Megtanultuk: nagyon jó dolog a civil kezdeményezésre építeni. Ám néhány dolgot meg kell jegyeznünk: ne építs szervezetet az emberekre. Hanem hagyd, hogy a civilek alakítsák ki maguk környezetét. Maradj közel ahhoz, amiért lelkesednek. Ha azt akarod, hogy a közösség építsen valamit, felejtsd el, hogy te mit képzelsz a társadalomról -- vagy csinálhatod az egészet magad. -- Mondja Maurice Specht, a Reading Rotterdam West 'olvasóterem' link kezdeményezője, mely a társadalom szívének laboratóriuma. Mark Deckers könyvtári tanácsadó szerint kisebb-nagyobb szakmai áttörések helyszíne.
A Rotterdami Közkönyvtár 24 fiókkönyvtárából 18-at zárt be a közelmúltban, kettőt a kerületben (Old ill. New West), ahol igen vegyes lakosság él, jól- és alulképzettek egymás mellett. Maurice Specht létrehozott egy -- nem igazán könyvtárat -- hanem olvasói közös teret, mely az olvasás, tanulás és a tájékoztatása helyszíne. Bőségesen talált önkéntes munkáskezet. Béreltek néhány üres helyiséget és megnyitották az olvasóteret. A bútorzatot is kapták, összeadták, a szabad internetet az épületben felső szomszéd ajánlotta fel, a könyveket a helyi lakók hozták. Nem könyvtár, mert kölcsönözni nem lehet, csak hozni-vinni a könyveket (a visszahozás más jogi kategória). De ennél jóval többet kínálnak: irodalmi ebédeket szerveznek, olvasóklubot, és különböző közösségi szerveződések kurzusainak adnak helyet. Csak önkéntesek vannak, ahogyan Maurice is független kutató. Számára az olvasóterem maga a laboratórium. Optimistán és öntudattal bátorítja a helyieket. (ref.: MG)

A Brit Archívum elindított egy honlapot, amelyen az első világháborúban harcolt katonák naplóit lehet elolvasni. Az év végéig 1,5 millió oldalnyi feljegyzést terveznek közzétenni a honlapon. A katonák sok dokumentumot kézzel, a fronton írtak meg. Az archívum felkérte az önkénteseket arra, hogy segítsenek a történészeknek feldolgozni a leveleket, hogy minél több ember megismerhesse a fronton harcoló rokonát. Az online könyvtár közzétételét az első világháború századik évfordulóján tervezik.

Fotók a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ link rendezvényeiről.

A 16 évnél idősebb amerikaiak 54%-a használt közkönyvtárat az elmúlt évben. 70%-uk pedig olyan háztartásban él, ahol legalább egyvalaki igénybe vett valamilyen könyvtári szolgáltatást.
Az egyes szolgáltatásokat tekintve a fontosságot mutató index pedig az alábbit mutatja:
(nagyon fontos% / nagyon fontos és valamennyire fontos összesen % / a szolgáltatás neve)
45% / 80% könyvek és multimédiás anyagok
44% / 78% könyvtárisi segítség
24% / 75% van csöndes, biztonságos része
47% / 72% kutatási források
45% / 69% programok fiatalok számára
33% / 58% internet, számítógépek, nyomtatók
28% / 58% programok felnőttek számára
39% / 58% segítség a kormányzati források elérésében
30% / 51% segítség a munkakeresésben.
A számok a teljes populációra vonatkoznak. A Pew tanulmánya azonban kitér arra, hogy a valamilyen szempontból hátrányosabb helyzetben lévők -- nők, afroamerikaiak, hispánok, szegények, alacsonyabban képzettek az összes válaszadóhoz képest minden könyvtári szolgáltatást fontosabbnak értékelnek. (ref.: MG)

ETO kontra tárgyszavak? -- volt a múlt héten a szavazásra felhívás a KIT-portálon, miközben két hete zajlik a Katalist levelezőlistán a diskurzus a témában. E szavazás is téma lett a Google-válaszlehetőség kapcsán, ami befolyásolhatta az itteni eredményeket is. A nem reprezentatív szavazatok megoszlása:
12 - Az ETO-t nem használja senki, tegyünk le róla
42 - Az ETO ketyegjen a katalógusok belsejében, hatékonyságot növelve
12 - Vissza kell állítanunk az ETO régi fényét
3 - Egyéb válasz
7 - Inkább bízzuk meg a Google-t.
-- A kapott adatok alapján úgy tűnik, hogy a könyvtárosok az ETO-t a háttérben kívánják látni, élvezve a tárgyszavazásnál pontosabb feltárás lehetőségeit. (MG)

Meglepően lusták a magyar nyugdíjasok. Egy átlagos magyar nyugdíjas legtöbb idejét az alvás viszi el, ezt a tévézés követi, majd a saját háztartásának az ellátása -- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december végén publikált adataiból, amelyeket a Napi.hu írt meg. A 2013. januári adatok szerint hazánkban valamivel több mint 2 millió fő kapott öregségi nyugdíjat, amiből 1,22 millió volt a nő és 773 ezer a férfi, míg 159 871 fő kapott más, életkoron alapuló ellátást -- olvasható a KSH 'Nők és férfiak Magyarországon, 2012' elnevezésű évkönyvében. Eszerint a férfiak átlagosan nagyobb öregségi nyugdíjat kaptak kézhez, egészen pontosan 122 828 forintot, míg a nők kénytelenek voltak beérni 106 451 forinttal.
A hatvan felettiek a legtöbb időt a nap folyamán alvással töltik, mégpedig 534 és 576 perc közötti időtartamot, a statisztika szerint ennyit utoljára 19 éves korunk előtt alszunk. A KSH adatai szerint az idős korosztály férfi tagjai napi 227 percet töltenek a tévé és a számítógép előtt, míg a nőknél ez a szám 180 és 212 perc közé esik. Talán nem meglepő, ha azt mondjuk, hogy ez a korosztály tölti magasan a legtöbb időt a képernyők előtt, a 10-14 évesek például 128 percet, a 15-19 évesek 126 percet, míg a negyvenesek átlagosan 139 percet naponta.
Érdekesség, hogy rádiót már alig hallgatnak a nyugdíjasok, mindössze 4-8 percet naponta, de nem jut sok idő a vallásgyakorlásra, illetve szervezeti tevékenységre (3-5 perc) sem, ahogy tanulásra, önképzésre is maximum egy percet fordítanak naponta.

Na jó; magyarul a cím: képes kéziratok katalógusa (Catalogue of Illuminated Manuscripts) link A British Library több ezer képet tesz így elérhetővé. Figyelem:
- nem általános képkatalógust készít, hanem sokkal céltudatosabban, külön célcsoport számára, és nekik meglévő unikális forrásokat teszi közzé
- nem egész kódexeket kíván lenyomni a virtuális látogató torkán
- nem ül évtizedeket gyűjteményén a dokumentumok teljes és kiváló minőségű digitalizálásán bíbelődve, hanem a legfontosabb részleteket gyorsan adja közre
Így képes a nagyközönség számára olyan unalmas dokumentumokat, mint a kódexeket a laikus használókhoz közel vinni. A katalógusban egyebek mellett tárgyra is lehet keresni, így pl. sün-ábrázolásra, vagy
További marketing-fogás, hogy a keresés mellett bemutatókat is láthatnak link azok az érdeklődők, akiknek még nincs sok ötletük az azonnali keresésre, vagy pedig egyéb okból szeretnének átfogó képet kapni a gyűjteményről -- egy-egy szempontból. E hozzáállással a társadalom legszélesebb rétegei számára lehet bizonyítani: nemcsak megőrzési kötelesség, hanem izgalmas dolog is a régi könyvekkel foglalkozás, és aki notóriusan ilyen hasznos szolgáltatást nyújt, az hasznos, megbecsült és finanszírozandó tagja a társadalomnak. (MG)

'A kitűnő könyvtári szakértő még kitűnőbb előadását tartja a könyvtár minőségbiztosításának rejtelmeiről -- iskolai könyvtárosoknak. Mondandóját váratlan fordulattal zárja: arra kérték őt, hogy előadása végén külön szóljon az iskolai könyvtárak minőségbiztosításának sajátosságairól is. De mivel szerinte az iskolai könyvtár semmiben nem különbözik a többi könyvtáraktól, ezért e tárgyban nincs mondanivalója.
Elgondolkodtató nézet. Némely könyvtáros körökben valóban szívósan tartja magát ez az értékítélet. Az iskolai könyvtárosok zömének véleménye viszont éppen a 'semmiben nem különbözik a többi könyvtáraktól' kérdésében tér el homlokegyenest a kitűnő könyvtári szakértő által (is) megfogalmazottaktól. Szerintük az iskola teljes működését átfogó alapdokumentuma, a pedagógiai programja, ezen belül is a könyvtár-pedagógiai programja olyan mélységig határozza meg az iskolai könyvtár működését, tevékenységét, olyan elvárásokat fogalmaz meg az iskolai könyvtárosokkal szemben, amely determináltság -- a kétségtelen meglévő, alapvető egyezések mellett -- markáns különbségeket is eredményez. E különbségek lényege a könyvtár-pedagógia kitüntetett jelenléte az iskolai könyvtárban. Az a tervezett és rendszeres tanulásszervező tevékenység, amelynek alárendelődik az iskolai könyvtár teljes minősége, miközben szervesen kötődik az iskolában folyó pedagógiai tevékenység minőségéhez.
Az a könyvtáros, aki úgy véli, hogy az iskolai könyvtár egyszerűen '(köz)könyvtár az iskolában', épp úgy téved, mint az a pedagógus, aki azt gondolja, hogy az iskolai könyvtárban folyó pedagógiai tevékenység egyszerűen 'iskola a könyvtárban'. Az egynyelvű, csak könyvtárosul tudó iskolai könyvtáros épp oly keveset ér ott, mint az a társa, aki csak pedagógusul tud. És ez még nem minden! A könyvtárpedagógus (könyvtárostanár, könyvtárostanító) nem pusztán a kétféle mesterség egyforma ismerője. Azért könyvtárpedagógus ő, mert könyvtárosként olyanná képes alakítani a könyvtárát, hogy annak eszközeivel, adottságaival diák és tanár alkalmas módon, optimálisan tudjon tanulni, tanítani, miközben pedagógusként ő maga mutat példát a kollégáinak, hogyan kell ezt a tanulásszervező metódust alkalmazni.'

A népszerűségre törekvés zsákutca, ha a könyvtáros meg szeretné őrizni munkahelyét. Ha a könyvtáros a meglévő könyvtári szolgáltatást akarja elfogadtatni a használókkal. Ha erőfeszítései arra irányulnak, hogy a könyvtárat hozza helyzetbe. Ilyen módon hiába írta J.A., hogy hiába fürösztöd önmagadban... Mert nem olvastuk, vagy legalábbis nem tudatosult. A költő javaslata a marketing-orientáció magasabb szintjét szorgalmazz, miszerint: csak másban moshatjuk meg arcunkat. OK, lehet, hogy nem így tanultuk az iskolában :-) Ha tehát olvasóink szempontjaiban mossuk ábrázatunkat, akkor a jelen szolgáltatásaink helyett az ő információs és közösségi-szociális igényeit próbáljuk meg menedzselni.

A DE oktatói és Ph.D. hallgatói Kindle Paperwhite-okat kölcsönözhetnek a DEENK Társadalomtudományi Könyvtárából 2014. január 6-ától. Mivel a könyvtárak a digitális írástudás elsajátításának a helyei is, ezúton kívánjuk megismertetni az olvasóinkat mind az ekönyv-olvasókkal, mind a rajtuk való olvasáshoz muníciót biztosító szabad gyűjteményekkel. A tapasztalatokat szeretnénk beépíteni könyvtárunk oktatástámogató munkájába, ennek érdekében kérjük az alábbi kérdőív kitöltését: ...

Talán a világ öt legnagyobb zsidó könyvtára közé emeli az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem könyvtárát az a feltáró és rendszerező munka, amelyet Nagy János Ádám vezetésével végez egy kis csapat az itt található iratok és könyvek között. Az outsiderként a zsidó közösségbe csöppent, a 2013-as Hanukatalizátor-díj egyéni kategória nyertesével, Nagy János Ádámmal beszélgettünk.
Nagy János Ádám: Villamosmérnök vagyok és nem lett belőlem könyvtáros, erre a rövid időre már nem váltok szakmát. Viszont olyan értéket, egyedülálló kultúrkincset találtunk az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem könyvtárában (OR-ZSE), amit nem hagyhattam csak úgy rendezetlenül... Sok egyéb más dolog mellett a cégem informatikával és iratkezeléssel is foglalkozik, korábban nagy állami intézmények iratait tettük rendbe, itt is hasonló a feladat.

Siófok önerőből, azaz egyetlen fillér pályázati támogatás nélkül épített új könyvtárat, ráadásul éppen a megújult főtérre. Miközben Kaposvár könyvtárat zár be, Siófok éppen hogy új könyvtárat épített. Nemrég számoltunk be róla, hogy a kaposvári közgyűlés a 48-as Ifjúság úti fiókkönyvtár bezárásáról döntött. S bár a közgyűlésen a fideszes Szép Tamás ezt rossz döntésnek nevezte (?Építsünk focipályákat, csarnokokat, de a szellemi fejlődést is tartsuk szem előtt, erre is kell pénz, ne sajnáljuk rá'), Szita Károly polgármester szerint ?építhetünk minden sarokra egy könyvtárat, nem attól tanulnak meg olvasni a fiatalok', Mihalecz András képviselő pedig úgy vélte, 'megváltozott a világ, elektronikusan olvasnak a fiatalok, ha a könyvtár nem vonzza be kölcsönzésre az embereket, akkor be kell zárni'.
Miként tud hát megfelelni a papíron 'idejét múlt' téka a 21. századnak? -- Siófokon nőtt a beiratkozott olvasók száma, a napi látogatottság is emelkedett -- így Kovács Emőke. -- A heti szintű rendezvények, foglalkozások nagy létszámú látogatottság mellett zajlanak. A rendezvények is hozhatnak új olvasókat, látogatókat.

Újraolvasva Kerékjártó Ágnes Élet és Irodalomban megjelent cikkét (2009. jan. 23.) feltűnik a hollandok könyvekhez való pragmatikus hozzáállása: 'Egyébként olvasás szempontjából érdekes kettősség jellemzi Hollandiát. Egy magyar számára hihetetlenül magasak a példányszámok: egy sikerkönyv -- az összes kiadásaival együtt -- ezen a flamandokkal együtt huszonegy milliós piacon akár több százezres példányszámot is elérhet, pedig szerintem kevesebbet olvasnak, mint a magyarok. Érdekes különbség az is, hogy Hollandiában nem gyűjtik a könyveket. Ha valamit elolvastak, továbbadják. Ha egy holland bemegy agy magyar értelmiségi lakásába, elájul a könyvek mennyiségén. Nekik a könyvgyűjtés nem természetük.' (A szerző az olvasási hajlandóság tekintetében egyébként téved: a tavalyi Eurobarometer-felmérés szerint Az utóbbi 12 hónapban hányszor olvastál könyvet -- legalább egyszer kérdésre 86% adott Hollandiában pozitív választ (Európában második legolvasottabb nemzetként, míg a magyar igen 60% volt. (MG)

Viszonylag sokáig nehezükre esik a gyermekeknek a fenekükön ülni, nyugton maradni. A suliban csak összejön, de talán jobb ahhoz alkalmazkodni, hogy a mozgás elemi igényük. Még a könyvtárban is.
A mexikói Monterrey-ben nem átallottak olyan teret elképzelni, amiben a gyerekek olvasni és időnként a polcokra felmászni is remekül tudnak, ragyogó színekkel kombinálva alkották meg a könyvtárat a helyi Anagrama Design Studio tervei szerint. Magukat a könyvespolcokat is szőnyeggel vonták be, hogy könnyen feljussanak rájuk a gyerekek. Egy ilyen vonzó és hatalmas, szabad térben biztosan nem lehet unatkozni, más kérdés, hogy a mászó gyerekek hogy nem zavarják az olvasókat. Az is lehet, hogy csak a felnőttek veszik zokon az ilyesmit, és érdemes volna minden gyerekkönyvtárat efféleképp átalakítani.

Csak egy-két magántulajdonú tankönyves cég maradhat fenn az államosítás után: azok, amelyek kiadványait pályázaton kiválasztják. A legtöbb könyv helyett villámgyorsan újat íratnak -- központilag.
Újabb csapások a tankönyvpiacra.

Úgy tűnik, a könyvek nélküli könyvtár mellett ideje lesz megismerkednünk a könyvtáros nélküli könyvtárakkal is, erre hívja fel figyelmünket legutóbbi bejegyzésében a bosszús könyvtáros, azaz az Annoyed Librarian. A cikk apropóját egy Írországból érkező hír adja, mely szerint néhány kiválasztott ír könyvtárat teljesen automatizáltak, így azokat januártól a nap bármely szakában használhatják az olvasók. Önműködő ajtókat helyeztek el, melyeket olvasójeggyel és PIN-kóddal lehet kinyitni, a könyvtárakat felszerelték biztonsági kamerákkal, és persze a kölcsönzés is automatizált. Az olvasók ezentúl bármilyen időpontban használhatják majd saját eszközeiken a wifit, a könyvtár számítógépeit, valamint nyomtathatnak és fénymásolhatnak is, mindenféle felügyelet nélkül.

Évadnyitó bejegyzésként engedje meg a blog olvasótábora, hogy összegyűjtsem néhány gondolatomat a tekintetben, hogy milyen változások, főbb események várhatók 2014-ben a szerzői jogot tekintve hazai és külföldi viszonylatban egyaránt. A gyűjtés szokás szerint szelektív, azonban remélem, hogy nem lövök velük bakot.

Mélyszegénységben élők otthonait újítják fel a nyáron a Prezi informatikai cég önkéntesei a Nógrád megyei Mátraverebélyen és Bátonyterenyén, valamint a Pest megyei Bagon; a Prezi a Habitat for Humanityvel, a Bagázs Egyesülettel és a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségével közösen indította a programot, januárban a házak műszaki felmérését kezdték meg -- tájékoztatta az MTI-t a Habitat for Humanity kommunikációs munkatársa.

A Clickable Paper alkalmazás anélkül tudja értelmezni az információt, hogy külön rázoomolnánk a kódra vagy a logóra. A kattintást / koppintást követően többféle opciót kínál fel: választhatunk, hogy mondjuk az amazonos linket, a kapcsolódó YouTube videót, vagy éppen a weboldalt szeretnénk megtekinteni, de akár azonnal kitweetelhetjük vagy meg is oszthatjuk Facebookon az információt. Mindez azért nagy fejlemény a QR-kódhoz képest, mert egyrészt nem kimondottan nevezhető esztétikusnak, másrészt csak egy adott oldalra tud juttatni.

Számítógépes szakemberek kifejlesztettek egy algoritmust, ami 84 százalékos pontossággal képes megállapítani, hogy egy könyv kereskedelmi siker lesz-e. A statisztikai stilometriának nevezett technikáról (ami matematikailag vizsgálja a szóhasználatot és a nyelvtant) kiderült, hogy meglepően hatékony egy könyv népszerűségének megjósolására. A titok, hogy óvakodj a kliséktől, és ne vidd túlzásba az igék használatát.
Az amerikai Stony Brook egyetemének szakemberei szerint számos tényező határozza meg, hogy egy olvasmány sikeres lesz-e, például az érdekessége, az újdonság varázsa, az író stílusa, vagy épp az, hogy mennyire magával ragadó a sztori. Természetesen azt is elismerték, hogy a bestsellerré válásban külső tényezőknek, és a szerencsének is nagy szerepe van.

Jó olvasót körülbelül harmincezer forinttól lehet vásárolni, vagyis a digitális olvasás ma még nem olcsó mulatság -- bár sokan azt hiszik, hogy a nyomdaköltség megspórolásával sokat lehet nyerni. Csakhogy az e-könyveknél a szerzői jogdíj magasabb (nem 7-8, hanem 20 százalék körüli), és a közvetítő kereskedők is többet kérnek a szokásosnál. Ezzel együtt az e-bookon általában kevesebb hasznuk van a kiadóknak, mint a nyomdai termékeken. Az Egyesült Államokban és Németországban már érdemes nagy tételben, olcsón kínálni az e-könyveket, de a kis magyar piacon csak alacsony példányszámok érhetők el. Az viszont javítja az e-könyv-olvasót vásárlók befektetését, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárból 12 ezer, már jogdíj nélküli cím ingyen tölthető le.
A magyar e-kiadók értékesítését 27 százalékos áfa terheli, miközben a papírkönyvek a kedvezményes, ötszázalékos kulcs alá esnek.

Az év utolsó hónapja nem hozott sok meglepetést a Bookline sikerlistáján a novemberhez képest: Dan Brown Infernója decemberben is az olvasók első számú kedvence volt. Frei Tamás 2015 című regényét is szép számban tették a karácsonyfa alá, így a szerző trilógiájának befejező epizódja megtartotta második helyét, míg Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyvének 2. része a dobogó 3. fokán ünnepelhette az újévet.

'Amilyen a ma oktatása, olyan lesz a holnap gazdasága' -- vallja Andreas Schleicher, a OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) munkatársa, aki manapság az egyik legbefolyásosabb oktatási szakembernek számít. Többek között ő fejlesztette ki a Programme for International Student Assessment elnevezésű mérési módszert, amelyet PISA-tesztként ismerünk. De hogyan vált a világ legfontosabb mérési eszközévé a PISA? -- Erről közölt összeállítást nemrégiben a BBC.

Néhány kiemelés a diskurzus első feléből...
- Ungváry Rudolf: A tartalmi feltárás egyik alapelve, hogy egyszerre két rendező rendszert kell használni. Egy szintetikus, generalizáló rendszert, melyet közkeletűen osztályozási rendszernek neveznek, és egy analitikus, individualizáló rendszert, melyet közkeletűen információkereső nyelvnek neveznek. Az első példája az ETO, a második a tárgyszórendszer vagy strukturáltabb formájában a tezaurusz. link
- HSD: ...az ETO-t a könyvtáros eszközének gondolom (amihez nem feltétlen kell katalógust építeni), a tárgyszavazást pedig a felhasználó eszközének. (Az elsőt szellemi, a másodikat gyakorlati értelemben véve.) link
- Szabó G. Tibor: Jó lenne OPAC használati statisztikákat látni a legnagyobb gyűjteményektől, hogy tudjuk, mekkora ma az ETO
valós használata az összes keresésben? link
- Balázs László: Mivel éppen az ODR logókat nézegettem, kéznél van a válasz az odrportal.hu esetében: Összesen 1 201 228 db keresés történt a portálon, ebből 696 db volt ETO-keresés, ez kicsit kevesebb, mint 0,06%. link
- Ungváry Rudolf: ...az ETO teljes magyar állománya géppel olvasható hordozón mutatószavastul, jelzetestül, jelzetkapcsolatostul és szöveges magyarázatostul rendelkezésre áll (egyelőre még valahol), a Relexbe átvehető, és onnan egy egyszerű exportművelettel MARC besorolási formátumban bármelyik könyvtári rendszer rendelkezésére állhatna importként. link
- Horváth Zoltánné: Ezért az eszközért csak a könyvtárosok tudnak harcolni -- senki mást nem érdekel. Ne adjuk fel! link
- Horváth Zoltánné: ...a kereslettel kell elővarázsolni az általánosan, sőt tömegesen létező igényt és a forrást a munka elvégzésére, amely néhány nap alatt nem oldható meg. Ráadásul az elkészülést követően gondoskodni kell a folyamatos frissítésről. Vagyis véleményem szerint egy globális stratégia részét kellene képeznie a jelzetek elemenkénti, strukturált szemléletű gépi olvasásának. Informatikailag lehetséges, de kérdés, hogy a létező vásárlóerő képes-e finanszírozni? link
- Ungváry Rudolf: A mai automatikus tartalomfeltáró eljárások, alapuljanak azok indexelő vagy osztályozó algoritmuson, nem közelítik meg az intellektuális feltárás pontosságát. link

A Videotanár.hu non-profit magánkezdeményezés. Arra vállalkozik, hogy a tudást ingyenessé és érdekessé tegye és hogy megbecsülést hozzon azoknak a tanároknak, akik szakmájuk legjobbjai.
A munkában kulcspartner az Index.hu videómegosztó portálja a videotanar.indavideo.hu, mert ez a platform biztosítja a hátteret tananyagok számára. Az Inda-Index médiafelületein pedig az elkövetkező hetekben-hónapokban rendszeresen jelen lesznek a Videotanár.hu tartalmai. Szakmai partner a link ők segítenek a tananyagok lektorálásában, a módszertan kidolgozásában. De csinálhatod te is, mert ez egy 'szabadcsapat'. Bárki csatlakozhat hozzánk, segíthet a célok elérésében! Jelentkezés itt: haddsegitsek@videotanar.hu

Ha az Európa-térkép melletti keresőmezőbe billentyűzünk egy angol szót, azonnal megjelenik annak fordítása a térképen, a különböző országoknak megfelelően különböző nyelveken. Érdemes játszadozni a szavakkal, és megfigyelni, hogy egy-egy kifejezés néha rengeteg országban hasonlít, máskor viszont teljesen eltérőek egymástól.
Azt is azonnal észrevesszük, ha véletlenül elgépeltünk volna egy szót, ugyanis amennyiben az nem létezik az angolban, és a rendszer nem tudja lefordítani, akkor minden országnál a rosszul bevitt szó látható.
Az interaktív szófordító térképért kattintson ide -- link

A vallási hovatartozás Európában (SMRE -- Swiss Metadatabase of Religious Affiliation in Europe (SMRE) svájci metaadatbázist három év alatt hozta létre a Luzerni Egyetem két kutatója. A különféle forrásokra épített új adatbázist a Vallás és Társadalmi Integráció (REGIE -- Religion und gesellschaftliche Integration in Europa) projekt keretében hozták létre. 42 európai ország (köztük Törökország) vallási hovatartozásra vonatkozó statisztikai adatait tartalmazza, amely két időszakot áttekintve: 1996-2005 és 2006-2015). (ref.: MG)

Az ebookfriendly szedte össze. Köszönet.

A hazai vitakultúra fejlesztésén egyre több szervezet dolgozik az utóbbi években, ám eddig nem voltak a szélesebb közönség számára is elérhető, közérthető anyagok. Egy ausztrál reklámszakember gyerekeinek magyarázta az érvelési hibákat, amikor rájött, hogy szakszavaktól mentes, közérthető magyarázatokra van szükség. Létrehozta a Your logical fallacy is.com oldalt, aminek nemrég elkészült a magyar változata. A te érvelési hibád.com link ugyan még fejlesztésre szorul, remélhetőleg hozzájárul a kritikus gondolkodás terjesztéséhez és a vitakultúra fejlődéséhez Magyarországon.

Új címlapra és tördelésre áll át a Budapester Zeitung és a Budapest Times. A megújulás a terjedelmet is érinti. Hírmagazinszerű címlapra, új tördelésre áll át a 15 éves Budapester Zeitung és a 10 éves Budapest Times. A megújulás a terjedelmet is érinti: mostantól 36 oldalon, magazinformátumban jelennek meg a nyomtatott, idegen nyelvű, heti közéleti-gazdasági kiadványai. Az új külsőt az idei évi első lapszámmal vezeti be a kiadó, a budapesti BZT Media.