Az szakmai látogatáson elmondottakból és a könyvtár körbejárása alapján is az volt a legfőbb benyomásom, hogy nem állandó terekben és funkciókban gondolkodnak. Már megvalósult gondolatok tereiben is jártunk.
1. Az egészen kicsik a szüleikkel egy mesebirodalomba mentek, mikor a könyvtárat látogattak.
2. A kiskamaszok kis elbújós helyekre jártak, ahol a klasszikus olvasásnak, az összebújós-felolvasós kuckónak és a hangszerek kipróbálásának volt tere, helye - alapvetően ezek "látványtermek" (mint látványpékség) voltak, ahova be lehetett látni, de pl. a zaj nem jött ki ill. ne ment be. Ez a tér mintha még nem lett volna végleges, de mindenképpen alakíthatónak tűnt.
3. Láttunk olyan teret is, melyet éppen felszabadítottak egy új funkciónak, fiatal felnőtt szülők számára.
Láthatóan a lakosság radikális változását, melyet a nagyszámú bevándorló megjelenése jelent, próbálják követni, van feladat, amit a fenntartó telepít oda (nyelvtanulás), mint egy nyitott intézményébe, másokat maguk kezdeményeznek. A könyvtárról úgy gondolkodnak, hogy az olyan társadalmi érintkezési felület, ahol a malmöi társadalom minden rétegének tagja találkozik, tanulja az együttélést. Még az író-olvasó találkozókat is a bevándorlók kontinenséről, országaiból származó szerzőkkel szervezik. (Czupi Gyula)
- A vonatkozó fotók a link oldalon láthatók.

(2x frissítve) A Katalisten feltett kérdés link számos választ generált a listán és magánban egyaránt. Ezek alapján úgy tűnik:
- a nyomtatott akadémiai szótárak jelentik az elérhető legjobb minőséget többek véleménye szerint, mely a magas minőségű fordításokhoz elengedhetetlen
- az akadémiai szótárak közül számos elérhető az EISZ szolgáltatáson keresztül ingyenesen link , nemcsak a felsőoktatás, hanem a kutatóintézetek, megyei könyvtárak, közkönyvtárak, múzeumok, levéltárak, kórházak stb. számára is (a kiadó nyilatkozata, hogy a nyomtatott és az elektronikus változat azonos)
- egyes könyvtárakban csökken (konkrét eset: iskolai könyvtár), másokban nem csökken (konkrét eset: városi könyvtár) a szótárak használata (1-1 minta)
- kutatóintézeti könyvtári tapasztalat: senki nem használja a nyomtatott szótárakat, sőt a használók nehezményezik a kézikönyvtári szótárak nagy számát (selejtezés antikváriumoknak felajánlva sem kelt el)
- vannak használók, akik egyszerűen jobban kedvelik a nyomtatott / online szótárakat
- az elérhető nyomtatott szótárak kiadása is sokat számít: a régebbi kiadások gyakran okoznak gondot
- a nyomtatott változat használatát nagyban emeli az a jogi természetű kitétel, hogy a nyelvvizsgákon csak nyomtatott szótár használata engedélyezett
- több kiadó annó cd-n is elérhetővé tette az egy- vagy többnyelvű szótárak jó részét, s ma online hozzáférést is adnak korlátozott időtartamra
- nem világnyelvek esetén gyakran nem kielégítő a minőség
- az online világnyelv <-> világnyelv szótárak sokkal jobbak, mint az online magyar <-> idegen nyelv szótárak
- kiválóan alkalmas fordításra a Wikipédia is
- az internetes szótárak ill. maga a web frissebb információt szolgáltat, de laikus számára megbízhatatlanabb, és egyelőre nem érhető el egy még egy hozzávetőleges "javasolt szótárak jegyzéke" sem. (összeáll.: MG - aki köszönetet mond a kommentek íróinak)

Akkor lehetünk könyvtárosként a digitalizáció nyertesei, ha... - írtuk ki a kiegészítő mondatot a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
18 - megőrizzük értékeinket
4 - a rutinműveleteket elhagyjuk
6 - sikerül meggyőzni fenntartóinkat
1 - egyéb, megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu-
- Ugyan a "megőrizzük értékeinket" válasz a szavazás időtartama alatt hirtelen ugrott meg, az adatok alapján úgy tűnik, a válaszadók máshogyan gondolkodnak, mint a könyvtár digitalizáló konkurensei. Ők ugyanis a rutinműveletek elhagyásában - azaz a minél nagyobb érték hozzáadásában gondolkodnak. E szemlélet azt is jelenti, hogy e gondolat képviselőinek van legnagyobb esélye arra, hogy a nem digitalizálható szolgáltatások megragadásával megtartsa állását. Lehet, hogy a könyvtáros állások megtartása érdekében szemléletváltásra van szükség? (MG)

Juan Khalaf 5 éve dolgozik a Brabant tartomány Oosterhout települését és környékét ellátó könyvtárban. Őt választotta a zsűri 2016/2017 év legjobb holland könyvtárosának. A verseny döntőjében szíriai menekült Khalaf a NBD Biblion Díjat Astrid van Dam (ezüstdíjas) és Leo Willemse (bronzdíjas) könyvtárosok előtt nyerte el.
A Biblotheekblad videóinterjút is közöl a díjazottal.

A Research 2.0 szakkönyv (szerzők: Sonja Spiranec, Koltay Tibor, Z Karvalics László) bemutatója dec. 5-én volt a KZSK-ban.
A posztindusztriális korban egyre fontosabbá válik egyfajta alapvető tudományos műveltség megalapozása a világban való tájékozódáshoz. Emellett épül aztán fel a különféle szaktudományok sokkal zártabb tudományos környezete, amely még a tudományos alapműveltséghez hozzáadott plusz kompetenciákat igényel. Szó esett arról is, hogy a könyvtáraknak nagy a felelőssége abban, hogy segítséget nyújtsanak a kutatók számára a kutatási adatok kezelésében a szükséges hardver és szoftver infrastruktúra kezelésének alkotó jellegű használatában.
Z. Karvalics László: a könyvtár és információtudományi terület mindig is alkalmazott jellegű tudomány marad. Az információ-előállítás és szervezés új perspektívái révén azonban "széles pampák nyílnak ahová kilovagolhatnak" e terület gyakorlati szakemberei illetve kutatói. Sajnos a jelenlegi tudományirányítás és tudományfinanszírozás jellemzően még az ipari korszak realitásait tükrözi. Ez viszont igen megnehezíti Magyarországon a könyvtáros képzőhelyek számára az új trendek követését a tudományos engedélyező fórumok negatív hozzáállásának folyományaként, mint arra Sipos Anna Magdolna a pécsi könyvtárosképzés korábbi irányítója rámutatott a közönség soraiból.
Az új publikációs formák térhódítását akadályozza, hogy a fiatal oktatóknak, kutatóknak a hagyományos fórumokon a tudományos értékelési rendszer rugalmatlan, zárt, sok szempontból elavult követelményei között kell megalapozniuk karrierjüket. Az új, pl. a közösségi médiához kötődő publikálási formák használatát, azok alacsony tudományos elismertség miatt, inkább csak a már karrierjük csúcsán járó kutatók engedhetik meg maguknak. Ők azok, akiknek van ideje, energiája arra, hogy új kutatási területek után tájékozódjanak, projektekbe kapcsolódjanak be. A műnek azért sem várható magyar nyelvű kiadása, mert olyan trendeket, fejlődési irányokat összegez, amelyekből a magyar tudományos valóságban még csak kevés tényező jelenik meg.
23. A könyvtárak a gyerekek fejlesztésének fontos partnerei.

A Zooniverse program link (a világ vezető kutatási crowdsourcing platform) lehetőséget ad a közösséget bevonó kutatásra, a közösségben való aktív részvételre. Az önkéntes munka pedig megváltoztatja a társadalmat, a mások felé való viszonyulást.
A Galériák, Könyvtárak, Archívumok és Múzeumok (GLAM) nevű szervezet az interneten keresztül próbálja meg bevonzani a segítőkész és a tehetségüket, szabadidejüket felkínáló embereket. A résztvevők bekapcsolódhatnak akadémiai kutatásokba is. A metaadatok teljes feldolgozása nem rájuk hárul, viszont az alapos munka segíti a doktori és akadémiai publikációk gyorsabb létrejöttét.
A programban jelenleg több mint hatvan projekt áll az érdeklődök rendelkezésére. A non-profit programot 2007-ben hozták létre az Oxfordi Egyetemen, és jelenleg több amerikai egyetem is részt vesz a kutatásokban. A kínálat széles: asztrofizika, ökológia, művészettörténet, angol irodalom is szerepelt már a feldolgozandó projektek között.
A GLAM már többször kérte önkéntesek segítségét, az intézményeket sújtó anyagi és időbeli hiányosságok miatt. Az online jelenlét jelentősen megkönnyíti a szervezést, és több embernek is lehetőséget ad a projektekben való részvételben.
A Zooniverse-zel csaknem 250,000 résztvevő nyerhetett bepillantást az ókori Egyiptom titkaiba, valamint az I. világháború eseményeibe is. (ref.: Nagy Marianna)

A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta.
Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése (Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett. Nem véletlenül, a PISA ugyanis azt és akkor méri, amit és amikor kell: a tanulók további tanulásának sikerét meghatározó szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségek fejlettségét abban az életkorban, amikor a legtöbb országban általában a fiatalok a többé-kevésbé egységes oktatás után belépnek a már specializáltabb középfokú oktatásba.
Az új eredmények a szövegértés és a természettudomány terén mutatják a kudarcot valló tanulók arányának ugrásszerű növekedését. Összességében a tanulási kudarcok mértéke az utóbbi években rettenetes, korábban Magyarországon ismeretlen mértéket öltött. Az arányokat a teljes 15 éves népességre vetítve az mondható, hogy - amennyiben ez nem változik - a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát, közel ugyanennyivel a legalapvetőbb természettudományos készségekkel sem rendelkezők számát, s több mint 26 ezerrel azokét, akik alapvető matematikai készségek nélkül kerülnek ki a felnőtt életbe. Ha a szövegértési adatokat nemek szerinti bontásban is nézzük, az derül ki, hogy ma Magyarországon minden harmadik (31,9%) 15 éves fiú funkcionális analfabéta.
- PISA-eredmények: link

...hangzott el Kolozsváron, az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikáció tanszéke által 2016 novemberének elején szervezett konferencián.
A Művelt Románia program keretében szervezett tanácskozáson kifejtették: az Európai Unió 2012-ben közzétett High Level Group of Experts on Literacy című jelentése öt fejezetben tárgyalja a funkcionális analfabetizmus európai helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg a jelenség visszaszorítására. Ebből az derül ki, hogy Romániának súlyos gondjai vannak e téren: egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében.
A jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. A jelentés készítői szerint ebből az következik, hogy ezek a fiatalok csak olyan munkahelyet lesznek képesek elfoglalni, amelyhez minimális képzettséget igényelnek. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.
'26 év után sikerült visszajutnunk egy olyan állapotba, amelyet azt hittük, hogy rég meghaladtunk. Tanárként azt mondhatom, hogy kivívtuk magunknak a jogot, hogy ostobák legyünk. Csakhogy ez a szabadság megszünteti emberi mivoltunkat, mert, szerintem, az emberi lét ismérve a tanulás' - jelentette ki Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A bibliográfiai rekordok alapvető részei a kulturális javaknak. Ennél fogva a bibliográfiai rekordoknak is nyíltaknak, azaz a közösség számára mindenfajta korlátozás nélkül (újra)felhasználhatónak kell lenniük. A bibliográfiai adatok nyílttá tétele logikus kiterjesztése a könyvtárak közötti hagyományos együttműködésnek. A nyílttá tétel azonban nemcsak a könyvtárak közötti együttműködést erősítené, hanem kiterjesztené azt a könyvtáron túli világra is, és ezzel az együttműködés új távlatait nyitná meg. A könyvtárakon túli együttműködés eredményei gazdaságosan újrafelhasználhatóak lennének a könyvtári világban is.
A bibliográfiai adatok nyílttá tétele négy fő célt szolgál:
1. Biztosítja a bibliográfiai adatok teljes kihasználtságát;
2. Fenntartja és fokozza a könyvtárak fontosságát az adatoknak a világhálón és a szemantikus weben való láthatóvá tételével;
3. Kiszélesíti a bibliográfiai adatok készítésében, fejlesztésében és javításában való részvételt;
4. Lehetővé teszi új szolgáltatások és alkalmazások létrehozását a bibliográfiai adatok használatával a kutatók, a könyvtárhasználók és a széles közönség hasznára.

Kortárs könyvkommandót szervezett az aradi Csiky Gergely Főgimnázium XI. A osztálya Rudolf Ágnes magyartanárnő vezetésével. A "kommandósok" olyan kortárs magyar és nemzetközi szerzők köteteire "vadásznak", amelyeket manapság szívesen forgatnak a fiatalok. Az adományokból megvásárolt példányok az iskola könyvtárát gyarapítják, onnan kikölcsönözhetők.
A projektben a XI. osztály fiataljai készítettek egy felmérést a diákok körében, hogy kitől mit olvasnának szívesen - magyar és nemzetközi szerzőktől egyaránt -, és az így készült lista első harminc címét ebben a félévében beszerezték, sőt már készül a névsor a második félévre. Azok is pozitívan álltak a kezdeményezéshez, akik nem vesznek részt a gyűjtésben. Volt olyan osztály, amelynek a tagjai a zsebpénzükből összedobták egy-egy könyvnek az árát, és a könyvtárnak adományozták, néhány aradi szerző pedig egy-egy példányt adományozott az iskolának.
Rudolf Ágnes tanárnő szerint vegyes a diákság hozzáállása a könyvekhez és az olvasáshoz. "A kötelező olvasmányok esetében mindig az az első kérdés, hogy hány oldalas, de a szórakoztató irodalomnál nem számít a terjedelem. Ez a könyvkommandó is a könyvek népszerűsítését szolgálja, és remélem, a kötelező olvasmányokat is szívesebben kézbe veszik majd a tanulók" - mondta, elárulva azt is, hogy jövőre szeretnének író-olvasó találkozót szervezni Leiner Laurával az iskolában.(via ReMeK-e-Hírlevél)

Amerikai könyvtárosok 2013-ban 23 pontban összeszedték, miért lehet szükség könyvtárakra. A (magyar nyelvű) Librarian day by day blogon részletesen olvasható anyag részleteiben kitér
1. a közösség kisebbségi tagjainak szolgálatára
2. a fiatalok bevonására, színes közösségben való szocializációjára
3. az önkifejezés különböző formáinak támogatására
4. a közösség immunrendszerének segítségére
5. kölcsönös építkezésre: a könyvtár rögzíti a közösség kulturális termékeit, egyben kulturális szolgáltatásokkal segíti a közösséget.
Amennyiben a könyvtárak e funkcióknak megfelelnek, nehéz olyan érveket találni, amely korlátozná őket a megfelelő források megszerzésében folyamatos, fejlesztésükben, hiszen a fentiekben való gyengélkedésük a társadalom egészének romlását vetíti előre. (MG)

Az IFLA iskolai könyvtári útmutatója szerint az iskolai könyvtárakat a tanulási tér (learning commons) elvei alapján kell megtervezni reagálva a diákok bevonásán alapuló "részvételi kultúrára" (participatory culture). A könyvtári tanulási terek (library learning commons) az információs termékek előállításához szükséges tárgyi eszközöket és berendezéseket is biztosítják, azaz digitális "alkotói térként" is funkcionálnak, amellett, hogy hagyományos tanulási helyként is szolgálnak. Az iskolai könyvtárakban a diákok számítógépek és egyéb digitális eszközök segítségével gyakorlati feladatokat tudnak végrehajtani, ideértve információs termékek (pl. videók, blogok, podkasztok, 3D projektek, poszterek, infografikák) előállítását is.
IFLA Iskolai könyvtári Útmutatójának 2., átdolgozott kiadása angol nyelven 2015. nyarán jelent meg, de már magyar nyelven is olvasható a Könyvtárostanárok Egyesületének támogatásával. A kötet bemutatója 2016. november 23-án volt a Könyvtárostanárok Egyesülete fennállásának 30. évfordulójára rendezett Jubileumi Őszi Szakmai Napon.
Az IFLA dokumentum, az előző útmutatótól eltérően, számos - köztük magyar - példát is bemutatva igen részletesen foglalkozik az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok feladataival, az iskolai könyvtár működésének jogi, gazdasági és infrastrukturális kereteivel és feltételeivel, az iskolai könyvtárak marketing és érdekérvényesítési tevékenységével.
A magyar fordítás hamarosan elérhető lesz mindenki számára az IFLA Iskolai Könyvtárak Szekciójának honlapján: link (Bognárné Lovász Katalin)

Tovább folytatódik Kefirék kálváriája. Az énekes pert fontolgat, amiért édesanyját baleset érte a helyi könyvtár lépcsőjén. Szerinte hagyták az asszonyt hosszú időn át feküdni, senki sem segített, ám az önkormányzat és az intézmény képviselői mossák kezüket.
- Az önkormányzat tud az esetről, az intézményvezető bejelentette azt, illetve a hivatal bekérte a dolgozók nyilatkozatait - közölte lapunk megkeresésére a siófoki önkormányzat. - Megállapítható, hogy az intézmény elhelyezkedése miatt a lépcsőre a munkatársaknak nincs rálátásuk, valamint rosszullétre egyik olvasó sem panaszkodott - áll a levélben, Kefir ugyanakkor úgy véli, a lépcső sem volt biztonságos. - Az intézmény a közelmúltban épült, a lépcső biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas, kialakítása megfelel az építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak. Mindenki nagyon sajnálja a hölgyet, jobbulást kíván neki - fogalmazott az illetékes szerv.

Az egyetemi könyvtárépületek jövőjével kapcsolatos korábbi bizonytalanság feloldható az informális tanulási terekkel (informal learning spaces) és (részben) a harmadik hellyel kapcsolatos elképzelések fényében.
A Loughborough-i Egyetem kutatóegyetem, amelynek terveiben szerepel az informális tanulási terek fejlesztése. A könyvtár a vizsgaidőszakban meghosszabbított nyitvatartási idővel működik, benne számos informális tanulási tér van 1370 tanulóhellyel, amelyből 200 PC-használatot kínál. A WiFi mindenütt hozzáférhető, és akinek problémája van számítógépével vagy okostelefonjával, annak PC-klinika áll rendelkezésére. Van csendes tanulási övezet és 11 terem a csoportos tanulásra.
Félig strukturált interjúkat készítettek 265 hallgatóval. Az eredmények azt mutatják, hogy a könyvtár népszerűségének legfőbb oka az, hogy az egyetlen intézmény, amely csendes teret biztosít. A legtöbb hallgató a jelenleginél nagyobb asztalokat és több hálózati csatlakozót szeretne. (Informális tanulási terek a Loughborough-i Egyetemen; ref.: Koltay T.)

Egy MEK felhasználónk, Muráti Ákos új mobil applikációt készített, amely Windows 10 mobil, tablet és asztali platformra nyújt ingyenes lehetőséget a MEK katalógusában szereplő könyvek keresésére és olvasására.
Az alkalmazás letölthető a Microsoft Áruházból: link

38 millió könyv, 14 millió fotó, 5.5 millió térkép, 70 millió kézirat - csak hogy folytassuk az egyébként sem rövid sort. Ha rekordszámokról van szó, akkor a washingtoni Kongresszusi Könyvtár mindenféleképpen viszi a pálmát.
Az összesen 62 millió darabból álló gyűjteményt három fő épületben helyezték el, melyeket földalatti folyosók kötnek össze. A könyvtár alapvető feladata a törvényhozók munkájának segítése és az ehhez szükséges könyvek, egyéb dokumentumok biztosítása, válogatása. A számokat elnézve valljuk be, ez azért nem kis feladat.
Ez a könyvtár - ahova minden nap 15 ezer új kiállítási darab érkezik, és ahol több mint 100 ezer képregény található - tartja számon egyébként a legnagyobb hungarika gyűjteményt is. Sajnos a kíváncsi látogató nem teheti be mindenhova lábát, a legérdekesebb darabokra azért mégis vethet egy pillantást. Ilyen például a Gutenberg Biblia, melynek egyik, felbecsülhetetlen példányát is a Kongresszusi Könyvtár őrzi. De az első világtérképről sem feledkezhetünk meg, melyet az amerikai kormány 2001-ben végre valahára, potom 10 millió dollárért kaparintott meg.
S bár a mi galériánk nem többmilliós, talán érdemes rá vetni egy pillantást.

Az internet szürkezónáiban már 500 dollártól hirdetnek olyan szoftvert, amely eléggé hihetően eljátssza tízezer felhasználó szerepét a Twitteren. A népszerű üzenetküldő közösségi hálózatban Trumpnak nagyjából 12 és fél millió híve van, közülük néhány millióra becsülik a nem hús-vér, hanem digitális alakok számát.
A chatbotok, azaz csevegőrobotok képességei évek óta szépen fejlődnek. Eredetileg olyasmikre találták ki őket, hogy az ügyfélszolgálatokat tehermentesítsék, egyszerűbb ügyeket "megbeszéljenek" a kuncsaftokkal. Azóta vannak már olyan változataik is, amelyek a telefonszex-szolgáltatás szöveges változatában jeleskednek. Arra, hogy más piszkos ügyekre is alkalmasak, és beszivárogtak a politikába, a mostani amerikai elnökválasztás kapcsán figyelt fel a világ. Trump és Hillary Clinton tábora egyaránt alkalmazta a módszert, de a feltörekvő milliárdos robotserege hatásosabb volt. Egy oxfordi gyorsjelentés szerint a választás napjára ötszörös volt a túlereje a szoftveres Clinton-propagandistákkal szemben.
Az amerikai elnökválasztási kampány idején a választási tweetek majdnem egyötöde politikai robotoktól származott, ami azért elég sok. Kiderült az is, hogy a kampány vége felé a Trump mellett agitáló robotok agresszívebbekké váltak, aminek egyik jele, hogy már az utolsó elnökjelölti vita előtt (és nem csak közben) aktivizálták magukat.
Idehaza a Twittert viszonylag kevesen használják, de a Facebookon itt is terjednek az álhírek, és aktívak a párthívek. Kollányi Bence valószínűnek tartja, hogy a következő választás előtt Magyarországon is szerephez jut az automatizált közösségi média. (HVG. 48.sz.)
- Jön a Facebook nagy újítása, így lőnék ki a kamu híreket. A Facebookon hosszú évek óta terjednek a kamuhírek. A közösségi oldal üzemeltetői időnként megszólaltak, hogy tesznek ez ellen, de gyakorlatilag alig történt valami. Most azonban minden eddiginél nagyobb a nyomás, így egy új, máshonnan koppintott funkciót is bevethetnek. (HVG)

Az idei őszi-téli könyvcseréken beérkezett könyveket az ünnepek alkalmával a baranyai könyvtárbusszal ellátott hátrányos helyzetű települések gyerekeinek adományozzák. Az érdeklődők egy dobozban helyezhetik el az általuk kiválasztott könyvet és pár apróságot. A doboz mellett fel kell tüntetni, hogy hány éves gyermeknek, fiúnak vagy lánynak szól az ajándék.

A Muzeum@Digit konferencián hangzott el nov. 23-án:
Ungváry Rudolf az OSZK nyugdíjas főmunkatársa a magyar földrajzi névtér formálódását tekintette át. Előadásának fő üzenete az volt, hogy rengeteg értékes adatforrással rendelkezünk, ezek összekapcsolásának technikai előfeltételei is adottak. Ami egyelőre hiányzik, az a megfelelő szellemi és pénzügyi erőforrások biztosítása, hogy az egységes magyar földrajzi névtér megalkotható legyen. Ez feltárná a magyarok által egykor és napjainkban lakott terület történetét a helynévanyag alakulásának tükrében, a földrajzi, jogi közigazgatási környezet változásaival szerves összefüggésben. A magyar földrajzi névtér előállítása és folyamatos gondozása számtalan területen bírna praktikus haszonnal a jogi és közigazgatási intézményrendszer naprakész, hiteles adatokkal való ellátásától, a régészeti beruházások segítésén át a történeti, irodalmi kutatások új dimenziójú megközelítéseiig bezárólag. S nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy az egyetemes tudáskincset is milyen mérhetetlen adat és tudáskinccsel gazdagítaná e vállalkozás.

A Magatartástudományi Intézet szerkeszti az I fight depression (küzdök a depresszióval) honlap magyar változatát link . A depresszió felismerésében és az öngyilkossági veszély kiszűrésében is segítséget nyújt. A portálon külön 'fül' szól a segítőknek, érdeklődőknek, tanároknak, egészségügyieknek. Mindenki értékelheti a saját depresszió pontszámait az oldalon letölthető teszt alapján.

Az alábbi linken található meggyőzési technikák 4. pontja a következetesség. Példát is hoz: egy egészségügyi intézményben a későbbi kezelés előjegyzési időpontját a várakozó beteggel íratják fel. Az eredmény: közel 20%-kal nagyobb arányban jelentek is meg a rögzített időpontban a megnövelt elkötelezettség miatt. Szemben azzal, amikor az asszisztens rögzítette az adatot. Próbáld ki a módszert a könyvtárban is! (MG)

Megújult a Google-keresőben és a térképes alkalmazásban is látható, népszerű időszakok nevű funkció, és most már valós időben is működik. Nem is jöhetett volna ez jobbkor: rengeteg időt spórolhatunk például a bevásárlásnál.
Még tavaly nyáron indította el egyik igen hasznos funkcióját a Google, ami egy keresés után nemcsak az adott üzlet helyét, címét és nyitva tartását mutatja meg (sok más információ mellett), hanem azt is, hogy melyik időszakban van ott a legtöbb vásárló. Ennek köszönhetően könnyen elkerülhető a zsúfoltság és a nagy tömeg, és akkor intézhető el a dolog, amikor a lehető legkevesebben vannak az adott helyen. A Google-nek most ezt a funkciót sikerült még tökéletesebbre fejlesztenie.
A Népszerű időszakok fülnél a Google most már nemcsak a korábbi információk alapján próbálja eltalálni, mennyien lehetnek épp az adott helyen, hanem az ott tartózkodó felhasználók mobiladataira támaszkodva azt is megmondja, hogy a hely mennyire forgalmas. Ennek köszönhetően a keresésnél megjelenik az Élő felirat, az idővonalon pedig megkülönböztető színnel jelöli, hogy épp mely óráról van szó. A Google számítása persze lehet rossz is, ezért a Helyes? kérdésre kattintva visszajelzést adhatunk a cégnek, mennyire pontos a jelzése. Persze más kérdés, hogy kinek mit jelent a "nagy tömeg" és a zsúfoltság.

Nagy hullámokat vetett a romániai Samsung-leányvállalat egyik igazgatójának nyilatkozata: "Jobbnak tartom, ha előbb tabletekkel látjuk el az iskolákat és csak azután oldjuk meg az udvari budi helyzetét." (Cristian Cojocaru, Samsung Románia). Ahogy az várható volt, a nyilatkozatot számos bírálat követte, de ez - talán - kevésbé fontos. Nem minden ostobaság vált ki bírálatokat, csak a lényegre tapintó. Hiszen a fenti kérdés - általánosítva - a hosszú távon mélyreható változásokhoz vezető intelligenciába való befektetés melletti döntésként is átfogalmazható, szembeállítva az azonnali következményekkel járó anyagi infrastruktúrába történő beruházással, ami azért egy kicsit másképp néz ki.

Ha az ember szegénységben él, elég sok minden hiányozhat a mindennapi életből. Adományokból időnként érkezik ruha és tartós élelmiszer. Van azonban, amit senki nem tud adni. Fényt például. Eddig.
Baks tipikus elmaradott helyzetű település Csongrád megyében. Megvan a maga "szegénysora", ahol az egyik legnagyobb gond sok családnál az, hogy nincsen áram. Ez ilyenkor, télen különösen nyomasztó, hiszen délután öt órakor sötét van. Az egyik legnagyobb nehézség az, hogy a gyerekek ekkortájt írnák a leckét, ami sokkal nehezebb gyertyafénynél, ráadásul sokba is kerül.

Egy nyugdíjas brit nő 63 év után vitt vissza egy kikölcsönzött könyvet egykori iskolájának könyvtárába az angliai North Washamben. Az immár 70-en túli hölgy szerencséjére az iskolai könyvtár nem szed késedelmi díjat a késve visszavitt könyvek után, így az egykori diáknak nem kell büntetést fizetnie, amelynek összege minden bizonnyal megdöntötte volna az eddigi világrekordot - jelentette a Press Association brit hírügynökség.
A késedelmi díj könyvtári világrekordját az amerikai Illinois államban fekvő Kewanee település közkönyvtára állította fel 2002-ben, amikor 345,14 dollár (100 ezer forint) bírságot szabott ki egy 1955-ben kikölcsönzött könyv után.

Anett, Vivien, Szilvi és Csilla néhány hónapja minden este mesét olvasnak a gyerekeiknek. Ez nem lenne olyan különleges, de ők szegénységben élő roma asszonyok, akik fiatalon lettek anyák, nincs szakmájuk, az iskolából kimaradtak, maguk nem olvasnak, és korábban nem meséltek a gyerekeknek, mesekönyveik sem voltak. A változás a Meséd - Mesélő édesanyák programnak köszönhető, amely a hátrányos helyzetű anyákat tanítja mesélni a gyerekeknek, és meglepően nagy változásokat idéz elő igen kevés pénzből.
"A roma gyerekek integrációjához sokszor csak a mesekönyvolvasás hiányzik" - figyelt fel rá Furugh Switzer, a program alapítója. A kanadai-iráni származású asszony húsz éve települt családjával Magyarországra, hogy önkéntes munkát végezzen a Bahá'í vallási közösségben, és itt ragadtak. Felfigyelt a romák hátrányos helyzetére, alapítványa, az Egység a Különféleségben Alapítvány a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok támogatására jött létre. Az alapítvány által létrehozott Meséd meseolvasó program a koragyerekkori fejlesztésre koncentrál. Az ötlet egyszerű: tréningezni a hátrányos helyzetű anyákat, hogy otthon meséljenek a gyerekeiknek.
A hátrányok már az óvoda, iskola elkezdésekor felhalmozódnak. "Egész más alappal érkezik az a kisgyerek, akit otthon megismertettek a szülei a könyvekkel, hozzászokott az olvasáshoz, történetmeséléshez, mint ahol csak a tévé ment a háttérben. Márpedig a hátrányos helyzetű családokban a gyerekek inkább tévéznek vagy szaladgálnak, a meseolvasás nem része a mindennapoknak."

Többféle mesekönyvet kínál promóciós céllal a gyerek fogyasztóinak a gyorsétterem-lánc. - Az ajánlat 2016. november 25-től a készletek erejéig érvényes a részt vevő McDonald's éttermekben. Az aktuálisan elérhető játékokról érdeklődj az étteremben!

Átgondoljuk a körülöttünk lévő dolgokat. Érthető számunkra, hogy miért van egy utcában annyi étterem, miközben máshol alig. A moziban nem lepődünk meg a diák- és a normáljegy ára közötti különbségen. Nem lehet minket megvezetni közgazdasági álhírekkel. Tudjuk, hogy miért fontos a munkanélküliség és kritikusan gondolkodunk a GDP-ről. Nem várjuk, hogy a béreket megemelje a kormány, hanem azt reméljük, hogy olyan gazdasági környezetet tud teremteni, ahol ezt a vállalatok teszik meg.
A Közért szerkesztőségével egy ilyen társadalmi jövőképet festettünk. Ezzel összhangban oldalunk alapvetően két célt jelölt ki magának:
1. Minél több embert megismertetni a közgazdaságtani alapfogalmakkal.
2. Teret engedni a gazdaságpolitikai vitáknak.

Az informatikai ágazat munkaerőgondjain kíván enyhíteni a hazai szakmai képviseleti szervezetek és vezető informatikai vállalatok támogatásával létesült IThon.info információs és közvetítő portál link . Az informatika Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata az átlag feletti bérek ellenére is súlyos munkaerő- és utánpótláshiányban szenved. Az ígéretes jövő előtt álló és nagy értékteremtő potenciállal rendelkező ágazatban jelenleg mintegy 30 ezer szakember hiányzik - írja a közlemény.
Az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) és a VISZ (Vezető Informatikusok Szövetsége) támogatását élvező IThon.info portál célja tájékoztatással és közösségépítéssel felkelteni a fiatalok érdeklődését a szakma iránt.