Mary Ellen Bates független információs tanácsadó blogjában, hírleveleiben gyakran mutatja be az infobrókerek által is használható kurrens információforrásokat, eljárásokat. Most éppen a könyvtárosokról ír, pontosabban arról, hogy ha egy információs tanácsadónak példának okáért az ipari hulladékokról kell anyagot összeállítania, először max. halvány gőze van a témáról. Ebben a Google túl szemetes találatot ad -- a szó minőségi értelmében --, a szakkönyvek és folyóiratok pedig túl részletesek. Itt kerülhet képbe a szakkönyvtáros (kutatóintézeti, felsőoktatási), aki a belső szakemberek számára, de többnyire nyílt felületen gyűjti össze pl. a hulladékgazdálkodás fontos információforrásainak linkjeit.
A szerző anyagában természetszerűleg amerikai könyvtárakat ajánl, ahol kiterjedt, nyílt linkkatalógusok találhatók. Előfordul ugyan, hogy a linkek egy része jelszóval védett, de az infobróker számára jó indulást jelentenek ahhoz, hogy képbe kerüljön a hulladékgazdálkodással. (ref.: MG)
-- Ha van javaslata saját vagy mások kiváló hazai könyvtári linkkatalógusainak bemutatásához, írja meg! Információforrások rovatunkban szívesen közöljük őket! mikulasg@gmconsulting.hu

Monok István interjút adott a Magyar Nemzetnek. Kifejti, hogy újra nem választása mögött politikai szándékok húzódnak, nevezetesen szoftverszállítók érdekei, illetve a digitális közjavak magánkézbe adásának hívei. Kifejti, hogy ő az állami felelősség- és anyagi vállalás híve. Szerinte ez biztosítja az állampolgár számára a szabad hozzáférés jogát. A cikkben az érdekek mentén vagy ellenében érvek, adatok nem hangzanak el.
-- A Magyar Nemzet (nem állami vállalat) sajnos egyelőre nem biztosítja a szabad hozzáférés jogát, azért olvasóink számára nem tudjuk a cikket közvetlenül linkelni. Hogy a hozzáférés változna-e, ha a Magyar Nemzet kiadója állami tulajdonban lenne, nem tudok válaszolni. Mindenesetre más napilapok anyagaihoz könnyebb hozzáférni. A cikket a Könyvtáros.com jóvoltából közöljük. (A Könyvtáros.com független, nem állami, hanem magánszolgáltatás.) (MG)

Tekintsük inkább a gyűjteményt a használati érték analóg fogalmaként tőkének, amelynek hozama a használat. A tőkével szemben nem táplálunk olyan kegyes és szentimentális érzelmeket, mint a kinccsel, pláne kulturális kinccsel szemben, s úgy használhatjuk, hogy minél nagyobb profitot termeljen. S ha a profit, a használat csökken, a tőkét más területen kell hasznosítani. A hasonlat itt megbicsaklik, mert hát a hasznot nem hozó állomány-tőkével ugyan mit is csinálhatnánk, mint hogy megszabadulunk tőle (legalább ne termeljen ráfizetést), s igyekszünk új tőkét bevonni a könyvtárba.
Az, hogy az állomány használati értéke elkopik, természetes folyamat, s egyáltalán nem jelenti azt, hogy a könyvtáros rosszul használta fel a rendelkezésére bocsátott anyagi erőforrásokat. Még az is elfogadható bizonyos határok között, hogy nem minden beszerzett könyvnek lesz használati értéke, hiszen lehetetlen pontosan felbecsülni a keresletet irántuk. Baj csak akkor van, ha a könyvtáros kincsképző hajlama már a beszerzéskor jelentkezik, vagy ha a használati értéküket vesztett könyveket kincsként továbbra is őrizgeti. (Papp István cikkének részleteit a szerző engedélyével közöljük. A 2009. máj. 10-i előadást a 3K 2009/8. számában jelent meg.)

A könyvállomány gyarapodásától önmagában persze aligha várható az olvasáskultúra, az olvasási szokások megváltozása, amiben a bibliotékák nyilván nem kizárólagos -- bár korántsem elhanyagolható -- szereplői, alakítói a 'piacnak'. A [felnőtt -- MG] könyvtárlátogatók tábora a népesség közel 9 százalékára becsülhető, míg a nyolcvanas évek közepén ez az arány még 15 százalék volt -- derül ki Nagy Attila kutatásaiból. Az ezredfordulót követően kisméretű növekedés következett be, ami részben annak köszönhető, hogy a könyvtárak internetkapcsolattal ellátott számítógépeket szereztek be, növelték a videó- és dvd-választékukat és így olyanok is rájuk találtak, akik nem, vagy nem csak könyvek kölcsönzése miatt iratkoztak be. -- Nem tudható, hogy a hazai könyvtárak állománynagysága a hozamgörbe mely szakaszának felel meg (vö.: Haszon, nyeseség, hozam a könyvtárban (3K). Vannak arra mutató jelek, hogy a III. azaz összességét tekintve a leszállóban. Ha ez igaz -- cáfoló adatok egyelőre nem ismertek -- akkor az állománynövekedés legalább azonos arányú apasztás nélkül kárt okoz. (MG)

Előző számunkban hírt adtunk az új, British Library által indított Internet archívumról link A hír kapcsán két szakértőt kérdeztünk:
Moldován István:
-- A britek évek óta tervezték, próbálták e rendszerüket. Korábban már mutattak részleteket belőle, és a most látható viszonylag kevés anyag is várhatóan nőni fog még. Az idei Networkshop konferencián lesz egy előadás egy OSZK-s kollégától, aki a Web archiválás automatikus módszereiről tart beszámolót, gyakorlati tesztelési tapasztalatok alapján. Mi régóta egy szelektív webarchiválás pilot projektjének az elindítását terveztük, ajánlgattuk -- eddig legalábbis sikertelenül. Igazából mindkét eljárást alkalmazzák a világban, inkább felváltva, mindkettő tesztelhető. Amint látom, az angolok is a szelektív módszert választották. Itt is találtam 'Resource Not In Archive' linkeket, nem mindenhol sikerült mélységében az archiválás. Gyorsan összeadtam a subject oldalakat, 1841 site-ot archiváltak. Néhánynál többször teljes harvestet találtam 2-3-4 év távlatából 'since 2004'. Nagyon érdekes a jogi kezelésük, úgy látom, erősen a MEK gyakorlatához hasonlít -- link Egyedi engedélyeket kérnek a site-ok tulajdonosaitól, de szeretnének kiemelt szabályozást az archiváló nemzeti könyvtár számára. Ha jól látom, sejtem, az archive.org technológiáját használják a begyűjtésre. Egyszóval ebben Magyarországon iszonyúan lemaradt. Bízunk abban, hogy ez a helyzet most változni fog. Megpróbáljuk rávenni az új OSZK-s vezetést, hogy fordítsunk erre mi is több erőforrást.
Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi MEK osztályon Drótos László kollégám készített egy mintaarchívumot, közel 200 hazai weboldalt archivált: link A honlapok engedélye nélkül a tükrözött állományokat nem tettük nyilvánossá, ez a kis gyűjtemény inkább tesztelési céllal készült. Két éve küldtünk egy 300 címből álló listát az archive.org-nak, amelyik egy akció keretében kért a különböző országok közgyűjteményeitől javaslatot archiválandó weboldalakra.
Drótos László:
-- Az angolok komolyan veszik és értékként kezelik a digitális kultúrájukat. Nálunk nemcsak az országos archívum hiányzik, hanem az önarchiválásra és a lokális archiválásra is alig van példa. Azaz: a tartalomgazdák könnyedén tüntetnek el vagy cserélnek le akár teljes website-okat is anélkül, hogy a régi verziót megőriznék és valamilyen módon továbbra is hozzáférést biztosítanának az érdeklődőknek. Utóbbi alatt pedig azt, hogy nem nagyon lehet olyanról hallani, hogy magyar szervezetek, kutatóintézetek, vagy közgyűjtemények helyi archívumokat építenének az érdeklődési körükbe tartozó website-okból, pedig minden feltétel adott már (vannak ingyenes letöltő szoftverek és egy ilyen specializált archívumhoz szükséges 1-2 terabyte háttértár sem jelentős költség manapság).

A Da Vinci-kód c. film főhősei egy londoni buszon -- miután ráeszmélnek, hogy túl sok időbe telne eljutni a könyvtárba -- egy kölcsönkért mobiltelefonnal keresnek információkat a rejtélyes A. Pope-ról. A filmben a keresés és az eredménylistából a releváns dokumentum megtalálása simán, pár perc alatt lezajlik. Vajon a valóságban is ilyen könnyedén lehetne hasonló szituációban lekérdezni egy könyvtári katalógust? És szeretnék-e az olvasók, ha mobil eszközökről is tudnának keresni az OPAC-ban?
Az egyik jól dokumentált könyvtári SMS-alkalmazásra az ausztrál Curtin University-n került sor. A 2004-ben indult projektben az olvasók a mobiljukról küldhetnek szöveges üzeneteket a könyvtárba, ezeket a könyvtárosok e-mailben kapják meg, és így is írják meg a választ, ami azután ismét SMS-ként megy vissza a kérdezőhöz...

Tizenkétmillió forint értékben vásárolt digitális technikát a Szépművészeti Múzeum annak érdekében, hogy világhírű gyűjteménye az interneten, illetve nemzetközi képügynökségeken keresztül is megismerhetővé váljon. A fényképezést a múzeum legismertebb műveivel kezdik majd. A digitalizálást tudományos igénnyel végzik, azaz a műkincsek teljes dokumentációját elkészítik, így számos részletet külön lefényképeznek vagy például megörökítik a festmények hátoldalát is. Maguk a fényképek is sokkal részletgazdagabbak lesznek, hiszen a 22 millió pixel felbontású képekről áttérnek a 33 millió pixelre. A részleg vezetője kiemelte, hogy a műkincseket egyszer már lefotózták, ám az akkor használt diafilmek idővel tönkremennek. A távlati tervek között szerepel, hogy számos műtárgynak elkészítik a háromdimenziós digitális képét is, így jövőben a múzeum weboldalán virtuális sétát lehet majd tenni, amelynek keretében körbejárhatjuk a kiállított alkotásokat.

Reprezentatív felmérés készült az internetezők digitális médiahasználati szokásairól, amely szerint a magyarok negyede már a digitális középosztályba és az online virtuózok közé tartozik. Minden második hazai internetező legalább hetente oszt meg és tölt le különböző tartalmakat, minden ötödik folyamatosan a neten lóg és ma már szinte mindegyik felhasználó tagja valamelyik online közösségi oldalnak. Ők már többet használják napi szintű kommunikációra a közösségi oldalakat, mint az SMS-t. A neten és a tévé előtt is elsősorban hírfogyasztók, és hódít körükben a tévéműsorok digitális rögzítése.

Öt éven belül a magyarországi munkahelyek kilencven százalékának betöltéséhez elengedhetetlen lesz a digitális írástudás -- mondta Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Az IVSZ és a MeFIT Alapítvány (Magyar-európai Fejlesztésekért az Információtechnológiában Alapítvány), csatlakozva az unió húsz országban elindított e-képességek hetéhez (e-skills week), országos rendezvénysorozaton hívja fel a döntéshozók, kis- és közepes vállalkozók, illetve a diákok figyelmét arra, hogy a digitális írástudás milyen fontos szerepet játszik a munkaerőpiacon is. Tilesch György, az alapítvány főigazgatója kifejtette: a magyar felnőttképzés többnyire nem piacképes, s inkább csak beszélnek az élethosszig tartó tanulásról a munkaadók és a munkavállalók, de nem eszerint tevékenykednek. Hozzátette: a magyar kis- és közepes cégeknek csupán 5-10 százaléka folytat belső képzést, szemben a nagyvállalatok 25 százalékával. Ebből következően egy olyan munkavállaló, amelyik kis, vagy közepes céghez kerül, gyakorlatilag lemondhat a felnőttképzéséről.

Intelligens szövegbányászati rendszerrel, az Infovadász szoftverrel már ma is 'érdekes' összefüggéseket lehet kideríteni. A szoftvert fejlesztő Montana Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor, és Szoftverfejlesztő Kft. tulajdonosát, Vadász Pált kérdeztük.
-- Amikor a metróprojektet kezdték, a beruházás végösszege 180 milliárd forint volt, ami folyamatosan nőtt, ma már 470 milliárdnál tart. A BKV-nak rendszeresen információhiánya volt, és szerettek volna tájékozódni az európai közlekedés témájában, különösen ami a metrótémában megjelenik. Ezért vették igénybe az Infovadász segítségével nyújtott szolgáltatásunkat nyolc hónapig, havi 500 ezer, mindösszesen négymillió forintért. Ezt a legmagasabb szinten dolgozták föl, e-mailen kapták a jelentéseket, hozzá kell egyébként tenni, hogy az összefoglalókat elküldtük kinyomtatva, postázva, megvan a tértivevényem, benn őrzöm a széfemben mint a becsületem zálogát.
-- Mondana néhány példát a törvények kijátszásának módszereiről?
-- Egyes állami szervezetek portáljai bizantikusak, mindig csak egy konkrétumra lehet keresni. Csak személyi azonosítóval lehet a honlapra belépni, ami szigorúan ellenkezik az EU idevonatkozó és Magyarországra is kötelező rendelkezéseivel. Csak egyes tételek kérdezhetőek le, de azok nem összegezhetőek, listázhatóak. Bizonyos tételek csak előre ismert kulcsokra kereshetőek, de általában nem lekérdezhetőek. Spamgátló ákombákomot kell begépelni kézzel a robotos keresés megakadályozására. 'Zanzásítják' a pdf fájlokat, azaz láthatatlanul belekevernek jeleket, hogy a robotot megbolondítsák. A szöveganyagot elektronikusan jelenítik meg, de képi és nem szövegformátumban, ugyancsak a gépi olvasás, intelligens keresés megakadályozása érdekében. Vagy egyszerűen óriási késéssel teszik ki az eredményeket, amikor már érdektelenek, de ha ki is teszik, olyan mélyen a könyvtári hierarchiában, hogy ember legyen a talpán, aki felleli. Ez mind arról szól, hogy kizárják a nyilvánosságot. Magyarországon ma komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közbeszerzési előzmények ne legyenek láthatóak.

Németh Mártonnak a 3K-ban megjelenő cikke néhány jellemző dán audiovizuális szolgáltatásra irányítja rá a figyelmet. A netmusik.dk szolgáltatásának segítségével több mint másfél millió zeneszámból válogathatnak a dán közkönyvtárak felhasználói, s kölcsönözhetnek zenét elektronikusan egy hét időtartamra. A csatlakozó könyvtárak jó részében letéti díj ellenében a másolásvédett formátumot kezelő hordozható lejátszóeszköz kölcsönzésére is lehetőség nyílik.

A National Library of Australia vezető szerepet játszik az ausztrál web begyűjtésében és megőrzésében 1996, a PANDORA archívum (pandora.nla.gov.au) létrehozása óta. Emellett léteznek más, szűkebb körű projektek is, mint például a tasmániai Our Digital Island (odi.statelibrary.tas.gov.au), vagy a kontinens Northern Territory nevű részén működő Territory Stories (territorystories.nt.gov.au). A nemzeti könyvtár jelenleg már háromféle módon archivál: a PANDORA gyűjteménybe szelektíven válogat online forrásokat, továbbá az Internet 'Archive' segítségével a teljes .au domént learatja, valamint elkezdte használni az 'Archive-It' szolgáltatást is. Elmondható tehát, hogy az ausztrál online tartalom jelentős részét sikerül így megmenteni a jövő számára. De a technológiai változások miatt a könyvtárnak folyamatosan alkalmazkodnia kell: fejleszteni az archiváló eszközeit, bővíteni a gyűjtött tartalmak körét és újabb partnerekkel szövetkezni, hogy eredményesen tudja folytatni ezt a fontos munkát.

A Data.gov.uk széleskörű brit államigazgatási információkat tartalmazó oldal szabadon használható magán- és üzleti célra egyaránt. A 2009 szeptembere óta béta verzióban működő, most az internet alapítója által januárban megnyitott oldal tartalmai: bűnügyi, szállítmányozási, egészségügyi (NHS), környezeti, oktatási és oktatási tesztadatok találhatók -- többek között. A kormányzat bízik abban, hogy a meglévő adatokra mashupok fognak épülni. Az adatkínálat még az idén fegyverviselési statisztikákkal is bővülni fog. Az internet atyja figyelmeztetett arra, hogy olyan adatok kerültek most ki a hálóra, melyet az emberek már egyszer megfizettek. Ha ezek az adatok egy irodai íróasztalban lévő lemezen léteznek, akkor az pazarlás -- mondta. A Data.gov.uk annak az új trendnek a képviselője, melyben a hatóságok megnyitják hivatali adataikat az online közösség számára.

Modernebb, kényelmesebb és felszereltebb lesz az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum bibliotékája egy norvég pályázatnak és ugyancsak nem csekély honi támogatásnak köszönhetően. Az intézmény új informatikai eszközöket vesz, elkezdheti végre a digitalizálást és a papíralapú dokumentumok savtalanítását. A pénz nagyobb részét persze a dermesztően rossz állapotban lévő, eredetileg a Tisztviselőtelep iskolájának készült, szecessziós Könyves Kálmán körúti palotájának rendbetételére költi az intézmény, de a hosszú tervezgetés után a megvalósulás küszöbére ért elképzelések szerint a könyvtár fejlesztésére is jut majd. A bibliotéka 560 ezres könyv- és folyóirat-állománya a pályázat nyomán több ezer, főként skandináv és angolszász dokumentummal gazdagodik. Az informatikai infrastruktúra korszerűsítésére is költhetnek végre, nagyjából harminc új eszközt -- főként új terminálokat -- vásárolnak, mindemellett kutatószobákat alakítanak ki, beszerelik a légkondicionálást, gondoskodnak a teljes akadálymentesítésről és nagy elánnal fejlesztik elektronikus szolgáltatásaikat, adatbázisukat.

Az egyik legfontosabb web 2.0-ás fejlesztés a mashup, azaz különböző forrásokból származó információkat összefésülő a rendszer. A Profane Game például a Google, egy online szótár és egy nyelvhelyesség-ellenőrző alkalmazásait kombinálja. Az a cél, hogy egy perc alatt a lehető legtöbb szitokszót, káromkodást listázza. A Wheel of Lunch az irányítószám alapján tesz javaslatot arra, ki mit ebédeljen aznap. Az Explore the World Map azt mutatja meg, ha a térképre kattintunk, hol forgattak a környéken YouTube videót. A safe2pee korra, nemre, fajra stb. tekintet nélkül politikailag korrekt információval szolgál arról, hol van nyilvános WC a környéken. Chicago Crime pedig a chicagói rendőrségnek bejelentett bűntények adatait jelenítette meg a város térképén, a Google Maps adatbázisát felhasználva. Minderről és más érdekességekről többet meg lehet tudni Kieron O'Hara és Nigel Shadbolt -- The Spy in the Coffee Machine: The End of Privacy as We Know It -- című könyvéből.

Pazarlás és hiány az ELTE könyvtáraiban (elhangzott az ELTE KT értekezletén 2010.02.05)
Tájékoztat: Székelyné Török Tünde, ELTE Egyetemi Könyvtár
Konyvtaros.com: Mire gondolt, amikor pazarlásról és hiányról beszélt?
SzTT: A szakfelügyelők kiegészítő, értékelő, összegző megállapításai, javaslatai (2007), valamint a Jelentés és intézkedési javaslatok (2007) című dokumentumok az Egyetemi Könyvtár és az ELTE könyvtári hálózata gyűjtőköri összehangolása kapcsán tett megállapításaiból vontam le a már-már közhelyszerű következtetést. Ennek tükrében különösen fontosnak és jelentősnek tartom az Egyetemi Könyvtár vezetésének, a Könyvtári Tanács szakembereinek és az egyes karok vezetőinek az együttműködés javítása érdekében tett lépéseit.

Latin Nyelvi Napot rendeztek a debreceni Méliusz Központban - link - 2010. február 11-én egész napos programmal. A rendezvényt a Debreceni Egyetem Klasszika-Filológiai és Művészettörténeti Tanszéke és a könyvtár közösen szervezte. Aznap száznál is többen látogatták a könyvtárt. A nyelvi részleg forgalma a duplájára nőtt. Az antik témájú filmek vetítésekor Mel Gibson: A passió című filmje lett a kedvenc. Értelmezését az egyetem Ókori nyelvek és kultúrák szakán tanuló hallgatók segítették. További csemegeként interaktív, magyar nyelvű előadásokat hallgathattunk a latin kultúráról ismert egyetemi előadóktól, tanároktól. Kiderült, miért 'elpusztíthatatlan kísértet' a latin. Összefutott a nyál a szánkban a híres római szakács, Apicius receptjeinek láttán:
link
'Mindenki tud latinul!' -- hirdette a záró előadás címe, s ebben az est vége felé már senki sem kételkedett. Ráadásul az USA tagállamainak latin nyelvű jelmondataiból is láthattunk egy összeállítást. A középiskolák latint tanuló diákjai az előadások szüneteiben nyereményjátékkal, kvízjátékokkal töltötték az időt vagy latin kifejezéseket kerestek. Az YLE Rádió 1. latin nyelvű híreit is lehetett hallgatni, de volt "Rock-latin-rock" is. Barna Ferenc latintanár a Harry Potter-sorozat második felének latin eredetű szavait gyűjtötte össze. A kiállított táblákon megakadt a látogatók szeme.
(A Latin Nyelvi Nap fotói megtekinthetők a könyvtár webarchívumában:
link és a teljes program elérhető Méliusz Központ oldaláról a 'Rendezvények', 'Régi rendezvényeinkből', 'Latin Nyelvi Nap', azon belül a képanyag a 'Fotók ...'-ra kattintva.)

Az olvasóvá nevelés támogatása és a könyvtárak szolgáltatásbővítése volt a célja annak a konferenciának, melyet a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban tartottak. Az uniós pályázatból megvalósult konferencia 60 résztvevője előadást hallhatott az olvasás népszerűsítéséről, a gyermekirodalom trendjeiről, illetve a gyerekkönyvekbe bújtatott horrorról is. A konferencia résztvevői az olvasás népszerűsítésének lehetséges módjáról tájékozódtak. A szabadidős tevékenységek rangsorában 1960 óta az elsőről a tizenhatodik helyre esett vissza az olvasás. Egy magyar diák ma már átlagban csak 5-10 percet olvas. Az iskolások szabadidejét a televízió és számítógép tölti ki: akár naponta 2 órát is ülnek a monitorok előtt.

Csapatjáték, hatékony kommunikáció, elkötelezettség a tanulásra, lojalitás, problémamegoldó képesség és alkalmazkodókészség -- ezekről a kompetenciákról kapnak majd egy szöveges értékelést azok a végzős hallgatók, akik a Dunaújvárosi Főiskola által indított féléves tréning elvégzésével megkapják az úgynevezett menedzserútlevelet. A főiskola Vezetési- és Vállalkozástudományi Intézete egy pályakezdőknek szóló kompetenciafejlesztő és -értékelő programot dolgozott ki, együttműködésben hét cég -- a Hankook, a Ghilbi, a Dunaferr, a Legrand, a Rába, a Paksi Atomerőmű és a Bombardier -- humánerőforrás vezetőivel. A tréning kísérleti jelleggel indul, és csak a műszaki menedzserek vehetnek részt rajta. Az elvégzését igazoló dokumentumot tanárok, pszichológusok és humánerőforrásért felelős szakemberek állítják ki.
-- Lehet, hogy könyvtárvezetői pályázatok esetén is érdemes bevezetni hasonló tanúsítványt. A papírok száma és a munkaviszony nem határozza meg a vezetői minőséget -- a könyvtárakban sem. (MG)

A Magyar Országos Levéltár Mikoviny Sámuel (1698--1750) mérnök sokrétű munkásságáról szóló virtuális kiállítása 2008 novemberétől érhető el az Országos Széchényi Könyvtár (Magyar Elektronikus Könyvtár) szolgáltatásai között. A teljes anyag mostantól szlovák változatban is megtekinthető.

Múzeumi, könyvtári és levéltári anyagok felhasználásával készítették el egy 17. századi francia erődváros virtuális rekonstrukcióját: a szakemberek szerint a technológia a megfelelő dokumentációval szinte minden múltbéli pillanat újraalkotásra képes lehet. Nagyon sok múzeum és levéltár őriz archívumában régi térképeket, festményeket és fotókat az egykori városokról. Ezek azonban csak töredékeiben érzékeltetik, hogy a múltban miként nézhettek ki a települések. A Saar-vidéki Egyetem (Universität des Saarlandes) és a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont (Deutschen Forschungszentrums für Künstliche Intelligenz -- DFKI) szakemberei ezek felhasználásával, és egy új technológia kidolgozásával áttörést értek el, és elkészítették Saarlouis erődvárosának virtuális rekonstrukcióját.

Vajon milyen lenne, ha a tíz évvel ezelőtti fotók fel sem bukkanhatnának az interneten, mert a beépített szavatosság-ellenőrző modul ezt nem tenné lehetővé? Az ötlet meglehetősen érdekes. Egy olyan megoldás kidolgozását javasolja a Viktor Mayer-Schönberger (Szingapúri Nemzeti Egyetem Információ- és Innovációpolitikai Kutatóközpontja igazgatója), amely szavatossági időt jelentene a digitálisan publikált vagy megjelenő tartalmak esetében, így eltűnhetnének a világhálóról a kényelmetlenné váló dokumentumok és kamaszfotók. A digitális emlékezet miatt ez az egész idővel egy időbeli panoptikummá is válik. Vagyis fel kell készülnünk arra, hogy az, amit most teszünk az interneten azt később felhasználhatják ellenünk. A leggyakrabban az emberek ezt a problémát öncenzúrával próbálják megoldani. Mayer-Schönberger már 2008-ban hangot adott annak a véleményének, hogy a digitális adatokat, az igazán fontos információk kivételével, nem lenne szabad hosszú távon eltárolni, hanem időről időre meg kellene semmisíteni őket.

Az amerikai Amazon online áruház elektronikus könyvolvasója, a Kindle sikerén felbuzdulva a CeBIT-en is egyre több távol-keleti gyártó mutatta be saját eBook-olvasóját. Az árak azonban továbbra sem csökkennek, mert a különleges kijelzőt csak egy cég gyárthatja az egész világon.
A CeBIT-en megjelent eBook-olvasók forgalmazói szerint az árakban jelentős áttörés csak akkor várható, ha más kijelzőgyárak is előrukkolnak valamilyen, az E-ink-hez hasonló technológiával. Új technológia bevezetését, vagy az E-ink gyártási jogainak megvásárlását már több neves kijelzőgyártó is tervezi, köztük a japán Sharp, amely a kiállítók információi szerint májusban mutatja be az E-ink-hez képest lényegesen olcsóbb megoldását.

A tavalyi MIBE-konferencián már elhangzott Jóföldi Endre előadásában a példa, de azért jó visszaolvasni -- pláne a New York Times-ből. A tengerentúli lap a Twitter innovatív alkalmazási lehetőségeiről ír, majd a cikk végén Meskó Bertalan debreceni orvostanhallgató tapasztalatát idézi. A szakmai körökben jól ismert blogger egy paciens rejtélyes betegségének szimptómájára kérdezett rá a Twitteren: 'Ismeretlen tünet ma a szakmai gyakorlaton. 16 éves fiú akut pancreatitis-szel (már hatodszor!). Ötlet??'
Néhány órán belül a specialista a világ számos részéről kapott tippeket, melyek alapján sikerült meghatározni a diagnózist. Mint mondta: lehetetlen lett volna az illető specialistát emailen előkeríteni, mert halvány gőzünk sem volt, hogyan érjük el.

A Pew Kutatóközpont felmérése annak feltérképezésére irányult, hogy milyen módon változott az emberek információhoz való hozzáférése. A válaszadók 26 százaléka állította, hogy mobilján olvassa a híreket. A fiatalabb mobiltulajdonosok sokkal nagyobb arányban keresik a híreket telefonjukon, mint az idősebbek. Az 50 éven aluliak 43 százaléka mondta, hogy mobilján értesül a történésekről, míg az idősebbeknek csak a 15 százaléka használta telefonját ilyesmire. Az is kitűnt, hogy a mobilon tájékozódókat főleg az időjárás érdekli. A megkérdezettek 37 százaléka használt internetet a mobilján, és közülük 72 százalék elsősorban az időjárási előrejelzést böngészte. Az aktuális események csak a második helyen szerepeltek 68 százalékkal.
A felmérés azt is kimutatta, hogy az emberek nem hagyatkoznak pusztán egy hírforrásra. A válaszadók 60 százaléka mind online, mind offline forrásból tájékozódott. Negyvenhat százalékuk pedig egy átlagos napon négy-hat hírforrást is igénybe vett.

Előző lapszámunkban link tévesen közöltük a Monoki-díj idei kitüntetettjének titulusát. A helyes adat: Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári egyetemi könyvtár főkönyvtárosa. A tévedésért elnézést kérünk. (MG)

Általánosan az a jellemző, hogy a szem hullámhoz hasonlóan tapogatja le a polcokat, mivel így tud a legtöbb információt begyűjteni a vásárló a lehető legrövidebb idő alatt. Az is megfigyelhető, hogy a vásárlók többsége szemmagasság alatt keres, nem szívesen mennek szemmagasság fölé, így a polcokon a felső rész szinte teljesen hideg területnek számít.
-- Kérdés, hogy a kereskedelemben alkalmazott eljárás mit mutatna ki a könyvtárakban? Nem kérdés, hogy a könyvtárban lévő magasabb polcok riasztják az alacsonyabb olvasókat -- hogy a kerekesszékesek gondjairól ne is beszéljünk. Az akadálymentesítési projektek e szempontra meglepően kis hangsúlyt fektetnek. Ha pedig a figyelem is hasonló deficites területként tartja számon a magasabb könyvtári polcokat, akkor az már dupla érv a könyvtári dokumentum-elhelyezési gyakorlat átgondolására. (MG)

...a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül.
-- Rokonproblémák. A szolgáltató igyekszik megfelelni az ágazati irányítási kereteknek, szakmai szempontoknak. Pedig az egész rendszernek szolgáltatóstul, ágazati irányítóstul és jogszabályostul az ellátandó lakosságnak kellene megfelelnie. A fejek aztán gyakran még egymásra is mutogatnak -- biztosítva a mindkét félnek kisebb ráfordítást és kockázatot jelentő helybentopogást. A jelenség azonosítása szakmai határokon át ugyanakkor megtörténik: a könyvtáros neheztel a lassú önkormányzati bürokráciára, az ügyintéző a rendőri kihágásokra, vagy pl. a renyhe könyvtári szolgáltatásra -- minden fél a saját mundér becsületének védelme mellett. (MG)

Bár egyre többen tisztában vannak azzal, hogy rendszeres testedzéssel a betegségek többsége, így a mozgásszervi panaszok is megelőzhetők, a statisztikák azonban azt mutatják, még mindig keveset teszünk egészségünk érdekében. A civilizációs ártalmak, az ülő életmód következtében a mozgásszervi megbetegedések száma folyamatosan növekszik: ez Magyarországon a munka- és keresőképtelenség egyik leggyakoribb oka.

A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) kommunikációs vezetője el akarja oszlatni a közösségi médiákkal kapcsolatos aggodalmakat. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a cégvezetők tisztában legyenek a Twitter, a Facebook és más közösségi oldalak nyújtotta lehetőségekkel. 'A közösségi média ügyében az interaktivitás és a felhasználókkal való párbeszéd a legfontosabb. Ma már alapvető, hogy valaki profi módon jelenjen meg a Twitteren, a Facebookon és más web 2.0-s platformokon. Ezt minden cégvezetőnek magának kell csinálnia és nem szabad a médiarészlegre bíznia' -- mondta Matthias Lüfkens, aki saját elmondása alapján is csak véletlenül került kapcsolatba ezzel a területtel. Lüfkens azt akarja elérni, hogy a nagy hagyományos konszernek számára is magától értetődő legyen a Facebookon vagy a Twitteren való megjelenés, illetve hogy ezek a vállalkozások ne féljenek e lépés megtételétől.

Andrej Ternyovszkij, a Chatroulette.com 17 éves feltalálója maga sem hitte volna, hogy új típusú chat szolgáltatása több, mint másfél millió használót vonz majd, azt meg végképp nem, hogy olyanok kopogtatnak majd ajtaján, mint a Google, vagy egy orosz médiacár, hogy üzletet ajánljanak számára.
Mit tud az oldal? -- A Chatroulette tulajdonképpen egy új közösségi portálként is felfogható, ahol vadidegen emberek kapcsolódnak össze webkamerák segítségével, véletlenszerűen. Az ötlet úgy pattant ki az orosz tinédzser fejéből, hogy ráunt a barátaival való Skype-olásra, így utánajárt, létezik-e olyan szolgáltatás, ahol ismeretlenekkel tudna videó-chatelni, de nem talált ilyet. Ezek után készítette el a Chatroulette.com első változatát.
-- Egyszerű, mégis remek az új típusú chat ötlete, viszont a szolgáltatás hamar elment az online pornó irányába. Egyre kevesebben ülnek ruhában a webkamerák előtt. (WKÁ)

A Google egy olyan funkcióval bővíti Chrome böngészőjének eszköztárát, amelynek segítségével valós időben, közvetlenül a böngészőből lehetséges az idegen nyelvű weboldalak lefordítása.

Az iskolákban és az óvodákban szabadon felhasználható online tudásbázissal bővült az egyszervolt.hu [ link ]. Az Egyszervolt Sulin közel kétezer oktatási és kulturális feladatsor, logikai játék, interaktív térkép kereshető és érhető el. Egyes játékokhoz a pedagógusok olyan szerkesztőfelületet is használhatnak, amellyel szabadon állíthatnak össze feladatsorokat. Ilyen például a földrajzi és kulturális ismereteket fejlesztő Világjáró című játék, mely az akasztófajáték és a tanárok által kedvelt vaktérkép digitális ötvözete, vagy a matematikai ismereteket elmélyítő Bon bon 2 ügyességi és logikai játék, mellyel az ABC is gyakorolható.

Tavaly júniusban nyitotta blogját (ha jól érzékelem, egy web 2.0 tanfolyam után) Palik Mária, ETO címmel.
Eddig 17 bejegyzése van, legnagyobbrészt másodközlések. Sejtésem szerint nagyon tudatos lehet a blog 'építése', hiszen az első saját bejegyzés után a 3K-ban közölt írásokat idézi föl a tárgyban olyan szaktekintélyektől, mint Ungváry Rudolf, Bánhegyi Zsolt, Válas György, Vajda Erik, Fejős László, Gyuris György -- ama emlékezetes cikksorozatból, amelynek címe: Kell-e még az ETO? E cikkek közé helyezett el megemlékezéseket nagy szakozókról, elméleti ETO-szakemberekről: Babiczky tanár úrról, Mózesné Tomcsányi Katalinról, Fejős Lászlóról. Két bejegyzésben is közöl nagyon hasznos prezentációt a BME-OMIKK katalógusában való keresésről -- szerintem igazán kitehették volna honlapjukra is, például a nagyon részletes katalógushasználati útmutató részeként vagy azzal párhuzamosan!

Nyíregyházán új zenei klog indult. Polák Péter gitáros-könyvtáros az elkövető.
Konyvtaros.com: Az ötlettől a megvalósításig mennyi idő telt el?
Polák Péter: Egy hónapja találtuk ki, hogy mennyire jó lenne ha a zenei programokat valahol összegyűjtenénk, mert városunkban sok koncertről nem is tudunk. Könnyűzenével kapcsolatban már évek óta csináljuk a link oldalt. Most pedig ráállunk a komolyzenére is. Egyenlőre csak programajánlók lesznek, de már az is nagy előrelépés lesz!

Egy a napokban megjelent felmérés szerint az internetes felhasználók többsége teljesen hétköznapi dolgokat keres az interneten. Tudni szeretné, hogy milyen időjárást tartogat a holnapi nap, mik az aktuális hírek, hogy állnak a részvények és a gazdaság. A hazai egészségügyi oldalak kínálata elég sokszínű, a betegek ezeken a helyeken a legtöbb információt megtalálhatják problémáikra, speciális tanácsokat kérhetnek a szakértőktől, sőt saját történeteiket is közzé tehetik. A hivatalos szakértők és cikkek mellett egyre fontosabbnak látszik a felhasználók által generált hasznos, szakmailag ellenőrzött tartalom megjelenése, hiszen a betegeknél senki sem tudja hatékonyabban felhívni a többi beteg figyelmét a mindennapos gondjaikra, egy jó gyógymódra, vagy egy hatékony kezelésre.