Múlt számunkban szóltunk a rotterdami önszerveződő olvasóteremről, ami talán a leginnovatívabb holland 'közkönyvtári' fejlesztés link
Ezzel az intézménnyel link kíván együttműködni a 'Trade School 010'-féle kezdeményezés -- szintén 2.0 alapon működő 'iskola', melynek helyi kezdeményezője, Nieke Binnendijk a közösségi média segítségével találkozott Maurice-szal. Az első Trade School-t New York-ban alapították 2010-ben és, azóta gyorsan terjed a világon.
A Trade School önmeghatározása: alternatív tanulási hely, amely a tudás, a javak és szolgáltatások cseréjén alapul. Az oktatásért barterben fizetnek, például étellel, vagy valamilyen szolgáltatással. Mindenki számára nyitva áll, akinek van mit tanítania. Az osztályokba az oktatóval kötött barterrel lehet jelentkezni.
A helyi kezdeményező Nieke most végzett, és már több előadást szervezett a Trade School in Amsterdam kezdeményezőjével is.
Lehet, hogy a Reading Rotterdam West és a Trad School 010 a legjobb holland 'könyvtár'? -- teszi fel a kérdést Mark Deckers könyvtári tanácsadó. Sokkal több, mint civil kezdeményezés.

Könyvtárunk, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 24 órás szolgáltatásainak további bővítését szolgálja a jan. 21-án megérkezett, egyéni arculatú Bibliobox, melynek ünnepélyes átadására a Magyar Kultúra Napján, a városi rendezvény előtt kerül majd sor. Reményeink szerint olvasóink hamar megkedvelik, és élnek az új lehetőséggel, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtár nyitva tartásán túl is vissza tudják juttatni határidőre a könyvtári dokumentumokat. Az újat bevezetni mindig időbe telik, de bízunk benne, hogy hétről-hétre egyre többen veszik majd igénybe olvasóbarát szolgáltatásunkat.
Fotók a beüzemelésről: link

Ingyen elérhető az interneten Norvégiában a 2001 előtt az országban megjelent könyvek többsége, miután a sikerült megállapodni a szerzőkkel.
A link oldalon (a norvég szó jelentése: könyvespolc) máris 135 ezer mű érhető el. Az ingyenes olvasmányok számát 250 ezerre tervezik növelni, közöttük lesznek külföldi művek fordításai is.
Számos nemzeti könyvtár digitalizálja gyűjteményét a megőrzés, illetve a hozzáférhetőség céljából, de ezek a művek már nem esnek szerzői jogvédelem alá -- mondta az AFP francia hírügynökségnek Vigdis Moe Skarstein, a Nemzeti Könyvtár igazgatója.

...És még sok minden más szerepel a kormányzat nemrég nyilvánosságra hozott elképzeléseiben.
Rendeletnek nevezik a tervet, amit Németh Marci osztott meg a Facebookon. Hol máshol?
Az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól szóló rendelet tervezete. Az egész anyag: link

Előző lapszámunkban idéztük a Pew Internet Reaearch kutatását az amerikaiak közkönyvtárról alkotott véleménye kapcsán. A felmérés kimutatta, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek nagyobbra értékelik a kérdezett könyvtári szolgáltatások mindegyikét.
- 56% értékeli nagyon fontosnak a könyvtári internetet, számítógépeket és nyomtatókat azon amerikai internet-használók közül, akik otthon nem férnek hozzá a nethez, szemben a többi válaszadó 33%-ával
- az állásnélküliek és a nyugdíjasok 49%-a szerint a könyvtárosi segítség nagyon fontos, miközben az állással rendelkezőknek csak 41%-a mondja ezt
- a munkát keresők és családtagjaik 47%-a szerint nagyon fontos az erre irányuló könyvtári szolgáltatás
- a hátrányos helyzetűek 40%-a tartja nagyon fontosnak az kormányzati források könyvtári közvetítését -- szemben a nem hátrányos helyzetűek 27%-os arányával. (ref.: MG)

A címben jelzett kérdést re is választ keresett a Pew Internet közelmúltbeli felmérésében. Eszerint a 15 évnél idősebb amerikaiaknak kb. 90%-a a közkönyvtár esetleges bezárása hatással lenne a helyi közösségre. 63%-uk szerint 'jelentős' hatással. Ez egyes embereket vagy családok kétharmadát (67%) érintené ez; 29%-ukra 'jelentős' hatást gyakorolna. (ref.: MG)

Már nem zúzzák be a könyveket az újtölgyesi (Dubnica) hulladéktelepen, hanem az előcsarnokban állítják ki. Az érdeklődők a könyveket szabadon elvihetik.
'Sokan hoztak be könyveket a többi hulladékkal. Néha, egy-egy felújítás után egész könyvtárakat is behoztak. Mi ezt nagyon sajnáltuk, ezért a könyveket elkezdtük külön osztályozni. A könyvek szabadon elvihetők' -- mondta Katarína Basná, a városi hivatal munkatársa.
A hulladékudvart naponta kb. 40 cég és magánszemély keresi fel, könyveket pedig 2-3 alkalommal is hoznak. Így hetente mintegy 50 könyvvel gyarapodik az állomány. Nem ritkaság, hogy 50-100 éves könyveket is kidobnak. Ilyenkor a városi hivatal értesíti a környékbeli múzeumokat.

Letölthető az ingyenes mobilalkalmazásunk ANDROID rendszerű eszközökre. Segítségével könnyebben és kényelmesebben érhetők el mobilhonlapunk szolgáltatásai, így katalógusunk is, melyen keresztül akár online előkészíttetheti a raktári könyveket.
-- Korábban írtuk, hogy a fiatal amerikai könyvtárhasználók azt tartják legfontosabb(!) fejlesztési területnek, hogy a könyvtáron belül elektronikusan navigálhassanak.

Érdemes-e erősíteni a könyvtári ekönyv-szolgáltatást? -- volt a KIT múlt heti szavazás-kérdése. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - Nem, alig van kereslet rá a könyvtárban.
1 - Nem, mert nehéz a kezelésük
6 - Igen, nélküle egyre kevésbé fognak könyvtárba jönni
6 - Nem, túl fiatal a technológia
26 - Igen, egyre többen használják úton-útfélen
6 - Egyéb válasz.
-- Az adatok szerint háromszor annyian gondolják azt, hogy a könyvtáraknak van keresnivalójuk az e-könyvek szolgáltatáséban. (MG)

A cég 20 perces időkeretben határozza meg az Egyesült Államokban az egyik éttermében, hogy mennyi ideig tartózkodhatnak az üzletben az emberek. Egy sokáig maradó, keveset fogyasztó nyugdíjasklub váltotta ki ezt a szokatlan reakciót a gyorsétterem üzletvezetőjéből.
A New York Flushing nevű városrészben lévő McDonald's étterem munkatársain azért szánták el magukat a lépésre, mert az idős emberekből álló klub rendszeresen a hamburgeres cég üzletében tartja találkozóit, miközben -- állítólag -- szinte semmit nem fogyasztanak, de szinte egész nap maradnak.

Jó néhány évvel ezelőtt egy dunántúli kisvárosban jártam. Ott hallottam egy tanárnőről (egyébként gyógypedagógusról), aki már az azóta megszűnt speciális iskolában is minden reggelt beszélgetéssel, mesével kezdett, sokat kirándult a gyerekekkel, együtt főzött velük, a betűket először homokba írták faággal, vagy a kezükben gyúrva a nedves homokot, formálták meg? Ha a napköziben betűtésztás levest főztek, versengve nevezték meg a kanálra került betűket, szabad volt kiabálni is?
Sokat énekeltek és sokat szerepeltek együtt. Az átszervezés után W. P. Klára -- Klári néni -- Csodás gyógyulások -- könyvtáros által könyvtáros lett. A könyvtár ajtaja mindig nyitva volt a gyerekek előtt, és Klári néni szerzett két nagy fotelt, és az egyik sarok lett a beszélgetősarok. Valamiféle elismerés volt, amikor félállásban a könyvtárosság mellett ifjúságvédelmissé minősítették át. Nehezen, de engedélyt kaptam, hogy belepillanthassak a neki írt levelekbe, amiből itt idéztem egyet-kettőt. Azt mondják a kollégák és a gyerekek, hogy valódi, sorsfordító 'gyógyulások' történtek. Eszembe jut egy réges-régi, nagy Pest megyei pedagóguspaláver (hat-nyolcszáz pedagógus ült együtt egy nagy teremben a tanévnyitó alkalmából), ahol felállt egy köztiszteletben álló, ősz hajú tanítónő, és azt mondta:
-- Mi lakótelepen tanítunk. A gyerekeink beszélgetni szeretnének velünk. És mi tudjuk, hogy erre van, erre volna a legnagyobb szükségük! De nem tudunk velük eleget beszélgetni, mert hajt a tananyag!
Mire felpattant ott levő igazgatója és rémülten kiáltotta:
-- Ne is gondolj rá, Jolikám, hogy beszélgetni fogsz, tőlünk a művelődési osztály a tananyagot kéri számon! (via Könyvtárostanátok Egyesülete, körlevél)

Néhány ellenkező híresztelés ellenére folyamatosan csökken a magyar könyvtárak használata -- egy-két kivétellel, pl. új könyvtárépület esetei. A könyvtárban foglalkoztatottak lészáma is esik. A szakmai képviselet gyakorlatilag megszűnt. Alappal mondhatjuk tehát: válság van a hazai könyvtárügyben. Stratégia lehet ennek tagadása -- szembesülhetünk vele (hatásaival is), ám stratégia lehet ennek kimondása is, válság van, és újra kell gondolni a szakmát -- alapjaitól kezdve.
Az utóbbi attitűdről szól a 'Válságban tilos a titkolózás' c. tartós érvényű cikk is (Fn, 2009.02.26)
- 'Van egy nagyon egyszerű szabály, amit azonban a legnehezebb megvalósítani: őszintének kell lenni' -- mondja Szűcs Ervin, a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég regionális ügyvezetője. Valóban nem egyszerű bevallani, hogy slamasztikába került a vállalat. Elég csak a válság kezdetére gondolni: az Egyesült Államokban a pénzügyi cégek sokáig sumákoltak, elhallgatták a tényeket, próbálták azt az érzetet kelteni, hogy valójában semmi gond sincs. 'A nehezén már túl vagyunk' -- ezzel a nyilatkozattal próbálta nyugtatgatni a közvéleményt tavaly áprilisban Richard Fuld, a Lehman Brothers vezérigazgatója, miközben a társasága akkor már komoly gondokkal küszködött.
- Szűcs Ervin szerint már az is eredmény, ha egy cégvezető saját magának elismeri, hogy gondok vannak a vállalatnál. Persze olyankor még ott van a kihívás: ezt nem felemelő érzés közölni a kollégákkal, a külvilággal meg pláne nem. Holott a munkatársak nem hülyék, pontosan látják, ha gondok vannak, mert a bevételek és a megrendelésállomány megcsappan. PR-szakemberek szerint a legrosszabb, ami ilyenkor történhet, az, hogy egyéb tájékoztatás hiányában az alkalmazottak félinformációk alapján próbálják kitalálni, mi a helyzet a cégnél. Ilyenkor jön el a minden vállalatnál megtalálható 'jól értesült' pletykafészkek aranykora.

Impozáns új könyvtárat avattak szerdán Szarajevóban: itt találtak otthonra azok a régi könyvek és kéziratok, amelyeket a város ostroma idején a lakosság a pincékben rejtegetett.
Az értékes ősi kéziratokat mind digitalizálták, és a másolatokat a világ három különböző pontján helyezték biztonságba -- mondta el az avatás alkalmából Ahmed Alibasic, a könyvtár főigazgatója. A kéziratok 60 százaléka arab, 30 százaléka török nyelvű.
A Gázi Huszrev bég Könyvtár új épülete 9 millió dolláros katari támogatással épült fel Szarajevó törökkori óvárosában. A könyvtár újra megnyitása üzenet a könyvégetőknek és a könyvtárrombolóknak, hogy a gonoszság és a gyűlölet soha nem fog győzni -- jelentette ki a megnyitón Bakir Izetbegovic bosnyák elnök.

A nepáli Bhairahawa Közösségi Információs Központ vallja: a könyvtár nemcsak egy jó hely, ahova elmehetünk. A könyvtárban kapcsolatokat építhetünk, megoszthatjuk élményeinket, növekedhetünk és segíthetünk másokat világlátásuk szélesítésében.
Ez a központ 2011 augusztusában táncversenyt rendezett a drog és az erőszak elleni küzdelem jegyében. A program során hat helyi tánccsoport mutatta meg tánctudását a közel 300 főből, újságírókból, üzletemberekből, tanárokból, diákokból álló lelkes közönségnek. A központ elmondta: remélik, 2011-től évente folytatódhat ez a prevenciós program. (ref.: Kámán Veronika, via Könyvtárostanárok Egyesülete, hírlevél)

Az archiválási projektek megvalósításához hosszú távú finanszírozás és megfelelő jogi alapok szükségesek. A hátteret általában a kötelespéldány-törvény és a kiadókkal kötött kétoldalú megállapodások biztosítják. Nem egyértelmű azonban a hálózati publikáció meghatározása, sokszor ismeretlen a szerző vagy a kiadó, bizonytalan a kiadás kelte, a példány fogalom pedig értelmét vesztette. A jogi szabályozás sokszor nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ha pedig már a jövőre gondolva fogalmazzák meg, akkor a jelenben értelmezhetetlen. Néhány országban nincs is törvényi szabályozás, a források gyűjtése/beszolgáltatása önkéntes alapon történik. Az archivált anyagok elérését a szellemi tulajdonnal foglalkozó nemzetközi és nemzeti törvények szabályozzák, ezért több országban az elérhetőség korlátozott vagy nem lehetséges.
A cikk 15 ország nemzeti könyvtárában a hálózati források összegyűjtése és archiválása terén szerzett tapasztalatokat és a kapcsolódó jogi problémákat tekinti át. (ref.: A nemzeti könyvtárak tapasztalatai az internetes források összegyűjtésében és hosszú távú megőrzésében, Viszocsekné P. É.)

Új könyvtárépület megnyitása esetén egy időre megugrik a használószám, régi, patinás épületben viszont gyakran fogoly a könyvtár, a hatalmas rezsiköltség miatt sokkal kevesebb jut a tényleges szolgáltatásra. Így a mégoly elegáns elhelyezkedés
a könyvtár társadalmi értékének csökkenését eredményezi. Érdemes ezért érdemes analógiás szemlélettel újraolvasni Csűrös Csanád cikkét: Épületeket kellene lebontani Magyarországon (2012. aug. 8.)
...Ezzel szemben a vállalatok által saját maguknak épített épületek ... valószínűleg hűen tükrözték a vállalat vezetésének akkori elképzeléseit és igényeit, valamint az adott kor műszaki lehetőségeit. Csakhogy az eltelt években évtizedekben nagyot változott a világ, a piac és az egyes vállalatok működése, vezetése is. Nagyon ritka -- bár ilyen is van --, hogy egy vállalat az adott ingatlant több mint 50 éve használja (ez az 50 év soknak tűnik, de itt a '60-as években épült épületekre kell gondolni) változatlan funkcióval és mindenben megfelel az épület a mai elvárásoknak is. Ezeket az ingatlanokat vállalati ingatlangazdálkodóként manapság, mint adottságot 'öröklöd meg', és nem tudsz vele mit csinálni. Sokszor már a lokáció magában hordozza azt a kötöttséget, ami alapvetően behatárolja lehetőségeidet, mondjuk egy vidéki ipari telephely esetében. Ha egy szálloda üzemeltető cég a '70-es években az akkori igényeknek megfelelő "SZOT" szállodát épített, akkor annak a műszaki adottságai még akkor is megnehezítik, vagy akár lehetetlenné is teszik a mai gazdaságos üzemeltetést, ha a szálloda fekvése amúgy kiváló. Persze ezzel az egész piac tisztában van, tehát vevőt sem lehet találni rá.
Hasonló a pénzintézeti ingatlanosok problémája, amikor szembesülnek azzal, hogy a bankok működése egyre inkább a virtuális, elektronikus kapcsolattartás felé fordul, viszont az ő vállukat nyomja a több évtizede kialakított fiókhálózat fenntartása és annak költsége. Sokkal kevesebb ember megy be a bankjába személyesen, nem kell annyi és főleg akkora bankfiók, a fenntartásuk nagyon drága. Ráadásul minden banknál nagyjából egyszerre szembesülnek ezzel a problémával, ami tovább nehezíti a dolgot, hiszen így a potenciális vevői oldal sincs meg.

Az IFLA 'Képeskönyvekkel a világ' című, 2011-ben indult programjának keretein belül két kiállításról kaptunk hírt:
- A koreai Gyermek és Ifjúsági Nemzeti Könyvtár 2013. augusztus 13. és szeptember 12. között kiállítást rendezett a világ képeskönyveiből és koreai fordításaikból, amelyek a könyvtár állományát képezik. A kiállítás mellett kísérőprogramokon is részt vehettek az érdeklődők: kézműves foglalkozások, filmvetítések egészítették ki a több mint 3000 látogatót vonzó kiállítást.
- Képeskönyvekről szóló kiállítást szerveztek a Reunion-szigeten is. A 2013 őszén tartott programmal a könyvtár 25. születésnapját ünnepelte. A résztvevők lehetőséget kaptak, hogy megismerjék más országok könyvkultúráját: kalligráfiával, kínai könyvkultúrával kapcsolatos programokon vehettek részt, de Madagaszkárról, Mauríciuszról is érkeztek szerzők, hogy bemutassák munkáikat. (ref.: Kámán Veronika, via Könyvtárostanárok Egyesülete, hírlevél)

A Temes Megyei Könyvtár Művészeti Részlegén csütörtök délben -- országos elsőként a megyei könyvtárak között -- felavatták a 'self check' névre hallgató önkiszolgáló rendszert, amely könyvtárosok és az olvasók dolgát egyaránt megkönnyíti.
Az RFID (Radio Frecuency Identification Data) technológiával működő könyvtári rendszer bemutatóján részt vett Tudor Cretu könyvtárigazgató, valamint Marian Vasile és Calin Dobra megyei alelnökök.
A 'self check' rendszer bemutatójának kísérleti nyulai a megyei alelnökök voltak, akik azon melegében ki is kölcsönöztek (sőt, egyikük vissza is adta) egy-egy kötetet, elektronikus könyvtárigazolványukat használva.
Az RFID-technológiával működő rendszer bevezetése a Deliu Petroiu műkritikus nevét viselő Művészeti könyvtárban 200 000 lejbe került, a könyvek hátlapjára ragasztott azonosító chipek darabja 0,6 euróba kerül.

Az internetes webáruház már akkor elküldi az árut, amikor a vásárló még meg sem rendelte azt. Az Amazon egy új szabadalmával az eddigi vásárlásokból következtet arra, hogy melyik régióban, melyik termékből mennyi rendelés várható és eszerint postáz majd előre. A szabadalmat most nyújtották be az Egyesült Államokban 'Anticipatory Shipping' névvel. Ha bevezetik, jelentősen gyorsulhat a termékek kézbesítése.

Olyan videós ügyfélszolgálatot -- hivatalosan nevén Video Call Centert - vezetett be a Magyar Telekom, ahol az ügyfeleknek azt is meg tudják mutatni a távolból, mit és hogyan kell beállítani a telefonjukon, illetve az ügyintéző és az ügyfél láthatja egymás arcát.

Komolykodó, humoros, pikáns, ötletes és brutál tetoválások -- különböző kiviteli színvonalon.

A kutatás-fejlesztési projekt keretében 10 mű elektronikus változatait készítettük el különböző platformokra: hagyományos PC, táblagépek, okostelefonok, e-könyv olvasók. Az új eszközök új technikai megoldásai lehetővé tették a művek kiegészítését új elemekkel: videókkal, animációkkal, interaktív tartalmakkal, valamint szükségessé tették a platformoknak megfelelő speciális megoldások kifejlesztését és használatát.
A Typotex Kiadó a magyarországi kiadók közül elsőként hozta létre elektronikus kiadói felületét, a link oldalt, ahol DRM-mel védett pdf formátumban forgalmazott elektronikus tankönyveket, szakkönyveket.
A projekt keretében első lépésként megtörtént a meglévő műállomány felmérése, és ebből azon művek kiválasztása, melyek alkalmasak a további fejlesztésre. Az elektronikus publikálás során új, multimédiás elemekkel egészítettük ki a meglévő tartalmakat, illetve olyan részeket ragadtunk ki azokból, melyek alkalmasak az új eszközökön való marketingre.
A 10 kiválasztott mű a következő formátumokban készült el: epub, mobi, pdf, Applikáció, Issue lapozó. A projekt honlapja, ahonnan a művek összes kiadása elérhető: link

Közérdekű adatigényléssel derült ki, hogy a közrádiókon felül országszerte 27 magánrádióban adják a közmédia által előállított híreket. Még a Juventus Rádió is az állami hírszolgáltatásból dolgozik.
Az Átlátszónak az MTVA-hoz benyújtott közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy összesen 27 magánrádió használja ki az MTI Hangos Hírek szolgáltatását. Ennek lényege, hogy a helyi szerkesztők által összeállított hírek helyett a közmédia által előállított hírblokkjait adják. Így a rádióknak nem kell megfizetniük saját hírszerkesztőket, akik önálló hírfolyamot hoznának létre. Az MTI szolgáltatása az előfizetők számára napi maximum 17 hírblokkot biztosít, melyek három percesek. A rádiók ezért -- attól függően, hogy mekkora a lefedettségük -- 20 ezertől 100 ezer forintig terjedő havidíjat fizetnek. Az ajánlat azért csábító első hallásra, mivel ez jóval kevesebb pénz, mint amennyibe a hírszerkesztők kerülnének, vagyis a rádiók spórolhatnak. Ennek veszélye viszont, hogy a hallgatók minden rádióban ugyanazokkal az uniformizált állami hírszolgáltatással, az MTI híranyagaival találkoznak.

A Mashable a Ricoh iOS-es és androidos alkalmazására hivatkozva mutat be egy sokat ígérő alternatívát, a kattintható papírt. Ennek technológiája lehetővé teszi, hogy a telefonunkkal egyszerűen rákattintsunk egy adott, természetesen a megfelelő gyártástechnológiát használó oldalra (nem kell kódra vagy logóra fókuszálni), és máris számos további lehetőséghez jutunk. Felléphetünk weboldalakra, vásárláshoz például az Amazonra, vagy megnézhetünk egy kapcsolódó videót a YouTube-on, de megoszthatjuk az információt a nagy közösségi oldalakon is.
Egy hasonlóan újszerű reklám-megoldást mutattunk be nemrégiben, a Motorola kattintható Moto X hirdetését. -- link

Az e-könyvolvasók megvalósították a könyv digitalizálását -- olvasni lehet velük. A Sony DigitalPaperje már a nevével is jelzi, hogy mást akar: a papír digitalizálását -- a papírét, amire jegyzetelni is lehet.

Sokakat meghökkentenek, másokat fellelkesítenek a könyvtárakból kivont, emberek által könyvújrahasznosító-művészeknek adományozott könyvekből készített alkotások.

Két könyvlapot kitéptem az internetes mozgópapiruszra kinyomtatott szakonyfalui borzalomból. Videó részletek. Az első: Rogán Antal úgy emlékszik, hogy gyermekkorában nagyobb volt a könyvtár, a másodikban pedig a könyvtárszekrény becsukási jelenete (Orbán Viktor).

A múlt héten már idéztünk Balogh Mihály tavaly megjelent Kettős kötés c. könyvéből. Most újabb idézet belőle:
'Ez meg miféle cím?' -- kérdezte a minap valaki, akinek még a kérdéseire is adok. Hamar beláttam: tényleg elkél ehhez a címhez némi magyarázat.
A könyv írásainak egy része a könyvtárak világáról vall. Tanárból lettem iskolai könyvtáros, valamikor 'az emberélet útjának felén'. Mindig tanár IS akartam maradni a könyvtárban, mindig könyvtárostanárnak tartottam magam. Ezért a kettős kötésért megszenvedtem.
Ellenérdekektől táplált szakmai vitákban, gyakran meg nem értéssel, olykor tudatos félremagyarázással küszködve próbáltunk -- maroknyi társammal -- kiizzadni magunkból egy újféle professziót, gyakorlatot. Nehéz volt, s talán felemásan is sikerült.
Könyvem másik fele vallomás a szülőhelyemről, Kunszentmiklósról, ahol otthon vagyok, ahol hetven éve élek. A legtartósabban kétszer voltam távol innen: mindkétszer egy hónapig. Mindkét hónap hosszúnak tűnt, sokkal hosszabbnak önmagánál.
- Szereted Kunszentmiklóst? -- Nem tudok mit kezdeni ezzel a kérdéssel.
- Szereted a levegőt? -- kérdeznék vissza. Ezzel sem lehet mit kezdeni. Egyszerűen 'csak' belélegzem. Ez a biológiai létezésem föltétele. Kunszentmiklós? Mindössze 'csak' benne élek. Az meg az emberi létezésemé.
A Kettős kötés írásai erről is, arról is számot adnak. Nem titok talán, melyek közülük a szívemhez legközelebbiek.
Néhány írás egyszerre szól Kunszentmiklósról, iskoláról és könyvtárról.
Ők a legkedvesebbek.'

A Katalist levelezőlista emailjei elérhetők a Twitter mikroblog-szolgáltatása keretében is. Példát ld. alább.

A londoni Viktória és Albert Múzeum (V&A) közzéteszi az interneten a nácik által 'elfajzott művészetnek' tartott műalkotások egyetlen teljes listáját, amelyen az Adolf Hitler által megvetett modern, leginkább expresszionista és absztrakt alkotások szerepelnek. Ezáltal először válik széles körben kutathatóvá a dokumentum.

A Google Musicnak köszönhetően nem maradnak titokban a Google előtt a felhasználók zenehallgatási szokásai. Ebből kiindulva készített két kutatócsoportja egy izgalmas, interaktív vizualizációt.
A Google új, Music Timeline nevű oldalán egy interaktív idővonal alatt vehetjük szemügyre a (könnyű)zenei műfajok (alműfajok, előadók) népszerűségének változását az idő függvényében. -- link