Cobrandingnek (közös márkaépítésnek) nevezik a marketingben, amikor két különböző márkát tudatosan kötnek össze, hogy valamilyen szempontból nagyobb közös hatást érjenek el. Akkor hatékony az eljárás, ha így új impulzussal lehet felruházni a saját brandet. A könyvtári márka lehet így pl. a karácsony szívet melengető imázsával.
De mi is az, illetve melyeket emeljük ki? - Megmaradunk a szimpla hangulatnál, netán a giccsbe hajó kliséknél, vagy merünk olyat is lépni, amely szokatlanságával vagy erejével gondolkodóba ejti az embereket és tartós asszociációt teremt a könyvtár alapvelő értékeivel (Az "olvasson többet", vagy a "nekem bejössz..." persze itt sem érne sokat.) Viszont pl.
- az (információs) szükséget szenvedők felemelése, a máshol be nem fogadottak
- a bármilyen okból menekülők befogadása, kölcsönös gazdagodás
- egymás számára idegenek közötti kapcsolatteremtés
mindez a közös megújulás reményében.
Mi döntünk arról, hogy menyire haladjuk meg a megszokott paneleket, s milyen sztorikat, eseményeket, installációt készítünk a legmélyebb üzenetünk átadására.
Néhány továbbgondolható példa:
- az amnesztia leporolása és karitatív újragondolása link
- az észt miniszterelnök e-képeslapot küld, igen beszédes üzenettel: link
- e-képeslapok a nemzeti könyvtár anyagából link
Néhány figyelemre méltó adventinaptár-példa ismeretközlésre és márkaépítésre:
- Betiltott könyvekből link
- A Taizéi Közösség link
- Hétköznapok hősei - A Magyar Helsinki Bizottság link
Elő a kreativitással+ :-) (MG)

2018-ban a mozikban! Sarkvidéki eredetű hideg söpör végig Cincinnatin, ahol több hajléktalan megfagy az utcán. A The public (kb.: a köz[könyvtár]) c. film története a közkönyvtár olyan olvasóiról szól, akik közül többen hajléktalanok, mentálisan betegek, és a társadalom peremére szorultak. Illetve azokról a túlterhelt könyvtárosokról, akik úgy érzik, hogy segíteniük kell rajtuk. A rászorulók elfoglalják éjszakára a könyvtárat. A polgári engedetlenség "kezelésébe" bekapcsolódik a rendőrség és a kíváncsi média. Ez a Dávid és Góliát-küzdelem az ország egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdésével, a hajléktalansággal és a mentális betegségekkel foglalkozik. A drámát pedig a demokrácia egyik utolsó bástyájába, a közkönyvtárba helyezi. (ref.: MG)

Múlt heti lapszámunkban írtunk link Dancs Szabolcs friss, Library Management szaklapban megjelenő cikkéről. A cikk alapján néhány konkrét példa:
- a kulturális identitás erősítését, a kultúraközi párbeszéd előmozdítását célzó (etno)biblioterápiás foglalkozások (főként az USA-ban ismertek ilyen projektek);
- a közös történeti narratíva kialakítása a digitális technológia eszközeivel, hasonló törekvést takar a második világháború utáni német-csehszlovák (majd később várhatóan magyar-csehszlovák) lakosságcserét feldolgozó "Megosztott emlékezet" projekt link
- a már hazánkban is elterjedt Élő Könyvtár kezdeményezés (pl.: link

Catan, Pandemic, Dixit, Fedőnevek, Carcassonne... Könyvtár is szervezhet társasjáték-klubot, gyerekek és felnőttek számára egyaránt. A HVG társasjáték-klubokban végzett felmérése könyvtár esetében beszerzési tanácsadóként is használható. (MG)
A táblás társasjátékok között egyre inkább hódítanak Magyarországon is a nem hagyományos menetűek, különösen azok, amelyek a versengés helyett a közösen átélhető élményre és a résztvevők közötti kooperációra építenek - olvasható ki a HVG által készített felmérésből.
Jól szemlélteti a trendváltást a Fedőnevek és a Pandemic, amelyek mind kategóriájukban, mind az összes említést figyelembe vevő toplistán kiemelkedően teljesítettek. Egyiknél sem tart sokáig a parti (egy órán belül lejátszhatók), és mindkettő a résztvevők együttműködésére épít. A Fedőnevek két éve tűnt fel, és elnyerte a legpatinásabb nemzetközi játékdíjat, a német Év Játékát (Spiel des Jahres) is. Ebben a két vetélkedő titkosügynök-csapat vezetőinek asszociációkkal kell rávezetniük a társaikat, hogy a lefektetett kártyák között megtalálják a kémhálózat tagjait.

Ismét kiegészítendő mondat befejezésére kértük olvasóinkat. Az eredmény: Az olvasásra nevelés során...
12 - meg kell ismernünk a gyerekek információszerzési szokásait
10 - fontos megismertetnünk az alapvető emberi értékeket
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
7 - az olvasnivalók széles kínálata a lényeg
13 - érdemes jól kiválasztanunk az ajánlott olvasmányokat.
- Szakmári Klára megjegyzése: Nem lehet egy választ kijelölni, mert az összes együtt és még más szempontok is adják a sikeres olvasásra nevelést. Mindez pedig csak közös összefogással-elköteleződéssel lehetséges, lehet sikeres: szülők-iskola-könyvtár "szenthármasságával".
További észrevétel: Az olvasásra nevelés szerintem fontos a gyerekek információszerzési szokásait megismerni, és az ajánlott olvasmányokat jól kiválasztani. Ez a két feltétel, hogy valóban eljusson a gyerekekhez a megfelelő mű.
Vélemények a Katalist levelezőlistán:
- Eötvös P. Mátyás: link
- Horváth Zoltánné: link
- A kapott adatok szerint akár mélylélektani vizsgálat is elképzelhető lenne: a könyvtárosok belső vagy külső körülménynek tartotték-e az olvasásra nevelés legfőbb tényezőit? (MG)

Szöveg a könyvtár falán, mely esztétikai és információs funkciót lát el. Évtizedekkel ezelőtt Magyarországin is bevett volt a falak üzenethordozó funkciója, pl.: Éljen és virágozzék a megbonthatatlan... :-) Esztétikus belsőépítészeti megoldás lehet a kül- vagy beltéri falak szövegesítése, feltéve, ha nem kell a szöveget gyakran cserélni.
A link oldalon látható képek:
- Den Bosch (Hollandia) könyvtárán a felirat: "e helyen könyveket olvasunk, inspirálódunk, sokak gyakorolunk, történeteket mesélünk egymásnak, ismerkedünk és másokkal találkozunk"
- a Halis István Városi könyvtár hirdetése (gólyalábbal)
- a Lipcsei Városi Könyvtár (Németország) főépülete, amelyben a szakrendre illetve helyismeretre utaló szövegek olvashatók (fotó: Fenyvesi Attila). Olyan a hatás, mintha projektorral vetítették volna ki a szöveget.

Megváltozott a korábbi nézet, hogy a könyvtár a magány, az olvasás és a merengés helye. 2016 nyarától kezdődően egy év alatt 82 épület cáfolta a gondolatot. Az akadémiai és közintézmények inkább a közösség és az együttműködés színterei. Az új könyvtárak az egyetemi campusok és a "szomszédságok" központjai országszerte. A jellemzők a következő kategóriákkal írhatóak le:
- Akadémia és jó hangulat: A Harvard Egyetem Tudományos Központja a felújítás után összeköti az épületet a szökőkúttal és a gördeszka-pályával. Az Irwin Könyvtár akusztikus panelekkel ellátott asztalokat vett, mozgatható fehér táblákat és csoportoknak használható tanulófülkéket.
- Legyél a szomszédunk: a Bel Air Könyvtár "babakertet" hozott létre, amelyet az anyák vagy a gondozók a gyerekekkel együtt fedezhetnek fel. A St. Louis Megyei Könyvtár számítógépes laboratóriumot, üzleti központot, közösségi rendezvénytermet és közösségi kertet alakított ki.
- Biciklizés a parkon át: a Los Angeles Megyei Közkönyvtár a biciklizést ösztönzi. Kerékpárzárakat és kivilágított kerékpártárolókat nyújt. Más könyvtárakban a belsőépítészetet is a befogadó park ihlette. A könyvtárak kihasználják a külső tereket és a tetőt is a programokhoz.
- Valaki a konyhában van: Florida Lauderhill könyvtára 60 férőhelyes, többfunkciós konyhát épített be. Húsz számítógép érhető el itt bárkinek és hat kifejezetten gyerekeknek. A Caestecker közkönyvtár kályhát alakított ki a tizenévesek főzőklubjaihoz. Az új teret filmezéshez, koncertekhez, bűvészmutatványokhoz és főzőbemutatókhoz is fogják használni.
- Tegyed naggyá: a Sterling könyvtár makerspace tere professzionális berendezésekkel rendelkezik. Elektronikus berendezések, varró- és hímzőgépek érhetőek el. Broward megye főkönyvtára a helyi kisvállalkozások inkubátorháza. Más vállalkozókkal és ipari szakemberekkel lehet itt találkozni. Máshol korszerű előadóterem, üzleti könyvtár, innovációs központ, stúdió, kávézó, hi-tech közösségi tanulási központ található.
A felsorolt kezdeményezések közös eleme, hogy a könyvtárak és az állampolgárok együtt hozták létre és működtetik azokat. (ref.: Habók Lilla)

Az esztendő utolsó kvízpartiját rendezték meg a könyvtárban csütörtök délután középiskolás csapatok számára. A kérdések közt lexikális ismereteket igénylő és logikát feltételező kérdések is akadtak.
- A játék ötlete az angolszász területen népszerű pubquiz (kocsmakvíz) itthoni változata, a QuizNight ösztönzésére merült fel. 2016 januárjától iskolaidőben havonta rendezik meg a vetélkedőt. A fordulók végén kisebb jutalmakat adnak a nyertes csapatnak: jegyzettömböket, tollakat, amelyeket a könyvtár biztosít. Egyre több szponzori ajándékkal (könyvajándék, kondibérlet, belépőjegyek az Állatparkba, a fürdőbe, a Múzeumfaluba, torta) díjazzák a csapatokat az év végi eredményhirdetésen, amit az Ünnepi Könyvhéten adnak át. Az 5 csapatból pedig időközben 10 lett.
A könyvtárban így havonta egyre több fiatal fordul meg, akiket más programokba is be tudnak vonni. Fő céljuk, hogy a fiatalok ráébredjenek: a könyvtár jó hely, ahová érdemes betérni, mert fiatalosan, játszva is lehet tanulni, és ismereteket elsajátítani, meglévő tudást kamatoztatni.

Kiterjesztett nyitva tartás - kísérlet a Halisban link - címmel számoltunk be a nagykanizsai közkönyvtár szolgáltatásának tervezett alakításáról októberben. Czupi Gyula igazgató a KIT-nek a tapasztaltakról elmondta:
- A kísérlet a második szakaszába lépett. A használat alapján módosítottunk: 7,30-18,30-ig várjuk az érdeklődőket hétfőtől péntekig. A mostani időszak 2017. november 20-tól 2018. február 23-ig tart.
Úgy gondoljuk, hogy ez az időszak szükséges még ahhoz, hogy kialakuljon az álláspontunk.

A vizsgaidőszakhoz közeledve a Kenézy Élettudományi Könyvtárban december 4-től 10 héten át nem csak hétköznapokon, hanem már szombatonként is éjfélig várják az olvasókat. A részletes nyitvatartási rendről a könyvtár weboldalán olvasható bővebb információ: link
És hogy a könyvtárban töltött hosszú estéket még kellemesebbé tegyék, puha takarókat is biztosítanak a hallgatóknak. A színes plédeket négy egységben, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtárban, a Kenézy Élettudományi Könyvtárban, a Böszörményi úti Campus Könyvtárában és a Kassai úti Campus Könyvtára találják meg az olvasók.

A Kormány 1911/2017. (XII. 7.) Korm. határozata
az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló archivális és szolgáltató raktárak megvalósítását célzó beruházás előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról.

A massachusettsi Merrimack College tanársegédje, Melissa Zimdars, az OpenSources.co. felületen, kommunikáció szakos hallgatói kedvéért és okítására dolgozta ki az azóta széles körben terjedő és élesen kritizált alapelveit arra vonatkozóan, hogyan tipizálhatók és jelölhetők az álhírek. Ezt használja fel, többek között az amerikai Cornell Egyetem (Cornell University 2017) és számos felsőoktatási intézmény az Egyesült Államokban. A Zimdars-féle jelölésrendszer (de az ahhoz kapcsolódó útmutató és lista a gyanús vagy álhírgyártó online oldalakról) 11 kategóriát állít fel. A jelölendők (taggelendők) között megkülönbözteti
1) a hazug hírt;
2) a gúnycikket, szatírát;
3) a propagandisztikus dezinformációt;
4) a pletykát;
5) az összeesküvés-elméletet vagy elfogult spekulációt;
6) az elnyomó államok híreit;
7) a gyűlöletbeszédet;
8) a kattintásgyűjtő túlzásokat (amelyek információja igaz, de túlzóan tálalt);
9) a politikailag elfogult híreket;
10) a további ellenőrzést, megerősítést kívánó híradást és végül
11) a hiteles - az újságírás hagyományos és etikus normáinak eleget tevő - híreket, hírmédiumokat.

A valós idejű nyilvántartás és a könyvtárak összehasonlíthatósága még távol van, viszont a múzeumok jó úton járnak... (MG)
- A Múzeum@Digit konferencián hangzott el Kecskeméti Gergely (SZTE Klebelsberg Könyvtár) és Rózsa Dávid (KSH Könyvtár) előadása. - A 288/2009-es kormányrendelet által az éves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében létrejött Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak (OSAP) az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Kulturális statisztikai rendszere miért nem képes arra, hogy egy 21. századi könyvtár működéséről megfelelő képet nyújtson.
Vizsgálatuk azt mutatta ki, hogy ugyan rendelkezésre állnak kitöltési útmutatók, de ezen a téren is komoly reformokra lenne szükség, főleg azért, mert a nem megfelelően egzakt megfogalmazások következtében (ezek szerinte az informatikai ellátottságra vonatkozó részeknél különösen szembetűnők) szinte lehetetlen ezeket a kérdőíveket megfelelően értelmezni. Számos nehezen mérhető dologra (hányan láttak egy kiállítást?), teljesen irreleváns adatok kérdeznek rá. Az elmúlt évek során megváltozott a könyvtárak szerepe. Ameddig régen a megőrzés és a dokumentumszolgáltatás állt a középpontban, ma tartalom- és információszolgáltatásról beszélhetünk. Mindezt a változást a jelenlegi statisztikában meg sem próbálták lekövetni. (Lovász Dávid beszámolójából)

Új oktatási központot és projektirodát adtak át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Közraktár utcai épületében pénteken Budapesten.
A következő három évben a projekt részeként egy-egy milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre a múzeumi és könyvtári területeken, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a FSZEK koordinálásával. A Közraktár utcai 268 négyzetméteres komplexum fog helyet adni azoknak a korszerű ismereteket közvetítő szakmai továbbképzéseknek, amelyeken 440 könyvtáros és közgyűjteményi dolgozó fog részt venni a következő időszakban
Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója kiemelte, hogy megkezdte működését az országos könyvtári szaktanácsadói hálózat megyénként 2-2 fővel, akik részt fognak venni a projekt keretében kialakított új módszertani ismeretek terjesztésében és a tervezett 90 mintaprogram megvalósításában. Hozzáfűzte azt is: 2002 és 2017 között 12 új könyvtár indult Budapesten a FSZEK hálózatában, ebből négy az elmúlt hét évben. 2018 végén várhatóan kinyit a Nagykörúton, a Petőfi híd pesti hídfőjénél épülő új könyvtár is.

A kerületi lap egyik legutóbbi számában találtam: a közösségi házban ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztek nyugdíjasoknak. A munkaügyi központok a hasonló tanfolyamoknál a táblázatkezelést és a prezentáció szerkesztést hangsúlyozzák, itt a skype és a facetime használatát emelték ki. Nem írták oda, de alighanem kimondatlanul is arra gondoltak a szervezők, leginkább ilyen ismeretekre van szükségük az itthon "árván" maradt nagypapáknak, nagymamáknak.

A Facebooknak van 2 milliárd felhasználója, a Google-nek hét (!) szolgáltatása van, amit külön-külön több mint egymilliárdan használnak. A milliárdos nagyságrend közelében játszik még az Apple, a Microsoft, az Amazon, Kínából a Tencent és az Alibaba, és nagyjából ennyi. Féltucat cégnek van egyáltalán esélye arra, hogy a mesterséges intelligenciáit olyan tömegű adattal etesse, amitől azok igazán okossá tudnak válni.
- A neten túlnyomórészt olyan dolgokat olvasunk, amik direktben az érzelmeink manipulációjára építenek, mert ezek a tartalmak terjednek legjobban, és hozzák a legtöbb kattintást.
- Az információs buborékok jelensége gondoskodik arról, hogy csak egyfajta, a véleményünket és előítéleteinket megerősítő tartalommal találkozzunk.
- Ráadásul egy a gyakorlatban úgy működik, hogy az ember rákerül egy lejtőre, és egyre durvább tartalmakkal és manipulációval húzza lefelé az internetmocsár.

Minden készen áll a pénteki falunapra, melyre nemcsak a helyi iskolások és óvodások készülnek nagy izgalommal, hanem a településhez kötődő alkotók és az olvasást kedvelők is.
A program nyitásaként ugyanis a most felújított könyvtárt vehetik birtokba a könyvek szerelmesei. - A könyvtárat pályázati segítséggel újítottuk meg, amiben az önkormányzat laminált padlóra cserélte a régi alsó parkettát, új könyöklőket és ablakpárkányokat épített be - mutatott rá Vér József polgármester.
- Az új bútorzatot a Csorba Győző Megyei Könyvtár adta, így teljesen új asztalok, székek, szekrények, pult, függöny került az intézménybe, ahová egy mozisarok, számítógépek és nyomtatók is kerültek, de még a világításban is izzókat cseréltek.

A legmenőbb illusztrátoroktól kérhet személyes rajzot bárki vasárnap. Dániel Andráshoz olyan alkotók csatlakoznak, mint Szegedi Katalin vagy Baranyai (b) András, a befolyt összegből vidéki könyvtáraknak segítenek kortárs gyerekkönyveket vásárolni.
A többek közt a Kuflikat is megálmodó Dániel András tavaly szervezett először jótékonysági rajznapot a Pagony Bartók Béla úti üzletében, de a lelkes fogadtatást látva idén is belevágott részben régi, részben új csapattal.
"Egy évben egyszerre teljesítjük a képeskönyveket szerető gyerekek és felnőttek titkos vágyát - ez a találkozás csodákra képes! Megható volt az olvasók segítőkészsége. Ennyi embert ilyen sokáig egy boltban türelemmel és jókedvűen várakozni - na, ilyet még nem nagyon látott Budapest!" - mesélte lapunknak Dániel András a tavalyi tapasztalataikról. Az érdeklődők összetétele is nagyon vegyes volt.

December 4-e és 22-e között minden nap a 3. emeleti társalgóba várják azokat a könyvbarátokat, akik segítenek felépíteni az intézmény karácsonyfáját. Az ünnep legfőbb éke könyvekből készül, amelyeket a könyvtár biztosít, de természetesen a jelentkezők is válogathatnak köteteket a fához. Sőt! Az érdeklődők ezúttal az olvasók számára nem nyilvános részlegeket is meglátogathatják, s akár onnan is kiválaszthatnak egy-egy kiadványt. A közreműködést ajándékkal jutalmazzák, azért pedig külön jutalom jár, ha társat is hoznak magukkal.
Mindemellett a látogatók az idén szefizhetnek is az intézmény előtti Móricz-szoborral, az elkészült felvételeket december 22-éig várják üzenetként a könyvtár facebook oldalára. (...)
Végezetül még egy nagyszerű ötlet: olvasójegyet is ajándékozhatnak karácsonyra a szeretteiknek a városlakók, ami az első felhasználáskor aktiválódik. Az ajándék olvasójegyek díszborítékba kerülnek, így azok közvetlenül a karácsonyfa alá is tehetők. Ezzel a megajándékozott egy éven át kölcsönözhet a könyvtár 400 ezer könyve és dokumentuma közül.

Új számítógépeket és fűtésrendszert kapott a Somogyi-könyvtár dorozsmai fiókkönyvtárában. A szegedi önkormányzat támogatásából megújult a fűtési rendszer a kiskundorozsmai könyvtárban. A Somogyi-könyvtár fiókintézménye két új számítógépet is kapott a helyi képviselőktől.
Az olvasók zöme az idősebbek közé tartozik, közülük sokan még gyerekkorukban itt barátkoztak meg a könyvekkel.

Elkapták a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tolvaj párosát, akik rendszeresen meglopták az olvasókat. A VIII. kerületi rendőröknek október 20-án jelentették, hogy a könyvtár egyik látogatójától elloptak egy laptopot.
A biztonsági kamerák felvételei alapján a nyomozók beazonosították a tolvajokat, egy 24 éves és egy 19 éves budapesti férfit, valamint egy 26 éves budapesti nőt.
Kiderült, hogy nem ez volt az egyetlen eset, ugyanis október és november között rendszeresen portyáztak: laptopot, mobiltelefonokat, bankkártyát és készpénzt loptak a könyvtár olvasóitól.

- Emlékszünk az utóbbi 20 évben beharangozott, de (szerencsére / szerencsétlenségre) meg nem valósult könyvtárszakmai tervekre? (MG)
- A probléma az, hogy a fejlesztések a stadionépítések mintájára történnek: sokkal inkább mennyiségi, mintsem minőségi fejlesztésekről van szó; általában nem a meglévő forgalom nagysága vagy a régió gazdasági szerepe dönti el, hogy fejlesztik-e az úthálózatot, hanem lokális érdekek és a vakszerencse. Ez a fajta pontszerű szemlélet pedig komplex hálózatok fejlesztésénél finoman fogalmazva sem a legjobb iránytű.
Az M4-es esetében sajnos a koncepció hiánya győzött: bár készültek folyamatosan a tervek, csak éppen mindig más és más szakaszokra, amik aztán nehezen kapcsolódtak egymáshoz. Egy ilyen összetett projektnél fontos lett volna az átgondolt, egymásra épülő tervezés, mert a súlyos milliárdokért készült tervek és engedélyek néhány év alatt lejárnak, elavulnak, és akkor újabb milliárdokért lehet az egészet előröl kezdeni.

"Van egy debreceni cég, amelyik mindig a hónap dolgozójának fényképét állítja be a vállalat Facebook-oldalának háttereként. S bár ehhez az ötlethez nincs szükség komoly erőforrásokra, ez egy nagyon jó employer branding megoldás: egyszerre mutatja kifelé és befelé, hogy jó az adott vállalatnál dolgozni" - említ egy jó példát Németh Anna arra, miként élhetnek a munkáltatói márka építésének eszközeivel a kis- és középvállalkozások. A DreamJo.bs nevű állásportál társalapítója szerint noha egyre több kisebb cég is belátja a fontosságát, sokan még nem foglalkoznak tudatosan ezzel a tevékenységgel.

Az egyetem előtti oktatásban részt vevő tanulók (6-18 éves korosztály) jogi nevelését tűzte ki célul a román Oktatási és az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Legfelső Bírói Tanács és a Fellebbviteli Főügyészség közös projektje, melynek keretében 2017. november 13. és 17. között a romániai iskolákban, illetve a diákok számára különböző jogi érzékenyítő tevékenységeket, törvényszéki látogatásokat, jogi témájú vetélkedőket rendezhettek.
Kolozs megyében a rendezvénysorozat nagy sikernek örvendett: noha a projekt eredetileg olyan általánosabb témákat javasolt, mint Románia alkotmánya, alapvető jogok és kötelességek, a törvényhozási tevékenység, az igazságszolgáltatási rendszer működése, a polgári jog és a büntetőjog alapjai, nemzetközi szervezetek, a legtöbb iskolában a diákok érdeklődési körének megfelelően és az általuk választott témában szerveztek foglalkozásokat. Ezen felbuzdulva, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Kolozsvári Ügyvédi Kamarával és az Országos Emberkereskedelem Elleni Ügynökséggel közösen a jogi érzékenyítő tevékenység folytatását javasolta, így november 27. és 29. között, A képmáshoz való jogom (Dreptul meu la imagine) címmel, a közösségi oldalakon történő visszaélések veszélyére hívták fel a gyermekek és a szülők figyelmét. A program "a kortárs digitalizált világ valós problémáiból indul ki, ugyanis a közösségi oldalak elterjedése miatt egyre nagyobb kihívást jelent a személyes képmás oltalmazása nem csupán a gyermekek, hanem szüleik számára is". A kezdeményezőknek az a céljuk, hogy olyan iskolai környezetet alakítsanak ki, amely segíti a fiatalok személyiségének fejlődését, hogy képesek legyenek önállóan eldönteni, milyen képet mutassanak magukról a közösségi oldalakon. (vie ReMeK-e-Hírelvél)

Az Instagramon is nagy sikert aratott a Stories nevű funkció, amelyben a feltöltött fotók és videók egy napig voltak elérhetőek. Most ugyanakkor változtat a Facebook tulajdonában lévő közösségi alkalmazás, és ezentúl a képeket és videókat archiválja, de azokat csak a profilban lehet visszanézni, a többi felhasználó nem láthatja őket a 24 óra leteltével. A legjobb felvételekből később összefoglaló is készíthető, amelyet újra meg lehet osztani.

Pár hete internetszerte nagy vihart kavart a New York Times cikke, ami azt boncolgatta, hogyan kerülnek a YouTube gyerektartalmai közé groteszk és horrorisztikus, egészen biztosan nem gyerekeknek szánt videók. A cikk főleg a YouTube szűrő- és ajánlórendszerét ekézte (teljes joggal), hogy aztán válaszképpen James Bridle techújságíró blogja, illetve a Reddit témába vágó fóruma még zavarbaejtőbb részletekre világítson rá. Hogyan és miért készülnek ezek a videók? Eltekintve azoktól, amiket a 4chan különösen beteg trolljai csinálnak szórakozásból, jórészt automatizált szoftverek gyártják és töltik fel őket a videómegosztóra.
A trükk tulajdonképpen nem bonyolult:
- Az algoritmus figyeli, hogy milyen témák, címek és hashtagek hoznak nagy nézettséget.
- A már a neten fenn levő tartalmakból (vagy a direkt ezt az iparágat kiszolgáló orosz és indiai animációs műhelyek anyagaiból) remixel valamit, és visszatölti az elemzés szerint tuti sikert ígérő csomagolással.
- A YouTube algoritmusa bekapja a csalit, és kiteszi a népszerű videók mellé az oldalsávba ajánlott, hasonló videóként.
- Mivel a célközönség a kisgyerekeké, akik rengeteg videót néznek valósággal hipnotizálva, és az egész folyamat automatizált és végtelenített, az eredmény magas nézettség a futószalagon gyártott videókon, abból meg jön a:
- profit.
Észrevettük, mi történik? Az egyik MI igyekszik túljárni a másik MI eszén, és mind a kettőnek az a célja, hogy minél több pénzt keressen a gazdájának. Az egyetlen nem digitális szereplőnek, az embernek pedig csak az áldozat szerepe jut.

Amikor megtaláltad a számodra ideális tűnő terméket, olvasd el az apróbetűs részeket, mert sok minden kiderül belőlük. Például, hogy vannak-e speciális feltételek, vagy folyósítás előtti költségek. Az igénylés előtti egyik legfontosabb mozzanat viszont az, hogy kérdezz. Egy hitelfelvétel felelősség, ilyenkor nincs "ciki" kérdés: ha valamit nem értesz, annak alaposan járj utána, vagy kérdezd meg tanácsadótól.