Szeged -- December 1-jén öt évre új igazgatót neveztek ki a szegedi Somogyi-könyvtár élére. Palánkainé Sebők Zsuzsannát az első hónap értékelésére kértük. Rengeteg a dolog és a terv. Elbocsátás nem lesz, nagyobb változtatás egy év múlva várható. Új életéről a Somogyi-könyvtár igazgatói székében naplót ír egy hónapja Palánkainé Sebők Zsuzsanna. Főként azért, hogy tükröt tartson saját magának: honnan indult és hová tart. Korábban ugyanis nem voltak a mostanihoz hasonló terhei -- árulta el, amikor gyorsleltárra kértük. Óriási a felelőssége, ezért hetente legalább háromszor papírra veti, amit lát, tapasztal.
Azt mondja, visszaolvasva minden egészen más. Mivel lenne elégedett egy év múlva a 410-420 millió forint összköltségvetésű bibliotéka új igazgatója? Felsorolta: a második félévben vitára bocsátja a jövő januártól beindítandó szervezeti változásokat. Elbocsátás nem lesz, sőt új kommunikációs munkatárssal bővíti az intézményt. Az energiaár- és az áfaváltozások miatt valamivel megemelt költségvetésre számít. Uniós pályázatokon akar részt venni, erősíti a projektmunkát és a külső kapcsolatokat. Javít a műszaki feltételeken és a számítástechnikai háttéren. Minőségbiztosítást vezet be, ami az önértékelési rendszer bevezetését jelenti a Somogyiban.- F: jan. 2.

Egy felmérés szerint tavaly az amerikaiak több, mint fele ellátogatott egy könyvtárba, de többségüket nem a könyvek, hanem az ott lévő számítógépek vonzották. A Pew Internet & American Life Project felmérésében az Egyesült Államokban lévő felnőttek 53%-a nyilatkozta azt, hogy volt könyvtárban a 2007-es év folyamán. Leigh Estabrook, az Illinois Egyetem professzora, a kutatás társszerzője kiemelte, hogy megmaradt a könyvtárak közösségi csomópont szerepe, és találkozási helyet jelent a közelben lakó emberek számára. 'Nagyon meglepődtünk a felmérés eredményén, különösképpen az Y-generációt illetően' -- nyilatkozta Lee Rainie, a felmérés másik szerzője, a Pew igazgatója. - F: dec. 31.
-- Magyarországon szintén az Y generáció a könyvtárhasználók derékhada. E csoport szomorú jellegzetessége, hogy diák- és hallgatói létének végén lemorzsolódik, mint könyvtárhasználó. És Magyarországon demográfiai okokból csökken is a hallgatók száma. A könyvtáraknak tehát a használószám szintentartásáért is meg kell küzdeniük. (MG)

Te vagy a szakember, oszd meg tudásodat! Folyamatosan keresünk új szerzőket az Information Outlook számra. Az alábbi szerkesztői naptár felsorolja a 2008-ra tervezett témákat. Ám ez csak kiindulási pont; ezeknél több cikket és több témát szeretnénk. Szívesen hallanánk Öntől új témákat. Például a marketing, kutatás, technológia egész évben szívesen látott terület. Kíváncsian várjuk javaslataikat. Ha javaslatunk nem felel meg az Ön elképzeléseinek, más ötlete van, ossza meg velünk. -- Ez olvasható az Information Outlook szakfolyóirat 2008-as tématervében link . 2.0; ha nem is nevezi néven :-) Remélhetőleg mihamarább lesz hazai példa is rá. (MG)

Egy kicsit még a 19. században élünk. Vagy legfeljebb a 20.-ban. Azért gondolom így, mert feltettük azt a kérdést is, jó lenne-e, ha tíz év múlva az Európai Unióban egy ország polgárai más ország sikeres politikusai közül választhatnának miniszterelnököt, minisztereket, képviselőket, és a megkérdezettek mindössze 17 százaléka válaszolta azt, hogy 'jó lenne'. Pedig véleményem szerint nagyon kívánatos volna, hogy ez a változás be fog következni. És egyáltalában nincs kizárva, hogy be fog következni. A ma még erős nemzetállami görcsök tovább oldódhatnak -- írja Hankiss Elemér. A KIT-ben korábban e témáról: link

Több szakértő az extrák hiányában véli megtalálni a digitális zenei eladások lassú növekedésének elsődleges okát. Szerintük sokan -- az ingyenesség mellett -- emiatt fordulnak még mindig a fájlcserélő hálózatok felé. Éppen ezért ugyanezen szakértők most azt hangoztatják, hogy a kiadóknak és a forgalmazóknak 2008-ban a különböző extrák mellékelésére, a kínálat kibővítésére kell koncentrálniuk. Ennek megléte esetén a felhasználók jelentős része választaná akár az ingyenes fájlcserélő hálózatok helyett is a fizetős letöltőszolgáltatásokat, amelyek azonban jelenleg nem elégítik ki ilyen irányú igényeiket. Példaként említik, hogy számos torrent fájl nemcsak pusztán magát a zenei tartalmat hordozza magában, hanem a borítókról készült megfelelő minőségű képeket, valamint a fizikai formátumban megjelenő kiadványokon is helyet kapó mindenféle extrákat is. Ezzel pedig maguk mögé utasítják a fizetős letöltéseket, amelyek a legtöbb esetben legfeljebb egy, meglehetősen kicsinyke képet mellékelnek a zenei anyaghoz és minden egyéb extrát megtagadnak a felhasználóktól. Amennyiben ezen sikerülne változtatni, sok rajongót hódíthatnának meg, a szórakoztatóipar nagy örömére. - F: jan.1.
-- Könyvtárban gondolkodva: milyen extrákat nyújt a könyvtár a könyvesbolthoz képest? A sarki könyvesbolthoz képest talán sokat: kérdésre könyvtárosi tapasztalatok a könyvről (ha a könyvtáros ismeri a kiadványt); hasonló könyvek és irodalom ajánlása, vagy legalább böngészés a bent lévő könyvek között. Az Amazon.com ezeket online kínálja, igaz, angolul. A könyvtár OPAC-ja még szintén megmutathatná: akik korábban a könyvet kölcsönözték, mit vettek még ki; mely könyvek tartoznak még a téma holdudvarába? Stb. (Kérdezze tovább orvosát vagy szoftverszállítóját...) (MG)

Őszintén meg kell mondanom, a címet loptam. Van egy blog az etetőmben, melynek címe "What I learned today", azaz "Amit ma tanultam", vagy hogy kicsit játsszak vele: "Mit tanultam ma?". Bármilyen furcsának tűnhet is, a FIKSZ (függetlenül blog, vagy webzine formától) célja nem csak a továbbközlés és a megosztás - hanem az archiválás is. Archiválás önmagam számára, ám akkor már miért ne archiváljam mindenki más számára is? Szinte minden, amit itt "képernyőre vetek", nekem is új. Talán egy, vagy két nap, maximum egy hét előnyben vagyok veletek szemben, attól függően, hogy mennyi az "átfutási időm". Teljes mértékig lehetetlen lenne lépést tartani az újdonságokkal, a változásokkal - igyekszem szelektálni (noha kissé önkényesen) a befutó információt, igyekszem finomítani a forrásokat és azt továbbadni, ami csakugyan hasznos lehet - és lehetőleg igyekszem megmaradni a közérthető szinten. - F: dec. 21.

Kérdés, hogy melyikük a megbízhatóbb, alkalmasabb e feladat ellátására. A cikk megkísérli az adatbázisok tartalmának összehasonlítását. A vizsgálat tárgya nem a könnyű használhatóság volt, mivel ezt információs szakemberek már korábban értékelték. Nem is az adatbázisok által nyomon követett folyóiratok száma, mivel osztrák szakemberek e szempontból már vizsgálták az adatbázisokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy -- habár a SCOPUS a maga 15 ezer folyóiratával majd kétszer annyi periodikumot elemez, mint az SCI -- pusztán ennek alapján nem dönthető el, melyik a kiválóbb. Az SCI kb. 7500 tudományos folyóiratot értékel. Állandóan figyelemmel kíséri a folyóiratok minőségét. Ha egyikük az elfogadott küszöbérték alá esik, ejtik az adatbázisból, az újonnan felemelkedőket pedig beemelik. Ezzel szemben a SCOPUS az 'amennyit csak bírsz' stratégiáját követi, a lehető legtöbb folyóirat vizsgálatára törekszik. ... - F: Újra a tudomány mutatóiról: Science Citation Index vagy Scopus? A két hivatkozási adatbázis bibliometriai összehasonlítása / ref. Fazokas E.

A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum a Ningen létrehozott egy közösségi hálózatot az olvasást kedvelők számára, ahol a közösség tagjai találkozhatnak egymással, vitatkozhatnak, inspirálhatják egymást. Ez a virtuális tér alkalmat kínál arra, hogy időtől és földrajzi tértől függetlenül jobban megismerjék egymást, hogy új ismeretségek szövődjenek. A regisztrációt követően a hálózaton belül minden tag saját oldallal rendelkezhet, melyen a személyes információhoz való hozzáférést a tagok, ismerősök számára tetszése szerint engedélyezheti. Az 'OLVASLAK' egy olyan bizalmon alapuló virtuális LAK szeretne lenni, ahová a közösség tagjai örömmel betérhetnek egy-egy jó diskurzusra, ahol információt cserélhetnek. A tagok a saját oldaluk arculatát maguk szabhatják meg. A kommunikációt fórum, levelezés, üzenőfal segíti. Elérhetőség: link - F: dec. 16.

A cikk szerzője informatikus könyvtáros Stony Brookban, az egyetem egészségtudományi könyvtárában. A Library 2.0 eszközeivel: modern webes felülettel, online közösségépítő és azonnali üzenetküldő (IM -- instant message) szolgáltatások bevezetésével korszerűsítette a tájékoztató szolgálatot és a belső intranetet, ezáltal a használókkal, illetve minden érdekelttel történő kommunikációt. Mindeközben kollégáival együttműködve újabb barátokat szerzett a könyvtárnak és látható eredményeket ért el a brandépítés és a PR terén is.
Sokan a kollégák közül persze idegenkedtek az új eszközöktől. Félelmet, bizonytalanságot, kételyeket éreztek velük szemben. A tájékoztató könyvtárosok viszont lelkesek voltak, mivel az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a könyvtár személyes látogatottsága csökkent, ám az online forgalom megnőtt. 2006 januárjában ezért egyetértettek a referensz szolgálat online kibővítésének ötletével. Az informatikus könyvtáros kutatni kezdte, hogy milyen technológia a leghasználhatóbb, a legkönnyebben bevezethető és megtanulható. A választás a sokfelhasználós azonnali üzenetküldést támogató Trillian platformra esett. Használata ingyenes, és a professzionális változat is olcsó, üzenetváltáson kívül linkek és fájlok megosztására is alkalmas, népszerű, összefér az aktuális böngészővel, támogatja a három legnépszerűbb IM klienst: a Yahoo! Messengert, az AOL Instant Messengert, és az MSN Messengert. A három tájékoztató könyvtáros képzése 2 órát vett igénybe. Március 31-én reggel kilenckor üzemkészen állt az IM szolgáltatás, és tizenhét perccel később megérkezett az első referensz kérdés. Azóta pedig egyre közkedveltebb. - F: Új webes megoldások az információ megosztására / ref.: Fazokas E.

A University of Houston könyvtári hálózatának honlapját korábban központilag szerkesztették, ami egyrészt időigényes egyeztetést igényelt, másrészt az elavult információk nem kerültek le időben. A rugalmatlan szerkezet miatt a könyvtárosok és az egyetemi hallgatók nem kapcsolódhattak be a szerkesztésébe. A Web 2.0 szellemében szerkesztett honlap mint szolgáltatás a következő alappilléreken nyugszik:
1. Radikális decentralizáció -- A tartalom egyes részeinek legyen gazdája, aki azokat gondozza és azokért felelősséget visel. Ehhez megfelelő tartalomkezelő rendszert bocsátottak rendelkezésre, és a munkatársakat kiképezték a használatára. Bárki bármilyen változtatást végrehajthat, de az oldal gazdájának jóváhagyása szükséges a változtatás életbelépéséhez.
2. Lazán kapcsolódó kisebb részek -- A tartalomkezelő rendszer nyílt forrású szoftvert használ, moduláris szerkezetű, alkalmas a legkülönbözőbb típusú tartalmak közreadására. A tartalmak a honlap bármelyik részén 'újrahasznosíthatók', bármilyen kombinációban újraközölhetők.
3. Állandó 'béta' állapot -- A honlap nincs lezárva, állandóan fejlődik a használói vélemények alapján. A tartalomkezelő rendszerről weblogok és wikik segítségével lehet véleményt nyilvánítani. Az új szolgáltatások bevezetése igen gyorsan megtörténhet.
4. Tetszés szerint variálható tartalom -- A könyvtári tartalmak beépíthetők az egyetem más weblapjaiba (tanszékek, oktatási anyagok). Kísérleteznek a könyvtári katalógusból és más adatbázisokból származó információk integrálásával.
5. A használó aktív hozzájárulása -- A könyvtárhasználati képzéshez wikit indítottak, amelynek keretében a hallgatók a könyvtárosokkal együtt szerkesztik a tartalmat. Nagy az érdeklődés az iránt is, hogy a katalógusban leírt művekhez ismertetést lehessen fűzni. Hasonló célok mozgatják a könyvtár részvételét az egyetem digitális archívumának (FAR) és oktatási eszközök letéti helyének (LOR) programjában. 6. Vonzó szolgáltatások a használók számára -- Interaktív és együttműködési lehetőségek (wikik, üzenetek, csevegés), a honlap testreszabása. - F: Egy egyetemi könyvtári honlap átalakítása a Web 2.0 szempontjai szerint / ref.: Hegyközi I.

A könyvtárügy 2008-2013 közötti időszakra tervezett stratégiájának második célkitűzése: 'épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül hozzáférést biztosítson ezen (nemzeti kultúra dokumentumaihoz) információkhoz és adatokhoz, és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez'. Ellátásához a beavatkozásoknál szerepel a következő feladat: 'Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és tudások (iwiw, wikik, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus szolgáltatások) becsatornázása'. - F: dec. 19.

A norvég kormány olyan döntést hozott, amelynek értelmében 2009-ig minden hivatalos szerv köteles a weboldalán található információkat a HTML mellett PDF és ODF formátumokban is hozzáférhetővé tenni. A rendelkezés egész pontosan azt mondja ki, hogy az elsődleges HTML mellett a nyomtatandó dokumentumok PDF, a felhasználók által kitöltésre vagy módosításra kerülők pedig ODF formátumúak legyenek. Heidi Grande Roys norvég informatikai miniszter azzal indokolta a lépést, hogy azáltal nagyobb és egészségesebb versenyt támaszthatnak az irodai programcsomagokat kínáló cégek között. Emellett ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ország közigazgatása jelentős összegeket spórolhat azon, ha az Open Document formátumot kezelő nyílt forráskódú, és emiatt alapváltozatban ingyenes vagy igen olcsó szoftverek használatát támogatja az egyébként leginkább elterjedt Microsoft Office helyett. - F:dec. 23.

1996 őszén interneteztem életemben először, csóró szociológus hallgatóként beengedtek az esztétika szakosok csilivili hipermédia számítógéptermébe. A szájtátás után egy karaoke-ról szóló cikkhez kezdtem el anyagokat keresgélni. Az akkor használt mainstreamnek számító Altavista kereső és Netscape böngésző azóta sehol sincs, viszont az elsőként bepötyögött kifejezésre -- Erving Goffman amerikai szociológus nevére -- ma már 191 ezer találatot hoz a Google, szemben az akkor irreleváns néhány tucat Altavista találattal (már az is gáz, hogy akkor az összes találatot át lehetett nézni néhány perc alatt). - F: dec. 31.

A brit tapasztalatok szerint a könyvtárak nem semleges intézmények. Első hallásra ez furcsán hat, azonban ha a könyvek könyvtári megjelenésének esélyeit vesszük számba, látnunk kell, hogy ez gyakorta mégis így van. Nagy-Britannia tipikus könyvtárlátogató közönségét az idősebb hölgyek alkotják. Sok könyvtár ezért igyekszik az ő ízlésüknek megfelelni, s ezért nem teszik ki például homoszexuális vagy színes bőrű szerzők műveit. Ezek úgy nevezett kockázatos könyvek, s a könyvtárak igyekeznek biztonságra törekedni. Azonban semlegességet az jelentene, ha ezek a kockázatosnak mondott könyvek is ugyanolyan eséllyel kerülhetnének a láthatóság szempontjából legjobb helyre, mint biztonságosnak tartott társaik. Míg egyes könyvek reklámozására jelentős pénzeket fordítanak, másokra egy fillér sem jut. A könyvtárak lehetősége abban rejlik, hogy a nem reklámozott könyveket is előtérbe helyezheti. A könyvtár és a könyvesbolt egymástól eltérő funkcióval rendelkezik. Veszélyes helyzetet teremt, ha a könyvtárak ebből a szempontból igyekeznek a könyvesboltokra hasonlítani, ha nem igyekeznek sajátos funkciójukat megtartani. Ne ugyanaz legyen megtalálható a könyvtárakban, mint a könyvesboltokban. Miért? Mert felmerülhet akkor a kérdés, hogy miért is van szükség könyvtárakra? Mint hazánkban, úgy Nagy-Britanniában is a politika, a döntéshozók, a költségvetési pénzek felett diszponálók kérdése lehet ez.
A (...) könyváruházak forgalmának 50 százalékát a forgalmazott címek 3 százaléka teszi ki. Érdekesség, hogy az utóbbi időben a könyvesboltokban nagy mértékben szűkült a választék. A látott könyvhegyek gyakorta egyetlen könyv sok példánnyal való ottlétét jelentik. Ezzel szemben a könyvtárakban bár kisebb az egyes címekből fellelhető példányok száma -- ami sok esetben csak egyetlen példánnyal való rendelkezést jelent --, viszont sokkal többféle könyv van itt jelen. A könyvesboltok tehát nem törekednek semlegességre. A favorizált könyvekből hatalmas kupacokat építenek, lehetetlen nem találkoznunk velük. Ezek eladása létkérdés. A könyvtár viszont olyan terep, ahol kell és lehet semlegességre törekedni. - F: Olvasásközpontú olvasásfejlesztés / Péterfi R.

Magyarország jelentős lemaradásban van az e-gazdaság terén, még az EU-hoz velünk együtt csatlakozott régiós államokhoz képest is -- állapítja meg az ICEG EC kutatása, amely hat olyan területet határozott meg, ahol az államnak be kellene avatkoznia. - F: dec. 25.

Zöld utat a zajnak! Imádom az Oak Park Pulblic Library-nak ezt az ötletét és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy jövőre mi is hasonlóképp oldjuk meg a "könyvtári zónák" kommunikálását! - F: dec. 21.

A KIT korábban beszámolt már könyvtári robotokról link , de Z. Karvalics László cikkéből -- A cyber-infrastruktúra mint aktuális kihívás és mint tudományszociológiai probléma -- további példát is érdemes idézni: A castellóni I. Jakab Egyetem (Universitat Jaume I.) robotikacsoportja által tervezett gépkönyvtáros infravörös sugarak segítségével tájékozódik, azonosítja az olvasók által kért könyv címét a kötet borítóján, sőt a gerincén is, mi több, meg tudja különböztetni az eltérő grafikájú címeket is. Miután megtalálta a kért könyvet a polcon, leemeli, majd átnyújtja az igénylőnek. Eközben kikerüli az akadályokat, s nem ütközik össze a figyelmetlen könyvtárlátogatókkal sem. De a robotkönyvtáros-szenzációk eltörpültek egy még korábbi bejelentés mögött: az agymunka algoritmizálása 2004 óta immár a negyedik rendszerszinten, a feldolgozó munkában is valósággá vált... - F: A cyber-infrastruktúra mint aktuális kihívás és mint tudományszociológiai probléma / Z. Karvalics László.

Egyetemi tankönyvek, szakpublikációk, képletek, ábrák, térképek, sőt video-előadások is ingyenesen érhetők el az állam által támogatott Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár honlapján. Jövőre a kiadók piaci alapon próbálkoznak hasonló szolgáltatással. Ez gyógyír lehet a szakkönyvkiadás bajaira. - F: dec. 20.
-- A tankönyvtár szövegformátuma -- pl. 130 leütés egy sorban, ami nagyon fárasztóvá teszi az olvasást. (MG)

Az internetes napló, mely új kommunikációs szokásokat hozott mindennapjainkba, egy évtizede jelent meg. Érdemes megnézni, miért és hogyan működik, mi sikere kulcsa. - F: dec. 19.

Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai albizottságának elnöke, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának nevében levélben fordult a parlamenti pártokhoz, ötpárti egyeztetést kezdeményezve az e-Befogadás kérdésének tárgyalása érdekében. - F: dec. 18.

Az olvasás népszerűsítését és a szövegértés fejlesztését tűzte ki többek között céljául az 'Olvas a város' projekt. A program aktuális eseményeiről szerdán adtak tájékoztatást a Várkonyi Nándor Könyvtárban. - F: dec. 19.

Most, hogy nemsokára belépünk a 2008-as évbe, érdemes elgondolkodnunk, mi jellemezte a 2007-es esztendőt. Ebben segít a Google 2007 Year-End Zeitgeist felmérése az idei év keresési trendjeiről. Ahogy globális szinten, úgy Magyarországon is a kapcsolatépítés jegyében telt az elmúlt időszak. - F: dec. 20.

Miután átestünk a reggeli kettős traumán (...), elkocsikáztunk Granny munkahelyére, Békaváros könyvtárába. Békavárosnak van rendes neve is, Willimantic [az USA-ban]. A gyerekkönyvtár színes és csendes és barátságos; csak részben könyvtárszerű, viszont az első öt perc után megállapítottam, hogy minden könyvtárnak minimum ilyennek kéne lennie... újabb kulturális adatmorzsák az otthoniaknak:
1. Amerikában minden nyilvános könyvtár ingyenes, totálisan és teljesen (köhöm köhöm, Szabó Ervin drága, köhöm köhöm) -- Granny majdnem a szék alá esett amikor megmondtam hogy nálunk fizetni kell az olvasókártyáért
2. Az egész állam összes nyilvános könyvtárára egy olvasójegy érvényes
3. Kiolvasott könyveket bármelyik könyvtárban le lehet adni, visszajuttatják az adott városba
4. A gyerekkönyvtár (külön emelet) rendelkezik mindennel, ami szem-szájnak ingere: számítógépek internettel a gyerekek részére, játszósarok párnákkal a legkisebbeknek, külön mesemondó terem (!!!) (sic!) színes szőnyeggel; fotelek, párnák, kanapé, sok asztal, egy rakat játék, egy nagy állvány bábokkal... - F: dec. 29.

Szombathely -- A város reprezentatív, a harmadik évezred eleji kívánalmaknak valóban megfelelő intézménye, a Berzsenyi Dániel Könyvtár ünnepi közönségtalálkozót rendezett kedden este, hogy visszatekintsen az elmúlt fél évtizedre. Nagy Éva igazgatóhelyettes a kérdőívek révén felmért olvasói igényeket, véleményeket ismertette. Az is kiderült, hogy bár a BDK az ország egyik leghosszabban nyitva tartó könyvtára, használói még hosszabb nyitvatartási időt is el tudnak képzelni, sőt bevennék a vasárnapot is. Sokan nem tudják, hogy az első emeleti olvasóterem mellett a második emeleten is van egy olvasó, ahol csendben, nyugodtan olvasni, jegyzetelni lehet. A kölcsönözhető könyvekből több példányt szeretnének, elégedetlenek a CD- és DVD-választékkal (amelyet a könyvtár az anyagi lehetőségeihez képest folyamatosan bővít). Az intézményben húsz számítógép van közhasználatban, ezek az elmúlt öt évben eléggé lestrapálódtak, ezen a helyzeten idővel javítani kell. Az olvasók jó értékeléseket adtak a gyermekkönyvtárról és a helytörténeti gyűjteményről. - F: dec. 21.

Nyílt közösségi hálózatok, következő generációs okos telefonok, web-alapú alkalmazások, SAN titkosítás, mikroblogok, zöld technológiák, Szemantikus Web, olcsó laptopok -- 2007 meghatározó, jövőformáló high tech megoldásai. Legalábbis az eWeek szerint. Az 1980-as évek közepén a PC-k, 1990 körül az elektronikus levelezés, 1995-ben a WWW, az évezred elején a statikusból dinamikussá alakuló, majd SOA és Web 2.0 megoldásokat használó honlapok jelentették az IT nóvumot. 2007 ugyan nem vetít előre ennyire drasztikus változásokat, viszont számos, a jövőt jócskán formáló megoldás került előtérbe. Egyeseket elutasítunk, esetleg tudomást sem veszünk róluk, másokat zajosan ünneplünk. Gyakran előfordul, hogy az észrevétlenek meghatározó tényezővé lesznek, míg az agyonreklámozottak a feledés homályába vesznek. -- Egyben azonban mindenképpen megegyeznek: a jelenből szemlélve valamennyi diszruptív hatásúnak ígérkezik. Az eWeek ezeket a technológiákat vette lajstromba. - F: dec. 21.

Hosszabb könyvek megnyitásakor lassú lehet a Sony e-könyv-olvasójának szoftvere, derül ki egy friss tesztből. A ZDNet újságírói a szoftveres problémák ellenére is jó készüléknek tartják a Readert. Hatvanöt másodperc szükséges ahhoz, hogy a kötetre való kattintás után megnyíljon Tolsztoj Háború és béké-je. Ennyi idő alatt el lehet készíteni egy instant kávét, meg lehet írni egy emailt, és egy fél Ramones-dal meghallgatása is belefér. - F: dec. 19.

Jó lenne, ha tudnád, mi vár rád az állásinterjún? Milyen kérdésekkel bombáznak, és hogyan kell viselkedned, ha el akarod nyerni a megpályázott állást? Nézd meg videointerjúnkat! - F: dec. 20.,
-- Mikor érkeznek pl. a könyvtári tájékoztatásról szóló oktató videofilmek? (MG)

Két hónap múlva, február végén lejár az a szerződés, amely 2001 óta teszi lehetővé, hogy az oktatási intézmények a piaci árnál jóval olcsóbban használjanak egyes Microsoft termékeket. A 'Tisztaszoftver' elnevezésű programban a licencdíjat átvállalja az állam, ez évi 2 milliárd forintba kerül. Civil szervezetek szerint viszont a szoftverbeszerzés sokkal olcsóbb is lehetne, ha az iskolákban más fajta operációs rendszereket használnának. Az úgynevezett szabad szoftverek megjelenésükben alig különböznek a fizetős programoktól. Ezekben is van szövegszerkesztő, internetböngésző és DVD-író is. Ráadásul mivel nem annyira elterjedtek, sokkal kevesebb vírustámadás éri őket. - F: dec. 29.

Januártól fizetni kell a profitorientált cégeknek az iWiW-es oldalakért. A népszerű közösségi oldalon egyre többen reklámozzák magukat. A szegedi SZKT vezetője szerint nem kizárt, hogy fizetnek ezért a szolgáltatásért, míg a Rádió 88 tulajdonosa úgy nyilatkozott: a rádió hallgatói hozták létre az iWiW-es oldalt. Januártól a profitorientált szervezeteknek és cégeknek tagdíjköteles lesz az iWiW. Szabó Márton, az iWiW Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a közösségi oldal nem azért jött létre, hogy intézményeknek és egyéb szervezeteknek nyújtson reklámfelületet. A legnépszerűbb hazai közösségi oldalon az internetfelhasználók nagy része regisztrált. A felhasználók közül sokan üzleti vagy magánjellegű találkozók előtti tájékozódásra is használják az iWiW-et. - F: jan. 2.

Nem ártana néha azon eltöprengenünk, hogy jó abc-vel dolgozunk-e? Mert mi történik? Sietve bekapcsoljuk a komputert, majd felpattan a szövegszerkesztő. Egy újabb rutinos mozdulattal nevet adunk a fájlnak, s már írjuk, vagy kopizzuk is be a szöveget. Nem érzékeljük, hogy a betűk, amelyek előttünk sorakoznak a monitoron, olyan szabályosak, olyan rendezettek, hogy nem is írásképet adnak, hanem gépi karakter-halmazokat. Csak a jelek látszanak, az ember nem, aki alkotta a text-struktúrákat. Ez írás-matéria, olyan szervezett és tiszta, mint egykoron az agyagtáblák. Kemencékben égették ki a szövegeket, ugyanezt tesszük mi is, a printerben lézerrel perzseljük a betűket papírjainkra. Úgy érzem, az a virtuális massza, tudás-láva, amit naponta izzítunk és lecsapolunk számítógépeinken, ma még csak fényt termel, meleget alig-alig gerjeszt. Pedig épp az ellenkezője lenne identikus. Elég csak felidézni, hogy a latin és görög tudós-mesterek ugyanúgy forgatták a tekercseket, ahogy mi pörgetjük a szövegeket. A monitoron nem lapozunk, hanem görgetünk, folyamatosan haladunk a textúrában, és vitathatatlanul így tettek antik elődeink is a kódexek, vagyis a könyvformátum megjelenése előtt. - F: Beégett karakterek, csillagszóró betűk, dec. 24.

Az ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyilvánította, de emellett idén is zászlajára tűzte a delfinek védelmét és a sarkvidékkutatást. Az egyes évek tematizálása nemzeti és nemzetközi szinten egy-egy kérdéskör fontosságára kívánja felhívni a figyelmet rendezvényekkel, akciókkal és kutatásokkal. Hazánkban január 22-én kezdődik a Reneszánsz Éve link . - F: jan., 2.

Egyetlen nap késedelem nélkül elérhetővé tette a Magyar Elektronikus Könyvtár József Attila összes költeményét -- két különböző összeállításban is. Mint ismeretes, 2005-ben jogviták miatt a legnagyobb magyar digitális gyűjteményből el kellett távolítani József Attila műveit. Az érvényes szerzői jog, amelyet a jogörökös érvényesíthet, a szerző halála után 70 esztendőn át védi műveit, közlését engedélyhez köti. Múlt év december 3-án lejárt a 70 év, de a törvény úgy rendelkezik, hogy a védett mű csak a következő év január 1-jétől válik közkinccsé - azaz mától. A MEK honlapján azonnal meg is jelentek a korábban eltávolított állományok. - F: jan. 1.