozásban, amire egy mindinkább erősödő, komplex iparág épült. A lap két elemzésnek is nyilvánosságot ad, melyek a közelmúltban készültek a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem E-business Kutatóközpontjában a hálózati számítógépes játékok fejlődéséről, a játékgyártás és -értékesítés üzleti modelljeiről és szereplőiről. A kéthavonta megjelenő periodika alkalmanként 6-8 tanulmánya többségében frissen végzett empirikus kutatások eredményeit közvetíti az információs társadalom, az internet, az információ- és tudástechnológia és az informatikai-távközlési ipar különböző kurrens részkérdéseiről – valamint mindezek üzleti, politikai, társadalmi mozgásirányairól és hatáskövetkezményeiről. További információ kérhető a szeli.katalin@ittk.hu email címen.

Az informatikai együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kisegyházak és gyülekezetek képviselőivel.
-- A könyvtárak vitalitásának egyik mutatója, hogy mennyire képes kapcsolatot teremteni a helyi civil és egyéb csoportosulásokkal. Amennyiben az információszerzés terén mások megelőzik, pozíciójának romlását nehezebben akadályozhatja meg. Más persze a helyzet, ha a címben említett eMagyarország- pont könyvtárban található ;-) (MG)

Az új kísérlet a nem-szakember kutatók igényeinek kielégítésére készült Google- típusú keresést építi be információs szakemberek számára. A Factiva radikálisan megváltoztatta online szolgáltatását március végén, kétféle interfészt ajánlva fel a felhasználók két különböző típusa számára. A nem- szakemberek számára, akik gyorsan akarnak hozzáférni az információhoz, új kezdőlapot (Start Page) ajánl, míg az információs szakértők és tudományos kutatók, akik mélyebben akarnak beleásni a Factiva adatbázisaiba, most egy fejlettebb keresési (Advanced Search) interfészt választhatnak, ami a meglévő Factiva.com interfész módosított változata. A Factiva felmérése kimutatta, hogy a felhasználók bizonyos típusai „fogd és vidd” módon közelítenek az információhoz, míg mások kifinomult kereséseket és testreszabást akarnak. A cég szembekerült a ténnyel, hogy sok felhasználó egyre inkább a szabad webkereső oldalak – mint a Google és a Yahoo – által nyújtott szolgáltatásokat várja el. Így megadják ezt nekik, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Google az információelérésnek nem az a helye, amelyre bizalommal lehet üzleti döntéseket alapozni. A felhasználókat az első bejelentkezéskor felkérik országuk, iparáguk és funkciójuk megadására, és ennek felhasználásával a megfelelő híreket és legolvasottabb cikkeket teszik számukra a Start Page-re. Az Advanced Search képernyő jelentős fejlődés a jelenlegi Factiva.com interfészhez képest. Érthetőbbek az utasítások, a fő kereső szövegdoboz a képernyő tetejére került, és javult a keresési funkcionalitás. A Factiva az Alta Vista keresőmotort használja, amivel meg van elégedve.

Óriási ajándékcsomag hajózott Amerikából Budapestre tavaly ősszel; az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Kara egyedülálló könyvgyűjteménynek adhat otthont, amely nevét adományozójáról, William S. McGuire amerikai szociálpszichológusról kapta. A professzor a Yale Egyetem emeritus oktatója, a tudomány kiemelkedő képviselője. Neve világszerte ismert a szakemberek körében. - F: ápr. 7.

Az angol Strategy Analytics cég erre a következtetésre jutott egy nagyszabású európai felmérés során.

Az elektronikus információforrások folyamatos fejlődése és növekvő fontosságuk a könyvtári gyűjteményekben mind igazolhatatlanabbá teszik a katalógusokból való kihagyásukat. A katalogizálásukat elhatározó döntés pedig két lényeges problémát hoz magával. Egyrészt bizonyos mértékű változás áll be magának a katalógusnak a természetében, mely eddig azokról a dokumentumokról tájékoztatott, amelyek a könyvtár állományában, tulajdonában, fizikailag is a könyvtárban vannak, ezután pedig azokról, amelyekhez a könyvtár hozzáférést biztosít. Másrészt pedig egy sereg új kérdés merül fel: hogyan válasszuk ki a katalogizálandó forrásokat, hogyan katalogizáljuk azokat, milyen lesz a viszony, a kapcsolat a katalógus és az ilyen publikációk hozzáférését biztosító más eszközök között.

Néhány nappal ezelőtt a nagykanizsai képviselő-testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül újabb öt évre Czupi Gyulát, az eddigi igazgatót bízta meg a városi könyvtár vezetésével. Akikhez csupán ez a szűkszavú hír jutott el, joggal gondolhatták, ennél simább kinevezés nem is történhetett volna. Valójában azonban még a közgyűlés reggelén is igen rosszul állt Czupi szénája, akkor még nem sokan fogadtak volna a sikerére. - F: ápr. 6.

A RealNetworks internetes médiatársaság azt készíti elő, hogy egy éven belül elindítsa Európában is online zenei szolgáltatását, a 'Rhapsody'-t - közölte Rob Glasersaid, a cég vezérigazgatója. A társaság két hete nyert pert a Microsofttal szemben, ami jelentős mértékben felgyorsíthatja médialejátszójának alkalmazását.

A zenei iparág nemzetközi szervezetének, az IFPI-nek a felmérése szerint a zenei hanghordozók forgalma 2003-ban világszerte 7%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Ez három év alatt összesen 20%-os csökkenést jelent. - F: ápr. 8.

A Gmail, a Google kereső tervezett új levelezési programja amerikai adatvédelmi szakértők szerint alighanem sérti majd a magánszférát, mert minden egyes mailt elolvas egy automata, hogy a tartalomhoz illő reklámot mellékeljen hozzá.

A minap a Yahoo! éppen tőzsdés ügyleteivel hívta föl magára a figyelmet, de lényegesebb információ, hogy komolyan csúszik lefelé a látogatottsági statisztikában, míg a Google kereső, az újabb rivális támadások ellenére, tartja magát az első helyen.

A felvételire készülő diákok 88 százaléka, a középiskolai tanárok 94 százaléka használja az internetet - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat vizsgálataiból. A diákok 62 százaléka, a tanárok háromnegyede látogat rendszeresen legalább egy oktatási portált.

A 10 új csatlakozó állammal – a korábbi 11 helyett – már 20 nyelven kell az Európai Unió dokumentumait, közérdekű anyagait közzétenni. Számos hír beszámolt az eddigi elmaradásokról, a BBC azonban a jövőre vonatkozóan is bábeli zűrzavart sejt. - F: ápr. 8.

A New York állambeli Poughkeepsie-ben, a Vassar College könyvtárában szellemes megoldást találtak egy notórius rongáló megfékezésére. Az illető sebészi pontosságú műtétet hajtott végre nap mint nap az egyik közkedvelt napilapon. Ő az első oldalon rendszeresen megjelenő keresztrejtvényre utazott. Mivel a könyvtárosoknak sem kedvük, sem idejük nem volt naphosszat a cserepes páfrány mögött bujdokolva kémkedni az olvasók után, - ráadásul nem is volt cserepes páfrányuk - mást találtak ki. Szövegszerkesztő segítségével készítettek egy saját keresztrejtvényt, melynek meghatározásai és a megfejtések is egy dolgot sugalltak: a rejtvényrablás rossz dolog! A függőleges 9 meghatározása például: kiszakít, a megfejtés: kitép. A függőleges 14-nél azt kellett kitalálni, melyik az a nap, mikor a rejtvény már nem lesz kiborotválva az újságból. A megfejtés: ma. A rejtvényt az újságba illesztették, az eredeti rejtvény fölé, és kíváncsian várták, mi történik. És láss csodát! A házi keresztrejtvény eltűnt, ám az eredeti a helyén volt. És attól kezdve mindig ott is maradt. Ez pedig egy valódi könyvtári "sikersztori", mely arra indíthat bennünket, hogy hasonlóan szellemes, lélektani megoldásokat is alkalmazhatunk az olvasókkal való kapcsolattartásban.

A 70. IFLA (könyvtári információs világkongresszus) tanácskozás alcíme: Könyvtárak – az oktatás és a haladás eszközei. A konferenciát 2004. augusztus 22. és 27. között tartják Buenos Airesben (Argentína). (KultúrPont) Inf.: Asociación de Bibliotecarios Graduados de la República Argentina; Tucumán 1424, 8 piso Of. D C1050AAB, Buenos Aires, Argentina ifla2004secr@el-libro.com.ar link , tel.: +(54)(11)4371-5269, fax: +(54)(11) 4371-5269

A humor a vállalati hétköznapokban is hasznos lehet: összekovácsol, javítja a kommunikációt, és csökkenti a stresszt. A nagy multik közül némelyik már kacagtató trénereket is alkalmaz. - F: ápr. 7.

Meister Róbert mindent elolvasott helyettünk. 15 folyóiratból válogatta össze mindazt, ami a társadalomtudományi szövegek közül lényeges: az 1989-1999 közötti termés több mint 10 500 címre rúg. Az Erdélyi Magyar Adatbank újabb digitalizált fejezete Meister Róbert kolozsvári könyvtáros-bibliográfus munkája: A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája 1989- 1999 között. link - F: ápr. 6.

Nemzeti évfordulóink címmel kötetsorozatot indított a kulturális tárca. Az idei legfontosabb jubileumokat tartalmazó könyv tízezer példányban készült el, az iskolák, a könyvtárak, a múzeumok és a művelődési házak ingyen megkapják. - F: ápr. 10.