Fél éve dolgozom a Halisban. Korábban jóval kisebb könyvtárakban voltam tájékoztató. Ezért első kedvező benyomásaim közül -- 16 év tapasztalatával a hátam mögött -- a legmeghökkentőbb és egyben legörvendetesebb az volt, mikor szembesültem a segédkönyvtár és a kölcsönözhető állományrész "összevont" állapotával.
Azonnal felrémlettek bennem a korábbi állomáshelyeimen nemegyszer tapasztalt emlékek, melyek a tájékoztató munka sikerességét ásták alá: rendelkeztem egy állományrésszel, mely egy külön kis szigetet képezett az épületben, mégpedig lakatlannak tűnő szigetet, melyet kevesen látogatnak. Ennek oka pedig a megközelíthetetlenség: abban a pillanatban, mikor az olvasó kézbe vehette a kért könyvet, azonnal lehervadt a mosoly az arcáról, mikor megtudta: nem viheti magával. Ilyenkor két forgatókönyv létezett: vagy visszaadta ('így sajnos nem tudom használni'), vagy alkuba bocsátkozott a könyvtárossal, hogy a szabályok megkerülésével miként vehetné birtokba mégis pár napra a kívánt dokumentumot.
A segédkönyvtári állomány elkülönítése, elszigetelése jelentősen csökkenti használatát; magam is többször megkérdőjeleztem ennek létjogosultságát. Az összesorolással jelentősen könnyebb a könyvtárhasználat és -- számomra, újonnan érkezőnek -- a tájékoztató munka is. (Nagy András)

Bár a könyvtárosoknak egyértelmű, mi hol van a szabadpolcokon, a használóknak attól még nem az. Ha az online katalógusban meg is találják a keresett könyvet, a polcrengetegben való eligazodáshoz szükségeltetik némi segítség. Könyvtárunk bútorzatának kivitelezésében már 15 éve mérvadó volt az eligazodás segítő feliratozás támogatása. A polcok 'homlokára' rögzített méternyi merevítőlemez jó hely a feliratok gyors és egyszerű felrakásához, cseréjéhez.
A raktározási rend fő számait eltérő színekkel jelöltük. A legizgalmasabb egy-egy polcmező tartalmát összefoglaló kifejezések megtalálása volt. Díszítéshez Somogyi Győző Nagykanizsáról rajzolt madártávlati képét vettük alapul (ez az alkotás volt könyvtárunk ajándéka a város lakóinak 60 éves születésnapunkon). Erről vette munkatársunk a város jelentős épületeinek képét az üvegfestéshez (ezeket adjuk ajándékba egyes alkalmakkor). Ezek az üvegfestés-képek díszítik a polcok feliratait.
Olvasóinkat a szak keresésében így az ismert nagykanizsai épületek képei is segítik. Kapcsolódó galéria: link (Fenyvesi Attila)

A falvak könyvtári ellátása és ezzel párhuzamosan a kulturális esélyegyenlőségére törekvés talán még sosem volt ennyire fontos, mint ma. A kistelepülések életét elöregedés sújtja, melynek oka a kevés gyermek és az elvándorlása. A fiatalok eltűnésével a települések hajtóanyagukat vesztve, sokszor a kulturális élet iránti közömbösséggel tengődnek. E folyamat meggátolására is alkalmas, kiváló ötletnek tekintem a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert. A KSZR nem csupán friss olvasnivalóval, hanem technikai eszközökkel, programokkal és ez által kulturális többlettel is ellátja a települések lakóit.
Ennek a rendszernek a gyakorlati megvalósításáról, korábbi tapasztalataim alapján nem csak csupa jót tudtam volna mesélni. A Halis István Városi Könyvtár gyakorlata azonban őszintén meglepett. A munkatársak napi szintű munkakapcsolatot tartanak fenn a települések képviselőivel, így szervezve meg a könyvtárközi kérések teljesítését, dokumentum- és eszközkiszállításokat. A kollégák rendezvények szervezésére házon belül mentorhálózatot alakítottak ki, hogy így tegyék könnyebben elérhetővé, átláthatóbbá és személyre szabottabbá a szolgáltatást. Továbbá a kanizsai KSZR munkacsoport igazán jól működő könyvcsere rendszert is üzemeltet az ellátott falvakban. Ezáltal nem minden könyv állapodik meg az első könyvtárnál, hanem a cserekönyvek egy ideig a térség különböző intézményeiben 'cirkulálnak', s válnak így sokkal több falusi lakos hasznára.
Hat éven keresztül más körzet ellátott könyvtárában dolgozva, számos negatív tapasztalaton túl igazán felüdítő volt a Halis módszerével és gyakorlatával megismerkedni. (Józsa Tibor)

Kutató történész? Publikáló történész? Oktató történész? Elég fura kifejezések lennének. Pályakezdőként körülbelül mégis ilyen párhuzamot kellett vonnom, amikor szembesültem a könyvtártudományi elmélettel, az addig ismert könyvtári gyakorlattal. Ez azért volt meglepő, mert számomra az tűnt természetesnek, hogy egy könyvtáros egyszerre lehet tájékoztató, gyűjteményszervező, kölcsönző és feldolgozó is. Szerencsére ezt láttam a Halisban, ahol a pályámat kezdtem. Idővel azonban rá kellett jönnöm, hogy ez koránt sincs mindenütt így, sőt az általam ismert gyakorlat Nagykanizsán is viszonylag új. S ami még ennél is jobban meglepett, hogy a könyvtáros szakmán belül elkülönülő, munkafolyamatokra specializálódott tevékenységek még egyfajta rangsort is alkotnak. Szerintem az elkülönítő specializálódás olyan könyvtárban, könyvtári területen lehet előnyös, ahol a szakmai szempontok erősebbek a mindennapi használók szempontjainál. Egy nemzeti könyvtár például ilyen. A legtöbb könyvtár azonban (ideális esetben) a használóit helyezi előtérbe. Ezért, ha olyan személy végzi a gyűjteményszervezést és feltárást, aki első kézből ismeri a használói igényeket, hiszen tájékoztat is, úgy gondolom, eredményesebb munkát végezhet. (Musztács Krisztián)

Napra pontosan 6 éve dolgozom a Halis István Városi Könyvtárban Nagykanizsán. Korábban a könyvtárakról azt gondoltam, hogy egy épületen belüli, alapvetően ülőmunkát igénylő munkahelyek. Természetesen rengeteg könyvtárról olvashatjuk, hogy a városuk életébe aktívan bekapcsolódnak, s az intézménybe igyekeznek az általuk kínált programokkal minél több érdeklődőt bevonzani. Ide kerülve az egyik kellemes meglepetés az volt, hogy a Halis ezzel szemben nem csak benti programokat kínál. Gyakori, hogy könyvtári sátrunkkal kitelepülünk azokra a rendezvényekre, ahová a városlakókat várják (pl. pogácsafesztivál, város napja, tánc világnapja) illetve a kistérségi ellátásban részt vevő, kisebb települések rendezvényein is megjelenünk ilyen módon. Legutóbb Nagykanizsán az első sétáló utcában kezdeményezett Kultúr Korzón vettünk részt, ahol egy héten át napról-napra bővülő programokkal vártuk az érdeklődőket. Kollégáink körében már korábban kiderült, hogy kinek mi a hobbija, mivel jelenik meg szívesen az 'utcán', így most is személyre szabott, mégis könyvtári programot tudtak bonyolítani. Közben még a 15 éves könyvtárnyitásunkra emlékező programra ( link ) is sikerült családi közönséget verbuválni ( link ).
E heti galériánkban - ld. link - a Kultúr Korzó könyvtári programjairól láthatnak fotókat:
1. Szélike királykisasszony kirakójáték, a mese megismerésével egybekötve
2. gólyalábazás
3. könyvtári, gólyalábas és a város különböző épületeinek színezése
4. élő zenés vers- és dalfelismerés
5. korhű sisakok kipróbálása, valamint matematika feladványok elvégzése történelmi évszámokkal
6. szelektív sakk -- használt műanyagpalackokból készült játék. (WKÁ)

2011 óta dolgozom a Halisban. A mozgókönyvtárral kezdve az összes munkakörben eltöltöttem több-kevesebb időt (kölcsönző, feldolgozó, tájékoztató könyvtáros). Ismerem a könyvtár minden munkafolyamatát, tehát bármikor képes vagyok ott segíteni, ahol kell. A könyvtári munka ilyen felfogásával hatékonyan és gyorsan tudunk reagálni a felmerülő problémákra.
Tekintettel vagyunk arra, hogy ki milyen könyvtári munkában eredményesebb és erre a hasznos tulajdonságára építünk. Így az ember nem csak monoton dolgozik, de szereti is, amit csinál és képes lehet arra, hogy a hobbiját beleépítse a mindennapi munkájába. Ez a rugalmasság lehetőség az 'önmegvalósításra', így több olyan programom, elképzelésem (Élő Történelem Teaház link , Ezen a napon _, televíziós könyvajánlók link is megvalósult, ami a könyvtár számára hasznos és a szakmai fejlődésemet segíti. (Benke Dániel)

Minden könyvtáros tudja, hogy a könyvtár értéket hordoz és közvetít a felhasználók felé. Az egyik legfontosabb tevékenység megérteni és bemutatni, vajon miért is kedvelik a felhasználók a könyvtárat. Új kutatások 30 féle értéket neveztek meg a Maslow-skála négy szintjén. Lássuk a kategóriákat:
1. funkcionális: mit jelent és mit ad a könyvtár fizikailag? - Időt takarít meg, információt nyújt, rendszerez.
2. érzelmi: a közösség bevonása a könyvtár életébe, valamint aktivizálása a könyvtár érdekében. - Elérhetőséget biztosít, szórakoztat.
3. életminőség: pl. a közösség tagjaira pozitív hatással lévő programok (olvasás- és íráskészség-fejlesztés, érettségire való felkészítés). - Az összetartozás érzését erősíti, reményt ad.
4. szociális hatás: csökkenteni igyekszik a szociális különbségeket. - Önmegvalósítás, személyiségfejlesztés, belső átalakulás elősegítése.
A szlogen - miszerint a könyvtár változást hoz az olvasók életébe - nem közvetít igazi értéket, ha nincs mögötte megfelelő akarat a változtatásra. (ref.: Nagy M.)

Motivációm a könyvtárban leginkább ... múlik -- adtuk a kiegészítendő mondatot egy hete. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
46 - saját magamon
3 - a szakmai viszonyokon
1 - az országos (általános) viszonyokon
11 - munkatársi viszonyokon
7 - felettesemmel / vezetővel való viszonyon
- A válaszok szerint a válaszadók szerint saját motivációik leginkább (67%) saját magunkon múlik. A válaszadók szerint a munkatársi viszonyok 16%-ban számítanak, a felettesek 10%-ban. (MG)

Szeptember utolsó napjainak egyik legnépszerűbb könyvtáros hashtagje (használó által adható kulcsszava) az #iamalibrarian ("könyvtáros vagyok") volt. A kezdeményezés célja, hogy megdöntsék a szakmáról kialakult sztereotípiát, megmutassák milyen sokszínű és változatos feladatokat lát el egy napon az, aki könyvtárosnak áll. A twittek között valóban változatos könyvtáros napok jelennek meg. Volt aki workshopot szervezett, olvasókat igazított útba, programozott, tanulmányt ír, előadott, felolvasást tartott, nyomtatót szerelt, továbbképzett, videót vágott, saját készítésű könyvtáros szoftvert fejlesztett, grafikákat készített, stb. Az #iamalibrarian kezdeményezés egyébként annyira sikeres volt, hogy a hashtag trending topic volt az Egyesült Királyságban (2016. szeptember 29-én). (Gujzer Zsuzsanna)

24 kisvonat egy nagyjából 300 méter hosszú sínrendszeren szállítja majd a kikért könyveket a New York-i Közkönyvtár egyik épületében októbertől. Ügyesen oldották meg a vonatok függőleges közlekedését is. Az új könyvvonatrendszer egy nagyobb felújítási folyamat része. Van például olyan olvasóterem, amit szintén mostanában adnak át, mert két éve lezárták a munkálatok miatt. A kisvonatok 11 különböző szintet járnak át a sínpályán, és percenként nagyjából 20 métert tudnak megtenni a könyvekkel. A könyvtárosok folyamatosan nyomon követhetik majd a könyvekkel teli kocsik útját, mert egyébként eddig is működött gépiesített könyvtovábbító rendszer a New York-i Közkönyvtárban, de lassú és nehézkes volt: egy futószalagos megoldás, amely több szakaszon is rázogatta a dobozokba rakott kiadványokat.

Többtucatnyi kötetet adományozott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm. Az úgynevezett Amerikai Könyvespolcot jelenlétében avatták fel a könyvtár felnőtt kölcsönző részlegén, 2016. szeptember 13-án.
Az Amerikai Könyvespolc 128 címből álló, 2593 dollár összértékű könyvadományt jelent, amelyben szakmai és szépirodalmi művek (klasszikus és kortárs amerikai irodalom, gyermekirodalom), valamint az angol nyelvtanulás tökéletesítéséhez szükséges módszertani munkák találhatók. Hozzátette: a könyvadomány tárgyát képező kötetekre műhelytevékenységek is épülhetnek, illetve arra biztatta a szép számban megjelent közönséget -- soraiban a helyi és megyei önkormányzat képviselőit, munkatársait, művelődési intézmények munkatársait, a Székely Mikó Kollégiumból érkezett középiskolás diákokat, érdeklődő olvasókat --, használják hatékonyan, eredményesen, örömmel az adomány köteteit. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Baruch College-ban (New York, USA) gyakorlat, hogy az elsőéves hallgatók mellé felsőbb évfolyamon tanulót (peer leader) rendelnek. A felsősök többek között közvetítőként segítik a kapcsolatépítést a könyvtárosok és a gólyák között, és azt, hogy a könyvtárosok megismerjék az elsősök mint célcsoport érdeklődési körét és preferenciáit. A felsősök szeretik a feladatot, az elsősöknek a közösségbe való bevonását. A könyvtárat bemutató túrákat általában az elsőéveseknek (ma az Y-generáció) tartják, ideálisnak tűnt ezekbe a könyvtár számára fontos útmutatások mellett szociális és játékos elemeket is beiktatni. A felsősök bevonásával, az egymástól tanulás (peer-to-peer learning) támogatásával a főiskola William and Anita Newman Könyvtára segített az elsőéveseknek megérteni a könyvtári rendszer működését, és a könyvtárat a diákélet központjává (hub) tenni.
Azért esett az Y-generációra a választás, mert ők megszokták, hogy több feladaton (multitasking) egyszerre több ablakban dolgoznak, a készülékek, a mobilok is a kezükhöz nőttek. Életük során sokféle eszközt használnak, gyakran a tanulópárjuk (peer) ismerteti meg őket ezek használatával a tanulásban. (A crowdsourcing mint a használókkal való kapcsolatépítés eszköze a felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Viszocsekné P. É.)

Többek közt kiállítással, társasjátékkal, történelmi sétával várja az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) az Országos Könyvtári Napok alkalmából október 3. és 9. között. Vasárnap ingyen iratkozhattok be a könyvtárba.

A kecskeméti Katona József könyvtár a Facebook-oldalán ( link ) az ország legsármosabb könyvtárosát keresi, ahogy a címben is utaltunk rá. Már gyűlnek a jelöltek, mi egyre izgatottabbak vagyunk, de bízunk benne, hogy ez a lista bővülni fog. Könyvtárosok, most mutassátok meg magatokat!

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban jött létre a Debreceni Egyetem könyvtára, amely 1997-től nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként, az országrész szellemi központjaként működik -- hangzott el a jubileum alkalmából pénteken rendezett ünnepi ülésen a Debreceni Egyetemen (DE).
Jávor András általános rektorhelyettes felidézte, hogy 1916-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem könyvtára 4 szobából állt, ma a könyvtár 14 ezer négyzetméteres területen működik. Akkor még 250 méternyi polcon helyezték el a könyveket, ma 47 kilométer hosszú polcrendszeren sorakoznak a kötetek, amelyeknek a száma száz év alatt tízezerről hatmillióra nőtt.
Jávor András méltatta a könyvtárnak az egyetemi oktató- és kutatómunkát támogató tevékenységét, az olvasók magas színvonalú kiszolgálását, és bejelentette: az idei tanévtől az egyetemi polgárok ingyen vehetik igénybe az egyetemi könyvtár szolgáltatásait...

A vándorgyűlés a hazai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet szakmai érdekképviseleti szervezetünk, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez, a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár társszervezőként járult hozzá idén a konferencia sikeréhez. Gyimesközéplokon 2016. szeptember 22. és 23. között került sor a szakmai találkozóra link , több mint félszáz résztvevővel.
A szakmai előadások többnyire a különböző típusú, magyar vonatkozású gyűjteményekkel is rendelkező hazai könyvtárakban végzett helyismereti munkába nyújtottak betekintést. Halász Péter néprajzkutató szerint a helyismereti munka az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy jött egy technológia, ami miatt aztán sokan elvesztik a munkájukat. A mostani, negyedik ipari forradalom sem más ebben: most a munkát az okosrobotok veszik el, a modern technológia pedig, ami ezt lehetővé teszi, a digitalizáció, ennek a forradalomnak a "gőzgépei" a kiber-fizikai rendszerek és a digitalizáció.
- A horizontális integrációra jó példa, hogy a Dassault Systémes és a BootAeroSpace egy olyan platformot indított el Európában, amely a hadipar és a repülőipar teljes értékláncát integrálja, a beszállítókat a megrendelőket egyetlen helyen hozza össze. A horizontális integráció a globális értéklánc egy új generációját fogja jelenteni, ami azt is jelenti, hogy az áruk, alkatrészek, szolgáltatások egy közös platformon és jóval hatékonyabban cserélnek gazdát.
- A vertikális integráció lényege, hogy a gépekben, raktárakban sőt, akár a félkész termékekben olyan szenzorok és hálózati eszközök kapjanak helyet, amelyek lehetővé teszik a gyártási folyamat digitalizálását és hatékonyabbá tételét. Az ezekből a szenzorokból álló új hálózatot ipari internetként is szokás emlegetni. A Bosch Rexroth, egy autóipari beszállító például egy félautomata decentralizált gyártási rendszert dolgozott ki. A megmunkálandó félkész termékre az érintéses kapubelépőknél is használ RFID technológiájú kódokat tesznek, amelyek alapján a munkaállomások tudják, hogy milyen munkát kell elvégezni a terméken.
- Egyedi tömeggyártás. Sok gyártó felismerte, hogy az ügyfelek egyre konkrétabb igényekkel rendelkeznek, egyre személyre szabottabb terméket szeretnének, ezért is jelentek meg a moduláris okosórák, telefonok, és az egyéb olyan műszaki termékek, amelyek már pontosan azokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, amit az ügyfél megálmodott. Ezt a trendet követi le az ipar 4.0 a gyártásban is, egy autógyárban a szerelőszalagot nem kell leállítani és átállítani ahhoz, hogy különböző felszereltségű autók gördüljenek le a szalagról. Nem csak a gyártás változik meg, hanem új termékek is létrejönnek, és olyan platformok, ahol az ügyfél pontosan kommunikálni tudja a gyártó felé, hogy mit is szeretne.

Két hét múlva már akár 90 százaléknyi adatforgalmat is megtakarít majd az androidos Chrome böngésző, ami praktikusan azt jelenti, hogy (sokkal) tovább tart majd a havi mobilnetes keret.
A Chrome böngésző asztali gépes és telefonos verziójában is régóta bekapcsolható az adatforgalom-csökkentő funkció. (Ennek mikéntjéről itt olvashat.) Ha aktív, akkor a böngésző megnyitott weboldalból nem tölti be csak a szükséges részeket, kihagyja azokat a fejlesztői megjegyzéseket és funkcióval nem bíró részeket, amik csak növelnék az adatmennyiséget.
A funkcióval a Google számításai szerint nagyjából 50 százaléknyi mobilnetes forgalom spórolható meg. Jó hír, hogy az androidos Chrome alkalmazás legújabb verziójában már a(z mp4 formátumú) videókra is kiterjesztik az adatforgalom-csökkentést, amellyel így már 67 százaléknyi mobilnetes keretet is megtakaríthatunk.

Ha nem szeretnénk ismeretlen szerverekre feltölteni megosztásra szánt adatainkat, érdemes felkeresni a StreamBIN ( link ) nevű weboldalt, amelyet ingyenes és regisztráció nélkül használhatunk. Már az oldal neve is utal arra, hogy itt valamiféle streamelésről lesz szó, és tényleg: valós időben küldhetjük át a fájlt, amelyet csak le kell tölteni.
Az oldalra fellépve nincs más dolgunk, mint kiválasztani, hogy melyik fájlunkat vagy mappánkat szeretnénk megosztani. A webszolgáltatás ehhez egy URL-t generál, és ezt kell elküldenünk a partnerünknek. Ennek birtokában ő már kérheti is a letöltést (a webböngészőjének címsorába kell bemásolnia a kódot), és már töltheti is le a kiválasztott mappájába. Arra viszont ügyeljünk, hogy mi ne frissítsük, és ne is zárjuk be az oldalt, mert akkor sikertelen lesz az átvitel.

Mi lenne, ha tennivalói elvégzésére 24 órás határidőt adna? A halogatásról leszoktatni próbáló alkalmazásnak ez a trükkje.
Sokan hajlamosak vagyunk feladatainkat halogatni, pedig semmilyen hasznunk nem származik belőle. Aki még mindig nem tudott leszokni erről, íme egy újabb lehetőség a próbálkozásra: az Androidra ingyen letölthető 24hDone to-do ( link ) alkalmazással, amely szigorú határidőt ad a feladatok elvégzésére.
Az app nevéből is kitalálhatjuk, hogy 24 óráról van szó. A dolgunk tehát annyi, hogy a jobb alsó sarokba látható + ikonra kattintva feljegyezzük az alkalmazásban az egy napon belül elvégzendő feladatainkat, majd onnantól 24 óránk van, hogy teljesítsük.

Négy különböző fordítószolgáltatás közül választhatunk, ha megakadunk egy-egy szónál vagy mondatnál valamilyen idegen nyelvű weboldalon.
A Google fordítója persze kihúz a pácból, ha bajban vagyunk egy-egy nyelvvel, de be kell mindig állítani, milyen nyelvről fordítson, ki kell másolni a szöveget, szóval egy picit macerás a használata, különösen ha csak pár szónál, egy mondatnál vagyunk bajban. A Dynamic Translator nevű ingyenes appal viszont mindez jóval egyszerűbb, ráadásul négy különböző fordítószolgálat közül választhatunk.
A program innen tölthető le ( link ) rar fájlban, és a kicsomagolása után az exe fájlra kattintva már indíthatjuk is, azaz a szoftver hordozható, nem kell telepíteni. Első indítása után egy kis ablak jelenik meg, ahol kiválaszthatjuk a célnyelvet (azaz, hogy milyen nyelvre fordítson a program), a forrásnyelvet majd mindig automatikusan felismeri. Hatvan nyelvet támogat, és a magyar is közöttük van. A célnyelvet természetesen bármikor megváltoztathatjuk.

E heti Kultúrterrorunkat Gaál Melinda, a Sony regionális pr-kommunikációs menedzsere írta, amelyben Háy Jánost, Armin van Buurent, Katona József Színházat és Wired-öt is ajánl az olvasóknak.
Minden, ami Háy János. Édes és keserű, nincsenek felesleges szavak egy mondatában sem. Az olvasási tempómhoz képest viszont nem eléggé termékeny író, így természetesen olvasok mást is, most épp a héten megjelent Szemben című novelláskötetet Légrádi Gergelytől. Magyar szépirodalmat kizárólag nyomtatva fogyasztok, de ezzel párhuzamosan a Kindle-ömön, most a The organized mind-ot olvasom újra Daniel J. Levitintől, ami segít jobban megérteni az agyam működését, kicsit talán saját magamat is.

A szerkesztők és a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke megint vitáztak egy jót a honi folyóirathelyzetről.
Kissé ironikus programra került sor hétfőn a Várkert Bazár látszóbeton-struktúrái és neontüneményei között. Miután a magyar állam legfontosabb kultúrafinanszírozó szerve, a Nemzeti Kulturális Alap szétzilálta, falhoz lökte, szőnyeg szélére állította, megalázta, kivéreztette, legyalulta a komplett magyar folyóirat-struktúrát, ezt értsd úgy, hogy kivont belőle egy csomó pénzt és kapkodva átalakította a pénzek kiosztásának rendjét, nagy büszkén megszervezett egy szakmai beszélgetést a megmentésükre, amit akár előremutató gesztusként is lehet értékelni. A folyóiratok jelene és jövője című konferencián a tepertőkrémes miniszendvicsek és a talpas pohárba töltött őszilé elfogyasztása előtt a szakma képviselői megvitathatták, hogyan hasznosulhatna jobban az az NKA-támogatás, amit rendre késve írnak ki és ami a túlélésükre is épphogy elég -- vagy arra sem: az első kerekasztal beszélgetés egyik vendége a nemrég megszűnt 2000 szerkesztője, Margócsy István volt, ami azért elég faramuci helyzet.

A friss kutatási adatok szerint egyre jobban kedvelik a magyar vásárlók a külföldi székhelyű webshopokat. Aki itthon rendszeresen vásárol a neten, az könnyen nyit a nemzetközi netes boltok felé is. A hazai online üzletek pedig intenzívebben kimerészkednek a nemzetközi vizekre. Nem csoda, hogy hamarosan a nagy, nemzetközi webshopok Magyarországon is megjelenhetnek.
A nemzetközi szinten is meghatározó, Magyarországon pedig az eMag-ot is működtető Allegro-csoport felvásárlása pedig a következő hónapok legfontosabb fejleménye lehet. Erre két nagy esélyest látni: az E-bay és az Ali Express lehet a befutó, ez pedig azt jelenti, hogy a következő években ezek az óriásszereplők is megjelenhetnek Magyarországon.

Új, fiataloknak szóló internetes magazin indult diákszemmel.hu link címmel. A portál célja a nappali tagozatos középiskolások, gimnazisták, valamint felsőoktatási hallgatók tájékoztatása és szórakoztatása mellett a tizen- és huszonévesek kalauzolása a diákmunkák és a pályakezdő munkavállalók világában.
A portál cikkeit fiatal egyetemisták, főiskolások írják, hiszen ők tudják leginkább, mi érdekli, mi foglalkoztatja korosztályukat - olvasható a közleményben. Az oldal hat rovatból áll: buli, suli, meló, trend, sztorik és nagyvilág. A nagyobb terjedelmű anyagok mellett rövidhírekkel, hasznos információkkal is kiszolgálják a célcsoportot.

"Igen, mi is hazugsajtó voltunk" - adta Giovanni di Lorenzónak, a Die Zeit főszerkesztőjének szájába múlt héten az állami hirdetésekkel megpakolt 888.hu és a mértékadó kormánypárti napilap, a Magyar Idők. A híresen baloldali hamburgi hetilap főszerkesztőjét állítólag Angela Merkel pártájának gyenge berlini választási eredménye késztette arra, hogy önkritikát gyakoroljon, és leleplezze a német média alapvető romlottságát. Az információ forrása pedig a lipcsei székhelyű, szélsőjobbos Compact magazin.