Az angol alsóház és számos európai ország illetve amerikai kormányhivatal állásfoglalása után az EU is elemzést készített a tudományos publikálás helyzetéről. A januárban elkészült -- belga professzor által vezényelt -- 110 tanulmány most került föl az EU honlapjára. Néhány fontosabb megállapítást tudunk itt idézni. -- Az STM (természettudomány, műszaki és orvostudományi) terület publikációs piacának nagyságrendje 7-11 milliárd dollár közt becsülhető (miközben az OECD-országok kutatási kiadásai megközelítik a 640 milliárdot). Az elmúlt 30 évben a tudományos folyóiratok ára folyamatosan emelkedett (a könyvtárak költségvetése pedig nem követte a tudományos kiadások növekedési ütemét). 1995 óta fokozódó mértékben jelen van a digitális kiadás: megjelentek a kiadói/terjesztői csomagok ('Big Deal'), amelyeket többnyire könyvtári konzorciumok szereznek meg. Tudományos oldalról elindult az open access (nyílt/ingyenes hozzáférés) mozgalma. A folyóiratok áremelkedésében meghatározó szerepet játszanak a profitorientált (PO) nagy kiadók, míg a non-profit kiadók (tudományos társaságok stb.) árai lényegesen szerényebb mértékben növekedtek. Egyértelmű összefüggés fedezhető fel a folyóirat minősége (melyet az impakt faktorral, hivatkozásokkal lehet mérni) és ára között (különösen a PO-kiadványoknál). A PO-kiadók piaci szegmense eléri a kiadók 20%-át, míg a könyvtári konzorciumok esetében a legnagyobb sem haladja meg a 2%-ot: ebből is adódik az utóbbiak alkupozíciójának gyengesége. A PO-folyóiratok magas ára következtében csökken ezek példányszáma, ami további áremeléshez vezet. Az EU-ban hátrányos az elektronikus (digitális) kiadványokat sújtó magas ÁFA, míg Amerikában ezek mentesek a forgalmi adótól. Három fizetési modell lehetséges a folyóirat-piacon: a szerző, a könyvtár vagy a konkrét olvasó fizet. Utóbbi még gyerekcipőben jár, de talán ez bizonyulhat perspektivikusnak (konkrét használat esetén fizet az olvasó vagy könyvtára, intézete). Fontos a JSTOR-típusú digitális folyóiratkönyvtárak európai elterjesztése illetve létrehozása. Summázat: minden eszközzel elő kell segíteni a tudományos információk széles körű terjedését, mert csak ez támogatja a versenyképes tudástársadalmat. (SP) - F: jún. 2.

Előző lapszámunkban tévesen közöltük a könyvtárhasználók számának csökkenését. A figyelmeztetést köszönjük! Helyesen: lakosságon belüli arányuk 1985 óta csökkent 17.7-ről 11.5%-ra. S ha már a témánál vagyunk, az idézett cikk egy másik adata: a könyvtárostól való segítségkérés az utóbbi 20 évben 57-ről 17%-ra csökkent. Szintén drasztikusan esett a hanganyagok helyben használata. Csökkent a rendezvény-látogatás. Az utóbbi öt évben növekedett a számítógép-használat (bár más források újabban e növekedés megtorpanását jelzik). Sajnos a virtuális könyvtárlátogatást, -használatot a felmérés nem említi a könyvtári szolgáltatások között.

Komolyan nőtt tavaly az internetelérések száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2006 első negyedévében már több mint egymillió előfizetés volt hazánkban. - F: jún. 6.,

A Robin Fraser és Jeremy Hope által kidolgozott koncepció a kerettervezés
hátrányait igyekszik kiküszöbölni: a tervezés nem lezárt években és keretekben
történik, hanem folytonosan, reagálva a piac gyors változásaira, lehetővé téve,
hogy a vállalat versenytársainál gyorsabban és jobban megfeleljen a
kihívásoknak. Ez az ún. gördülő tervezés (lásd erről a KIT-ben korábban
link ) amely negyedévente
folyamatosan vizsgálja felül az operatív terveit, maga előtt 'görgetve' 4-5 vagy
6 negyedévet. Ezáltal a cég középtávú tervei is állandó felülvizsgálat alatt
vannak, ha pedig a Kulcs Teljesítménymutatók (KPI) kiugróan nagy változást
mutatnak, akkor ez a stratégiai tervben is azonnal változásokat indukál. A
Beyond Budgeting-elmélet 12 -- részben régóta ismert -- alapelvre épül, amelyek
egymást kölcsönösen feltételezik. Oliver Greiner tanulmánya olyan módszert mutat
be, amely a 'vegytiszta' elmélet leghatásosabb radikális változtatásának (teljes
v. részleges lemondás a fix pénzügyi célértékek szükségességéről) megőrzését és
a vállalati implementációját a gyakorlatban is sikeressé teheti. - F: Greiner,
Oliver: A cél-, kontroll- és ösztönzési rendszerek újjáalakítása. A Beyond
Budgeting elméletek pragmatikus megközelítése.

(előzmény: link
Belső gyenge jelek: A legtöbb szervezetben vannak olyan munkatársak, akik rálátnak a perifériákra, de csak ritkán használják ki az ő tudásukat. 'A függetleneknek általában nincs könnyű dolguk, ha megpróbálják elmagyarázni ösztönös megérzéseiket a csúcsmenedzsereknek, akik általában utoljára tudnak meg mindent.' A Viagra vagy a penicillin feltalálásának esete során felfigyeltek a gyenge belső jelekre. A Bell Labs pedig a '70-es években tudatosan, a kor technikai kötöttségei nélkül képzelte el a jövő telefonját. Az eredmény: hangposta, hívásátirányítás, automata tárcsázás, hangutasítás funkcióinak kitalálása -- melyek azóta mindennaposakká váltak. A legtöbb menedzser ugyanis úgy érzi, hogy megfelelően átlátja a piac realitásait, azonban rendszerint inkább a jelenlegi ügyfélbázisra koncentrál ahelyett, hogy az összes potenciális ügyfél szélesebb bázisát tekintené. A felettesek beszéljenek beosztottaikkal, hallgassák figyelmesen, mit mondanak. Sokat tanulhatunk a panaszkodóktól (ki sem kell tennünk lábunkat az épületből, nem is kell hozzá drága kutatás) és az elpártolóktól. Kérdezzük meg magunktól is (no de őszintén!), hogy miért veszítjük el az ügyfeleinket. Tanulságos elmerengeni azon, hogy a hosszú távú veszélyek jellemzően inkább az olcsó termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló vállalatok felől érkeznek [a könyvtárosok az internetet és a keresőmotorokat bóvli játékszernek gondolták -- a tudasosan formált gyűjteményekben és a tudományos szintű feltárásban bízva -- MG]. Gondolkozzunk el azon, hogy a saját szakterületünkre újonnan belépve hogyan intéznénk támadást saját (mostani) szervezetünk ellen? (Ha kitaláltuk, készüljünk fel a támadás ellen, vagy saját magunk alkalmazzuk a potenciálisan veszélyes módszert.) (GE: Internetes üzleti modellekkel tegyék tönkre saját üzletágukat.) Milyen új technológiák változtathatják meg a játék menetét? Tanuljunk Darwintól: 'Nem a legerősebb fajok maradnak fenn, nem is a legintelligensebbek, hanem azok, amelyek leggyorsabban reagálnak a változásra.'

Közkönyvtári résztvevők is részt vettek a Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) 6. konferenciáján. (Szakkönyvtárak képviselői eddig is rendszeres résztvevők voltak, most a közkönyvtárosok száma is nőtt.) A rendezvény felvonultatta az (üzleti és állami) szolgáltatók, valamint a vállalati felhasználók képviselőit, de előadás hangzott el a speciális megoldás, az üzleti hírszerzés szakemberétől is. A záró kerekasztal-beszélgetés során a jelenlévõk az államigazgatási, közszolgálati adat- és információszolgáltatás átalakítását, illetve az érintett jogszabályok változtatását szorgalmazták. Az elhangzott prezentációk rövidesen elérhetők lesznek a MIBE megújult honlapján: link

Az Európai Unió az internet megjelenése óta azokat a meséket terjeszti, miszerint minden használó egyforma; a szakterületi információkhoz mindenkinek hozzá kell férnie; minden közvetítő -- mint a szolgáltató partnerek és információbrókerek -- felesleges; a hozzáférhetőség és a szabad hozzáférés dogmává vált. A használókat elárasztották nyers információval, amivel a többség -- rendszerismeret hiányában -- nem tudott mit kezdeni. Legfontosabb célnak a lakosság információval való elárasztását tűzték ki, nem törődve azzal, hogy a kedvezményezettek a rendszerek és a keresési módszerek ismerete nélkül ezeket az információkat aligha tudják céljaikra felhasználni. Komoly vakságra utal, ha a fuldoklónak tengernyi vizet kínálnak. Nos, tíz év multával az inga lassan a másik oldalra lendül. Ismét megkülönböztetik az embereknek általában, illetve a szakembereknek szánt információt, és védelmezni kezdik a minőségi információt. Lassan észreveszik, hogy a szűk keresztmetszetet az információ tudássá konvertálása és a konkrét probléma-megoldási képesség jelenti. Hogy ebből az információbrókerek profitálnak-e, vitatott marad: mert akkor is, ha világszerte nagy beszédeket tartanak a 'nyers információról', a hajlandóság, hogy fizessenek is érte, nem emelkedett. - Folytatás: A rövidesen megjelenő 'Információból üzleti érték' c. könyvben Gerhard K. Wagner írása: Az információbróker, mint közvetítő és tolmács -- Kihívások az EU információs kultúrájában.

A Symantec elindította a link oldalt, ahol egy adatlopás áldozatául esett családfő izgalmas kalandjai követhetők nyomon hétről-hétre.
- F: máj. 31.-- Múlt heti számunkban pr kapcsán esett szó margarinról és gólyalábról. A cél a fenti esetben is hasonló: a nemhasználók közötti, szokatlan helyzetben való márkaépítés, illetve ügyféltoborzás, közben az innovatív imázs erősítése. Ennek ellentéte a korábbi 'cipőt a cipőboltból', vagy 'könyvkölcsönzés a könyvtárból' attitűd (mely ugyan igaz, de cselekvésre késztetése gyakorlatilag nulla). (MG)

A 85 oldalas kormányprogramban (Új Magyarország - Szabadság és szolidaritás) a 37-38. oldal foglalkozik az informatikával: 'Informatika - az "intelligens infrastruktúra" fejlesztése' c. fejezet. Konkrétan a következőket állítja a program:
- 2010-ig minden településen elérhető áron lesz szélessávú internet,
- folytatódik a Közháló program,
- biztosítják a távmunka-végzés feltételeit,
- szoftverek az oktatásban, a fiataloknak (tanuláshoz, munkához, magánélethez),
- elektronikus tananyagok egységes magyar és európai piacának elősegítése,
- a Jövő Házának bekapcsolása a hasonló oktatási és tudományos technológiai központok nemzetközi hálózatába,
- digitális írástudás program időseknek, alacsony iskolai végzettségűeknek, kistelepülésen élőknek, fogyatékkal élőknek, nőknek (cél az átlagos európai digitális írástudás elérése),
- szélessávú tartalommal foglalkozó vállalkozások és üzleti tartalmak létrehozásának ösztönzése, a Nemzeti Digitális Adattár és a Nemzeti Audiovizuális Archívum fejlesztésének folytatása,
- 2010-ig minden könyvtárban és iskolában hozzáférhető digitális tartalmak. - F: jún 5.

Hogy a könyveknek különleges varázsuk van, bizonyítja az a kiállítás is, amelyet a napokban szervezett a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Különgyűjtemény Osztálya. A Homo scribens: emlékezéskultúra és íráshasználati szokások a XVI--XVIII. században címmel megrendezett könyvtárlaton az erdélyi magyar kulturális örökség mintegy ötvenhárom rendkívül értékes darabját tekinthetik meg június 2-ig az érdeklődők. A kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros szervezte, akitől megtudtuk, hogy az utókor számára fennmaradt, és évszázadok óta féltve őrzött írásos emlékeket három nagy egység szerint csoportosították. Az elsőbe kerültek a krónikák, naplók, a másodikba az erdélyi emlékirat irodalom klasszikusainak a művei, a harmadikba pedig a kalendáriumok. A kiállított alkotások között megtalálhatjuk Toldalaghi Mihály követségi naplóját és jelentéseit Bethlen Gáborhoz, Szalárdy János Várad ostromát, Rosnyai Dávid diáriumát, Thököly Imre naplóját, Inczédi József emlékiratát, Bornemissza Anna gazdasági naplóját, továbbá Kemény János, Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Bethlen Kata, Bod Péter históriáit, önéletrajzi írásait, illetve közel húsz kalendáriumot, eredeti metszeteket. - F: jún. 1.

Hazánkban egyre nagyobb divatja van a könyvgyűjtésnek és a bibliofíliának, az antikváriumokban a szerény értékű darabok mellett egyre fontosabb szerepet kapnak az igazi ritkaságok. A könyvaukciók előzményeiről dr. Pogány Györggyel, az ELTE könyvtártudományi tanszékének tanárával beszélgettünk. -- Mi különböztet meg egy bibliofil kiadást egy hagyományostól?
-- Egy könyvet általában több tényező tesz értékessé, a definíciós nehézségek ellenére azonban létezik egy biztos fogódzó: az egyediség. Ahogyan a többi gyűjtési tárgy esetében, a könyveknél is a ritka, különleges példányok drágábbak, ennek pedig már számos összetevője van. Ilyen például a tipográfus vagy könyvkötő iparművész személye, illetőleg az illusztrációk jellege és minősége, a rézmetszetek vagy rézkarcok száma. A raritások különösen értékes darabjai közé tartoznak természetesen a kézzel írott, a nyomtatás korszaka előtti könyvek, ugyanígy egy-egy nyomtatott példány is értéke többszörösét érheti el, ereklyévé válhat, ha híres személy volt a tulajdonosa. A possessori, vagyis tulajdonosi bejegyzések ugyancsak egyedivé tesznek egy könyvet... - F: jún. 3.,

A budapesti Egyetemi Könyvtár kódextárából származó anyag dióhéjban mutatja be az európai írásbeliség mintegy tizennégy évszázadát reprezentáló kultúrkincset. A felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs színvonalas kiállításával a könyvtár a kibernetika korában is törekszik a kéziratok egykori jelentőségéhez méltó bemutatásra. A kiállítás a könyvtár birtokában lévő kódexgyűjtemény egészéből válogat, annak tematikus áttekintésére vállalkozik. - F: máj. 31.

Az adókedvezmények megnyirbálását részben a cégek adó- és járulékmentes kifizetéseinek további korlátozásával oldaná meg a kormány a Napi Gazdaság információi szerint. A társaságok jelenleg viszonylag sok címen és különböző szabályok szerint egészíthetik ki munkavállalóik jövedelmét. A rendszer ésszerűsítésének valószínűleg áldozatul esik majd a biztosítások mai, korlát nélküli kedvezményezettsége és a közszolgálati dolgozók ruhapénze. Az sem zárható azonban ki, hogy az összes tételt egyetlen 'kalap alá' söpörnék be. - F: jún. 6.,

Megvitatásra közzéteszi reformterveit az Akadémia elnöksége: a kutatóhelyek vezetésére nemzetközi pályázatot írnak ki, és az elképzelések között szerepel a kutatói életpályamodell fejlesztése is. - F: jún. 6.

A Nemzetközi Szabadalmi Szervezet közzétette a 2005-ös év legtöbb szabadalmat begyűjtő cégeinek 300-as rangsorát. Az első 10-et emeljük ki: IBM (2911), Hitachi (1918), Canon (1875), Matsusitha Electric (1813), HP (1808), Samsung (1641), Micron (1561), Intel (1549), Siemens (1345), Toshiba (1338). Számítógépeket, kommunikációs eszközöket gyártó cégek -- főleg Amerikából és Kelet-Ázsiából. Köztük egy európai, a Siemens. A Philips 15.-ik (794), a Bosch 17.-ik (756). A Microsoft 19.-ik (750). Ezzel a mértékkel a legtekintélyesebb egyetem -- egyben az első non-profit szervezet -- a University of California (46.-ik 388 szabadalommal). (ref.: SP) - F: máj. 31.

Példátlanul sok számítógép vásárlására írt ki gigatendert a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó központi közbeszerző május végén, ám a 4-6 milliárdos tender speciális feltételei - az informatikai lobbi heves tiltakozása ellenére - néhány esélyes versenyzőre szűkítették a mezőnyt. A közbeszerző az Index kérdéseire sem válaszolt, de végül váratlanul visszavonta az eljárást, és újat írt ki. A csütörtökön lezárult verseny így némileg kiegyensúlyozottabbá vált, összesen 15 százalékot spórolt az államigazgatásnak a második kiírás. (Index) - F: jún. 2.

Tavaly globális szinten 0,56 százalékkal nőttek a napilap-eladások, az utóbbi 5 évben pedig 6 százalékos volt a bővülés - derül ki a World Association of Newspapers jelentéséből. Naponta 439 millió újságot vesznek meg, ingyenes újságból pedig 25 millió fogy naponta. Az ingyenes lapokat is figyelembe vevő statisztika szerint 1,21 százalékkal több újság fogyott 2005-ben, mint egy évvel korábban, ötéves összehasonlításban pedig 7,8 százalékos volt a bővülés. Magyarországon 12,31 százalékos visszaesés történt 2001 és 2005 között - ez a legnagyobb európai csökkenés. - F: jún. 7.

A vezető üzleti intelligencia szállító SAS bejelentette, hogy a Google céggel együtt kidolgozott egy új technológiát, amellyel a vállalatok a Google keresőjét használva adatokat, elemzéseket és kimutatásokat kérdezhetnek le. - F: máj. 29.

A kontinens versenyképességének tartós csökkenésére hívja fel a figyelmet az Európai Unió új információs társadalom stratégiájához kapcsolódó éves jelentése. Ezzel összhangban kevesli az IKT kutatás és fejlesztés ösztönzésének területén megtett lépéseket. A májusban nyilvánosságra hozott dokumentum az Unió versenyképességének növelését kitűző Lisszaboni Stratégia megújítását célzó i2010 stratégia keretében megtett jelentősebb eredményeket tekinti át, egyben az uniós főigazgatóság legfontosabb célkitűzéseinek megvalósulását is értékeli. Nyilatkozatában aggasztónak nevezte Viviane Reding, az Európai Unió Információs Társadalom és Médiaügyekért felelős biztosa, hogy a kontinens az IKT-ban rejlő lehetőségek kihasználását tekintve továbbra is csak a versenytársak mögött kullog, miközben mindössze fele annyit költ a területhez kapcsolódó kutatásokra, mint az Egyesült Államok. Míg Kína az elmúlt években a világ legnagyobb IKT exportőrévé nőtte ki magát (2003-ban megelőzte Japánt, majd 2004-ben átvette a vezetést az Egyesült Államoktól), addig Európa a nemzetközi versenyben jelentősen elmaradt. A biztos szomorú helyzetértékeléséhez egy megdöbbentő adatot is hozzátett: az IKT jelenleg kisebb részben járul hozzá az Unió termelékenységének növekedéséhez, mint 10 évvel ezelőtt. - F: jún. 1.

A We Feel Fine projekt létrehozói kíváncsiak, mit éreznek nap mint nap az interneten szörfözők és a bloggerek. Ennek szondázására elkészítettek egy weboldalt, amely automatikusan megkeresi és regisztrálja az ilyen tartalmú mondatokat a hálón. - F: máj. 31.

Majd két hónappal azután, hogy öt nagy hollywoodi stúdió megkezdte filmjei interneten való értékesítését, most a Disney is úgy döntött, hogy beszáll az online forgalmazás üzletágba. - F: jún. 2.

A filmes iparág fő képviselői, az internet-szolgáltatók és a telekommunikációs szektor jelentősebb résztvevői aláírták az Európai Film Online Chartát a Cannes-i Fesztiválon. Ez a charta a világon elsőként, online szolgáltatókon keresztül segít a filmes iparág fellendülésében. Az aláírók célja az európai filmek online népszerűsítése, felhasználó-barát online szolgáltatások kialakítása, a szerzői joggal védett alkotások megfelelő védelme, továbbá a kalózkodás csökkentése a filmek legális internetes terjesztésével. - F: jún. 2.

Emléktáblát avatnak csütörtökön Londonban Gábor Dénesnek, a holográfia Nobel-díjas feltalálójának. A magyar fizikusnak, aki 1934-ben költözött Nagy-Britanniába, az angol tudományos és kulturális örökséget ápoló hatóság, az English Heritage adományozta az úgynevezett Kék Táblát. - F: jún. 1.

Magyarországon egyedülálló szolgáltatást kínál a Pannon június 1-jétől. A mobilszolgáltató az IQ-Med Kft-vel együttműködve mobiltelefonon elérhető életmód és egészségügyi információs szolgáltatást vezet be. A pannonos W@P Linkek menüpontjában elérhető rendszer ismeretterjesztő, felvilágosító tartalmak és részletes egészségügyi adatbázisok mellett az egyéni egészségi állapothoz kötődő interaktív és multimédiás szolgáltatásokat is kínál. - F: jún. 1.

A Magyar Természetbarát Szövetség a túrázás, a természetjárás interaktív népszerűsítésére az Arcus Interactive Group tagját, a red-stars Rt.-t kérte fel. Májusban elkészült weboldaluk célja, hogy közelebb hozza a túrázás élményét, felkeltse a természetjárás iránti igényt, főként a fiatalok körében. - F: jún. 6.

Az utazási betegségekről, a lehetséges fertőzések elleni védőoltásokról tájékoztató új honlapot indított az Egészséges Ifjúságért Alapítvány - hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A már feltöltött link weboldalon hasznos egészségvédő információkat találhat az élményre és nem kockázatos kalandokra vágyó utazó. A felmérések szerint a hazai lakosság 33 százaléka szokott külföldre utazni, ám csak töredékük tájékozódik a különféle kontinensek, régiók, vidékek fertőzési veszélyeiről útnak indulás előtt. A felkészülők többsége inkább az egzotikus országok kockázataitól tart, a keleti, déli szomszédainkhoz utazók általában teljesen gyanútlanok. Holott a Földközi tenger partvidékén az átlagosnál jóval nagyobb fenyegetettséget jelent például a hepatitisz A és/vagy B fertőzés - mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Nemzetközi Oltóközpont vezetője. - F: jún. 1.

Nyakunkon a nyár. Úton, sínen, vízen vagy levegőben szokásunk, igényünk és
pénztárcánk vastagsága szerint elindulunk üdülni -- talán csak egy dolog a közös
bennünk: hogy elmaradhatatlan kellékünk a mobiltelefon, amely, ha lehet, már
harmadik generációs. Összeállításunkban azt próbáltuk meg feltérképezni, hogy
mely szolgáltatóknál és mely országokban milyen mobilkommunikációs lehetőségek
várnak a külföldön nyaralókra. - F: jún. 4.

Miközben az informatikai híreket közreadó weboldalak száma talán már több is, mint kellene, kevés rajtuk a hazai ICT-vállalkozásokról szóló hír, a cégek -- különösen a kkv-k -- megdöbbentően kevés információt 'sugároznak szét' a nagyvilágba az itthon elért eredményekről, bevezetésekről, fejlesztésekről. Az infrastruktúra- és eszközgyártók gyakrabban, ám az üzleti megoldások, alkalmazások gyártóinak, forgalmazóinak csupán töredéke jelenik meg az online médiában. Az pedig, hogy hirdessék is eredményeiket ezeken az oldalakon, végképp reménytelen várakozás, inkább csak a világcégek vannak jelen hellyel-közzel... - F: jún. 4.