A könyvtárak már a marketingszociológia előtt végeztek fókuszcsoportos és kérdőíves vizsgálatokat. Rákérdeztek a könyvtárhasználók és nemhasználók szokásaira, rögzítették elvárásaikat és demográfiai adataikat -- a leíró módszer szerint. Ma a céltanulmányok inkább vázlatkészítésre és döntéshozatalra szolgálnak. Ennek érdekében a célszemélyeket -- használókat és nemhasználókat -- saját társadalmi környezetükben figyelik meg: hogyan dolgoznak, milyen körülmények között, kikkel állnak kapcsolatban stb. 'Ha marketing tanulmányt végzünk -- mondja Marie-Madelaine Salmon, a Publicis 'dokumentáció és tudás(knowledge)'-vezetője -- akkor egészen a képzeletviláguk feltárásáig folytatjuk a tanulmányt (vö.: kommunikációtudomány), vagy a kognitív rendszerükig (kognitív tudomány) sőt a lelki folyamataikig (munkapszichológia). A kapott eredmények által valós környezetükben láthatjuk a dokumentációs-könyvtári szervezet használóját. - F: Grebot Ágnes -- A fenti, francia könyvtárakban használt módszer hazai üzleti alkalmazásáról áprilisban már szóltunk etnográfiai módszer néven a FigyelőNet cikkére hivatkozva: link . Tanulságos látni, hogy a friss marketing-eljárások pillanatok alatt bekerülhetnek a könyvtárban használt eljárások közé. Ehhez természetesen szakmahatárokon túl nyúló ismeretekre, nyitott gondolkodásra van szükség.

-- A könyvtár kapcsán óhatatlanul egy régi témát kell felmelegítenünk. Szükség van-e Debrecenben kétféle közművelődési -- megyei és városi -- rendszerre? A politikai széljárás kedvező, a megyei önkormányzatban is a Fidesz van többségben. Napirendre fog kerülni ismét a könyvtári integráció kérdése? Halász János, kulturális alpolgármester: -- Nem politikai kérdés ez, hanem szakmai. Az a politikai széljárás, amiről beszél, olyan értelemben mindenképpen kedvező, hogy az előző megyei vezetéssel nehéz volt szót érteni, most nyilván könnyebb lesz. De a könyvtár bonyolult ügy, és fontos, hogy ne csak debreceni szemüvegen keresztül lássuk a problémát. Úgy vélem, nem szerencsés a magyar könyvtári ellátórendszer struktúrája a tekintetben, hogy nagyon statikusan kedvezményezi -- egyébként a törvény is -- a megyei könyvtári hálózatot. Vannak olyan helyek, városok, megyék, ahol ez nem jelent problémát. Vannak helyek, ahol azért problémás, mert a megyei mellett a városi könyvtárnak is nívós és jelentős ellátórendszere van. Debrecen ilyen. Van egy városi könyvtár több mint 10 fiókkönyvtárral, területi, közművelődési és szociális ellátással. Ez nagy érték a helyi közművelődésében. Ugyanakkor itt van egy megyei könyvtár is, amely Debrecenben szolgáltat. Még Mikepércsről is kevesen járnak ide, holott megjegyzendő, a kollektíva nagyon értékes munkát végez. A struktúra tehát kettős, mondjuk, Békéscsabán ilyen nincs. Ott a megyei egyben városi könyvtár is. Magyarországon ötven évvel ezelőtt indult a rendszer. Izgalmas, hogy ezzel a párhuzamossággal mit lehet kezdeni. Ráadásul épül az új megyei könyvtár. Ha időben átgondoltan lehetett volna ez ügyben dönteni, átgondoltuk volna. Külön politikai vezetés volt a megyében és a városban, érthető, ha ők is akartak sikereket elérni. Persze, én is megszavaztam a programot, még ha túl kiérleltnek nem is láttam szakmailag. Épül, ennek örülni kell, s kezdeni vele valamit. Jó lenne, ha nem lenne tovább szakmai kettőség, fontos lenne együttműködni, de az ügyben a szakmával kell egyeztetni. Egy biztos, a megyei könyvtár nem nyelheti le a városit. Egy másik kérdésben kifejtette: 'Múzeum- és könyvtárügyben a törvényen változtatni kellene. Nem szétverni, hanem oldani a merev struktúrát, és engedni ott, ahol fogadókészség van az intézmények helyi önkormányzati fenntartására...' - F: nov. 8.

Csak e-mailt kell írnom vagy be kell elefonálnom a könyvtárba, és a könyvtárosok azonnal összeálítják a kért könyvek listáját. Nem is nekem kell keresgélni. Berohanok és kölcsönzök -- a Thameside Libraries-ben. link A szolgáltatás neve: Books To Go. Persze lehet, hogy a szolgáltatás nem egyedi. De melyik könyvtár irányítja rá a figyelmet? (Ahogyan a könyvtári katalógus is általában csak további kattintások árán érhető el legtöbb helyen.) (A link blog alapján: MG)

A Kanadai Központi Statisztikai Hivatal IKT-témákkal foglalkozó elemzési sorozatában (Connectedness Series) a legújabb tanulmány a digitális kor mai életünkben megnyilvánuló jellegzetességeivel foglalkozik (Our lives in digital times). Néhány érdekes adalék: Nem valósult meg a papír nélküli társadalom jóslata, hiszen egyrészt a papír- és kiadványfogyasztás jócskán nőtt (Kanadában húsz év alatt 1,2 millió tonnáról csaknem 3,9 millióra, miközben az internet által kiváltott nyomtatás önmagában egyharmaddal járult hozzá a növekedéshez. Az USA-ban 1996-ban először haladta meg a küldött e-mailek száma a postai levelekét (azóta a kettő mennyisége alig hasonlítható össze). A mai társadalom 'beszélő társadalom' jelzővel is jellemezhető: az USA-ban 1980-ban 1700 milliárd percet telefonáltak, ez a szám 2001-re csaknem megháromszorozódott. Kanadában 1997-ben 340 milliárd percet mértek, 2003-ban már 460 milliárdot. A kanadai mobil telefonálás egy emberre számítva 1993-ban csupán napi 0,2 percet tett ki, tíz évvel később már 3,5 percet. Az internetezés Kanadában a lakosság egésze tekintetében átlag heti 7 órát tett ki, a fiatal (15-24 éves) korosztályban már 10 órát (2000-es adatok). Ha szerényen is, de elkezdődött a tévézésre fordított idő csökkenése: ez Kanadában 1983-ban heti átlag 24 órát ért el, húsz évvel később pedig kettővel kevesebbet mértek. A kanadai háztartások IKT-eszközökre fordított kiadásai fokozatosan emelkednek: 1997-ben átlag 2100 kanadai dollárt, míg 2003-ban már csaknem 2800-at költöttek (miközben a számítógépek ára jelentősen csökkent). Még ebben a gazdag társadalomban is tetten érhető a digitális megosztottság: az IKT-ráfordítások országos összeséből a lakosság leggazdagabb ötöde csaknem 34%-kal, míg a legkevésbé gazdag 10% alatti részaránnyal vesz részt. (SP) - F: nov. 12.

E hírrel két legyet is üthetünk egy csapásra. Elindult az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár blogja -- tudtommal a második hazai könyvtári intézményi blog. Ezen olvasható egy közelmúltbeli aradi szakmai látogatás beszámolója. (Bár minden könyvtárszakmai beszámoló ilyen gyorsan megjelenne és könnyen hozzáférhető lenne -- pláne a közpénzen finanszírozottak!) Az aradi beszámoló a hely szelleméhez igazodva kerüli a formaságokat, ezért élvezettel olvasható, amellett, hogy összehasonlításra is kínál számadatokat. S mivel a blog interaktív, aki ennél többet szeretne megtudni, rá is kérdezhet, mely lehetőség a hagyományos beszámolóknál persze nem lehetséges... Tehát, katt: link

A közelmúltban bejelentett kormányzati reformlépések között jócskán találunk olyanokat, melyek több éve vagy évtizede jól bevált piaci technikák adaptálásán alapulnak. A hatékonyság követelménye mellett megjelenik az egyéni teljesítmény mérésének igénye, az egyéni, teljesítményalapú ösztönzők bevezetése. Szervezeti ösztönzők alkalmazásáról ugyanakkor eddig nem hallhattunk a közigazgatásban. - F: nov. 10.

A címben szereplő frissen megjelent könyv (Osborne és Hutchinson műve) kapcsán ketten álltak mikrofon elé. Duronelli Péter elemző: 'Megmondható, kiszámítható, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás, és az is megmérhető, mennyit hajlandók fizetni érte az állampolgárok. Úgy tűnik, hogy a mai szintnél nem többet. Ezért felmerül e helyzettel való szembesülés halogatásának kérdése. Igazából nem a megszorítás a kérdés, hanem hogy hogyan lehetne a feladatokat hatékonyabban ellátni a közszférában? Hogy sikerül-e arra nincs garancia. Csak az a biztos, hogy a rendszert így folytatva összedől.' Bodnár Viktória, a könyvet fordító IFUA Horváth & Partner képviselője: 'Vannak köz- és profitszféra közötti megfeleltetések. Az, hogy 'mérhetetlen' a közszolgáltatás teljesítménye, egyszerűen nem igaz, bár sokan szeretnének e mögé bújni. Emellett nagyon ritka a közszférában az egyedi szervezet, melyet ne lehetne máshoz hasonlítani, összemérni. Kérdés tehát a hatékonyság, melyhez adaptálható példák találhatók a könyvben. A piac, azaz a magyar állampolgárok alapvetően ugyanazok, mint a fejlett gazdaságokban. S mivel többnyire nem szeretnek várni, a korszerű módszereket most kell alkalmazni a közszférában.' A könyvet a könyvtárak is megkapták -- a labda tehát a könyvtárak térfelén (is) pattog, pattog..

A 'bookcrossing', amely leginkább a kincskereső játékokhoz hasonlít, még kevésbé ismert Magyarországon, így bizonyára kevesen tudják, hogy jelenleg 19 könyv vándorol országszerte megjelölve, vagy épp vár megtalálásra egy kávézóban vagy egy pályaudvaron. A bookcrossing az Oxfordi Angol Kéziszótár szerint annyit jelent, hogy otthagyni egy könyvet egy publikus helyen, legyen az egy park, vagy kávézó, abból a célból, hogy mások rátaláljanak, elolvassák, majd ők is továbbadják. A link magát a világ legnagyobb könyves klubjaként aposztrofálja, több mint 500 ezer regisztrált felhasználóval. Nem csupán kincskereső játékként funkcionál, fórumot és kapcsolatteremtési lehetőséget biztosít a könyv és az olvasás szerelmeseinek, bárhol is éljenek a világon. Make the whole world a library -- vagyis 'Tedd könyvtárrá az egész világot!' szólít fel a honlap. - F: nov. 8.

'A Verseghy Ferenc Könyvtárnak 6.428 ismerőse van az iwiw-en, naponta 10-15 új ismerős jelentkezik. Könyvtárhasználati, tájékoztatási kérdésekben több megkeresés érkezett, ismerőseink számára topic-ot működtetünk, melyen elérhető hírlevelünk is. Minden ötlet érdekel!' -- olvasható a FIKSZ-blogon Takáts Bélától link -- Paszternák Ágám nyitógondolatai után az Egyetemi Könyvtár ebbéli tapasztalatai is olvashatók. Ezek szerint a könyvtári pr-előadások egyik pontja a közösségi szoftverekben rejlő lehetőség lesz :-)

'A hallgatónak nincs más dolga, mint hogy a kábel nélküli internetes hálózaton lehívja a link portál hangmintás ajánlatát, és -- a díjat mobilon átutalva -- megvegye a kiválasztott számokat.' - F: HVG, 2006/44. p. 63-4; link (regisztrációval olvasható!) -- Szükséges-e könyvtári hangzóanyag-tár, és ha igen, mekkora? Feltehetően ugyanis semmilyen technikai berendezés nem hiányzik ahhoz, hogy legalább a kevéssé gyakran használt hangzó anyagokat a hazai könyvtárak központi digitális adattárból töltsék le széles sávon -- egyelőre legalábbis azokon a helyeken, ahol erre megvan a megfelelő hálózat. S ez többé-kevésbé a megyei és városi könyvtárak döntő hányadára vonatkozik. (A modell szerzői jogi vonatkozásai természetesen tisztázandók, mint ahogyan helyben a felszabaduló hely kezelése, vagy a könyvtárhasználók számára az otthoni hozzáférés kérdése is.) Több nagy könyvtár most radikálisan csökkentette hangzókészletét, anélkül, hogy kölcsönzése visszaesett volna. A kérdés tehát feltételezhetően azon múlik, van- e közvetlen ható irányítói érdekeltség egy hasonló projekt végrehajtásához.

Hivatalosan is átadták a Sapientia-EMTE csíkszeredai campusának új helyre költözött könyvtárát, mely tágabb olvasóteremmel és nagyobb könyvállománnyal áll a hallgatók rendelkezésére. Balogh László, a könyvtár igazgatója elmondta, 2007. január 1-jétől a helyi lakosság számára is megnyitnák a könyvtárat. Az új könyvtár 450 négyzetméteres, az olvasóterem befogadóképessége kétszerese a korábbinak. Az igazgató beszámolt arról, hogy az építésnél figyelembe vették az európai uniós elvárásokat, így a mozgássérültek is könnyen igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. Az egyszerre mesterséges és természetes megvilágítású könyvtár 10 új számítógéppel és több mint 35 ezer kötettel várja az egyetemistákat. - F: nov. 10.

Az angol képviselőház 1800-1901 közti anyagainak hatezer kötete (4 millió oldal terjedelemben) már hozzáférhető a világhálón a brit kutatási információellátás közös bizottságának (JISC) és a Proquest együttműködésének köszönhetően. A parlamentarizmus őshazája így ismét példát nyújt a világnak. Köztudott, hogy a parlamenti anyagok nem csupán a politikusok megnyilvánulásait rögzíti, hanem a megszámlálhatatlan ad hoc bizottság számára készített szakértői véleményeket is: így a brit tudománytörténet is gazdagodik a fejlesztés révén. A JISC és Proquest együttműködési megállapodása különösen azzal örvendeztette meg a brit kutatói közösségeket, hogy intézményrendszerük (egyetemek stb.) ingyen tanulmányozhatják a felmérhetetlen értékű anyagot (e megállapodás nélkül egy-egy egyetem 35 ezer fontot fizethetett volna).

Az Alkotmány 61. paragrafusa kimondja: '(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.' Úgy tűnik azonban, a Parlamentben történtekről a nyilvánosság csak korlátozott mértékben értesülhet: független televíziókamerák nem forgathatnak az ülésteremben. A Sajtószabadság Központ elemzése.

Az Elsevier cég által létrehozott -- itthon is jól ismert -- Science Direct november 14-én várja az egymilliárdos letöltési határ elérését. A létrehozás évében, 1999-ben mindössze 300 ezer letöltést számláltak a 60 használói közösség részéről. Most, 2006-ban 195 országban megszámlálhatatlanul sok közösség 11 millió tagja jogosult a keresésre és letöltésre -- ennek köszönhető a napokban elérhető hatalmas mérföldkő. A WHO projektjeinek köszönhetően 99 fejletlen ('fejlődő') ország tudós kollektívái is hozzájutnak a nélkülözhetetlen információkhoz. Az egy milliárd cikk szinte felfoghatatlan mennyiségének érzékeltetése a sajtóközleményben: ezek papíron egymásra helyezve 500 kilométeres magasságot tennének ki (amilyen magasan az űrrepülőgépek haladnak). (A kommentáló saját összehasonlítása: a British Library dokumentumszolgáltató központja vagy az OCLC több mint harminc éves működése együtt érte el a 250 millió küldeményt.) A 'fogyasztó' országok rangsorát az USA vezeti -- az összes negyedével --, az Egyesült Királyság csaknem 10%-kal a második, harmadik Japán (7,1%), őt követi Franciaország (5,3%), Dél-Korea (5,2% !), Kína (3,8%), Kanada (3,4%), Brazília (2,9%), míg Németország csak tizedik (2,8%). Egy lakosra számítva: Izland áll az élen, őt követi Ausztrália és Svájc. Az USA így a 20-ik, Németország 35-ik. A szakterületi rangsort orvostudományi folyóiratok vezetik (The Lancet, Tetrahedron Letters, Cell stb.) (SP) - F: nov. 12.

A hazai szellemi tőke felkarolását és piacra jutását szeretné támogatni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv egy új koncepción alapuló térségfejlesztési programmal. Az úgynevezett pólus-projekt során nyolc nagyváros és környéke koncentrált tudástőkéje segítségével alapoznák meg nemzetközi versenyképességünket, derül ki az mfor.hu tudósításából. F: okt 31.

Az év első negyedében a magyar háztartások 32 százalékának volt internethozzáférése, míg az EU-átlag 52 százalék volt. A magyarnál rosszabb adattal csak Szlovákia (27 százalék) és Görögország (23 százalék) szégyenkezhet. Ezzel szemben Finnországban a háztartások 99 százaléka, Dániában és Ausztriában 98-98 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel. A széles sávú hozzáférésnél a magyar adat 22 százalékos, az uniós átlag viszont 32 százalék. Eurostat. - F: nov. 13.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói nyílt levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, illetve az országgyűlési képviselőkhöz a kormány jövő évi bérajánlata miatt, mert azt elfogadhatatlannak tartják. - F: nov. 9.