Április elsejétől a tíz év alatti gyerekek csak gyermekkönyveket kölcsönözhetnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból. Fordítsuk ezt le magyarra: ezentúl egy kilencéves nem kölcsönözheti ki a Piszkos Fredet. A szabályzat változásának hátterében ott találjuk a magyar lelemény elleni harcot, a túlszabályozás rémét és a szülőket is.
-- Bizonyos fokig jó ötlet a korlátozás, bár jobban járunk, ha nem a tiltás eszközeivel, hanem pedagógiai eszközökkel, az olvasás fejlesztésével terelgetjük a gyermekeket -- reagált a rendeletre Szakmári Klára, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke. Az igaz, hogy nem minden nyolcéves gyereknek tesz jót az Alkonyat-trilógiához hasonló olvasmány, szorongást, félelmet válthat ki, ha nem tudja feldolgozni a számára érthetetlen részeket. Ugyanakkor ha egy tízéves gyereknek annyira megtetszik Darvasi László Trapiti című könyve, akkor miért ne olvashatna bele a 'felnőtt' novelláiba is. Aki még alsóban megkedveli Péterfy Gergely Misikönyv című meseregényét, az nem viheti haza két hétre a Kitömött barbárt? Azt sajnos kevesen tudják -- tette hozzá Szakmári --, hogy a helyben olvasás joga EU-s alapjog, senkinek sem lehet megtiltani a könyvekhez való hozzáférést. Aki bemegy egy könyvtárba -- akár felnőtt, akár gyerek --, és olvasni szeretne, az olvashat.
-- Csak pozitív visszajelzést kaptunk, mindenki megértő volt, egy szülő sem reklamált nálunk -- foglalja össze a tapasztalatokat Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtár igazgatója. Az új szabályozás akkor merült fel bennük, amikor megjelent az internetes tartalmakat szűrő kormányrendelet, amely a gyermekeket védi a nem kívánt oldalaktól.

Az ilyen szabályzatok nagyon jól szolgálják a szellemi ketrecek kialakítását. Adott körnek csak adott olvasnivalót engedélyezve. Ma még csak a gyermekeknek és életkor alapján. De mikor jön majd rendelet az aznap az adott beosztásban olvasható, illetve kizárólag olvasandó brosúrákról! Mert hatalmi igény szemmel láthatóan volna rá. S akkor, ha sikerül kitiltani Kurt Vonnegut, Aldous Huxley, George Orvell, Thomas More műveit is, talán fel sem tűnik majd, amikor a könyvtárban az olvasójegy nem a tagdíj befizetésének igazolását, hanem a jegyre előírt könyvek körét, beszabályozását fogja szolgálni. (Magyar Narancs)
-- Grimmet szabad, Rejtőt nem -- már azt is megszabják, mit olvashatnak a gyerekek (Propeller)

Az Engame 2006 óta segít a fiataloknak különböző, a közoktatásból szinte teljesen hiányzó szolgáltatásokkal -- kompetenciafejlesztéssel, pályaorientációval --, hogy sikeresen felvételizzenek külföldi egyetemekre, és ott megállják a helyüket a későbbiekben is. Ez azért is különösen fontos, mert a nyugati egyetemek olyan képességekre építenek, mint az 'együttműködési képesség másokkal', prezentációs készség, vitaképesség. Ezek egyikére sem készít fel a magyar közoktatás.

Kommunikációnkban könyvtárunkat leginkább a ... -val jellemezzük -- volt a KIT múlt heti kitöltendő mondata. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - dokumentumok száma
7 - kölcsönzés száma
3 - beiratkozottak száma
7 - kölcsönzés / használó v. hasonló arányszám
8 - használói eredményesség
6 - egyéb.
-- A válaszadók közel 42%-a szerint a könyvtár bemeneti adatokat kommunikál leginkább (dokumentumok száma, kölcsönzés száma stb.). Hatékonysági mutatókat közel 20%-ban használunk, a tényleges használói szempont és 8%-ban kerül elő (egyéb: 16%). (MG)

A látványkönyvtár feladata a reprezentáció, olyan környezet biztosítása, ahol az demonstratív értékhordozó nyomtatott kiadványok között az oda látogatók kölcsönözhessék a miliő adta imázst. Tényleges könyvtári funkcióval általában nem bír. A látványkönyvtár megtalálható lakásokban, vendéglátó-ipari helyiségben, vagy intézmények reprezentatív helyiségeiben, pl. konferenciateremben. Helyszín: Magyar Nemzeti Bank. Fotók: link

Daniel Willingham (legújabb könyve: Olvasóvá nevelés) szerint az olvasással kapcsolatban ne az legyen a legfőbb szempont, hogy a gyermek megtanuljon olvasni, hanem hogy megszeresse magát az olvasást. Nagy a különbség a két hozzáállás között!
Nem ért egyet azokkal a megállapításokkal sem, miszerint a gyermekeknek azért kell megtanulniuk olvasni, hogy jó állampolgárokká váljanak, vagy sok pénzt keressenek, sokkal fontosabb, hogy a gyermek megtapasztalja az olvasás fontosságát, és az olvasás útján megszerezhető élményeket.
Tanácsai szülőknek:
- Óvodás korú gyermekekkel hangosan olvassanak, mondókázzanak.
- Példaadás: olvasó szülő gyermekének nagyobb az esélye arra, hogy ő is az olvasás útjára lépjen.
- Minél több helyen legyen a könyv megtalálható, ezzel is további lehetőséget teremtve az olvasásra.
Az elektronikus eszközök miatt nem csökkent az olvasási kedv a fiatalok között. A 'feeling' (érzés), a hozzáállás változott meg. Manapság már nem lehet unatkozni, nem lehet, hogy ne szórakoztassuk magunkat azonnal, ott és ahol az elérhető.
'A jutalmazás nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Ha azért megjutalmazzuk / fizetünk a gyermeknek, mert olvas, azt az üzenetet közvetítjük, miszerint az olvasás élménye nem fogja a megfelelő élményt nyújtani, és csak kényszerből fogja a kezébe venni a könyvet.' (ref.: NM)

Érdekes látni, hogy
- azok a fórumok, ahol a tagok horizontális, interaktív kommunikációja lehetséges (levelezőlista, Facebook-csoport stb.) attól döntően tartózkodnak az egyirányú, vertikális, ha tetszik: megmondó kommunikáció hívei (praktikusan: intézetek, szervezetek, egyesületek képviselői). Még érdekesebb, hogy korábban interaktív emberek ilyen szervezetbe kerülve jellemzően elhallgatnak.
- az említett csoport képviselői gyakran -- a civil kezdeményezéshez képest nagy késéssel -- igyekeznek megteremteni a saját maguk által kontrollált elektronikus fórumokat, amelyek ugyanakkor jellemzően megdöglenek. Lehetséges okok:
1. a kellő mennyiségű és minőségű tartalom hiánya (célcsoportot érdeklő tartalom ugyan lenne, de a szervezet politikája meggátolja azok közreadását), ezért általában megmaradnak a nem sok érdeklődést kiváltó, a szervezet sikerességét mutató hírek közlésénél
2. az interaktivitás hiánya -- gyakran: kétoldalú öncenzúra -- miatt. Az is előfordul, hogy a szervezet letiltja az elektronikus fórumon a kommentálás lehetőségét, vagy eltünteti a nem tetsző szakmai tartalmakat.

2011-ben az USA Kansas államának felsőoktatási és közkönyvtáraiban felmérést végeztek a vezetők körében arról, hogyan ítéli meg a társadalom a könyvtári brand értékeit, és a könyvtárak hogyan szeretnék javítani a könyvtári élményt. A kérdőíves felmérés során egyrészt azt kérdezték meg: 'Hogyan látja a társadalom az Ön könyvtárát?' A közkönyvtárakat jó dolognak tartja a társadalom: a közösség számára fontos és integráns szolgáltatásnak, közösségi központnak. Vannak persze olyanok, akik nem ismerik a szolgáltatásait, rendezvényeit, alábecsülik az értékét, és vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy a szolgáltatás alanyi jogon jár, mindenki számára garantált. A felsőoktatási könyvtárak a legtöbb megkérdezett vezető szerint az intézmények szívét jelentik, a tanulás, kutatás és a szabadidő eltöltésének központjai. A korszerű technológia segítségével gyors hozzáférést biztosítanak az információhoz.
A könyvtárvezetőktől azt is megkérdezték: 'Mit tenne Ön annak érdekében, hogy javuljon a közösség könyvtári élménye, ha a szükséges pénz nem jelentene akadályt?'
- A közkönyvtárosok a gazdag programok és szolgáltatások, a kommunikáció és a kellemes könyvtári környezet fontosságát hangsúlyozták,
- és kitértek az e-forrásokra,
- az olvasókkal foglalkozó személyzetre,
- az infrastruktúrára,
- a nyitvatartási időre,
- a korszerű IT-re is.
Felmerültek még a következő ötletek: a közönség meghívása nyílt nap keretében, a személyzet képzése, marketingterv készítése. A felsőoktatási könyvtárosok a személyzet létszámának növelése, az új források beszerzése, a könyvtári környezet kellemesebbé tétele mellett érveltek. Fontosnak tartották azt is, hogy a könyvtár-népszerűsítéssel kapcsolatos kommunikáció legyen jól megtervezve. (Számít a könyvtári élmény! A találkozási pontok és a közösségi szerepvállalás; ref.: Hegyközi I.)

Április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási törvény módosításáról és ezen az ülésen kerülhet napirendre a képzési szerkezet racionalizálásáról szóló rendelettervezet is.
Két fő intézménytípus lesz: az egyetem és az alkalmazott tudományok egyeteme, illetve létrehozzák a közösségi képzési központokat, amely alapvetően az infrastruktúrát biztosítaná más intézmények helyi képzéseihez.
Szintén április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal az új képzési szerkezetet érintő kormányrendelet tervezetéről is -- jelezte. 2020-ra a tervek szerint a 2013-asnál 15 százalékkal kevesebb, nagyjából 9122 képzés meghirdetésére kerülne sor. Erről bővebben itt link olvashatsz.

Balog László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárának igazgatója szerint: 'A hagyományos értelemben vett könyvtárhasználó réteg (akik olvasásra, tanulásra használják a könyvtárat) mellett megjelentek a speciális igényekkel jelentkező olvasók is, akik már elektronikus adatbázisokban keresnek. Egyre többen fognak digitalizált könyveket és különböző technológiákat használni, így a Sapentia könyvtárának hosszú távú terveiben is szerepel az e-könyvtár bővítése. Vannak olyan vélekedések, miszerint a papír alapú olvasás el fog tűnni, de Balog úgy véli, ez soha sem fog bekövetkezni teljességgel.'
'(...) a könyvtárosoknak kiemelkedően fontos szerepük van, mint közvetítőknek, akik a könyvek világát összekötik az olvasóéval. A személyesség olyan erény tehát, amivel a könyvtárak intézményei mindig is rendelkeztek, s aminek a felhasználásával képesek a megújulásra. Az intimitás és a közvetlenség olyan hozzáadott pluszértékek, amelyek a digitális korban igazán nem átélhetők, ezért mindig is szükség lesz arra a természetes, mindennapi kommunikációra, amely a könyvtáros és a könyvtárlátogató között kialakulhat.' (via ReMeK-e-Hírlevél)

Egy Európai Bizottság által is elismert és fontosnak tartott tanulmány szerint a bölcsészettudománnyal rokon kreatív-kulturális szektor az EU húzóágazata, míg kormányunk épp visszavágná a bölcsészetet.
A Creating Growth (Növekedést létrehozni) címmel megjelent kutatás fő üzenete, hogy a kreatív és kulturális iparág (KKI) ma az EU húzóágazata. A szektor 535 milliárd eurós forgalmat generál, 7 millió embert foglalkoztat, utóbbiak 19 százaléka 30 év alatti, amivel a szektor a kontinens a harmadik legnagyobb foglalkoztatója.
A kreatív és kulturális ágazatok ötször annyi munkahelyet teremtenek, mint a telekommunikációs szektor, a KKI több embernek ad munkát, mint az autóipar. A kreatív munkák a digitális gazdaság legnagyobb felhasználói és ügyfelei, amely gazdaság az Európai Bizottság jövőkoncepciójának homlokterében van. A szektor munkahelyeket teremt, és ezek tartósak: míg 2009-2012 között az EU-ban a munkahelyek száma 0,7%-kal csökkent, a szektorban ugyanekkora növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor ez az iparág zömében a lokális, helyi munkaerőre épít, ezért a vidékfejlesztési stratégiában is lehetne rá alapozni, még ha egyelőre mások a prioritások.
Az Orbán-kormány némileg más csapásirányt választó oktatási elképzeléseire. A halálra ítélt nyolc szakot az Oktatói Hálózat közleménye meg is nevezte: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar, mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.

Dawn Finch CILIP-elnök nem gondolja, hogy az önkéntesek ténylegesen segítenék a könyvtár haladását. Gyakran dolgozott önkéntesekkel, ő maga is önkénteskedett, ezért teszi fel a kérdést: miért nem jó, ha önkéntesekkel dolgozunk?
1. Nem lehet az önkénteseket bármely időpontra beosztani.
2. Bármikor azt mondhatják, hogy nem érnek rá, vagy egyszerűen csak nem jönnek el, mert más elfoglaltságuk akadt.
3. Ha rosszul, nem megfelelően végzik a rájuk bízott munkát, nincs semmilyen eszköz a 'munkáltató' kezében, mellyel rendbe lehetne tenni a dolgokat.
4. Nem kötelezhetők arra, hogy bármilyen továbbképzésen részt vegyenek.
5. Nem követelhetjük meg tőlük, hogy a politikai véleményüket és hozzáállásukat megtartsák maguknak.
6. Baleset esetén önkéntesként nem kaphatnak kártérítést.
7. Azt csinálják, amihez kedvük van, nem azt, amit kérnek tőlük.
8. Hozzáállásukkal gyakran elriasztják a könyvtárba betérőket.
9. Eltűnnek, ha az ingyenes munka már elégíti ki őket.
10. Nem mindig tudják, hogy mit is csinálnak.
Ezért a könyvtáraknak nem önkéntesekre, hanem igazi, fizetett könyvtárosokra van szüksége, akik tudják, hogy mit és miért csinálnak. (ref.: NM)

Az eredmények azt mutatják, hogy a hozzáférés és a használat nehézségei ellenére a hallgatók beépítették az e-könyv olvasást egyetemi rutinjukba. A kérdőívet kitöltők (többségük 24?34 év közötti nő) számára az elektronikus olvasás legfontosabb célja a szórakozás, ám 55% használja tanuláshoz is. A többség laptopon vagy mobil eszközön olvas, ugyanakkor az asztali számítógépek kiemelkednek azon eszközök listájából, amelyek nem a válaszadó tulajdonában vannak, ám elektronikus olvasásra használja őket. A (saját tulajdonú) e-könyv olvasók közül a legnépszerűbb a Kindle.
A válaszadók szerint az elektronikus olvasás mellett szóló legfontosabb érv, hogy kényelmes, ezt a következő indokok követik: elérhető akkor is, amikor nincs nyomtatott példány, könnyen használható, olcsóbb, lehetővé teszi a szövegben való keresést, és interaktív funkciókkal ellátott. Szóba került a környezettudatosság is, vagyis a papírtakarékosság. Kritikaként merült fel, hogy a PDF formátum használata sokszor nehézkes, és papíron kell mellette jegyzetelni, mivel a fájlhoz nem fűzhetők megjegyzések. Ugyancsak nehézség, hogy a különböző e-könyv olvasók különböző formátumokat használnak, amelyek sokszor nem kompatibilisek más olvasókkal. (E-könyvek olvasása egy e-könyvekkel nem rendelkező egyetemi könyvtárban, ref.: Jávorka B.)

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Petőfi Irodalmi Múzeum alá tartozik persze nem úgy, hanem máshogy:
'az OIK nem tartozik a PIM alá, önálló szervezet maradt, önálló költségvetéssel. Azonban az államháztartásról szóló törvény módosítása értelmében a gazdasági szervezet feladatait -- ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a 100 főt -- az irányító szerv vagy irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. Így a PIM ebben az esetben a gazdasági osztályra tartozó feladatokat látja el a törvény értelmében, olyan módon, hogy az OIK szakmai működése nem sérülhet' -- tudtam meg a PIM-től a Heti Attila -- de továbbra sem értem, hogy ennek mi az értelme, ha nem érint semmit, akkor minek? És miért a PIM? Közel van?
'Az OIK gazdasági osztálya került át a PIM-be, de a PIM gazdasági részlege mint egy szolgáltató működik, és nem mi döntjük el a dolgokat, hanem csak bonyolítja a gazdasági részleg a szükséges folyamatokat, a PIM, mint szervezet nem fizet fizetést stb. az OIK számára, azt továbbra is az OIK kapja a költségvetésen keresztül, de a ?papír munkát? a PIM gazdasági részlege végzi, mi nem diszponálunk az OIK költségvetése felett. Ez igazából egy gazdasági adminisztrációs feladat. Üdvözlettel: Erlitz János kommunikációs referens' -- De akkor ennek mi az értelme?

A cikk nem a legfrissebb, de a kérdés fennáll...
-- Aktát tologatnak, rabszolgamunkát végeznek éhbérért, vagy csak arra jók, hogy kozmetikázzák velük a foglalkoztatási adatokat? A kormány a harmadik kulturális közmunkaprogramban 6100 főre emeli a kulturális közfoglalkoztatottak számát, mi pedig megnéztük, mit jelent ez a valóságban. Felkerestünk az ország művelődési intézményei közül néhányat, hogy megtudjuk, kik is valójában a kulturális közmunkások.

A HUNGARICANA rendszer link célja az NKA által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. A honlap egyrészt információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve egy publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. Ezek mellett igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek, technológiáknak. A Hungaricana honlapján böngészni lehet több adatbázisban: képeslapok, közgyűjteményi könyvtárak dokumentumai, térképek, levéltári források és még sok hasznos információt tartalmazó gyűjtemények között. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A kulturális tevékenységek közül a komolyzenei hangversenyekre és a könyvtárba járás a legnépszerűtlenebb -- derül ki az Országos Kultúrakutató Központ (INCFC) felméréséből. A 1260 fős mintán (közülük 840 bukaresti lakos) végzett közvélemény-kutatás válaszadóinak 16,4%-a a parkban sétálgat, 13,7%-a plázázik, 9%-a pedig opera- vagy operett-előadást választ, ha van egy kis szabad ideje. A romániai lakosság közel 14%-a havonta vásárol plázában ('mall'), míg mindössze 1,7%-a tér be könyvtárba, legalábbis az Országos Kultúrakutató Központ (INCFC) adatai szerint. Az intézmény a kultúrafogyasztási szokásokat mérte fel a tavalyi év során.
2014-ben a lakosság 79,2%-a egyszer sem tette be a lábát könyvtárba. Talán mondani sem kell, hogy akik könyvtári belépővel rendelkeznek, általában 34 évnél fiatalabbak és legalább érettségi oklevelük van, magyarán legnagyobb részük egyetemista. 6%-kal nőtt viszont azoknak a száma, akik kiállításokat, múzeumokat látogattak a tavaly.
A kedvenc időtöltések közé tartozik a nagy bevásárlóközpontokban, plázákban való vásárolgatás, ezt a válaszadók 13,7%-a legalább havonta egyszer megengedi magának.
A témához kapcsolódóan a könyvkiadók véleménye itt: link (via ReMeK-e-Hírlevél)

'Nem virág hull, de bomba. Utazz a Balatonra...' címmel rendhagyó kiállítás nyílt április 1-jén a siófoki Kálmán Imre Emlékházban az I. világháború jubileumi emlékéve kapcsán. A tárlat különlegessége, hogy a Nagy Háborút bemutató korabeli sajtóorgánumokon, fotókon, képeslapokon túl a kiállítótermekben helyet kapott a SYMBEL 2014-2018 kiállítás, amely az öltözékkultúra nyelvén idézi meg a háborús évek emlékét.
A könyvtár munkatársai, Démuth Réka és Pusztai Fruzsina Olívia által összeállított kiállítás megvalósításához és sikeréhez nagymértékben hozzájárultak az intézmény olvasói féltve őrzött családi fényképeikkel, valamint Tóth-Baranyi Antal gyönyörű korabeli képeslapjaival. Az Emlékház falain szereplő képek közt a fronton harcolt katonákról készült, családi hagyatékokból előkerült fotók is sorakoznak.
-- Ez a tárlat a maga módján egyedülálló, hiszen a lokális történet, az országos történet és ennek egy nem történészi újragondolása jelenik meg a termekben -? nyilatkozta Katona Csaba, a kiállítást megnyitó történész.

(via Koreny Á., Facebook)

'... aki ma Magyarországon minőségi terméket akar gyártani, az kevesebbet keres azokhoz képest, akik a támogatási rendszerből élnek, fölveszik a területalapú támogatást meg a 'környezetgazdálkodásit', bármilyen igénytelenül tartott kérődző után' -- mesél a termelőnél tett látogatásáról az MGE-elnök.
A gasztronómiai egyesület elnöke szerint a termelők kis csoportjainak a minőség védelmében össze kell fogniuk. Az Aranyszalag akkor működne jól, ha szövetkezési rendszerként létezhetne.
A gasztronómus tapasztalatai szerint ma Magyarországon prémium termék előállítására kétféle termelő adja a fejét. Az egyik típus az, aki más szakmából nyergel át, mert megcsömörlött a városi élettől, egzisztenciáját feladva költözik vidékre. Képzi magát, és értelmesen akarja eltölteni az életét. A másik típus a kalandvágyó és tőkeerős fiatal agrárértelmiségi, aki hisz abban, hogy Magyarországon is lehet és érdemes minőséget előállítani.

Sokat segítene a vendéglősök és a háziasszonyok problémáján, ha létezne Magyarországon egy hiteles minőségtanúsítványi rendszer. Merthogy a látszattal ellentétben Magyarországon nincs ilyen. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) alapítója és elnöke régóta küzd azért, hogy legyen.
'Használjuk a magyar termék, hazai termék, hungarikum, kézműves termék kifejezéseket, de a minőségre nézve ezek nem jelentenek semmit. A Vidékfejlesztési Minisztérium kézműves termékekre vonatkozó rendelkezéseinek szövegezése briliáns virtuozitással kerülgeti a minőség kérdését. Normális kritériumrendszer Magyarországon egyszerűen nem létezik. Emiatt hoztuk létre és próbáljuk meghonosítani a francia Label Rouge minőségi rendszer magyar formáját, amelynek az Aranyszalag nevet adtuk, és amit a legmagasabb minőség tanúsítványává szeretnénk tenni' -- mondja az elnök. Hozzáteszi, hogy ez a rendszer nem csak a csúcséttermeknél fontos: az egyszerű vendéglőnek nem kell homárral és libamájjal dolgoznia, de jó minőségű sárgarépára, hagymára és csirkére égető szüksége van. Nem beszélve a háziasszonyokról.

Csak egy bővítményt kell telepíteni a Chrome böngészőhöz, és máris gyorsabban internetezhet. Az ingyenes megoldás asztali számítógépek mellett telefonokra is elérhető.

A homoszexualitás halálos bűn, nyugatimádó magyarok, szellemi képességeikben eltérő fiúk és lányok, pénisz a címlapon -- emlékeznek még ezekre a tankönyvekre? Nem csoda, ha igen, mert a botrányos tankönyvek élnek és virulnak, például a Kormány.hu-n közzétett legfrissebb tankönyvlistán is szerepelnek. Igaz, azt nem tudni, hogy változatlan tartalommal javasolják-e őket.

(via Koreny Á., Facebook)

Korábbi cikkünkben leírtuk, hogy az EU Bírósága szerint jogilag az e-könyvek nem számítanak könyveknek, ezért nem is vonatkozhat rájuk az alacsonyabb áfa. Szerencsére ezzel nem minden uniós tagállam ért egyet, és véleményüknek hangot is adnak.
Németország, Franciaország, Olaszország, és Lengyelország kulturális miniszterei, válaszul az EU Bíróságának ítéletére, amiben elmarasztalják az alacsonyabb áfát alkalmazó országokat, az elmúlt hetekben az alábbi hivatalos nyilatkozatot tették: ... A fenti említett okok miatt meggyőződésünk hogy ugyanazt a csökkentett áfakulcsot kell használni a digitális kiadványokra is, mint amit a nyomtatott könyveknél alkalmaznak. A technológiai semlegesség alapelve mellett európai szinten kell egyértelműen kiállni, hogy a digitális könyvek fejlődése is kiadása ne kerüljön veszélybe.

Új YouTube-csatornát indít útjára a Diafilm Kft., melyet a többek között a Mese TV YouTube csatornát üzemeltető 4Kids Network kezel.
Az új oldalon az ismert diafilmeket modern környezetben élvezhetik a gyerekek és a szülők. Az online térben a régi és az új technika világa találkozik, számos új filmmel, trailerrel jelentkezve, melyet a szülők képről képre lapozgatva mesélhetnek.