A német közkönyvtárakat 24 millióan látogatják évente, és majd 8 millió a beiratkozott olvasók száma. A könyvtár tehát a leginkább használt kulturális intézmény Németországban. Erre akár büszkék is lehetnének: ugyanakkor tény az is, hogy a 14 és a 75 év közötti népességnek csupán a 29%-a valamilyen közkönyvtár tagja. [Magyarországon: 13%] (41% volt beiratkozott olvasó valamikor, de 28% saját bevallása szerint még sohasem járt könyvtárban.) A jó hír az, hogy digitális korszakunkban is állandó maradt a látogatók száma, a lakosság harmadát teszi ki. Ez az adat mégsem megnyugtató, hiszen a közkönyvtárak mindenkinek a rendelkezésére állnak.
A tizenöt éves fiatalok európai összehasonlító vizsgálata rávilágít arra, mi volna a teendő. A könyvtárlátogatók átlagos aránya 36%: az európai országok többségében tehát jóval magasabb, mint a német. (Az éllovasok -- Finnország, Svédország, Dánia -- esetében az arány fordított: ott kétharmad a beiratkozott olvasó és egyharmad a könyvtárba nem járó.)
A válaszok alapján megállapítható, hogy
- a tipikus egykori könyvtárhasználó 20-59 éves, felsőfokú végzettségű, interneten vesz könyvet, gyermektelen, és a szülei sohasem vitték el könyvtárba, míg
- a tipikus könyvtárba nem járó 60-75 éves, nincs felsőfokú végzettsége, nemigen érdeklik a könyvek, gyermektelen, és őt sem vitték el szülei a könyvtárba.
Alig, vagy egyáltalán nem játszik szerepet a könyvtárral kapcsolatos rossz tapasztalat; a róla alkotott kép rossz, de nem indokolja, hogy nem járnak könyvtárba. Ezzel szemben fontos a személyes vonzalom és a szokás, melyen a könyvtár nem tud változtatni. Csak másodikként említettek az egykori könyvtárhasználók olyan okot, melyben a könyvtár illetékes: gyorsabb (internetes) hozzáférést, felhasználóbarát nyitvatartási időt, életkorhoz igazított vonzóbb rendezvényeket, megnyerő környezetet, kávézót és vonzóbb médiakínálatot. Más tényezők is vannak, melyek valószínűvé vagy kevésbé valószínűvé teszik a könyvtárhasználatot: akik gyerekként szüleikkel vagy az iskolával voltak már könyvtárban, nagyobb valószínűséggel lesznek könyvtárhasználók, mint akik ebből kimaradtak. (A nem használók esetében nem találtak olyat, mely a könyvtárlátogatást motiválná.) A 14 és 19 évesek számára digitális ajánlatokkal lehetne vonzóvá tenni a könyvtárat.

Képesítés nélkül is kinevezhetővé tenné a múzeumok, könyvtárak, és közművelődési intézmények élére pályázókat L. Simon László és Gyimesi Endre fideszes politikusok egy módosító indítványukban. Az előterjesztés másik része szerint a kultúráért felelős miniszter dönthetne az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzésének és bemutatásának helyéről is.

A nemzetközi OSINT-konferencia okt. 3-án (a korábban közölttől eltérően!), Budapesten a MIBE és a Nemzetvédelmi Egyetem szervezésében lesz.
Hírszerzés nyílt forrásokból, azaz Open Source Intelligence a témája annak a MIBE konferenciának, amelyen magyar államigazgatási és üzleti szakemberek, valamint külföldi szakértők tartanak előadásokat. Az előadók között lesz Arno Reuser (Reuser's Information Services), Prof. Dr. Klaus Tochtermann (igazgató, ZBW -- Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft)
A témák között:
- információ-fejlesztés, hozzáadott érték generálása
- keresési stratégiák, szemantikus technológiák
- információbiztonság, nem kívánt érdeklődés elhárítása
- a közösségi média lehetőségeinek kihasználása
- az internet és a könyvtár jövője
- szervezeti vonatkozások
A konferenciát a Magyar információbrókerek Egyesülete link és a Nemzetvédelmi Egyetem szervezi, részletes információk később olvashatóak.

Ha könyvtár és jövő, akkor a harmadik asszociáció szokott lenni leggyakrabban: fizikai könyvekkel? Az Austin Központi Könyvtár egy kávézó nyílt nyílt lodzsájára települt ki.
A Washingtoni DC-beli Martin Luther King Jr. Memorial Libraryban (pl. illusztráció) például nyitott digitális közteret (Digital Commons) hoztak létre sok asztali számítógéppel, hordozható elektronikus eszközök, és egy 3D-s nyomtatóval. A könyvtár a kreativitás helye is, ezért a számítógépeket olyan szoftverekkel látják el, melyeket sokan nem tudnának maguk megvásárolni, ezért gyakori a sor a masinák előtt. Ezért van az is, hogy magas ára ellenére egyre több 3D-s nyomtató található az amerikai közkönyvtárakban.
Ginnie Cooper, az említett washingtoni könyvtár igazgatója: okosan kell terjeszkednie a könyvtárnak.
'Tudok írókról, akik könyvtárban alkottak, üzletemberekről, akik könyvtárban indították vállalkozásukat. Ahhoz, hogy a közösség gazdasági előbbre jutását és kreativitását is szolgáljuk, máshogyan kell gondolkodnunk.' A könyvtár nem(csak) a passzív befogadás, hanem az alkotás helye is.' (ref.: MG)

Humán értelmiségiek közötti baráti beszélgetés során merült fel az olvasási igény, gyakoriság. A részt vevő magyar szakosok mindegyike tonnaszám olvas papír- illetve elektronikus szövegeket, jogszabályokat, szakcikkeket, levelezést. Munkájuk után általában a hátuk közepére sem kívánják a hagyományos, elmélyült, az olvasás élvezetét, inkább valami egészen mással szeretnének foglalkozni, legyen az testmozgás vagy pihentető beszélgetés, szocializálás. Így az ő célcsoportjuk becserkészése nem olvasásközpontú marketingfogásokat kíván a könyvtártól -- vagy ha mégis, akkor annak nagyon koncentráltnak kell lennie.

A Könyvhét című lap számára Szénási Zsófia készített interjút Nagy Attila olvasáskutatóval, aki szerint 'nincsenek pontos adataink arról, kik és mit (nem) olvasnak az egyes korosztályokban'. A könyvesbolti eladásokból csak az derül ki, hogy a könyvre a pénzt a nagy áruházláncokban elköltő, fővárosi, középosztálybeli gyerekek mit olvasnak. A könyvtári kölcsönzések adatainak elemzésére nincs pénz és ember. A gyerekekkel foglalkozó könyvtárosok számát, legalábbis Budapesten, radikálisan csökkentették. Nem tudjuk, hogyan képeződik le a mai magyar társadalom rétegzettsége az olvasási szokásokban (milyen rétegződések vannak az olvasásban). (...) A Magyar Elektronikus Könyvtárban már számos kézikönyv megtalálható, például az egyik legtöbbet keresett könyv, a helyesírási szótár. (...) Másfél-két évtizede hallom, hogy percei vannak a nyomtatott irodalomnak és könyvnek. Ez máig nem következett be, bár tagadhatatlanul vannak változások'.

'Manipulálják-e a szavazók összebeszéléssel ezt a szavazási lehetőséget?' -- volt a KIT múlt heti kérdése. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
31 - Nem hinném
7 - Egyszer-kétszer előfordulhatott már
6 - A szerkesztők manipulálják, kiértékelésnél
1 - Egyéb válasz.
-- Olvasóink tehát nem látnak erre nagy esélyt, bár ki sem zárják. A KIT-szerkesztők emellett fegyelmezetten tudomásul veszik, illetve elgondolkodnak azon, hogy 6 válaszadó szerint mi manipuláljuk a válaszokat. Vajon mi lehet ennek az oka? (MG)

Nem törvénysértő ezentúl a magáncélú letöltés és megosztás sem -- mondja az új Büntető Törvénykönyv. Rosszul lett a szabály megfogalmazva, érdemben semmi nem fog változni -- így a jogászok. Utánajártunk, kinek van igaza.
A magyar jogban évekig nagyon fura volt a fájlcseréhez, és úgy általában a filmek, zenék, könyvek kalózmásolataihoz való hozzáállás. A magáncélú, jövedelemszerzést nem célzó letöltéseket a törvény nem büntette, a megosztást, letöltésre való felkínálást azonban igen. Ez azzal a tudathasadásos állapottal járt, hogy legálisan lehet beszerezni az internetről olyan tartalmakat, amelyek csak illegálisan kerülhetnek fel oda. Másrészt a modern fájlcserélő hálózatok működése -- egyszerre töltöm le az adott tartalom apró darabkáit akár több száz másik felhasználótól, és osztom meg azt, amit már letöltöttem nem nagyon volt értelmezhető ilyen jogi keretek között.

-- ez is lehet pl. szakdolgozat-téma; kell hozzá koncepció, az érintettek felkutatása, interjúk és értékelés. Az eredmény pedig felettébb izgalmas lehet, tanulságos a szakma egésze számára. Biztos, hogy nem csak a konzulens tanár olvassa majd el ;-) Korábban tettünk javaslatot izgalmas témákra: Szakdolgozati szezonra -- menő könyvtáros témák
link . Érdemes tehát olyan témát választani, amely nemcsak azonnali elismerést és jó eredményt jelent a hallgató számára, hanem szakmai tőkét, elhelyezkedési esélyt is kínál -- amennyiben ez fontos szempont manapság. (MG)

Az e-könyvek ma már a könyv- és médiapiac nélkülözhetetlen részei: félmillió cím van forgalomban; jelentőségük egyre nő, főleg a tudományos szakirodalom terén. Ennek következményeit vizsgálja a szerző, a Churi Műszaki és Gazdasági Főiskola professzora, amikor áttekinti az elektronikus formában publikált monográfiáknak a könyvtárakban játszott szerepét. A legjelentősebb e-könyv állománnyal a müncheni Bajor Állami Könyvtár (BSB) rendelkezik: katalógusában 344 600 cím szerepel, és további 810 018 címre fizet elő (utóbbiak nem találhatók meg a katalógusban). A Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH Zürich) könyvtárának katalógusa 100 ezer címet tartalmaz...
Feltételezhető, hogy az e-könyvek hamarosan olyan médiummá alakulnak, melyek jóval többet nyújtanak, mint egy monográfia digitális változatai multimediális és interaktív tartalmaik révén. Az új eszközök, pl. az Apple iBooks Authora révén a szerzők maguk is készíthetnek vonzó könyveket, és saját szerverükön publikálhatják. (Ebbe a tevékenységbe a felsőoktatási könyvtárak is bekapcsolódhatnak az intézmény oktatóinak munkáinak közreadásával.) Egy másik fejlődési irány olyan hálózati platformok irányába mutat, melyek még a tudományos kommunikációhoz is csatlakoznak, vagyis az e-könyvek kevésbé lesznek digitális monográfiák, inkább szemantikus csatolásokon át és hiperlinkekkel összekapcsolt tudásplatformok elemei. A szükséges infrastruktúra már kiépült az elektronikus folyóiratok számára, de míg a cikkeket számítógépeken tárolják és olvassák, az e-könyveket elsősorban olvasókészülékeken és táblagépeken olvassák. Felmerül a kérdés, hogy utóbbiakat a könyvtáraknak kell-e biztosítaniuk. (ref.: Murányi L.)

Az e-könyves megközelítés azért előremutató, mert a világon bárhol élő magyarok részesei lehetnek a hazai kulturális életnek (akár alkotóként is). De nincs még az e-könyvekre szabott szerzői jogi szabályozás, nincs párbeszéd a kulturális kormányzat és az e-könyv-kiadók között, bár készül egy e-kötelespéldány-rendelet, amelyet az e-könyves közösség drasztikus kritikával illetett -- a partvonalon túlról. Hiányzik az e-könyvek támogatása, az olvasókészülékek vámkedvezménye és megjelenése az oktatásban. Fontos lenne, hogy a kötelező olvasmányok és a magyar klasszikusok ingyenesek legyenek a diákok számára, hogy okostelefonjukon is olvashassák azokat. A 'vak szegénység' jele, hogy a kulturális intézmények (a múzeumok, a levéltárak, a könyvtárak, az egyetemek) ragaszkodnak papíralapú, pár tucat példányban, drágán nyomtatott kiadványaikhoz, bár azok valójában nem jutnak el az olvasókhoz.

Több éves előkészítés után végül a holland oktatási, kulturális és tudományos ügyek minisztere, Jet Bussemake döntése értelmében leállították a nemzeti levéltár és a nemzeti könyvtár összevonását.
Az elmúlt években mindkét intézmény nagyon sokat tett az együttműködésért, úgyhogy most azon fognak dolgozni, hogy ezeket a már kialakított együttműködési formákat tovább bővítsék -- ha nem is az összevont intézményben, hanem megkeresve a lehetséges egyéb jogi kereteket. Ilyen folyamatban lévő projektek a Digitális Örökség Hálózata (Netwerk Digitaal Erfgoed), ahol más intézményekkel, például a bibliotheek.nl-lel, a Holland Hang és Kép Intézettel (Nederlands Instituut voor Beeld en Geluid) és az Országos Kulturális Örökség Szolgálattal (Rijksdienst voor het Cultureel Erfgoed) működnek együtt, vagy a Digitális Megőrzés Nemzeti Koalíciója (Nationale Coalitie Digitale Duurzaamheid -- link A döntést komoly tanulmányok előzték meg, melyek elsősorban a digitalizálásnak a kormányzaton belüli archiválási folyamatra és a levéltári rendszerre mért hatásait vizsgálták. Az összevonást már 2012 ősszel befagyasztották, és a vizsgálatok eredményeitől tették függővé a folytatást. Az eredmény pedig az lett, hogy nem tudták kielégítően bemutatni, hogy az intézményeknek a levéltár beolvasztásával tudják leghatékonyabban betölteni a kormányzati digitális infrastruktúrában és általában az információs társadalomban elfoglalt szerepüket. Bár a könyvtár és a levéltár számos ponton jól együttműködik, fejlődési útjuk mégis különböző. A levéltár 2013 őszétől 2015 év végéig jelentős változásokon fog átesni, melyeket az elektronikus iratkezelésnek a hagyományos, papír alapú iratkezeléstől drasztikusan eltérő természete határoz meg. Méghozzá elsősorban az, hogy a levéltárnak már az iratok keletkezésekor (sőt előtte) jelen kell lennie, mivel a hosszú távú megőrzés csak azáltal biztosítható -- szemben azzal, hogy a papír alapú iratok majd csak évek, nem ritkán évtizedek múlva kerülnek egyáltalán a levéltár látókörébe (azoknak, akik ismerik az elektronikus iratkezelés életciklusáról szóló fejtegetéseket mindezek ismerősek lehetnek). Éppen ezért fontos, hogy a levéltár továbbra is önálló entitás maradjon, és így nagyobb mozgástere legyen az iratok forrásintézményeivel való kapcsolatok terén. A kormányzat azonban a két nemzeti intézmény együttműködését (lásd a fent említett projekteket) továbbra is támogatja és kiszélesíti.

A Purdue University Libraries (Indiana) munkatársainak a bevezetője rögzíti, hogy az állami támogatás ma már nem elegendő a különböző projektek lebonyolítására és a szükséges fejlesztésekre. Az adománygyűjtés eleddig a dékán vagy a könyvtárigazgató feladata volt, azonban ma már a könyvtárosoknak és a levéltárosoknak is be kell kapcsolódniuk ebbe a munkába. Alig állnak használható jó módszerek vagy útmutatók a rendelkezésükre, és a képzésben is kevés teret kap a téma. A szerzők megosztják tapasztalataikat: a két esettanulmány jól illusztrálja az adománygyűjtés sikeréhez szükséges értékek, feladatok és stratégia hangsúlyozását, az adománygyűjtés céljait és annak hatását a könyvtárra és olvasóira.
- Az adományozóval való bánásmód és az elismerés fontos része a vele fenntartott jó kapcsolatnak: ennek köszönhetően máskor is fog adakozni.
- Az adományozó szereti tudni, hogy jól használták fel a pénzüket és értékelik is azt; a pozitív visszajelzés nyomán a jövőbeli fejlesztési tervek is érdekelhetik őt.
- A projekt végén érdemes a nyilvánosság előtt az elismerésnek és a köszönetnek hangot adni; így azoknak is jólesik a munkatársak hálája vagy köszönő levele, akik névtelenek szeretnek maradni.
- A jelentősebb adományok esetében érdemes az adományozóról elnevezni a projektet.
- Fontos a médiával való kapcsolat és az erre való felkészülés, stb. (ref.: Mulányi L.)

Új divat hódít Amerikában. Az úgynevezett boutique-hotelek (azaz a kicsi, de elegáns és főleg drága szállodák) annak érdekében, hogy a lehető legtovább tartsák vendégeiket a lobbiban vagy a bárban -- tehát még többet fogyasszanak --, azt találták ki, hogy a közösségi tereket könyvtár jellegű közegekké formálják.
A tendencia nálunk még koránt sincs terjedőben, de egy példa már biztosan van: az orosházi Alföld Gyöngye Hotel és Konferencia-központ, amely a város bibliotékáját, a Justh Zsigmond Könyvtárat kereste meg azzal, hogy segítenének-e egy kisebb könyvtár kialakításában a szálló egyik közösségi terében, konkrétabban egy tárgyalóban -- tudtuk meg. A hotelt irányító Kauser Gábor lapunknak elmondta, hogy a bibliotéka létrehozásával -- az amerikaiakkal ellentétben -- nem a fogyasztás, a bevételnövelés volt a céljuk, egyszerűen egy új, reményeik szerint népszerű pluszszolgáltatást akartak nyújtani. Régi dilemma a hotelszakmában -- jegyezte meg Kauser Gábor --, hogy ha rosszra fordul az időjárás, mivel lehet a vendégek kedvére tenni. A minikönyvtár látogatottságát nézve már elmondható: akár egy szabad polcos bibliotékával is. A szállodában egyébként nem csak kölcsönözni lehet: az a vendég, aki új könyvvel gyarapítja a gyűjteményt, hazavihet egy kötetet.

4-5 ezer legálisan megvásárolható e-könyv áll szemben a 35 ezres illegális és ingyenes e-könyv-kínálattal, s mégis állítom: nem a könyveket beszkennelő digitális kalózokat kell üldözni, hanem a legális e-könyvkiadást támogatni.
A Kossuth Könyvkiadó informatikai szerkesztőségének vezetője, Földes László szerint a neves kiadók többsége nem él az e-könyv-kiadás lehetőségével. -- A választék jó pontokon és jó irányba bővül, de még nagyon kicsi, s ezért brutális mennyiségű az illegális letöltés, amit a tartalomszolgáltató ágazat (a szerző, az internetes szolgáltató, az állami és jogvédő intézmények, a média) nem a súlyának megfelelően kezel. Nem lenne ördögtől való ennek kriminalizálása sem. Fenyegető veszély, hogy a multinacionális szolgáltatók rátelepedhetnek a magyar tartalomteremtő kapacitásra. Ha megérkezik a Google vagy az Amazon -- és ez előbb-utóbb elkerülhetetlen --, bolond lesz nem élni piaci fölényével. Egyetlen magyar szereplő sem lehet komoly játékos egy több százezres címállományú angolszász e-könyv-áruház mellett, már középtávon sem -- véli Földes.

Ingyen adta a kormány az elsősöknek a tankönyveket, de nem örökbe. Sok szülő és tanár most szembesült azzal, hogy a diákokat fegyelmezni kell, hogy ne firkálják, színezzék, gyűrjék össze a tankönyveket, mert a következő években is ezekből tanulnak az elsősök. A kormány azt is szeretné, ha az előre gyártott, drága munkafüzetek és feladatlapok helyett visszatérnének a füzetekhez.
'A tartós tankönyvként való használathoz egyrészt szigorúbb technológiai szempontoknak kell megfelelnie egy kiadványnak, ugyanakkor nem tartalmazhat bejegyzést igénylő feladatokat a tanulók számára' -- sorolta kérdésünkre az államtitkárság a tartós tankönyv jellemzőit. Az ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell vennie, és az iskolának az államtitkárság szerint ki kell dolgoznia 'az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét, szabályzatát', amelyben meghatározza a kölcsönzés menetét és feltételeit, illetve azt, hogy mikor minősül rongáltnak egy tankönyv. Ha egy tankönyv elvész, vagy nagyon rongyos, tépett lesz, a szülőnek saját pénzéből kell újat vásárolnia.

Második könyvtárbuszát üzemeltetheti a pécsi Csorba Győző Könyvtár jövő tavasztól: a Széchenyi Terv pályázatán nyert 130 millió forintos támogatással újabb 26 baranyai település lakói számára érhető el könnyebben a Tudásközpont mintegy egymillió dokumentuma.
-- Továbbra sincsenek szakmai számítások azzal kapcsolatban, hogy a telepített vagy a mobil könyvtár-e a hatékonyabb. Illetve, mikor melyik. (MG)

Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is -- tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől.
Koren Miklós kutatásai szerint az import valójában erősebb az innovációt ösztönző hatása, mint az exportnak. Megfigyelhető például, hogy az Európai Unióban azon iparágakban ahol nőtt a kínai verseny, ott gyorsabban innováltak a vállalatok. Nagyjából harminc éve még mindenki azon gondolkozott, hogy exportvezérelt vagy importhelyettesítő legyen-e a növekedés. Koren Miklós kutatásainak eddigi eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a vállalati szintű importnak igencsak kedvező hatásai lehetnek.

A British Airways kiszámolta, hogy 96 munkatársa szükséges ahhoz, hogy egy utasuk a repülőjegy foglalásától kezdve megérkezzen a kiválasztott úticéljára. Ebből 23 alkalmazott munkája már a felszállás előtt megkezdődik -- írja a TravelMole. A prémium ügyfeleknél az utazásért gondoskodók száma 107-re emelkedik az extra szolgáltatások miatt.

Zavarba ejtő eredményeket produkál a munkaerő-tudománynak nevezett fiatal terület, mely hatalmas mennyiségű adatbázis-elemzéssel szolgál a humán erőforrás menedzsment számára. Az akár több százezer munkavállaló adatait felölelő kutatások felülírhatják a gyakran megérzésekre és tévesen kialakult gyakorlatokra támaszkodó kiválasztás-módszertant -- olvasható a The New York Times oldalán megjelent írásban.
Tim Geisert, az I.B.M-Kenexa vezető marketingesének megfigyelése szerint van egy általánosan elfogadott nézet arról, hogy a nyitott személyiség a meghatározó jellemzője a sikeres saleseseknek (értékesítőknek). Ezzel szemben a szakember kutatása, mely munkások millióinak felmérésein és tesztjein alapul vezetők értékelését is beleértve, arra az eredményre jutott, hogy a salesesek legfontosabb karakterjegye egyfajta érzelmi bátorság, kitartás, melynek köszönhetően akkor sem állnak meg, ha kezdetben nemleges választ kapnak.

Véget vet a Fidesz a muzeológusok akadékoskodásának, egy friss törvényjavaslat alapján a jövőben miniszteri utasításra lehet majd leakasztani a falról egy műtárgyat, és átvinni oda, ahol a kormány szerint jobb helyen van. A közvetlen előzmény, hogy az Esterházy-kastélyért felelős kormánybiztos bepanaszolta a szerinte ellenálló múzeumokat, de a módosításnak különös jelentősége lehet, ha megépül az új múzeumi negyed, és megkezdődik minden idők legnagyobb műtárgyköltöztetése.

Kereshetővé tette a Twitteren eddig megjelent összes bejegyzést egy Topsy nevű kaliforniai vállalat. A vállalkozás indexelte a mikroblog-szolgáltatón megjelent üzeneteket, és ezzel egy keresőmotort hozott létre, amely egyebek közt vállalatoknak, kutatóknak és marketing szakembereknek is hasznos lehet.
A topsy.com tizennégy napig ingyen használható keresőszolgáltatása könnyű hozzáférést biztosít a nyilvános üzenetekhez, vagyis a tweetekhez. A San Franciscó-i székhelyű cég szolgáltatásának használatával több százmilliárd bejegyzés és internetes oldal vált könnyen áttekinthetővé.

Javítja az idősek korral romló mentális képességeit, köztük a többféle feladat megoldását egy időben az a speciális számítógépes videojáték, amelyet a San Franciscó-i székhelyű Kaliforniai Egyetem kutatói fejlesztettek ki, és a Nature című tudományos folyóirat szerdán megjelent számában mutattak be.

Ideiglenes könyvtárat építettek Lettországban a rigai Műszaki Egyetem diákjai. Az átmeneti megoldás látványosra sikeredett, többen a csodájára járnak az olvasótoronynak.

Hatósági jogköröket akar a Magyar Nemzeti Levéltár, hogy a már felszámolt magáncégek irataihoz is hozzáférhessen.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik? Ugye ismered? Igen, van benne valami igazság, de ez abban a rettenetes helyzetben, amikor elkövettél egy hibát a munkahelyeden, sovány vigasz! Pláne, ha mindezt anyukaként, reggel munkába, délután oviba, iskolába rohanva, munka és magánélet, a túlórák és a gyerekek különórái között egyensúlyozva teszed. Vagy kismamaként az első trimeszter alatt, amikor köztudottan sokan majd elalszanak az íróasztal mellett a fáradtságtól? Mert ugye a főnöködet nem fogja meghatni, hogy neked nehezebb, mert két-három csemetéről, háztartásról is kell gondoskodnod a napi 8-10 óra munka mellett, vagy mert éppen egy új életet növesztesz a pocakodban, s ez némileg megkavarja a hormonjaidat! Szóval erre ne is alapozz? Ha már elkövetted a hibát, legalább a kijavításában, a megoldásában légy profi. Íme néhány tipp, hogy mit NE tegyél!

Mától lehet megvásárolni a hazai lappiac újdonságát, az internetes portálok anyagaiból tallózó Posztot. A hetilap kiadója a Lapcom Kft., főszerkesztője pedig Weyer Balázs, az Origo egykori főszerkesztője.
A kiadvány 4-5 ezer helyen lesz kint, többek között minden nagyobb kereskedelmi hálózatnál elérhető lesz. Előfizetésben a Magyar Posta Zrt. terjeszti a lapot. A Poszt 495 forintba kerül, de a negyedéves előfizetés esetében egy lapszám ára már csak 380 forint lesz.
A Poszt a hét legfontosabb internetes cikkeit és képeit, képriportjait szerkeszti egységes egésszé a hazai újságírás élvonalát jelentő online szerkesztőségek anyagaiból építkezve. Így többek között az Origo, az Index, a Portfolio.hu, a 444.hu tartalmaiból válogatnak, de blogoktól is átvesznek majd posztokat.