Több, mint 10 éve vizsgáltuk először azt, hogy mely könyveket kölcsönzik szívesen olvasóink. Már akkor meglepett bennünket az, hogy a sok évtizede gyűjtött állományunkból főként a legfrissebbeket kölcsönzik.
2002-ben az összes kölcsönzött könyv 2/3-a az utolsó 10 évben vásárolt könyvekből került ki. Azóta ez az arány meghaladja a 70%-ot. Ebből az is következik, hogy az előző 50-60 év terméséből csak a kölcsönzések 1/3-a, napjainkra pedig már 30%-a sem származik. 13 évvel ezelőtt 8000 kötetet kölcsönöztek a legfrissebb anyagból, a múlt évben pedig már 16000-et.
Ezért fontos, hogy legyen mindig kellő forrás az újdonság vásárlására, szerencsénkre erre mód is van a Halis István Városi Könyvtárban. Külön öröm, hogy egyre nagyobb számban maguk az olvasók kezdeményezik egyes munkák megvásárlását a Mutatvány Példányok polcáról. Mellékeljük a két grafikont:
Kölcsönzések száma a könyvek kiadási éve szerint
- 2012: link
- 2015: link

A cikkírás fortélyai, hasznos tanácsok eredményes publikáláshoz címmel tart előadást Lucie Boudová, PhD. (Elsevier) a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárában (EOK Hevesy György előadóterem, 2016. febr. 23-án, kedden, 16:00-17:30). Az angol nyelvű előadás meghallgatásához, az azt követő diskurzushoz részvételi szándékát jelezze a titkarsag.kk@semmelweis-univ.hu címen, legkésőbb február 22-éig.

Helyes-e, ha előzetes figyelmeztetés nélkül bírságolunk késedelmet? - tettük fel a kérdést a múlt héten, a Késedelmi díjakból gazdagodik a FSZEK - és nem küld figyelmeztető üzenetet link hírünkre célozva. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - Hm... kell a bevétel
11 - Kifizetődőbb az előzékenység
45 - Előzetesen szóljunk a késedelem következményéről és bírságoljunk is aszerint
0 - Felejtsük el a bírságolást
10 - Inkább kreatív-használatösztönzés, bírság helyett.
- A nem túl konzisztens válaszlehetőségekre adott reakciók szerint legjobb megoldás, ha megbizonyosodunk: a használó tudatában van a késés anyagi következményeinek. (MG)

Münchenben a városi könyvtárban és általános iskolákban is tartanak felolvasásokat a 2003-ban alakult és 300 önkéntest tömörítő közhasznú egyesület önkéntesei - írja a "Wir lesen vor" (felolvasunk) c. szóróanyagban a Lesefüchse e. V. (kb.: olvasórókák egyesület). Ebben a formában az egyesület Németország legnagyobb regionális olvasásra ösztönző szervezete.
4-10 éves korú gyerekeknek tartanak felolvasásokat, illetve más olyan kezdeményezéseik is vannak, mellyel a nyelvi és olvasási készség fejlesztését szolgálják. Például van egy sajátos rendezvényük, az ún. Olvasási Ünnep, amikor érdekes, szokatlan helyen olvasnak fel: a Hellabrunn Állatkertben, a Deutsches Museumban, a müncheni Olimpiastadionban.
Van olyan projektjük is, amelyben rendőrök olvasnak fel. A megfelelően kiválasztott történet felolvasásával a fiatalkorú bűnözés megelőzését és az integráció elősegítését is erősíteni kívánják.
A felolvasás megmozgatja a gyermek fantáziáját, újabb és újabb történetekre lesz kíváncsi, majd igyekszik saját maga is olvasni. A felolvasó személye, a vele való személyes kontaktus érzelmi többletet ad. Az olvasás hallgatása elősegíti a koncentrálóképesség erősítését, a türelmet és a kitartást fejleszti, mely megkönnyíti a tanulást az iskolában. Megszeretteti a könyvek világát, fejleszti a szókincset és a kommunikációs képességet. (ref.: Lukács Margit)
- A Lesefüchse e.V. egyesület link leginkább a szociálisan hátrányos és migráns hátterű családok gyerekeire összpontosít. Közösségi elkötelezettségéért számos elismerést és fejlesztési díjat kapott.

Tüske László: A digitalizálás tizenöt évvel ezelőtti nemzeti fölbuzdulás volt, ami fogalmi zavar keltésére lett alkalmas. A kormányzati képviselők, a politikusok ugyanis ezen a telekkönyvek digitalizálását értették, és ezt a területet figyelték. Így amikor mi előjöttünk azzal, hogy a magyar szöveggyűjteményt szeretnénk digitalizálni, kiderült, hogy azt gondolják, ezen már mindenki rég túl van. Hogy nincs, az csupán néhány hónapja derült ki a politikusok számára, a földhivatali munkálatokra ugyanis az évek során óriási pénzek mentek el. Arra a belügyi kasszában volt a pénz, a könyvtári digitalizálásra pedig a kulturális kasszában. De ott soha nem sok. Következésképpen az eddig elvégzett digitalizálásnak két útja volt, az egyik a pályázatoké, amelyekből hatalmas felbuzdulásokkal egy-egy gyűjteményt, fontosabbnak gondolt kincset, a Corvinákat vagy a régi térképeket sikerült feldolgozni. Ezek nagy értékek, de az egész állománynak, az OSZK 12 millió könyvtári egységének csupán néhány százalékát képezik.
... A magyar könyvtárak általában rosszul állnak az anyagaik digitalizálásával, bár vannak azért nagy eredményeik. De nem véletlen, hogy a kulturális kormányzat most állt neki az általános könyvtári digitalizálási program kidolgozásának. Ennek első lépése felmérni azt, mi van készen, majd megtervezni és ütemezni a munkát. Márciusban fogják bejelenteni, hogy a különböző könyvtárak miként és mit fognak digitalizálni az elkövetkezőkben. Az OSZK állománya az ország könyvtáranyagának a 99 százalékát lefedi. Ezt követően tiszta lesz a feladatmegosztás.

Az olvasókról készített fényképpel próbálnak tenni a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban az olvasójegyekkel történt visszaélések ellen a téka munkatársai. A kölcsönzőpultnál webkamerával készített fényképeket a könyvtárosok a könyvtári rendszerben csatolják az adott olvasó adatlapjához, így azokat a könyvtár dolgozóin kívül senki sem láthatja.
Ennek ellenére többen nem értenek egyet a januártól bevezetett újítással; a téma kisebb vitát váltott ki a könyvtár közösségi oldalán és a Sonline hírportál fényképezésről szóló cikke alatt.
Van, aki úgy érzi, úgy veszik őt "lajstromba", mint a bűnözőket, és akadnak olyan hozzászólók is, akik a könyvtárlátogatók számának csökkenését vizionálják a fényképezés miatt.
A könyvtár munkatársai azonban azt tapasztalták, a használók jelentős többsége megérti a fotózás célját és szükségességét. De ők kevésbé érzik szükségét, hogy véleményüket az online fórumokon is hangoztassák. (Sonline)
- Horváth Katalin, igazgató, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár: "Úgy gondolom, hogy azon személyek, aki kultúra pártolás címén használják a könyvtárat és azok a személyek, akik azért jönnek be a könyvtárba, hogy információval gazdagodjanak, azok számára ez nem okoz problémát." (Somogy TV)

Korábbi hírünk kapcsán link a Népszabadság közölt cikket, Ajándék ló foga címmel.
- Polgármesteri irodák dekorációjaként hasznosul a Kerényi Imre-féle Nemzeti Könyvtár bibliotékáknak szánt köteteinek egy része. A könyvtárosok tapasztalata szerint az érdeklődés visszafogott. Van, ahol a mai napig ötvenhat kölcsönzési aktust rögzítettek. Így összegeztek: semmi kétség, hogy a kötet darabjai értékesek, de hiába, ha nem kölcsönzik.

Az amerikai egyetem könyvtárosai célul tűzték ki hallgatók jobb megismerése, és ezáltal a minél pontosabb referenszmunkát. A már forgalomban levő pontgyűjtő kártyákhoz hasonlóan saját magukról is készítettek kártyákat, majd az egyetemen terjesztették azokat. Egy személyi könyvtároshoz több hallgatót is regisztráltak. Bemutatkozó levelet küldtek a regisztrált hallgatóknak és kötetlen eszmecserére invitálták őket. A levél alapvető könyvtári információt, valamint a kijelölt könyvtáros jellemzőit tartalmazta. A személyes könyvtárosok azután folyamatosan tartották a kapcsolatot a hallgatókkal.
A szemeszter végén kérdőívvel felmérték az eredményt. Eszerint a válaszadó hallgatók 78%-a felismerte a személyi könyvtáros értékét, és jelezte: a jövőben is bátran fog kérdéseivel hozzá fordulni.
A programban résztvevő könyvtárosok legalább annyira élvezték a bemutatkozó kártyák elkészítését és a programban való részvételt, mint amennyire az egyetemen tanító és dolgozó kollégák a kártyák megszerzését, és az azzal kapcsolatos tevékenységek meghirdetését. (ref: NM)

Nem találkoznak az álláspiac kifejezett igényeivel a hamarosan elbocsátással szembenéző, elsősorban adminisztratív munkában járatos közszolgák kompetenciái. Bár egyes személyes tulajdonságaik vonzóak lehetnek, sokaknak komoly erőfeszítésre lehet szüksége, hogy elkerülje a bajt.
Az eddigi tapasztalatok szerint nem volt jellemző a munkaerőpiacon, hogy a közszférában dolgozók önként váltottak volna a versenyszektorba. A váltást szinte minden esetben valami kényszer hatására tették meg - összegzett a Napi.hu-nak Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger vezetői tanácsadó cég ügyvezetője. A közszolgák átlépésre tett első kísérlete sok esetben kudarcba fullad. A második kísérlet viszont már rendszerint sikerül, mivel idő kell az adaptációhoz.
A nehézségek fő oka, hogy a versenyszférában sokkal több a kiszámíthatatlan tényező: az ügyféligények, megrendelések váltakozása állandó bizonytalanságot okozhat, a dolgozókra bármikor váratlan többlettevékenység zúdulhat. Ezzel szemben a közszférában a feladatok jól körülhatároltak, leszabályozottak, s e keretrendszer kiszámíthatóbb, nyugodtabb munkamenetet tesz lehetővé. A magánszférában jóval több kreativitásra, egyéni kezdeményezőkészségre van szükség, míg a közszférában jellemzően a szabálykövetést honorálják - magyarázta a szakértő.
Feszültségforrás lehet, hogy az állami alkalmazottak sok esetben autoriter döntési mechanizmusokhoz szoktak, s gyakran ismeretlen hátterű utasításokat kell végrehajtaniuk. Az előre gyártott hivatalos panelek gondolkodás nélküli alkalmazása rugalmatlanságra kondicionálhat.
A jelentős különbségek ellenére azonban Lipcsei optimista, szerinte a közszolgák tudása átültethető, ha új munkáltatójuk kellően türelmes
Kik kényszerülhetnek vándorlásra? - A Miniszterelnökség úgy tervezi, hogy az egymillió főnyi állami alkalmazottból100-200 ezer főt még ebben a választási ciklusban "átirányít" a piaci szférába. Hogy a bürokráciacsökkentő csomag pontosan milyen munkaköröket fog érinteni, egyelőre ismeretlen.
Az Index.hu által megszerzett előterjesztés szerint már 2016 júliusára mintegy 6 ezer fővel csökkenhet az állami bürokrácia, a vágások pedig ezután is folytatódnak. A tervezet mellékletéből az is kiderül, hogy a karcsúsítás a minisztériumok alatt működő központi hivatalokat és a költségvetési szerveket érinti.

Az Akadémiai Kiadó 2015-ben az EISZ Nemzeti Program részeként is elérhető Akadémiai Folyóirat- és Szótárcsomag mellett, 2016-ban egy új digitális szolgáltatás bevezetését tervezi. Az Akadémiai Kiadó az idén az új e-könyv szolgáltatással akarja bővíteni elektronikus tartalmai körét. Nem egyszerű e-könyvcsomaggal rukkol elő, hanem egy olyan szolgáltatással, amely kereshető, igény szerint másolható, kutatáshoz, tanuláshoz, információszerzéshez használható, egyidejűleg több művet érintő keresési lehetőséggel is bír.
A tervezett szolgáltatás, a MERSZ (Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatása). Ennek tartalma és a szolgáltatás minőségi elvárásai az EISZ igényei alapján állnának össze. A Kiadó nagyszabású kampányának nyitányaként elsőként az EISZ előfizetői körnek kívánja megmutatni az idén debütáló fejlesztést.
Az adatbázisban szereplő egyes művek szerzői jogi jogosultjainak személyéről a művek impresszumában található majd tájékoztatás. Az adatbázisban található dokumentumok magáncélra szabadon másolhatók, nyomtathatók, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző, illetve a kiadó engedélyét kell majd kérni.

Az észak-amerikai egyetemek és főiskolák jegyzékéről véletlenszerűen választottak ki 362 intézményt (14%), hogy megvizsgálják könyvtárait. A mintában szereplő intézmények 5,8%-ával kapcsolatban nem találtak adatot: vagy nincs weboldaluk, vagy csak beiratkozott olvasóként való bejelentkezés után elérhető. Az eredmények alapján a felsőoktatási könyvtárak 47,5%-a (172) nyújt csevegő-szolgáltatást. A könyvtárak 6%-a használ üzenetküldő alkalmazást (IM): Yahoo (16), AOL Instant Messenger (15), Google Talk/Hangouts (13), MSN (10), IM (3), ICQ (2). Az online tájékoztatás igénybevételének lehetőségéről a könyvtárak 68%-a közöl információt, a többiek egy aloldalon tették meg ezt. A főoldalon használt leggyakoribb elnevezések a "Kérdezze a könyvtárost", "Csevegés", "Kérdezzen minket", "Kutatási segítség", "Kapcsolat" és "Segítségre van szüksége?"
Varianciaelemzés (ANOVA) alkalmazásával a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a jó szolgáltatás alappilléreinek tekintett szempontoknak (hosszabb szolgáltatási idő, többféle technológia, csevegő-szolgáltatás) főleg a nagyobb és drágább, illetve azok a nyilvános (állami) intézmények tudnak megfelelni, melyek magasabb szintű képzettséget kínálnak, vagyis ők nyújtják a legjobb tájékoztatási szolgáltatásokat az interneten. (Online tájékoztatás: hol tartanak a felsőoktatási könyvtárak?; ref.: Jávorka B.)

Veszprém megye történéseiről mostantól csak napi 50 forintos díj ellenében olvashatunk a PLT híroldalán. A magyar webes piacon ez a kezdeményezés hatalmas újdonságnak számít. A fizetőssé tétel miatt a veol.hu látogatottsági adataiban nem látszik drámai zuhanás.
Február eleje óta csak díj ellenében tekinthetők meg a veol.hu online tartalmai. A Pannon Lapok Társaságának (PLT) Veszprém megyei hírportálján bármelyik cikkre kattintunk, egy fizetésre ösztönző oldalba botlunk. A "VEOL Prémium" nevet viselő szolgáltatásért 30 napra 1490 forintot kérnek. Ezért nemcsak a hírsite cikkeit, hanem a megyei napilap digitális változatát és egy digitális szakácskönyvet is kapnak az előfizetők, de még egyéb - ajándékokat tartalmazó - csomagokat is kínál a PLT.
Jelenleg valószínűleg csak tesztelik a fizetős megoldást, ugyanis a PLT többi megyei napilapjához tartozó Fejér, Vas és Zala megyei hírsite-ok cikkei még díjfizetés nélkül elérhetők.

Maróth Miklós: ... A másik terv, amiről most beszélünk, ami jelenleg erősebb politikai szándék, hogy visszaköltöztetik a belvárosba. Ezt viszont abból a szempontból kell átgondolni, hogy nemcsak a belváros túlzsúfolt, de a Nemzeti Múzeumnak is vannak raktározási nehézségei, több helyre lenne szüksége. Én mind a két elképzelés mellett és ellen is tudnék érvelni. Azt is tudni kell, hogy a Rákóczi út környékén minden épület bokáig áll a vízben. Nedves raktárban a könyvek megpenészednek.
... Az Akadémiai Könyvtár könyveit viszont a Belgrád rakparton látszólag száraz raktárba tették be, de fél év múlva elkezdtek penészedni. El is kellett onnan vinni.
... Kérdés, hogy az informatika korszakában nem az egyetemi könyvtárakat kellene-e inkább fejleszteni, hogy ott folyhasson a tanszéki munka, és az OSZK-nak valami más szerepet kellene kapnia. Nem biztos, hogy a nemzeti könyvtárnak az lenne a dolga, hogy orvosolja az egyetemi könyvtárak hiányosságait.
Tüske László: egyelőre csak arról született döntés, hogy ötletpályázatot írnak ki az új hellyel kapcsolatban. ... Az OSZK egy éve igyekszik a világ tudomására hozni, hogy nem érdekli a költözködés, mert ennél sokkal fontosabb problémája a pillanatnyi működése.

Idén is együtt ünnepli olvasóival a Valentin-napot a Somogyi-könyvtár Dóm téri központja és valamennyi fiókkönyvtára. A párok most is kedvezménnyel iratkozhatnak be a bibliotékába. Minthogy az idei Valentin-nap vasárnapra esik, ezért a fiókhálózat könyvtáraiban február 12-én, pénteken, a Dóm téren pedig 13-án, szombaton várják a Valentin-nap alkalmából párosan beiratkozó felnőtt olvasókat - valamennyien féláron válthatnak olvasójegyet. A központi épület Gyermekkönyvtárában szombaton 10-16 óráig Bálint-napi üdvözlőkártyákat készíthetnek a gyerekek és kísérőik.

Több tízezer ember vett részt abban a kutatásban, amely évekig próbálta kideríteni nem csak azt, hogy milyen dolgok tudják boldoggá tenni az embereket, hanem azt is, hogy milyen mértékben. A 33 pontból álló listán tehát népszerűségi sorrendben láthatók az örömforrások, az első helyeken azokkal, amelyek a legtöbb embernél boldog pillanatokat okoznak.
1. Intimitás, szeretkezés
2. Tánc, koncert, színház
3. Művelődés, könyvtárlátogatás, múzeumlátogatás
4. Sportolás
5. Kertészkedés
6. Éneklés, szereplés
7. Beszélgetés, barátkozás
8. A természet figyelése
9. Kirándulás, sétálás
10. Horgászat, vadászat
...
17. Zenehallgatás
...
25. Kávézás, teázás
26. Olvasás

A budaörsi Gróf Bercsényi Zsuzsanna Könyvtárnak 2016 januárja óta új igazgatója van: Csabay Károly. A könyvtárigazgató a Budaörsi Infónak adott első interjúját a cikkben olvashatják. Csabay Károlyt a képviselő-testület 2015. november 4-én választotta meg, és 2016. január 1-jén tölthette be pozícióját Budaörsön.
"Nem vagyok a változások híve, alapvetően konzervatív és hagyománytisztelő ember vagyok. Viszont technikai jellegű változásokra lehet számítani majd a könyvtár hétköznapjaiban."
Melyek azok a területek, ahol konkrét változás várható?
- "A könyvtár internetes elérhetősége, internetes jelenléte erősödik. Ebbe az irányba elindulunk és apró lépésekkel haladunk majd. Ezeket az újításokat az internetes látogatóközönség hamarosan észlelni is fogja.
- A klasszikus könyvtárlátogató közönség, aki bejön a könyvtárba, viszont ugyanazt a magas minőségű kiszolgálást fogja kapni, amit eddig, nem fog változást észlelni.
- Az internetes jelenlétünk fejlődni fog, ezt minden vonatkozásban gondolom, tehát nem csak a honlapra gondolok, hanem minden típusú internetes kommunikációra.
- Az egyik tervem, hogy nyáron egy egyhónapos bezárást eszközöljünk, amikor állományapasztás, illetve állományrendezés lenne.
- Egy kis türelmet kérünk majd a budaörsi közönségtől, de én azt gondolom, hogy meg fogja érni a várakozás, hisz az állomány egy kicsit áttekinthetőbbé válik.
- Igyekszem ezenkívül még rendbe szedni a nyitvatartási időt is. A páros és páratlan hetek átláthatatlansága sokaknak gondot okoz. Ezt ígérem, hogy meg fogjuk oldani."
- A vonatkozó videóinterjút ld. a link linken.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ (KIK) Szakinformatikai Osztálya informatikus könyvtárost keres. Ez itt ugyan nem a munkaközvetítő rovat, de ez a hirdetés a legszemléletesebben mutatja, hogy az Akadémián digitális szelek fújnak. És ez még csak nem is most kezdődött.
A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 2013. 4. számában Téglási Ágnes az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese részletes cikkben fejtette ki, hogy miért történnek változások, és azok mifélék lehetnek. Azt írta többek között: "Az e-források térnyerése mellett a változás másik nagy előidézője a webkorszak, de különösen a web2 megjelenése. Ez a könyvtárak számára nemcsak azt jelenti, hogy megjelenünk a hálón, különböző közösségi oldalakon hírt adunk magunkról, hanem azt is, hogy teljesen "kifordítjuk" a könyvtárat és a weben keresztül teszünk mindent elérhetővé, az állományt éppen úgy mint a szolgáltatásainkat? könyvtári eszközeinket, forrásainkat és szakértelmünket oda kell eljuttatnunk, ahol a felhasználóink vannak, s ők egyre inkább a virtuális térben vannak. Ha a felhasználó nem jut el a könyvtárba a Google-n keresztül, akkor nem megy oda."

A Manchesteri Központi Könyvtár kör alakú épületében valami fűtési hiba miatt fázósan ücsörögtem, körülöttem ugyancsak dideregtek a kommunikációs szakemberek, akiket annak a kongresszusnak az előkészítésére hívtak össze, amely erre az esztendőre Manchestert Európa Tudományos Fővárosává avatja. A szünetben viszont a vendéglátók egy épületen belüli túrára invitáltak a Financial Times, a Nature és más lapok tudományos szerkesztőivel együtt. Végighurcoltak a híres zenegyűjteményen, majd az olvasótermen is, és épp kezdtem volna átkozni, hogy nem öltöztem melegebben, amikor a pinceraktárban kísérőnk előhozta az itt őrzött 70 ezer kötet legrégebbikét, a római jog összefoglalását tartalmazó Codex Justinianus XIII. századi másolatát. Na, ez már kezdte átmelegíteni a szívemet! Az eredeti írás csak a bőrből készült gyönyörű lapok közepét töltötte ki, attól kifelé a széleket az évszázadok során hozzátoldott jegyzetek töltötték be.
A kódex csak a mi kedvünkért került elő, ám egy emeleti teremben szürke párnákon a tudománytörténet igazi kincsei hevertek, közszemlére téve. Nem akartam hinni a szememnek, olyannyira, hogy hazaérkezésem után még vissza is írtam ottani útikalauzunknak, valóban nem másolatokat lapozgathattunk-e. De nem, Newton, Kepler, Dalton, Vesalius műveinek eredeti kiadásai és Galilei legfontosabb könyvének első angol fordítása kínálta magát a teremben, egymás mellett.

Már nem csak olvasnivalóért érdemes felkeresni a könyvtárakat, de számos helyen mozizni is lehet egy új programnak köszönhetően. 150 kistelepülésen tavaly októbertől indult el a KönyvtárMozi program, most azonban újabb 150 kistelepülésen akarják elindítani ezt a szolgáltatást. Többek közt ez is kiderült azon a szakmai napon link , amit a Katona József Könyvtárban tartottak. A rendezvény keretében ellátogattak a rajzfilmstúdióba is.
- A rendezvényen Ramháb Mária a jelenlévők számára a minisztérium üzenetét tolmácsolva szorgalmazta a könyvtárak a programban való részvételét. Eddig leginkább Bács-Kiskun és Heves megyében vannak KönyvtárMozi-tagok. A jelenlévők olyan információkat is kaptak, melyek már a projekt indításánál is hasznosnak tartottak volna. (MG)

Arató Antal ma is ízlést formál, olvasásra invitál. Budapestről került Székesfehérvárra, az akkor még megyei könyvtár élére Arató Antal, aki nemrégiben, a Magyar Kultúra Napján vehette át a Pro Cultura Albae Regiae díjat.
- ... gimnázium közben látogattam a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, ahol egy idő után raktárosként munkát kaptam. Ez a pesterzsébeti fiókban volt. Aztán kölcsönző könyvtáros lettem, rengeteget olvastam, tanultam, s elvégeztem a három éves középfokú tanfolyamot. Ez kellett ahhoz, hogy egyetemre javasoljanak, majd azt is elvégeztem levelező tagozaton, miközben cikkeket, tanulmányokat írtam a szaksajtóba. Végül összesen 10 évig dolgoztam a Szabó Ervin Könyvtárban. Ezután megnősültem, és Jászberényben kaptam szolgálati lakást, mert kineveztek az ottani könyvtár igazgatójának. Itt szintén tíz évig voltam, ez idő alatt háromszor nyertük el a Kiváló Könyvtár címet, megjelentettem három évkönyvet, és folytattam a publikációs tevékenységet. Jászberényből kerültem az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjába, ahol a vidéki intézményekkel is foglalkoztunk. Mivel volt tapasztalatom, szakfelügyelő lettem, jártam a vidéki könyvtárakat. Aztán visszamentem a Szabó Ervin Könyvtárba, végül 1994-ben megpályáztam a fehérvári, akkor még Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatói állását, amit el is nyertem. Éltek itt barátaim, ismerőseim, ők biztattak, s úgy gondoltam, ezt még nem próbáltam" ...
- A piknik, a kiállítások jól szolgálták a könyvtár propagandáját. Később, már igazgatóságom után, módszertani könyvtárosként jártam a községi könyvtárakat, és programokat is szerveztem. Mindig fontosnak tartottam az olvasóvá nevelés, az ízlésformálás elősegítését.

A Vatikáni Könyvtár 4.400 ősi kéziratot digitalizál link és tesz elérhetővé térítésmentesen az interneten.

Sok kisgyerek vagy fiatal szinte bármilyen könyvet szívesen fal, némelyik kötelező olvasmány azonban még rajtuk is kifog. Nem is beszélve azokról, akiknek az okostelefonok és Ipadek világában olyan időtöltés, mint az olvasás, egyszerűen szóba sem jöhet. De ami kötelező, az kötelező. Hogyan segíthetünk szülőként gyermekünknek, hogy megbirkózzon a gyakran emberpróbáló olvasmányokkal?
Csináljunk kedvet! Előzetesen emeljünk ki az olvasmányokból olyan mozzanatokat, amelyekről tudjuk, hogy felkeltik a gyerekünk figyelmét, és nem hagyják nyugodni! (Kafka egyből felkerült az olvasmánylistámra, amikor apukám egyszer megemlítette, hogy az Átváltozás arról szól, hogy egy Gregor nevű férfi egy reggel bogárrá változik. Talán a Bűn és bűnhődés sem lett volna kedvenc könyvem, ha egy családi beszélgetés közben nem derül ki, hogy ebben a főhős baltával megöl egy öregasszonyt. A gyerekek gyakran az extrém, vagy morbid dolgokra érzékenyek. :) ...

Győrffy Kinga előadása a meggyőzés célú történetmesélésről (storytelling). Ennek vázlata:
1. Nyilvános beszéd: harc a hallgatóság figyelméért.
A '70-es években 30, a 90-es évek közepére már csak 18 perc volt az aktív figyelem időtartama. S a hallgatóság figyelme az 5. percben kezd lankadni.
2. A hallgatóság figyelme aktiválható, váratlan váltásokkal (retorikai elemekkel, vizuális jelekkel).
3. A történetmesélés lebonthatja a befogadást váltó falakat. A jó történetmesélés folyamatosan figyeli a hallgatóság figyelmét ki. Történetek forrásai lehetnek: saját siker, saját kudarc, mások történetei, film vagy színdarab, könyv. Céljai lehetnek: bemutatkozás, tanítás, értéktörténet, "tudom, hogy önök mit gondolnak", fikció a jövőről.
4. Csend, mint figyelemösszpontosító eszköz. Az 5 másodperces csend: taktikai szünet. Sokan nagyon nehéznek tartják alkalmazását, ugyanakkor aki jól alkalmazza, nagy nyereségre tehet szert.
Az előadó javaslata: hallgassuk meg Steve Jobs korai illetve késői beszédét és lássuk meg a fejlődést benne! (ref.: MG)

Ahhoz, hogy elősegítsük gyermekünk érzelmi intelligenciájának (EQ) fejlődését, elsősorban a saját érzelmeink kifejezését kell megtanulnunk. ... A gyermek azt is megtanulja ebben a folyamatban, hogy egyszerre akár két érzelmi állapotot is megélhet, és ez természetes dolog. Az érzelmi kompetenciát csak személyes történeteken, pillanatnyi eseményeken, filmek, könyvek megbeszélésével lehet fejleszteni.

Tudja, milyen illata van a cserzett bőrnek vagy az édes emlékeknek? El tudja képzelni, hogy egy ilyen különleges illat ráveszi, hogy mélyebben a zsebébe nyúljon? Az idehaza újdonságnak számító illatmarketing úttörői azt állítják, hogy az illatok igenis az értékesítés szolgálatába állíthatóak, és mérhetően növelik a vásárlási hajlandóságot, sőt akár az értékesítés volumenét is. Van, ahol nem illatoznak, inkább kiszellőztetik a szobát, és van, aki a természetesség híve, "a WC-ben legyen szarszag".
Tény, hogy a szaglóideg közvetlenül fut be az agy érzelemgeneráló részébe, méghozzá tudati szűrés nélkül, így a legkézenfekvőbb módja a befolyásolásnak. Ezért nem tartja haszontalannak az üzletek illatosítását, de mindenkit óv az erős illatoktól, amelyek akár ellenkező hatást is kiválthatnak.

Az évszámok és történelmi személyek megjegyzése mindig is nehéz feladat volt a diákoknak, hiszen rengeteg van belőlük. Megjegyzésük sokkal könnyebb lesz ezzel a fantasztikus oldallal.
A History Timeline link nem kizárólag a történelem tanulásakor jön jól, hiszen a művészeti tárgyak és a természettudományok kapcsán is rengeteg információval szolgál. Egy oldalra teszi ugyanis az összes történelmi személyiséget, politikust, zenészt, feltalálót, sportolót, vallási vezetőt és egyéb, az elmúlt évezredekben fontos embereket is.

A fogyasztók és vállalkozások közötti, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő viták rendezésében segít a 2016. február 15-től induló uniós békéltető honlap - olvasható a Budapesti Békéltető Testület közleményében.
A honlap link segítségével anélkül egyezhetnek meg a felek, hogy a vásárló kitenné lábát otthonából, a cég pedig irodájából. Megoldást kínál egyúttal mindazon ügy megoldására, amelyet egy online megrendelés előzött meg. A honlap magyar fogyasztó ügyében ingyenes, a többi tagállamból pedig olcsó vitarendezési lehetőséget biztosít. Kezelésében Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület segíti a feleket, illetve nyújt számukra támogatást online vitarendezési kapcsolattartó pontként.
Legyen szó akár online adásvételről vagy hasonló módon igénybe vett, bármilyen egyéb szolgáltatásról, a honlap segít megtalálni azt a békéltető testületet, amely megoldást kínál a céggel fennálló vita rendezésére. Az egész eljárás elektronikusan zajlik.