A celjei Központi Könyvtár csatlakozott a National Museum of Contemporary History celjei történelmi kortárs projekthez. A rendezvény és könyvtári kiállítás címe: "Jeans generáció: a celjei népszerű kultúra, a cowboy (farmer) kultúrától a mobil telefonig" címmel (május 11-szeptember 17-ig). Már az év elején előkészítették az olvasmánylistát a várhatóan érdeklődő felnőtteknek, "Olvasás a csillagokig" címmel. Ebben megtalálható néhány kultikus könyv is a 20 század 50-es éveiről, illetve annak generációjáról. Az olvasmánylistát a Jeans generáció a tapasztalatok szerint tetszéssel fogadta illetve olvassa. A link oldalon a képek: a rendezvény hirdetése, a könyvajánló falak, egyiken egy igazi farmernadrág, installációként. (összeállította: Dobos Margit)

Az évforduló alkalom lehet az áttekintésre. Néhány adat:
1. A KIT 2002-es indulása óta több mint 21.000 hír jelent meg benne, adatbázisa a legnagyobb kurrens magyar könyvtári és információs forrás
2. Míg kezdetben alig volt benne saját készítésű tartalom, mostanra 10 körüli a szám, bele értve a referált anyagokat is (referálásról bővebben: link )
3. A KIT-et kb. 2400-an rendelik meg, mely legjobb sajtóelérés a hazai könyvtárügyben
4. A magánpénzből megjelenő KIT-et jelenleg 4 fő önkéntes szerkeszti
5. A KIT interaktív: az utóbbi 5 évben 550 szavazással dönthettek az olvasók a következő hétre referálandó cikkről, illetve mondhattak véleményt aktuális kérdésekben
6. Eddig 267 db képgalériánk jelent meg a KIT portálján, hogy ötletekről ne csak szóban, hanem képpel is tájékoztassunk
7. A KIT eddig 2 saját fórumot szervezett, a vándorgyűlések ideje alatt a Kávéházi szekcióban aktuális témákban nyújt 50-50%-ban frontális és interaktív diskurzus-lehetőségeket.
A KIT céljai:
- Az információs és könyvtári szakmán belüli horizontális kommunikáció gerjesztése
- Új, szokatlan gondolatok felvetése, továbbgondolása, megtárgyalásuk serkentése
- Az információs és könyvtári, valamint más szakmák közötti határok gyengítése, átjárók keresése.
Ez alkalomból a KIT köszönetet mond olvasóinak, illetve kitartó munkájukért jelenlegi és korábbi szerkesztőinek, és mindazoknak - közel hetven szakember -, akik kritikus és segítő észrevételeikkel támogatják munkáját. (MG - a szerkesztők nevében)

Az "Olvasásra nevelés..." félmondat kiegészítésére kértük a múlt héten olvasóinkat. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - Erősíteni kell a kampányokat
33 - Lassú és alapos munkára van szükség, a szülők és pedagógusok példájával
3 - A mai világban nem szövegolvasás kell, hanem médiaértés
2 - Hiába erőlködünk, úgyis visszaszorul az olvasás.
- Ez az eredmény kísértetiesen egyezik az 5 évvel ezelőtti hasonló felmérés eredményével; ld. a diagramot: link . Biztató, hogy a kitartó munka eredményességét tartjuk szem előtt. Az olvasás és a médiaértés viszonya nem tisztázott, s ez gyengesége a felmérésnek. Figyelmeztetés ugyanakkor a kampányok szervezőinek, hogy nem tartjuk hasznosnak projektszemléletüket. Talán ezen csak az változtatna, ha bemutatnák az olvasási kampányok eredményességének mutatóit - már ha vannak ilyenek. :-) (MG)

A kiadók elkezdtek szép kötésű könyveket megjelentetni, mint például George Saunders-től a Lincoln in the Bardo márványos mintája, Peter Frankopantól az Isfahán mecset mozaikjait idéző The Silk Roads vagy Sarah Perrytől a William Morris által inspirált The Essex Serpent. Tíz évvel ezelőtt viszont ez egyáltalán nem volt így. Az e-könyvek megjelenésekor a papírkönyvek kötései is hasonlóan szürkék voltak, egyszerű papírkötéssel és Photoshop-illusztrációkkal. Ezt nem csak az ekönyvek befolyásolták, hanem a gazdasági válság és az Amazon könyvterjesztése is. 2014-ben viszont az e-könyv eladás lelassult, 2016-ban 17 százalékos csökkenés ment végbe, míg a papírkönyvek eladása 8 százalékkal emelkedett.
Christopher de Hamel, a kéziratok kutatója szerint párhuzam vonható a 15 század végi helyzettel. Akkor a kéziratok készítői olyan színes mintákat kezdtek rajzolni a papírokra, amiről tudták, hogy a könyvnyomtatás nem tudja megismételni. "A technológia világa és a kézzel készítés küzdött egymással, mindkettő tudott olyat, amit a másik nem."
James Daunt, a Waterstones könyvkereskedő vezetője szerint a szép borító nem új találmány, hanem egy régi visszatérése. Párhuzamot láttak a jó eladási statisztikák és a szép kötésű könyvek között, ezért kereskedelmi céllal döntöttek a minőségi kötés mellett. A szép könyvekből a kisebb könyvesboltok is jobban profitálnak. Az Aldeburgh Books vezetői szerint az embereknek minden Kindle-ön olvasott könyv ugyanolyannak tűnik, a színek és a tapintható anyag miatt tudják az olvasók megjegyezni inkább a címet és a tartalmat.
Mások szerint a könyv luxustárgy, státuszszimbólum és dekoráció lesz az inspirációs forrás helyett. De a szép és a tartalmas könyvek között is párhuzamot lehet vonni, mint ahogy a szépen illusztrált középkori köteteknek is volt belső értéke, és ez a mai könyvekre is igaz. (ref.: Habók Lilla)

Míg a könyvtárosok alapkompetenciáival meglehetősen bőséges szakirodalom foglalkozik, jóval csekélyebb kutatás áll rendelkezésünkre arról, milyen személyiségjegyek különböztetik meg őket más szakmák gyakorlóitól. Jelen kutatás 88 könyvtáros személyiségjegyeit vetette össze egy általános normacsoporttal a személyiségvonások sokat használt modelljét, a 16 személyiségfaktor kérdőívet (16 PF) használva. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a könyvtárosok megértőbbek, óvatosabbak, rugalmasabbak, koncentráltabbak, nagyobb képzelőerejűek, nyitottabb gondolkodásúak, tisztelettudóbbak, magabiztosabbak, komolyabbak, szelídebbek és bizakodóbbak, illetve jobbak az általános logikai képességeik, mint a normacsoport tagjainak. Az eredményeket a szerzők a könyvtárosok alapkompetenciáival összefüggésben vizsgálják. A gyakorlati alkalmazási lehetőségeket is ismertetik, beleértve a dolgozók toborzását és szakmai támogatását (coaching). (A könyvtárosok megkülönböztető személyiségjegyei a 16 személyiségfaktor kérdőív (16 PF) alapján; sajnos csak autoref.)

A KIT befogadás kultúra címkét indított link (mely egyelőre 2017. áprilisáig címkéz visszafelé), a téma kiemelt fontossága mellett azért is, hogy támogassa a Kávéházi szekció vonatkozó előadásaira való felkészülést. Ami azonban elmarad az idén, Miskolcon, prózai okok miatt.
Ami késik azonban, nem múlik :-) S a téma tanulmányozása önmagában is segíti a könyvtári szolgáltatás, pláne a vele együttműködő vagy a köré épülő szolgáltatás minőségét. (MG)

Múlt heti hírünk link folytatása:
4. Iskolai könyvtárak nyitva tartása nyáron is
Jennifer LaGarde és munkatársai úgy döntöttek, hogy körzetükben négy iskolai könyvtárat nyitva tartanak. 2016-ban már 11 könyvtár hosszabbította meg nyári nyitva tartását. A hat hetes programsorozat alatt a diákok kölcsönözhetnek a könyvtárból, programozást is tanulhatnak.
5. Speciális igényű gyermekek támogatása
Sharon Fashion dél-karolinai könyvtáros olyan helyiséget alakíttatott ki a könyvtáron belül, mely megfelel a speciális igényű olvasóknak, ingyenesen vehetik igénybe az amúgy talán megfizethetetlen tanulási eszközöket, tanulást segítő programokat.
6. A gyermekkori éhezés csökkentése
A tavalyi évben 140 kaliforniai könyvtár több mint 203,000 adag ételt osztott ki a rászoruló gyerekeknek. A kimutatások szerint nem csak a meleg ételért mennek a családok a könyvtárba, hanem fontos számukra a biztonságos és befogadó környezet is.
7. Diszkrimináció ellen tett lépések
Jane Eastwood a minnesotai könyvtár igazgatója. Fontosnak tartja az egyenlőtlenség leküzdésére tett lépéseket, szervezésében a könyvtár tanfolyamokat tart a dolgozók és a nagyközönség számára is. (ref.: Nagy Marianna)

Korábbi lapszámunkban szóltunk az e-könyvek kölcsönzéséről: link . Van azonban egy másik szolgáltatási eljárás e-könyvekre. Ezek az adatbázis-szolgáltatók - Ebsco, Elsevier, Springer - által szolgáltatott tudományos e-könyvek. Ezek - ha az adott intézmény rendelkezik előfizetéssel - akkor a kiadói, egyetemi vagy EISZ-felületen érhető el, folyóirat-cikkekkel együtt. Korábbi cikkünkben említett e-könyvekkel ellentétben ezek inkább a folyóiratokra hasonlítanak, gyakran fejezetenként lehet őket letölteni. Kölcsönzésük nem értelmezhető: a szerzői jog kitételeit szem előtt tartva tárolhatók a letöltő gépén. Másik különbség, hogy e könyvek igen jól kereshetők, szövegükön belül is. További specialitás, hogy adatbázisaikra pl. a ScienceDirectre ráépül a Scopus, mely a könyvek, könyvfejezetek tudományos értékét is segít meghatározni. (MG)

Fazekas Dóra arról beszélt, miért fontos, és hogyan segít a tudásbrókerség a Corvinus egyetemen.
A 21. században mindennek eladhatónak kell lennie, és ez alól a tudomány sem lehet kivétel! Az egyetemeken létrehozott tudás a társadalom különböző csoportjainak alapvető szükséglete lenne, a kutatási eredmények fontos döntések alapját képeznék ? csakhogy gyakran nem jutnak el a megfelelő célcsoporthoz. Itt lép színre a tudásbróker, aki az érintettek között kapocs, híd és tolmács is egyben. Fazekas Dóra cambridge-i és sheffieldi tapasztalatai alapján mesélt a tudásbrókerek feladatairól a BCE Gazdálkodástudományi Karának áprilisi Science Café rendezvényén.

Mary Ellen Bates, az AIIP korábbi elnöke interjúban kifejtette, hogy mi különbözteti meg a sikeres egyéni (információs) vállalkozókat (solopreneur) a sikertelenektől. Majdnem minden vállalkozónak vannak üzleti alapismeretei, és el tudják elvégezni a munkájukat. Az eb azonban inkább a hozzáállás és a megközelítés terén van elhantolva. Nézzünk négy tényezőt:
A sikeres vállalkozó hozzászokott ahhoz, hogy saját komfortzónáján kívül éljen
Rendszeresen kiteszi magát annak, hogy megijedjen. A jó ötlet önmagában még nem sok. Ám valóra váltani már gyakran nagy bátorságot igényel. Lehet, hogy alapból nem extrovertált (sőt, a legtöbbjük valószínűleg introvertált), de megtanulják, hogyan viselkednek extrovertáltként. Megtanulják, hogyan lehet a hálózatot építeni hitelesen és hatékonyan. Addig csiszolgatják nyilvánosbeszéd-készségüket, amíg nem tudnak legalább olyan benyomást kelteni, amit ők maguk is élveznek. Addig javítják íráskészségüket, hogy képesek legyenek hatékonyan kommunikálni és együttműködni a piacon. Más szóval: megtanulják a kommunikációt, mégha az nem is természetes terepük. (folyt. az alábbi forráslinken)

Megnéztem a kétmilliárdos Az én könyvtáram projekt adatlapját. A Skanzennek kiírt kiemelt projektre a két éve hirtelen távozó kultúráért felelős helyettes államtitkár, Cseri Miklós intézménye és a MOKK pályázhatott a FSZEK-kel.
Projektgazda (konzorciumvezető): Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) Konzorciumi tag: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Cél: A múzeumi és könyvtári terület intézményeinek és szakembereinek felkészítése arra, hogy választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra oly módon, hogy a társadalom fiatal korosztályait helyezik reflektorfénybe, s fejlesztési tevékenységük minél hatékonyabb elvégzését a közoktatási rendszeren, azaz az intézményeken, a pedagógusokon, illetve a leendő pedagógusok érzékenyítésén keresztül vigyék véghez.
Projektelemek:
Projekt előkészítés: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, 5 millió forintba került a tanulmány, a Skanzen régi ismerőséé, az Oktatáskutató és Fejlesztő egyik szakértőjének a gyermekeié a cég, 2015-ben 10 millió forint bevételük volt, tavaly minden bizonnyal ez nőtt.
Tájékoztatás, nyilvánosság: A támogatás kötelező tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységeinek ellátása 2017-ben majdnem 50 millió van erre tervezve

Lévai Richárd a MIBE-klubban: A könyvtárak ki tudják használni, hogy csoportokat szerveznek a közösségi oldalakon. Így csak azokba a csoportokba kell eltalálni, amelyek vonatkoznak a könyvtár szolgáltatásaira, például felolvasóestekre. A könyvtárosok visszajelzése szerint az a probléma, hogy a cégeknek több pénzügyi és emberi erőforrása van erre a feladatra, mivel a fizetett hirdetéseket sokkal többen látják, mint a hagyományos bejegyzéseket. Lévai Richárd szerint az segít, ha valaki képes a célközönség szemével megközelíteni a témát, hogy nekik mi lehet igazán izgalmas. Ilyen volt például a fénykép készítés a könyvborítókkal, amit a közönség imádott. (Habók L.)

Németországban az alkotmány garantálja a védelmet a menedékkérők számára; az oktatáshoz és képzéshez, az információhoz és a kultúrához való jog pedig alapvető jognak számít. A könyvtárak folyamatosan és aktívan részt vesznek a menekültek befogadásában. Átlátható, érthető és releváns szolgáltatásokat igyekeznek biztosítani számukra, akiknek többsége nem is szokott modern könyvtári szolgáltatásokhoz. A könyvtárosok sokat tesznek annak érdekében, hogy a könyvtárak biztonságos, vonzó és befogadó helyek legyenek, ahol a menekültek közössége számára elérhetővé válnak azok a készségek és tudás, amire a német társadalomba való beilleszkedéshez szükség van. A Német Könyvtárosok Egyesülete koordinátori szerepet vállalt, kultúrák közötti bizottságot alakított, és központi segítséget nyújt ebben a munkában. Jó gyakorlatokkal segíti az egyes könyvtárakat, például azzal kapcsolatban, hogy honnan szerezhetnek a könyvtárak pluszpénzt és partneri támogatást a menekülteknek szóló programjaikhoz. A cikkben a Berlinben, Hamburgban, Brémában és Münchenben alkalmazott megoldások rövid ismertetése szerepel (ingyenes beiratkozási lehetőség, az online német nyelv- és országismereti tanfolyamok, ingyenes wifi stb.).
Az integrációnak kulcskérdése a német nyelv elsajátítása, és az a legfontosabb kihívás, hogy a menekültek közül minél többen elsajátítsák a szükséges nyelvi készségeket. Különleges figyelmet fordítanak a gyermekekre, akik lehetőséget kapnak a gyors beilleszkedésre és az oktatásba való bekapcsolódásra.
Az elért sikerek ellenére az a veszély fenyeget, hogy - mivel a településeknek nem kötelező könyvtári szolgáltatást fenntartaniuk, és a menekültek ellátása igen költséges - pénzügyi problémák esetén elsők között a könyvtári szolgáltatások megszüntetése vetődik fel. (Németország új befogadási kultúrája - könyvtáraink ennek lényeges részei; ref.: Hegyközi I.)

Mészáros Péter és Simon Márton, a slam poetry két neves magyarországi képviselője Murányi Sándor Olivér meghívására érkezett székelyföldi körútra. A költő-slammerek rendkívül népszerűek a csíkszeredai tizenévesek körében is, telt ház fogadta fellépésüket 2017. május 30-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Simon Márton a Slam Poetry Budapest egyesület tagja és különböző eseményeinek rendszeres fellépője, 2012 októberében az I. Országos Slambajnokság második helyezettje lett. Két kötete jelent meg, az első 2010-ben, a Dalok a magasföldszintről, a L'Harmattan Kiadónál. Második könyve a Libri Kiadó/Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban Polaroidok címmel, amelyet 2014-ben újra kiadott a Libri. Mészáros Péter Szegedről érkezett. ?Van egy gyerekem, a Slam Poetry Szeged, próbálom nevelgetni, de csak a hátamra büfizik és irtó gyönyörűen mosolyog? ? vallja magáról a költő és országos döntős slammer. (via ReMeK-e-Hírlevél)

"Mindenkit szívesen látunk!" - A Los Angeles-i Könyvtár ezzel a felirattal fogadja látogatóit. A programok, valamint a több mint 70 fiókkönyvtár állománya híven tükrözik azt a sokszínűséget, és változatosságot, mely maga Los Angeles. A cikk tízet mutat be. Ezek közül válogattunk:
1. Központi könyvtár: hatalmas állomány, rengeteg program és előadás a főépületben, lehetőség új nyelvek tanulására, régi térképek tanulmányozására, sőt, családfa kutatásra is.
2. A kínai negyed könyvtárának kínai vonatkozású gyűjteménye nemcsak a kutatóknak áll rendelkezésére.
3. A Lincoln Heights és az Arroyo Seco könyvtár Andrew Carnegie támogatásával épült.
4. A Little Tokyo könyvtár manga gyűjteményéért is érdemes betérni az épületbe.
5. A Memorial Branch könyvtár az első világháborúban meghalt katonák emlékére épült.
6. Mid-Valley könyvtárában angol, kínai, spanyol, koreai, orosz nyelvű könyvek is találhatóak.
9. A Frances Howard Goldwyn fiókkönyvtár link nevéhez híven a filmeknek dedikált. A színészfotók és plakátok kiállítása is erre utal. Megtalálhatók itt a vonatkozó sajtó archív anyagai is.
8. Cahuenga könyvtára körbejárja a bevándorlás történetét és élteti annak fontosságát. (ref.: Nagy Marianna)

Négy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte szélsőséges tevékenység és hűtlen kezelés miatt egy moszkvai bíróság hétfőn Natalja Sarinát, az ukrán irodalmi könyvtár volt igazgatóját.
Sarinát nemzeti gyűlölet és ellenségeskedés szítása és az emberi méltóság megsértése miatt marasztalták el. A volt vezető a vád szerint 2011 és 2015 között, tisztviselőként, Dmitro Korcsinszkij radikális ukrán nacionalista politikus Oroszországban szélsőségesnek minősített és betiltott könyveit terjesztette a könyvtár látogatói körében. A volt igazgatónő védői jogellenesnek nevezték az ítéletet és bejelentették, hogy fellebbezést nyújtanak be ellene. Maga Sarina tagadta bűnösségét, és felmentést kért. Az állította, hogy a 16 szélsőséges tartalmú könyvet, amelyet a könyvtárban találtak, a tudta nélkül csempészték oda.

Ugye hiányzott már egy új, mindent elsöprő játékőrület? Elvégre olyan rég volt, hogy minden a Pokémon Go körül forgott - mindenki ízlés szerint imádta vagy gyűlölte, de nem lehetett szó nélkül elmenni mellette. Na, jó eséllyel ugyanilyen lesz idén nyáron a fidget spinner, ami Amerikát már meghódította, Magyarországhoz meg éppen mostanában lát hozzá. És még csak nem is valami high-tech okostelefonos, virtuális valóságos izé, csak egy darab műanyag. (Index)
- Ha rákeresünk a forgó-pörgő játék és a könyvtárak kapcsolatára, akkor azt látjuk:
1. több könyvtár segít a gyerekeknek ilyet készíteni, pl. Florence link vagy Boulder link .
2. Van olyan könyvtár, amely 3D-nyomtazási kapacitását állítja a téma kapcsán középpontba: link vagy link , de mindezeket papírból is elő lehet állítani link
3. De összegyűjthetjük a játékkal kapcsolatos bölcsességeinket, tapasztalatainkat is: link - egy zsidó szervezet e-könyvtárában.
4. Sőt! Van, ahol az osztálytermi foglalkozásokat is javasolnak link (Mottó: ha nem tudod legyőzni, állj az élére.) (MG)

- Közelebb visznek a filmek a történelem megértéséhez? Lehet-e történelmi filmekkel hatni a gyermekekre?
- Valami hasonló kérdést tehettünk fel kollégámmal, Benke Dániellel, amikor elkezdtük a könyvtáros szakmát - mondta Musztács Krisztián. - Egyértelmű igen a válasz, de szerettük volna kideríteni, miként működik a gyerekek körében. Ekkor indítottuk útjára az Élő történelem teaház című programunkat, amelyben a filmeken, interaktív foglalkozásokon keresztül történelmi ismeretterjesztést tartottunk általános és középiskolás diákoknak. A tananyag megértéséhez nagyon sokat segítenek a filmek, s szerencsére a kezdeményezéseink begyűrűztek az iskolákba is, így olykor tanórákon is tartanak előadásokat. Egy-egy történelmi problémát nem mi mondunk ki, hanem az a filmrészletből derül ki, sokkal jobban rögződik bennük.

Mit csinál egy tizenéves szombat délután a könyvtárban? Mi az az animko? Miért nem otaku? Miért izgalmasabb a fangörcsnél a karakterfejlődés? Miért érettebbek az animerajongó fiatalok és hogyan lesz valaki animefaló? Erről beszélgettem szombaton a kecskeméti Animko Klubot vezető könyvtárossal és a klubtagokkal.
A könyvtár Tinivilágába érkezve azonnal egy számomra több ponton megfejthetetlen beszélgetés részesévé váltam. Gál Klaudia, aki az Animko Klub vezetője, éppen filmrészletek hangjait játszotta le a nagyrészt tizenéves klubtagoknak, akik erre húú és háá, és különféle, meglepetéssel telt hangokat adtak ki magukból. Szorgalmas rákérdezéseim eredményeképp megtudtam, hogy a "játékban" Klaudia mindenféle filmekből kivett szinkronhangokat játszik le a gyerekeknek azért, hogy kitalálják, melyik animehős szinkronhangját hallják: "Spongyabob melyik anime főszereplőjének a magyar hangja?".
Az Animko név az anime becézett, kicsinyítőképzős verziója. Nem csoda, hogy becézik, hiszen az anime műfajban a mainstream és a divat mellett igazi mesterművekkel és művészi alkotásokkal is találkoznak. Ráadásul ebben a klubban nem csak egyetlen univerzummal foglalkoznak a diákok, ahogy tennék ezt mondjuk egy Harry Potter vagy egy Gyűrűk Ura klubban, hanem rengeteg történet, stílus, világfelfogás megy át a kezük alatt - talán pont ez a lényeg.

Nemzetpolitika, könyvtári ellátási modellek, könyvtári fejlesztések, digitalizálás - erről szóltak a 16. alkalommal is megszervezett Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának magyar előadói. A 9 határon túli előadó saját könyvtárának egy-egy feladatáról, kiemelt eseményéről, programjáról beszélt: helyismereti kutatásról - könyvkiadásról, országos programokhoz kapcsolódásról, a magyar könyvtárosok összefogásáról és feladatairól, gyermekkönyvtári eseményekről. Mindenki saját "jó gyakorlatát" ismertette. Az előadásokkal is mintát adnak egymásnak, megerősítik egymás gondolatait, tettre készségét. És ezek nem csak nagy szavak, látom, tapasztalom, hogy ez mindenkinek nagy segítség. A résztvevők között olyanok is voltak, amely országokban már csak nagyon kevés magyar könyvtáros van (Ausztria, Horvátország, Szlovénia), és több magyarországi könyvtáros, könyvtárigazgató is részese a konferenciának, ahol a vasárnapi napon, és a hétfői előadások előtt, között és után is van idő személyes beszélgetésekre. Hát ezért is fontos a csongrádi konferencia.
Az előadások sora itt olvasható: link . Több beszámoló is nyilvánosan olvasható, ezek közül néhányat idézek:
link link (Villám Judit közlése nyomán)

Munkaadóként, tapasztalt kollégaként és - úgy egyáltalán - az idősebb nemzedékek tagjaiként könnyű azt mondani a mai fiatalokra nézve, hogy "bezzeg a mi időnkben" vagy "régen minden jobb volt". Könnyű, de nem célravezető. A munkaerő-piacra éppen diák-munkavállalóként betörő Z generáció (1996 után születettek) nem rosszabb, mint elődei, csak más. Így ahhoz, hogy kiaknázzuk a bennük rejlő lehetőségeket, előbb meg kell ismernünk őket.
Amikor a Z generációról beszélünk, a mai 21 éves korosztályról és a még fiatalabb évfolyamokról van szó. Tehát egy részük már aktívan ott van a munkaerő-piacon gyakornokként, diák-munkavállalóként vagy akár főállású munkatársként, másik részük pedig az egyetem elvégzéséhez közeledve hamarosan belép a "felnőttek világába". Ők az első olyan generáció, amely ténylegesen beleszületett a digitális, fogyasztói társadalomba, számukra az internet, a mobiltelefon és a web 2.0 magától értetődő dolgok. Mindez a személyiségüket is jelentősen megváltoztatta a korábbi nemzedékekéhez képest.

Gyakran találkozunk kicsi indexképekkel a neten, amelyek tartalmát időnként csak úgy tudjuk kihámozni, ha egészen közel hajolunk a képernyőhöz. Az alábbi Chrome-bővítmény egy sokoldalú, az egérrel vezérelhető nagyítót ad a kezünkbe.
Indexképek egyszerű nagyítására szolgál az Imagus link nevű Chrome-bővítmény. A letöltése után megjelenik az ikonja a felső eszközsorban.

Tudományos bizonyítékot sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban. Egy 2014-ben megjelent cikk szerint az amerikai Emory Egyetem tudósai funkciós MRI vizsgálat segítségével megkeresték azokat az ideghálózatokat, amik agyunkban a történetek olvasásával összefüggésbe hozhatók, és rájöttek, hogy a változások még napokkal az után is kimutathatók az agyban, hogy elolvastuk az adott történetet.
"A történetek befolyásolják az életünket, és bizonyos esetekben segíthetnek meghatározni a személyiségünket - nyilatkozta Gregory Berns, a kutatás vezetője - Szeretnénk megérteni, hogyan épülnek be agyunkba a különböző történetek, és hogyan változtatják meg az agyműködést."
A Brain Connectivity című tudományos szaklapban publikált kutatás során a tudósok 12 diák agyát vizsgálták meg funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) 19 napon keresztül, mialatt a résztvevők mind Robert Harris Pompeii című regényét olvasták. A kutatók azért ezt a könyvet választották, mert azt szerették volna, ha erős narratív szállal rendelkező, izgalmas történetet olvasnak a résztvevők.
A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a bal temporális kéregben (ami főként a nyelvi felfogó-képességgel hozható összefüggésbe). "Bár a résztvevők a vizsgálat idején már nem olvastak, a fokozott agyi tevékenység másnap reggel is érzékelhető volt - nyilatkozta Berns professzor - Ez egyfajta 'árnyéktevékenység', ami talán legjobban az izommemóriához hasonlítható." Ha csak rágondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amik a valódi futás közben is aktívak. (via ReMek-e-Hírlevél)

2011 végén nyitotta meg a siófoki Víztorony tövében új épületét a Balatoni Regionális Kutatóintézet és Könyvtár. A 21. századnak szánt szép épületet a pécsi Építész Stúdió az új kihívások, a modern módszerek és a távlatos technológiai lehetőségek otthonának szánta.
Az emeleti olvasóterem alatti, visszahúzott falsíkból merőlegesen kiugró méteres szöglet építész-esztétikai szerepén túl mi más lehetne, mint az épületbe épített és falakkal takart hatalmas árnyékvető jól látható csúcspontja, azaz egy napóra legfontosabb része. Az árnyékkép alapján egy olyan, speciális elrendezésű, kétszálas napóráról is beszélhetünk, melynek egyik szála a helyi délkörben lévő függőleges, míg a másik egy erre merőleges síkban lévő vízszintes egyenes. Így a könyvtár homlokzatának építészeti kialakítása mindenkép magába foglal egy beépített, nagyméretű napórát. Ezt a ritkán adódó építészeti lehetőséget és napórás ötletet dr. Molnár János mérnök, siófoki lakos utólag vette észre. Ezt követően a fali méréseket és a napóra tervezési-kiviteleztetési munkáját is ő ajándékozta városának.

A legjobban keresők (sportszer, illatszer, italbolt) élbolyában megragadtak a régi élenjáró szakmabeliek, jobbára eddig is ők cserélgették a dobogó fokait. A könyvesek csúsztak valamennyit hátrafelé, decemberben még dobogósak voltak. Hiába, ahol szaporodnak a bedőlések (Alexandra, Ulpius), ott a bolti dolgozóknak sem könnyebb.

Online szinonimaszótár már több is létezik az Interneten, mindeddig azonban csak könyvekhez fordulhattak azok, akik egy szó ellentétét keresték. Ezen változtat a most indult online ellentétszótár, amely a link címen érhető el.
Az ingyenesen használható szótár különlegessége, hogy egy-egy szóra nem csak egyetlen választ ad, hanem különböző értelmezések szerint csoportosítva listázza az ellentéteket és azok szinonimáit. Az adatbázisa már most is több ezer szót tartalmaz, de a látogatók keresései alapján folyamatosan frissül, hogy minden keresett szóra hasznos eredményt tudjon adni. (Nagy Zoltán ajánlásával)

A média sokszínűsége és a politikai függőség tekintetében Európa egyik sereghajtója vagyunk - derült ki egy harminc európai országot vizsgáló felmérés alapján. Az egész kontinensen romlik a média helyzete.
Erről a Kreatív volt munkatársa, Bátorfy Attila cikke számol be az Átlátszón futó Mérték blogon link , ahol a European University Institute Center for Media Pluralism and Media Freedom harminc európai (28 EU tagország, valamint két várományos) országot vizsgáló Media Pluralism Monitor nevű felmérést mutatja be részletekbe menően.
Nem csak az eredményeket, hanem a felmérés menetét, módszertanát is, hangsúlyozva, hogy nem volt egy közös akarat, hogy Magyarország mindenképpen rossz pontszámokat kapjon. A kutatást vezető firenzei központ döntése nyomán több kérdésnél az eredeti értékeléshez képest végül enyhébb lett a végeredmény, ez azonban összességében nem sokat javított Magyarország helyzetén.
Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a média szabadsága összeurópai-szinten évről-évre romlik, mintha az illiberális, illetve posztszocialista államok gyakorlatai ragadnának át a mag- vagy Nyugat-Európa államaira.