A felmérésünk szerint az általános iskolás korúak még olvasnak, az idősebbek már nem, a felnőttek pedig nagyon nem. Nem igaz tehát, hogy a gyerekek nem olvasnak! A felnőttek hagyták el ezt a szokást, akik így nem tudnak mintát mutatni a gyerekeknek. A még olvasó gyerekeket kellene megtartani ebben a világban - fejtette ki Czupi Gyula, a Halis-könyvtár igazgatója.
Nemrégiben csináltunk egy kis vizsgálatot, s láttuk, hogy 10 gyerekből 2-3 jár hozzánk a közkönyvtárba - reméljük hogy az iskolai könyvtárakba többen.
A helyi média nemrégiben lehetőséget adott a színötös tanulók újságban való megjelenésére. E felsorolásból megnéztük a kanizsaiakat, hogy a színötösök közül hányan könyvtári tagok is egyben. Az eredmény szerint 10-ből heten a könyvtár olvasói. Eszerint szoros kapcsolat van az eredményes tanulás és az olvasás kedvelése között. Eddig csak gondoltuk, de ilyen kemény adatot még nem találtam rá. Aki jár könyvtárba, illetve olvas, az nagy valószínűséggel eredményes a tanulásban. (forrás: link )

Az első kanadai közkönyvtári költség-haszon számítás jelentését három éve a Torontói Egyetem Martin Prosperity Intézete készítette a Torontói Közkönyvtárról. "A Toronto Public Library gazdasági hatásait vizsgáló tanulmány eredményei világosan megmutatják, hogy a könyvtári befektetés erősen megtérül azáltal, hogy könyvtári szolgáltatások erősítik Torontó versenyképességét és gyarapodását valamint mindenki számára hozzájárulnak a jobb életminőséghez." Néhány szám: minden befektetett dollár haszna (a járulékos hatásokat is figyelembe véve) 5,63 dollár, minden egyes háztartás átlagosan 955 dollárnyi, vagy egyénekre lebontva 358 dollárnyi értéket, a város összességében mintegy 1 milliárdot kap. A népesség azon 72%-a, akik közvetlenül igénybe veszik a könyvtári szolgáltatásokat még ennél is többet, mintegy 500 dollárnyit profitálnak. Egyetlen óra könyvtári nyitva tartás közvetlen haszna 2515 dollár, miközben a költsége 653 dollár. A város stratégiai célkitűzésében számos olyan tétel van, amihez gyűjtemény, szolgáltatásain és eseményein keresztül természetes partner a könyvtár: az írás-olvasási képességek fejlesztése, oktatási és munkavállalási lehetőségek bővítése, az életminőség javítása. (Természetesen nem ismerheti Széchenyit, de tulajdonképpen ugyanaz a logika: a "kiművelt emberfők" mint értékes munkavállalók és vállalkozók teszik versenyképessé a várost).
A teljes, 66 oldalas tanulmányban a szerzők részletesen kimutatják az egyes könyvtári szolgáltatások (kölcsönzés, helyben használat, számítógép használat, programok, tanfolyamok, referensz kérdések stb.) közvetlen pénzügyi értékét, illetve mellékletben közölnek néhány hasonló (könyvtárhaszon-, írástudás-haszon-) felmérés bibliográfiáját (Victoria Állami Könyvtár, Santa Clara megyei könyvtár, Texas-i közkönyvtárak, Boulder stb.).
Összefoglalás: link , teljes jelentés: link
- A könyvtárak megtérülésének vizsgálatáról szóló szabvány: link (Dancs Szabolcs Ajánlásával)

"Sokkal jobb előretekinteni, még ha bizonytalan is, mint nem látni előre" - e mottóval kezdődik az IFLA Trend Report 2016 Update tanulmány. Az anyag a 2013. augusztusában, a szingapúri kongresszuson [ahol az MKE-t Hajdu Ágnes képviselte] kiadott IFLA Trend report által felvetett kérdések új összefoglalója, melyet 14 nyelvre fordítottak és 30 országban tárgyaltak 60 szakmai rendezvényen. [Ha Ön tud olyat, hogy Magyarországon is téma volt nyilvánosan(!), vagy létezik az anyag magyar fordítása, kérem, jelezze szerkesztőségünknek.] A vezetői összefoglalók kontinensenként vázolja a kulcsfontosságú témákat. Európában pl.:
- A szerzői jog körüli új kihívások, hozzáférés a tartalomhoz és az e-kölcsönzés. (Svédországban és Ausztriában felmerült, hogy könyvtárakkal versenyző vállalkozások jelentek meg e területen.)
- Az adatvédelem eróziója a szabályozás vagy a felhatalmazás eszköze? (Dániában vitát váltott ki a kérdés a könyvtárak és fenntartóik között, az észt könyvtárak a felhasználók adatbiztonsági tudatosságának növelésére összpontosítanak, a svédek a könyvtár adathasználati gyakorlatának kontrolljában erősítenek.)
- Hogyan hozható a könyvtárosok képzettsége a kívánt szintre? (Leginkább az IT-technológiában, szerzői jogban és az adatvédelemben való elmaradás került terítékre a jelentéssel foglalkozó országokban.)
- Erősítendő stratégiai együttműködés a könyvtárak között. (A dán könyvtárosok az információhoz való akadálytalan hozzáférésben gondolkodnak - nemzetközi szinten. Az észtek a könyvtárakat képviselő szervezetek rendszeres havi stratégiai megbeszéléseit is szorgalmazzák, a svédek és a finnek a fenntartókkal való stratégiai IT-szolgáltatási és infrastrukturális együttműködésben gondolkodnak.)
- Könyvtári szolgáltatás alapjai, digitális lehetőségek és a használók hangja. (A könyvtárak újra innovatív és többszempontú szolgáltatók akarnak lenni a használók és az információforrások között. A könyvtári stratégák foglalkozzanak olyan IT-függő együttműködésekkel is, mint önálló dokumentumkiadás (self-publishing), crowdsourcing, digitális tartalomkészítés, információs írástudás. És vannak szolgáltatások, amelyek felejtendők, vagy legalábbis alapjaiban újragondolandók. A svédek külön említették a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek támogatását. A dánok a könyvtárat, mint a demokrácia, dialógus és a felvilágosodás alapintézményét fogalmazzák meg. E funkciókhoz a könyvtárnak ingyenes, semleges és akadálymentes hozzáférést kell kínálnia, közben biztosítva a véleménynyilvánítás szabadságát is. (ref.: MG)

Megbeszélendő-e a szakmai közösség előtt a FSZEK 1 milliárd Ft-os pályázata? - tettük fel 2 hete a kérdést a link hírrel kapcsolatban. A több magánlevélben helyeselt, nyilvános választ eddig nem indukált (talán nyár végi szabadságok) levél kapcsán kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
30 - Természetesen, a szakmai közösség döntésének kellett volna lennie
13 - Igen, aki felelősként nem nyilatkozik, magát minősíti
16 - Bevonható a szakmai közösség, de csak a vezérek ismerik a dörgést
13 - Úgyis mindegy, ez csak hatalmi játszma
3 - Egyéb válasz ide: kithirlevel@gmconsulting.hu
- A válaszadók túlnyomó többsége alapvetőnek veszti a belső szakmai tájékoztatás szükségét. Ezen belül közel 20% szerint a tájékoztatást elmulasztó vezető saját magát minősíti le. Majdnem 40% szkepticizmusának ad hangot.
Érdekes, hogy vannak döntéshozók, akik imázsukat tudatosan építve nemcsak válaszolnak, hanem generálják is a célközönségével való interakciót link - igaz, egyelőre még nem a hazai könyvtári szakterületen. De eljöhet annak az ideje is :-)
A témában egyébként szeptember első napjaiban lesz a felek között egyeztetés. (MG)

A veszprémi vándorgyűlésen is többen láthatták azt a buszt, mely mindennapjai során mélyszegény falvakba is szállítja az olvasnivalót és segít a közösségfejlesztésben link . A Csorba Győző Könyvtár által 2014 óta üzemelő járműről további információ: link
Saját fotóinkat ld.: link
A Könyvtár ami körbevisz blog anyagai: link
KIT-találatok a pécsi könyvtárbusszal kapcsolatban: link

Amikor meghallottam a hírt, a rossz érzés mellett, mint ahogy sokaknak, az első gondolatom az volt, ez méltatlan, vissza kell adni!
Ma postáztam: Köztársasági Elnöki Hivatal, Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér, 1-2.; Áder János Köztársasági Elnök részére
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ezennel visszaadom és mellékelten visszaküldöm a 2009. augusztus 20. alkalmából Sólyom László Köztársasági Elnök Úr által a könyvtárügy területén végzett sokoldalú, fejlesztő, irányító és vezetői munkám elismeréseként adományozott és általam nagyra becsült, a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE kitüntetést. Kérem, töröljék nevemet a kitüntetettek névsorából!
- Megkérdeztem 3 lovagkeresztes könyvtárost a múlt héten hogy visszaadják-e a kitüntetést. Bakos Klárát, Dárdai Ágnest és Virágos Mártát. Nem válaszoltak eleddig. - Engedjük el ezt a sztorit akkor. (Heti Attila)

Az önkéntesek először magánszemélyként járták a cigánytelepeket, ismerkedtek a helyiekkel. "Bementünk roma családokhoz és megkérdeztük, hogy szeretnék-e ezt. Persze mindenki borzasztó lelkes volt. Ekkor elkezdtünk fejlesztő programokat kínálni a gyerekeknek. Most már több mint tíz önkéntesünk van, így nagyobb figyelem jut a gyerekekre - mondja Hámori Éva. - Kezdetben a családoknál a kertben csináltuk, csak később béreltük ki a házat. De sokat segített, hogy együtt töltöttünk szinte egész napokat a családokkal, így sokkal könnyebb megérteni a gyerekek reakcióit és viselkedését is."
Ehhez a csapathoz csatlakozott Melissza is, akit pillanatok alatt megszerettek a helyi gyerekek. Egyenként foglalkozik velük, legtöbbet a matematikában és az irodalomban segít.
"Néhányan tizenévesen is úgy olvasnak, mint a húgom, aki másodikos. Betűzik a szöveget, kiolvassák a szavakat, de nem értik, mi van leírva" - meséli tapasztalatait a kislány.
Az önkéntesek egyöntetű véleménye is ez: a roma gyerekeknek nincs akkora szókincse, mint a többieknek, így már általános iskola első osztályában hátrányba kerülnek, hiszen a tananyag az átlagos szókincsre épít. Ezért sorakoznak az egyik sarokban kifejezetten fejlesztő eszközök, amelyekkel játékos formában gyarapítható a szókincs és koncentrálható a figyelem.

Tatabánya polgármestere hetente akár többször is Budapestre utazik a különféle minisztériumokba, hogy megbeszélje, miként újítsák fel a könyvtárat, vagy mi legyen a bányászok volt kaszinójával. Ezt maga Schmidt Csaba nyilatkozta a városi önkormányzat lapjában, amikor felháborodva ecsetelte, hogy egy, az LMP-hez közel álló helyi hírportál "fiatal csapata" "a szenzáció érdekében" 40 milliárdos blöffnek nevezte a Modern városok program keretében a kormánnyal kötött megállapodást. Csak azt nem tette hozzá a polgármester, hogy ez az utazgatás mennyibe kerül az adófizetőknek. Nem beszélve arról, hogy ezzel fittyet hánynak az Európai Unió fejlesztési politikájára, amelynek sarkalatos pontja, hogy a döntések minél közelebb kerüljenek azokhoz, akiket érintenek. Márpedig egy helyi könyvtár igazán nem olyan horderejű ügy, amivel minisztériumokba kellene rohangálni. Most mégis ez történik.

Koppenhága városa 5,6 millió eurót fordított stratégiai könyvtári projektjére (Empower the Citizens) egyik célirányos digitáliskönyvtár-fejlesztési programja keretében, melyben különösen érdekes a "Digitalizálás és állományapasztás" részprogram. 2017-re a város közkönyvtárainak nyomtatott állományuk harmadát kell kivonniuk, hogy több hely legyen más tevékenységekre és az új médiára.
Ez a terv komoly figyelmet keltett a főbb napilapokban. Úgy tűnhetne, hogy az évekkel ezelőtt kezdeményezett hosszú távú változások nem keltettek akkora érdeklődést, mint a nagyszabású állományapasztás. A klasszikus művek digitalizálásával párhuzamosan nagyjából 470 ezer kötet könyvet vonnak ki a könyvtárakból. A program célja, hogy jobb és jelentősebb gyűjtemények jöjjenek létre, melyek vonzóbbak a város lakói számára. A könyvtárosoknak persze sajog a szíve a sok könyvvel teli és megsemmisítésre ítélt konténer láttán. A megkérdezett dolgozókat megrendítette a látvány. Viszont a könyvtár olvasói láthatóan eltávolodóban vannak a klasszikus fizikai formátumtól a digitális felé: a kölcsönzött nyomtatott kötetek száma a 2009-beli háromról 2014-re 2 és fél millióra - 16%-kal - csökkent. Ugyanezen idő alatt a beiratkozottak száma viszont 200 ezerre (5%-kal) nőtt. Népszerű lett a könyvtár a munkahely, iskola, egyetem és az otthon közötti úton találkozóhelyként, és sűrűn látogatják ún. harmadik helyként.
A közkönyvtárak emiatt dilemma előtt állnak: hű, de korosodó közönséggel rendelkeznek, akik nem szeretik a változásokat, de nem tudják bevonzani a fiatalokat, akik nem értik, miért ne lehetne mindent a digitális hálózaton keresztül elérni. (Egyharmaddal kevesebb: jelentősen csökkentik a koppenhágai könyvtárak könyvállományát; autoref.)

Csapatverseny, a kellék pedig a könyv. A már kiselejtezett, így nem olvasott könyveket ezúttal játékra használhatták a gyermekek. Toronyépítés és egyensúlyozás is szerepelt a feladatok között, a könyveket azonban rendeltetésszerűen, azaz olvasásra is kézbe vették a gyermekek a nyáron. Naponta nyitotta ki kapuit a tábori könyvtár, ahova a gyerekek kérhettek könyveket.
"A legfrissebb, és a legkedveltebb gyermekirodalmat kínálták a tábor alatt" - hangsúlyozta Czupi Gyula könyvtárigazgató (Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa). "Az igazi terített asztalt szerettük volna idehozni és nagyon szép sikere lett. Láttam azokat a lajstromokat, ahol a reggel kivett, este visszahozott könyveket vezették. Elmesélték, hogy volt olyan, aki több napon át kölcsönzött egy könyvet, hogy a végére juthasson az olvasásnak. Több mint 200 bejegyzést találtunk ebben a gyűjteményben, ami azt jelenti, hogy sokan és sokféle könyvet kértek ki egy-egy napra a táborban".

Boka László: Azt szoktam mondani, hogy egy középméretű hazai könyvkiadónak felelünk meg, hiszen ha belegondolunk, az OSZK nyári zárva-tartásával és a téli ünnepekkel együtt a munkatársak 11 hónapot dolgoznak, s ezalatt havonta 2-2,5 kötet jelenik meg. Ez óriási szám! Minderre az Igazgatóság egyik osztályán, a Tudományos titkárságon belül létezik egy igen kis létszámú szerkesztőségi csapat, ami az előkészítési, kiadói szerkesztői, korrektori és részben a kivitelezési munkákon dolgozik irányításommal. Ide tartozik persze a Kiadványtári munka is, tehát a már kész kéziratok kapcsán a pályáztatás nem csekély munkája, a forrásszerzés, illetve a kapcsolattartás más kiadókkal, nyomdákkal, terjesztőkkel, ami óriási feladat. De ugyanilyen a fordítás kérdése is, jelenleg angol fordítónk nincs, s ez komoly gondot okoz. Egyszóval minderre az összetett tevékenységre, ráadásul munkaidőnk egy meghatározott részében csupán, vagyunk négyen-öten? Az egyes kiadványok szakmai, tartalmi szerkesztése pedig mindig az intézményi felkért kollégának, a témához és korszakhoz legjobban értő munkatársnak a feladata, mondanom sem kell, mindenféle díjazás nélkül.

Ha az egykönyvű oktatás leszűkíti a gondolkodást, sorvasztja az információkereső képességet, akkor a megoldhatatlannak tűnő tankönyvellátás kiváló lehetőséget biztosít az iskolai és közkönyvtáraknak, hogy az adott tárgyakkal kapcsolatos nyomtatott és elektronikus tartalmakat szolgáltasson. Kérdés: tudjuk-e a veszélyt lehetőségként értékelni? (MG)
- Két hét múlva startol a szakgimnáziumi rendszer, amelyben a diákok összevontan tanulják a természettudományos tárgyakat. De nem világos, pontosan mit és hogyan.
Bő két hét múlva indul az új rendszer az oktatásban, innentől kezdve a szakmunkásképzőt szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak hívják. Az elnevezésen kívül más is változik: a szakgimnazisták több szakmai tárgyat tanulnak majd a közismereti tárgyak rovására.

A Gazdaság- és Jogtudományok Osztály listás folyóiratok (azaz MTA IX. Osztály) SCOPUS és WOS listákban való megtalálhatósága szakbizottságonként - ábra (ld. itt: link ) Sasvári Péter és Nemeslaki András a "Tudományos folyóiratok méltányos rangsorolása az MTA Gazdasági és Jogi Osztályában: Tudomány-konstruktivizmus az adatokon keresztül" megjelenésre váró cikkéből.
Bizottságok rövidítései:
- Állam- és Jogtudományi Bizottság (AJB),
- Gazdaságtudományi Minősítő Bizottság (GMB),
- Hadtudományi Bizottság (HTB),
- Nemzetközi- és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság (NFDB),
- Politikatudományi Bizottság (PLT),
- Regionális Tudományok Bizottsága (RTB),
- Szociológiai Tudományos Bizottság (SZOC),
- a demográfiát érintő doktori ügyekben vagy a Szociológiai Tudományos Bizottság vagy a Gazdaságtudományi Minősítő Bizottság a Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság (DEM) doktor tagjaival kiegészítve dönt.

Viselkedésminták:
A-típusú viselkedés
- Menedzsertípus: Önálló -- vezető
- Közösségi szellemű
- A problémák kihívást jelentenek számára
- Korlátaikat reálisan értékelik
- Irigység nélkül tudnak segítséget kérni
- Terveznek, rangsorolnak, küzdenek, és másokat is segítenek ebben
- Asszertívak és tiszteletben tartják mások céljait
B-típusú viselkedés
- Hasonlít az A-típusra: feladat-orientált, szereti a függetlenséget és az önállóságot
- Vágya, hogy kontrollálja a környezetét
- Hajlamos agresszívan viselkedni
- Kevésbé veszi figyelembe mások érzéseit
- A mások feletti kontroll különösen fontos, ha célja elérését fenyegeti
- Hajlamosak az egyoldalú kommunikációra
C-típusú viselkedés
- Külsőleg irányított ? a kontrol mások kezében van, kompetenciáit meghaladja
- Kevés hatalommal bírónak érzi magát
- Keresi a törődést és kerüli a visszautasítást
- Inkább feladja, minthogy kiálljon magáért
- Elfogadást és támogatást keres
- Szereti, ha elismerik gondoskodó-segítő magatartását
D-típusú viselkedés
- Úgy érzi, híján van a személyes hatalomnak, nem képes másokkal kapcsolatot teremteni
- Nagyon törékeny, védekező
- Szereti a rutin-feladatokat, kerüli a döntés-hozatalt, szabály- és munkafolyamat felállítást
- Nem szereti, ha mások zavarják
- Ha biztonságukat mások veszélyeztetik, hallgatásba burkolóznak, keveset kommunikálnak
- Viselkedésük frusztráló lehet az A- és B-típusra.
A témával kapcsolatban Somorjai Noémi "Könyvtárosok és a stressz"-előadása a vándorgyűlés CsMKE-Kávéházi szekciójában: link

A könyvtárak számára az e könyv csomagok megvásárlása gyakran olcsóbb és időtakarékosabb eljárás a címenkénti beszerzésnél. ... A vizsgálat végén irányelveket fogalmaztak meg.
1. vegyük figyelembe a tudományterület és az intézmény használati igényeit. Nem minden tudományterületen és intézményben fogékonyak az e-könyvek iránt. Mérlegelni kell, hogy használóink inkább fejezeteket vagy teljes könyveket olvasnak; olvasmányaikban inkább a szövegek dominálnak-e, vagy sok a képes illusztráció is. Ezután kell megvizsgálni, szerepelnek-e a kívánt címek valamely csomagban. Nagy csomagot akkor célszerű vásárolni, ha átfogó tartalomra van szükség, és az érdeklődés és a használat várhatóan kismértékű vagy mérsékelt lesz. Más esetben több kisebb, szűkebb szakterületre vonatkozó csomag lehet megfelelő.
2. gondoljuk át, hogy a feltételek és korlátozások hogyan befolyásolnák a használatot. A vizsgálat kimutatta, hogy a kiadók egyre lazítják a korlátozásokat, a DRM nélküli és korlátlan használat felé tendálnak. Ugyanakkor a kiadói platformokon továbbra is jobb a használhatóság. A legtöbb platform lehetővé teszi a korlátlan számú egyidejű használatot. A korlátozásokat mérlegelni kell és át kell gondolni, nem célravezetőbb-e a címenkénti megrendelés. Másik fontos tényező a könyvtárközi kölcsönzés. (Van olyan kiadó, amely engedélyezi a letöltött e-könyv fejezetek szkennelését a tulajdonos könyvtárban és megküldését a kölcsönkérő könyvtárnak. Dolgoznak az OccamReader bevonásával a fejezetek és teljes e-könyvek közös használatán egy kísérleti konzorciumi programban.)
3. vessük össze a költségeket és a költségvetési korlátozásokat a gyűjtemény igényeivel. Ez a vizsgálat elsőként elemezte a címek közötti átfedéseket több e-könyv csomag vásárlása esetén. Az átfedéseket vagy el lehet fogadni, vagy tárgyalni lehet a testre szabásról. Ha erre az érintett kiadó nem hajlandó, marad a címenkénti rendelés vagy a nyomtatott források beszerzése. (Tanácsok e-könyv csomagok vásárlásához; ref.: Hegyközi I.)

Az iskolások nyári szünetének egyik visszatérő réme a kötelező olvasmány, ami nemcsak mennyiségével, hanem puszta természetével is elrettenti a fiatal olvasókat. A képernyőről olvasáshoz szokott generáció szövegértési nehézségeinek helyes értelmezése azonban segíthet elhessegetni az "olvasás és a könyv halála" rigmusait. A mai digitális világban ugyanis nem állja meg a helyét a sokat hangoztatott "a mai fiatalok már nem olvasnak annyit" állítás, éppen az olvasási stratégiák megváltozása miatt. Ezért is szükséges újragondolni a könyv fogalmát és vele a kötelezők természetét.
A kulcsszó a böngészés: a digitális térben egyfajta ugráló, szkennelő olvasást végzünk, a beágyazott vizuális és interaktív elemek, linkek, videók stb. olyan hipertextuális szövegeket eredményeznek, melyek közt ide-oda szörfölgetve inkább információgyűjtögetést, mint ún. mély olvasást végzünk. Ez a dinamikus, nem-lineáris olvasás adott esetben sokkal több kognitív erőbefektetést igényel, hiszen az egyes szövegek értelmezését, befogadását jelentősen megnehezíti az a komplex jelrendszer, amellyel kódolva vannak. Éppen ezért a képernyőhöz szokott olvasó inkább a rövidebb, könnyebben átlátható, összefoglalható szövegeket részesíti előnyben, és nehezebben érti meg a hosszabb, összefüggőbb narratívákat.
A kulcs tehát nem az olvasás mennyiségi mérése (ami egyébként sem tűnik értelmes vállalkozásnak, hiszen milyen mértékegységet is rendelnénk hozzá?), hanem az olvasott online szövegekhez kapcsolódó új olvasási stratégiák megértése.

Egy belga általános iskola igazgatójának ugrott be a nagy ötlet: mi lenne, ha nem csak virtuális lényekre, hanem valódi könyvekre lehetne vadászni a városokban. Nagyon bejött neki. A Könyvvadászok logikája hasonlít a Pokémon Go rendszeréhez. A játékosok sejtelmes utalásokat osztanak meg arról, hogy hová rejtettek el könyveket a városban, a többiek pedig elindulhatnak a felkutatásukra. Ha valaki kiolvasta, újra eleresztheti a zsákmányt, hogy ezúttal egy másik szerencsés játékos vadászhassa le.
"A könyvtáram rendszerezése közben ébredtem rá, hogy nincs elég hely a könyveimnek. Ekkoriban Pokémon Góztunk a gyerekeimmel, így jött az ötlet, hogy a könyveket is kiereszthetnénk a vadonba" - mondta Aveline Gregoire a Reutersnek. A Gregoire család reggeli sétáinak hamar szerves részévé, hogy útjuk során könyveket vadásznak és "engednek szabadon". A Könyvvadászok hatalmas sikernek bizonyult, pár hét alatt több mint 40 ezren csatlakoztak a Facebook-csoporthoz. Gregoire ma már a következő lépésen gondolkodik, ami egy online applikáció lenne.

Már hónapok óta dolgoznak a munkások a Gutenberg téren, hogy elkészüljön az egyik legnagyobb muszlim központ Budapesten. A Józsefvárosi Önkormányzat úgy tudja, kulturális központot kívánnak ott létesíteni, a helyiek és a munkások azt mondják: muszlim imaház lesz a saroképületben.
Megkerestük az ügyben [illetékes] a Jótékonysági Béke Alapítványt is, aminek a kuratóriumi elnöke megkeresésünkre úgy reagált, hogy az ingatlanban nem tipikus imaház épül, hanem egy olyan kulturális központ, amelyben egy galériát fognak üzemeltetni.
Az elnök hozzátette, az imahelyiségnek különböző építészeti előírásoknak is meg kellene felelni, az ingatlanban különböző kiállítások, konferenciák, találkozók, különböző nő és férfi klubok kerülnek majd megrendezésre. Információink szerint a licitáláskor az önkormányzatot sem tájékoztatták az ingatlanfejlesztés valódi céljáról, vagyis, hogy valóban imaház lesz-e az ingatlanból.

Az első "hallható könyv" 1877. augusztus 12-én született meg: a feltaláló, Thomas Alva Edison hangján szólalt meg az első "fonográfkönyvön" a Mary Had a Little Lamb kezdetű népszerű angol mondóka egyik részlete. Edison szabadalma a gyengénlátókat is könyvélményhez segítette. Egy év múltán a brit Royal Institution előtt mutatta be a hengeres fonográf segítségével a "beszélő" irodalmat. A technikai újítások gyakorlati alkalmazásáért tevékenykedő londoni társaság az ünnepi alkalomból Lord Alfred Tennyson verseit hallgathatta meg. Az őshangoskönyvek idővel az idegennyelv-tanulást is segítették: klasszikusan intonáló színészek és szónokok által felolvasott irodalmi szövegek vezették rá a helyes kiejtésre az újítások iránt fogékony közönséget. Az amerikai hangoskönyv története 1931-ben a vakok érdekeit képviselő alapítvány és a Kongresszusi Könyvtár közös programjával kezdődött. A két megszólaltatott írás a megsüketült, megnémult és megvakult írónő, Helen Keller Midstream című életrajzi műve, és Edgar Allan Poe A holló című misztikus költeménye volt. Németországban 1955-ben hozták létre a vak és gyengén látó emberek hangoskönyvtárát. A budapesti Vakok Intézetében 1961-ben kezdték szalagra, majd kazettára rögzíteni a magyar és világirodalmat, az iskolai kötelező olvasmányokat és a gyerekkönyveket.

Alice Stewart, az első angol női orvosok egyike felfedezte, hogy a vizsgálat során alkalmazott röntgen rákos megbetegedéseket okozhat. Ezzel szembe ment a kor gondolkodásával. Adatelemző munkatársa, George: "az én munkám az, hogy bebizonyítsam, Dr. Stewartnak nincs igaza". - Fantasztikus együttműködési modell.
Minden egyes alkalommal, mikor Alice összetűzésbe került egy tudóstársával, azzal újra és újra csak gondolkodásra késztették.
Legtöbbször szervezetekkel állunk szemben, s ezek nem emberek; így nem is gondolkodnak. Nem azért, mert nem akarnak, hanem egyszerűen mert nem képesek rá! Azért, mert a bennük dolgozó emberek túlságosan tartanak a konfliktustól!
Európai és Amerikai dolgozók 85%-a elismerte a kutatások szerint, hogy vannak olyan ügyeik és aggodalmaik a munkahelyükön, amelyeket félnek felvetni. Tartanak a konfliktustól, amit kiváltanának vele, félnek, hogy belekeverednek vitákba, amiket nem tudják, hogyan kezeljék, és amiben úgy érezték, biztosan alulmaradnak.
Ha azt akarjuk elérni, hogy ne féljünk a konfliktustól, akkor gondolkodási folyamatként kell tekintenünk, majd nagyon kiválóvá kell válnunk benne!
Pl.: Joe-nak komoly aggodalmai voltak egy kifejlesztett műszerrel kapcsolatban, de sokáig félt felvetni aggodalmait. Amikor félelmét sikerült legyőznie, rájött, hogy mindenkiben felmerültek ugyanezek a kérdések és aggodalmak! Így Joe szövetségesekre tette szert. Hosszas kreatív vita után megváltoztatták a terméket. Joe a legtöbb felforgatóval ellentétben Joe egyáltalán nem volt bolond, hanem szenvedélyes elkötelezettje volt a cégének, valamint a cég által szolgált magasabb elveknek!

A vándorgyűlésen nyitóelőadásával (ld.: link ) a könyvtárosoknak is bemutatkozott biztos, Navracsics Tibortól közvetlenül is lehet kérdezni a link felületen, most a "hogyan lehet több fiatal önkéntes Európában" témakörben, a #AskNavracsics hashtag-gel.
- Ma már a Tesla vagy a Facebook vezetője is elérhető, ad felületeke az interneten, ahol időnként közvetlenül elérhető. A kis cégek esetében ez természetesen még inkább fontos. Ha mi nem válaszolunk, máshonnan szerzik meg az információt azok, akiket érdekel. Ha mi nem válaszolunk, máshonnan szerzik meg az információt azok, akiket érdekel. (Piac és Profit)
- Az ilyen akciók többes célt szolgálnak: egyrészt tényleges ötletgyűjtés, másrészt az imázs fenntartásának eszköze, harmadrészt így azt az üzenetet juttatjuk el a tényleges érdeklődőnek, amit mi megfelelőnek tartunk. Így az eljárás alkalmazója három hasznos ügyet is szolgál egyszerre. (MG)

MP3-as zeneként, MP4-es videóként és GIF-ként is letölthető bármilyen YouTube-videó, ehhez mindössze 4 karaktert kell a linkjükbe írni.
A CONV. kiváló YouTube-szolgáltatás, ugyanis villámgyors módon kínál a videókhoz letöltési lehetőségeket. Azonnal 3 félét, hiszen a zenéjüket vagy hanganyagukat, animációjukat és a videót magát is letölthetjük.
Ehhez egyetlen dolgot kell írni a YouTube-videó linkjébe: a "youtube" elé a "conv" szöveget, mindenféle írásjel vagy elválasztás nélkül.

Az autóban olvasás praktikus dolog (már ha nem a sofőr csinálja), hiszen jól kihasználható az utazással töltött holtidő. Sajnos azonban sokan elesnek ettől a remek lehetőségtől, mert egyszerűen nem bírják gyomorral - szoktuk mondani. Pedig nem is a gyomor felelős az ilyenkor jelentkező rosszullétért, hanem az agyunk. Ezért viszont nehezen hibáztatható szegényt, ugyanis ilyenkor gyakorlatilag azt hiszi, éppen megmérgezik.

Sokan attól tartottak, hogy az eBook felfal mindent, Amerikában az Amazon irgalmatlan pénzt pumpált bele, de csupán húsz százalékra sikerült feltornázni az arányát, és továbbra is papíron adják el a legtöbb regényt.
A digitális adathordozás még mindig kockázatosabb, mint a nyomtatott, ma már szerte a világban tudják, hogy ami fontos, azt érdemes kinyomtatni, mert úgy pár száz évig biztosan megmarad. De az azért senkinek sem jutott eszébe, hogy még jobb lenne kőbe vésni az információt. Szóval a könyv ideális forma. Bizonyos témák, műfajok eltűnnek persze, ez a mi beszélgetésünk is a digitális térbe készül, nem lesz kinyomtatva, amin mi, papírújságon felnőtt emberek szomorkodhatunk, de nagy baj nincsen, mert eljut az olvasóhoz. Mindennek megvan a maga helye, például az eBook viszi a strandkönyveket, a krimit, arra tökéletes, sőt a fapados repülőgépre is azt viszed, hiszen ott tétel a könyv súlya.
Amerikában csomó könyvesboltban a huszonöt dollárodért megkapod a paperback kötetet és hozzá egy kódot, amivel letöltheted az írott szöveget és egy hangoskönyvet, aztán otthon este a foteledben olvasod a papírkönyvet, reggel munkába menet a metróban az eBookon folytatod, ha meg kocsiba ülsz, a lejátszód tudja, az eBookban hol a könyvjelződ, és a hangoskönyvön külön keresgélés nélkül hallgatod tovább a művet. Ez talán nem olyan rettenetes katasztrófa.

Alig jelent meg a nyolcadik Harry Potter-könyv, ami sokkal inkább az első HP-forgatókönyv, JK Rowling máris bejelentett három új ekönyvet, méghozzá novelláskötetet. A könyvek a Potter-univerzum sötét oldalának mélyére kalauzolják az olvasót, és újabb titkokat és részleteket fednek majd fel számos karakter életéről.
A Power, Politics And Pesky Poltergeists címmel megjelenő könyvből kiderül például néhány érdekesség az Azkaban történetéről, és minden idők leggyűlöltebb HP-szereplője, Dolores Umbridge múltjáról is. Rowling Umbridge Voldemorttal és Horatius Lumpsluckkal való kapcsolatáról is elárul néhány dolgot, méghozzá azokból az időkből, amikor Voldemort fiatal diák volt a Roxfortban. A Heroism, Hardship and Dangerous Hobbies Minerva McGalagonyról és Remus Lupinról mesél, a Hogwarts: An Incomplete and Unreliable Guide pedig a Roxfort titkairól lebbenti fel a fátylat.
A három ekönyv szeptember 6-án jelenik meg, és darabonként három dollárba kerül. Mindhárom tízezer szó hosszúságú lesz, és a Pottermore-on valamint online könyváruházakban szerezhető be.

("a Wikipedia szerint..."). Ez voltaképp meg is mutatja, miről van szó. A felhasználók által írt és szerkesztett világenciklopédia nem ezer, hanem több millió sebből vérzik, tele van butaságokkal, tévedésekkel, szándékos torzításokkal, hazugságokkal, önfényezéssel stb. Eközben viszont (főleg az angol nyelvű verzió) összességében teljesen jól használható. Ami, ha belegondolunk, egészen hihetetlen. -Amiket viszont nem lehetett megvitatni, javítani nagyjából azonnal, és amikben nem lehetett végigkövetni ezeket a vitákat, ami mégiscsak tanulságos, még ha adott esetben igen időrabló is lehet.) Ha van egy kis eszünk, már megtanultuk, hogy nem kell minden szócikknek kapásból hinni, hogy lesz köztük kamu, lesz nettó rágalmazás, lesz hülyéskedés, lesz önreklám. De akkor is. A dolgok normál menete szerint a Wikipediának évekkel ezelőtt össze kellett volna roppannia saját súlya alatt, maga alá kellett volna temetnie frakciózó, politikailag motivált szerkesztők háborújának, a terméketlen vitákba belefásuló önkéntesek közönyének, vagy egy pereskedő milliárdosnak.
Aztán mégis itt van. Nincsenek rajta snowfall-anyagok és natív hirdetések. A dizájnja biztos változott az elmúlt tizenöt évben többször is, de nem hiszem, hogy ez bárkiben mélyebb nyomokat hagyott volna. Azt csinálja, amire kitalálták. Nem lepődik meg rajta senki, de elég nagy lyukat hagyna maga után, ha hirtelen eltűnne. Én tehát ha már nagyon el vagyok kenődve mindattól, amit "az interneten" tapasztalok, mindig a Wikipediára gondolok, hogy egy kicsit jobb kedvem legyen. (Kreatív)
- Saját Wikipediát készít Oroszország. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök olyan munkacsoport felállítását rendelte el, amely internetes enciklopédiát hoz létre a Nagy Oroszországi Enciklopédia alapján. Utóbbinak megszűnik a nyomtatásos változata, helyét "az össznemzeti tudományos és felvilágosító, interaktív portál" veszi át. "A Wikipédia ugyan népszerű, de nagyon pontatlan forrás. Nálunk azzal ellentétben ellenőrzött szócikkek lesznek, amelyeket tudósok írnak és ellenőriznek" - mondta az állami sajtóügynökség egyik vezetője. (Haszon hírek)

Ha a könyvtáros tudná, hogy a könyvtárakban mi található meg... A használóról nem is beszélve, hiszen akkor kevésbé fordulna illegális torrent-adatbázisokhoz. E megismerésben egy lépés, ha tudjuk, az EISZ által megrendelt adatbázisok lelőhelyei hol találhatók. A lista kényelmetlenül kezelhető ugyan (nem erre a célra készült), de itt található: link
Megtudhatjuk, mely könyvtárakba járnak a teljes szövegű folyóiratok (Arcanum Digitális Tudománytár, ScienceDirect, Ebsco, EconLit stb.), vagy éppen a hivatkozási adatbázisok (pl. Web of Science, Scopus, Food Science and Technology Abstracts).

Nem jó dolog, ha egy tanár bort iszik és vizet prédikál. Mindannyian elmondjuk a diákjainknak, hogy lopni nem szép dolog, de nehéz ezt a szigorú mércét érvényesíteni, amikor az ember az órár próbál anyagot összeállítani. Ezen segít jelentősen a Photos For Class nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). A lényege, hogy remekül felcímkézett és szabad felhasználású képek között keresgélhetünk itt. Természetesen angolul kell megadni a keresett kifejezést, de ha ez megvan nagyon sok találat között válogathatunk. A képekben közös, hogy oktatási célra szabadon felhasználhatók.

A statisztikai adatok alapján Magyarországon nagyságrendileg fél millió fogyatékkal élőről tudunk. Megközelítőleg 85 000 ember küzd látásproblémákkal: gyengénlátók, aliglátók, vakok és siketvakok egyaránt vannak köztük. Elsősorban számukra készült el a revideált új fordítású Biblia (RÚF 2014) hangzó változata.
A teljes Biblia 12-13 gigabájt, ez 3-4 DVD-t jelent, a CD-kről nem is beszélve: egy egész táskányi kellene hozzá. Ezt kiváltva a Bibliatársulat a honlapján link és az abibliamindenkie.hu link oldalon teszi elérhetővé mindenki számára a teljes Biblia írott és hangzó változatát. Továbbá kapható lesz októbertől egy nagy kapacitású adathordozón is, mely a Kálvin Kiadó gondozásában jelenik meg.

A legjobb amerikai egyetemek hirdetnek kurzusokat a neten ingyen, a világ minden táján élők számára elérhető módon. A képzéseknek csak határidejük van, az ütemezés egyéni, a végén pedig akár papírt is küldenek a sikeres vizsgáról.
Egyre elterjedtebb, és egyre népszerűbb is a távoktatás azon formája, amikor top egyetemek kínálnak specifikus kurzusokat, sokszor teljesen ingyen. A két legnépszerűbb, erre szakosodott oldal a Coursera link és az edX link