... lesz a címe a 3. Kávéházi szekciónak. Színes hátteret jelent: nemzetiség, vallás, anyagi helyzet, nem, nemi orientáció, testi vagy szellemi képességek, érdeklődés és speciális tapasztalat.
Több szempontból tervezzük bemutatni a lehetőségeket, hasznokat, kihívásokat:
- könyvtárosok közössége (akik szakmai identitásválságot élnek meg)
- speciális hátterű vagy igényű használók (akik számára jóval fontosabb lehet a könyvtár, mint a ?nem speciálisok? számára)
- a könyvtár, mint intézmény (amely csökkenő használattal és megszorításokkal szembesül)
- az őket mindannyiukat körülvevő közösség (amely gyakran szenved a töredezettségtől).
Célunk: a könyvtárosok legyenek színesek. Saját és a közösség boldogulása érdekében működjenek együtt különféle hátterű használóikkal, kihasználva eltérő tapasztalataikat, e színességgel megerősítve szolgáltatásaikat. Fontosnak tartjuk megláttatni: az együttműködés minden érintett fél számára személyes és közösségi haszon is egyben.
Az előadásokra és a témák megtárgyalása a szervezők azonos időterjedelmet biztosítanak, így bőven lesz lehetőség a felmerülő kérdések részleteinek megtárgyalására illetve kritikára, kiegészítésekre. (MG)

Akár propagandának vagy "fake news"-nak hívjuk, a félreinformálás nem új. A hírterjedés gyorsasága és az elérés egyszerűsége tette kihívássá a közösségi médiában a hamis és félrevezető híreket. A könyvtárak egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyerekeket és a tizenéveseket felkészítsék a média forrásainak, tartalmának és szándékolt üzenetének értékelésére. Sok intézmény együttműködik más szakmai szervezetekkel, de az amerikai könyvtári szervezet (ALA) is indít webináriumokat, illetve közzétesz szakirodalmi forrásokat.
A könyvtárak szívesen fogadják a sokszínűséget és biztonságos közösségi helyet nyújtana a bizonytalan időkben. Különösen a legsebezhetőbbeknek. Például forráslistát hoztak létre "Beszélgetés a gyerekekkel a rasszizmusról és igazságosságról" címmel szülők, gondozók és pedagógusok számára; médiaanyagot állítottak össze a bevándorlásról. Az ALA gyermekkönyvtári szervezete nyilvános forráslistát adott ki a választás utáni környezetről és a támogató könyvtárakról.
2016 októberében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlást adott ki a gyermekek médiahasználatához. A szülőket kérte fel "média mentornak" a gyerekek mellé. A Pew Research Center adatai szerint viszont az amerikai felnőttek 47 százaléka digitálisan felkészületlen. Az ifjúsági szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak szerepe így felértékelődött, a szülőket és a gondozókat is kell segíteniük. Minden gyerek és család más, ezért egyéni ajánlásra van szüksége. Maga a forrásajánlás a könyvtárosoknak nem új, csak a könyvek mellett az új média formátumokra is figyelniük kell. A digitális állampolgárság területén belül kell dolgozni, ismerni a számítógépes zaklatás, a digitális lábnyomok és a digitális műveltség kérdéseit. Továbbá megtanítani a családtagokat a programozásra. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárak, melyek már régóta részei a megosztás és a csere hagyományának, most abban a helyzetben vannak, hogy új funkciót kapjanak. A "dolgok könyvtára" a pozsonyi Goethe Intézet könyvtárának első merész lépése volt ebbe az irányba: 2016 áprilisa óta a német nyelvű irodalom, zenei anyagok és játékok mellett 50 hasznos dolgot is kölcsönöz, melyek a kísérletezés, szabadtéri tevékenység vagy a barkácsolás kategóriájába tartoznak. Ezek elsősorban olyan dolgok, amelyeket az ember nem használ napi rendszerességgel, és gyakran nincs is neki, legyen az varrógép, teleszkóp, villanyfúró vagy a születésnapi bulin használt nagyméretű gyerekjáték. Hogy könnyebb legyen a dolgok használatának megtanulása, betanítást is kínálnak hozzájuk. E foglalkozásoknak az a célja, hogy információkat, ismereteket és készségeket adjanak át a felhasználók bizonyos körének, és ezzel egy bizonyos szomszédság- és közösségi érzést alakítsanak ki. A projekt központi gondolata tehát a közösségépítés. A Goethe Intézet és könyvtára így átalakítja és korszerűsíti a megosztás és csere társadalmi elvét. A Pozsonyban végzett tevékenységgel párhuzamosan a berlini Amerika-Emlékkönyvtár Központi Állami Könyvtárában is kölcsönöz szerszámokat és egyéb tárgyakat a ?Kölcsön-Bár?, de csak egy rövid próbaidőszakban.

Celje város közkönyvtára 7 éve megnyitott épületében kávézót üzemeltet Miško Knjižko Kávézó és édességbolt néven (Miško Knjižko, kb. Könyves kutya, a gyerekkönyvtár "címerállata") link . A belvárosi fekvés és e specialitás kommunikálása szakmai körökben - és feltetetően a használók körében - egyaránt ismertté teszi az intézményt. A szlovén szabályozás értelmében közintézmény nem folytathat profittermelő tevékenységet, ám birtokolhat üzleti vállalkozást. A kávézó bevétele jól jött a válság idején, mikor a közkönyvtárak nem kaptak dokumentumvásárlási keretet, a celjeiek viszont szerzeményezhettek. A könyvtár weblapján is hangsúlyosan kommunikálja a kávézás, kikapcsolódás, találkozás kulturális környezetben pozitív arculatát. Természetesen a rendezvényszervezésben is kihasználja az ellazulás e lehetőségét. A könyvtár történelmi belvárosi fekvése, pazar, Savinja folyóra és a várra néző kilátása egyebek mellett gyerekkönyvtáráról és nyugdíjasoknak szóló rendezvényeiről, kiterjedt együttműködéseiről is nevezetes. (Későbbi lapszámainkban még visszatérünk a celjei közkönyvtárra). Fotók: link (forrás: Osrednja knjižnica Celje és MG)

... tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - Túlzott olvasói stressz
14 - Porterhelés
22 - Álló / ülő munka terhelése
12 - Túlzott munka-közösségi stressz
9 - Nem tapasztaltam
1 - Egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu. Nevezetesen: "Nem tapasztaltam veszélyt de csak gyakornok vagyok. Viszont a munkahelyi változatosság fontos lehet: ne évekig legyen valaki egy poszton. És nagyon fontos a jó emberi légkör. A női intrika minimálisra csökkentése."
A vonatkozó diagramot ld.: link .
- Az adatokból az tűnik ki, hogy a felsoroltak közül leginkább a mozgásszegény munkamódszer okozza a legtöbb problémát (36%). Jó hír, hogy ezen viszonylag könnyen lehet segíteni. A porterhelés 22%-ot kapott. Érdekes, hogy a könyvtárban dolgozók háromszor annyian szenvednek kollégáiktól (19%), mint a használóktól (6%). Ez kiemeli a belső kommunikációs tréningek fontosságát. (MG)

A könyvtári világban a marketing arról szól, hogy hogyan kommunikáljuk értékeinket az általunk szolgált emberekkel. Ha ügyfeleink nem tudják összekapcsolni kínálatunkat az igényeikkel, erőlködésünk praktikusan semmit nem ér. Leggyakrabban 3 banánhéjon csúszunk el:
1. "Mindenki számára kínálunk valamit". Ez ugyanis annyira tág, hogy senkit sem céloz. Sokkal eredményesebbek pl. az ilyen üzenetek: "Ingázol? Vannak olyan e-hangoskönyveink, amelyekkel szórakoztató és lesz utazásod."
2. Üzenetdömping. Ha túl sok üzenettel árasztjuk el használóinkat, pl. honlapunkon, besokallnak, és belefáradnak figyelni ránk.
3. Könyvtári szakzsargon használata. Ugyanis használóinkat nem érdekli a számunkra fontos szakkifejezés, pl. hogy adatbázis. Neki az a döntő, hogy az ő problémájának megoldásában kap-e segítséget. Annak forrása alig érdekli.
A hatékony marketing nem a csillogásról, hájpról, téves elvárásokról szól, hanem valós emberek közötti hiteles kommunikációról. (ref.: MG)

Publikációk vizsgálata: egy etnikailag másik csoport képviselői által írt tanulmányok magasabb idézettséget (és idézettségi mutatót) kapnak, mint a sajátcsoport-beliek.
A több szerző által írt illetve a nagyobb földrajzi sokszínűséget mutató cikkek a nagyobb intellektuális sokféleség kapcsán értékesebb anyagokra asszociálnak.
A homogén csoportok imázsa kapcsolódik a nagyobb esélyű belső egyetértéshez. Ha azonban csoporttagok másként identifikálják magukat, megváltoznak az elképzelések. Heterogén csoportban az emberek kognitív és közösségi szempontból egyaránt keményebben dolgoznak. A keményebb munka pedig jobb eredményt hoz.
Samuel Sommars (Tufts University): egy büntetőügy kísérleti ügyében a vegyes bírák jobban mérlegelték a tényeket és jobb döntést hoztak, kevesebb hibát követtek el és nyitottabbak voltak, mint a csak fehér, homogén bírák. A fekete bírák nem vittek feltétlenül új információt a rendszerbe, viszont megváltoztatták a fehérek hozzáállását, akik így szorgalmasabbak és nyíltabbak lettek. (ref.: MG)

... Az Andrássy úton lévő könyvtár azonban sem nem túlságosan műemléki jelenség, sem nem túlságosan villódzó, de aki járt már FSZEK-fiókban, az könnyedén otthon érzi magát a nyolcvanas évekből itt maradt könyvespolcok és dizájnelemek között. Ránézésre valóban ráfért volna már a felújítás, de 83 éves fennállása alatt minden bizonnyal volt már rosszabb állapotban is. Ahelyett azonban, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló épületrészt - vagyis az Andrássy út 52. első emeletét - felújították volna, a könyvtár műszaki avultságára hivatkozva inkább eladják a 318 négyzetméteres ingatlant. Mindezt a Fővárosi Közgyűlés 20 igen, 2 nem és 7 tartózkodás mellett szavazta meg Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (Fidesz-KDNP) javaslatára.
Az ingatlanra két ajánlat érkezett, és a nyertes Orbán Viktor egyik legjobb barátja, Garancsi István cége, az A8-52 Ingatlanforgalmazó Kft. lett, amely már tulajdonolta az épület többi részét. Az üzlet külön érdekessége, hogy Garancsi cége mindössze 100 ezer forinttal ígért többet a könyvtár helyéért, mint a versenytárs Vertex Kft. Az ár így 269,9 millió forint lett.

Jó tudni, hogy az elesettebbeknek potenciálisan nagyobb igényük van a könyvtári szolgáltatásokra (is), mint a kedvezőbb helyzetben lévőknek. (MG)
- A Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem teszi meg, ezért a Policy Agenda idén is kiszámolta helyette, mennyi a létminimum Magyarországon. A kutatócég a KSH módszerét alkalmazva azt mutatta ki, hogy tavaly egy egyedülálló felnőttnek 88 619 forintot kellett elköltenie minimális szükségleteinek kielégítésére. Egy két gyermekből és két felnőttből álló család esetében ugyanezért havi 256 995 forintot kellett kiadnia. A Policy Agenda azt is megállapította, hogy a magyar háztartások 36 százaléka ennél kevesebből él. Amikor a KSH utoljára számolta ki a szegénységnek e mutatóját - mondván, az nem megfelelő a szegénység mérésére -, a háztartások 35 százaléka tengődött a létminimum alatt.

... volt Maurice B. Line egyik emlékezetes mondata. A könyvtáros végzettségű Szvetelszky Zsuzsanna tanácsadó tapasztalata is alátámasztja ezt:
- Veszélyessé a cégvezetés számára mindez [a munkahelyi pletyka] attól válik, ha az informális értesülések erősebbnek bizonyulnak a formálisnál. Ha a beosztottak akkor is a saját csatornáikon keletkező híreknek fognak inkább hinni, ha azok nem primer információkból építkeznek. Egy értekezletről készült általános képen az látszik, hogy mindenki a prezentálóra figyel, pedig közben többen is arról csetelnek, hogy "micsoda hülyeség ez az egész". Párhuzamosan zajlik egy másik meeting is, ahol megbeszélik a kis "titkos szakszervezeti csoportok", miként oldják meg a feladatot "okosba'".
- Tipikus magyar jelenség, hogy a dolgozók nem kapnak egyenes, világosan érthető információkat a közelgő átszervezésről, elbocsátási hullámról. Ebből mindenhol ugyanaz a jelenség képződik: elkezdenek találgatni, kiket, miért küldenek el, helyeznek át. ... Darwin óta tudjuk, hogy nem a legszebb, legokosabb, leggazdagabb marad fenn, hanem aki a leggyorsabban képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti kihívásokhoz.

Meglehet, idővel a robotok helyettesíteni fognak egy sor, ma emberek által végzett munkát, de addig még számos lépcsőfoka van a munkafolyamatok átszervezésének az új technológiai eszközök segítségével. E lépések egyikét "munkahelyi darwinizmusnak" is nevezhetjük, hiszen az a lényege, hogy a legjobban teljesítők folyamatosan kiszorítják a leggyengébben teljesítőket.
... amennyiben minden munkavégző teljesítménye pontosan és azonnal mérhető, ideértve a gyorsaságot, a megbízhatóságot és a vendégelégedettséget, akkor az élen szereplők eldönthetik, hogy mikor, melyik műszakban és mennyit akarnak dolgozni; aki lejjebb áll a rangsorban, az már csak a maradékból választhat.
Minél több munkát visznek el a legjobb alkalmazottak, ők annál jobban járnak, s közben a cég teljesítménye is nő. Az egyéni teljesítménykülönbségek szerepe tehát nemhogy csökken, de úgy tűnik, még nőhet is. És nem csupán az úgynevezett kreatív munkaterületeken. Minden, még a leghétköznapibb munkakörben is nő a jelentősége annak, hogy ki hogyan áll hozzá a munkavégzéshez, főleg a szolgáltató szektorokban. Az egyéni attitűd kulcsfontosságú tényező marad, sőt felértékelődik. Ez a ?munkahelyi darwinizmus? nem kedvez ugyan mindenkinek, de a legkeményebben dolgozók, a munkájukat a legnagyobb odaadással végzők számára egyre több területen további lehetőségek nyílnak.

A modern könyvtárak (és a fturisztikus épület nem szükséges feltétele a a modern könyvtárnak) megtalálják annak útjait, hogyan tanulunk meg dolgokat a digitális világban. A könyveket minden lehetséges formában és formátumban kínálják.

A vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban nem csak az olvasnivalótól roskadozó polcsorok vagy az átlapozásra váró magazinok nyújtanak kikapcsolódást. A könyvtárosok gyakorta szerveznek különféle rendezvényeket, köztük családi programokat vagy ott az évek óta sikeres Babázó Klub. Ez utóbbi tevékenység miatt a könyvtár kiérdemelte a "Családbarát hely" matricát!
Kedden fontos és megérdemelt elismerést kapott a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom "Családbarát hely" matricával jutalmazta az intézményt.
Nem hiába. A könyvtárban számos rendezvénnyel készülnek az érdeklődők számára. Ezek között pedig jó néhány családi program szerepel, sőt keddenként 10 és 12 óra között a Babázó klubbal várják az édesanyákat és csöppségeiket. A mozgalom is ennek okán került kapcsolatba a könyvtárral. Az elmúlt évben és idén is rendeztek már közös baba-mama klubot.

A Digitális Erőmű egyik alapfeladata a magyar kultúrkincsek digitalizációja. Itt, Ózdon jelenleg a putnoki Gömöri Múzeum, valamint a Holló László Galéria tárgyi anyagát viszik számítógépre. Ezt - a térség munkanélküliségét enyhítve - az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program keretében végzik helyi lakosok. Jelenleg 73-an, létszámuk hamarosan eléri a 115-öt. A digitalizálási munka amúgy az ország negyven település kilencven telephelyét érinti, a kapacitást számolva összesen 450 munkalehetőséget teremtve ezzel. A digitalizáció során minden fontos adatot rögzítenek az adott tárgyról, a tárgy képe bekerül az európai adatbázisba is, de az interneten keresztül bárhol a világon elérhető, megnézhető. Egy háromfős pedagóguscsoport pedig a virtuális térben lévő tárgyakból tananyagot állít össze az 1-4., 5-8., 9-12. évfolyamok számára, így a tanárok szükség esetén az ország bármely iskolájából vetíthető, elemezhető szemléltető anyagokhoz juthatnak a mandadb.hu oldalról.

Nemcsak a navigálásban, hanem az oktatásban is segítheti a látássérülteket a svájci kutatók újdonsága, egy különleges, gombokkal ellátott tablet.
Az ismeretlen helyen való navigálás probléma lehet a látássérültek számára, még akkor is, ha a GPS ma már meg is szólalhat, hangutasításokat adva. Viszont azért jó lenne időnként rá is nézni a térképre, és éppen ezt teszi lehetővé a látássérültek számára egy különleges tablet.
A neves svájci egyetem, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói az európai Blindpad projekt keretében fejlesztették ki az eszközt, amely igen gyorsan ad ki formákat, például térképeket, utcaképeket a felületén, és a vakok vagy gyengén látók az ujjukkal tudják érzékelni azokat. A 12 x 15 centiméteres tableten 192 kis gomb van, amelyek néhány milliszekundumonként tudnak fel és lefelé elmozdulni, így rajzolva ki a formákat. Akárcsak egy igazi tabletnél, itt is bele lehet nagyítani a képbe.

Mennyire fontos, hogy legyen szerepmodell? Egy új amerikai felmérés szerint egy fekete oktató is elég ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a fekete diákok iskolaelhagyását. Mind a fiú, mind a lány diákok között megnövekszik a középiskolába való felvételizés ilyen helyzetben - jutottak a kutatók a következtetésre 100.000 diák életútjának vizsgálatát követően. A fekete oktató a fekete diákok tanulási eredményére is pozitív hatással volt, akik emellett nagyobb arányban részesedtek tanulmányi ösztöndíjakból is.
A "szerepmodell-hatás" mérhető - jelzi a kutatási jelentés egyik szerzője. Sőt: a mérhető eredmények egyenesen aránylanak a ráfordításokkal. Több pénz és figyelem az oktatók fenti szemléletű kiválasztásában - több a rendszerben bent maradó, leendő képzett munkaerő. A másik kutató szerint: ha a fekete diák nem lát hasonló inspiráló arcokat az iskolában, arra a következtetésre jut: "a középiskola nem is nekem való". - Olyan intézményi légkörre van szükség, amely biztonságot sugároz az adott bőrszínű gyerekek számára. (ref.: MG)

Egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik a világon, melynek "gőzgépe" a digitalizáció: a fizikai gépek és tárgyak egy komplex információs hálózatba kapcsolódnak, megváltoztatva ezzel a gyárak és a gyártás működését. De nem csak a gyártás, hanem a gyárakat kiszolgáló iparágak is teljesen átalakulnak emiatt, a logisztika újonnan jött lehetőségeit és kihívásait vizsgáltuk.
- A globalizáció az ellátási lánc minden egyes szereplőjére nagy nyomást helyezett, ez hívta életre az alaptevékenységeken túli tevékenységek kiszervezését is.
- A vevőigények mindinkább előtérbe helyezésére jött létre a késleltetett gyártási koncepció. Ez azt jelenti, hogy csak akkor vegye fel a végleges formáját a termék, amikor már minden információ rendelkezésre áll ehhez.
- A fejlettebb algoritmusokkal az egész működést valós időben beérkező információkkal lehet optimalizálni és valós időben lehet döntéseket hozni a folyamatkezelés változtatásáról. Tehát nemcsak tervezni lehet, hogy hogyan hajtsuk végre a logisztikai folyamatokat, hanem valamilyen nem várt esemény esetén be is lehet avatkozni.

2010 óta magyar tinik tízezrei olvassák ifjúsági regényeit. A Szent Johanna Gimi és a most véget érő Bexi-sorozat sikerét szerinte könyvei hiánypótló jellege hozta, és az, hogy tiszteli a kamaszokat, akik szerinte ma sokkal komolyabban veszik a tanulást, különösen a nyelveket, mint az előző generációk. Interjú.

A több mint száz éves könyvtárat most az egész világ megismeri. A player.hu szúrta ki a BMV legújabb reklámfilmjét, amiben azt hangsúlyozzák, hogy mennyire csendes a tisztán elektromos meghajtású autójuk, a BMW i3.
A reklámszakemberek pedig ennek a koncepciónak a bemutatásához egy igazán impozáns helyszínt, a Petz Samu műegyetemi professzor tervei alapján, 1909-ben épült és felavatott, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárépületét választották.

Magyarországon ma tíz okostelefon-használó közül kilencen biztosan fogyasztanak valamilyen tartalmat a készülékükkel. A tavaly ősszel rögzített adatok szerint 3,4 millióan olvasnak híreket, cikkeket, e-könyveket; 2,4 millióan zenét (vagy más hangos tartalmakat, például online rádiót, hangoskönyvet) hallgatnak; 1,8 millióan pedig rendszeresen néznek a telefonjukon filmeket és videókat.
Mindez már csak azért is érdekes, mert bár a magyarországi mobilhálózatok sávszélesség, lefedettség vagy kapacitás tekintetében az európai élmezőnybe sorolhatók, egy, a fogyasztói szokásokról szóló, februárban megjelent akadémiai tanulmány szerint mobiladat-fogyasztásban már nemcsak az unióban vagyunk sereghajtók, de más OECD-országok (mint Mexikó, Törökország, Kolumbia és Chile) is lehagytak minket. A szektoranalízis szerint pedig a lemaradás oka nem csupán a mobilnet hazai drágasága, hanem az is, hogy hiányzik az egyenletből a kellően magas számú, sok adatot fogyasztó felhasználó. Ez az út visz a tévézés jövőjébe.

A gazdag emberek sokszor merítenek ihletet nagy ötleteikhez kedvenc könyvükből. Ez különösen igaz a világ legsikeresebb vállalkozóira, akik rendszerint klasszikusból merítenek. Összegyűjtöttük, miket olvasnak a multimilliomosok. - Zukerberg, Trump, Bill Gates, Beyonce...

A magyar szinkron legendás, minek nyelveket tanulni? Miközben nyelvtudásban az EU sereghajtói vagyunk, több olyan környező ország is előz minket, ahol már régen átálltak a filmek, sorozatok és tévéműsorok feliratos fogyasztására. Magyarországon haldoklik az eredeti nyelvű mozizás, a feliratos Dallason nevelkedett Romániában viszont csúnyán elutasították azt a törvényjavaslatot, ami a román szinkront favorizálta volna. Utánajártunk, mi az összefüggés a nyelvtudás és a szinkron kontra feliratozás háború között.
Egy friss felmérés szerint az Európai Unió tagállamai közt abszolút sereghajtó Magyarország, ami a legalább egy idegen nyelvet beszélő 25-64 év közöttiek százalékát illeti a teljes lakosságban (37%).
Ezzel szemben egy másik EU-s rangsorban már az élmezőnyben járunk: a feliratos filmek abszolút elutasításában csak a németek (57%) előznek minket, itt a spanyolokkal holtversenyben második helyen áll Magyarország (52%).

A könyvek szeretetéről, az olvasás hatásáról, az írók szerepéről 15-20 írás található Nógrádi Gábor könyvhétre megjelenő Megelőzni a jövőt című kötetében, amelynek műfaja az alcím: Feljegyzések fiaimnak. Kevesen tudják, hogy a gyerekek körében népszerű magyar írónak felsőfokú könyvtárosi végzettsége van. Bár sohasem dolgozott könyvtárban, új könyvében már a címek is az irodalom, az olvasást hirdetik: Kézcsók Krúdynak, Kié a Nemzeti dal?, Az én barátaim a könyvek, Móricz nem tudott hazudni, A befogadás lélektana, Tiéd a vers!, Mennyit ér a Nemzeti dal? A Kossuth Kiadónál megjelenő könyv 200 rövidebb hosszabb írásban, mint a kötet lektora, Reményi József Tamás írja egy "zabolátlan hajlamú, de fegyelmezett lélekkel találkozunk".

Új streaming zeneszolgáltatás indulása van a láthatáron, ugyanis az eddig MP3-gyilkosként emlegetett, kiváló hangminőséggel próbálkozó projekt vezetői döntöttek: Xstream néven a Spotify és az Apple Music babérjaira törnek.
Egyszerre volt nagyon izgalmas és - utólag - peches, hogy 2014-ben óriási sikerrel gyűjtöttek pénzt egy MP3-gyilkosnak becézett zenelejátszóra. A szokásosnál sokkal jobb hangminőséget kínáló projekt vezetői ehhez egy zenevásárlási lehetőséget is adtak, de ez még inkább rosszkor volt jó (?) ötlet, hiszen az utóbbi három év a streaming zeneszolgáltatásoké volt, így a Pono nem is tudott labdába rúgni a piacon.
Most az említett nagyágyúk babérjaira törne a cég, és Xstream néven hamarosan streaming zeneszolgáltatást indítanak - írja a The Verge.

Mesekönyv készült, amelynek segítségével a szülő és gyerek beszélgetni kezdhet a testről való rendelkezés, a szex és a szexuális zaklatás, abúzus kényes témaköréről ? nem félelemkeltő módon. A szerzőket, Paulik Mónikát és Vincze Zsuzsit kérdeztük.