A Kongresszusi Könyvtár - csakúgy, mint a nemzeti könyvtárak általában - alulmaradt a digitális technológia területén kibontakozó versenyben az úgynevezett "információs behemótokkal", vagyis az Amazonnal, a Bloomberggel és a Google-el szemben. Az új könyvtárvezető, Carla Hayden (aki az intézmény első női és egyben első afroamerikai igazgatója) kinevezése ugyanakkor kiváló lehetőségnek tűnik a könyvtár szerepének újragondolására, ugyanis szembe kell nézni az elmúlt időszak problémáival, és meg kell vizsgálni, hogy pontosan milyen szerepet tölt be ma a könyvtár az Egyesült Államok életében. Ideje van tehát a számvetésnek és az új célok megfogalmazásának.
Viszont a korábbi intézményi attitűd - lásd tömeges digitalizálás, teljességre törekvő webarchiválás - már idejétmúltnak tetszik a Google és az Amazon korában, amikor a tudás alapvető infrastruktúrájának jelentős része privatizálva van, a digitális publikálás pedig relatíve olcsó és rengeteg "born digital" dokumentum jelenik meg nap mint nap. Mindazonáltal a digitalizálás önmagában kevés, gondoljunk csak a Holland Nemzeti Könyvtár esetére, amikor több mint 200 millió dollárt költöttek digitalizálásra, de a szomszédos jogok ingoványa csupán a digitalizált történelmi rádiófelvételek töredékének online publikálását tette lehetővé.
Avítt eljárásokra természetesen a Kongresszusi Könyvtárból is hozható példa: ...
Az egyik legégetőbb probléma mégis az, hogy a nemzeti könyvtár ma már szinte csak közvetítő szerepet játszik az adatbázisszolgáltató, tehát a kiadói szféra és a felhasználó között. Kizárólag hozzáférést biztosít, de csak korlátozott mértékben rendelkezik a szolgáltatott tartalmak fölött, miközben bizonyos becslések szerint a felhőalapú rendszerekben már több tartalom van, mint a nagyobb országok nemzeti könyvtáraiban. A nemzeti könyvtárak kiemelt feladata lehetne a felhőalapú tartalmak hosszú távú megőrzése, a szolgáltatók ugyanis csődöt mondhatnak, a szellemi tartalmakat viszont kötelességünk megőrizni. (Tóth Béla István)

Te hogyan kezdenél olyan feladatnak, hogy
- Svájci csaptelep-gyártó vállalkozás elégedetlen meglévő magyarországi terjesztőjével. Újat szeretne találni.
- Érdemes-e egy prominens magyar politikus tulajdonában álló céggel üzletet kötni? Melyek a lehetséges előnyök és hátrányok?
- Patinás budapesti bérházat szeretnék hotellé alakítani. Minden olyan információ kell, ami felhasználható a megnyíló szálloda hájpolására.
- Magyarországi gyárban (leányvállalat üzeme) előállított termékek előállítási költségei, minőségbiztosítási folyamatai kellenek.
- Kis német turisztikai vállalkozás tett ajánlatot számunkra. Ígéretes ajánlat, de ismeretlen a piacon. Megéri-e vele szerződni?
2017. dec. 5-én, a Magyar Információbrókerek Egyesülete szervezésében Mikulás Gábor (GM Info Consulting Kft.) tart klubot - Praktikus infobróker-fogások, példák tükrében -, melyre szeretettel várjuk. Helyszín: Jurányi Kávézó, galéria link (Budapest, Csalogány u. 45.), a Széll Kálmán tértől 3 percre.
A rendezvényre szeretettel vár a Magyar Információbrókerek Egyesülete minden, a szervezet iránt érdeklődő kollégát.
Ha érdekel, milyen volt egy korábbi MIBE-klub hangulata és tartalma, kattints link vagy link .

Milyen ereje van a mágnesnek, hogyan rajzolódnak ki különböző mágnesek erővonalai, mi a különbség egy hagyományos és egy neodím mágnes között, milyen frekvenciájú csengőhangot használj, hogy a tanár ne hallja - egyebek közt ezekben a témakörökben is tapasztalati ismereteket szerezhetünk a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, ugyanis természettudományokat népszerűsítő és oktatást segítő eszközöket vásárolt a téka. Tesla-gömbös kísérlet. Látványos szemléltető eszközöket vásárolt a székelyudvarhelyi könyvtár
A már jól bevált szakkönyvek mellett most olyan felszereléseket igyekeztek beszerezni, melyekből tapasztalataik szerint hiány van az oktatásban. A látogatók így gyakorlati bemutatón tudhatják meg, hogy valóban veszélyesek-e a lézerkardok, milyen egy természetfilm 3D-ben, hogyan néz ki az Orion vagy mire is jó egy Tesla-gömb.

A nemrégiben magyarul is megjelent IFLA-trendek, 2016 kiadvány szemlézését folytatva...
"Az IFLA trendjelentéséről szóló vitákra építő IFLA Change Agenda szerint az információs szakma tagoltabb stratégiai megközelítést követel meg, négy szinten: ...
- Egyéni szint: ha sikeresek akarnak lenni a 21. században, a könyvtárosoknak vállalniuk kell, hogy folyamatosan és önállóan tanulnak. Ezt támogatja a könyvtárosképzés újragondolt programja, amelynek alapján képessé válnak arra, hogy szakmájukat a körülményekhez alkalmazkodva megújítsák és átalakítsák. ...
- Országos szint: meg kell határozni, elemezni kell és meg kell vitatni azokat a politikai és jogi akadályokat, amelyek meggátolják, hogy a könyvtárak eleget tegyenek az ellátandó közösségek igényeinek, mégpedig célzott, együttműködéses és bizonyítékokon alapuló érdekérvényesítéssel."
(A dokumentum a szervezeti és a globális szintet is kibontja.)

A San Antonio közkönyvtárának műhelyében tizenévesek próbálhatják ki magukat sajtóriporterként. Először csak játszottak a zöld vászon előtt a mikrofonnal, később már komolyabb témák felé terelődtek a műsorok. Például választások, reakciók a hírekre és a saját történeteik. A projekt segítői főiskolai gyakornokok és Charlotte-Anne Lucas újságíró, aki teljes állásban a NOWCastSA híroldalért felel. Ez az online magazin, amely segít az iskolásoknak és a helyi lakosoknak riporterré válni.
A stúdió már 2010 óta működik a könyvtárban két irodával. A főiskolások mindent lefilmeznek a polgármesteri vitáktól a diplomaosztókig, és a könyvtári stúdióban vágják össze a műsort. E hosszú távú partnerség modell más szerkesztőségeknek és könyvtáraknak. Az együttműködésben pedig további lehetőségek is felmerülhetnének. A könyvtárakba látogatóknak segíthet a szerkesztőségek a hírek jobb megértésében, az álhírek megkülönböztetésében.
A NOWCastSA például digitális és média műveltség workshopokat tart családoknak. A tizenéveseket tanítja történetmesélésre a virtuális térben. Az újságírók cserébe függetlenséget kapnak a munkájukhoz. Az információk begyűjtéséhez pedig kérhetik a könyvtárosok segítségét. Mindkét szakma célja, hogy a pontos, megbízható információk szabad áramlását elősegítse. Ilyen szempontból pedig mindkettő veszélyeztetett helyzetben van, és egymást támogathatják. (ref.: Habók Lilla)

Az idei első félévében két és félezer bolttal lett kevesebb a friss adatok szerint. Így öt év alatt összesen húszezerrel csökkent a boltok száma, azaz minden hetedik bolt bezárt. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol helyben már nincs bolt - értékel a blokkk.com.
A kisboltok tönkremenetele több oknak köszönhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is.
Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben.
A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.
- A KIT-ben korábban már mutattunk példát a falusi kereskedelmi egység és a könyvtári szolgáltató együttműködésére - ugyanabban a térben, vagy ikerintézményként, ahol a boltos nyitja-zárja a döntően önkiszolgáló könyvtári helyiséget. A lényeg: a kistelepülés összevontan ugyan, de megtartja közösségi gócpontjait. A vonatkozó hollandiai fotókat ld.: link . A fotókon: játékbolt és könyvtár, illetve kocsma / kávézó és könyvtár - egy épületben, ikrekként. (De ugyanígy együttműködési lehetőség lehet pl. a posta és könyvtár.) (MG)

Szükség van-e rászorulókat segítő könyvtári akcióterv(ek)re? - kérdeztük a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
21 - feltétlenül
11 - inkább igen
3 - inkább nem
0 - egyáltalán nem
2 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Az egyik anonim válaszoló: "A rászorulókat segítő könyvtári akciótervekre feltétlenül szükség lenne, ha:
1. a könyvtárak felmérnék és jól ismernék a rászorulók igényeit;
2. a könyvtárak képesek lennének a lehető leggyorsabban követni a társadalmi változásokat, beleértve a rászorulók megismerését, igényeik felmérését, azonosítását (pl. migránsválság,
tömeges külföldi munkavállalás - pl. egy idegennyelvi gyűjtemény vezetője hogyan készül fel erre, munkanélküliség). Ott vannak még az "állandó" problémák, pl. idősek, betegek, hajléktalanok, kisebbségek könyvtári ellátása.
3. A jó partnerkapcsolatokon sok múlik. Könyvtárunk helyet ad jótékonysági kiállításoknak és vásároknak, ill. a karácsony előtti bevásárlást azzal könnyíti meg a könyvtár, hogy kollégáink - önkéntes alapon - mesét mondanak a gyerekeknek a Fórum bevásárló központban, amíg a szülők a szükséges dolgokat beszerzik. Régebben a Gyermekklinika betegeinek volt mesélés, ill. gyermekkönyvek adományozásával segítettük a betegek számára egy ottani könyvtár létrehozását. E harmadik ponttal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a könyvtár esélyegyenlőségi referense, Mojzes Edit tudna nyújtani.
4. A felülről vezérelt akcióprogramok - pl. a Digitális Jólét Program (DJP) - összehangolása
is fontos a helyi igényekkel.
5. Speciális felkészültséget is igényelne a hátrányos helyzetűek segítése, ami nem jelenik meg markánsan a képzési palettán, ill. éppen most van átalakulóban (pl. a DJP-ben dolgozók által igényelt továbbképzéseket a napokban mérték fel).
Ez eléggé elméleti végiggondolása a témának. Szívesen látnék minél több konkrét "akciótervet"."
Konkrétan mit értesz "akcióterven": projekteket (pl. adományozást) vagy a könyvtár szerint "rászorulók" teljes körének felmérését és közös megoldások keresését?
A problémám éppen az, hogy a kormányzati szegénypolitika kimerül az adakozásban, én pedig nem látok egy egységes koncepciót mögötte, nincsenek "követő vizsgálatok", ill. ha vannak, azok nehezen kivitelezhetők."
- Szakmári Klára írta: Az akcióterv kevés, fontos a célok kijelölése, a szervezés. Cselekvésre és elfogadó személyiségű könyvtárosra van - lenne - igazán szükség! Tapasztalatom szerint van, hogy egy könyvtáraknak létezik "stratégiai terve", de csak papíron, melyet valahonnan lemásoltak. Ám tevékenységét tekintve nem lehetne könyvtárnak sem nevezni.
- A válaszadók 90%-a szerint a könyvtáraknak szükséges a rászorulók szempontjai szerint tevékenykednie. A diagramot ld.: link (MG)

A karaktergyilkosság tudatos valóság-torzítás a befolyásszerzés vagy -megtartás érdekében. Negatív kampány, mely egy meghatározott személy közéleti-politikai imázsának rombolását célozza, lehetőleg a támadott valamely negatív személyiségjegyének felnagyításával. Akkor sikeres, ha a felmutatni kívánt negatív személyiségjegy eluralja a célszemély nyilvános karakterét. Finkelstein szerint: "nem egy értelmiségi műfaj". Eszközei:
1. Az áldozat egy létező vagy nem létező tulajdonságának, viselkedési sajátosságának vagy akár származásának karikírozása, negatívba fordítása.
2. Az imázsromboló információkat általában megelőzi a vádak kiszivárogtatása, sokszor az újságírók átverésével, hamis dokumentumokkal való megtévesztésével, pl. hangfelvételek manipulálása, mondatok kiragadása.
3. A közösségi médiában propagandaoldalak, fizetett trollhadseregek és robotok (botok) támogatják kommentekkel.
4. Állandó ismétlés, több csatornás sulykolás.
5. Kiszervezés: kamupártok, óriásplakátokon hirdető titokzatos magánszemélyek, álcivil szervezetek, vadplakátok, ál-közvéleménykutatások.
Intézményesülése esetén a hatalmon lévők állami szerveket, és hatóságokat használnak fel a politikai ellenfél tönkretételére.
Frank Furedi, negatívkampány-kutató: ha valaki nem hisz a politikában, mindenről a legrosszabbat gondolja. A politikusok épp ezzel az érdektelenséggel nem tudnak mit kezdeni, ezért ijesztgetnek. A hatás érdekében pedig egyre durvább módszerekhez kell folyamodniuk.

Kornai János közgazdász, a Látlelet című könyvében pontos diagnózist ad a 2010 után kialakított politikai rendszerről. A vele készült interjúban megemlíti: "Sokan azért nem szólalnak meg, mert attól tartanak, hogy bajuk lesz, mások meg azért, nehogy az általuk vezetett intézményt, céget sodorják bajba. Minden költségvetési intézmény vezetőjének ez a dilemmája, az önkormányzatoktól az iskolákig. Ha a társadalmi közeg viszonylag békés marad, miért kellene még egyet csavarni a represszión?"

A szűk profilú, gyorstalpaló szakképzés nem fejleszti az álláspiacról kiszorultak alkalmazkodásához szükséges alapkészségeket, A rutinjellegű manuális készségek kereslete ráadásul gyorsan csökken a fejlett világban, és a robotizáció miatt még jobban fog - állapította meg a szakember. Nő viszont a nem kognitív készségek - például kommunikációs és szociális készségek, empátia, lelkiismeretesség - iránti igény, ezek a magyar oktatásban aligha jelennek meg.
A fizikai munkára orientált szakképzés megfelelő készségfejlesztés nélkül súlyos felelőtlenség! A kormány lépései a jövőbben több százezer munkanélkülit termelhetnek ki, a járulékos költségekkel együtt - szólt Köllő János végkövetkeztetése.
Nagy szükség lenne tehát a hatékonyságfejlesztéshez kapcsolódó "emberi-érzelmi" tényezők fejlesztésére.
Óriási elmaradásunk van a humántőke fejlesztése, fenntartása terén - sokak között a leszakadók rétegek integrálása, az oktatásfejlesztés, az élethosszig tartó tanulás valódi alkalmazása terén. Nagy gond, hogy az egyre inkább fontos nem kognitív készségekre sem az iskola, sem a szülők, sem a tágabb társadalom nem készíti fel a fiatalokat, így ez a feladat a munkáltatókra marad - értékelt Csaposs Noémi.
Herczog László közgazdász felhívta a figyelmet az érdekegyeztetés elakadására is: szerint az ágazati párbeszéd bizottságokban lényegében nem történik érdemi munka.

A service designnak (SD) alapelvei meg elemei a meghatározóbbak, hogy ezekből éppen melyiket hangsúlyozzuk, az teljesen az ügyféligénytől függ. A mi definíciónk: a SD az az ügyfélközpontú szolgáltatás, vagy akármilyen szervezeten belüli folyamat fejlesztése, ami teszteléssel, iterálással és a résztvevőknek, stakeholdereknek bevonásával készül. Ehhez még mindig hozzátesszük, hogy üzleti problémákra válaszol. De a SD három elemét, az
- outside-int (kívülről ránézni egy szervezetre, problémára, de az
- inside-out ellentéteként is értelmezik - a szerk.), a kollaboratív és prototipus tesztelést, illetve a
- visszacsatolást is nagyon fontosnak tartjuk.

"Ha egy tartálykocsin azt látom, hogy "a se feri", nekem Ács Feri jut eszembe, bárhol is járnék" - fogalmazott Horia Picu, a szombaton Kolozsváron megnyílt Fehér Holló román-magyar küldőkönyvtár olvasója. Horia Picu egyike a magyar irodalmat a román tömegek körében sikerrel népszerűsítő könyvtár elkötelezett olvasóinak. De nemcsak a fizika szakos máramarosszigeti tanár az egyetlen, akit a Fehér Holló román-magyar könyvtár meggyőzött arról, hogy érdemes magyar irodalmat olvasni és hogy a románra fordított magyar irodalom kincs annak a kezében, aki előítéletek nélkül olvassa "Mór Jókai", "Dezső Kosztolányi", "Péter Esterházy" és írótársai regényeit. A magyar verseknek is gazdát lelt a könyvtár: a George Baritiu Elméleti Líceum román diáklányai meglepő átérzéssel szavalták Arany János Barzii din Wales és Petőfi Sándor La sfârsit de septembrie című versét, HIRDETÉS őszinte érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a Walesi bárdokat mindenkinek kívülről kell tudni.

"Jelenleg 30 889 kötetünk van, melyek 100 százaléka magyar nyelvű. Főleg adományok révén jutottunk hozzájuk. Sok, Magyarországra kiköltözött/kiköltöző munkácsi magyar, akiknek nem volt, illetve nincs módja rá, hogy magával vigye a könyveit, nekünk adományozta/adományozza azokat. Egykor ugyanis - a szovjetkorszak kései időszakában - magyar könyvesbolt is működött városunkban, ahol sok könyvet vásároltak a helybeli magyar lakosok, míg csak az 1980-1990-es évek fordulóján a bolt meg nem szűnt létezni. Könyveink nagy része az 1980-as évekből származó kiadvány, de vannak tíz évvel korábbról származó köteteink is. Emellett korábban a KMPSZ-től is kaptunk kiadványokat, akárcsak a Sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtártól, elsősorban a diákok számára kötelező olvasmányokat. Az Ungvári Magyar Főkonzulátustól is kaptunk köteteket, melyeket anyaországi magánszemélyektől gyűjtöttek össze, és Buhajla József főkonzul adta át nekünk azokat.
... A kisebbségbe került magyarság számára viszont valódi oázist jelent a munkácsi városi KMKSZ-alapszervezet által fenntartott Zrínyi Ilona Könyvtár, ahol szellemi felfrissülést kapnak az ukrán sivatagban."

Nagyon sok idő telt el azóta, hogy a makerspace (közösségi műhely) mozgalma Európában elterjedt, amióta az USA-ból átkerült. A Kölni Városi Könyvtár volt az első németországi közkönyvtár, amely csatlakozott ehhez a trendhez, amikor létrehozott egy makerspace-t 2013-ban. Ez egy olyan nyitott terem, ahol új technológiák, eszközök és média áll rendelkezésre a szabadon választott, kreatív projektekhez, de emellett lehetőség van új dolgok megtanulására is (a csináld magadtól a csináljuk együttig).
A létesítmények közé tartozik egy
- vinyl vágó eszköz, vinyl bár a hanglemezek digitalizálására, valamint egy
- filmbár, ahol az olvasók VHS kazettáikat digitalizálhatják. Mindezt integrálták a már rendelkezésre álló
- hangrögzítő eszközökkel és új hangszerekkel. Az új technológia közül a
- 3D nyomtató volt az első. Az újabb beszerzések közé tartozik a kiváló minőségű
- varrógép a kreatív kézműves projektekhez, valamint a legújabb
- virtuális valóság headset, egy
- HTC Vive, mellyel bármely virtuális tér felfedezhető.
Mindez szabadon hozzáférhető bárki számára, és minden korosztály használja. A központi könyvtár makerspace-terében és a használt technológiában is bővült, és rendszeresen továbbfejlesztik. A technológiákat a társadalomban betöltött fontosság alapján választják ki, s nem a könyvtár költségvetése terhére, hanem ún. harmadik fél pénzügyi támogatásával és szponzorálással szerzik be. A makerspace következtében a könyvtár képe és értékelése drámaian megváltozott. Főleg az iskolákkal való együttműködés bizonyult gyümölcsözőnek mindkét fél számára. A makerspace nem ellentétes a könyvtárak oktatási és kulturális küldetésével ? éppen ellenkezőleg! A könyvtárra úgy tekintenek már, hogy az az innováció és az új trendek része. (A kreativitás és a tudás átadásának színhelyei: a könyvtár mint közösségi műhely; sajnos csak autoref.)

Nyugdíjba megy Dénes Veronika büntetőbíró, aki szerint a gyűlöletbűncselekmény tudatlanságból fakad, ezért azt kell megszüntetni, amúgy sem híve az általános szigornak. A HVG-nek adott interjúban beszél a 2006-os zavargások utáni ítéletekről, és arról, miért van elege a szegénységből fakadó kisstílű bűntettekből.
Elege lett abból, hogy 120 forintos reklámújságok vagy 20 deka sajt ellopása miatt ítéljen el embereket, mialatt "jól tudjuk, hol élünk, és mi zajlik körülöttünk", ezért él törvényes lehetőségével, és, miután amúgy is elfáradt, nyugdíjba ment Dénes Veronika büntetőbíró, aki a HVG-nek adott interjút. Dénesre onnan lehet emlékezni, hogy ő volt az a bíró, aki holokauszttagadó fiatalokat arra ítélt, hogy olvassanak a holokausztról. Úgy véli, a gyűlöletbűncselekmények oka a tudatlanság, ezért hozta ezt az ítéletet.
Dénes Veronika: "A jogerős ítéletben az is szerepelt, hogy a bírónak nem feladata a vádlottak ideológiai nevelése. Ezt tudomásul kellett vennem, de nem tántorított el, hogy több fiatallal is olvastassak könyvet, például a cigányságról, a zsidóságról."
A társadalom ugyanakkor börtönbe küldené a bűnözőket, ám kizárólag szigorral nem lehet eredményeket elérni. A szigorítás a kormány vesszőparipája is, amely szeret eldicsekedni, hogy ma sokkal több ember van börtönben, mint 2010-ben. De másban is eltér Dénes véleménye a kormányétól: rossz szívvel gondol vissza a 2006-os zavargások után született gyorsított eljárásban született ítéletek későbbi megsemmisítésére, holott akkor még a címe, neve is kikerült a netre.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása a levéltárakat kiveszi a minősítési eljárás hatálya alól.
A megyei hatáskörrel is rendelkező kulturális központok esetében a mesterfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak arányát is meghatározzák, ezen előírások 2023-tól kötelezőek. A változtatás kimondja, hogy a Magyarok Világszövetségénél 1945 és 1989 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik és azokat az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba, így a jövőben a tudományos jelentőségű orvosi dokumentáció gyűjtése a területileg illetékes közlevéltárak feladata lesz.

Az open access - nyílt hozzáférésű - folyóiratokat a cikkek írói tartják fenn, a hagyományokat a folyóiratokat megvásárolók. Az előbbi modellben könnyebben megkérdőjeleződhet a minőség, hiszen annak a cikke jelenik meg, aki fizet érte. Így jelennek meg a parazita folyóiratok, ahol a minőséget lényegében csak a fenti összefüggés határozza meg. Ezért válik fontossá a parazita folyóiratok kiszűrése. Sergey D. Adonin, orosz kutató nov. 16-17-i tréningjén az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban 5 olyan árulkodó jelet vázolt fel - amelyek egyúttal a könyvtáros beszerzéseit és a szaktájékoztatás minőségét is segítheti:
A parazita folyóiratok
1. szemmel láthatóan pénzt gyűjtenek
2. agresszív marketing: emailekkel, levelekkel bombáznak (mértékadó folyóiratok nem hirdetnek)
3. nagyon széles témakört fednek le
4. harmadik világbeli (alacsony költségvetésű) kiadó
5. nincsenek benne nagy adatbázisokban.
A nemzetközi hírű orosz kutató tapasztalata szerint egy ilyen lapban megjelent publikáció is alkalmas arra, hogy romba döntse a kutató reputációját. Megéri tehát az óvatosság! (MG)

A könyvtári katalógusok közötti adatcsere még jórészt MARC formátumban, a példányadatok átvételéből áll, vagyis a rekordok átmásolásából az egyik rendszerből a másikba. Ez többnyire azt jelenti, hogy ha az eredeti rekordot frissítik, a változtatás nem kerül át a másik rendszerbe. Nagyon kevés rendszer épül úgy, hogy figyelnének a Linked Data-ra. A jelenlegi fő cél a Linked Data modellezése, konvertálása és publikálása. Mi lenne, ha kicsit messzebbre néznénk, és felismernénk nemcsak a publikált Linked Data lehetőségét, hanem a katalogizálás alapvetően különböző új megközelítését, ahogy a könyvtári állományokat feltárjuk. Ugyanis a jövő útja ez, a bibliográfiai adatok megváltozott, megosztott ökoszisztémája. (A bibliográfiai adatok osztott modelljének megvalósítása Svédországban; ref.: Murányi L.)

A Békés Megyei Könyvtár "Mosolycsomag" nevet viselő cipősdoboz-akciója november 27-től december 13-ig tart. Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva, Geszt nehéz sorsú lakosai javára gyűjtenek ajándékokat.
A dobozokba többek között játékokat, könyveket, használati tárgyakat, tartós élelmiszereket, iskolai eszközöket tehetnek az adományozók, akik azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek szereznek örömöt, akik egyébként semmit sem találnának a fa alatt karácsonykor. A becsomagolt, felcímkézett cipősdobozba csomagolt ajándékokat a könyvtár kölcsönzőpultjánál várják november 27-e és december 13-a között. Kérik, hogy a csomagra írják rá, milyen nemű és korú megajándékozottnak szánják azt.
A jószívű adakozók sorsoláson vesznek részt 2017. december 18-án, a könyvtár nemzetiségi napján. Az akció a tervek szerint folytatódik. Minden évben Békés megye valamelyik kistelepülése kaphatja majd az összegyűlt karácsonyi ajándékokat. További részletek a Békés Megyei Könyvtár holnapján és Facebook-oldalán.

Márkaépítés a javából. A Danubius Hotels a YouTube-on hirdeti magát videóreceptekkel. A másfél perces(!) lényegi videótartalom alatt - mely önmagában is elég a reprodukáláshoz, a videó alatt megtalálható a recept, szövegesen, mértékegységekkel is. Ma már nem újdonság, hogy videóval egyre több mindent jobban meg lehet tanulni, mint olvasva. Ráadásul, otthonról, okostelefonon, a konyhából. - Mi lehet erre a könyvtár stratégiája?
- Főzőkurzus vagy -klub a könyvtárban?
- A szakácskönyvek (és gasztro-folyóiratok) mellé linkeket is kínálni, pl. fel-qr-matricázni a könyvespolcot?
- S a Te ötleted?
Na jó, az alábbi forráslink mellé még itt a macaron receptje :-) :
link

Bár a tudományos kiadói üzleti modellekkel kapcsolatban felpörgött a diskurzus az utóbbi években, a termékfejlesztés folyamatos. A szolgáltatók folyamatosan figyelik a használói tevékenységeket automatizált rendszereikkel, ami mellett a közvetlen visszacsatolásokat is begyűjtik, azaz kombinálják a kapott mennyiségi és minőségi adatokat - és persze kommunikálják is.
Példánkban az Elsevier kiadó számol be a napi 2 millió használóval bíró ScienceDirect adatbázis ügyfélszolgálati és termékfejlesztési folyamatairól.
A vonatkozó cikket a Twitteren és a Facebook-csatornáikon is kommunikálják. (MG)

- Európában már az ezredforduló óta szinte minden országban kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot irányítják, hanem azt határozzák meg, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni. - fogalmaz Radó Péter oktatáskutató az oktatással kapcsolatban. Észrevétele azonban a könyvtári rendszerre is analógiásak lehetnek:
- A magyar oktatás a kulturálisan elitista elvárásokhoz alkalmazkodik, így maga is kulturálisan elitista. - folytatja. [vö.: link ]
- A megoldás szerintem a személyreszabottság. A nagy, bonyolult szolgáltatórendszerben meg kell találni az egyedi, személyes tanulási igények kielégítésének módját. Ezt két dolog teszi majd lehetővé. Egyrészt az online tanulástámogató platformok, amelyek összekapcsolják a különböző tanulási tevékenységeket és az abban részt vevőket: a tanulókat, a pedagógusokat, a mentorokat, a tartalomszolgáltatókat.

A centralizációnak vannak szűken vett gazdasági szempontból vannak kézzelfogható előnyei. Ha négy céget egyesítenek, a négy igazgató helyett egy lesz, a négy stáb és a négy szolgálati gépkocsi helyett úgyszintén, a négy apparátus összevonásában is van spórolási lehetőség. Meg lehet takarítani azt, ami redundáns. Ez azonban rövid távú előny. Középtávon, és még inkább hosszú távon megannyi hátránya van a túlzott centralizációnak.
- Maga a redundancia, a feleslegesség a verseny alapja. Márpedig a verseny fokozza, serkenti a teljesítményt. Ha a múzeumok önállóak, a vezetőik igyekeznek kitalálni, hogyan vonzzák a látogatókat, de ha egyetlen központ van, csak egy igazgató és az ő munkatársai dolgoznak ezen. A serkentésnek erős hatása van az innovációra, és nemcsak a termelésben, hanem az intézmények működtetésében is: új szervezeti formák alakulhatnak ki, ügyfeleknek kedvező megoldások, pénzügyi, hírközlési újítások jöhetnek létre. Ezek elmaradása jelenti a hosszú távú hátrányt.
- Vannak másmilyen veszteségek is. Minden intézménynek megvan a maga hagyománya, egy iskolának, múzeumnak, hivatalnak - még a nyugdíjfolyósítónak is. Állítólag hagyománytisztelő rezsimmel van dolgunk, mégis mindent beleolvaszt egy nagy katyvaszba. A központosítás veszélyezteti a kisebb közösségek autonómiáját, pedig nagyon fontos, hogy például egy iskola dolgairól a tanárok, tanítók, diákok, szülők közössége döntsön - a helyi önkormányzattal. Az autonómia olyan érték, amit nem lehet pénzben kifejezni.
- Végül magának a sokféleségnek is van értéke. A sokszínűség az élet örömeihez tartozik, szemben az uniformizálással, a szürkeséggel.

Urbán László feltámadást váró írókról, elkallódott remekművekről és az ezer sebből vérző szerzői jogról...
Ma már ismeretlen szaklapokat, múlt század eleji és még régebbi almanachokat, kalendáriumokat lapozgat. Krúdy, Márai, Karinthy, Kosztolányi és a többiek gyakran elfeledkeztek róla, hogy itt is, ott is lappang egy-egy remekművük. Urbán László irodalomtörténész évtizedek óta kutatja az elkallódott gyöngyszemeket. Már közel száz, értékes irodalmi anyagot összefoglaló kötetet adott ki.
- Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Julow Viktor tanár úr, Fazekas Mihály-kutató mondta, hogy Laci, ne a Tiszatájban meg az Alföldben kutass, hanem olyan kis lapokban, amelyekkel már senki sem foglalkozik. A többségnek eszébe sem jut, hogy azokban is lehetnek jó írások. Megfogadtam a tanácsát, átnéztem a bőriparosok lapját, orvosi folyóiratokat, édesipari dolgozók, kávéház-tulajdonosok lapját, több ezret, aztán elkezdtem nézegetni a kalendáriumokat is, almanachokat, és rengeteg érdekes dolgot találtam, sok első közlést.

A tudomány civilizációnk legnagyobb vívmánya, mert olyan eszközt adott az emberiség kezébe, melynek révén megismerhetjük a világot, benne önmagunkat. A tudományt gyakran támadja a tudatlanság és a téveszmés gondolkodás, szakmai berkekben azonban ritkán tárgyalják nyilvánosan a hivatás árnyoldalait, ha mégis, akkor nem kerül terítékre a problémák teljes spektruma. Boldogkői Zsolt professzor egy többrészes írásban megpróbálkozik ezzel a feladattal, vállalva annak kockázatát, hogy sokak haragját magára vonja. Bemutatja, hogy a kutatók ugyanolyan "gyarlók", mint más emberek, bármilyen ranggal és elismertséggel is rendelkezzenek, illetve hogy a tudomány maga számos buktatón keresztül találja meg a helyes utat. Vélemény.
- Cikkbeni magyarázatként, impakt, kumulálás, citáció...
Impakt faktor (IF): egy szaklap rangját mérő érték, melyet úgy számolunk ki, hogy összeadjuk az utóbbi 2 év alatt megjelent cikkekre kapott összes idézettséget, majd elosztjuk azt a cikkek számával. A végeredmény egy átlagos cikkre kapott idézettség. A kumulatív impakt faktor egy személy összes cikkének összegzett impakt faktora, a citációs index pedig egy személy összes közleményének összegzett idézettsége.

A Magyar PR Szövetség is aláírta a szakma minőségi elvárásait összefoglaló nemzetközi Helsinki Nyilatkozatot. S bár a könyvtár nem pr-szakmai műhely, jó áttekinteni az ICCO tagjai számára kötelező 10 alapelvet:
1. Etikus és a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő működés.
2. A legmagasabb szintű PR- és kommunikációs gyakorlat betartása.
2. Az igazság tiszteletben tartása, őszinte és transzparens kapcsolattartás a munkatársakkal, az ügyfelekkel, a médiával, a kormánnyal és a nyilvánossággal.
4. A bizalmas információk biztonságos megőrzése révén az ügyfelek, a szervezetek és az egyének személyiségi jogainak védelme.
5. Tudatosan arra összpontosítani, hogy tevékenységünk megőrizze és javítsa a pr-szakma hírnevét.
6. Tevékenységünk támogatóival és ügyfeleivel folytatott őszinte kommunikáció, illetve tartózkodás mindennemű félrevezető gyakorlattól (pl. astroturfing).
7. A közösségi média erejének ismerete és annak felelős használata.
8. Álhírek gyártásától és tudatos terjesztésétől való mindenkori tartózkodás.
9. Szakmai tiszteletadás, a szervezet saját magatartási és/vagy etikai kódexének betartása, illetve más országok hasonló dokumentumainak figyelembe vétele.
10. Annak biztosítása, hogy szakmai tevékenységünk gyakorlása semmilyen szempontból ne vezessen diszkriminációhoz (pl. nemre, nemzetiségre, származásra, vallásra, fogyatékosságra stb. vonatkozóan)

Egy kivételével elérésben is minden hírmédia-típusban túlsúlyba kerültek a kormányközeli médiumok Magyarországon. Az országos napilapok, megyei napilapok, közéleti hetilapok, a rádiók és az esti televíziós hírműsorok piacán több embert ér el a kormányközeli hírtartalom, mint a politikailag semleges, vagy a kormánnyal szemben kritikus kiadványokban és csatornákon. Módszertanilag minden grafikonhoz magyarázatokat fűzünk.