A Könyvtárak, Múzeumok és Levéltárak (MLA) angol irányító szervezetésnek most távozó elnöke, Roy Clare szerint ezen intézmények jövőbeni sikere négy terület erősségén múlik. Ezek pedig:
- a közkönyvtárak térítésmentes használata nemzeti szinten
- sokkal jobban elérhető helyi levéltárak
- a gyűjtemények ajtajainak kinyitása és gyűjtemény kiterjesztése
- a tanulás középpontba helyezése.
A területek tesztként mutatják a terület sikerét. Mindezek természetesen nem csak a fenntartók feladatait jelentik. A szektor egészének szenvedélyesen kell szolgálnia a közösséget, és biztosítania saját fenntarthatóságát. (ref.: MG)

Amerikai könyvtárosok az Egyesült Államokon kívüli országokban működő virtuális tájékoztató szolgálatokat hasonlították össze azzal a céllal, hogy hasonlóságokat és különbözőségeket keressenek, illetve, hogy megállapítsák regisztrálható-e változás a 2006 és 2008 között eltelt időszakban. 10 ország (Ausztrália, Belgium, Franciaország, Németország, Mexikó, Hollandia, Szlovénia, Dél-Afrika, Svédország és az Egyesült Királyság) 23 könyvtárának virtuális tájékoztató szolgálatának tranzakcióit elemezték a 2006. április 3-i héten. Mindenhonnan 25-25 kérdés szerepelt a mintában. A kiválasztott intézmények között egyaránt voltak köz-, szak- és nemzeti könyvtárak. A következő mintavétel a 2008. április 7-i héten történt ugyanilyen elvek szerint. (Addigra 3 könyvtár megszüntette ezt a szolgáltatását, így a második mintavételben csak 20 könyvtár virtuális referenszpultja szerepelt.) A mintában kizárólag a QuestionPoint keretében webes (e-mail) formában lebonyolított tranzakciók voltak benne. (ref.: Tóth M.)

A Magyar Információbrókerek Egyesülete Nagy adatbázisok -- innovatív lekérdezések címmel tartja konferenciáját június 16-án. Az előadók feltérképezik a téma kurrens trendjeit a Szilícium-völgyi híradással, szólnak a nagy állami ás magán adatbázisok lekérdezésének technikai és szervezési kérdéseiről, valamint példákat mutatnak be a testre szabott lekérdezésről ás szövegbányászatról. Az előadók részben ismerősek: Miskolczy Csaba (Blogter.hu), Montana Tudásmenedzsment Kft., Internet Securities vagy éppen az Oracle képviselője, aki a közösségi CRM-alkalmazásokat fogja tárgyalni. További információ folyamatosan: link Jelentkezés: info@mibe.info

Roberta A. Stevens ALA-elnök a múlt hátfőn nem mondta végig előadását; fontosabbnak tartotta, hogy a hallgatókkal való interakciót. Prezentációja azonban elérhető. Egyik, a helyszínen nem látott diája érdekes kérdéseket tartalmaz:
- Könyvmúzeumok lesznek-e a könyvtárak?
- Milyen szimbólumok definiálják a könyvtárak szerepét?
- Fel tudjuk-e használni a magánszféra, a média és a szórakoztatóipar tapasztalatait, üzeneteit, a 21. századi imázs közvetítésére?
- Hogyan őrizzük meg a könyvtár jelképes státuszát?
- Új épületekben vagy felújítottban gondolkozzunk?
- Mit jelent az, hogy gyűjtemény? Digitális anyagok és kiadói korlátozások modellje?
- Milyen példák vannak intézményi megújulásra? Minek hatására történhettek meg?
- Kik voltak a vezetők a kritikus pillanatokban?
-- Elgondolkodhatunk: volt-e, vagy-e megújulás a hazai könyvtárakban. És ha igen, miért nem? Ki(k) és mi miatt igen / nem? (MG)

Stephen Hawking új könyve múlt héten érkezett be kötelespéldányként, a tegnapi napon, fél négykor véglegesítettük a leírását, de még nem került állományba, azaz nincs raktári jelzete. Joggal kérdezte az olvasó emailben, hogy ha látja a katalógusban a könyvet, akkor miért nem olvashatja...
-- Nagyon tetszik ez a típusú tájékoztatás. A cél persze távolabbról nézve az lenne, hogy ne legyen szükség ilyen tájékoztatásra, s a használó valós, pozitív üzenetekkel találkozzon. Pl.: hogyan éri el ezt-azt a dokumentumot. Mondjuk: a kötet x napon belül lesz elérhető. Vagy: kérésére emailt/sms-t küldünk, a könyv elérhetővé válásakor. S talán a legizgalmasabb: a könyvtár.hu alapján a könyv itt és itt érhető el most. (tehát az olvasó, úgy nézhet az OSZK-ra, mint az egész könyvtári rendszer tagjára!) (MG)

Az Aarhusi Városi Könyvtár ifjúsági részlege több éve új típusú szolgáltatásokat (Mindspot) szervez célközönsége számára, amihez a helyben rendezett zenei fesztiválok szervezőivel is együttműködést épített ki.
Az Aarhus Took It (ATI) egy évente megrendezett hiphop fesztivál, amely a legjelentősebb hiphop művészeket vonultatja fel. A könyvtár már 4 éve együttműködik a fesztivál szervezőivel. A fesztivál programjaival párhuzamosan három napon keresztül ingyenes előadásokat, vitákat, break tánc show-t, és koncerteket szerveznek, amelyekre mindenkit meghívnak.
A fesztiválszervezők és a könyvtár együttműködnek a reklámozásában is, mindkét fél hoz közönséget, valamint megosztják az előadók díjának a költségét. A sikeres közös munka eredménye, hogy nagyon sokféle embert sikerül megszólítani az egyetemi hallgatóktól a zenei újságírókig, a híres és kevésbé híres hiphop előadóktól a könyvtárhasználókig.

A 'Népek Barátsága' Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a TÁMOP 3.2.4-ből új gyerekbútorokat vásároltunk, kicserélve a régi magas asztalokat 'ovis' asztalokra és hozzá illő székekre. Új, színes és alacsonyabb polcokat, kanapékat, fotelokat, mesefigurás, színes szőnyeget, a leporellóknak, játékoknak kis, fiókos szekrényt szereztünk be. A pelenkázó asztalról már korábban szóltunk (...). Második lépésben 'kuckós, barátságos mesebirodalmat' alakítottunk ki, 'igazi várkapu' bejárattal -- a könyvtár, a Battonya Város Könyvtáráért Alapítvány és a Városellátó Szervezet összefogásával. Ki-ki anyagiakkal, munkájával és ötleteivel támogatta a munkát. A várfal ablakaiban a mesejeleneteket egy ügyes kezű varrónő mesejeleneteket varázsolt. Egy másik varrónő megvarrta a függönyöket az ablakokra és még további bábokat készített nekünk.
Felállítottunk egy kis bábszínházat is; a gyerekek gyakran egymásnak tartanak rögtönzött kis bábelőadásokat. Szerda délelőttönként 'Ölbeli játékokkal' várjuk a kisbabákat és szüleiket. A péntek délutánon pedig önkéntes segítők mesélnek a gyerekeknek. Az új gyerekolvasó egyre több kis olvasót vonz (...). Volt olyan kisgyerek, aki nagymamáját is magával hozta a könyvtárba, hogy megmutassa neki az átalakult gyerekrészt. Gyesen lévő anyuka a délelőtti séta során útba ejtette a könyvtárat és a mesekuckóban olvasott mesét a kisgyermekének.
Némi probléma, hogy a részleg a kölcsönző pulttól nem látható be, ám eddig nem volt ebből probléma. (Horváthné Brenucz Mária) képek: link

A következő időszak a 2009-es közkönyvtári stratégiai programnak (Finnish Public Library Policy 2015: National strategic areas of focus) megfelelően a szakértelemre és a minőségre koncentrál. A programban az is szerepel, hogy a könyvtárak szoros versenyre kényszerülnek a hálózati szolgáltatások népszerűsége miatt a többi szereplővel is. Ebben a helyzetben a könyvtárak alapvető tevékenységük javításával tudnak csak helytállni. A jövőbeli sikerek érdekében olyan hozzáadott értékekkel kell előrukkolniuk, melyre senki más nem képes; a sikerért meg kell dolgozni. Ezek azok a célkitűzések, amelyek mellett az új jogszabályok előkészítése során az új partnerhálózatokkal együtt elkötelezték magukat. (ref.: Murányi L.)

Manapság, mikor a felhasználók kezdenek a könyvtári figyelem középpontjában állni, már nem elég csak a szolgáltatásokkal kielégíteni a személyes igényeket. A nyár közeledtével újra beköszöntenek a fülledt napok, melyeket (főleg hazánkban) nem ellensúlyoznak a könyvtárakban. Ilyenkor köszönt be hozzánk ismét a környezettudatos design gondolata. Egy 2010-es cikkben ('Libraries with a Future: How Are Academic Library Usage and Green Demands Changing Building Designs?') többek között arról is szót ejtenek, hogy a régi épületeket felelőtlenül tervezték meg a hőháztartás szempontjából. A külső hőmérséklet túl nagy hatással van a belső térre, így (ha egyáltalán van rá lehetőség) kompenzálni kell ezt hűtéssel-fűtéssel, mely nagyban megnöveli az energiaköltségeket. Az újépítésű 'zöld' könyvtárakat már úgy alakítják ki, hogy a külső körülmények minél kisebb hatást gyakoroljanak a belső térre, így 30-40 °C-os nyári melegben is képesek energiapocsékolás nélkül kellemes, 20 °C környéki hőmérsékletet teremteni. És mindezt csupán egy kis odafigyeléssel ... (ref.: Asbóth László)

Hirsh 2005-ös cikke (An index to quantify an individual's scientific research output) nyomán a h-index vált az egyik legszélesebb körben használt bibliometriai mutatóvá egy kutató sikerének meghatározására és munkája jövőbeni hatásának előjelzésére. Ezt leginkább -- egyrészt -- egyszerűségének köszönheti, hiszen egyetlen indikátorról van szó, mely kombinálja a produktumot és a hatást, ráadásul könnyen meghatározható. Másrészt a hivatkozások eloszlásának köszönhető 'hosszú farok' (long tail) okozta eltérést is kiküszöböli. Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak korlátai is, leginkább abban, hogy diszkriminálja a különböző publikációs habitusú kutatókat, és gyakorlatilag 'bünteti' az igényesebbeket, azaz, akiknek kevés, de gyakran idézett publikációjuk van a dömpingszerűen publikálókkal szemben. Ennek kiigazítását célozza a nagy matematikai apparátussal bemutatott kiegészítő indikátor, amely különbséget tud tenni az azonos h-index értéket elért szerzők között azzal, hogy a legtöbb hivatkozást kapott cikkekhez legközelebb esőket (azaz, amelyek a jövőben valószínűleg sok hivatkozást kapnak) is nagyobb súllyal veszi figyelembe. (ref.: Mohor J.)

Az intézeti kutatók teljesítményének felméréséhez és összehasonlításához egyszerű és összetett statisztikai számítással létrehozott mutatókat szokás használni. Az egyik legfontosabb adat az egyes években publikált közlemények száma. Publikációs listáját mindenki napra készen tartja, hogy a megfelelő időben és célra benyújtsa (éves értékelés, előléptetés, ösztöndíj-kérelem stb.). Az értékelés céljától függ, mi kerül a listára, de általában a lektorált vagy referált szakmai folyóiratokban megjelenő cikkek és könyvfejezetek esnek a legnagyobb súllyal latba,4 szemben a konferencia-előadásokkal vagy nem referált folyóiratokban publikált írásokkal. A listán szerepelnek a pályázatból finanszírozott kutatások adatai is (köztük az összeg és a finanszírozó adatai). ...

Az e-könyvek új generációja látható Mike Matas fejlesztő TED Talks előadásában. Az iPaden és iPhone-on is olvasható interaktív prototípus egyórás dokumentum- és animációs anyagot is tartalmaz, ami olvasás közben a könyvoldalon rögzíthető. Érdemes kivárnunk a videóban a szélenergia témájú könyv újszerű infografikai alkalmazását 2:45 percnél a szélturbinába lehelt levegővel a képernyőn. Magyar felirattal olvasható, ha a Subtitles Available In gombnál a Hungarian-t választjuk a legördülő menüből. (ref.: HWJ)

A brit miniszterelnök felkérésére elvégzett vizsgálat szerint alapvető változásokra van szükség az ország szerzői jogi szabályozásában, mert az nem igazodik az internetkorszak igényeihez és lehetőségeihez. A szakértő egyszerűsítené a szerzői jog által védett művek felhasználhatóságát.
Fontos javaslat a brit szerzői jogra vonatkozóan, hogy a felhasználók számára legalizálná a szerzői jogi védelem alá tartozó művek egyik hordozóról a másikra való másolását magáncélra. Bár a brit jogérvényesítés történetében ez idáig senki ellen nem történt fellépés rippelésért, de a jelentés szerint ez a kitétel a tilalmak között idejétmúlt. A javaslatokban megfogalmazott reformok ehelyett nagyobb flexibilitást biztosítanának az értékesített tartalom felhasználásában.

Adatbázisban kezdték gyűjteni az amerikai könyvtárosok, hogy mit mondanak írók, költők, politikusok, színészek, tévés és egyéb közéleti személyiséget a könyvtárakról. Az Amerikai Könyvtáros Szövetség új elnöke, Roberta Stevens kezdeményezése alapján bárki beküldhet idézetet. Az adatbázis kétszázegynéhány idézettel indult, amelyeket a könyvtárosok szabadon használhatnak a könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére. A felhasználási ötletek közt szerepel a honlapon, hírlevélben, reklámkiadványban vagy éppen könyvjelzőn megjelenő idézet valamilyen közismert személynek tulajdonítva -- a könyvtár érdekében. (ref.: HWJ)

A Yale Egyetem múzeumai, levéltárai és könyvtárai már nem csak a kiváltságos kevesek számára láthatóak. A tudósok, művészek és érdeklődők a világon bárhol megtekinthetik a gyűjtemény több millió képét az egyetem új nyílt hozzáférési szabályai szerint. A katalógus (link <link ) sokféle módon kereshető, a szűrők közt található a szerző, műfaj és téma mellett a megfelelő Yale intézmény, ahol a forrás eredetileg található, illetve a hozzáférhetőség. A honlap diasorozattal mutatja be a formai-tartalmi változatosságot: link . A könyvtár egyebek mellett André Kertész fotóművész műveit is mutatja: link (ref.: HWJ)

A Lausanne-i Könyvtár és a Wikipedia együttműködésén alapuló Valdensia projekt keretében a tervek szerint a közeljövőben mintegy 800 Vaud kantonbeli személyiség életrajzával bővül majd az online enciklopédia. A projekt a hiteles tartalom garantálása mellett a vaud (vaudois) kulturális örökség széleskörű megismertetését tűzte ki célul. A szócikkeket a Wikipedia szellemében és alapelvei értelmében természetesen az internet közössége tovább bővítheti, korrigálhatja majd.

A Google leállította újságok archívumainak digitalizálását, mert úgy találta, hogy az újságok -- ahelyett, hogy ingyenesen felkínálnák őket honlapjukon -- inkább pénzért értékesítik régi cikkeiket.
Az interneten a link oldalon továbbra is megtalálhatók régi cikkek digitalizált formában, de a gyűjtemény tovább már nem bővül -- olvasható az internetes óriáscég hétvégi közleményében. A Google több mint 2000 újság 3,5 millió példányát digitalizálta, a legrégebbi közülük az elsőként 1752. március 23-án megjelent kanadai Halifax Gazette volt. A Google az újságoknak is eljuttatta archívumuk számítógépen olvasható változatát, hogy a honlapjukon közzétehessék.
A Google 2008 szeptemberében kezdte meg a laparchívumok digitalizálását.

Akár új helyen is tovább működne a Sirály, ha tényleg ki kell költöznie a Király utcai ingatlanból. A kocsmába oltott színház-antikvárium-könyvtár vezetője azonban kivár, egyelőre értelmezik a fővárosi önkormányzat kiürítésre felszólító levelét.
Értetlenül áll a Sirály kiürítését sürgető fővárosi levél előtt a VI. kerületi 'kultúrkocsma' vezetője. Szalai-Szabó István, a Sirályt fenntartó Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője hétfőn kapta meg azt a levelet, amelyben a Fővárosi Önkormányzat felszólította: május 26-ig ürítsék ki a Király utca 50. alatti helyet, majd 'használatra alkalmas állapotban', kitakarítva adják át a fővárosnak.

A május közepén nyílt kiállítás a fennállásának századik évét ünneplő Stephen A. Schwarzman Building [ link ] területén mutat be kétszázötven értékes és érdekes tárgyat a könyvtár gazdag gyűjteményéből. Közöttük található a Függetlenségi Nyilatkozat Thomas Jefferson kézírásában, Charlotte Brontë íróasztala, Charles Dickens levélnyitó kése, Houdini levele, Mary Shelly hajtincse, Kerouac személyes tárgyai és Beatles-emléktárgyak, többek között. A válogatás célja nemcsak az egyedi tárgyak bemutatása, hanem annak illusztrálása, milyen módon változott a világ. A kiállítás december közepéig látható. (ref.: HWJ)

Olaszországban is egyre népesebb azoknak a nagyközönség előtt ismeretlen íróknak a tábora, akik alacsony példányszámban, házilag nyomtatják ki művüket interneten.
Az egyik legnagyobb olasz kiadónak számító Feltrinelli kifejezetten a saját készítésű könyvek számára hirdette meg a pályázatot: a legújabb olasz bestsellert az ilmiolibro.it (az én könyvem) honlapon regisztrált, interneten olvasható és itt kinyomtatható művek között keresik. A pályázatra július 31-ig lehet jelentkezni.
A Feltrinelli kezdeményezését az il miolibro portál sikere ösztönözte. A három évvel ezelőtt útjára indított honlapnak már több mint százezer szerzője van, több mint tizenháromezer könyvet nyomtattak ki és árulnak ugyanitt.

Az e-kórlap és az e-recept bevezetésének legfőbb célja az, hogy biztonságosabbá és hatékonyabbá váljon a betegellátás -- mondta Surján György, a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megbízott főigazgató-helyettese.
Az e-recept rendszerének felállítása a tervek szerint már az idén elkezdődhet, így akár már jövőre bevezethetik. A többi e-egészségügyi fejlesztés kidolgozása nagyobb munkát jelent, de a GYEMSZI megbízott főigazgató-helyettese szerint pár éves távlatban ezek a rendszerek is működni fognak.

Az amerikai könyvtárosok országos találkozójuk előtt hasznos tanácsokkal látják el a konferencia résztvevőit. A kapcsolatteremtés néhány fontos eleme olvasható alább.
1. Tervezz! Állást keresel? Meg akarsz ismerkedni hasonló érdeklődésű kollégákkal? A konferencia rövid ideje sokkal jobban hasznosítható valóban fontos kapcsolatok kiépítésére, ha tervezzük networking stratégiánkat. Mindig legyen nálunk névjegykártya, és ne felejtsük el elkérni másokét sem.
2. Légy társasági lény! A konferenciákon rengeteg a társasági esemény, fogadás, reggeli, party -- a legjobb lehetőség ismerkedésre az informális légkör és a környezet miatt.
3. A megszólítás ereje. Szólítsd meg a közeledben lévőket, kezdeményezz beszélgetést! Mutatkozz be és tegyél fel kérdéseket munkájukról, a konferenciáról, stb! Könnyebb lesz beszélni velük, ha legközelebb összefuttok a konferencián vagy egy másik helyszínen.
4. Lépj ki a kényelmi zónádból! Újoncként a szakmában a legegyszerűbb a passzív szerepet választani és arra várni, hogy mások kezdeményezzenek. A veterán könyvtárosok régi barátként üdvözlik egymást, és óhatatlanul is klikkekbe tömörülnek. Átmenetileg társasági lénnyé válva a kívülről zártnak tűnő körök új lehetőségeket nyithatnak meg a későbbiekben.
5. Teremts kapcsolatokat mások között! Bizonyára ismersz egy-két embert, akikkel együtt dolgozol munkahelyen, bizottságban, stb., hozd össze őket! Ha épp egy régi munkatársaddal beszélgetsz, és belép egy ismerős, mutasd be őket egymásnak. Nemcsak a kínos helyzettől szabadulsz meg, hanem esetleg valaki számára fontos kapcsolatot hozhatsz létre. Nagy létszámú konferenciákon az ilyen apró kedvességek teszik a közösséget barátivá.
6. Legyen folytatás! A konferencia után következik a fontosabb rész: az ismeretség ápolása. A nagyszerű ötletből semmi nem lesz, ha nem lépünk tovább. Az igazán fontos új kapcsolataidnak küldj egy emailt, és például említsd meg, hogy milyen jó volt velük beszélni XYZ témáról. Aztán, ki tudja, milyen lehetőség adódik a jövőben?
7. Érezd jól magad! A networking ne legyen megterhelő feladat. Az ügyes kapcsolatteremtők olyan könnyedséggel mozognak a terepen, mintha szórakozásból lennének ott. Vagyis ne görcsölj, légy önmagad, és legfőképpen, töltsd kellemesen az időt. Végtére is, mi a legrosszabb,a mi bekövetkezhet? (ref.: HWJ)

Gyöngyöspatán a kormány százmilliós nagyságrendben költött, és ennek még közel sincs vége. Május 18-án Gyöngyöspatán megnyílt az első tanácsadó iroda, ahol a kormányhivataltól kirendelt szakemberek az önkormányzattal együttműködve heti rendszerességgel, a pszichés problémáktól a jogi tanácsadáson át a nyugdíjig nyújtanak ingyenes segítséget a helyieknek. Horváth abbéli reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés sikeres lesz. Ez persze kérdéses, mert az első héten négy lakos vette igénybe a szolgáltatást, akik jogi tanácsokat kértek. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi költséggel jár az iroda működtetése, a fideszes országgyűlési képviselő elmondta: ez nem jelent terhet az államnak, csak a benzinköltség járhat pluszköltséggel, így tehát nem szaporodik a gyöngyöspatai helyzet orvoslására fordított -- sokak ellenszenvét kiváltó -- összeg.

A potenciális ügyfelek harmada zárt ajtókon kopogtat a kis- és középvállalkozások telefonos ügyfélszolgálatain a Magyar Telekom és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közös kutatása szerint. A szállodákat, vendéglátóipari egységeket és privát oktatási intézményeket vizsgáló felmérés alapján az éttermeknél a legkedvezőbb a helyzet.
A cégek ügyfélszolgálatán a hívások 30 százaléka, azaz majdnem minden harmadik telefonon érdeklődő nem jut hozzá a számára szükséges információhoz. Annak ellenére, hogy a komoly versenyelőnyt jelentő hívásmenedzselő szolgáltatások segítségével ez a probléma könnyen orvosolható, a KKV-k kisebb része él csak a lehetőséggel.

Az ülés, amelyet legalább nyolc órában végzünk naponta az egyik legrosszabb dolog az egészségünkre nézve. Kutatások szerint az ülő életmódot folytatók között 54%-kal nagyobb a szívroham esélye. Az infografika [ link ] többek között rámutat arra, hogy az ember ősidő óta olyan tevékenységeket végzett, mint a vadászás, gyűjtögetés, földművelés, mely mind mozgással járt. A tévé, számítógép, internet elterjedésével azonban egyre jobban nő az üléssel töltött idő, átlagosan 9 óra, amelynek már súlyos hatásai lehetnek egészségünkre. Az ülés során az inzulin hatékonysága visszaesik, a kalóriaégetés lecsökken stb. Úgyhogy talpra, tornázzatok, próbáljátok ki a stand-up bútorokat és éljetek aktívan!

Hetekig nem lesz ingyenes vezeték nélküli internet a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban, miután vírustámadás érte a pécsi intézmény számítógépes rendszerét.
Prekopcsák Tamás, az épületet üzemeltető Tudásközpont Kft. ügyvezetője a lapnak elmondta, az elmúlt időszakban többször meghibásodott a tűzfal, emiatt a teljes informatikai rendszerben hiba keletkezett. A vírustámadás miatt le kellett kapcsolni az ingyenes vezeték nélküli hálózatot, a wifit az épületben.
Mindez megnehezíti a vizsgákra készülő egyetemisták életét, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) keretében tavaly átadott könyvtárban legjobb esetben is két hétig nem használhatják internetezésre laptopjukat. Az új védelmi rendszer telepítése több millió forintjába kerül majd a Tudásközpont Kft.-nek.

A világ legnagyobb egyetemi könyvtára a kilencven tagkönyvtárból álló Harvard University Library, amely egyben az Egyesült Államok legrégebbi könyvtárrendszere. 16 millió kötetével az ország harmadik legnagyobb könyvgyűjteménye a Library of Congress és a Boston Public Library után. Központi épülete a Widener Library, amelynek alapterülete 30 ezer négyzetméter, polcrendszere pedig 92 kilométer hosszú. A tagkönyvtárakban összesen 3 millió kötetet őriznek, amelyek között olyan ritkaságok is találhatók, mint a Gutenberg-biblia egyik tökéletes állapotban fennmaradt példánya...

Folyik az e-book verseny: egyre nő a normál áron elérhető tartalom, sokasodnak a művek elolvasására fejlesztett e-könyv-olvasók. Ez még önmagában csak konkurens vetélkedésnek minősíthető, de most már látszik egy új frontvonal is. A kérdés egyszerűen ennyi: szövegek kezelésére dedikált e-könyv-olvasót (e-reader-t) vagy multifunkciós táblagépet (iPad kategória) vegyen a vásárlásra vállalkozó olvasó?

Már az internet előtt is létezett a mai honlapok őse -- nem számítógépeken, hanem egy újság kirakatában, illetve utcafrontján, ahol gyorshírekkel, élő közvetítésekkel szolgáltak a hírlapírók. Az információk között pedig fizetett hirdetések bújtak meg.
Száz évvel ezelőtt, 1912-ben hatalmas tömeg verődött össze a The Boston Globe című amerikai újság szerkesztősége előtt. A bostoni újságírók a helyi baseball-csapatnak, a Red Soxnak és a New York-i Giants-nak a meccsét közvetítették 'élőben'. Hatalmas táblákra írták fel az eredményeket, a mérkőzést így az utcáról követhették az emberek. Pár évvel később ? amint azt egy másik archív fotó is bizonyítja -, már hangosbeszélőkön tájékoztatták a tömeget a szerkesztőségből.
...

A transsylvanicum.info általános intézményi adatbázis szeretne lenni, ezért javasoljuk, hogy az egyes eseményeket, programokat a link oldalon tegyék közzé illetve ott keressék. Emellett a rendszeres, évente megismétlődő ünnepeknek, eseményeknek, fesztiváloknak természetesen mi is helyet adunk a megfelelő kategóriában.
Abban a reményben indíjuk útjára ezt a portált, hogy nemsokára egy átfogó, minden területen érdemleges és rendszeresen frissített információkkal szolgáló virtuális katalógusként sikerül működtetni.

Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.

Régi, a megvalósítás tekintetében immáron évtizedek óta húzódó tervünk, hogy a törzsgyűjteményünkbe 1926 előtt bekerült, jelenleg kézírásos katalóguslapokon nyilvántartott kiadványokat elektronikusan feltárjuk és a könyvtár nyilvánosan elérhető online katalógusában visszakereshetővé tegyük, azaz rekatalogizáljuk.
A rekatalogizálás a müncheni szakrendszerű gyűjteményrészen kívül további állományrészeket is érint majd, így például -- többek között -- a könyvtár maga nemében egyedülálló I. világháborús gyűjteményét.

A Nemzeti Telekommunikációs és Információs Iroda (NTIA) új portálja (National Digital Literacy Portal) digitalliteracy.gov címen nagy segítség nyújt könyvtárosok és oktatók számára, akik ezen készségeket tanítják. Az információs írástudás szükségességét az Internet által behálózott gazdasági élet indokolja: az állásban lévő amerikaiak 96 százaléka minden nap használja az új kommunikációs technológiákat, 62 százalék számára az Internet kulcsszerepet játszik a munkában. Az amerikai információtechnológiai állások száma 26 százalékkal nőtt 1998 és 2008 között, négyszer olyan gyorsan, mint az összes egyéb munkalehetőségek száma. 2018-ra további 22 százalékos növekedés várható. Az ehhez kellő oktatás szükségességé t igazolják olyan adatok, miszerint az amerikaiak 28 százaléka egyáltalán nem használja az Internetet, a lakosság 32 százaléka nem rendelkezik széles sávú Internet-hozzáféréssel, aminek a két leggyakoribb indoka, hogy nem látják szükségét és hogy drága. A társadalmi különbségek szembetűnőek: az alacsony jövedelmű rétegek, fogyatékossággal élők, a kisebbségiek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkanélküliek általában a lista végén találhatók az otthoni Internet-használatban. Az információs írástudási készségek fejlesztése az Internetet nem használók számára egyik fontos elem az online világ megismertetésében, lehetőségeik tágításában.
A portál oktatási anyagai az érdeklődők segítségére sietnek, hogy mihamarabb megtanulja az online álláskeresést, önéletrajzírást, szövegszerkesztést és táblázatkezelést. Emellett található még itt tanmenet, óravázlat, kiadványok és feladatok órai használatra, az oktatókat továbbképző segédanyagok, hogy hogyan tanítsák az információs írástudást, játékok és interaktív oktatóprogramok különféle célközönség számára. A program egyik partnere az ALA: mintegy 16 600 közkönyvtár fogja a portált népszerűsíteni, ahol a 2009-es adatok szerint több mint 30 millió ember használta a számítógépeket álláskeresésre. (ref.: HWJ)

A dopamin nevű agyi ingerületátvivő anyagot sokszor csak boldogsághormonként említik, pedig olyan jutalmazó vegyületről van szó, amely többek között az evés vagy a szex által kiváltott örömet okozza, de a kábítószerek által előidézett eufória is a termelődésével áll összefüggésben. Ezek mellett a folyamatos dopamintermelés fokozza általános motivációs szintünket; folyamatosan menni akarunk előre, új dolgokat felfedezni, egyszerűen jobban vágyunk a dolgokra, információkra. Weinschenk szerint a netes információözön kiváló terepet biztosít a dopaminnak, hiszen nincsenek korlátok, folyamatosan tudunk előre és tovább menni. Az azonnali üzenetek, a folyamatosan változó státuszok nem hagynak pillanatnyi megállást sem, így a felfokozott 'kereső' állapot hosszú ideig is eltarthat, akár életformaszerűvé is válhat. A szerző szerint a végeláthatatlan -- és sokszor céltalan, hiszen az eredetileg kitűzött célt már rég abszolváltuk, és már a sokadik weboldalon bolyongunk, teljesen más témában -- online böngészés szoros kapcsolatban áll a felhasználók dopaminszintjével.