Könyvtárosok gyakran mutogatnak az apasztástól való félelmükben az olvasóra: azért nem töröljük a könyveket, mert olvasóink / fenntartónk botrányt csapna. E félelmek vitorlájából fogja ki a szelet az alábbi felirat: 'Ezek a könyvek a veszélyeztetett listán vannak. Lát-e néhányat közöttük, amelyet érdemesnek tart megmenteni a törlési listáról?' Ha a felirat huzamosabb ideig kint marad, az olvasók is hozzászokhatnak törlés gondolatához, illetve bátortalanabb könyvtárosok megoszthatják a törlés felelősségét az olvasókkal. (A fényképet ld. a forrás linkjén). (Takács Dániel javaslatára)

A Centrális Galériában kiállított könyvek (Halott könyvtár) chatfalán tették fel a kérdést: megvásárolhatók-e a könyvek, ha már úgysem olvassa őket senki. Az Egyetemi Könyvtári illetékesének válasza: 'Sorsuk nem a porosodás lesz. Már most annyi érdeklődés van irántuk, hogy beindult a projekt: mihelyt a kiállítás itt le lesz bontva, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó könyveket azonnal bezúzzuk a katalógusba... [nevetés], jó; betoljuk a katalógusba, és valószínűleg előjegyzések hosszú sora fog válaszolni rájuk. Egyébként nem titkoltan ez volt az egyik célja ez Egyetemi Könyvtárnak, amikor beszállt ebbe a művészeti projektbe.'
A beszélgetés során az is felmerült, menyibe kerülhet egy a kiállítás hatására megvalósuló (újra)kölcsönzés? -- Pontos válasz nem hangzott el, ám az adatokból arra lehetett következtetni, hogy a halott állomány revitalizálása meglehetősen nagy adófizetői ráfordítást igényel.
A beszélgetés zárszava volt: 'Halott könyvtár van, halott könyvek nincsenek.' - melyet ki-ki saját tapasztalatai szerint értelmezhet. (MG)

Az USA-ban többféle gyakorlat létezik késedelmi díjak szedésére. Van, ahol nincs, máshol a nemkönyv jellegű dokumentumok esetén szedik, vagy a késedelembe esettek önként fizethetnek perselybe a könyvtári alapítvány javára. A késedelmi díjat nem szedő könyvtárak általában helyettesítési díjat szednek.
A Westfold közkönyvtárban 1971 óra nincsen késedelmi díj. Ellen Rainvile igazgató szerint akkoriban ez nagyon meglepő volt, mára viszont sokan követik őket. A fenntartó rendszeresen kéri tőlük is a késedelemmel kapcsolatos összes kiadást. A különböző könyvtári gyakorlatokat összevetve kiderült, hogy a mérleg nagyjából nulla, azaz nem hoz tényleges bevételt. Rainvill szerint további indok, hogy a késedelmi díj nem egyeztethető össze a könyvtár küldetésével. Vannak olyanok, akiket a késedelmi díj tántorít el a könyvtárhasználattól. Mindezek mellett a díj nélküli eljárás a tulajdonosi érzést is táplálja a használókban -- amely önmagában is csökkenti a késlekedést. (ref.: MG)

Két holland tartományban 100 könyvtárat üzemeltet az OBD könyvtárellátó vállalat Hollandiában. Kihasználják a méretgazdaságosságot a könyvtárak azonos berendezést kapnak, közös beszerzést végeznek, szakmai ellátásuk is közös. Miért pont az arculatok legyen eltérő? A használók által megismert közös könyvtári arculat segíti a tájékozódást. Képek a link oldalon:
1. Könyvtár felirat és logó Schalkhaar falusi fiókkönyvtárán.
2-3. Schiphol repülőtér könyvtára és a katalógus képernyője (Amszterdam)
4. A havi programajánló is az arculat szerint készül.
5. A könyvtárhasználati ajánló az ismerős narancssárga felületen, minden könyvtárban (Lettele) 6. A könyvtári rendszer honlapja, katalógussal. (fotó: MG, Kármán László)

Várhatóan mennyire segíti a MaNDA a digitálisdokumentum-ellátást? -- hangzott a KIT múlt heti kérdése. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
15 - Nem tudom, várjuk ki az üzleti modelljét.
7 - Mivel a tervezésből kihagyták a könyvtárosokat, aligha lesz jó.
8 - Mivel könyvtárosokon kívüli látásmód is megjelenik benne, szakmán túli szempontoknak is megfelelhet.
5 - Egyik válasz sem.
-- Az adatok szerint a könyvtárosok nem látják még eléggé, mit és hogyan szeretne a MaNDA. Ez arra is utal, hogy a véleményezésre kiadott anyag, a konferenciák és előadások által nem vált közismertté, vagy a benne lévő koncepció nem vált világossá a szakma számára. Érdekesség, hogy a könyvtárosok közül többen látnak lehetőséget a nem könyvtári szakmai megközelítésben. (MG)

Thimár Attila, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) könyvkiadási kollégiumának vezetője a 180 percben elmondta, a Márai-program első fordulója eredményesen lezárult, tehát a kiadók és a könyvtárak is kihasználták a lehetőséget: előbbiek jelöltek köteteket a listára, utóbbiak pedig választottak róla.
Jelenleg már a második forduló is az utolsó szakaszánál tart, létrejött egy ezer címből álló lista, amely egy-másfél héten belül lesz publikus az NKA honlapján. Ezek után, június elejétől, a könyvtárak bejelenthetik igényeiket, jelezhetik, melyik könyvből hányra van szükségük.
Thimár Attila elmondta, a Márai 1 tapasztalatai alapján a második fordulóban ügyeltek rá, hogy a lista szórtabb legyen, több kiadónak több kiadványa jelenjen meg rajta, így természettudományos szakkönyvek is, amelyekből korábban hiány volt. A gyermekkönyvek választéka ugyancsak bővült -- tette hozzá a kollégiumi elnök.

Néhány hónapja Timoty Gowers által indított kiadók elleni bojkott link indulása után, melyet Barbara Fister az arab népmozgalmak szellemi megidézésével 'akadémiai tavasznak' nevezett link érdemes áttekinteni az egyetemi tudástermelés üzleti modelljét. Ennek alapján úgy tűnik -- írja Kent Anderson --, hogy ez elnevezés pontatlan és cinikus. De lássuk a részleteket. A közelmúltban megjelent How Economics Shapes Science (Hogyan alakítja a tudományt a gazdaság?) c. könyv link által bemutatott modellben a tudósok az amúgy lényegében értéktelen információt úgy alakítják át, hogy az egyedi, kizárólagos legyen, gazdasági értéket hordozzon. Praktikusan, kutatói szemszögből: elsőbbséget és presztízst hozzon számukra. Ehhez a folyóiratok kiadói biztosítják a teret, a szakmai kontrollt, jegyzik az elsőbbséget, kölcsönzik a presztízst, jelentik az integritást, végzik az ismeretek szétosztását és kínálják az elérhetőséget. A különbséget gyakorlatilag az adja, hogy a tudományos eredmény le van írva -- ellentétben az inputként szolgáló puszta információval.

Az 'akadémiai tavasz' több szószólójának javaslata, hogy a folyóiratokat legnagyobb részt a kutatók által elnyert kutatási ösztöndíjakból finanszírozzák. Ez a megjelenésért előre fizető eljárás azonban kikapcsolja a fenti modellben lévő kontrollt, mely által megkérdőjeleződik a kutatók által kívánt elsőbbség és a presztízs. Érdemes felfigyelni arra, hogy Gowers petíciója 9.000 aláírást gyűjtött be, míg egy éve a PLoS-é 30.000-et, egy friss, hasonló célú pedig már csak 1.000-et. -- Kezdik átlátni az összefüggéseket a kutatók? Az okok:

1. A tudósok rájöttek: keveset nyernek egy lehetséges átalakulással. A kiadott folyóiratok biztosította elsőbbség és a presztízs csökkenése kéz a kézben jár a számukra fontos minőségi olvasótábor elvesztésével. A fontos, az őket potenciálisan hivatkozó olvasók ugyanis inkább a nagynevű lapokat, mint az OA-s (nyílt hozzáférésű), ingyenes orgánumokat olvassák. Az OA hoz ugyan olvasókat, de nem 'minőségieket'.

2. Problematikus a rendszer finanszírozása. Az ingyenesen hozzáférhető OA-lapokhoz folyó sok millió dollár a kutatási ösztöndíjakból származik, míg az előfizetett lapokat a tanszéki vagy könyvtári költségvetés adja. A pénzek ilyen átcsoportosítása nem racionális, és nagy bajokat vetít előre.

3. 'Megtaláltuk az ellenséget; mi magunk vagyunk azok!' -- juthat eszünkbe az Amerikában népszerű Pogo képregénysorozat elhíresült felkiáltása. A kiadókat (melyek sok esetben egyetemi központok és közösségek) a fentiek miatt csökkenő költségvetés súlyosan érinti. Kénytelenek intézkedni: növelik tagdíjaikat, csökkentik ösztöndíjaikat és a közösségnek nyújtott szolgáltatásaikat. Vagy: átváltanak nyílt hozzáférésre, mellyel -- a fentiek miatt -- gyorsítják kutatásfinanszírozás összeomlását. (ref.: MG) (folyt. köv.)

Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, a román kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere jelenlétében megnyitották Bukarestben az olvasók előtt Románia új nemzeti könyvtárát.
A 100 millió eurós beruházással felújított épületet négy hónapja, 2011 decemberében avatták fel. A 14 olvasótermet hétfőn a könyv világnapja és a román könyvtárosok napja alkalmából nyitották meg a nagyközönség előtt.
A közkönyvtári forgalomnak szánt könyvállomány csak egy része vált most hozzáférhetővé az olvasóközönség számára, mert a költözés még nem fejeződött be. A román nemzeti könyvtár teljes állománya több mint 12 millió kötetre rúg.
Kelemen Hunor, a bukaresti kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere úgy fogalmazott, hogy a könyvnek még hosszú élete lesz, mert az embernek szüksége van a nyomtatott könyvre, az irodalomra. Hozzátette: az államnak nincs joga kivonulni a kultúra finanszírozásából, mert az értékteremtő intézmények nem tudnák önerőből fenntartani magukat.

Három hónap után lerázná magáról a megyei múzeumok és könyvtárak fenntartását az állam, és a települési önkormányzatokhoz helyezné át a fenntartásukat.
Az országosan kétszáztizenkét intézmény fenntartói 2011 végéig a megyei önkormányzatok voltak, az év elején pedig állami tulajdonba kerültek. Az államosítást januárban még azzal indokolta az Orbán-kormány, hogy 'az állami szerepvállalás megerősítésével a megyei önkormányzatok és intézményeik komoly lehetőséget kaptak, hogy húsz év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól'.
Az áprilisi kormányhatározatban előirányzott változáshoz törvénymódosításra van szükség; a napokban kezdődtek az egyeztetések a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az egyes ágazatok között, a KKDSZ elnöke pedig úgy tudja, már a törvénytervezet is elkészült.

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ fél éven belül immár a harmadik fenntartóhoz kerül június 30-ig. (Az intézményt január elsején vette át az állam a megyei önkormányzattól.) Ezidő alatt nemcsak a fenntartók, de az intézményvezetők is cserélődtek a megyei könyvtár élén, két megbízott igazgató között volt néhány hónapig egy kinevezett? Jelenleg tehát kérdés, hogy ki ülhet az igazgatói székbe, ahogy -- információink szerint -- az is, hogy marad-e az intézmény a jelenlegi, Bem téri épületben, annak ugyanis olyan magas a fenntartási költsége, hogy amiatt nem lehet gazdaságosan működtetni.

Nem azért nem olvasnak elektronikus könyvet a magyarok, mert kulturálisan konzervatívok, hanem mert szűkös a tartalmi kínálat és hiányoznak az olcsó technikai eszközök. Az idei könyvfesztiválon már bemutatnak digitális köteteket is, de még a legoptimistább szakértő is csak néhány év múlva számít az e-könyvek hazai robbanására.
'Nem hiszem, hogy most hirtelen leesett volna a könyvpiac szereplőinek a tantusz. Legtöbben még mindig bizalmatlanok vagy nem tudják, hogy mit kellene csinálniuk az elektronikus könyvekkel' -- mondta az [origo]-nak Szemere Gabriella, a Polc.hu internetes könyváruház vezető szerkesztője. Szemere szerint végül az internet is elterjedt, így lassan valami hasonló fog történni az e-könyvekkel is. A csütörtökön megnyíló 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon már digitális kötetek is megjelennek, de számuk még nem túl jelentős.

Akinek tegnap sikerült kijutnia a Könyvfesztiválra, és érdeklődik a mai dokumentum digitalizás, e-book helyzet vagy éppen a kiadók vs. könyvtárak közötti szerzői jogi viták iránt, az igencsak jól járt, ugyanis annyi érdekes, tartalmas előadás volt, hogy az embernek szüksége lett volna néhány másodpéldányra magából, ha az összeset meg szerette volna hallgatni.
Lévén nem tudok egyszerre több helyen lenni (még! -- a szerk. megjegyzése), választanom kellett, s elsőként a 10.30-tól folyó 'Szellemi örökségünk digitális megőrzése' című blokkra ültem be, mely több témába vágó előadást tartalmazott. A program az előre meghirdetettől némileg eltért -- amely közlését ügyesebben is meg lehetett volna oldani, hiszen többek között én is a helyszínen értesültem erről (nagyon személyes megjegyzés vége) --, viszont a lényeget, úgy gondolom sikerült hallanom...

Figyelemere méltó témaként jelennek meg a programban az új kihívások és lehetőségek a könyvtárakban, a digitális könyvkiadás és a szerzői jog aktuális kérdései, a biblioterápia, mint a szolgáltatásfejlesztés egy lehetséges eszköze, a könyvtárbusz és a könyvtár mint tehetségpont.
Az olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítés fontosságát támasztja alá az olvasási és szabadidő eltöltési szokásaink a 2009/2010 évi időmérleg vizsgálata, melyhez szorosan kapcsolódik a Márai 2 program -- könyvtár támogatási pályázataival és rendszereivel. Kuriózumként jelennek meg a könyvbemutatók, többek közt a 40 éves évfordulóját ünneplő Műszaki Könyvtáros szekció bemutatói és az olvasó könyvtáros programsorozat előadásai. A természettudomány, könyvtár, olvasás téma mellett az olvasáskultúra fejlesztéséhez kapcsolódó programsort az olvasás jelenét és jövőjét taglaló kerekasztal beszélgetés zárja.

[...] Kiindulásul választott feltételezésem, hogy a könyvtár egy, valamilyen társadalmi forma, réteg igénye nyomán létrejött, a kor lehetőségeihez képest a lehető leghatékonyabb információrendezési és -tárolási forma, amely így egyszerre reflektál egyrészt közvetlenül az őt létrehozó szándékra, másrészt pedig a társadalmi és a technológiai változásokra, fejlődésre. Az intézmény formája és megjelenése ilyen szempontból inkább háttérbe szorul, és lehetővé válik a puszta funkció vizsgálata, amely azonban egyáltalán nem jelent semmiféle lefokozást vagy kontextusból való kiragadást. Így válik jobban érthetővé az is, hogy miért hívhatjuk könyvtárnak az ősi Egyiptom papirusztekercs-raktárait, az ókori Róma nemeseinek gyűjteményeit, a szerzetesi közösségek bibliotékáit, a reformkor olvasóköreit, a modern közkönyvtárakat, valamint a sokszor illegálisan működő online adatbázisokat.
Munkám során szeretném áttekinteni a könyvtárak és a tudástárak teljes történelmi távlatát, kezdve az ókortól (rövid kitekintéssel az őskorra is) a középkoron át a jelenig, amelyet a ma kihívásaival és a lehetséges válaszokkal fogok lezárni.

Immáron hetedik alkalommal rendezi meg nagyszabású rendezvényét a Szegedi Tudományegyetem tudományos központja, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ. Az épület falain belül található Klebelsberg Könyvtár kalandos időutazásra várja 2012. április 25-én, este hat órától az egyetem hallgatóságát.
A rendezvénysorozat minden évben egy kiemelt korszakot vagy témát helyez a középpontba: barangolhattunk már az antik időkben, a sötét középkorban, most azonban a modern időké lesz a főszerep. A ?20-as és ?30-as évekből villantanak fel elemeket és jeleneteket a könyvtár alkalmazottai.

Többéves előkészítés után közelebbről elkezdődik a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felújítása: a munkálat során nem csak belülről újul meg a műemlék épület, hanem könyvtári célra alakítják át, olyképp, hogy jobban kapcsolódjanak egymáshoz a könyvtári terek.
A várhatóan évekig tartó átépítés során más belső elrendezése lesz a könyvtárnak, a pince és a tetőtér kihasználásával bővül is.
A tervek szerint az átépítés a szükséges berendezésekkel együtt egymillió eurós nagyságrendű befektetés, ebből a minisztérium csak az építkezési költségeket állja, mondta az igazgató. A mélyraktár és az ésszerűbb átrendezés révén hatalmas teret nyernek, de szeretnék megszerezni a szomszédos egykori kazánházat is, hiszen a könyvtár állománya fo­lyamatosan gyarapodik, a néhány éve Svájcból adományként kapott harmincezer kötet pedig az idegen nyelvű könyvtári részleg alapjait képezi, illetve a jövő a hangos könyveké, ez szintén egy új részleg megalapítását feltételezi.

Ápr. 19-től a Magyar Elektronikus Könyvtárban hozzáférhető link Az olvasás össztantárgyi feladat (Szerk.: Nagy Attila, Imre Angéla, Köntös Nelli) c. kötet.
-- Szabad-e azt mondanunk: 'Történelemtanár (fizika, biológia, földrajz, kémia, énekszakos stb.) vagyok. Nincs időm a gyerekek hiányos olvasási készségének fejlesztésére?' Lehetek-e hatékony tanár, ha nem gyarapítom tudatosan szókincsüket, ha nem keltem fel a szövegek értő olvasása iránti vágyat? Ha nem teszem olthatatlanul kíváncsivá a rám bízott gyerekeket, fiatalokat? Ha a fáklya 'fellobbantása' helyett inkább a 'bögrék megtöltését' választom, ha a mindentudás látszatát keltem?

A Magyar Nemzet információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Toldy Ferenc Könyvtárának állományába kerültek az MSZMP Politikai Főiskolájának disszertációi.
A lap kitér rá, hogy a rendszerváltás után jogutód nélkül megszűnő intézmény és könyvtára az Ajtósi Dürer soron működött, az ingatlan pedig az ELTE birtokába került, a könyvtári állománnyal együtt. Az ezredfordulón a gyűjteményt az Egyetemi Könyvtár, valamint a kari és intézeti könyvtárak között osztották fel. A Toldy Ferenc Könyvtár is jelentős változáson ment át. Az intézetbe kerültek az oktatást kísérő szakdolgozatok is. Ezek a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig maradtak fenn.

Tavaly pont annyit költöttünk könyvre, mint amennyibe a Puskás, a Fradi és a debreceni stadionok kerülnek. Minden hatodik fiatal funkcionális analfabéta, a felnőttek ötöde olvas el havonta egy könyvet. Nyit az idei könyvfesztivál.
Három év alatt, ha az inflációt is hozzászámítjuk, több mint 26 százalékkal esett vissza a magyarországi könyvpiac, de 2011-ben így is közel 60 milliárdos forgalmat bonyolított le. Ha ezt hirtelen átfordíthatnánk például stadionépítésre, akkor pont kijönne belőle a tervezett három nagyberuházás, a Puskás Ferenc Stadion fejlesztése (35 milliárd), a Fradi-stadion (12 milliárd) és a debreceni stadion (13 milliárd). Míg azonban a stadionokat az állam tervezi felépíteni és finanszírozni, a könyvforgalomhoz leginkább annyi köze van az államnak, hogy lenyúlja a forgalmi adókat. Igaz, ebben önmérsékletet tanúsít: a könyvek áfája még mindig csak 5 százalékos.

Magyarországon az fmcg (fast-moving consumer goods -- napi fogyasztási cikkek)-szektor cégeinél a dolgozóknak az átlagnál többet számít, hogy milyen a munkáltatójuk arculata, illetve a vállalat hírneve, ez az iparág legmarkánsabb sajátossága -- derül ki az AonHewitt Legjobb munkahely felméréséből, amit a Napi Gazdaság Online idéz. A szegmensben dolgozók 68 százaléka tartja jó munkahelynek jelenlegi cégét, míg az összes magyar munkavállalónak csak a fele gondolkodik így.
Az AonHewitt szakértői szerint az fmcg-cégek valószínűleg annak köszönhetik, hogy munkaerő-megtartó képességük nagyobb az átlagosnál, mert e társaságoknál a munkatársak hitelesnek látják saját munkahelyüket. Az is iparági jellegzetességnek számít, hogy az átlaghoz képest az fmcg-s vállalatoknál jobb a belső kommunikáció. Ez egyrészt hatékonyabb, másrészt átláthatóbb és nyíltabb információáramlást jelent. A jelek szerint a felső vezetők világosabb képet festenek a vállalat jövőjéről, valamint a hosszú távú célkitűzésekről és a jelentősebb változásokról is jobban informálják a beosztottakat.
Az ágazatban a jó vagy rossz működés azonnal látszik a napi forgalmon -- így csak olyan emberek képesek ott karriert építeni, akik a gyors üzletmenethez tudnak alkalmazkodni. Ez köszön vissza az AonHewitt adataiból is: a jelenleg a középmezőnyben áll az iparágak népszerűségi listáján, egy másik felmérésben részt vevők csupán 5 százaléka választotta első helyen ezt az ágazatot. Mivel a szektor nagy stressztűrést igényel, a cégek folyamatosan, kreatív eszközökkel motiválják a munkaerőt.

Az ötletes és igényesen elkészített kisfilmeknek fontos szerepük van az online márkaépítésben és a vállalatok közösségimédia-jelenlétében, mivel a videózás a felhasználók által preferált online tevékenységek élmezőnyében szerepel a legtöbb felmérés szerint. A saját alkotások egyszerűen közzétehetőek a Youtube-on, de mivel az itt naponta megtekintett videók száma meghaladja a négymilliárdot, érdemes betartani néhány alapelvet a márkaépítés során Youtube-felületünk kialakításakor, melyeket a Mashable cikke alapján vesszük most sorra.

A 2011. szeptemberétől már a Miniszterelnökség miniszteri biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt cáfolatának előzménye, hogy az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken arról írt: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.
Nyitrai Zsolt politikusi pályafutása során mindvégig következetesen ellenezte az internethasználat megadóztatását. 2008. április 10-én a következő közleményt adta ki Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításaként napvilágot látott javaslatra reagálva: 'A Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportja elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot. (...) A mi felfogásunk szerint az internetnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, ezért elveinkkel nem fér össze semmilyen típusú áremelés. A bevezetni kívánt internetadó érintene minden netező polgárt, továbbá a magyarországi szolgáltatókat és minden informatikával foglalkozó céget. (...) A mai Magyarországon digitális szakadék van, a bevezetni kívánt internetadó ezt a szakadékot mélyítené, ezért azt támogatni nem fogjuk, eltörlésére módosító javaslatot nyújtunk be.'

Egy esetlen tehenészfiú és egy megözvegyült, kékharisnya könyvtáros kisasszony két szemszögből láttatott temetői románcaként írható le Katarina Mazetti A pasi a szomszéd sír mellől című vicces regénye, melyből Für Anikó és Seress Zoltán olvasott fel részleteket a Park Kiadó felkérésére a fesztiválon. Nem azért érdemel figyelmet a svéd szerzőnő kötete, mert óriási siker aratott Európában, és filmet is készítettek belőle 2002-ben, hanem szenzációs humora miatt.

Furcsán spóroltak tavaly a magyar háztartások, a kormány pedig maga is tett azért, hogy a családi adókedvezmény végül mégse eredményezze a belföldi fogyasztás várva-várt növekedését - derül ki a KSH által közzétett, a háztartások fogyasztási kiadásainak tavalyi alakulását bemutató előzetes statisztikából.
Jelentősebben spórolt az átlagmagyar a kultúrán, szórakozáson, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatáson, illetve az egyéb termékeken és szolgáltatásokon. (Lásd a táblázatot.) Több jutott ugyanakkor hírközlési szolgáltatásokra, azaz internet- és mobil-előfizetésre, készülékvásárlásra - mindebben a KSH szerint az okostelefonok térnyerése is ludas. A 13 százalékkal 4,2 ezer forint fölé növekvő havi átlagos kiadás ezzel meghaladja a szórakozásra fordított összeget és majd kétszerese a vendéglátásra költött pénznek. És ami igazán sokkoló lehet: kevesebb, mint tizedekkora összeget költött az átlagpolgár oktatási szolgáltatásokra, mindössze 375 forintot.

:-)

Négy hónap alatt 172 pályamű érkezett a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország közös e-könyv-írói pályázatára. A legtöbb munka az irodalmi kategóriában került a zsűri asztalára. Az első helyezést Fürcht Pál CanisDo című alkotása érdemelte ki, a Microsoft zsűrije által bírált, ismeretterjesztő kategória díját Rákócza Richárd Castro személyesen című könyve kapta. Az elismeréseket a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 21-én hirdették ki és adták át.

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra háromszáz újdonsággal készültek a kiadók. Íme, néhány biztos tipp: nem kötelező, de ajánlott irodalom. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Claudio Magris olasz író és az 'Északi Országok': Norvégia, Svédország, Dánia (az unió soros elnöke), Finnország, Izland, és két autonóm szigetcsoport: Feröer és Aland.