Az amerikai könyvtár-privatizálásokból már ismert LSSI is a kérők között van. Elnökhelyettese, Jim Lynch a londoni Camden könyvtárait meglátogatva azt nyilatkozta, hogy a cég feltehetően képes átvenni és nyitva tartani a meglévő fiókszámot és tartani a nyitva tartási időt -- jelentős megtakarítások mellett. Az LSSI mellett építőipari vállalkozás is jelentkezett könyvtárfenntartásra.
A Belsize Könyvtár Barátai bizottságának tagja, Elanie Hallgarten úgy látja, hogy kellően pontos szerződés alkalmas lehet arra, hogy a szerződő magánvállalkozásnak nem megfelelő teljesítés esetén felmondjanak. A diskurzusban az is felmerült, hogy a szomszédos önkormányzatokkal összefogva biztosítsák a könyvtári szolgáltatásokat, illetve könyvtárosok helyett részben önkénteseket alkalmaznának. Az előzőt Camden önkormányzata is támogatja.
Keith Moffit liberáldemokrata vezető szerint alapvető, hogy a 13 meglévő fiókból egy se zárjon be. Konzervatív kollégája, Andrew Mennar szerint az embereket sokkal inkább az érdekli, hogy működjön a szolgáltatás, minthogy az milyen szervezeti felállásban is történik. Emellett a szolgáltatások költségéhez való hozzájárulást is kérnének, és nem zárnak ki bizonyos szintű üzletiesedést sem. (Kardos András link ajánlásával) (ref.: MG)

A Total Place brit kormányzat program, amely az egy-egy területen nyújtott közszolgáltatásokat takarékossági és hatékonysági okokból együtt kezeli, és az állampolgárok szemszögéből tekint a szolgáltatásokra, nagy lehetőséget jelent. Viszont csak a helyi igények kielégítése után lehet azt a kérdést feltenni, hogy milyen további igényekkel tudna még a könyvtár foglalkozni. A könyvtárügyben történtek olyan kezdeményezések, hogy több önkormányzat működjön együtt a könyvtári szolgáltatások terén, ezek tapasztalatai megfontolásra érdemesek. Fontos szempont, hogy a települési közkönyvtárak átalakítására az érintett közösségekkel szorosan együttműködve és a partneri kapcsolatok iránt nyitottan kerüljön sor.
Ami a bezárásokat illeti, a döntést megelőzően meg kell hallgatni az illető könyvtár munkatársait. Ezek a megbeszélések az önkormányzat számára is hasznos információkat hozhatnak. A bezárás nem az egyedüli megoldás egy költségvetési krízis esetében, sokkal inkább az a szolgáltatások optimalizálása, és annak rugalmas megszervezése. Vannak alternatívák, és keresni kell a megoldásokat az esetleg szétaprózott szolgáltatások egyesítése és fenntarthatósága érdekében.
A könyvtári költségvetések a következő három évben 30%-kal csökkenhetnek. Időben neki kell fogni a tervezésnek, hogy a könyvtárak felkészüljenek. Az új modelleket meg kell beszélni a célközösséggel, folyamatos tájékoztatást kell adni számára a dolgok előrehaladásáról. (ref.: Hegyközi I.)

Egyfajta sikerélmény, ha szakmai anyagok olyan forrásokra hivatkoznak, melyeket a KIT korábban már ismertetett.
Az ALA tavaly szeptemberi tanulmányában írja: két fő területe van a közkönyvtárak gazdasági értékének mérésére: a 'fogyasztói többlet és a 'feltételes értékelés'. Az előbbi lényege: mennyivel lenne nagyobb ráfordítása a lehetséges használónak, ha nem lenne könyvtár. A feltételes értékelésben azt kérdezik a használóktól: mennyit lenne hajlandó fizetni a könyvtári szolgálgatáslért (pl. Audunson és Abo szerint), ha nem lenne számára elérhető? Vagy: mennyivel csökkenne adófizetési kötelezettségük, ha nem kellene könyvtári szolgáltatást fenntartani. Ezeknek megfelelően 10 felmérés eredményét hozza, Új-Zélandtól az USA-ig. Eredmények:
- Az Új-Dél Wales-i Könyvtár használói évi 58.20 helyi dollárt fizetnének évente a szolgáltatásért. A könyvtár kiadásai egy főre évi 42.73 dollárt tesz ki. A különbség 36.2% többletkiadás.
- A British Library 1 fontért 4,1 fontnyi értéket állít elő.
- A St. Louis-i Közkönyvtár egy befektetett dollárból 4 dollárt termel ki. (ref.: MG)

A New Jersey állam könyvtárosainak kezdeményezésére minden év áprilisában az USA-ban egy napot könyvtári állapotfelmérésnek szentelnek. A Library Snapshot Day (Pillanatfelvétel a könyvtárban) országos kezdeményezéssé vált, amelynek keretében a könyvtárak számára mód nyílik arra, hogy a nagyvilág számára számokban és képekben bemutassák a színfalak mögött folyó munkát is. Kaliforniában 1,140 könytárban 2010. október 10-én a következő adatokat gyűjtötték:
- 1,012,563 olvasó látogatott el valamely könyvtárba
- 1,223,887 felhasználó kattintott valamelyik könyvtár honlapjára
- 770,831 könyvet kölcsönöztek ki vagy hosszabbítottak meg
- 93,292 tájékoztató kérdésre válaszoltak könyvtárosok a könyvtár falai közt
- 16,577 tájékoztató kérdésre válaszoltak könyvtárosok telefonon, emailben, IM, SMS, fax vagy egyéb módon
- 169,707 látogató használta a számítógépet
- 2,170 programot tartottak gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek és családoknak 62,354 résztvevővel
- 26,962 vett részt információs írástudás oktatásban vagy kapott segítséget házi feladathoz a könyvtárban. (ref.: HWJ)

Magyarország megelőzte korát! Tóth Gyula-Katsányi Sándor kétkötetes FSZEK-ről szóló könyvtárban külön fejezet foglalkozik az egybeosztott állománnyal -- a családi könyvtárak kapcsán. Ennek a 'shop-koncepciónak' tényleg az volt az előnye, hogy a nagyobb tömegben jelentkező, többnyire a szórakoztatáshoz, ismeretterjesztéshez köthető állományt könnyen elérhetővé tegye. Katsányi tapasztalatai szerint kb. 10-15 ezer kötetig lehetett ezt a laza könyvtári elrendezést megvalósítani, mert utána már a visszakeresés nem volt megvalósítható, csak a böngészés. A kor kultúrája azonban nem tűrte. Mára ezek a családi-tematikus könyvtári részlegek is újból betűrendben vannak egy témán belül!
Nem kérdés, az eljárás nem mindenhol alkalmazható, ám a családi könyvtáralban -- hoppá: családi könyvtárak éve! -- a tapasztalatok szerint megnöveli a használatot. Ha ez pl. szempont.
A kölcsönözhető és nem kölcsönözhető állomány hazai egybeosztása szakkönyvtárakban is előfordul: a Pécsi Tudásközponton kívül pl. Baján, Győrben és más új építésű modern szakkönyvtárban terjed -- a használók örömére. Az elrendezésből eredő előnyök:
- kevesebb dokumentum is elég
- az olvasó kevesebbet mászkál, ha egy téma érdekli
- áttekinthetőbb, egyszerűbb az állomány elhelyezése (kisebb munkaerő-ráfordítás)
- nem igényel állománymozgatást az átsorolás (kölcsönözhetőből helyben használhatóvá és vissza).
Ráfordítás:
- az összesorolt állomány könyveinek státuszát markánsabban kell jelölni (a pécsi példa szerint piros szigetelőszalaggal)
- az olvasók átszoktatása a takarékosabb rendszerre néhány hetet igényel.

A szakma elöregedéséről -- graying = elszürkülés, ezüsthajúvá válás -- külföldi szaklapok rendre cikkeznek (pl.: A könyvtári szakma elszürkülése link ), idehaza Bartos Éva hívta fel a figyelmet. Intézkedések azonban még nem tűnnek fel, sem egyesületi, sem szakmai irányítói oldalról.
1. A jelenlegi szabályozás és könyvtári gyakorlat szerint nincs munkaerő-értékelés a hazai könyvtárakban, így a hasonlítás munkaerő-felvétel esetében sem lehetséges. (A témában pl. kb. 10 évente jelenik meg cikk a hazai könyvtári szaksajtóban, ami rettentően kevés.) E hiány -- akaratlanul is -- a már alkalmazott könyvtárosokat védi -- nem a minőség nevében. Az alulteljesítő -- vagy annak mondott(!) -- munkatárs lecserélése komoly jogi és anyagi (végkielégítési) korlátokba ütközik.
2. A fentiekből még nem következik a kontraszelekció, de fennáll a kényelemben rejlő komoly veszély.
3. Perverzitást súrolja, mikor a szenior munkatárs -- könyvtári, szervezeti stb. vezető -- saját pozícióját védve zárkózik el új technológiák bevezetésétől, vagy azoknak csak emlegetésére szorítkozik. Könyvtárban dolgozó kollégák gyakran számolnak be a főnök féltékenységéről, melyet az illető a kapcsolati hálója ügyes mozgatásával is akár szakmainak látszó köntösben is elő tud adni. Az friss eljárásoktól való elzárkózás mögött persze lehet szimpla tudatlanság is, ám a vezetőtől az sem mentség. Az eredmény a kevéssé versenyképes szolgáltatás, mely joggal váltja ki az adófizetők mérgét. Ilyen esetben ismét előkerül: biztos, hogy jó ilyen könyvtárban elhelyezkednie a frissdiplomásnak? A gyakorlati tapasztalatok szerint fél év is elég arra, hogy a friss munkatárs átvegye a helyi kultúrát, adott esetben kitörölje innovatív hajlamát, rájöjjön a dolgok megváltoztathatatlanságára; a tanult tehetetlenség elsajátítására.
4. Pótolhatatlan kincs a tapasztalt munkatárs, ha tudását naprakészen tartja; rugalmas marad. Ezen igyekezetéhez fiatal kollégákkal kell kapcsolatot tartania, egyenrangúként velük tudást cserélni, akár őket mentorálni. Így jó eséllyel elkerülhető a hazai szakmai közegben tabunak számító kiégés is. Ha ez sikerül, a fiatalok nemhogy helyének elfoglalására törekednének, hanem büszkén hivatkoznak közös erőfeszítéseikre, s távozása után is sokáig emlegetik.
5. A gépek elveszik a munkát -- visszatérő gépromboló gondolat a szakmában is, melynek lehet alapja. Ám, ha a használói igényekből indulunk ki, akkor az automatizálás már nem választás kérdése. A folyamatos képzés valóban nehezebb a hagyományőrzésnél, ám az ügyféligényeket kutatók számtalan új, kielégítetlen információs és közösségi--rekreációs igényről számolnak be, melyek munkáskezekre, könyvtárosi szakismeretre várnak. Ezek fel nem tárása és szolgálata nélkül persze valóban félelmetes lehet az automatizálás.
-- Lehet, hogy túl sokan érdekeltek a jelen helyzet megőrzésében. A változtatásnál a lassú szétesés is jobb lenne?

-- jelentette ki John Redwood, brit konzervarív politikus-vezető. A közkönyvtárakba látogatva kijelentette, hogy leginkább a középosztály számára érdekes dokumentumokat kínálja, mint például távoli utazásokról szóló könyvek, vagy művészettörténet. Alan Gibbons nem ért egyet vele: évi 320 millió könyvtár látogatás történik és a könyvtárba csak az olyan rettenetesen gazdag emberek nem járnak, mint például John Redwood. (ref.: MG)

Évek óta gond, hogy az Egyesült Királyság könyvtáraiban, néhány kivételtől eltekintve, nincs megfelelő számú fekete és más etnikumhoz tartozó szakember. Ez főleg Londonban van így: az angol könyvtáros egyesület (CILIP) adatai szerint a közkönyvtárak személyzetének csak 3,9%-át teszik ki, pedig minden harmadik londoni ennek a népességcsoportnak a tagja. (Az Egyesült Királyságban a lakosság 45%-a fekete vagy más etnikum tagja.) Országosan a CILIP tagjainak csak 2 százaléka vallja, hogy az etnikai kisebbséghez tartozik, míg Londonban ez az arány 8%, ezért megbízták a CIBER céget, nézzen utána, mi ennek az oka.
Az állásinterjúkban közreműködők véleménye szerint rosszabbul teljesítenek a jelöltek, ha a bizottságban nincsenek a kisebbséget képviselő szakemberek is. Megemlítették azt is, hogy kevés könyv van a kisebbségek nyelvén a közkönyvtárakban, ez pedig mind a könyvtárlátogatás, mind a pályaválasztás szempontjából negatív hatású lehet. A kulturális különbségek terén két téma merült fel: zömmel olyan országokból jönnek (pl. Pakisztánból), ahol kevés a könyvtár, és nem szokás könyvtárba járni, ezért szóba sem jön pályaként, vagy olyan országból érkeznek, ahol nem szokás állásinterjú során 'eladni magukat'... (ref.: Murányi L.)

A romák világnapja alkalmából rendezte meg, immár harmad ízben a Mészáros Károly Városi Könyvtár a cigány fesztivált, és cigány mesés rajzpályázatának eredményhirdetését április 8-án.
A romák 1971. évi első, londoni világkongresszusáról és a nap eredményeiről mesélt az egybegyűlteknek Jeles Erzsébet intézményvezető köszöntőjében, kitérve az Indiából és további húsz országból érkezett küldöttség ösztönző és szemléletmódosító erejére, melynek köszönhetően április 8-a napjainkban is, világszerte a legnagyobb roma ünnepnap. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ezen a dátumon tartják számon az emberszeretet világnapját is. A szeretetet nem kell tanulni, ez egy velünk született tulajdonságunk, csak fejlesztenünk kell. Néha egy mosoly vagy egy kedves figyelmesség is elég ahhoz, hogy megdobogtassuk ismeretlen ismerőseink lelkét, feldobjuk a napját.
A rajzpályázatra 68 pályamunka érkezett be. A pályaművek között szép számmal akadt magyar gyerekek által készített alkotás is.

Nem mondom, hogy eddig csak ilyen könyvtárosokkal találkoztam. Mert akik itt ülnek, azok mosolygósak, nyugodtak, árad belőlük a derű és a büszkeség, hogy valami nagyon fontos dolgot képviselnek. Ha van titok, talán csak annyi, hogy szívvel-lélekkel teszik a dolgukat. A Könyvtáros Klubban arról tartott beszámolót Nagy Erzsébet Viktória, Fóthi Zsuzsanna és Kucska Zsuzsa a családbarát könyvtárakról.

A CNN is a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a könyvtárosok és információs specialisták szaktudását az országos könyvtári hét alkalmából. A könyvtárosok nem csak az információ-keresésre képesek, hanem a megfelelő információt találják meg. A technológiai szakértelem mellett jelentősen befolyásolják a kultúrát és a társadalmat, segítenek bizalmas és szupertitkos információ kinyomozásában a kémelhárításban, rég elveszettnek hitt kéziratok felkutatásában vagy épp könyvek megmentésében, mint az iraki könyvtáros tette Bászrában az invázió előtt 2003-ban.
2009-ben 206,000 könyvtáros, 50,000 asszisztens és 96,000 egyéb beosztású dolgozott könyvtárakban.
Híres emberek, akiknek szakmai önélatrajzában a könyvtáros is szerepel: J. Edgar Hoover, az FBI egykori igazgatója, Casanova, Golda Meir, egykori izraeli miniszterelnök, Laura Bush, és Mao-Ce-tung. (ref.: HWJ)

Közel negyven ország könyvkiadói mutatkoznak be a hétvégi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol a tavalyi várakozásokkal ellentétben nem az elektronikus könyv lesz a sláger. 'Nálunk egyelőre nincsenek e-könyvek, kivárunk, mint a legtöbben a hazai piacon' -- válaszolta megkeresésünkre Barna Imre, az Európa Könyvkiadó felelős kiadója, aki szerint a digitális áttörés a mostani könyvfesztiválon sem történik meg. Mint mondta, komoly változások elé néz a könyvpiac, ám ennek egyelőre csak előszelét érezni. 'A digitális könyv nem lehet alternatíva, nem helyettesítheti a papír alapú kiadványokat' -- véli, mivel szerinte utóbbit még mindig kényelmesebb beszerezni, olvasni.

Az elektronikus könyveket sokan még élből elutasítják, de az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már beindult az áttörés. Nálunk leginkább a magasabb áfa és a kiadók óvatossága miatt döcög a piac. Magyarországon még mindig nem igazán gyújtotta be a rakétákat az elektronikus könyvbiznisz. A kiadók csak mostanában kezdik hozzáférhetővé tenni a könyveiket a táblagépek és könyvolvasók által is elérhető formátumban. Egyelőre a legális tartalomból nincs igazi választék, így aki rákapott az újfajta könyvolvasásra, azok inkább a torrentoldalakon keresgélnek.
Persze az utóbbiakból van kevesebb, hiszen egyelőre Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökhelyettese, és a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója szerint üzletileg még értelmezhetetlen az e-könyvek forgalma. Jelenleg a fejlesztők még a befektető fázisban vannak. A magyar könyvforgalmat nem veszélyezteti, és a könyvpiacra még nincs észrevehető hatása. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, ahol a metrón már egyre gyakrabban látni e-könyet olvasókat, már elindult az áttörés.
A könyves szakember szerint elképzelhetetlen, hogy az e-könyvek a jövőben ingyenes tartalmak legyenek, mert ez szerinte azt jelentené, hogy a világ a feje tetejére állt, és 'ingyen lesz a tej, a kenyér és a női bugyi is'.
Bár a könyvkiadók közt nincs egyetértés arról, hogy mekkora engedmény az ideális, és van akik mindössze 10 százalékot engednek, a Kossuth Kiadó vezetője a bolti ár 50 százalékát tartja ideálisnak.

A könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre kívánja felhívni az olvasók figyelmét a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár a könyvtárosok világnapján 2011. április 14-én. Ekkor akcióval várják a látogatókat. Ezen a napon az új beiratkozóknak nem kell tagdíjat fizetni! Ezen a napon térítésmentesen hosszabbíthatják meg tagságukat azok az olvasók, akiknek a tagsága 2011. április 14-én jár le. És...ezen a napon minden látogatót arra kérnek, hogy írjon néhány sort, gondolatot a város könyvtáráról, a könyvtárosokról!

Könyvtári bútorok és eszközök vásárlására nyújtott be pályázatot a közelmúltban a szentlőrinci önkormányzat. A Könyvtár Szakmai Kollégium által meghirdetett, a Nemzeti Kulturális Alapból finanszírozott országos pályázaton kétmillió forintot szeretne elnyerni a Pécs melletti kisváros, mellyel egy helyben most igencsak aktuális és szükséges fejlesztést valósíthatna meg. Hisz új helyszínre költöztetik a városi könyvtárat, a jelenlegi Kodolányi utcai iskola épületébe, ahol a mostaninál sokkal nagyobb területet nyernek a könyveknek. A könyvtár így befogadóbbá, kényelmesebbé válhat.
Nem beszélve arról a lehetőségről, hogy ha nyernek a mostani pályázaton. Annak teljes sikere esetén ugyanis egyebek mellett 73 új könyvtári polcot, és több számítógépasztalt is vásárolhatnának. A pályázat kedvező elbírálása esetén az önkormányzatnak legalább 10 százalékos önrészt kell majd biztosítania a fejlesztéshez. Az új kölcsönzői és olvasói teret, illetve a klubtermet a könyvtár látogatói a tervek szerint már az idén szeptemberben birtokba vehetnék. A kibővített városi könyvtár az iskolakönyvtár állományának egy részével együttesen költözik az új helyre, 54 ezer darabos állománnyal.

A digitalizálás hazai nagyprojektjeiről számoltak be a kulturális közintézmények vezetői a Könyvfesztivál Könyvtáros Klub rendezvényén. A szakmabeliek számára fontos a futó e-programok ismerete, így várható volt a nagy részvétel, de a hatalmas érdeklődés nem csak a témának, hanem az egyik előadónak is szólt: Simon Morrison, a Google szerzői jogi és kommunikációs menedzsere adott tájékoztatást a cég könyves programjairól.
Az előadó kerülte a konfliktusokat, inkább már ismert projektekről számolt be, a felmerülő jogi és kulturális problémákról pedig csak, mint mellékes körülményekről tett említést.
Külön említette Morrison, hogy az osztrák nemzeti könyvtárral is sikerült megállapodniuk a digitalizációról, így a könyvtár állományában lévő magyar nyelvű művek is feldolgozásra kerülnek. A részletek itt is fontosak lettek volna, erről nem kaptunk tájékoztatást.
Elhangzott: az e-könyveknek különösen nagy szerepük lehet azoknak a könyveknek a hozzáférhetővé tételében, amelyeket még szerzői jog véd, de már nincsenek nyomtatásban.
Az előadó végül megjegyezte: sokakban kelt aggodalmat, hogy magáncégek is beszállnak a könyvek, a közgyűjtemények digitalizálásába, 'és ezt mi megértjük, de úgy véljük, hogy az együttműködés minden fél számára előnyös megoldáshoz vezet' -- rögzítette a menedzser.

Jól kifejezi a szakmai figyelemfelhívását az Országos Könyvtári Héten (ápr. 10-16.) megjelent infografika. Az ALA anyaga bemutatja, hogy a használók milyen pozitív attitűdökkel fordulnak a közkönyvtárak felé, ugyanakkor azt is, hogy ennek anyagi fedezete egyre kérdésesebbé válik. A könyvtárosok figyelemfelhívásának megalapozottságát az 58%-os könyvtárhasználati arány is komollyá teszi. Üzenet: segítse helyi közkönyvtára finanszírozását. (MG)

Tanárként gyakran tapasztalom, hogy a tanulók lelkes fogyasztói a reklámoknak. Reklámok veszik őket körül a(z ifjúsági) sajtóban, a televízióban és az interneten is, ahol a fiatalok virtuális élete zajlik. Nagyon sok reklám kifejezetten a tizenéves korosztályt választja célközönségnek. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a reklámok jelenlétét. Mivel a reklámok célja, hogy meggyőzzenek valamely termék előnyeiről, elsősorban mint érvelő szöveget kell vizsgálnunk őket. Az ilyen vizsgálat rámutathat a reklámok rejtett, manipulatív szándékára is, ezáltal fejleszti tanítványaink szövegértését, és segít a tudatos fogyasztóvá válásukban is.
Előadásomban konkrét példákon mutatom be, miként elemezhetjük a reklámot mint érvelő (multimediális) szöveget, illetve azt, hogy a 'reklámolvasás' elsajátítása miben különbözik hagyományos olvasási technikáktól, és hogyan segítheti, támogathatja őket.
-- Lózsi Tamás előadása a HUNRA szombathelyi konferenciáján (máj. 13-14.) hallgatható meg. További információ: ld. alább.

Április eleján tartották a 30. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát Kecskeméten. Tagozatai voltak: pedagógia, pszichológia, andragógia, valamint a könyvtártudomány. A háromnapos rendezvényen a 30 beválogatott könyvtári dolgozat 'toptémái': a könyvtár szociális funkciója, a digitalizálás és a kapcsolódó informatikai irányok, az olvasás megváltozott szemlélete az új évezredben, életrajzi, illetve történelmi vonatkozású áttekintések, a szerzői jog kérdései és az osztályozás. A könyvtári tárgyú dolgozatok száma -- ahogyan ez előző években -- most is kisebb volt, mint más szekciókban. A tagozat zsűrije és a szervezők nagy megelégedésnek adtak hangot, mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően.

Szép új világ, Az éhezők viadala és Twilight: mindhárom mű szerepel az Amerikai Könyvtárszövetség tízes listáján, melyet 2010-ben az olvasók szavazatai alapján állítottak össze a legprovokatívabb könyvekről. Aldous Huxley brit író Szép új világ (Brave New World) című negatív utópiája harmadik helyre került az Amerikai Könyvtárszövetség (American Library Association -- ALA) tavalyi tízes listáján, mely az amerikaiak által legprovokatívabbnak, betiltandónak tartott könyveket rangsorolja -- írja a Guardian Online.

Mindig tűnődöm, hogyan lehet kiváltani az évek óta ismétlődő uncsi, könyvszagú könyvtári programokat. Az amerikaiak flashmob-produlciója nem tűnik túl nagy ötletnek, de egyszerű, olcsó és főleg: használókat bevonó. Tehát jó irány. (MG)

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves vándorgyűlésre az idén május 26-28. között lesz Kolozsváron. Házigazda: a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Konyvtár.
A találkozó témája: Könyvtártól könyvtárig -- szolgáltatások átjárhatósága / hálózata erdélyi könyvtárakban. Három szélesebb témában várnak előadásokat, hozzászólásokat, beszámolókat, jógyakorlat-példákat (15?20 percben):
- könyvtári érdekképviselet, fundraising (partnerségek, együttműködések, megtakarítási intézkedések, stb.)
- virtuális erőforrások, digitális gyűjtemények fejlesztése (digitalizálási programok, informatikai műveltség és digitális kompetenciák fejlesztése közkönyvtárakban, stb.)
- kutatás és tudománytermelés erdélyi könyvtárakban (szaktájékoztatás, kiadványok, tudománynépszer
sítés, stb.) (ReMeK-e-Hírlevél)
-- Gyakran jut eszembe határon túli rendezvények kapcsán a téma: melyek a magyarországi könyvtári fejlemények tanulságai? Hogyan lehet elkerülni a zsákutcákat? Okos a más kárán... stb. És melyek a jól bevált magyarországi húzások. Felettébb figyelemre méltó a 'megtakarítási intézkedések' téma -- nem emlékszem, hogy ez Magyarországon lett volna már konferencián. Ígéretes... (MG)

Az egyik Los Angeles-i közkönyvtárban történt események ismételten középpontba állítják a könyvtári szabályokat, különös tekintettel az olvasók online tevékenységére és annak monitorozására. A kínai negyedben lévő könyvtár gyermekrészlegében a kölcsönzőpult előtt sorban álló szülők panasza szerint a gyermekek közvetlen közelében mások pornóoldalakat nézegetnek. A könyvtár jelnlegi szabályai szerint csak a gyermekpornográfia nem engedélyezett, illetve más könyvtárlátogatók bevonása a pornográf oldalak nézegetésébe. A könyvtári személyzet csak a fenti esetekben kérheti a rendőrség segítségét.
A könyvtárosok régóta törik fejüket a megoldáson, hiszen az USA alkotmányának első módosító cikkelye szerinti szólásszabadság a könyvtárakra is vonatkozik. A variációk a képernyők elfordításától kezdve a tartalmi szűrők beállításáig terjednek. Ez utóbbit egy 2003-as Legfelsőbb Bírósági rendelet teszi lehetővé államilag finanszírozott intézmények számára: a gyerekek számára kérdéses oldalakak letilthatja a könyvtár, hacsak a felhasználó külön nem ragaszkodik az oldal elérhetőségéhez. A pornográf oldalak teljes betiltásáról azonban még nem született legfelsőbb határozat. A könyvtárosok egy része szerint igenis szükség van szűrőkre, az egyik szervezet, a Safelibraries (link: link megerősítette, hogy különösen a gyermekek vannak nagy veszélyben. (ref.: HWJ)

A Manhattannel szemben, a folyó túlsó oldalán elhelyezkedő Jersey City Közkönyvtárát a bezárás fenyegette a múlt év végén. Korábbi hírek szerint (ld. 2. link alant) egy helyi kisiskolás szombatonként használt könyveket kezdett el árulni, hogy a bevételből a könyvtárat támogassa. Április elejére több, mint 1200 dollárt gyűjtött össze, amit az igazgatónak adott át. Paul Valleau , amellett, hogy legtöbb idejét a könyvtárban tölti, megjelenik a helyi önkormányzt ülésein is, hogy a könyvtár jelentőségére felhívja a figyelmet. (ref.: HWJ)

Az újlipótvárosi közösségi ház létesítéséről a kerület lakóinak közösségi igényeit felmérve még 2008-ban döntött a kerületi önkormányzat, és szintén a lakóknak kiírt névadási pályázat eredményeképp viseli a központ az egykor a kerületben élő Radnóti Miklós nevét. A RAM egyik célja, hogy terepet biztosítson a kerület kulturális és civil életének: állandó felhasználói lesznek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Őszikék Nyugdíjasklub, és nyitva lesz olyan kisközösségeknek, melyek a kerület érdekvédelmi életéhez kapcsolódnak valamilyen módon. Tóth József a RAM csütörtöki megnyitóján elmondta lapunknak, hogy 80-90 olyan kisközösség és civil szervezet áll kapcsolatban az önkormányzattal, akik a jövőben igénybe veszik majd a RAM által kínált közösségi tereket.
-- Új könyvtárral gazdagodott a XIII. kerület
Április 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel Angyalföld legújabb kulturális létesítményét. A könyvtár egyúttal része a szintén a napokban átadott Radnóti Miklós Művelődési Központnak (RaM). A 2002-ben indult hálózatfejlesztési program keretében ez idáig 39 esetben újult meg fiók részben vagy teljes egészében, illetve jött létre vadonatúj egység -- emelte ki köszöntő beszédében Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója.

A Detroit-i Közkönyvtár bezárhatja fiókjainak nagyobb részét, és elbocsáthatja munkatársainak felét a 11 millió dolláros költségvetési hiány miatt.
Egy hónappal azután, hogy 80 munkatársat elbocsátottak, a könyvtár vezetői azt mondják, további megszorításokra van szükség: vagy bezárnak 18 fiókot a 23-ból és elbocsátanak 191-et a megmaradt 333 munkatársból, vagy 15 fiókot zárnak be és 163 munkatársat bocsátanak el. Harmadik lehetőség: 12-t zárnak be és 135-től válnak meg. (ref.: MG)

Jankovics Marcell beszámol arról, hogyan vontak le többször is az eredeti keretösszegből, megjegyezve, az is kellemesebben érintette volna, ha fokozatosan vagdosnak le a lábából. A Szerencsejáték Rt. tavaly év végi tájékoztatása alapján 10 milliárd forintot kapott volna a Nemzeti Kulturális Alap, mely január elején 8,7 milliárd forintra, később 6,9 milliárdra csökkent. Az NKA elosztotta keretösszegből 1 milliárd forint jutott volna a Márai-programra, majd a további elvonások után végül 435 millió forintból kell gazdálkodniuk a program megvalósítóinak.

Ön mit szólna, ha nagyjából ötezer forinttal olcsóbban, alig 20 ezer forintért kaphatná meg az Amazon legújabb elektronikus könyvolvasóját? Nem, nem kopasz rosszarcúaktól. Május harmadikától teljesen új csomagban lesz elérhető az Amazon online bolt saját e-könyv olvasója, a Kindle. Az új ajánlat azonban akár feje tetejére is állíthatja a piacot, hiszen bevezeti azt, amit eddig még nem igazán láthattunk: az agresszív reklámokat az olvasók képernyőjére.

Baghlan tartományban különös véletlenek egybeesésének következtében egy adott pillanatban két olyan is személy tartózkodott a tartomány egy kies pontján, akik mindketten könyvtár szakra jártak. A véletlen egymásra találás pillanatát őrzi az alábbi kép. Tekintettel, hogy nem tudom, hogy mi a policy ilyenkor, inkább kitakartam a szemét a kollégának. Éljenek a könyvátorosok!

Egy San Francisco-i fotográfus 1994 óta járja az USA-t, hogy a több mint 17000 közkönytárról fényképeket készítsen. Nagyvárosi, külvárosi és elhagyatott helyeken található könyvtárakat ábrázoló fekete-fehér és színes képeiből a helyi közkönyvtár állít ki hetvenet, és egy rövidített online változat jóvoltából a szélesebb közönség is bekeintést nyerhet az amerikai közkönyvtár világába (SFPL). A híres nagy könyvtárakon kívül láthatunk eldugott, a posta épületében lévő gyűjteményt, a sivatagban vagy nemzeti parkban található könyvtárat és a Katrina hurrikán után bezárt épületet. (ref.: HWJ)

Tuncel Acar, a Török Nemzeti Könyvtár igazgatójának meghívására Dr. Sajó Andrea, könyvtárunk főigazgatója 2011. április 15-17-ig hivatalos látogatást tett Törökországban. A meghívó fél a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulójára invitálta Ankarába és Isztambulba az OSZK főigazgatóját, a nemzetközi könyvtáros szakma számos más vezetője társaságában.
A rendezvény nyitónapján A Nemzeti könyvtárak szerepe az interkulturális kommunikációban című konferencián valamennyi résztvevő angol nyelvű előadást tartott. Dr. Sajó Andrea előadásában kiemelte, hogy hivatalba lépése óta egyenletesen fejlődnek könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. Több török vezető napilap részletesen beszámolt a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulója tiszteletére tartott nemzetközi konferenciáról.

A nagyközönség számára páratlan lehetőséget nyújt a CBS Televízió stábjának kezdeményezése. A kizárólag kutatók számára, előzetes írásbeli engedély alapján megtekinthető kincsek, kéziratok, kódex-ritkaságok, érmék és hasonlók egy része látható a 60 Minutes tizenkét és félperces videójában, illetve a web extrák és fotógaléria képein. (ref.: HWJ)

Határunkon kívül nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló és környezetkímélő technológiák felhasználására. Ez leginkább az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban látható. Ennek köszönhetően a külföldi (kapcsolódó) szakirodalom is nagyobb mértéket ölt. Ezért elkészült egy linkgyűjtemény, mely az érdeklődők számára (nagyrészt angol nyelven) összegyűjti az információkat, írásokat. (Asbőth László)

2011. április 12-én, a két szerkesztő, dr. Hódi Éva és dr. Hódi Sándor közreműködésével bemutattuk a vajdasági magyar kortárs lexikont, mely a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület közös kiadványa.
Azzal a céllal jelentették meg 'összetartozásunk könyvét', hogy a benne szereplő 1200 neves ember által reprezentálják a vajdasági magyarságot. Elégedetten nyugtázták, hogy sok hírességet adtunk a világnak. Ez azért is fontos, mert kisebbségi sorsban ötször nagyobb energiára van szükség az érvényesüléshez, akkora a közegellenállás.

A híradórészletben a Bíró Ferenc is megszólal, aki 5000 diafilm tulajdonosa. Gyűjteményében mesefilmek mellett szép számmal akadnak a szocializmut propagáló szalagok, a pártoktatásról, hidegháborútól kezdve az 5. ötéves tervig vagy Csillebércig. Az OSZK egykori munkatársa gyűjteményének bemutatása érdekében az OSA-val működik együtt.
-- A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magán gyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kiadásában megjelent tekercsek. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrizzük. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben. (OSA)