A Robin Hood alapítvány felkérte Michael Bierut-ot, hogy tervezzen arculatot New York City iskolarendszerének megújuló könyvtárai számára. Több régi épületen belül csak egy-egy szobát alakítottak át ebből a célból.
Először a designer a logótervezéssel kezdte a munkát. Kikötötte, hogy a "library" szó túl unalmas, régi dolgokat és a pisszegést juttatja mindenki eszébe. Ezért inkább az "owl" (bagoly) és a "red" (olvasott) szavak kombinációival próbálkozott új nevet alkotni. Az alapítvány viszont azt kérte, hogy maradjon a library elnevezés, mivel a gyerekek úgysem kapcsolnak még hozzá semmit. Így lett végül "L!brary" a név, amely szerepel minden ajtón és designelemen.
Az építész megjegyezte, hogy a régi épület termeiben túl nagy a távolság a szekrény és a plafon között. Megkérte Bierut-ot, hogy tervezzen oda is valamilyen mintát. A designer fotós felesége életképeket készített a gyerekekről, és ezt ragasztották fel a falakra. Az ötlet a többi iskolai könyvtárat is megihlette, változatos minták készültek erre az üres falfelületre, például gyerekeket ábrázoló falfestmények, számukra kedves tárgyak képei és tőlük származó idézetek. Ezekbe a könyvtárakba évente 40 ezer gyerek jár, és mind élettel teli helyekké változtak, amit szeretnek a látogatók. Az előadó szerint mindez a hozzájuk szóló design "nem szándékos következménye" az előadó szerint. (ref.: Habók Lilla)

Amikor szolgáltatást veszünk igénybe, jólesően tapasztaljuk azt, ha a szolgáltató a mi kegyeinkért versenyez, vagy maga a rendszer versenyezteti a szolgáltatók széles körét, hogy a kedvünkben járjon. Ha a rendszer egyes tagjai nem jeleskednek e műveletben, a rendszer nem oszt nekik kártyát, kikopnak.
Mi a helyzet akkor, ha mi állunk a szolgáltatói oldalon egy ilyen rendszerben? Igyekszünk minden működésünket a leghatékonyabbá tenni, és azt az ügyfél szolgálatába állítani - példánk okán a könyvtárközi kölcsönzést igénybe vevő érdekét. Így működik az új gazdaság. Finanszírozás tekintetében: a támogatást nem a szolgáltató, hanem az ügyfél kapja. Ezzel versenyben vannak a szolgáltatók a virtuális piactéren (platformon), melyet a rendszer gazdája biztosít (ld. Uber, Airbnb, Ebay stb).
A régi megoldás szerint privilégium bekerülni a szolgáltatók körébe, s a rendszert működtető támogatást is e szervezetek kapják. Az ügyfél kiszolgálása nem elemi érdek, az kiadási oldalon jelenik meg. Innentől az ügyfél igyekszik a szolgáltató kegyébe járni. Jó ez így?! (MG)

- A KSH Könyvtárhoz beérkező könyvtárközi kérések 97%-a ODR-en, 3 %-a e-mailen érkezik. Általában még a beérkezés napján teljesítik a kéréseket. Budapesti és vidéki intézményeknek is szolgáltatnak. 2003-ban még csak 17 település 255 dokumentumkérését teljesítették, 2013-ban viszont már 157 településről 2589 dokumentumkérés érkezett hozzájuk, 2016-ban pedig már 4800, tehát folyamatos a növekedés. A postázással járó kiadásokat a KSH vállalja magára. A teljesítési arány 90% fölötti. Egy ember foglalkozik az intézményben könyvtárközi kölcsönzéssel.
- Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtára jelenleg kizárólag folyóirataival van jelen a MOKKA-ban, de szerepel a terveik között a könyveik betöltése is. Évente 100-as nagyságrendben kapnak könyvtárközi megkereséseket. Egy ember foglalkozik a könyvtárközi szolgáltatással.
- A BME OMIKK-nál 2017-től már csak ODR-en keresztül fogadnak kéréseket. Náluk 5 ember foglalkozik könyvtárközi kölcsönzéssel.
- A Richter Gedeon Nyrt. Műszaki Könyvtár nem ODR-tagkönyvtár. Kizárólag cikkeket szolgáltat. Éves szinten mintegy 7600 ilyen irányú megkeresést teljesít. A könyvtárközi kölcsönzések regisztrálását a saját fejlesztésű SharePoint felületen végzik. A cikk-kéréseket szinte azonnal teljesíteniük kell. Sokszor előfordul, hogy online könnyen elérhető nyílt hozzáférésű anyagokat is könyvtárközi kölcsönzés útján kérnek meg tőlük.
A fentiek a Vállalati könyvtárosok műhelybeszélgetésén hangzottak el.

11. alkalommal választják ki az USA-ban az év legjobb kiskönyvtárát (vö.: 25.000 fő alatti települések). A kiválasztott könyvtár 5000 dolláros jutalomban részesül, mely összeg a további sikerességet segíti.
A nyertes kiskönyvtárat bemutatják a Library Journal-ben is.
Az odaítélés szempontjai:
- innováció a programok szervezésében
- számítógép használatának sikeres alkalmazása és tanítása
- olvasáskészség-fejlesztés
- a közösség támogatása
- új látogatók bevonása a könyvtár életébe. (ref.: Nagy Marianna)

Belgiumban, vagy Franciaországban sokkal kedveltebbek a képregények, mint idehaza. A városokban nemcsak graffitiken, hanem szobrokban is visszaköszönnek a kedvelt rajzfilm-figurák. Egy Charleroi-ban (Belgium) lévő mangaboltot (manga - a képregények japán típusa; a franciák BD-t - Bande dessinée emlegetnek) meglátogatva kiderült: a használók minden korosztályt képviselnek, gyerekektől idős tanárokig. A muszlim használók leginkább a szépszerelmest kedvelik, a gyerekek az akciókat, a felnőttek a regényeket. Ez utóbbi pl. a francia nyelvterületen ismertebb Arséne Lupin, vagy éppen a hazai kötelező olvasmányainkból ismert Nyomorultak. A polcokon történelem is előfordul, így pl. a hiroshimai atomtámadásról szóló könyv. A város olasz felmenőjű lakosságát célozzák pl. a Júliusz Cézárral foglalkozó manga. A tulajdonos - ld. a képeken: link - elmondta: az üzlet kölcsönöz, éves tagdíjjal, illetve vásárolni is lehet - a helybenolvasás mellett, amellett, hogy a városi könyvtár is tart képregényeket. Felvetésemre, hogy a leegyszerűsített szöveg nem vesz-e vissza az olvasók szókincséből, a tulajdonos elbizonytalanodott. Elképzelhető, hogy az ilyen művek alacsony küszöbös belépőt is jelentenek az olvasáshoz, vagy a komolyabb történetekhez. - Legalábbis japán könyvtáros ismerősöm is ezt mondta. (MG)

A könyvtárosi álláshirdetések... - ez volt a múlt héten a befejezni kért félmondat. A nem reprezentatív befejezések megoszlása:
2 - egyéb; megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
11 - a félművelt kiírók értelmi szintjét jelzik
12 - a könyvtárosok munkaerő-piaci helyzetét jelzik
22 - a közalkalmazotti törvény alapján állnak
- A 2012-ben feltett ugyanezen kérdést megelőzően a Katalistre olyan álláshirdetést került fel, melyben a könyvtárostól más, képzettséget nem igénylő feladatokat is elvártak, ezért "a félművelt kiírók értelmi szintjét jelzik" emelkedett ki a válaszok közül. Most ilyen levél nem volt. (MG)

Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon. Bár a lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de óriásiak a regionális és az iskolázottsággal összefüggő különbségek és több területen nő az uniós tagállamoktól való lemaradás - állapítja meg többek között az első magyar egészségügyi teljesítményértékelés.
Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. Utóbbit illetően a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.
Ennél is markánsabb az iskolázottság szerinti eltérés. Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.
Több mint háromszor annyi szegény nem jut ellátáshoz, mint gazdag. A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat - olvasható az anyagban.

Anyja legfeljebb vigasztalta, de nem védte, miközben apja rendszeresen verte, ő pedig jó ideig úgy hitte, mindez azért történik, mert rossz, kezelhetetlen gyerek. Babity Máriának mára, ha nem is nyomtalanul, de begyógyultak a sebei, és a gyermekbántalmazás témakörében írta a doktori disszertációját. "Nem emlékszem, mikor vert meg először. Eleinte csak pofonokat kaphattam, anyám szerint ekkor hároméves lehettem. A szíj, bot később jött. Nevelési célból kezdett el ütni, legalábbis ez volt a magyarázat. Hogy majd móresre tanít. "Inkább ő pofozzon, mint az élet" - mondta. Utólag azt gondolom, néha inkább a haragját vezette le rajtunk, vagy a fene tudja" - meséli Mária, aki ezt a történetét sokáig magában tartotta, mígnem a kezébe került a Fegyelmezz! Megéri című könyv. Ebben konkrét gyakorlati tanácsok vannak, hogyan kell "helyesen" verni a gyerekeket.
- A könyv kapcsán kétszer is szóltuk már: Való-e könyvtárba a gyerekverés módszerével is foglalkozó könyv? - ellentmondó könyvtárosi alapelvek link Hogyan verjük a gyereket - kell ilyen könyv a könyvtári kínálatba? link - Kiderült, a könyvtárosok vagy megveszik a könyvet, vagy nem - tudatosan, elvből.

Az elmúlt tíz évben a könyvtárak különböző játékokat építettek be szolgáltatásaik közé, a társasjátéktól a szerepjátékig. A játéknak sok célja lehet: a játékosság (gaming) trendjének követése, és ezzel a könyvtár és a szolgáltatásai megítélésének a javítása, a játékok tanulásban való felhasználásával az olvasók "hazai pályán" való megszólítása, új és fiatal felhasználók bevonzása, a régiek megtartása, a könyvtár még elérhetőbbé tétele, a kulturális programkínálat erősítése.
Számtalan jó példa van erre a felsőoktatási könyvtárakban is. A Floridai Egyetemen például a Humans vs. Zombies játékok mintájára alakítottak ki egy "alternatív valóság játékot" (ARG), melynek egyik fontos eleme a könyvtári dokumentumok közötti keresés volt. Az Université de Haute-Alsace (Mulhouse) kialakított egy Cluedo-szerű játékot, amely a tantervben is feltűntetésre került. A virtuális játékok között is találhatóak érdekes példák, mint a Montpellier Egyetem könyvtárának Facebook projektje, amely OSNI Hunter néven fut, s amelyben a játékosok 19-20. századi tudományos eszközök képeiből és néhány nyom segítségével tippelik meg, hogy mire használhatták azokat.
Több könyvtár felkészülésként, csapatépítő céllal is játékokat alkalmaz: ilyen volt például a párizsi Saint-Barbe Könyvtár "Stevenson Club" játéka, melyben a munkatársaknak különböző rejtélyeket kellett megoldaniuk elektronikus keresési képességüket használva. A játék lebonyolítása után jön a tudásmenedzsment folyamata, ami gyakran több időt vesz igénybe, mint a program lebonyolítása. (Társasjáték a könyvtárban: ez komoly?; ref.: Jávorka B.)

A [8500 lakosú] Barót Gyulai Líviusz Városi Könyvtárában nincs pontos statisztikai adat, de az új könyveket hatvanezret meghaladó számmal veszik nyilvántartásba, viszont rengeteg, már rég leírt [törölt?], illetve arra megért kötet szerepel még a jegyzékekben, így a valóságban mintegy negyvenezerre tehető a használható könyvek száma. Hogy a helyzetről valós képet kapjanak, komoly leltárt kellene készíteni, ám az a két alkalmazott erejét meghaladja. "Rengeteg munkánk lenne, hiszen még régi könyveink ezrei zsákokban várják, hogy rendszerezzük, s döntsünk sorsukról. Ez azonban háttérbe szorul: a rendelkezésünkre álló pénzkeretet kihasználva próbálunk minél több friss könyvet vásárolni, emellett adományok is érkeznek, ezek mindenképpen elsőbbséget élveznek, hiszen ezek újak, jó minőségűek, mihamarabb polcokra kell kerülniük" - mondotta a könyvtár munkatársa, Csíki Izabella.
A fiatalok a kötelező házi olvasmányok mellett Leiner Laura, Berg Judit és P. L. Travers munkáit keresik leginkább, de népszerű a Bogyó és Babóca-sorozat, illetve az állatokkal és dinoszauruszokkal foglalkozó, színes fényképekkel ellátott könyvek is. Némileg meglepő, hogy a Harry Potter-sorozat iránt már jóval kevesebben, a régebbi nemzedékek által habzsolt, klasszikus kalandregények szerzői - Karl May, Mark Twain, Jules Verne vagy éppen Fekete István - után pedig jóformán senki sem érdeklődik.
Az olvasóterem használata néhány törzslátogató kiesése miatt jelentősen csökkent, a könyvtár látogatóinak számát pedig visszavetette az internethálózat meghibásodása is: a tavalyi vihar következtében olyan károk keletkeztek a gépekben és a hálózatban, amelyet még nem sikerült orvosolni. Csíki Izabella abban reménykedik, nem kell már sokat várni a hibák elhárítására. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Könyvek Parthenónja címet kapó monumentális művészeti installációt betiltott könyvek borítják. Betiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozón. Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a "legpolitikusabbnak".
A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a "templom" előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön. Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez.

Nyilvános könyvszekrényeket állítottak fel Zuglóban. A becsületkönyvtár, az ingyenes köztéri könyvtár ötlete Németországból indult az 1990-es években, az elmúlt napokban Zugló is csatlakozott a kezdeményezéshez. A kezdeményezés a bizalomra épül, és arra, hogy sokan szeretnének olvasni. A Sárkányos játszótéren a gyerekeknek, míg az Örs vezér téri és a Bosnyák téri szekrényben a felnőttek válogathatnak az ingyenes olvasnivalók között. Ez utóbbiak napelemesek, a könyvszekrények éjszaka világítanak. A polcokról bárki, bármikor elvehet egy könyvet, ha hoz helyette másikat.
A kezdeményezés arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindenki teheti meg, hogy új könyvet vásároljon, miközben sokan nem tudnak már mit kezdeni a felhalmozott könyvekkel, a lényeg, hogy ne dobjuk ki, hanem adjuk a közösségnek. A játszótéren felállított könyvszekrényből bármikor ki lehet venni egy könyvet és nézegetni, olvasni belőle, csak akkor kell másikat vinni, ha a "bérlet tartós", azaz a könyv hazamegy. Minden könyvszekrényt teljesen feltöltve adták át az érdeklődőknek: a felnőtteké egy picit nagyobb, ebbe 200 könyv, a gyerekekébe 100 darab fér el. Az avatóünnepségen ládaszámra hozták az önkormányzati képviselők a könyveket. Berg Judit "Rumini" sorozatának első része került a szekrénybe először.

Az Ady parkban felállított közösségi könyvespolccal az olvasást kívánják támogatni. - A világ több pontján, Magyarországon néhány helyen van már hasonló köztéri könyvespolc. A különleges utcabútor használata egyszerű: hozz egy könyvet, cserébe elvihetsz egy másikat. Az utcai könyvszekrényt civil szervezetek kezdeményezésére hozták létre. A város egymillió forinttal támogatta az esőálló könyvszekrény megépítését. Nagy Sándor, a városrész önkormányzati képviselője egyike volt azoknak, akik elsőként helyeztek el könyvet a szekrényben.
Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Könyvtár igazgatója elmondta: könyvet cserélni és olvasgatni is lehet ennél az utcabútornál, de azt szeretnék, ha egyúttal közösségteremtő hely is lenne. A tervek szerint közösségi programok helyszíneként is szolgál majd az új különleges utcabútor az Ady parkban.

Finnországban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyílt hozzáférésű publikációk beszerzése kedvezőbb lenne, mint a jelenlegi, licenceken alapuló modell. A következtetéshez érvényesnek tekintették a Solomon és Björk által meghatározott, a nyílt hozzáférés arany útja esetében érvényes kiadási költséget (816 EUR) a 2011 és 2013 közötti finn kiadási adatokra vonatkoztatva. A statisztikák jelenleg még nem elég megbízhatóak vagy pontosak ahhoz, hogy kifejezetten beigazolják ezt a hipotézist, és számos tényező miatt igen nehéz megjósolni, milyen költségekkel jár majd a finn kiadványok teljes körű áttérése a nyílt hozzáférésre. Az ISO 2789 szabvány világos keretet ad a szükséges adatok összegyűjtéséhez. A vonatkozó adatok szerepeltethetők lennének a könyvtári statisztikában, különösen akkor, ha a kiadással kapcsolatos költségeket is nyilvántartanák. A digitális felsőoktatási könyvtárak és archívumok két feladat (a hosszú távú megőrzés és a dokumentumok és adatok tudásszervezése) elvégzésével válhatnának sikeressé. (A nyílt és a zárt hozzáférés költségei a finn kutatási termés példáján; ref.: Hegyközi I.)

2017. május 9-én, a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatosan véleményt nyilvánítani kívánó olvasóközönség jelenlétében, elkezdődött a Gyergyósalamási Községi Könyvtárban a Kistelepülési könyvtártámogató program, amelyet a Kájoni János Megyei Könyvtár indított és működtet, támogatója pedig Hargita Megye Tanácsa. Az olvasószolgálat fejlesztése céljából a program keretében a községi könyvtár 104 darab, összesen 3100 lej értékű könyvet kapott kölcsön meghatározott időre. Május végén, szintén a Kistelepülési könyvtártámogató program keretében író-olvasó találkozóra került sor a községben.

Már idén szeptembertől eltörölhetik a 3. és 4. osztályosok számára kötelező tartós tankönyveket is, vagyis megbukott a kormány által 2013 óta erőltetett koncepció az alsó tagozatban - írja a Magyar Nemzet az idei költségvetés módosító javaslatára hivatkozva.
Az első két évfolyamon már idén februárban kivezették az intézkedést, mondván "az életkori sajátosságok, valamint az első évek tankönyveihez fűződő érzelmi kapcsolat miatt mindenképp előnyös a kisiskolások saját tankönyvekkel való ellátása." Az Emmi korábban a takarékoskodással érvelt a tartós tankönyvek bevezetése mellett, ez azonban azzal járt, hogy az alig iskolába kerülő gyerekek nem írhattak bele a tankönyvekbe, nem húzhattak alá fontos szövegrészleteket, vagy nem firkálhattak kedvükre. A tankönyveket a lehető legjobb állapotban kellett megőrizni, hogy azokat a következő évfolyam gyerekei is használhassák.

Az innovációt a szervezeti szabályok és szabályozások támogathatják és akadályozhatják is. A nyílt innováció elvárja a szervezetektől, hogy külső innovációs kapcsolatokat építsenek. Ám a szervezetek gyakran elhanyagolják a munkavállalók tényleges nyitottságát, melynek hiányában viszont nem lehet külső partnerekkel együttműködni. A szervezeti innovációs kultúra 5 fő formája:
- zárt innováció (belső képességek által vezérelve)
- műveletek végrehajtása, használata, kölcsönhatás (ad hoc folyamatok, nincs kapcsolat a tudásszolgáltatókkal)
- az innováció kiszervezése
- az intézmény falain túl nyúló innováció; ha az adott területen nincs megfelelő belső kultúra, és eljárások
- proaktív innováció (a belső és a külső nyitottság egyezsége).
Az empirikus elemzés azt mutatja, hogy a zárt innovációs viselkedés messze a legelterjedtebb pl. az orosz vállalatok körében, míg a proaktív innovációs viselkedés kivételnek számít. (ford.: MG)

A 2017. május 12-től megnyílt Zöldkuckó, a Kájoni János Megyei Könyvtár előterében berendezett vonzó és otthonos tematikus sarok, ahol környezetvédelmi témájú kiadványokból készült kiállítás, várja egész évben a látogatókat.
A Könyvtári Napok programjai közül idén a Zöldbusz keltette fel leginkább a kíváncsiságot. A különleges jármű a könyvtár meghívására érkezett Csíkszeredába, a projekt működtetője a The European Nature Trust Alapítvány, a program Hargita Megye Tanácsának támogatásával valósult meg. Az utazó tanteremként berendezett Zöldbusz 2017. május 15. és 19. között a könyvtár parkolójában fogadta a gyermekcsoportokat. Összesen 18 tanintézményből, 61 csoport, mintegy 1560 óvodás, általános és középiskolás diák vehetett részt a Zöldbuszban tartott interaktív környezetvédelmi témájú foglalkozásokon - számolt be André Katalin programfelelős. Két civil szervezet munkatársai - magyar, illetve román nyelven - természetvédelmi témákról tartottak a kisebbeknek 30, a nagyobbaknak 50 perces előadásokat és vetítéseket a Zöldbuszban, illetve elbeszélgettek a résztvevőkkel. Csíkszereda mellett Csíkmadarasról, Csíkmindszentről, Csíkszentsimonból, illetve még Segesvárról is érkeztek csoportok a környezetvédelmi oktató programra. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Itt a Lájkbajnokság, a Kreatív havi rangsora arról, hogyan hasítanak a magyar média- és propagandaoldalak és cikkeik a közösségi médiában. Rogán Antal nagyon szomorú lesz, ha megnézi.
Meglepő módon az első háromszáz leginkább lájkolt/megosztott cikk közé sem került be olyasmi, hogy Soros György közepesen átsütve eszi a gyerekeket vagy hogy egész Németország hozzánk akar költözni, csak Angela Merkel nem hagyja. Ebből a táblából derül ki az is, hogy az összesített listában értékelhetően szereplő pincsisajtó-termékek elsősorban celebtartalmakkal vagy óriási birkapörkölt-főzés beszámolókkal találnak utat a lakosság szívéhez, egy kis CEU-bashingért is a kétszázvalahányadik találatig kellett kattintgatnom (ez az, sajnos nem értettem, hogy pontosan miről szól), a Magyar Idők pedig különdíjat hozott el azzal, hogy a legjobban pörgő májusi tartalma egy Juhász Péteres helyreigazítás.

Előző cikkünkben link bemutattunk jó néhány olyan weboldalt, ahol tanárok, diákok találhatnak online tananyagokat, segédleteket, teszteket. Most még többet mutatunk - többségük tanárok által fejlesztett és megalkotott online segédlet.
A tanári lelkesedés és kiapadhatatlan kreativitás szüli az egyes iskolák vagy tanárok egyéni fejlesztésű online segédleteit, a legkülönfélébb évfolyamok, tematikák, témák megtalálhatóak ezekben a színvonalban, technikailag is nagyon eltérő segédletekben, prezentációkban. A tanárok nagy része a saját tanítványoknak fejleszti ezeket, de talán lehetősége sincs levédeni a sok esetben meglepően izgalmas, színvonalas, hasznos tartalmakat, így csak az nem fér hozzájuk, aki nem kíváncsi rájuk. Egy-egy innovatív iskola a korábban említett interaktív táblákra is fejlesztett egész tananyagcsaládot, amit a kiváló, és sok-sok digitális oktatási ötletet bemutató Tanárblog (talán a legnépszerűbb forrás a tájékozódásra) is ajánlott.

Drasztikusan visszaesett a Google-ről érkező látogatók száma a Wall Street Journal honlapján, miután a cég szakított azzal, hogy az első cikket ingyenesen elérhetővé tette a keresőóriásról érkezők számára. Ennek azonban lett pozitív hozadéka is.
Februárban szakított a Wall Street Journal (WSJ) azzal a gyakorlattal, hogy a Google-ről érkező látogatók számára az első cikket ingyenesen olvashatóvá tette. A kísérletnek eddig felemás eredményei vannak. A Bloomberg szerint négyszeresére nőtt azok aránya a wsj.com-on, akik az oldal meglátogatása után elő is fizetnek a lap online elérhetőségére. A Google-ről érkező látogatók száma viszont 44 százalékkal zuhant az új üzletpolitika bevezetése óta.

Aki manapság nem kockáztat, az a legnagyobb kockázatot vállalja. Így gondolja, és ezt tanítja a Massachusetts Institute of Technology menedzserképzőjének professzora. Bill Aulen nem kisebb nagyságot idéz, mint Mark Zuckerberget.
Kaliforniában, a Szilícium-völgyben a fiatalokat arra nevelik: kockáztassanak! Európában vagy Japánban konzervatívabb a közfelfogás. Ezen akar változtatni például Franciaország új elnöke, aki átalakítaná a munkajogi szabályokat. Macron, aki a szocialista kormányban nemcsak gazdasági miniszter volt, de a digitális ügyek is hozzá tartoztak, tisztában van azzal: az informatikai forradalom más hozzáállást követel. Inkább legyél olyan, mint egy magának való költő, mint egy józan és fantáziátlan könyvtáros! Ezt már Siri Plinay professzor tanácsolja a BBC összeállításában. A szakértő a Harvard egyetem menedzser szakán tanít. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudatos gondolkodás az agy kapacitásának csak a töredékét jelenti. A tudatalatti teszi ki a 90-98 százalékot. Ezt kell mozgósítani manapság - épp úgy, mint régebben a romantikus költőknek. Olyan összefüggéseket sejthetünk meg ezzel a módszerrel, melyekről józan ésszel halvány fogalmunk sem volt.

- Lesöpörjük és akadályozzuk, ugye? (MG)
- Egy 15 és egy 17 éves fiú nem volt megelégedve a szegedi menetrenddel - úgyhogy leprogramoztak egy másikat
Két gimnazista gondolt egyet, és megoldotta, hogy Szegeden gyorsan és egyszerűen, Messengeren keresztül kapják meg az emberek azt a menetrendet, amire épp szükségük van.
A 15 éves Schütz Dávid és a 17 esztendős Simonffy László egy olyan chatbotot készített a szegedieknek, ami bizonyítja, mennyire fontos lenne mindenkinek megtanítani a programozás alapjait. Mi már megmutattuk, hogyan lehet ezt a tudást játékos iskolában elsajátítani, vagy akár ingyenes, bárki számára elérhető eszközökkel is, a már említett két tinédzser pedig egy jó példával is szolgált, milyen dolgokra jó ez a tudás. Ez esetben például Szeged tömegközlekedési menetrendjének gyors és egyszerű elérésére.

Egy különleges oxfordi múzeumon keresztül a gyerekek könnyebben megismerkedhetnek a mesék világával.
Találkozhatnak Csodaország és Narnia lakóival, a történetek szereplővel, még a ruháikat is felpróbálhatják. A múzeum dolgozói felolvasnak a történetekből, melyet a látogatók értékelhetnek többféleképpen is: leírhatják véleményüket, sőt el is játszhatják a már ismerős szereplők történetét. (ref: Nagy Marianna)

Higgadt erővel és büszke magabiztossággal, mindenféle túlaggódástól mentesen fogadták azt hírt a Magyar Időknél, hogy a Facebookon a Pride alkalmából megjelent a szivárványos hangulatjel. A kormánylap kiadta a figyelmeztetést: "Legyünk résen, mert a cél nem lehet más, mint a családi, nemzeti és vallási értékek megkérdőjelezése, lebontása majd a teljes megsemmisítése"

Magántanárhoz, külön feladatgyűjteményekhez korábban is folyamodtak azok, akik a suliban nem értették az anyagot, vagy húzósabb felvételire készültek. Ma a magántanulók száma is nő, rájuk is gondoltak a digitális tananyagok készítői, akik kifejezetten otthoni, egyéni felkészüléshez, gyakorláshoz fejlesztették a mindenkori tantervhez alkalmazkodó anyagaikat.
Profi, fizetős tartalmak - korrepetáláshoz, vizsgákhoz, felvételihez.

Márquez, Dylan, Havasréti, Zimbardo. Csütörtök délután Závada Pál beszédével nyílik a 88. Ünnepi Könyvhét, ahol több mint kétszáz kiadó mutatja be könyveit. Ennek apropóján ajánlunk néhány nemrég megjelent kötetet.