Az online világ térhódítása miatt a könyvtárosok immár nem az információs forgalom privilegizált irányítói, az információs kapuk őrzői. A tudományos könyvtárak tájékoztató könyvtárosai azonban még így is kivételes helyzetben vannak: jól ismerik ugyanis a tájékoztatás forrásait, és a személyre szabott információkeresés stratégiáit. A korszellem azonban nem kedvez nekik, ami némi pesszimizmussal tölti el őket, úgy érzik, hogy amit nyújtanak, az nem felel meg a használók szükségleteinek, és ezért gyakran alulértékelik saját munkájukat. Pedig a szakirodalom sok évre visszamenően azt is tanúsítja, hogy
- a használók nem a válaszok maximális pontossága és teljessége szerint értékelik a könyvtárosokkal való találkozásaikat, hanem inkább a könyvtáros barátságos, kedves hozzáállását becsülik.
Ugyanez a helyzet a könyvtáros tanári szerepkörével is:
- a hallgatók sokkal sikeresebbnek értékelnek egy-egy könyvtár- és információhasználati órát vagy egy iskolai tanórával felérő tájékoztatási párbeszédet, mint a könyvtáros.
Itt is bebizonyosodott tehát, hogy a könyvtárosok következetesen alábecsülik a személyes találkozók során adott útmutatásaik, instrukcióik hasznosságát. Ez adódhat például abból, hogy általában nem kapnak megerősítő visszajelzést az eredményességről. A közös nyelv hiányosságai is rontják a hatásfokot: a szakkifejezések, mint e-folyóiratok, InfoGuide (a helyi könyvtárhasználati útmutató), vagy a Kutatási Portál gyakran zavarba ejtette a hallgatókat, amit a könyvtáros a saját tanítási tevékenységének sikertelenségként érzékelhetett. (A kutatástámogatási konzultáció értékelése: a hallgatók és a könyvtárosok szemszögéből; ref.: Fazokas E.)

A könyvolvasás a gyermekek számára a szabadidős tevékenységek toplistáján a 8. helyen szerepel az OMV Hungária reprezentatív, a 6-15 éves korosztály szüleinek megkérdezésén alapuló Olvasáskutatása szerint.
Az önállóan olvasott vagy felolvasott gyermekkönyvek többsége a család tulajdonában van, a megkérdezett családok 31 százaléka veszi igénybe a városi, és alig több mint ötöde az iskolai könyvtár szolgáltatásait gyermekkönyvek kölcsönzésére. A városi könyvtárak elsősorban a lányok, korosztály szerint pedig a 9-10 évesek körében népszerűek (41 és 39 százalék említette a gyermekkönyvek forrásaként), az iskolai könyvtárak azonban nemtől és kortól függetlenül kevéssé számítanak kedveltnek.
A felsőfokú végzettségű szülők önállóan olvasó gyermekeinek több mint fele a városi, közel negyede pedig az iskolai könyvtárból is szerez be műveket. Az érettségi nélküli szülők 6 százaléka említette, hogy gyermeke használja a városi, 29 százalék szerint pedig az iskolai könyvtárat, a szűkösebb anyagi helyzetben lévőknél azonban 29 és 22 százalék e két kategória aránya.

Mennyire fontos, hogy a könyvtári berendezések (pl. polcok) könnyen átszerelhetők / helyezhetők legyenek? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - nem fontos: a jó épület sok-sok évig kielégíti az igényeket
9 - jó, de különösebb jelentősége szerintem nincsen
40 - fontos, mert így könnyen aktualizálható a tér rendezvények / állomány átrendezés miatt.
- Úgy tűnik, a válaszadók 80%-ban a rugalmasság hívei.

Gorkij lakta azt a szecessziós villát, melyet Fjodor Sehtyel épített Sztyepan Rjabusinszkij bankár számára, 1900-ben. Miután a tulajdonos elmenekült, az épületet Sztálin ajándékozta 1931-b1n az általa elfogadott írónak. Gorkij ebben a házban fogadta az elé járuló fiatal írókat, költőket és pályatársakat.
Az épületet dolgozószobájában folyosóján és lépcsőházában is könyves szekrényeket találunk. Az író könyvtára nevesnek nem mondható, inkább annak környezete érdemel ma is figyelmet: a szecessziós épület maga és a belső berendezés, köztük a lépcső, melynek dísze a medúza-lámpa. (MG)
Fotókat ld.: link

A könyvtár szerepének megváltozása miatt a nyomtatott könyv lassan kiszorul a könyvtár tényleges falai közül és a könyvtár helyét mindinkább a közösségi tér fogalma veszi át. Helyettük az adatbázisok, a virtuális könyvtárak válnak keresettebbé.
A változásnak több pozitív hatása is érezhető, leginkább a multinacionális cégeknél, ahol több helyszínen is dolgoznak kollégák. A könyvtáros létnek egy új fajtája is teret nyer, olyan módon, hogy maga a könyvtáros is új környezetbe kerül, nem a megszokott helyen találkozik az olvasókkal. Ezzel megismerhetőbbé válnak a könyvtár céljai és szolgáltatásai.
A könyvtár és szerepe többféleképpen alakulhat át. Megemlíthetjük a digitalizálást, az online anyagok körének bővítését. Néhány cég viszont teljes mértékben megváltoztatja a könyvtárat, mint ez a Kilpatrick ügyvédi irodánál is bebizonyosodott.
Megszüntették a könyvtárat és egy nyitott helységet alakítottak ki helyette, ahol kötetlenül elbeszélgethetnek, találkozhatnak, valamint tárgyalhatnak is a kollégák.
Hogy könyvtár létezhet-e könyvek nélkül is? - Igennel kell válaszolnunk.
Változatlannak tekinthetjük viszont a könyvtárosok szenvedélyét az információ és a tudás megosztására. (ref.: Nagy Marianna)

Az egyetemeken induló szakok egyszerűen nem fedik a munkaerőhiány igényeit, emiatt nehezen találnak maguknak állást. A megfelelő készségek hiánya már jelenleg is egy világszerte érzékelhető probléma, amire a Hays Global Skills Index-ben található elemzések is rámutatnak. A frissen végzettek releváns tudásának hiánya pedig csak súlyosbítja ezt a tendenciát. Alistair szerint
Ha nem történnek lépések a probléma kezelésére, akkor komoly gondok adódnak a friss diplomások, a munkaadók és a teljes világgazdaság helyzetére vonatkozóan. A probléma szélesedése új hiányszakmákhoz, vagy akár hiányágazatokhoz is vezethet.
Azonban a vállalatoknak is lépéseket kell tenniük azért, hogy az egyetemek azt a tudást nyújtsák a tanulók számára, amire szükségük van. A cégek vezetőinek közelednie kell a top egyetemek, főiskolák felé, és értékes tanácsokkal, karrier tanácsadással és megfelelő információval ellátni a jövő munkavállalóit.
A fiataloknak a megfelelő tudás és készségek elsajátítására kell helyezniük a hangsúlyt. A tanulók saját érdeke és kötelessége, hogy ne vesztegessenek időt és pénzt olyan komolytalan képesítésekre, amik a munka világában haszontalanok. Segítenünk kell őket abban, hogy megismerjék és figyelembe vegyék a munkaerőhiány réseit, amikor a továbbtanulás mellett döntenek.

... Hogy mindez mit jelent a munka jövőjére nézve? Minden egyes foglalkozás jövője eldönthető egyetlen kérdés megválaszolásával: Milyen mértékben áll az adott munka gyakori, nagy volumenű feladatokból, és milyen mértékben igényli új helyzetek kezelését? A gépek egyre ügyesebben birkóznak meg a gyakori, nagy volumenű feladatokkal. Ma fogalmazásokat osztályoznak és betegségeket diagnosztizálnak. Az évek múlásával gépek fogják végezni a felülvizsgálatokat, és gépek fogják beemelni a szerződések szabványszövegeit. De szükség lesz számvivőkre és jogászokra a bonyolult adórendszerek kezeléséhez, vagy új peres eljárásokhoz. De egyre kevésbé lesz rájuk szükség, és nehezebb lesz ilyen munkát találni.

Néhány évvel ezelőtt igazi rémálmot élt meg a Kindle e-könyv-olvasó jó néhány amerikai tulajdonosa: az Amazon egyik napról a másikra egyszerűen törölt egy sor művet a készülékükről - ironikus módon George Orwell 1984 és Állatfarm című regényét is. Ráadásul nem is ez volt az első ilyen eset, a cég korábban egy másik radikális szabadgondolkodó, Ayn Rand amerikai írónő két könyvét, a Veszett világot és Az önzés erényét, valamint egész Harry Potter-köteteket távolított el. Az akció teljesen Nagy Testvér-kompatibilis volt: korabeli beszámolók szerint a médiaforgalmazó óriás online módon belenyúlt a Kindle-tulajdonosok készülékébe, és általuk jogszerűen megvásárolt termékeket törölt róluk. A magyarázat úgy szólt, hogy "problémákat fedeztek fel" az érintett művekkel kapcsolatban - értsd: nem birtokolták e könyvek Kindle-jogait. Utána persze kártalanították a fogyasztókat. Az ügy mindenesetre rávilágított arra, hogy talán mégsem birtokoljuk 100 százalékig azt, amiről azt hisszük, a miénk.
Ha tehát tulajdonosok helyett csak "engedélyes" felhasználók maradunk, kényelmes hozzáférést kaphatunk mindahhoz, aminek fenntartási költségeitől mentesülhetünk. Csak az a kérdés, hogy a szabadság, az azzal járó felelősség, tehát az egyéni kontroll elvesztésével nem fizetünk-e túl nagy árat érte.

A Slovakiana olyan új platform, amely a nagy nyilvánosság számára egy helyen, egyszerű formában teszi hozzáférhetővé a digitalizált szlovák kulturális örökség eredményeit. A portál több mint egymillió kulturális objektum digitalizált formában való megjelenítését biztosítja, egyidejűleg nemzeti aggregátorként az Europeana európai kulturális örökség portáljának is a szolgáltatója. Interaktív módon, "élő kirakatként" mutatja be a szlovák kulturális örökséget egyszerű dizájnnal. A látogatók a teljes szövegű keresés mellett különböző szempontok szerint szűrhetik az objektumok keresését (szerző, időszak, intézmény vagy kategória alapján). Határozatlan keresés esetén a portál látogatói a következő kategóriák közül választhatnak: színház, tánc, képzőművészet, film, beszélt nyelv, építészet és urbanizmus, szövegek, térképek és egyéb. A regisztrált felhasználók lehetőséget kapnak kommentelésre, az információk kiegészítésére. A portál állandóan pulzáló tartalma nagy lehetőségeket rejt a kreatív iparral és az oktatási intézményekkel való együttműködés számára. A Chameleon rendszeren keresztül a portál közvetlenül kapcsolatban áll a Szlovák Nemzeti Könyvtár katalógusával, ahonnan egy kattintással eljuthatunk a kulturális örökség digitalizált reprezentációjához.
A szerzői jogi központ olyan szakmai műhely, amely a kulturális örökség részét képező objektumok digitalizálási folyamatának jogtechnikai aspektusait szabályozza. (A Slovakiana csak a kulturális örökség portálja? A Slovakiana a kulturális örökségről szóló prezentáció és információcsere platformja, portálja és szerzői jogi központ; ref.: Prókai M.)

Barátaikkal, sportolással, internetezéssel és számítógépes játékokkal töltik legszívesebben szabadidejüket a 6-15 éves gyerekek, miközben a könyvolvasás, de még a tévénézés is a legkevésbé népszerű tevékenységek közé került - derül ki az OMV olvasáskutatásából.
Az OMV olvasáskutatása szerint a szülők közül minden harmadik nyilatkozott úgy, hogy gyerekként sem volt kedvence az olvasás. Beszédes ugyanakkor, hogy jelenleg kétharmaduk nem olvas sokat - amit idő- vagy pénzhiánnyal magyaráznak. A 6-15 évesek több mint ötöde a tanuláson kívül nem olvas önállóan, de további 35 százalékuk is csupán legfeljebb napi fél órát.
Átlagosan napi egy órát a gyerekek tizede tölt önálló olvasással. Valamivel többet olvasnak a lányok a fiúknál, harmaduk heti 4,5-7 órát vagy ennél is többet, míg a fiúknál ugyanez a kategória csupán 16 százalék.
Az összes megkérdezett válaszadó szülő átlagosan heti 2,9 órára becsülte a gyermeke által önálló olvasással töltött időt. A 9-10 évesek közel harmada 4,5-7 órát vagy ennél is többet olvas, míg az önállóan egyáltalán nem olvasók részaránya ebben az életkorban csupán 5 százalék (szemben az olvasással még ismerkedő kisebbek 46, illetve az online világra nyitó nagyobbak 16 százalékos arányával e kategóriában).

- A történetek kiválasztásakor fontos az, hogy előzetesen tudja, kik és milyen jellegű problémákkal érkeznek erre a foglalkozásra?
Dénes Mária kézdivásárhelyi könyvtáros biblioterapeuta: Azt soha nem lehet tudni, hogy ki milyen jellegű problémával érkezik hozzánk. A módszer lényege, hogy senki nem beszél a saját problémájáról, hanem részt vesz egy mű feldolgozásában, beleképzelheti magát különböző szerepkörökbe a kitárulkozás veszélye nélkül, úgy, hogy közben ő nem sérül meg. Mivel ez egy folyamat, ki előbb, ki később, ki többé, ki kevésbé talál majd rá a megoldásokra. Az életkori sajátosságokat minden esetben figyelembe kell venni. (...)
- Felgyorsult élettempó, nagy munkahelyi kihívások, tartós bánat, csalódások, konfliktusok? Ezt tetézi, hogy az emberek nagy része nem tudja megosztani senkivel a problémáit, mert egyszerűen nem meri felvállalni, gyengeségnek titulálja azokat. Ezáltal személyes elszigetelődésben szenvedhetnek, amely társadalmi jelenséggé alakulhat. És ilyenkor jöhet a könyvtáros, a biblioterapeuta, a könyvek szerepe: a könyvekről beszélgető csoportban kialakul a közösségi érzés fontossága, az emberek rájöhetnek arra, hogy problémájukkal nincsenek egyedül. Ez hatalmas energiát és megbízhatóságot igényel egy terapeutától. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az Appalachian State University (Észak-Karolina államban, 18 ezer hallgatóval) könyvtára (Belk Library and Information Commons) 2005-ben nyílt meg (400 olvasói számítógép és laptop, 21 csoportos tanulásra alkalmas helyiség, digitális médiastúdió áll rendelkezésre). 2006-ban vezették be a 24/5-ös (heti 5 napon - vasárnap délutántól péntek estig - 24 órás) nyitva tartást (korábban éjfélig vagy éjjel 2-ig voltak nyitva). Kezdetben az átriumot és a kávézót lehetett éjjel használni (80 ülőhellyel és 16 székkel, egy biztonsági őrrel), ezt fokozatosan terjesztették ki az egész épületre. A későbbiekben takarékosságból lecsökkentették az óraszámot (2008-ban a tanévközi vizsgaidőszakban 2 hétre és a záróvizsgák alatt 3 hétre), de néhány év elteltével 2010-ben ismét bővítették. A nyitva tartás körüli változások során a hallgatói önkormányzat (HÖK), a könyvtárosok és az egyetem vezetői egyaránt hangot adtak véleményüknek. A kiadásokat a könyvtár a hallgatói alapból fedezte (100 ezer dollár állt rendelkezésre).
A használati statisztikát kezdettől konzekvensen vezették a látogatók számáról és tevékenységéről, valamint a biztonsági incidensekről - ezek száma a könyvtárosok örömére viszonylag kevés volt. A feladatot a hajnali időszakban dolgozó biztonsági őrökre bízták.
A tevékenységek között túlnyomórészt a számítógépek használata és a tanulás szerepelt. A költségeket sikerült a támogatásból fedezni. A hallgatók nagyra értékelték a 24 órás szolgáltatást. (Esettanulmány egy hétköznap 24 órán át nyitva tartó könyvtárról; ref.: Hegyközi I.)

Csíki gyógynövények és használatuk - 2016. október 14-én a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. Fogadták a helyi Kós Károly Szakközépiskola környezetvédő technikus szakon lévő, XII. B. osztályos diákjait. Kísérő tanárok Tamás Zoltán osztályfőnök és Székely Bernadett környezetvédelem szakos tanárnő voltak. A rendezvény témája a Csík környéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.
A gyógynövényismeretet kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket és azok használatát. Ugyanakkor említés történt Kájoni János e téren folytatott munkásságáról és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesember e téren kifejtett tevékenységéről.
Az előadás második felében székelyföldi füves emberekről készített filmet tekinthettek meg a vendégek, miközben gyógyteákat kortyolgathattak, majd ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Pach Gabi: Mára már azt tartom kreatív embernek, aki rugalmasan gondolkodik, értékes produktumot hoz létre, és megoldja a kihívásokat, melyekkel napról napra szembesül. Ezek a képességek pedig igenis fejleszthetők és tudatos odafigyeléssel szokásokká alakíthatók. Így ma már nem csak hiszem, de tudom, hogy mindenki válhat alkotóvá, és minden élethelyzetben létezik kreativitás.
- Mennyire van fókuszban a kreativitás és az innováció a céges környezetben?
Kiss Péter: Szavak szintjén jelen van, tartalom szintjén kevésbé. Már abban komoly eltérések vannak, hogy kinek, mit is jelent ez a két szó. A kreativitás a nagy ötlet megszületése, az innováció pedig a validált ötlet sikeres üzleti megvalósítása. A kreatív folyamat gyújtópontja mindig az ügyfél igénye, problémája kell legyen.

Talán még a helyiek közül is kevesen tudják, hogy a szarvasi Városi Könyvtár Régi Gyűjteményében felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékek lapulnak. Akadnak itt olyan könyvek is, amelyeket még az 1500-as években nyomtattak, vagy kézzel írtak - akkoriban természetesen még rongypapírra.
A Régi Gyűjtemény a Tessedik Múzeumban található, de kezelője a Városi Könyvtár. Története gyakorlatilag egyidős az 1802-ben Mezőberényben megalapított, majd 1834-ben Szarvasra telepített gimnáziummal, ugyanis ennek az intézménynek volt a könyvtára. Páratlanul gazdag anyagának legnagyobb része adományokból származik. Alapjait valószínűleg a Wenckheim család teremtette meg, majd a gimnázium későbbi igazgatója, Vajda Péter is tovább gazdagította. A Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és Réthy Lipót ajándékai mellett az ország középiskolái is évenként küldték ide értesítőiket. Írók, költők, az iskola volt tanárai, tanítványai juttatták el saját munkáikat, így alakult ki végül az 1980-ban védetté nyilvánított, több mint 39 ezer kötetes muzeális gyűjtemény.

A Hóman Bálint Alapítvány egy olyan személy nevét viseli, aki a XX. századi önkényuralmi rendszer megalapozásában vezető szerepet játszott - áll a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában, amelynek alapján elvennék a civil szervezet nevét. Vincze Gábor történész szerint erősen vitatható az MTA álláspontja, az pedig döbbenetes, hogy a minimális kiegyensúlyozottságot sem ismerik a történelmi személyek megítélésével kapcsolatban. Példaként hozta fel, hogy az MTA közben elfogadhatónak tartja a Szabó Ervin név használatát, holott az egykori szélsőbaloldali anarchista mozgalmár az egyik legradikálisabb figurája volt a XX. századnak. Kun Béláék első intézkedései között volt, hogy 1919-ben az időközben elhunyt Szabó Ervinről nevezzék el a budapesti könyvtárhálózatot.

A városrész központjában, az utcától néhány méterre áll egy kis barokk korból származó épület. A főútvonal és a ház közötti kis téren egy facsoport, a homlokzaton pedig egy felirat utal rá, hogy a 2013-as felújítás óta könyvtárként funkcionáló épületet egykor zsinagógának használták. A barokk korból származó, évtizedekig kihasználatlan épület ma a régi és a kortárs építészet együttélésének szép példája.

amerikai Kongresszusi Könyvtár film- és hanganyagát a virginiai Culpeperben őrzik és digitalizálják, egy olyan létesítményben, amely eredetileg teljesen más célokat szolgált.
A Kongresszusi Könyvtár Packard Campusának története a hidegháború fenyegetésekkel terhes időszakáig nyúlik vissza. 1969-től 1988-ig az amerikai kormányzati szervek a vészhelyzetre tartalékolt pénzkészletet tárolták itt: több milliárd dollárt zsugorfóliába csomagolva (furcsa módon leginkább kétdolláros érmékben), 2,7 méter magasságban felhalmozva, 30 centis betonnal bélelt, acéllal megerősített falak között, több mint egy méterrel a föld alatt. A hidegháború csúcspontján arra az esetre hozták létre ezt a vésztartalékot, hogy ha a keleti partot atomtámadás érné. Az elképzelések szerint ez a pénz képes lett volna a Mississippitől nyugatra újjáéleszteni a gazdaságot.

A forradalom hírei napról napra a Népszavában. - Sok olyan esetünk volt - mondja Horváth százados -, ahová több ízben is ki kellett szállnunk. Ilyen volt a Nemzeti Múzeum égése. Itt hét esetben voltunk kint. E percben, mikor önnel beszélek, tűzoltóink szintén ott tartózkodnak és egy újabban keletkezett tüzet oltanak. A Nemzeti Múzeumban leégett az Afrikai kiállítási és a természettudományi rész. A Múzeum utca felőli tetőtűz átterjedt a Puskin utcai részre is. A múzeum körúti részén két emelet magasságban kiégtek az ablakok. Szerencsére a Múzeum legféltettebb kincse és országunk leggazdagabb könyvállománya, a Széchenyi Könyvtár sértetlen maradt.

Közzétette az osztrák belügyminisztérium pénteken, hogy a bécsi szövetségi kormány milyen közmunka végzését tenné lehetővé a menedékkérők számára - írja az osztrák Der Standard.
A listán az állam, a tartomány vagy a települések közfeladatait érintő 32-féle munkát sorolnak fel. A menedékkérők így a közigazgatásban másolási, futár- vagy tolmácsolási feladatokat láthatnának el. De összeállíthatnak Excel-táblákat, sportesemények vagy bolhapiacok rendezésében segédkezhetnek. Végezhetnek továbbá utcaseprést, hóeltakarítást, idősgondozást, kisegítő munkálatokat könyvtárakban, uszodákban vagy akár kórházakban.

A kormány pénteken benyújtott a parlamentnek egy módosító javaslatot, ami a foglalkoztatási szabályokat érinti. A módosító alapján ezentúl nem csak a felajánlott munkalehetőséget, hanem a felajánlott képzési lehetőséget is kötelező lesz elfogadniuk a közmunkásoknak. A közmunkásoknak kötelező lesz részt venni a felajánlott képzésben, ha nem teszik, három hónapra ki kell őket zárni a közmunkából.

A Közgáz 283-as szobájából kikerült a kanapé meg a fotel, a szépreményű, de életük egy részét rettegésben töltő pénzügy szakos diákoknak nem kell félniük attól, hogy stresszhelyzetben elfelejtik a pénzláb definícióját. Bánfi Tamás szobájában pár hete már az egyetemi tanár magángyűjteményéből létrejött Széchenyi István kiállítást lehet megtekinteni.
A Corvinus Egyetem - MNB - Bánfi Tamás kooprodukciójában a legnagyobb magyar 225. születési évfordulójára létrejött kiállítás óriási, a magángyűjteménytől elvártnál jóval nagyobb szeletet mutat meg Széchenyi munkásságából.
Aki megnézi a kiállítást, az meggyőződhet róla, hogy a Hitel már kiadása első évében (1830) megélte második és harmadik kiadását is, de gyűjtemény teljességét az is jelzi, hogy az 1832-es negyedik kiadás is ott díszeleg a tárnákban. A gyűjtemény egyik különlegessége a Hitel első kiadása, amelyet maga Széchenyi dedikált.

A rendőrök egy fővárosi könyvtárban fogták el azt a férfit, aki ellen hét elfogatóparancs volt érvényben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Bevetési Osztályának munkatársai a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályával együttműködve 2016. október 27-én délután egy fővárosi könyvtárban fogták el a körözött személyt, aki ellen hét elfogatóparancs volt érvényben csalás, illetve sikkasztás bűncselekmények elkövetése miatt.
A férfit a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságára előállították, majd kihallgatását követően a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították, ahol megkezdte jogerős büntetésének letöltését.

Dr. Horváth Tibor emlékezete címmel elkészült az OSZK új online tartalomszolgáltatása, mely a magyar könyvtártörténet meghatározó alakjának pályáját mutatja be.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján elindult az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Október című honlapja.
Az adatbázis célja egy új virtuális közgyűjtemény létrehozása, amely a magánarchívumok és a közgyűjteményi rendszer lehető legszélesebb összefogásával bővül, fejlődik. A fejlesztők minden nemzeti örökséget őrző hely közreműködésére számítanak, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumai fellelhetőek, de a jövőben a külföldi gyűjtemények vonatkozó anyagait is szeretnék bekapcsolni. Építenek az önkéntes szerkesztők és segítők munkájára is, a közös tudás erejét felhasználva szeretnének hozzájárulni a forradalom történetének hiteles rekonstruálásához, a szabadságharc örökségének megőrzéséhez.

Mint az közismert: a Mészároshoz köthető cég által megvásárolt és most már Orbán Viktor médiamunkásai által vezetett kiadó elzárva tartja a lap archívumát. Az egyes számok nehézkesen, de elérhetők az Arcanum oldalán link , egy hasznos Chrome-kiegészítő link pedig segít abban, hogy a Népszabi cikkeinek legalább egy része közvetlenül is hozzáférhető legyen.