Egyre gyakoribb, hogy egy magára valamit is adó nyilvános könyvtár legalább egy, de sok esetben 5-6 bloggal is szélesíti a kommunikációs csatornát. A chat és az instant messaging rendszerek (MSN, Skype, AOL stb.) mellett e blogok forgalma is növekszik. Ha a chat a rövid távú, az email a hosszú távú, akkor a blog a közép távú üzenetváltás eszköze. A külső mellett a szakmán belüli kommunikációhoz is kiváló eszköz a blog. E műfaj Nyugaton gyakorlatilag teljesen kiszorította a levelezőlistákat (ezeket meghagyták a komoly szakmai kérdéseknek, amelyeknek nem baj, ha a háttérben maradnak, pl. az új generációs OPAC-ok kérdése). Számos egyéb előnye mellett ugyanis a blogokól származó információáradat sokkal könnyebben szűrhető, kezelhető, és rugalmasabb a visszacsatolás is: ha nagyon ellenkező álláspontot képviselünk, akkor nem muszáj az olvasott blogot ott helyben letámadni, hanem higgadtan, érvekkel alátámasztva a sajátunkon is meg tudjuk fogalmazni azt. Motivációs hatása is erős: milyen pozíciót szerez a figyelemgazdaságban.
A könyvtáros blogok témakörei:
- intézmény / szervezet életét bemutató (könyvtár-énblogok, benne események, ajánlók stb.),
- ismeretterjesztő (akár a könyvtár saját állományából dolgozva, akár más -- idegennyelvű vagy alig látogatott, de érdekes -- blogokról gyűjtve az információkat),
- technikai, oktató (pl. OPAC-ok fejlesztése, a web2 alkalmazása, egyéb megoldások stb.) stb.
Magyarországon sajnálatosan kevés könyvtári blog született eddig. A legrégebbi a link , tulajdonosa, Sorsha, a volt sesblogon (ma Kispad) is írt egy hónapig, vendégmunkási minőségben (link ). Továbbiak a link (tulajdonos: Lilos), a link , valamint eleddig a link (tulajdonos: Takács Dániel), amely a közelmúltban a link -ra költözött (egyelőre a link -n érhető el). A link a fentebb leírt nyugati mintát követve -- de azt nem utánozva -- hoz létre egy könyvtári blogközpontot, ahol a blogtulajdonosok a saját érdeklődési körüket mutathatják be, vitathatják meg.

Az Econet.hu Informatikai NyRt. a jövőben a befektetők korábbinál jobb informálása érdekében nemcsak weboldalán (link ) tesz közzé az információkat, hanem egy innen elérhető blogon (econet.freeblog.hu) keresztül is -- közölte a társaság csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. - F: okt. 20.

A korábbi könyvtári szerzeményezés egyértelműen biztonságra törekedett: ami érdemi kiadványnak tűnt, azt igyekeztek beszerezni; az irántuk megnyilvánuló igények léte vagy nemléte másodlagosnak tűnt. Mintha ezt a megközelítést érdemes volna revideálni, hiszen az utóbbi évek-évtizedek (angol) könyvei nagy biztonsággal bármikor megvásárolhatók. Ráadásul a korábbi évek könyveinek ára elég tetemesen csökken, tehát ha akkor veszi meg a könyvtár, amikor konkrét igény mutatkozik ('just in time'), akkor legtöbbször pénzt is takaríthat meg (az Amazon és a többiek szállítási gyorsasága is vitán felüli). Ez persze rövid távú előnyt jelenthet, mert ennek a megközelítésnek a hosszabb távú következménye az lehet, hogy a kiadók csökkentik a megjelentetésre szánt kiadványok választékát és példányszámát. A könyvtárak az internetes antikvár könyvvásárlás révén gyorsan és előnyösen hozhatnak létre új profilú gyűjteményrészeket, továbbá pótolhatják a valamilyen okból elveszett/elhasználódott példányokat. (A következő fokozat az lesz, ha a könyvtárak azt sugallják a szállítóknak, hogy e-könyvekkel elégítsék ki az igényeket). A könyvtárközi kölcsönzés árainak meredek emelkedését is ki lehet védeni bizonyos esetekben olcsó antikvár példányok beszerzésével. Különösen érdekes e szempontból, hogy az OCLC a WorldCat adatbázist 2005 elején összekötötte az Alibris nevű könyvkereskedő cég keresőfelületének 50 milliós választékával. - F: Holley--Ankem: The effect of the Internet on the out-of-print book market: Implications for libraries. In: Library Collections, Acqusitions & Technical Services 2005/2.

A Tihanyban zajló Internet Hungary 2006 konferencia szerdai programjai sorában többek közt a 'Civilek a hírgyártásban' elnevezéssel rendeztek fórumot. Vince Mátyás (MTI) kiemelte, hogy az interneten olvasható blogokat -- vagyis folyamatosan vezetett szubjektív naplókat és kommentárokat -- már most is pásztázzák, megvizsgálva, van-e a bennük közölteknek hírértéke, de szerinte a jövőben 'a lehetséges szakértők körébe bejön majd a blogíró is'. Megjegyezte: még nem tartunk ott, mint Amerika, de szerinte eljutunk oda, hogy lassan erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy 'kvázi plusz tudósítóink legyenek a blogolók személyében'. Weyer Balázs, az Origo internetes újság főszerkesztője csatlakozva Vince Mátyáshoz szintén azt hangsúlyozta: a blogírás új lehetőség arra, hogy valaki 'szakértővé építse fel magát'. - F: okt. 19.

Folytatva link heti anyagunkat...
Adatok, arányok: a heti 2x2 órás időszakban 50-54 beiratkozott olvasónk volt (beiratkozott olvasó az, aki könyvet kölcsönöz). 2005-ben ez a szám háromszorosára nőtt, és háromszor több lett a 14 éven aluli is. Kb. minden tizedik lakos olvasó. 2005-ben 1100 kötetet kölcsönöztek. 3340 fő látogató volt (aki pl. 'csak' könyvtári foglalkozáson vesz részt, turista, fénymásoltat, netez stb.); napi 15-16-an. Sokan jönnek állást keresni a neten, főképp a 40-50 év körüli nők. Ők azok, akiknek a keresésben segíteni kell, mert nem ismerik a gépet. Időszakonként, ha az iskolában felnőtteknek számítógépes tanfolyam indul, gyakorolni is betérnek. A középiskolások házi feladathoz, szorgalmihoz keresnek a neten anyagot. A játékprogramoknak kénytelen voltam elejét venni, mert kezdetben a járatlan gyerekek sok galibát okoztak a gépeken, így csak felnőtt kísérővel vagy 7-8. osztályosokat engedek játszani. Ugyanakkor esténként Honfoglaló derby-ket tartunk, én is szeretek velük játszani.
Gyerekfoglalkozások nincsenek, megfelelő asztal és szék híján. De az alsó tagozatosok átjönnek könyvtári órára és szorgalmi feladatok közös megoldására, és itt készülnek tanulmányi versenyekre is.
Elkezdtem gyűjteni a Bakonybélre vonatkozó cikkeket, tanulmányokat, külön gyűjtöm a Naplóban megjelent írásokat. A diákoktól elkérem helyi vonatkozású dolgozataikat.
Bakonybélnek nincs könyvesboltja. Ezért meghirdettük és egyre gyakoribb, hogy az interneten a könyvtáron keresztül rendelünk könyveket magáncélra. Segítek megkeresni a legkedvezőbb ajánlatot, s több rendelés esetén a házhozszállítás is ingyenes. Először a Könyvklubhoz csatlakoztunk, majd annak halódásával a bookline-ra, Alexandrára és a kiadókra tértünk át. Most azon kell törnünk a fejünket, mivel tudunk többet, jobbat szolgáltatni, hogy a látogatottság ne stagnáljon.
Legalább még két számítógépre lenne szükségünk, készletnyilvántartó és kölcsönző szoftvert kellene vásárolnunk. Jó lenne egy fax, hiszen ez sincs a faluban, két normális hangfal, hogy beindíthassuk a zenei klubot, kellene egy szkenner és egy színes nyomtató. - F: Felföldi Andrea előadásából (2006. okt. 11.)

Az e-Magyar pontok révén mintegy 350.000 erdélyi magyar számára vált lehetővé az internetes kommunikáció. A lakosság által ingyenesen és könnyen elérhető, kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internethozzáférési pontok sok települést kapcsoltak rá a világhálóra. 2006-ban újabb 78 e-Magyar pont létrehozását támogatta a Progress Alapítvány, a HargitaHáló mellett újabb három Hálót is kialakítanak. A romániai magyar közösségek 2003-tól pályázhatnak informatikai fejlesztésekre. 2005-ben 89 e-Magyar pont jött létre. Ez helyszínenként egy, illetve két számítógépet, egy nyomtatót, illetve internetkapcsolatot jelent. A támogatásnak köszönhetően 41 tartalomfejlesztési projekt is született, tizenkét kolozsvári könyvtár együttműködésével pedig elindult az Erdélyi Közös Könyvtárkatalógus - EKKA (link További részletek: link . - F: okt. 20.

... A leginkább drámai megoldást Pennsylvaniában és Missouri államban vezették be: itt olyan tájékoztató pultot alakítottak ki, ahol általános információszolgáltatás folyik, kölcsönöznek, tájékoztatnak, és alapvető informatikai segítséget is nyújtanak. A pultnál átlagos könyvtárosok vagy segítő hallgatók végzik a munkát, de a használók személyes konzultációt is kérhetnek egy-egy különleges témában a könyvtárostól, akinek arra megfelelő forráslistával kell készülnie. Újdonság az is, hogy egyre több könyvtár kínál a hét minden napján 24 órás online referenszszolgáltatást a használók nagy megelégedésére. Hasonló szolgáltatást alakított ki az OCLC Online Computer Library és a Library of Congress is. A Question Point elnevezésű szolgáltatás online segítséget nyújt a különböző referenszkérdésekhez, mégpedig úgy, hogy azon települések könyvtárosai szolgálják ki a felhasználókat, ahol éppen munkaidő (értsd nappal) van, így tehát kiküszöbölik az időzónák közötti eltérésekből adódó problémákat. A Floridai Egyetem nemrégiben bevezetett szolgáltatása pedig a hagyományos tájékoztató szolgálatot egészíti ki külső, az egyetem egész területéről elérhető mobil tájékoztató helyekkel, ahol laptopok és a drót nélküli technológia segítségével kaphatnak segítséget a felhasználók. Más intézmények ebédlőkben, hallgatói központokban alakítanak ki referenszpultokat. Olyan egyetem is van, ahol a könyvtáros laptoppal a kezében sétálgat azokon a helyeken, ahol a diákok tanulnak, s kérdezgeti őket, hogy szükségük van-e segítségre, vagy egyszerűen csak beköltöznek a tanszékekre a munkaidő tartamára, s ott segítenek. Ez utóbbi megoldás segíti a könyvtár és a tanszékek közötti együttműködést. - F: Hisle: Reference questions in the library of the future.

Előző lapszámunkban a HírTV téves adatot tartalmazó tudósítása alapján közölt hírünkre reagált Nagy Attila: 'A helyes adat: a 18-29 évesek 28,5%-a még sohasem volt egyetlen könyvtárnak sem beiratkozott olvasója! (Saját bevallásuk szerint!) A tanulmány a Könyvtári Figyelő 2006/4-es számában lesz olvasható. Egyébként előadásom középpontja a gyermek és iskolai könyvtárak védelméről, azok indokolatlanul, megengedhetetlenül legyengített állapotáról szólt. Az okok természetesen a szülői példamutatástól a pedagógusképzés tartalmáig rendkívül szerteágazóak.' A Népszabadság 2006. okt. 11-én megjelent, a KIT-ben már korábban hivatkozott cikke link tartalmaz egy hasábdiagramot, melyből -- többek között -- ez az adat ugyancsak pontosan leolvasható. Egy KIT-olvasó hozzánk eljuttatott kérdésére Nagy Attilától megtudtuk: az adat országosan reprezentatív kérdőíves vizsgálaton alapul, melynek módszertani ismérveit a szociológia módszertani kézikönyvei tartalmazzák. (MG)

- A francia ifjúsági közkönyvtárakba (melyek a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzatokhoz tartoznak) 6 hónapos kortól 'járhatnak' az 'olvasók'. Természetesen a gyerekeket felnőttek kísérik, és az ő közvetítésükkel ismerkednek meg a könyvekkel, albumokkal, vagy hallgatnak cd-t, néznek videót. A szülők köcsönözhetnek részükre. A beiratkozás ingyenes, születési bizonyítványt kell csak felmutatni. - F: Grebot Ágnes (Franciaország) - A somorjai (Szlovákia) Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár: óvodai csoportok (általában inkább a szlovák óvodások) gyakori látogatói könyvtárunknak. Jövetelük nem tervezett vagy előre bejelentett, inkább 'időjárásfüggő'. Ha a könyvtár környékén sétálnak, betérnek hozzánk. De jönnek szülőkkel és nagyobb testvérrel is. A szolgálatban lévő könyvtáros körbevezeti őket, az olvasóteremben meghallgatnak egy mesét vagy rajzolnak, játszanak, kifestőket színezhetnek, leporellókat nézegethetnek, de szívesen szerepelnek is, szavalnak, énekelnek. Van játszósarok, apró székekkel és asztallal. Elvileg beiratkozhatnának a könyvtárba, de általában a szülő vagy a nagyobb testvér a könyvtárunk tagja, és ő kölcsönöz a részükre. Játékkölcsönzéssel nem foglalkozunk. - F: Bereck Zsuzsanna (Somorja, Szlovákia)

A város egyik legmagasabb rendű kitüntetését, rendhagyó módon, idén két esetben ítélte oda Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése. Dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Csabai Kolbászfesztivál kitalálója és főszervezője a városházán tegnap vehette át Vantara Gyula polgármestertől a Békéscsabáért kitüntetést. 'Dr. Ambrus Zoltán nemcsak a szűk szakmai, kulturális területen, hanem a város életének több területén alkotott maradandó értéket. Több nemzetközi, országos és megyei kulturális rendezvény szervezője, kezdeményezője -- például a nemzetközi bábfesztivál, az országos amatőr filmszemle, a grafikai biennálé, könyves ünnepek és a kolbászfesztivál --, amelyek mind Békéscsaba és Békés megye hírét növelték' -- méltatta Vantara Gyula polgármester a kitüntetettet. - F: okt. 19.

A kiküldött levelek 11%-a minden általunk ismert címről visszajött, ezeket a kölcsönzéseket jelenleg behajthatatlanként tartjuk nyilván (ez a visszavárt könyvek 12%-át jelenti). A vidéki olvasóinkra is gondolva felajánlottuk, hogy a dokumentumok postai úton is visszaküldhetőek. Az érintettek 20%-a élt is ezzel a lehetőséggel. Mód volt arra is, hogy az elveszett könyveket másik példánnyal pótolják olvasóink (eddig 23 mű esetében került erre sor). A Megbocsátás Hete a régi tartozások felszámolása, rendezése szempontjából sikeresen zárult, a visszakért könyvek 17%-a ismét könyvtárunkban van. Voltak olvasóink, akik ráadásul saját tulajdonban lévő, nem használt könyveiket is nekünk ajándékozták (15 dokumentumot kaptunk). Érdekességek:
- Egy dokumentumot olyan olvasótól kaptunk vissza, akinek korábban behajthatatlanként visszajött a levele.
- Kiskunhalasra küldtük el a felszólítást, és három hét múlva a könyveket Győrben adták postára.
- Akadt olyan olvasónk, aki mind a BME könyvtárának, mind az OMIKK-nak tartozott könyvekkel. (Melyeket a könyvtárak egyesítése előtt kölcsönzött ki.)
- Egy könyvben ott maradt az olvasó kölcsönzőjegye, kölcsönzési bizonylata, és az egyik néhány éve küldött felszólítás is!
- Bár az akciót szeptember 16-án indítottuk, és ez a dátum minden levélben fel volt tüntetve, egy héttel hamarabb már kaptunk vissza könyveket.
- Több olvasó azonnal újra beiratkozott a könyvtárba.
- Egy olvasónk a könyvtártól két kilométerre lévő postán adta fel az ajánlott küldeményét.
- Több könyv érkezett vissza a meghirdetett határidő utolsó napján gyorsfutárral. - F: okt. 20.

A termékinnovációk sikeres 'levezénylése' jelenti napjainkban a vállalatok számára az egyik legnagyobb feladatot, hiszen a legtöbb iparágban csak folyamatosan kiváló termékekkel biztosítható hosszú távon a jövedelmezőség és a piaci siker. 'Mégis azt látjuk, hogy a vállalatok anélkül indítanak fejlesztési projekteket, hogy meggyőződnének azok megvalósíthatóságáról, a szükséges erőforrások rendelkezésre állásáról. Az sem ritka, hogy a kutatók munkaidejük jelentős részében saját 'hobbi-projektjeikkel' foglakoznak, amelyek általában nem illeszkednek a vállalat stratégiájához, sőt néha vezetői jóváhagyással sem rendelkeznek. Gyakori probléma, hogy a termékfejlesztési projektek nem a piaci igényekhez igazodva indulnak. Emiatt nem állítják le időben a sikertelen projekteket, és olyan termékek kerülnek a piacra, amelyet a vevők valójában nem értékelnek' -- mutat rá a Horváth & Partners csoport tavaly végzett felmérése.
... A magas kutatási-fejlesztési költségkeretek ellenére számos vállalatnál nincs a folyamatok eredményességének, hatékonyságának figyelésére alkalmas kontrollrendszer. Emiatt a vállalat vezetőinek sincs pontos információja arról, hogy mely projektek kerülnek többe a vállalatnak, mint amennyit a piac még hajlandó megfizetni. A célköltség-számítás eszközt ad a vállalat kezébe, hogy még a korai fejlesztési szakaszban elvégezze ezt a kalkulációt. A tervezett innováció releváns funkcionalitása alapján elkészíthető az előzetes költségszámítás, és amennyiben szükséges, már a kezdeti szakaszban elvégezhető a komponensek listájának, illetve a termék funkcionalitásának újragondolása. - F. okt. 20.

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata 28 millió forintot kapott az AVOP 3.4.1-es program keretében, mely összegből a település központjában található közösségi épületegyüttest újította fel. A projekt megvalósulásával fejlődött a közkönyvtári szolgáltatás, emellett egy olyan épület áll a település lakosságának rendelkezésére, amely megfelelő helyet biztosít a nagyközségben működő civil szervezeteknek. A helyszín alkalmas közösségi rendezvények megtartására, valamint létrehoztak egy informatikai centrumot is. - F: okt. 18.

A Microsoft a Live Book Search szolgáltatás részére több millió könyv digitalizásával bízta meg a nagysebességű szkennereiről és írásfelismerő szoftvereiről ismert Kirtas Technologies céget. A szoftveróriás közleménye szerint a partnercéggel való együttműködésnek köszönhetően jelentős mennyiséget fognak majd digitalizáni rövid idő alatt, ugyanis a Kirtas kifejlesztett egy olyan robotszkennert, amely óránként 2400 oldal feldolgozására képes. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kötet rögzítését hozzávetőlegesen nyolc perc alatt elvégzi a rendszer. A Microsoft különböző bibliotékák anyagait digitalizálná, az online adatbank létrehozása ügyében pedig együttműködik a vállalat többek között a brit Királyi Könyvtárral, valamint a torontói és kaliforniai egyetemekkel. A napokban a szoftveróriás megállapodott a Ithacai-i Cornell University-vel is archívumának feldolgozásáról. A Live Book Search-el a Microsoft mintegy a Google Print Library projektje számára teremt konkurenciát, mivel a keresőóriás szintén egy hatalmas internetes könyvtár létrehozásán fáradozik. - F: okt. 18.

Hollywoodi sztárok és énekesnők állnak annak a listának az élén, amelyet a leggyakrabban félregépelt keresésekből állított össze a Yahoo. A második legnagyobb keresőt üzemeltető cég Buzz nevű blogján közzétett lista szerint Rachael Ray amerikai sztárszakács nevét írják le a legtöbb esetben helytelenül az internetezők. A konyhaművészt Scarlett Johansson színésznő és az Evanescence együttes követi. A listán szerepelnek még többek között Barbra Streisand, Jaime Pressley és Eva Mendes színésznők, valamint Britney Spears énekesnő. - F: okt. 17.

A Magyar Köztársaság elnöke -- az oktatási és kulturális miniszter előterjesztésére -- kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar
Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta:
- Hugai Tibornénak, a Pest Megyei Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének, Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta:
- Fülöp Katalinnak, a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola könyvtáros-tanárának,
- Gyergyádesz Lászlónénak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Könyvtára nyugalmazott osztályvezetőjének,
- Sebestyén Katalinnak, a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtár igazgatójának,
- Zsoldos Jánosnénak, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtárosának. F: okt. 20.

A kormány döntött a pályamódosító hitel részleteiről, amely azoknak az elbocsátott közszférában foglalkoztatottaknak ad segítséget, akik saját vállalkozást szeretnének indítani -- közölte a Kormányszóvivői Iroda. Az új hitelkonstrukció kizárólag azoknak szól, akik a közszférában dolgoznak, és akiket 2006. július 1. és 2008. december 31. között mentenek fel. További feltétel, hogy a kérelmező a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább egy évig -- pályakezdők esetén pedig legalább hat hónapig - a közszférában dolgozzon -- áll a közleményben. - F: okt. 19.

A hetedik Internet Hungary konferencia első napján Tihanyban a web 2.0 alapfogalmairól, üzleti modelljeiről, az internet fejlődéséről és jövőbeni lehetőségeiről fejtette ki álláspontját számos külföldi és hazai szakember. Jelentős gazdasági előnyöket élveznek azok, akik kihasználják az internet, illetve a web 2.0 lehetőségeit. - F: okt. 18.

Rivális enciklopédiát indít be a Wikipedia, a legnagyobb és legnépszerűbb internetes lexikon egyik alapítója, mert több 'profizmust' szeretne látni az ismeretterjesztés eme új lehetőségében. A 2001 óta működő, eredetileg angol nyelvű, de ma már közel 50 nyelven, köztük magyarul hozzáférhető Wikipedia a világ egyik legtöbbet megnyitott internetes portálja, amely sikerét nem csupán ingyenességének köszönheti, hanem annak is, hogy bármelyik olvasó írhat bele szócikkeket, vagy kiegészíthet, frissíthet már meglévőket. Az egyik alapító, Larry Sanger, 2002-ben éppen azért szállt ki belőle, mert úgy látta: az amatőr szócikk-szerzők korlátlan szabadsága a tartalom rovására ment. Éppen ezért kívánja létrehozni új online enciklopédiáját, amit ő inkább 'szabad ismeretek projektjének nevez', a Citizendium.com-ot, amelynek tartalmáért 'vállalni lehet a felelősséget'. - F: okt. 18.

Év végére elkészíti a kormány a digitális átállásról szóló kormányhatározat tervezetét, 2007 első felére pedig várhatóan elkészül a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia is -- erről Sarkady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) médiapolitikai főtanácsadója beszélt pénteken a Szabad Európa Központ konferenciáján. - F: okt. 24.

Az Egyesült Államok közkönyvtáraiban jelentős mértékű az audiovizuális dokumentumok gyarapítása és forgalma. A 2005-ös adatok szerint a könyvtárak nemcsak videókat és hangoskönyveket, hanem zenei CD-ket is beszereznek. Az igazi változást azonban a DVD-k megjelenése jelentette: az elmúlt két évben 91%-kal nőtt a forgalmuk, míg a VHS-videóké 13%-kal csökkent. A tanulmány a Reed Business Information felmérésének megállapításait ismerteti – felhasználva az összevetéshez a Library Journal 2004-es hangoskönyv-vizsgálatát is. (A Reed felmérése 2154 közkönyvtárra terjedt ki, de csak 402 válaszolt.) Szó esik az új formátum gondjairól, a lopás elleni védelemről, a kölcsönzési feltételekről és a térítési díjakról is. A könyvtárosok szerint több gond van a DVD-kkel: rengeteg a lopás – a különféle óvóintézkedések ellenére; többen szóvá tették, hogy a klasszikus filmeket nem adják ki DVD-n, illetve, hogy anyagiak híján nem tudják mindkét formátumot megvásárolni. A DVD sokkal sérülékenyebb, legfeljebb 25-40 kölcsönzést “bír el”. (A kölcsönzésért a könyvtárak 15%-a számít fel külön díjat.) A filmek gyarapítása is eltérő szempontok szerint folyik: a többség népszerű játékfilmeket szerez be, és kevés az olyan intézmény, ahol csak ismeretterjesztő anyagokat szereznek be. Az iPod megjelenésével a már régóta letölthető zenei anyagok után a könyvtárak szembesültek a hálózatról letölthető videókkal (az OverDrive cég már elkezdett oktató és önképzést szolgáló filmeket forgalmazni). Minél nagyobb egy könyvtár, annál inkább él az új lehetőséggel. (Ez a sérülékeny DVD-k problémájára is megoldást jelenthet.)

Képzeletben állítsuk sorrendbe a könyvtári dokumentumokat használati gyakoriság szerint! Az állapotot diagramon ábrázolva hiperbolát kapunk. A görbe kevéssé használt dokumentumokat jelző része az ún. elnyúló szakasz (angolul: the long tail). Ebben rejlik a könyvtárak versenyelőnye is -- a tömegmédiával szemben. A könyvtárak aligha versenyezhetnek a könyvesboltokal a legkurrensebb termékek kellő számban való kínálatával. Versenyelőnyük az elnyúló szakasz menedzselésében rejlik. A koncepciót elindító klasszikus Anderson-cikket ismertetjük röviden: A fizikai tér kényszerítő ereje meghatározza a gazdaságosságot. De a virtuális világban (ahol nincs polchely, elhanyagolható az előállítási és terjesztési költség) a népszerűség többé nem jelenti a profit monopóliumát -- azaz hogy csak a legnépszerűbb forrásokat éri meg forgalmazni. Ugyanis a nemslágerek (nem sikerkönyvek) is generálnak forgalmat; és mivel sokan vannak, új piacot is teremtenek. Ez -- a kevésbé használt egységek sora -- jelenti az elnyúló szakaszt (the long tail). [És ebben a könyvtárak mindig jók voltak.] Az ipar gyakran tesz igaztalanul egyenlőségjelet a tömegpiac, a minőség és igény közé.
Valójában a slágerek és a nemslágerek megfelelő kombinációja hozhatja a sikert. A lehetséges dokumentumforgalom így kétszerese is lehet annak, amit elsőre gondolnánk. Ez az internet kínálta legjobb üzlet. Az elnyúló szakasz alapszabályai:
1. Tegyél mindent elérhetővé! Nem az a kérdés, hogy hol vannak az ügyfelek, vagy hogy hányan vannak, hanem hogy egyáltalán vannak-e. Ezért szinte mindent érdemes felkínálni. [vö.: Ranganathan] Sokkal drágább a kiválasztás (melyik is a kelendő egység), mint maga a közzététel. Az Amazon elválasztotta a könyvkereskedelmet a földrajzi helytől, és alacsony példányszám mellett is biztosítja a piacot. Már felnőtt egy olyan generáció, amelyik nem hallotta, hogy 'out of print'.
2. Radikálisan csökkentsd a hozzáférési költséget! A közzétehető régebbi anyag már úgyis kitermelte az árát. Az értékesítési költség elhanyagolható.
3. Segíts megtalálni a tételeket! Nem éri meg csak slágereket árulni, ugyanúgy, mint azokat elhagyni. Jó vegyítés mellett legyen jó szűrés (collaborate filtering; könyvtári környezetben: olvasmány- és forrásajánlás). Az elnyúló szakasz koncepciója az ügyfeleket személyiségeknek tekinti. Az ajánlás kimagaslóan jó marketingeszköz. Az elnyúló szakasz vásárlói háromszor annyit fogyasztanak [könyvtári analógiával: használják a könyvtári szolgáltatásokat], mint a hagyományos fizikai üzletek ügyfelei. De még fontosabb a kulturális nyereség: a sokszínűség biztosítása, az értékesítési csatorna renyheségének és a slágerek mindenhatóságának megszüntetése. (ref.: MG)

Az online video már Magyarországon is behatolt a tévé felségterületére, s alaposan átalakítja médiafogyasztási szokásainkat. A saját gyártású mozgóképes tartalmak értékesítésében élen járnak a legnagyobb forgalmú szájtok. Sajátos műfajt kellett kialakítaniuk. Az egyik nagy szájt stábvezetője szerint a híroldalak videós tartalmai a tévékhez képest sokkal pörgősebbek, általában a gyors vágásokkal készített anyagok élnek meg, rövid snittekkel. Ez a technikából fakad, mert ha a médiafogyasztó kezében egér van, akkor még annál is türelmetlenebb, mint ha távkapcsolót markolna. Forgatás közben szándékosan próbálják a riportert háttérbe nyomni, a mikrofont pedig szívesen odaadják a megkérdezettek kezébe, miközben minden eszközzel provokálják őket. Míg van, aki a rövid, 30 másodperc és 2 perc közötti klipszerű anyagokra esküszik, addig mások elmennek akár 8 perc hosszúságú videóig is. Más pozícióból indulnak nézővadászatra a közösségi alapon szerveződő videomegosztó rendszerek. Ezekre a felületekre bárki feltöltheti otthon készült, más szájtokról átvett vagy akár a tévéből rögzített mozgóképes anyagait.A Blogtér blogportál alatt júniusban indított Videobomb napi 30-40 ezer látogatót vonz. A vállalkozás ügyvezetője, Miskolczy Csaba úgy látja: az internetes videomegosztás és a videobloggolás során egyenként kisebb nézőszámot elérő, de hatékonyabb klipek jönnek létre, a civil tartalmak pedig egyre nagyobb közönségre tesznek majd szert. Ezt hívják 'longtail'-modellnek: amikor nem a médiasztárok generálnak milliós nézettséget, hanem több ezer civil vagy home-videót néznek meg egyenként pár ezren. - F: okt. 20.

-- teszi fel a kérdést a Harvard Business School Working Knowledge hírlevelének hétfői száma. Az elnyúló szakasz működik az információiparban; leggyakoribb példa az Amazon.com kínálata. De valóban érdeklődnek-e az emberek a futottak még filmek iránt, ha a legjobbak is letölthetők? Egy az utóbbi 5 év médiaforgalmát vizsgáló tanulmány szerint a modell nyomtatott dokumentumok esetén működik, filmek esetében kevésbé. - F: okt. 23.

'Az online közösségek a könyvtáros szakma gyökereihez visznek vissza bennünket: vagyis ahhoz a civil felelősséghez, hogy az emberi tudás minden formáját globálisan és megkülönböztetés nélkül sugározzuk szét' -- írja a szerző a Webjunction link munkatársaként. A szakportál az online közösséggel foglalkozik, és gyakorlatilag Észak-Amerika valamennyi közkönyvtárával kapcsolatban áll. Az online közösség olyan emberekből áll, akik az internet révén időtől és tértől függetlenül kapcsolatot tartanak egymással; nemcsak szakmai kérdéseket vitatnak meg, hanem 'hétköznapi' témákkal (nyaralással, háziállatokkal, álláslehetőségekkel stb.) is foglalkoznak, politikai akciókat szerveznek, szűrő-programokat írnak, enciklopédiákat publikálnak stb. Ha az ember könyvtáros, megdobban a szíve attól a gondolattól, hogy milyen óriási mennyiségű ingyenes információ forog már közkézen. Számos könyvtáros-közösség alakult a világhálón az elmúlt évtizedben: az 1992-ben indult PUBLIB már több, mint 5000 tagot számlál (link említhető az OSS4LIB (Open Source Systems for Libraries = Nyílt forrású könyvtári rendszerek: link vagy egyéb, például kooperációs tájékoztató szolgáltatás is. Kereskedelmi vetélytársaink régebben alkalmazzák ezeket a közösség-építő technikákat, mint mi, de mi is használjuk az Amazon-t ismertetések olvasására és írására, felkeressük az Ask.comot vagy az MSN Messengert tájékoztatásra, ellátjuk olvasóinkat a Yahoon ingyenes levelező címekkel, és ellátogatunk a Craig's List-re is... Folytatás a Manciban: link

John Sullivan HR-professzor budapesti előadásán hangzottak el az alábbiak. A humánerőforrás menedzsment új feladatai: - megfelelő eszközökkel jutalmazza a jókat és kiszűrje a rosszul teljesítő vezetőket - előmozdítsa az innovációt cégen belül; jutalmazza az újításokat, az együttműködést és a kockázatvállalást - harcol a bürokrácia ellen, büntetni kell a tehetségek elnyomását, az információk elhallgatását - harcol a rangidősség és az 'értekezleti kultúra' ellen. A HR legfontosabb célja a termelékenység és a teljesítmény növelése, valamint a munka költségeinek csökkentése. 'Ma már a hatalomnál is többet ér a humán erőforrásban rejlő tudás.' - F: okt. 20.

Bár már 1962-ben megtalálták a görögországi Derveni városa mellett azt a papirusztekercset, amely Európa legrégebbi könyvének számít, elolvasni azonban egy különleges, a NASA által kifejlesztett technológia segítségével csak most sikerült. - F: okt. 20.

2002. október 16-án Egyiptomban újra megnyitották a híres alexandriai könyvtárat. Az új könyvtár azon a helyen áll, ahol 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elődjét feltételezik. A 250 millió dollárból épített, 45 ezer négyzetméteres épületben jelenleg mintegy 8 millió kötetet őriznek, melyből 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére. - F: okt. 16.

A HVG összeálításából a könyvtárak számára relevánsnak vélt tételeket szemlézzük (MG):
* Jelentőségüket vesztik a gigabájtok -- 2007-ben egy terrabájtos, vagyis ezer gigabájtos asztali gépet vehetsz otthonra -- mondja a Hitachi főnöke, Bill Healy. A winchesterek tárolókapacitása 2009 végére eléri a két terrabájtot, 2013-ra pedig a szinte beláthatatlan méretű 8 terrabájton is túl lesz a technológiai fejlődés.
* Társadalmi hálón alapuló keresés -- A szociális hálónkat is figyelembe vehetik a jövőben a keresőmotorok. Például hozzáférhetünk barátaink kereséseihez, hogy megleljük a legjobb éttermet vagy tisztítót a városban. Érdemes megjegyezni, hogy a közösségekre épülő kérdés-válasz keresés -- például a Windows Live Q&A - sokkal hatékonyabb lehet a hagyományos kutakodásnál.
* Online filmkeresés -- Képzeljük el, hogy csak rákeresünk egy filmre médiakeresőnkben. Az eredmények közt pedig ár, kölcsönözhetőség, letölthetőség s egyéb paraméterek szerint válogathatunk. Sőt, néhány klikkeléssel később már nézzük vagy éppen letöltjük a filmet aszerint, hogy mely lehetőségért fizettünk bankkártyánkkal.
* Valós képkereső -- Az olyan képkeresők, mint a Google Images, aszerint kutakodnak, hogy mi az adott kép fájlneve. Új eszközök vannak azonban kilátásban, mint a Riya, mely, amikor feltöltöd a képet, rákeres az ahhoz hasonló vagy ugyanolyan képekre. Feltölthetünk például egy arcot, a rendszer pedig rákeres a hasonlóakra. A Riya ugyan még nem elérhető széles körben, de érdekes kezdeményezésnek tűnik.
* Az amatőr és a profi média egyesülése -- Ma még a legtöbb ember professzionális médiaszolgáltatóktól szerzi be a legfrissebb híreket, és amatőr blogokon reflektál azokra. Hála azonban az olyan oldalaknak, mint a Newsvine.com, a két terület erősen közelít egymáshoz, elmosva a határvonalat a profi és az amatőr hírszolgáltatás közt. Itt ugyanis az amatőr látogatók cikkeket javasolhatnak a hírekhez, melyeket a profi források mellé befűz az oldal. Hasonló elven szerveződik a NewAssignment.net, mely fórumot biztosít a tagoknak, hogy témákat javasoljanak, melyeket aztán profi újságírók felgöngyölítenek, aztán megosztják a szerzői jogokat az ötletadóval.
* Arcfelismerés fotókon -- A Google a Picasa nevű fényképkezelőjének új változatába arcfelismerőt épített be, így indexelhetővé válnak az egyazon személyről készült képek.
* Elérhető e-book -- A Sony Reader az első olyan elektronikus könyv, melyet használhatónak tartanak a hozzáértők. De még ez sem tökéletes, s csak remélni tudjuk, hogy eljön az idő, amikor az e-book olvasás olyannyira könnyűvé válik, mint a papírújság lapozása.
* Elektronikus papír -- Az e-papír már úton van felénk: számos gyártó dolgozik olyan vékony, rugalmas kijelzőkön, mely nagy kontraszttal, olvashatóan különíti el a betűket a háttértől. Ezek az e-lapok akkor is megtartják a szöveget, ha lemerül az akkumulátor.
* Univerzális fordítógépek -- Egyáltalán nem biztos, hogy születik olyan tökéletes eszköz mely a Star Trek hőseit segíti a különböző nyelvek megértésében, de a használható hang-hang fordítás már elérhető. Az SRI az amerikai tengerészgyalogosoknak olyan megoldást fejlesztett, mellyel Iraki kommunikációjukat segíti. Az Ectaco SpeechGuard-ja pedig hasonló funkciókat kínál számos további nyelven is. - F: okt. 17.