A kamarillapolitika előnye, hogy nem kell sok embert bevonni, a közösség nagyobb, de érintett hányada ugyanis kihagyható a döntéshozatal folyamatából. Az indok is kézenfekvő: úgysem értenének hozzá (a többi minősítést most elhagyjuk).
S milyen igaz: ki tudna felelősen beleszólni olyan dolgokba, amelyekről alig van előzetes ismerete? A helyzetet indokolni is lehet. Ha pl. döntéshozóként az általam hónapok óta latolgatott elképzelésemet egyszer csak a közösség elé terjesztem és véleményüket kérem - mégjobb, ha pl, intézményvezető netán helyi vagy országos pénzosztó is vagyok - akkor igen jó eséllyel nem tudnak válaszolni, vagy csak olyan szempontokat tudnak felhozni, amelyen meglátszik a helyzet nem ismerése.

Előnyök:
1. Részleges ismereteik miatt - melynek oka vagyok - gúny tárgyává tehető a felszólaló.
2. A többiek tanulnak a helyzetből: a megszégyenítés lehetősége miatt legközelebb méginkább meggondolják, hogy felszólalnak-e.
3. A későbbi méltatlankodás is leszerelhető, mondván: én megkérdeztem őket, miért nem akkor szóltak, Most már késő! :)
4. A döntéshozót is igazolja: megmondtam, hogy ezek nem értenek hozzá.
5. A lehetséges ellenvéleményen túl kiküszöbölhető a vezető trónkövetelője is.

Árnyoldalak:
1. Felmérések szerint gyengébb minőségű a kisebb és egyneműbb közösség által meghozott döntés (vö.: link ).
2. Az információ meg nem osztása stratégiailag rontja a közösség egészének intellektuális felkészültségét, növeli a tanult tehetetlenséget (vö.: link )
3. A döntéshozó saját magát is degenerálja azáltal, hogy elképzeléseit nem kényszerül megmérettetni más vélemények tükrében.
4. A vezetett intézmény, szervezet teljesítőképessége a gyengébb döntések miatt leromlik.
5. A szervezet, intézmény léte is kérdésessé válik, ha a fenntartó vagy tagok nincsenek meggyőződve annak hasznosságáról.
Te láttál már ilyen jelenségeket? (MG)

Miután az Amerikai Egyesült Államokban egyre több diák, oktató és más munkatárs kerül be a társadalom hagyományosan alulreprezentált csoportjaiból az egyetemekre, főiskolákra, az egyetemi könyvtáraknak meg kell találniuk a módját, hogy egyedi igényeiket jobban ki tudják szolgálni. A cikkben két nagy egyetem (Utah és Texas A&M) könyvtárának munkatársai azt írják le, hogyan használták fel olvasóik adatait arra, hogy meghatározzák, melyik felhasználói csoport szorul rá jobban a pluszsegítségre, majd ezután könyvtári eszközöket és szolgáltatásokat népszerűsítettek a háborús veterán és fogyatékkal élő diákok, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) hallgatók körében. (Az ALA jóval több ilyen csoportot állapított meg).
Érdemes hosszú távú stratégiát kidolgozni számukra. Az első két viszonylag látható csoport segítésében fontos szerepe van a könyvtáraknak. Ugyanakkor számukat nem könnyű megállapítani. A Utah Egyetem egyik felméréséből (2014/2015) kiderült viszont, hogy az alsóévesek 30%-a nem fehér/latinoként jellemezte magát, de nem gyűjt adatokat az LGBT vagy a fogyatékos hallgatókról; ezek becsléséhez az államok demográfiai adatai adnak támpontot. (Pl. országos szinten 3,4% a leszbikus, meleg és biszexuális, 19% a fogyatékos népesség aránya, és félmillió a veteránok száma.) A két egyetemre közel 2000 veterán iratkozott be, így már - nem tökéletes - képet alkothattak a könyvtárosok a többletszolgáltatást igénylő olvasótáborról.
A cikk második felében a szerzők ismertetik a felhasznált passzív és aktív stratégiáikat. (Nem számít, hogy milyen szakon tanul: nem megfelelően kiszolgált csoportok elérése demográfiai adatok alapján; ref.: Koltay T.)

Lindsey Tomsu közkönyvtáros bevallása szerint mindig a tinédzserek ötleteiből indul ki, ha nekik tervez programokat. Így alakult meg és működött sikerrel öt éven át a Bacon Club a tinédzser tanácsadói csoport javaslatára, amelyen különböző bacon típusokat és ízeket próbáltak ki a könyvtár egyik közösségi terében. Később a tizenévesek javaslatára a csoport Bacing Clubbá azaz sütő-, főzőklubbá alakult: kíváncsiak lettek más ételek készítésére is. Iskolaidőben havi 2 órára találkozott a csoport, hogy egy-egy recepttel kísérletezzenek. Ezt kezdték kevésnek találni, ezért az iskolai szünetben 10 további ételt kipróbáltak.
Egy főzőklub (sütőklub) indításához a könyvtáros szerint kb. 30 dolláros (mintegy 8800 Ft) befektetésre van szükség, de ebből később sok eszköz újrahasznosítható. Alapvető 3 különböző méretű keverőtál, 1 mérőpohár szett, 1 mérőkanál szett, 1 spatula, 1 kés, 1 pár sütőkesztyű, 1 sütéshez alapvető csomag beszerzése, például liszt, cukor, só, bors, sütőpor, szódabikarbóna beszerzése. Ha a könyvtárban vagy a város közösségi központjában hozzáférhető a konyha, akkor érdemes még a lábas, sütőlap, "muffin sütő" és egy pizzasütőlap vásárlása. Ha nincs konyha, akkor mikrosütővel vagy a szülőktől, kollégáktól, otthonról kölcsönzött eszközökkel is lehet recepteket kipróbálni, például "Crock-Pot" elektromos főzőedénnyel, gofrisütővel, mini főzőlapokkal, vízforralóval. Az egyetlen fontos szabály: mindent tisztábban kell visszaadni a tulajdonosának, mint ahogy elhozták.
A gyerekeknek a könyvtár szakácskönyvei és a gyerekek-főzőkönyvek adnak ötletet. Átbeszélik, mi kell hozzá, mennyibe fog kerülni és meddig fog tartani az elkészítés. A Baking Club tinédzsereinek kedvence a saját ízesítésű Goldfish cracker és a sütés nélkül gofrisütős mirelit pizza, egyedi feltétekkel.
Egy ilyen klub oktató és szórakoztató is egyben a könyvtáros szerint. Megtanult készségek: konyhai biztonság, receptolvasás, mérés és az elkészült munka sikerének ünnepelése. (ref.: Habók Lilla)

Az ELTE Informatikai Kara fiatal szervezet. A mintegy 25 ezer tételes szakkönyvtára link tavaly jutott hozzá egy önálló, tágas, és napfényes helyiséghez. Ez azonnal láthatóvá tett bennünket. A könyvtár elhelyezkedése, tágas termei okán számos Kari szintű esemény helyszínéül is szolgál (pl. TDK, doktori védések, matematika korrepetálás, stb.). Az informatikus hallgatók viszonylagos passzivitása, a használók bevonzása ugyanakkor, sok egyéb specializációjú könyvtárhoz hasonlóan, nekünk is fejtörést okoz. Beláttuk: nálunk hatványozottan igaz, a hagyományos könyvtári szolgáltatások, és attitűd teljességgel működésképtelen.
Ennek ellensúlyozására találtuk ki az online szolgáltatások bővítését: benne pl. elektronikus kérőlap, online kölcsönzés, opac, folyamatos Facebook-jelenlét, EISZ, digitális kari archívum, intézményi repozitórium (EDIT) link közvetítése).
Emellett közösségi térré fejlődünk, ahol nyújtott nyitva tartással, kényelmes fotelekkel, szőnyeggel, becsületkasszás kávé és tea automatával, szieszta polccal (lektűrök, hobbi-könyvek, magazinok, stb.), állandó programokkal (szerep- és társasjáték klub, pszichológusok által vezetett - kétheti - konfliktuskezelésről, párkapcsolatról szóló beszélgetések, korrepetálások, csere-bere faliújság, tanárkereső tábla, stb.) várjuk a Kar, és lényegében a - térkapacitás erejéig- és nem csak a Kar hallgatóit, oktatóit. A megvalósítás várható ideje: ...
(A link oldalon közölt fotók a mai állapotot mutatják.)

Hivatott-e a könyvtáros az álhírek /-irodalom megkülönböztetésére? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
10 - Igen, aktívan: jelezze a dokumentumok ilyen minőségét is
16 - Igen, passzívan: tájékoztasson eszerint és tegye kritikussá a használót is
9 - Igen: ne vásároljon a megtévesztő forrásokból
5 - Nem: a könyvtáros mindent, értéksemlegesen mutat be
0 - Egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu.
- A kapott válaszok szerint úgy látjuk: a könyvtárosnak van feladata a valóságos tartalom és a megtévesztő tartalmak szétválogatásában. Ezt leginkább a használóval közvetlenül kommunikálva tartjuk jónak. (MG)

Megfigyeléses vizsgálatokat végeztek a könyvtár találkozóhelyként, közösségi térként betöltött szerepét illetően, és olyan konkrét kérdésekre is választ kívántak adni, mint hogy segíti-e a könyvtár az integrált közösségek létrehozását, illetve milyen szerepet játszik a bevándorlók integrálásában, és voltaképp mire is használják a látogatók a könyvtári tereket.
Az Oslóban végzett kutatás egyik részében egy nullától tízig terjedő skálán értékelhették a résztvevők a különböző találkozóhelyek fontosságát a helyi közösségek életében, a könyvtárak pedig meglehetősen jól szerepeltek. A legutóbbi, 2011-es felmérésben a könyvtárak átlagos pontszáma 7,66 volt, ami némileg elmaradt a sportközpontok, uszodák, kulturális központok és más hasonló intézmények 8,5-ös, illetve az iskolák 8,14-es teljesítményétől, ugyanakkor megelőzte a piacok, parkok (7,26), kávézók (7,47) és bevásárlóközpontok (5,78) értékelését. Az első ilyen típusú felmérés (2006) során 7,09-es értékelést szerző könyvtárak tehát egyértelmű növekedésről tettek tanúbizonyságot, és a találkozási helyként betöltött szerepük jelentősége is igazolódni látszott.
A cikk az integráció vonatkozásában is pozitív eredményeket fogalmaz meg. A felmérésekben részt vevő könyvtárlátogatók több mint egyharmada nyilatkozta ugyanis, hogy szóba elegyedett a könyvtárban idegenekkel is, akik pedig sok esetben más etnikumhoz vagy más korosztályhoz tartoztak, illetve más kulturális háttérrel rendelkeztek. A könyvtár ezek szerint a tolerancia növeléséhez is hozzá tud járulni. (A könyvtárak és az életminőség; ref.: Tóth B. I.)

Az 1995-ben alapított Központi Városi Üzleti Könyvtár (CGDB) az orosz főváros 1600 könyvtárának egyike, fő feladata a lakosság igényeit kielégítő integrált könyvtári-információs rendszer kialakítása. Alapkoncepciója, hogy megfeleljen az információs-képzési és a kulturális-művelődési központtal szembeni követelményeknek. Hagyományos és elektronikus hordozókon lévő állományában a könyvek száma meghaladja a 110 ezer példányt, főleg gazdasági, jogi, és pszichológiai témájúak; az időszaki kiadványok száma több mint 250 cím, a médiatékában 8500 CD és DVD található, elsősorban művelődési és oktatóprogramok, videofilmek, lexikonok, orosz és külföldi szerzők hangos könyvei, klasszikus és modern zenei felvételek stb. Az elektronikus katalógus a honlapon (link érhető el, a helybeni szolgáltatások (internet-hozzáférés, szkennelés, nyomtatás, másolás stb.) ingyenesek. Állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül az internetet és az elektronikus könyvtárakat, a Garant, a Konsultant-Plus jogi tájékoztató rendszereket bárki használhatja. A nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára a könyvtárosok konzultációkat tartanak a számítógép-használatról. 2011-től a CGDB a Könyvtár 2.0 koncepciónak megfelelő Koha integrált könyvtári rendszert használja, amelyet a Nedap holland cég RFID-berendezésével integráltak. A belső szállítást TeleLift rendszer végzi.
Szolgáltatások: hivatalos információk és publikációk; törvények, jogszabályok és egyéb anyagok; elektronikus tömegtájékoztatás; tájékoztatás a szövetségi, regionális és helyi hatóságok tevékenységéről (költségvetés, az adózás rendje, szociális és egészségügyi biztosítás stb.). A közkönyvtáraknak általában feladata, hogy lehetővé tegyék az interaktív kapcsolatteremtést a képviselőkkel, a tudósokkal és szakemberekkel, a társadalmi szervezetekkel. A CGDB-nek jelentős szerepe van a gazdaság fejlesztésében, mivel a vállalatok nagy része kis vagy közepes méretű, amelyek nem tudnak információs szakembert foglalkoztatni, a marketingmunkához szükséges adatbázisokat és egyéb anyagokat beszerezni. (Az orosz főváros központi üzleti könyvtára ? információs és tudásközpont; ref.: Viszocsekné P. É.)

... Hillman a toborzás érdekében beveti a hálózatépítést és az új technológiát is (SignUpGenius). Minden könyvtáros úgy véli, hogy az önkéntesek megtartása a legnehezebb feladat. Még ha jól is működik a program, gyakran elmennek olyan okok miatt, aminek semmi köze a könyvtárhoz. Megtartásuk fontos, ezért munkájuk elismerése alapvető lehet. (Hilman szerint ez a központi kérdés.) Az UNCG komoly felvételi beszélgetéssel és a könyvtáros pálya készségeinek kialakításának ígéretével akarja megoldani ezt a gondot. Több különgyűjteményben a könyvtárosok mentorként bánnak az önkéntessel, és olykor a továbbtanulási űrlapok kitöltésében is segítenek. Nem ritka, hogy az önkéntes munka álláslehetőséghez vezet. (27%-kal több az esélyük erre, mint másoknak - az egyik beszámoló szerint.) A másik kulcsmozzanat a rugalmasság. (Hilemannál mindig van tennivaló egy önkéntes számára, akár egy órára is.) Ahogy az önkéntesek szerepe és a könyvtár igényei is fejlődnek, a toborzás és megtartás módszerei is. Egyes könyvtárak már online toboroznak (LinkedIn, VolunteerMatch), sőt a Kongresszusi Könyvtár és a New York-i Városi Könyvtár távoli önkénteseket von be digitalizálási programjaiba. Elsőként azt kell meghatározni, mi a szerepük a könyvtárban. Smith szerint az önkéntesek és a könyvtár kapcsolata sikeres partneri viszony. (Önkéntesek toborzása és megtartása. A siker időigényes, de megéri; ref.: Murányi Lajos)

Használók aránya a közösségen belül, egy használóra jutó kölcsönzések száma, egy lakosra jutó látogatás száma és egy lakosra jutó könyvtári tevékenység - a holland könyvtári statisztika alapján ezt a négy paramétert vette figyelembe egyenlő arányban Mark Deckers független könyvtári tanácsadó könyvtárminősítő indexéhez.
A legjobb könyvtárak eszerint: Stadskanaal, Maas en Peel, Twenterland, Deventer link , Cocholadefbriek Gouda link . Az indexet a szakértő először tette közzé, és jelzi is, hogy a számolásnál voltak bizonytalanságok, pl. több könyvtár nem közölt egyes adatokat, vagy az iskolai könyvtár hol a közkönyvtár fiókja, hol nem stb. De várható, hogy a lista rendszeres közzététele magával vonja majd az adatok összevethetőségét is. (ref.: MG)

A könyvtári tereknek tükrözniük kell az intézmény filozófiáját, amennyiben különböző tanulási, kutatási stílusok is megjelennek, úgy valamennyit támogatni kell, és az elrendezésnek is reflektálni kell az igényekre. A könyvtári tér fogalma kiegészült a virtuális terekkel, amelyek mára legalább annyira fontosak a kutatásban, mint a könyvtárépület és az olvasóterem. Hozzáférést kínálnak a katalógushoz és más, a kutatást támogató online szolgáltatásokhoz (adatbázisok, repozitóriumok, tutoriálok) is. A web 2.0 megjelenésével a könyvtár a belső kutatási anyagok kurátora és a szakmai párbeszéd elősegítője is lett.
A gyűjtemény fizikai elrendezése is hatással van a kutatásra. Egy széles spektrumú központi gyűjtemény például segítheti a tudományterületeken átívelő kutatásokat és a véletlenszerű felfedezéseket. Az elmúlt évtizedben a könyvtári terekben általában több teret engedtek a technológiának a papíralapú dokumentumok rovására. A tájékoztató pult szintén fontos eleme a kutatás támogatásának. Gyakran alkalmaznak megosztott képernyőt, hogy még hatékonyabban segítsék a hallgatókat és a kutatókat a keresési stratégia felállításában. A tér- és időbeli korlátok áthidalására szolgálnak a 24 órában elérhető digitális referensz szolgáltatások. (A könyvtári terek szerepe a kutatásban; ref.: Tóth M.)

Elképesztő, óriási tömeg várta Debrecenben a Szent Johanna gimi-sorozat és a Bexi-könyvek szerzőjét, Leiner Laurát. A sor a Méliusz Könyvtártól egészen a vérellátóig kanyargott. Mint Kovács Béla Lóránt, a könyvtár igazgatója elmondta, ilyen őrülettel nem mindennap lehet találkozni. "Még hogy nem szeretnek olvasni a mai gyerekek! Munkatársaim már sorszámot osztogattak, s azok négyszáznál elfogytak, az érdeklődők pedig csak jöttek és jöttek..."
Rocksztárokat nemigen fogadnak ilyen lelkesen manapság. A szerencsések természetesen bejutottak a könyvtárba és találkozhattak az egyik legnépszerűbb hazai írónővel, Leiner Laurával. Mint Kovács Béla Lóránt elárulta, folytatódott a sorszámok nyomtatása, már egészen nyolcszázig eljutottak
S bár az eső is csöpögni kezdett, ez sem tartott vissza senkit. Ott álltak a sorban a lelkes ifjú hölgyek, szülők, barátok, barátnők: csupa olyan, akik szeretnek olvasni?

Izgalmas diát mutatott be Kokas Károly a múlt heti Merre tartunk? - a könyvtárügy (közeljövője) szegedi rendezvényen. A vonatkozó preziben elérhető ábra a könyvtár ITK-környezetét mutatja be.
- A "könyvtárak" kereten belüli funkciókon nem lepődünk meg: "gyarapítás / apasztás", "időszaki kiadványok kezelése", "raktár- és állományellenőrzés", "vagyonnyilvántartás", "statisztika", "könyvtári adminisztráció".
- A Felhasználók irányába átnyúlók: "kölcsönzés", "ügyfélkapcsolatok és kommunikáció", a Központi szolgáltatásokba átnyúlók: "elektronikus forrásmenedzsment" és "digitalizálás".
- A Központi szolgáltatásokba és a felhasználók irányába nyúlik át "pénzügyek és bank" - tehát ezek nincsenek a Könyvtárak területén.
- Egyértelműen Felhasználói (és nem a Könyvtárak) területén van a "felhasználói adminisztráció" és a "felhasználói önkiszolgálás".
- A Központi szolgáltatások mezejében pedig: "keresőrendszer", "discovery", "munkafolyamat-szervezés", "jogkezelés", "katalogizáló hitelesítő és minősítő", "katalógus", "könyvtárközi kölcsönzés", bibliográfia-menedzsment" és "névtér-illesztés".
Azaz: itt az ideje, hogy az egyes könyvtárak átadják profiknak azokat a funkciókat, amelyeket a könyvtárnál nagyobb rendszerekben hatékonyabban és eredményesebben lehet megoldani. Mondjuk, a részleteken lehet tűnődni, én például a statisztika nagyobb hányadát is kivenném az egyes könyvtárak hatásköréből, hiszen az IKR-szolgáltató hatékonyabb ebben. (MG)

Két hete szóltunk a könyvtáros korfáról link . Néhány magánba kapott észrevétel:
- A pályaelhagyásról: leginkább a pálya elejére jellemző: egyszerre kb. 40-en végeztünk. Ahogyan tudom, a fele se lett könyvtáros. Ez szerintem tendencia, és úgy tudom, növekszik is a könyvtári pálya hátrányára.
- Ha ez így megy tovább, számos területen igen nehéz lesz pótolni a nyugdíjba menőket. A már a tapasztalatokkal rendelkező középgeneráció sincs bent a rendszerben. Pályakezdőkkel csomó pozíciót nem tudnak majd hirtelen betölteni.
- Mindig lesznek jól felkészült pályakezdők, de hogy őket be tudjak e vonzani, meg tudják-e fizetni... Illetve a megfelelők aránya egy-egy évfolyamon belül messze nem elég a pótláshoz.
Ugyanakkor: egy nagyobb nyugdíjba vonulási hullám megfelelő lehet új szempontok megjelenésére, a szolgáltatás ugrásszerű megújulására is. (MG)

Új igazgatója van a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárnak április 1-jétől. Horváth Péter a következő öt évben irányíthatja a bibliotékát, ami nem is olyan ismeretlen számára, hiszen egy rövid zalai kitérőt leszámítva, mindig Somogyban dolgozott. A nagyatádi születésű fiatalember a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett könyvtár-magyar szakos diplomát, és 8 éve a megyei könyvtár munkatársa.

Az alábbi Chrome-bővítménnyel sokat tehetünk abban érdekében, hogy ne fertőzzük meg a számítógépünket. Vírusokkal teli világban élünk, a valóságban éppen úgy, mint a digitális térben. A Download Virus Checker nevű Chrome-bővítménynek köszönhetően a jelenlegi legsokoldalúbb vírusvadásszal, a VirusTotallal link nézethetjük át a letöltendő fájlokat, kényelmesen, hiszen nincsen szükség arra, hogy külön felkeressük a VirusTotalt.
A bővítmény a VirusTotal API-ját használja, ami azt jelenti, hogy 68 antivírus termék nézi át, amit letöltünk. Ha minden rendben, nem történik semmi, ha viszont rosszindulatú fájl kerülne vagy már került a gépünkre, egy figyelmeztető ablak jelenik meg a VirusTotal-jelentéssel. Itt eldönthetjük, mennyire komoly a baj (ha valamilyen noname víruskergető jelez csak, az általában álpozitív figyelmeztetés), és ha az, akkor leállíthatjuk a letöltést (ha nagy fájlról van szó és az még töltődik), illetve törölhetjük a gépünkről azt, amit már letöltöttünk. Sajnos ez a bővítmény hátránya, ugyanis nem akadályozza meg az esetleges rosszindulatú tartalom letöltését, csupán jelzi azt.

Világszerte elérhető a Google kereső újítása, amely jelzi, ha egy híroldal cikke hamis állításokat tartalmaz, vagy éppen azt is, ha ellenőrzött infókról van szó. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Az álhírek ellen már a Facebook is bevetett egy módszert - ott ezt érdemes használnia, ha hamis híreszteléssel találkozik link - és most már a Google is az egész világon elérhetővé tette saját megoldását a kamu cikkek ellen. A "Fast Check" funkció magyarul az "Ellenőrzött tények" elnevezést kapta.

Képzeljék magukat egy pillanatra egy csata hevébe, katonaként. Talán római gyalogosok, vagy íjászok a középkorból, esetleg zulu harcosok. Helytől és időtől függetlenül vannak dolgok, amelyek nem változnak. Adrenalinszintünk megemelkedik, cselekedeteinket mélyen belénk ivódott reflexek határozzák meg, amelyek abból a szükségletből erednek, hogy megvédjük magunkat és a mieinket, és le kell győzzük az ellenséget.
Most képzeljük magunkat egy nagyon másmilyen szerepbe, egy hírszerzőjébe. A hírszerzőnek nem támadnia vagy védekeznie kell, hanem megértenie a helyzetet. Ő az, aki kimegy, feltérképezi a területet, azonosítja a lehetséges akadályokat.
Ahogyan a harcos gondolkodásmódja is érzelmi gyökerű, ld. védekezés és a törzsi szellem, a felderítőé szintén. Ez másmilyen érzelmeken alapul. Például, a hírszerzők kíváncsiak. Ők inkább mondják, hogy örömet jelent számukra megtudni valami új információt, vagy hogy izgatja őket egy rejtvény. Valószínűbb, hogy kíváncsiak, amikor olyan dologgal szembesülnek, amely ellentmond várakozásaiknak. A hírszerzőknek az értékrendjük is más. Sokkal inkább mondják, hogy erény próbára tenni hiedelmeinket, mint hogy a gyengeség jele lenne megváltoztatni nézeteinket. A hírszerzők mindenekelőtt magabiztosak, ami azt jelenti, van saját értékrendjük, nem presztizskérdés számukra, hogy igazuk van vagy tévednek egy bizonyos témában. Tehát, hihetik, hogy a halálbüntetés visszatartó erejű, de ha a tanulmányok szerint még sincs, akkor képesek azt mondani: "Lehet, hogy tévedtem. Ettől még nem vagyok sem rossz, sem hülye." Efféle tulajdonságokat találtak a kutatók - és találtam én is szóbeli közlések alapján - amelyek elővetítik a jó döntéseket.

A BBC nyomán az Index számolt be arról, hogy Németországban az igazságügyi miniszter, Heiko Maas olyan törvényt terjesztett be, amely 50 millió euróra is bírságolhatja a közösségi oldalakat, ha nem távolítják el az álhíreket és a gyűlöletkeltő cikkeket egy bizonyos időn belül.
A törvényjavaslat bizonyos, egyértelműen a büntetőjog hatálya alá tartozó esetekben 24 órát ad a közösségi oldalaknak a tartalom eltávolítására, más esetekben pedig hét napot.
A Facebook a hír kapcsán bejelentette, hogy ők mindent megtesznek az illegális tartalmak eltávolításáért, és ezért együtt is működnek másokkal, hogy megoldják a problémát - mondta a BBC-nek a cég egyik szóvivője. Hozzátette: ahogy jogászok is rámutattak, a törvény a bíróságok helyett a közösségi oldalak kezébe adja a döntést, hogy mi számít törvénytelen tartalomnak.

A 15. és 16. század folyamán épült kenti Knole-kastély könyveinek, vinillemezeinek és padlóviaszainak szagát gyűjtik be kutatók, hogy megőrizzék a "történelem illatait" az utókor számára.
A szakemberek különféle vizsgálatoknak vetik alá a tárgyakat, hogy később elő tudják állítani illatukat laboratóriumi körülmények között. "A szagok egy sokkal emberibb módon segítenek kapcsolatot teremteni a történelemmel" - mondta Cecilia Bembibre, a University College London doktorandusza, aki Matija Strlič analitikus vegyésszel dolgozik együtt a projekten. Kutatásuk célja, hogy azonosítsák a "kulturális értékkel" bíró szagokat, valamint "a dokumentálásukra alkalmas módszereket és remélhetőleg meg is őrizzék őket".
A Heritage Science tudományos folyóiratban közölt cikkükben a kutatók felidéznek egy felmérést, amely során papírillatot szagoltattak meg egy birminghami galéria látogatóival. A megkérdezettek nem tudták, hogy mit szagolnak, de az illat leírásakor elhangzott leggyakoribb szavak a csokoládé, a fa és a kávé voltak. Előfordultak szokatlan válaszok is, például a zokni, a tömjén és a farm.

23 ezer forintért kelt el egy online antikvárium aukcióján Soros György: A pénz alkímiája c. műve - szúrta ki a Pénzcentrum. Érdemes tehát alaposabban is szétnézni a családi kiskönyvtárban, hiszen az állandó sajtóvisszhang miatt szép summát lehet most leakasztani, még egy szakadt példánnyal is.
Ahogy az az alábbi képernyőfelvételen is látható, 23 ezer forintért talált gazdára idén februárban az Antikvárium.hu aukcióján Soros György: "A pénz alkímiája - A piac gondolataiban olvasva" c., 1996-ban az Európa kiadónál megjelent könyvének antikvár példánya.

Egyedülállónak, vagy legalábbis ritkának számít, hogy egy civil szervezet létrehoz egy komplett piaci terméket, amelynek elemei között kártyajáték, interaktív színdarab és online applikáció is szerepelnek, és amelyek egyenként és együtt is akár a CSR-ra nyitott cégek rendelkezésére állnak. A TASZ és a Csillagház Általános Iskola által közösen megálmodott Mondo szórakoztatóan nevel önállóságra és jogtudatosságra, ráadásul kapcsolatot tud teremteni ép és fogyatékos gyermekek között, ami a társadalmi együttműködés elengedhetetlen feltétele. "Képes vagy megvédeni magad" - ez a projekt fő üzenete.
A projekt alkotói a kreatív és a jogi érdekvédelmi szakma különböző területeiről jöttek és fogtak össze: egy jogi szervezet, egy kulturális társulás, egy fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézmény, egy startup és egy designer közös munkájából született meg a Mondo.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) fogyatékosságügyi projektjének részeként egy olyan programot terveztek, amely mind a gyerekekben, mind a szülőkben elindítja a jogtudatosságot. A jogvédő szervezet a Csillagház Általános Iskola intézményvezető-helyettesével, Juhász-Vass Tímeával együtt dolgozta ki a koncepciót, de az, hogy ez egy kártyapakli legyen, részben a TASZ kommunikációs vezetőjének, Kertész Annának, részben pedig a designernek, Hitka Viktóriának az ötlete volt. "Ő teljesen más szemléletet hozott bele a folyamatba, gyakorlatilag ő a szíve-lelke a Mondónak" - mondja Katona Éva, a projekt vezetője.

Immár magyar nyelven is elérhető az a kisfilm, amelyben különféle embercsoportok képviselői szembesülnek azzal, hogy sokszor ugyanolyan cipőben járnak, mint a többi, idegen csoportok tagjai. Akik ezután már nem is biztos, hogy olyan idegenek.

Gyerekfoglalkozásra, vagy falragaszként is használható, gondolkodásfejlesztő plakát.

Az Akadémiai Kiadó több mint 100 egyetem és főiskola előtt nyitja meg online könyvtárát, amelyben jelenleg 154, a felsőoktatásban leginkább használt tankönyv és jegyzet áll a hallgatók rendelkezésére a sikeres vizsgafelkészüléshez.
"A mai, Z generációnak lételeme a gyors információáramlás és befogadás, prioritásaik közé tartoznak a kütyük és a kényelem. Legtöbbjük okostelefon vagy tablet nélkül egy lépést sem tesz - nem véletlenül nevezzük őket digitális bennszülötteknek. Ez azonban együtt jár azzal, hogy tanulási igényeik is megváltoztak. Vizuális elemekkel tarkított interaktív előadások szükségesek ahhoz, hogy felkeltsük érdeklődésüket, a tanulásnál, jegyzetelésnél pedig inkább az online felületet preferálják. Sokan ugyanis nem füzettel és tollal, hanem laptoppal mennek az előadásokra, hogy azonnal digitális formában legyen meg az ott elhangzott tananyag" - mondta el Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó igazgatója.
Az Akadémiai Kiadó szolgáltatásában, amely a link oldalon érhető el, megtalálhatjuk a felsőoktatásban leginkább használt szakkönyveket és jegyzeteket olvasható és szerkeszthető, digitális formában.

Bár a legtöbb út 8-16 kilométeres körzetében van benzinkút, az Északi-középhegységben található Gömör-Tornai-karszt területére érdemes feltankolt kocsival menni, mert onnan 37 kilométerre van a legközelebbi töltőállomás.
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatai alapján készült egy interaktív térkép link is, amely megmutatja, hogy a magyarországi úthálózat egy-egy pontjától milyen távolságra van a legközelebbi benzinkút.