A téma kapcsán interneten elérhető nyilvános dokumentumok magyarázhatják, mi a hasonlóság az IKSZ-ből távozott két közkönyvtár között.
- Az 2015. szeptember 28-29-es debreceni megyei könyvtárban tartott IKSZ-es KSZR-műhelynapon a házigazda az első négy előadást a városi könyvtárak kérdésének szentelte. A debreceniek "A nagyvárosok könyvtári ellátásának mintái" címmel kezdtek, melyet a győri "A kisvárosi polgár és a közkönyvtár" c. előadás követett. Mindkettőt az igazgatók prezentálták. A városi könyvtár további két előadás témája is volt. Ld.: link
- Az 1997. évi CXL. törvény módosításába ezt követően került egy "váratlan" további változtatás, amely nagyon óvatosan, de feladatot ad a megyei könyvtáraknak a városi könyvtárak fejlesztésével kapcsolatban, és ugyancsak feladatot bíz e tekintetben a miniszterre is. Ez közel húsz év után az első lépés, amiben megfogalmazódik egy olyan fejlesztési elképzelés, amiben nem csak a kistelepülések kapnak figyelmet, hanem a jelenleg elhanyagolt városok is. A hírek szerint ezt a változást egy új lobbi, a győri-debreceni együttműködés érte el. Ld.: link Az ezt később módosító, a városi könyvtárakat némileg előtérbe hozó szabályok - érdekes módon - ezt követően, de szakmai hírek szerint nem az IKSZ kezdeményezésére kerültek csak be.
- A fent említett kivételtől eltekintve az IKSZ műhelynapjain csak a - megyei könyvtárakkal potenciálisan soha nem konkuráló - kistelepüléseknek nyújtott szolgáltatások szerepeltek. Esélyes, hogy a megyei könyvtári tagozatban a törésvonalak a Kecskemét-Eger által uralt kistelepülés-centrikusság, valamint a Debrecen-Győr által preferált városi könyvtári modernizáció között húzódik, és ez az ellentét a Ramháb Mária irányítása alatti szervezet keretei között feloldhatatlannak tűnt. (Folyt. köv.)
- Máshogyan látja? További információja van? Írja meg: kithirlevel@gmconsulting.hu

A Pulse éjszakai [meleg] klubban történt lövöldözés után, mely 49 ember halálát okozta és több mint 53-an sebesültek meg, a társadalmi összefogás Orlandoban is hatalmas méreteket öltött.
Nemcsak a floridai közösség reagált érzékenyen a történtekre, a könyvtárak is támogatásukról és együttérzésükről biztosították a tragédiában érintetteket.
Több módon is segítenek a történtek feldolgozásában: kialakítottak egy olyan területet a könyvtárban, ahol bárki leülhet és megoszthatja fájdalmát szakképzett gondozókkal.
Véradást szerveznek, étel-és pénzadományokat gyűjtenek az áldozatok családjainak, a könyvtári gyűjteményekbe ezentúl beletartoznak a megemlékezésekről készített felvételek is.
Az orlandói egyetemet is érzékenyen érintette a tragédia.
Mind a diákok, mind az ott dolgozók aktívan részt vesznek az LGBTQ közösség támogatásában. (ref.: NM)

Ha a (köz)könyvtár feladata a sokféleség bemutatása, vagy az értéksemleges fizikai és tartalmi környezet biztosítása, akkor a Sokfélék vagyunk c. gyerekeknek szánt érzékenyítő kötet a könyvtárak legalapvetőbb céljait fejezi ki. A német szerzőpáros kötete olyan kérdéskörökön vezeti át az ifjú olvasókat, melyek ugyan racionális gondolkodással természetesek, mégis gyakori félreértéseket, előítéleteket kereszteznek. A könyv utolsó oldalain az ifjú olvasót saját tapasztalatait is kéri rögzíteni.
Fotókat ld.: link

Mekkora a könyvtári vezetők külföldi utazásainak szakmai haszna? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - A tapasztalatok szétáramlanak és jó szolgáltatások lesznek belőlük
1 - Ráülnek a tapasztalatokra és esetleg saját célra használják
17 - Főleg turizmus, egyéni presztízs a cél, alig tudásmegosztás
12 - A tapasztalatok hosszú évek lassú változásait készítik elő.
Ugyanezeket a válaszlehetőségeket adtuk meg 2013-ban is link így megfigyelhetjük a vélemények elmozdulását is - szem előtt tartva a válaszadók alacsony számából adódó korlátozásokat:
2013 - 2016
18% - 11% A tapasztalatok szétáramlanak és jó szolgáltatások lesznek belőlük
16% - 4% Ráülnek a tapasztalatokra és esetleg saját célra használják
45% - 50% Főleg turizmus, egyéni presztízs a cél, alig tudásmegosztás
20% - 34% A tapasztalatok hosszú évek lassú változásait készítik elő.
- Úgy tűnik, a vezetők ilyetén tudásnövekedése irányában nőtt a bizalom, bár a kép vegyes: kevesebben gondolják, hogy a vezetők maguknak tartják meg tapasztalataikat és hogy azokból lassan szakmai változás érlelődik.
Ugyanakkor kevesebben gondolják, hogy a tapasztalatokból előbb-utóbb jó szolgáltatás lesz, és a válaszadók fele szerint a vezetők önös érdekei a döntőek a szakmai utazásoknál. (MG)

Múlt heti lapszámunk híre - A referenszkérdések 17%-ról 11%-ra csökkent - és mi mégis pultot tartunk? link - élénk diskurzust váltott ki a Könyvtárosok Facebook-csoportban link
Kérdés volt többek között, hogy USA-beli felsőoktatási felmérések mennyire mérvadóak Magyarországon. Nos, vonatkozó idősorok hiányában pontos válaszadás nem adható (de ha valaki tud ilyet, örömmel közöljük!), ugyanakkor több gyakorló szakember szerint a trend idehaza is hasonló. És mint a nyugati minták begyűrűzésével kapcsolatban eddig is tapasztaltuk, várható (ha nem is garantált), hogy idehaza is érdemes a trendre felkészülni.
A témával kapcsolatos másik két korábbi ismertetett anyag:
- Referenszkérdések osztályozása -- csak 8-12% a tényleges? link
- A referenszkérdések 89%-ának megválaszolásához nem kellett szakember link
Következő lapszámunkban szívesen közölünk e témával kapcsolatos észrevételeket is.
- Csökken a referenszpult forgalma. Helyette: beépített könyvtáros és virtuális tájékoztatás jön link (MG)

Sokan tapasztalják, hogy a weben meglátogatott szolgáltatók, megnézett termékekkel kapcsolatban rövidesen célzott ajánlatokat kapunk - pl. a Google AdSense szolgáltatása segítségével. A marketing mögött jól kalibrált, a magyar piacon is beszerezhető viselkedésalapú marketing szoftverek vannak, akár havi 40-50 dollárért, amelyek a webes érdeklődés adatait vetik össze automatikusan a nyilvánosan elérhető profiladatokhoz, majd testre szabott ajánlatot tesznek a lehetséges használónak - szegmentáltan és automatizáltan. E módszerrel olyan beállításokat lehet tenni, mint pl. aki belépett az x oldalra és nem indította el az ott található videót 5 napon belül, az kapjon ilyen és ilyen üzenetet. Vagy: aki kölcsönzött az ilyen témájú könyvekből... A tapasztalat szerint az eljárás 3-5%-kal növeli a szolgáltatás igénybe vevőinek számát. Lényeges, hogy a beállított és finomhangolt rendszer a munkaidő-ráfordítás mérséklésével hatékonyan növeli a használószámot. (MG)

A tanulás utáni testmozgás segíti az információ visszaidézését - olvasható a Current Biology szaklap friss tanulmányában link . A felmérés szerint a nevezett pozitív eredmény közvetlenül a tanulás után nem, de a négy órával később végzet aerobik testgyakorlatok következtében már jelentkezett. A testedzés ugyanis olyan anyagokat szabadít fel az agyban, amely segít az emlékek megszilárdításában. (ref.: MG)
- Korábbi vonatkozó hírek alapján az feltételezhető, hogy az olvasás közbeni szünetekben való testmozgás - a lelassuló vérkeringés fokozása - a tanulás folytatásában segíthet. Erre az összefüggésre több könyvtár épített már, pl. csúszdával link vagy olvasótermi kondigéppel link . A memória terén pedig a fenti összefüggés. (MG)

Szakmai megbeszélést tartottak tegnap a tatabányai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában, ahol a város iskoláinak könyvtárosai gyűltek össze, ugyanis Bencsik János országgyűlési képviselő arról tájékoztatta őket, hogy már nyolc olyan céggel sikerült szerződést kötni, amelyek örökbe fogadnak egy iskolai könyvtárat.
A cégek vállalták, hogy egymillió forinttal támogatják a könyvtárak megújulását, illetve további négy esztendőben évi 300 ezer forinttal segítik a bibliotékák állományának fejlesztését. A programban 12 intézmény könyvtára kaphat lehetőséget. A képviselő még négy céggel egyeztet.
Bencsik János elmondta, ezzel az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy a diákok szövegértési készsége a gyakoribb könyvtárhasználattal és olvasással javuljon, ugyanis a cégek általában azt tapasztalják, hogy bár a fiatalok kompetenciája és tudása megfelelő, az írott munkautasítások, folyamatleírások alapján nehezen tudják végrehajtani a feladatokat.

Flashmobokat hirdet Budapesten és az ország több városában a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a Múzeumok Éjszakájára.
A Múzeumok Éjszakája az alacsony bérek éjszakája - állítja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). Ezért érdemi tárgyalásokat követelnek a múzeumok, könyvtárak, levéltárak, művelődési intézmények munkavállalóival a szakmai és egzisztenciális kérdésekről.
Valódi keresetnövekedéssel járó béremelést akarnak a megalázott, sokszor éhbérért dolgozó tagjaiknak, ugyanakkor szeretnél elérni, hogy szűnjön meg közgyűjtemények és művelődési intézmények dolgozóinak kiszervezése, s a közfeladatokat közalkalmazottak lássák el. A rabszolgakörülmények között foglalkoztatott kulturális közfoglalkoztatottak számára pedig munkavállalói státust követelnek.

A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IAML link a szervezet különböző bizottságaiban évek óta végzett aktív és építő munkáját méltányolva a tagság szavazata alapján Mikusi Balázst, a Zeneműtár vezetőjét a 2016?2019-es időszakra alelnökévé választotta. A szervezet elnöke a lengyel Stanisław Hrabia lett, Mikusi Balázs alelnök társai: Jane Gottlieb az Egyesült Államokból, Joseph Hafner Kanadából és Rupert Ridgewell az Egyesült Királyságból.
Mikusi Balázs alelnöki tervei szerint az IAML döntéshozatalának átláthatóságát javítaná, valamint a szervezet konferenciáin a formális előadások rovására a könyvtárosok napi munkája során kialakított legjobb gyakorlatokról szóló előadásokat tenné hangsúlyosabbá.

Mint Estók János, a múzeum főigazgatója a rendezvényen felidézte, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A dokumentum rendelkezett arról, hogy a kiállítótér mutassa be a magyarországi élelmiszertermelést és -feldolgozást, valamint a természet és a kultúrtáj harmonikus egymás mellett élését.
"Mi ezt a feladatot 120 éve látjuk el, nemzedékek egymásra épülő tudása és ismeretanyaga rétegződik ebben a házban, amely hatalmas gyűjteményi anyaggal bír, és az országos múzeumok között a legnagyobb könyvtári állománnyal is rendelkezik" - tette hozzá.

A könyvtárosság nem volt mindig női foglalkozás. Az első könyvtárosok tekintélyes családokból származó, művelt fehér férfiak voltak. Közülük néhányan más pályán indultak, ebből adódott például az a sztereotípia, hogy "a könyvtáros olyan férfi, aki valamiben kudarcot vallott". A középosztálybeli fehér nők a 19. század végén jelentek meg a könyvtárosok között. Elvégezték a kevésbé vonzó feladatokat, és kevesebb bért kaptak a férfiaknál. 1930-ban már a könyvtárosok 90%-a a nők közül került ki. A 60-as-70-es években a könyvtárosképzésben és az állásoknál a követelmények a nőkre voltak szabva. A férfiakat és a nőket egyaránt a nőies szerepek sztereotípiái sújtották. Ezt több vizsgálat is igazolta (Carmichael 1992, Piper-Collaner 2002).
Az 1950-es évekre eljött a könyvtárügy aranykora. A könyvtárakra egyre inkább mint az oktatást kiegészítő intézményekre tekintettek. A szakirodalomban a 60-as-70-es években merült fel hangsúlyosan az a téma, hogy a nők sokszor részmunkaidőben dolgoznak, alacsony fizetést kapnak, és ritkábban végeznek vezetői teendőket.
A könyvtárügy története során megfigyelhető, hogy a mindenkori sztereotípiák az aktuális kulturális "klímába" ágyazva léteznek. Az új sztereotípiákat gyakran maguk a könyvtárosok találják ki, hogy felváltsák a régieket. A sztereotípiákat úgy lehet a leghatékonyabban leküzdeni, ha a könyvtárosok szorgalmasan dolgoznak a marginalizált csoportok érdekében a társadalmi igazságosság (többek között a méltányosság és az egyenlő elbánás) érvényesüléséért. (ref.: Hegyközi I.)

2014-ben mind a svéd, mind a norvég könyvtári törvényt módosították, olyan új kiegészítéseket illesztettek be, amelyek szerint a közkönyvtárak legyenek különböző viták és eszmecserék helyszínei, ezzel segítsék elő a demokrácia érvényesülését. A svéd törvény kulcsszavai az ismeretek terjesztése és a véleményszabadság, a norvég törvényéi pedig a független találkozási hely és a nyilvános párbeszéd. A norvég kulturális miniszter egyenesen egyfajta szerkesztői, moderátori szerepet szánt a rendezvényeken a könyvtárvezetőknek.
A települések vezetői elismerték a könyvtárosok új szerepkörét. A nemzeti könyvtár, amely az egész könyvtárügy fejlesztéséért felel, jelentős támogatást ad a helyi és regionális kezdeményezésekhez, amelyek az új funkció kipróbálására irányulnak. A viták, amelyeket szerveznek, helyi (várostervezés, útépítés, környezet) és országos (Norvégia jövője az olajkincs elapadása után, településfejlesztési tervek, klímaválság) kérdéseket tárgyalnak, gyakran egyesületekkel vagy más könyvtárakkal, esetenként a német mintára létesült irodalmi házakkal együttműködve.
A független jelző alkalmazása miatt a norvég törvény valószínűleg az egyetlen olyan könyvtári törvény, amely összhangban van az IFLA szellemi szabadságról szóló állásfoglalásával (ez kimondja, hogy a könyvtárosok a fenntartónak és a használóknak is felelősséggel tartoznak; és ha ez konfliktushoz vezet, akkor a használók igényeit kell elsődlegesnek tekinteni). A vitakönyvtáraknak alaposan fel kell készülniük a meghívottak személye, kényes témák, stb. miatt felmerülő konfliktusok kezelésére. (ref.: Hegyközi I.)

Múlt heti hírünket link folytatva:
- Miért érdemes a könyvtáraknak támogatni a Kódolás óráját? Felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtárakban erre is van lehetőség. Időnként fel kell vállalni, hogy a könyvtárak komolyságát felváltsa egy lazább, kötetlenebb forma. Programozás közben a könyvtáros és a "programozó" együttműködik. Azt tapasztaltam, hogy oldottabb kapcsolat alakul ki köztük, mint egy hagyományos olvasó-könyvtáros között. Már azért is, mert egy-egy játékprogram legalább félóra alatt vihető végig. Bár a kettős funkciójú könyvtár az iskolában található, azért nekem is meg kell küzdenem az olvasókért. Könyvtárosként megtanultam, hogy ha az olvasókat meg akarom szerezni, majd meg akarom tartani, mindig újabb és újabb ötleteket érdemes kitalálnom. Pedagógusként pedig azt, hogy érdemes merésznek lenni. Elvégre a gyerekek érdeklődők, nyitottak az újdonságokra.
Milyen könyvtáraknak ajánlom? Elsősorban a közművelődési könyvtáraknak. Ott található meg a megfelelő infrastruktúra. Bár azt meg kell hagyni, hogy plusz feladat és akár túlórával is járhat. Mire jó még a programozás tanulása?
A programozás egyfajta gondolkodásmódot feltételez. Számomra a világunk olyan, mint egy szoftver: bár van egy látható felülete, de mindig az a kérdés, hogyan és mitől működik úgy az a felület. Mi lehet a háttérprogram. Az egyéni feladatunk pedig az, hogy megkeressük ebben a programban a helyünket.

Németh Márton beszámolója a zárai LIDA 2016 konferenciáról (jún. 13-17.)
- Michael Seadle a berlini Humboldt Egyetem professzora adott bevezető áttekintést a témakörről. Nagyon nagy vita zajlik, hogy a digitális könyvtári képzésben milyen legyen az elmélet és a gyakorlat aránya. Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a digitális könyvtári tevékenységeken túl a diákok elsajátítsák azokat a kutatási, mérési módszereket is, melyek révén a felhasználói magatartásról, elégedettségről kapnak visszajelzést. Bármilyen típusú könyvtárról beszélünk a felelős gazdálkodás és a célközönséggel való kapcsolat kapcsán kritikus jelentőségű e terület is.

Kognitív disszonanciát akarunk teremteni az oktatókban. Az a jó, ha a diákok el tudják bizonytalanítani a tanáraikat, nehogy azt gondolják, hogy ők már mindent tudnak a tanításról. Az, hogy valamit már húsz éve csinálsz, és neked működik, még egyáltalán nem garantálja, hogy más tanároknak, más diákokkal vagy más témában is működni fog. - mondja Patrik Scheinin, a tanárképző kar dékánja.
Ez persze nem volt mindig pont így. A ma már több szempontból is mintaadóként számon tartott Finnország nagyon sokáig, nagyjából a huszadik század közepéig kifejezetten elmaradottnak számított. A korai szakaszban úgy biztosították a minőséget, hogy az iskolákat nagyon szigorú állami felügyelet alatt tartották: részletesen előírt tantervek szerint oktattak, folyamatos külső ellenőrzés folyt, és részletekbe menő szabályozás vonatkozott minden apróságra. Az irányváltás valamikor a 90-es években következett be, innentől kezdve az oktatáspolitika fókuszába az állami szervek és az iskolák közti bizalom, a helyi szintű felügyelet, a komolyan vett szakmaiság és az önállóság került. Innentől kezdve az iskolák maguk alakítják ki a saját tanterveiket, az állami ellenőrzést pedig szinte teljesen elhagyták.

Az internet nemzetközi, így archiválása is csak nemzetközi összefogással végezhető. Széles körű tevékenységet folytat az elsőként alakult amerikai Internet Archive (adományokból tartják fenn, fizetős szolgáltatása az Archive-It), melynek gyűjtési területe nemzetközi. Országos szinten a nemzeti könyvtárak és levéltárak, illetve szakterületi intézmények működnek.
- Az ausztrál nemzeti könyvtár és az állami könyvtár 1996 óta együtt dolgozik az online kiadványok gyűjtésén és archiválásán Pandora (Preserving and Accessing Nerworked Documentary Resources of Australia) néven.
- Európában a skandináv országok voltak az úttörők a Nordic Web Archive nevű projekttel (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország) 2000 és 2002 között. A legfontosabb nemzeti domének gyűjtésére koncentráltak, és tartalmilag csatlakoztak az európai uniós NEDLIB projekt eredményeihez, és az IIPC-nek is alapítói voltak.
- Nagy-Britanniában 2003-ban alakult meg a közös UK Web Archive (UKWAC), tagjai a British Library, Skócia és Wales nemzeti könyvtárai, a nemzeti levéltár (TNA) és a JISC, melyben mindegyikük saját témakört vagy területi szempontot képviselt. 2010-ben beolvadt a Digital Preservation Coalition egyik egységébe.
- A francia nemzeti könyvtár 2002-ben kezdte a webarchiválást, 2006 óta jogszabály hatalmazza fel a francia online anyag gyűjtésére.
A nemzetközi együttműködés mind tartalmilag, mind technikailag fontos, de szervezett formát csak az International Internet Preservation Consortium (IIPC) megalakulása (2003) után öltött. (50 tagja között vannak könyvtárak, archívumok, kutatóintézetek és cégek is.)

Finnországban utoljára egy helsinki könyvtárban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap alkalmazottai elleni, 2015. tavaszi terrorista merénylet áldozatainak emlékére rendezett emlékkiállítás váltott ki vitát. A kiállítás ellentétes érzelmeket keltett: a muszlim közösség összezavarodott, mások a támadástól félve elítélték, hogy a kiállítást a könyvtárban rendezték. A könyvtár alkalmazottai is kifejezték véleményüket, de bíztak vezetőikben, hogy megvédik a kiállítást. Volt ugyan néhány fenyegetés, de tettekre nem került sor. Valójában üdvözlés fogadta a muszlim közösség tervezett demonstrációját, mivel azt legális módon szervezték. A kiállítás eredményeként találkozó jött létre a könyvtár és a muszlim közösség vezetése között. A kifejezés szabadsága és a felelősség közötti kapcsolat finn értelmezése akkor igazolódott, amikor a muszlim vezetők elmondták, nekik hogyan kell hidat építeni híveik és a világi közösség nézetei között. A könyvtár vezetőinek sikerült meggyőzni a tárgyaló partnereket arról, hogy a muszlim családok gyerekei véletlenül sem láthatják a kiállítást.
A szólásszabadság került veszélybe 2013-ban a Jyväskyläi Városi Könyvtárban is, amikor egy kiadó olyan kiállításra kért helyet, amely a finn jobboldali szélsőségesekről szóló új műveket mutatja be. A helyi jobboldali szélsőségesek megtámadták a kiállítást, megkéselték az őrt. A támadókat később elítélték, de az incidens is bizonyította, hogy a finnek a könyvtárat általában szent helynek tekintik, nyugalmuk megsértése a közmédiában és az újságokban erőteljes érzelmeket vált ki. (A könyvtárak egy nyitott társadalomban; ref.: Viszocsekné P. É.

Mini jubileum köszöntött idén a Lévay József és a Szabó Lőrinc Könyvtárakra. Ez volt az 5. év, amikor csatlakoztak a Múzeumok Éjszakájához.
A Lévay József Muzeális Könyvtárban számos különleges, régi kiadvány található - ebben az évben az egyik legféltettebb kincsüket is bemutatták a látogatóknak: egy eredeti Vizsolyi Bibliát. Szombaton este a résztvevők természetesen sok más érdekességgel is találkozhattak a gyűjtemény megismerésekor.
A könyvtárak közelmúltban megújult kertjében ezen az estén is megtekinthető volt a Doleschall Emlékherbárium, de a Múzeumok Éjszakáján igazából a zene uralta a kertet: a színpadon a Verszenekar, a ClaXoTon Quartet, Zsekov Mónika és zenész barátai, az Ildi Rider és a Vaultage zenekar követte egymást.
A könyvtár azonban most sem tagadta meg magát. Mivel Szent Iván éjszakája a szerelmeseké, a Múzsák Kertje Alapítvánnyal összefogva szerelmes versek mondására hívtak mindenkit! A szerelmesvers-maraton rögtön a megnyitót követően útjára indult egy meglepetéssel - és azután, a zene szüneteiben mindenki lehetőséget kapott arra, hogy elmondjon egy verset a szerelemről a szerelmének - és mindenkinek.
A hagyományokhoz híven a könyvtár most is vendégül látott minden érdeklődőt egy szelet lilahagymás zsíros kenyérre, egy pohár hűsítő italra. Emellett lehetőséget biztosított arra, hogy ezen a különleges éjszakán mindenki jelképes összegért iratkozhasson be Miskolc könyvtáraiba.

Ultramodern operaházzal és nemzeti könyvtárral gazdagodott a görög főváros; a Renzo Piano olasz sztárépítész tervezte épületeket pénteken adták át Athén tengerparti elővárosában, egy más intézményeket is magába foglaló hatalmas "kulturális parkban".

Az egyetemek informatikus és villamosmérnöki szakjain a 10 százalékot sem éri el a női hallgatók aránya, és közülük is többen maradnak inkább a közszférában, meghagyva a versenyszféra magasabb fizetéseit a férfiaknak. Pedig az általunk megkérdezett programozó nőket munkahelyükön ritkán éri hátrány a nemük miatt, ezt is pont olyan hamis sztereotípiának tartják, mint a közhiedelmet az ápolatlan, pattanásos programozó fiúkról.

A magyar válogatott mostani Eb-szereplése pontosan mutatja, hogy éppen emiatt az évtizedes magyaros szakmai munka miatt nem jutott ki az elmúlt 30-40 évben egyetlen világversenyre sem a futball-válogatottunk. Dzsudzsák, Gera, Király, Storck és a többiek megmutatták, mi a magyar futball legnagyobb problémája: az elmúlt évtizedekben nem a focistáink voltak igazán tehetségtelenek (persze volt erre is sok példa...), hanem a magyar edzők!
Nem véletlen, hogy amíg egy-egy játékosunk eljutott a külföldi topbajnokságokba, addig a hazai edzőképzés egyetlen trénert sem tudott oda exportálni. Ahogy az sem véletlen, hogy Storck a fejét fogva kergette szét az utánpótlás-válogatottak éléről a hazai trénereket...

...Akkor jöttem rá, hogy miért csak a magántulajdonú gazdaság működik: mert az állami tulajdon esetén a vezetőnek nincs mása, mint az állása, amit természetes önzéssel véd - mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója.
A magántulajdonú gazdaság a természetes önzést a közös siker iránti érdekre, a legjobbak kiválasztására tudja váltani - mondta a sikeres üzletember - mivel a tulajdonosnak érdeke a legjobbakat megtalálni és fejleszteni.
"A vezető joga a végső döntés joga, de ezzel együtt jár a meghallgatás kötelezettsége. A munkatársakat meg kell hallgatni és azután hozni döntést. Ha egyetértés van, nyilván könnyű konszenzussal döntést hozni. Ha eltérnek a vélemények, akkor nem az a vezető feladata, hogy meggyőzze a többieket, hogy hülyék, hanem, hogy meggyőzze őket, hogy megértette és tudomásul vette a véleményüket" - mondta Bojár.
A főnököt nem csak szabad kritizálni, hanem kifejezetten érdem.

Szerencsére sok előadó már klímás a hazai főiskolákon, így nem kell tartani a mai időtől sem a vizsgázóknak, de úgy tűnik, ezen a kínai egyetemen nem ez a helyzet. Nemrég jelentek meg a Weibón ezek a képek, amiken az látható, ahogy több száz diák vár bejutásra az egyetemi könyvtárba, ami légkondícionált.
Persze ezzel nem akarunk tippet adni a magyarországi intézményeknek, hogyan csalogassák be a diákokat a könyvtárba.

Fényes nappal is találkozhatunk szellemekkel, ha betérünk az Amerikai Egyesült Államok leginkább kísértett könyvtárába. A világon bárhol érzékelhetjük az elhunyt lelkek jelenlétét, ám míg egy temetőtől, régi háztól, kastélytól, kórháztól, egykori börtöntől, pszichiátriától elvárjuk, hogy legalább egy paranormális jelenségben legyen részünk, addig valószínűleg egy könyvtárban nem számítanánk szellem jelenlétére, pedig lehet, hogy a könyvmolyok számára az jelentené a mennyországot, ha egy könyvtárban bolyonghatnánk, a poklot pedig az, ha nem tudnák kinyitni a könyveket.
Az Amerikai Egyesült Államokban több könyvtárról is az a hír járja, hogy kísértetjárta. Andrew Bayne MemorialAndrew Bayne Memorial könyvtár: Sharon Helfrich 2005. október 25-én mesélte el egy nyilatkozatában, hogy amióta 1998-ban átvette a könyvtár igazgatói posztjától, azóta több furcsa jelenségnek volt a tanúja.
Helfrich megemlítette, hogy szokatlan fényt látott, a mennyezeti ventilátor magától kapcsolat be és ki, de az is előfordult, hogy bizonyos számok maguktól jelentek meg a számítógépe monitorján, árnyék mozogtak a termekben, illetve rendszeresen megjelenik egy viktoriánus ruhát viselő női szellem. Diane Roose könyvtáros arról mesélt, hogy a polcok maguktól átrendeződnek.

Először nézhetnek meg élőben egy Broadway-előadást az internetezők: a László Miklós 1936-ban írt Illatszertár című vígjátéka alapján készült She Loves Me című musicalt június 30-án nézhetik meg a felhasználók.
A Laura Benanti, Zachary Levi és Jane Krakowski nevével fémjelzett musical az 1930-as években játszódik egy illatszerboltban, amelynek két alkalmazottja nem is sejti, hogy egymással folytat romantikus levelezést.
A nyolc Tony-díjra jelölt előadás - amely David Rockwellnek hála meg is kapta a legjobb látványért járó trófeát -, július 10-ig fut a Studio 54-ben a Roundabout Theatre Company társulat előadásában - írta a The Hollywood Reporter című filmes portál.

A szerzői jogok megszűnésével Rejtő Jenő összesen 37 alkotása vált ingyen és legálisan letölthetővé.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, az örökösök ellenkezését a szerzői jog megszűnése törte meg, így ingyenesen tölthetők és olvashatók - valamint kiadhatók és sokszorosíthatók - Rejtő Jenő könyvei. Az eredeti hírben még csak pár könyv elérhetőségét közöltük, a Heti Attila blog azonban kigyűjtötte 37 Rejtő-mű linkjét.
Itt a lista és a letöltős linkek link