A könyvtári környezetben bekövetkező komplex változásokkal és az állami szervezetek iránti növekvő hatékonysági és átláthatósági követelményekkel egyre több kezdeményezés született a könyvtárügyben az irányváltásra. Litvániában a LiBiTOP projekt (2011-2014) célja az volt, hogy stratégiai tanácsokkal szolgáljon a könyvtári irányítás és vezetés számára. A cikk olyan módszertani megoldásokat és eredményeket ismertet, melyek jól mutatják a bizonyítékokon alapuló adatok felhasználását a könyvtári stratégiák kidolgozásában. A projekt tíz intézményre koncentrált, megyei és országos jelentőségű könyvtárakra. A projekt során három kutatást végeztek, és annak eredményeit integrálták a könyvtármenedzsment következő 10 évére vonatkozó következtetések és ajánlások megfogalmazásába. A projekt vegyes módszereket alkalmazott a stratégiai tervezésben és irányításban, mint például a politikai, gazdasági, társadalmi és műszaki elemzést, a forgatókönyv-tervezést, stratégiai mutatószám-rendszert (balanced scorecard) és SWOT-elemzést. A könyvtári irányítás és a könyvtárvezetés számára ajánlásokat fogalmaztak meg a könyvtárak előtt álló lehetőségek és veszélyek, illetve erősségek és gyengeségek alapján. A szerző tárgyalja azt is, milyen nagy szükség van egy nemzeti könyvtári stratégiára és folyamatos szakmai fejlődésre, valamint arra, hogy növekedjen a könyvtárak hatékonysága és eredményessége a gyűjteménykezelés és a digitális szolgáltatások terén. (Autoref.)

Mi a dehumanizálás? - Úgy mutatni be embereket közvetlenül érintő dolgokat, folyamatokat, hogy minimalizáljuk annak emberi vonatkozásait. Az ilyen kommunikáció az autoriter diskurzus sajátja, pl.
- jogi nyelv, akadémiai diskurzus stb. (nem jogi, akadémiai közösségben)
- személyek megnevezésének kerülése (pl.: "Úsznak" a Tanú c. filmben)
- a cselekvés helyett történés kifejezésének túlsúlya.
A szakmában tapasztalható néhány példa:
- aláírás nélküli levelek (az egyszerű feledékenység szintjén túl) pl. a Katalist levelezőlistán; ilyen az évek során néhány fordult elő, de minősített esetben
- hivatalos levél / közlemény alá nem írása könyvtári szervezet, intézmény vezetője esetében
- ember helyett a funkció megnevezése (pl. levél aláírásaként pl.: "kölcsönzés" a "kölcsönző könyvtáros(ok)" helyett.
A dehumanizálás ellenében hat pl. a minőségirányítás is, amely elvárja az egyértelmű felelősségi viszonyokat: egy hivatalos irat esetén is meg lehessen állapítani az alkotó személyét.
Ha tehát a fentiekhez hasonló jelenségekkel találkozol, nagy esély van arra, hogy az adott szervezetet merevebb hierarchia, autokrácia s annak folyományaként felelősséghárítás jellemzi. (MG)

A tanulmány az Aslib link , az Egyesült Királyságban működő könyvtári-információs szervezet történetét tekinti át 1924-től 2014-ig. Bemutatja azt a folyamatot, amelynek során az Aslib a szakkönyvtárügy és a tájékoztató munka, a dokumentáció és a műszaki és kereskedelmi tájékoztatás tényleges nemzeti központjává vált. Ebben a tekintetben feladatai közé tartozott a publikálás, képzés és szakmai továbbképzés, kutatás és tanácsadás, valamint nemzeti gyűjtemények és indexek kezelése és fenntartása. Az Aslib számos más, rendszerint az információkereséssel és -terjesztéssel kapcsolatos tevékenység országos központja is volt. (Aslib: de facto nemzeti könyvtár és információs központ; autoref.)

A maribori Nova Vas gyerekkönyvtárról korábban szóltunk link . Játékkölcsönzésben nagy tapasztalattal rendelkeznek: 2000 féle játékot kínálnak, melyekből egyszerre 2 db kölcsönözhető. Az integrált könyvtári rendszer tartja nyilván a kölcsönzött tételeket, a játékok minden egyes elemét, melyeket kiadáskor és visszahozatalkor ellenőriznek. Hiány esetén a használókkal térítést fizettetnek. Visszahozatal után a játékokat fertőtlenítik Az ezért felelős kolléga mosógépet, illetve fertőtlenítő folyadékot használ. A játékokat nejlonzacskókban tárolják. A fotókat ld.: link (MG)

Michiganben könyvtárosok és tanárok tartottak konferenciát az iskolai könyvtárak fennmaradása érdekében. Több, mint 15 éves kárt kell helyrehozniuk, melyet a "No child left behind" (Egy gyermek sem maradhat le) törvény kényszerített az iskolákra. Jelentős anyagi és szellemi kár érte az iskolai könyvtárakat, mivel sem fejlesztést, sem anyagi támogatást nem tartalmazott a törvény.
A 2015-es új törvénnyel lehetőség nyílhat az iskolai könyvtárak fenntartására, de állami szinten is fel kell készülni a támogatottság megfelelő kidolgozására. Az elmúlt évtizedben több könyvtárat bezártak, az iskolai könyvtárak mindössze 8%-a rendelkezik teljes munkaidőben alkalmazott könyvtárossal.
Az éves felmérések is lemaradást mutatnak, mind az olvasás, mind az anyagi támogatottság terén. A megvonások a közkönyvtárak fennmaradásra is negatív hatással voltak.
Az elektronikai fejlesztések ellenére/ vagy éppen azért a könyvtáraknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az olvasási szokások megváltoztatásra, az olvasás megszerettetésére.
2017-ben várható a törvényi változtatás, addig a könyvtáraknak el kell érniük azt, hogy a köztudatba újra bekerüljön a könyvtári intézmény megmaradásának kérdése. (ref.: Nagy M.)

Mi történne, ha az iskolai könyvtárból kidobnánk az összes olyan könyvet, amit egy éve nem kölcsönzött ki senki? Ha csak azokat, amiket nem kölcsönöztek ki ebben az évszázadban? Mikor jutott eszébe utoljára valakinek, aki kíváncsi volt valamilyen adatra, hogy elugorjon a könyvtárba megnézni egy lexikonban? Ki vesz kötelező olvasmányt, ha letöltheti ingyen a MEK-ről? De ha ennyi minden változik, akkor mire való az iskolai könyvtár? És mire való az iskolai könyvtáros? Szerintem ezen érdemes egy kicsit elgondolkodni és érdemes egy kicsit körülnézni, hogy mi történik a világban.
Vannak olyan iskolai könyvtárak, amik ezen felül újabb irányokat is keresnek, például belőlük lesz (a könyvtári funkció megtartásával) a barkács tér (maker space), 3D nyomtató és forrasztópáka kerül ide, robotok és ketyerék készülhetnek el. Van olyan iskolai könyvtár, ahol saját zenestúdiót is létrehoztak. Az biztos, hogy a könyvtári csend kifejezés ezeken a helyeken nem értelmezhető. Az iskolai könyvtáros pedig természetesen ért a 3D modellezéshez és a nyomtatáshoz is.

Megbecsültnek érzi-e magát munkahelyén, könyvtári alkalmazottként? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
8 - 5 (teljes egészében)
10 - 4
18 - 3
11 - 2
17 - 1 (egyáltalán nem).
"Osztályátlagot" számolva 2,7-et kapunk. - A kapott eredmény fényesnek kevéssé mondható. Ha mellé tesszük azt is, hogy a magyar könyvtárosok nagyobb teljesítményorientációt, kisebb hatalmi távolságot, hosszútávú szemléletet és mások szempontjainak komolyabb figyelembe vételét kívánják - hogy csak néhány versenyképességi kulturális orientációt nézzünk - akkor az eredmény azt is jelenti, hogy ha a döntéshozók a felsorolt paraméterek mentén a munkatársak kedvében járnak, különösebb ellenállás nélkül növelhetik a könyvtárak teljesítményét. - Amennyiben ezt tényleg akarják. (MG)

A tanulmány a dokumentumbeszerzést végző közkönyvtárosok körében Ohio államban végzett felmérést mutatja be. A kérdések a szerzeményezési gyakorlat és a szellemi szabadság témájára irányultak, a válaszadási arány 43%-os volt. A válaszadók többsége mester fokozatú könyvtárosi végzettséggel rendelkező, 45 évnél idősebb nő volt, akik tíz évnél régebben dolgoztak könyvtárban. Arról kérdezték őket, mennyire érzékelnek nyomást a beszerzési döntéseknél, mennyire értenek egyet a szellemi szabadságról szóló nyilatkozatokkal, gyűjtik-e a feltehetően vitatott műveket, és mennyire egyezik személyes meggyőződésük a szellemi szabadságról szóló szakmai nyilatkozatokkal. A felmérés azt mutatja, hogy a könyvtárosok ténykedése általában tükrözi a szellemi szabadságba vetett hitüket. (Közkönyvtárosok véleménye a gyűjteményfejlesztésről és a cenzúráról; autoref.) - Izgalmas lett volna, ha a referátum az eredményekről is beszámol :-)

Fiziológiai, biztonsági, szociális megbecsülés iránti vagy önmegvalósítási igények - milyen arányban motiválnak Téged? Ha ezt felettesed is tudja, több esélyt kap arra, hogy hatékonyan növelje lelkesedésedet.
A Menedzsment - Bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával c. könyv interaktív tesztmelléklete újra elérhető.

Merre? - Ez a címe annak a projektnek, melyet Frankfurt am Main Városi Könyvtára link indított olyan fiatal felnőttek számára, akiknek a családi hátterében és tapasztalataiban szerepet játszott a menekülés vagy a migráció. A projekt tartalma, melyet koordinátora, Tanja Schmidt dolgozott ki, kezdettől fogva azokra a tinédzserekre irányult, akik egyedül, családjuk felnőtt tagjai nélkül menekültek el hazájukból.
Az ötnapos rendezvény kezdéseként a könyvtárpedagógus Marc-Antoine Mathieu képregényét, Az irányt (Le sens, 2014.) választotta. A könyv közös megbeszélése után a fiatalokat arra kérte, meséljék el a maguk történetét, és alakítsák át rövid animációs audiovizuális szekvenciákká. Úgy tervezték, hogy a munka folyamat-orientált és alapfokú lesz.
A workshop első reggelén tizenöt 15 és17 év közötti afgán, eritreai és pakisztáni fiatal jelent meg a központi könyvtárban, és mindegyikük animációs klippel mesélte el menekülése történetét.
A következő négy nap során reggel a klipjükön dolgoztak a könyvtárban, míg délután a Fiatalok központjában a hangzó és vizuális elemeken dolgoztak a zöld hátterű vászon segítségével. Táblagépek és háromlábú állványok segítségével a könyvtárban animációs stúdió jött létre. (A Frankfurt am Main-i Városi Könyvtár sikeres animációs film workshopja menekült fiatalok számára; autoref.)

A napokban érdekes infografikát közölt a FatBrain weboldal, amelynek szerkesztői arról faggatták a könyvszerető közönséget, miért vásárolnak még mindig hagyományos, nyomtatott könyveket, miközben már hosszú évek óta hozzáférhetőek az e-könyvek. A kérdezők számára érthetetlen volt ugyanis, hogy dacára a bővülő tartalmi kínálatnak, az elmúlt években drámai módon visszaesett az e-könyvek forgalma.
Nos, a válaszok a következők lettek: ... (infografika és magyarázat az alábbi forráslinken)

... ezt követte a nemzeti könyvtár új részlegének létrehozása 1000 km-re a fővárostól (Mo i Rana), majd a könyvtár honlapjának elindítása 1993-ban, az évtized végén pedig partnerség a rádióval történeti archívumának digitalizálására és hosszú távú megőrzésére.
2004-ben a nemzeti könyvtár felülvizsgálta stratégiáját, melybe bekerült a digitális nemzeti könyvtár kialakítása is, s 2006-ban már a teljes állomány digitalizálása lett a cél, melyet a kulturális minisztérium támogatott, és a parlament is elfogadott. A felkészülés a személyi feltételek kialakításával kezdődött, és a tömeges, olcsó, de minőségi digitalizálással folytatódott, olykor külső cégek igénybevételével is, évi 1000 TB nagyságban. (A tárolásra 12 ezer TB áll rendelkezésre.) A digitalizálás a könyvek, hírlapok mellett kéziratokra, fotókra, filmekre, plakátokra és hangzó anyagokra is kiterjed (olykor két műszakban is).
Az eredmények azt mutatják, hogy megfelelő tartalom és megállapodások nélkül nem volna mit kínálnia a nemzeti könyvtárnak. Az átfogó digitális stratégia létrehozását a kezdeti kritikák után széles elismerés és támogatás övezi. A források felszabadítása érdekében átszervezték a munkafolyamatokat (pl. beszüntették a hírlapok mikrofilmezését), megfelelő szakértelmet és kapacitást teremtettek, és a bizalomra törekedtek a jogtulajdonosok iránt partnerkapcsolatok kialakításával. Az új norvég kötelespéldány-törvény nyomán egyszerűbbé válik a Digitális Könyvtárhoz vezető út, hiszen a könyv és folyóirat-kiadók a digitális példányokat szolgáltatják be.
A Digitális Könyvtár kulturális, információs és nyelvpolitikai projekt is.

A Gale Cengage adatbázis-szolgáltató és a folyóirat felmérése szerint a DHT ("digitális humán tudományok") projekteket támogató szolgáltatások igen sokféleképpen vannak jelen a könyvtárakban az ad hoc szolgáltatásoktól (41%) kezdve a DHT központokig (17%). A könyvtárat célszerű nem szolgáltatóként, hanem kutatási partnerként pozicionálni - így látja a válaszolók 63%-a.
Milyen típusú projektekben támogatják az egyetemi könyvtárak a DHT-t? Digitális tudományos kiadásban, amely szabványos kódolási megoldásokat alkalmaz (példák: Victorian Women Writers Project, Shelley-Godwin Archive). Jellemzőek még a digitális könyvtárak és más digitális gyűjtemények, amelyek tömeges letöltést és elemzési-vizualizálási lehetőséget nyújtanak (DocSouth Data) és az oktatáshoz is kapcsolódnak. A használóképzés keretében tanítják a szövegelemzés (szövegbányászat) eszközeit és technikáit. A tapasztalatokat felhasználják a digitális pedagógiában (szövegkezelő eszközök, online kiállítások).
A könyvtárak szolgáltatókból megbecsült kutatási partnerekké válhatnak. Ez akkor valósulhat meg, ha kitartóan érdeklődnek a kutatások iránt, keresik az együttműködési lehetőségeket. Meglévő erősségeikre (a tudomány ismerete, információszervezési tapasztalatok, műszaki eszközök alkalmazása) építve vállalnak részt az együttműködésben, és végzik a megőrzési, metaadatolási feladatokat, elhelyezik a digitális objektumokat az intézményi repozitóriumokban. Új kutatási készségekre, új eszközök és technikák elsajátítására, sőt a hibázásra is lehetőséget adó kísérletezésre is szükség van. (Digital humanities in libraries; ref.: Hegyközi I.)

Konferenciával és kiállítással ünnepelte a centenáriumot az egyetem. - Az egyetemi könyvtár megszervezése négy évvel az egyetem létrejötte után 1916-ban, Tisza István miniszterelnöksége alatt kezdődött. Az akkorra már 100.000 kötetet meghaladó gyűjtemény 1932-ben költözött mai, végleges helyére. 100 esztendő elteltével a hallgatói létszám szinte megszázszorozódott, a karok száma 14-re gyarapodott, a könyvtári állomány pedig már meghaladja a 6 milliót.
Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár a ma már hagyományosnak számító helyben olvasás és kölcsönzés mellett számos modern szolgáltatást kínál, ami az olvasók számára a világ bármely pontjáról elérhető. A klasszikus feladatok mellett az intézmény tudományos publikációit, hallgatói dolgozatait és oktatási anyagait elektronikus formában gyűjtjük, és működtetjük az egyetemi kutatók munkásságát bemutató profil-adatbázist, az iDEa Tudósteret. Természetesen a hatalmas állományban még található feldolgozatlan anyag, amelynek közvetítése - feltárása és digitalizálása - folyamatos feladatunk - fogalmazott Karácsony Gyöngyi főigazgató.

2013-ban az egyetem fejlesztési irodája átszervezése után új prioritásokat jelöltek ki az egyetemi adománygyűjtés számára. Felsőéves adomány-tisztviselő került a könyvtárba is. (Ez nagyon előnyös volt, még ha el is vesztették korábbi PR-esüket, akit az átszervezés során máshová helyeztek.) A változások nyomán újraértékelték a baráti kör szervezetét és vezető testületét is, és emellett nem volt konzisztens tervük a baráti körrel folytatott kommunikációra. Emellett a kör méretei miatt egyre nehezebb volt érdemi tartalommal megtölteni tevékenységét, ezért az átalakítás mellett döntöttek. A végeredmény a kommunikációs terv elkészítése lett. A baráti körrel a kapcsolatot levelezéssel, a már említett hírlevéllel, adományra való felhívás, meghívókkal (a könyvtár rendezvényeire) és a szokásos üdvözlőlapokkal tartják. A kör igényelte a könyvtár működéséről szóló információkat is (havonta), és kifejezte, ne féljen a könyvtár pénzt kérni tőlük, ha szükséges.
A cikk a kommunikációs terv megvalósításának konkrét részleteivel foglalkozik a következőkben. Az adományok ennek nyomán jelentősen megemelkedtek 2013 és 2015 között. (Egy amerikai egyetem könyvtára a diák adományozókkal szoros kapcsolatot ápol; ref.: Murányi L.)

A Winistry fejlesztői ugyan nem akarják eltüntetni az iskolákból a tankönyveket, de úgy vélik, azok szerepe csökken, s kiegészülnek a nem hagyományos oktatási módszerekkel. - Az angliai Immersive Education kutatásai szerint a jelenlegi oktatási rendszer keretein belül olvasott és hallgatott tananyagnak csupán a 10-30 százalékára emlékeznek két héttel később a diákok, a virtuális valóság bevonásával ez az arány 70-90 százalékra növelhető.

2013-ban a történeti Timbuktu város közel százezer felbecsülhetetlen értékű több évszázados kéziratát égették el a dzsihádisták. Mindössze 27 ezret sikerült nemzetközi összefogással megmenteni. A kimenekítés után a legfőbb professzionális feladat a dokumentumok megfelelő világítású és páratartalmú helyen történő konzerválása volt. A francia államfő, Mali katonai-politikai- kulturális vezetői és intézményei, mint az IHERI-AB, az UNESCO alkalmazottai, kulturális attasék és számos más személy mellett a franciaországi Rhône-Alpes régió kéziratokkal foglalkozó restaurálási szakemberei szintén részt vettek a mentésben és a további közös gondolkodásban. 2015-ben így határozták el ennek a dokumentum együttesnek a digitalizálást és a hálózaton történő közzétételét. A kulturális műemlékek pusztításában az Irak-Szíria ellentét, háborúskodás és folyamatos agresszió rendkívüli pusztítást okozott és okoz 2014-től.
Mivel a BnF egy tízezer darabos Kelet-Mediterráneummal kapcsolatos kopt, keresztény, asszír, arámi, kaldeus kéziratos gyűjteménnyel, az ezt kiegészítő képeslapokkal, fotókkal, numizmatikai érmekkel és hozzáértő személyi állománnyal is rendelkezik, a külügyi szervek a Francia Nemzeti Könyvtár munkatársait kérték fel a Közel-Kelet értékeinek megmentését célzó, értékelő, jövőképet kitaláló missziók, konferenciák, közös védelmi munkakapcsolatok kialakítására. (A kulturális örökség védelme a Francia Nemzeti Könyvtárban; ref.: Pajor E.)

A diplomások családostul hagyják el az országot.
Elsősorban az iskolázott fiatalok, azon belül a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb szakmunkások és a diplomások hagyják el az országot - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének lapunk által megismert tanulmányából, amely minden eddiginél árnyaltabb képet festett a kivándorlókról. Míg azonban a szakmunkások családja általában Magyarországon marad, és a családfenntartó rendszeresen küldi haza a pénzt, addig a diplomások családostul szedik a sátorfájukat.

Mind az olasz, mind a nemzetközi szakirodalom nagy érdeklődést mutat a mérés, értékelés iránt, ám a módszertani, normatív vagy egységesítő szándékú megközelítés a könyvtár hatásának értékelésére, ami az egyetemi és a közkönyvtárakra vonatkozik, feltűnően hiányzik néhány speciális könyvtártípus, mint pl. a történeti, kutató, megőrző (a.m. műemlék-) könyvtárak esetében. Ezeknek különösen fontos lenne erőteljesen megmutatni stratégiai értéküket ebben az egyre digitálisabb információs környezetben, és olyan időszakban, amikor szimbolikus értékük egyáltalán nem számít.
Kétségtelen, hogy könnyebb egy könyvtár szolgáltatásainak közvetlen hatását értékelni. A kihívás tehát az, hogy rámutassunk azokra az értékelhető (és méltányolandó) tulajdonságokra (és hatásokra) amelyek a műemlékkönyvtárakat jellemzik, identitásőrző szerepüktől a gazdasági szempontból sem mellőzhető - és egyre népszerűbb - kulturális turizmusban betöltött szerepükön át gyűjteményük nem egyszer unikális és jelentős értékeket megőrző (és feltáró, rendelkezésre bocsátó - immár a szokásos módon is mérhető) jellegéig, nem feledkezve meg a más intézményekkel való együttműködés kulturális (és oktatási, kutatási) eredményeiről. (Kihívás és lehetőség: megjegyzések a műemlékkönyvtárak hatásáról és értékéről; autoref. alapján)

Az alábbi Chrome-bővítmény link igazán egyszerűvé teszi a netes képek letöltését. Ahogy a neve is mutatja, a Double-click Image Downloader nevű Chrome-bővítmény dupla (sőt mint majd látni fogjuk, szimpla) kattintássá egyszerűsíti le a képletöltést.
A telepítése után működésre kész, de ha egy már megnyitott oldalon szeretnénk kipróbálni, akkor előbb frissíteni kell az oldalt. Amennyiben letöltenénk egy képet, csak kattintsunk rá kétszer, és máris előkerül a Mentés másként ablak, és mi oda tesszük a képet, ahova csak akarjuk.

A "Legózz blog" a japánok által megépített Budai várról közöl fotósorozatot.

Nagy igazság, hogy a tanszereket nem csak rendeltetésszerűen lehet használni. Sokszor lesz egy tollból és egy vonalzóból rögtönzött repülő, arról azonban igen ritkán hallunk, hogy latinkönyvből lenne egérkoporsó, pedig a Salisbury katedrális iskolájának két évszázaddal ezelőtti diákjai jóvoltából ilyen is létezik.
Ezt, és még sok más dolgot is megtekinthetünk, ha ellátogatunk a katedrális könyvtárába, ami szeptembertől a nagyközönség számára is megnyílt, írja a Huffington Post. Ez nem csak azért nagy szó, mert most végre élőben is láthatunk egy tökéletesen kilapított rágcsálót, hanem azért is, mert eddig a könyvtárat csak szigorú követelményeknek megfelelve lehetett látogatni, pedig rengeteg érdekes és ritka könyv található itt.

(a fotót ld. a forráslinken)

Ez az oldal 3 mp alatt megmondja egy fotójáról, mennyire tesz nagy benyomást az emberekre. Egy olyan szoftvert készítettek amerikai kutatók, amely nagy pontossággal képes megmondani egy fotóról, hogy az mennyire emlékezetes vagy éppen felejthető mások számára.
A LaMem Demo link oldalon bárki megnézheti, a saját fotója vajon mennyire emlékezetes mások számára. Az algoritmus a látott képeket egy hőtérkép alapján 0 és 1 pont között értékeli: minél magasabb a pontszám, annál emlékezetesebb az adott arc/tárgy/kép. A 0,5-es értékelés nagyjából annyit tesz, hogy az emberek 50 százaléka képes felidézni a képet 100 másodperccel azután is, hogy látta azt.

Az amerikai Studio Padron nevű cég által tervezett kicsiny könyvbirodalom New York államban található a fák közé bújtatva, távol a város zajától. Teljes nyugalomra számíthat az, aki ellátogat erre a Hemmelig Rom nevezetű helyre, amit a norvégok csak titkos szobának hívnak, de lehetne akár nyugalombirodalommá is keresztelni.
A tölgyfából készült csodakabin tele van könyvekkel, de nem csak ettől különleges, hiszen még ágy, fotel, asztal és kandalló is társul melléjük, hogy melegedhessünk a hideg téli napokon egy jó regény vagy novella olvasása közben. Mennyire hangulatos!

A Független Médiaközpont nemzetközi konferencián mutatta be a helyi újságírás helyzetéről, az újságírók szakmai és egzisztenciális körülményeiről 2016 tavaszán végzett online, anonim, kérdőíves gyorsfelmérésének eredményét. Az elemzés a hozzá tartozó részletes információkkal, háttéranyagokkal és interaktív, beágyazható infografikákkal együtt a link -n olvasható.
A cenzúra jelenlétére vonatkozó indirekt kérdés így szólt: "Mennyire jellemző, hogy megjelenés előtt a szerkesztőségi tartalmat (cikk, műsor, fotó) be kell mutatni a szakmai stábhoz nem tartozó személynek, tulajdonosnak/üzemeltetőnek?" A válaszadók közül csak 53-an mondták azt, hogy ez egyáltalán nem jellemző, a kitöltők 15 százaléka viszont úgy nyilatkozott, hogy ez a sajtószabadságot sértő gyakorlat jellemző vagy nagyon jellemző a munkájuk során.
A lokális médiában dolgozók kiszolgáltatottságát növelheti a szakmai tapasztalat és képzettség hiánya. Válaszadóink átlagosan 6,5 éve nem vettek részt médiával kapcsolatos képzésen, 43 százalék nem tanult az újságírásról. A szerkesztői autonómia érvényesítésében a jogi tájékozottság mellett nélkülözhetetlen az etikus és minőségi újságírás normáinak ismerete, de legalább ilyen fontos a digitális technológia eszköztárának naprakész ismerete az újságírás és az egész média iparág példa nélkül álló átalakulásának korában.