A több technológia kizárólag akkor eredményez többletteljesítményt, ha
- az alkalmazottak lehetőséget és ösztönzést kapnak az új megoldások használatára,
- hozzáférnek az eszközökhöz és az informatikai megoldásokhoz,
- maga a vállalat [szervezet - szerk.] pedig prioritásnak tekinti a műszaki fejlődést.
Ugyanis kultúrafüggő, hogy mennyire sikeres a digitalizáció. - Ez derül ki a hazai adatokkal is rendelkező nemzetközi kutatásból, amelyet a Microsoft készített a digitális átmenet és az üzletfejlesztés összefüggéseiről.
Mint a vizsgálatból kiderült, a termelékenységet olyan kulturális tényezők képesek magasabb fordulatszámra emelni, mint
- az alkalmazottak bevonása,
- a szervezeti célok egyértelműsége és
- a magas színvonalú munkavégzésre történő összpontosítás.
Egyértelmű tapasztalat, hogy a szervezeti értelemben is "technológiabarát", az alkalmazottak autonómiáját és felhatalmazását bíró, azaz a munkavállalók jelentős szabadságot és döntési jogokat kapnak a munka megtervezését és elvégzését illetően támogató vállalati kultúrájú cégek sokkal többet profitálnak az informatikai fejlesztésekből.
Az összkép árnyalt: Európában a munkavállalók mindössze 16%-a dolgozik erős vállalati kultúrával rendelkező vállalkozásban, alig valamivel több (17,1 %-nyi) dolgozó munkahelyén van jelen kellő erővel a digitális kultúra, és csupán az alkalmazottak egyötöde érzi magát erősen elkötelezettnek a munkájában. Mindez arra utal, hogy a digitális átmenettel párhuzamosan a vállalati kultúrát is érdemes hozzáigazítani az új technológiák követelményeihez.

Míg a tranzakció-alapú könyvtárba tehát az emberek dokumentumért mennek, amit a könyvtáros oda is ad nekik, a kapcsolat-alapú könyvtárban (relational library) a felhasználók együtt dolgoznak, együtt végeznek különböző tevékenységeket a könyvtárossal. Ennek az az alapja, hogy a könyvtár és a könyvtárosok kapcsolatokat építsenek és ápoljanak a közösséggel, illetve a közösség egyes tagjaival. Ez pedig
- új könyvtárosi kompetenciákat tesz szükségessé, továbbá
- felerősíti annak fontosságát, hogy a könyvtár fizikai tereit a különböző funkciók és felhasználói csoportok igényei, szükségletei szerint alakítsa.
Hogyan gondolkodjunk hát a kapcsolat-alapú könyvtárról, hogyan alakítsuk át a könyvtárunkat ennek tükrében?
- Vegyük fel a kapcsolatot a közösséggel, beszélgessünk az emberekkel arról, mit gondolnak a könyvtárról, s milyen elvárásaik vannak a könyvtárral kapcsolatban!
- Ismerjük meg a könyvtár által szolgált közösséget, egyes csoportjait, életüket, jellemzőiket, gondolkodásukat, szükségleteiket!
- Ismerjük meg a könyvtárat csak a hagyományos módon (tranzakciók kapcsán) használókat, illetve azokat, akik nem veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait!

Susan Hildreth (University of Washington iSchool) könyvtári szakértő feladata az akadémiai világ összekapcsolása a közkönyvtárakkal: oktatás, tananyagfejlesztés, a jövő könyvtárának kutatása. Pozícióját "Professor of Practice"-nek nevezik.
- Az elmélet és gyakorlat közti egyensúly érdekében a legfontosabb készségek pl. az elmélkedés, kritikus gondolkodás, analitikai kutatás. Ezeket a hallgatók a könyvtáron belül gyakorolhatják. Könyvtári menedzsment órán menedzsment elméletet és adminisztrációs megközelítéseket tanulnak.
Megtanulják, mit várnak el a könyvtári munkaadók a friss munkaerőtől:
- Legfontosabb a személyközi kommunikáció, benne az érzelmi intelligencia, melyet azonban nehéz tanítani, inkább csak megközelítésekről lehet beszélni.
A könyvtárak azonnali hatékony problémamegoldást kívánnak. A specializált tudás kevésbé fontos, mint a képesség másokkal együttműködni, a csapatmunka, a legjobb kommunikációs mód megtalálása.
- Fontos még az íráskészség, ügyfélszolgálat, kulturális kompetencia. Úgyhogy a képzés inkább készségeket tanít, amit bármilyen könyvtártípusban lehet később alkalmazni. A kompetenciára (nem képzésen) alapuló diplomák adása viszont nehéz kérdés. Inkább mindig a megfelelő képzés megtalálására lenne szükség. Akár specializált gyorstalpaló (bootcamp) képzésekkel. Ehhez viszont érdemes lenne a könyvtárosképzéseknek még szorosabban együtt dolgozni a könyvtári szakmával. (ref.: Habók Lilla)

A legszükségesebb képességek 2020-ban a World Economic Forum szerint:
1. Komplex problémamegoldás
2. Kritikus / kritikai gondolkodás
3. Kreativitás
4. Emberek menedzselése
5. Együttműködési készség
6. Érzelmi intelligencia
7. Döntéshozatali képesség
8. Szolgáltatásorientáció
9. Tárgyalási képesség
10. Kognitív rugalmasság.

Markója Szilárd Az Országgyűlési Könyvtár - 150 év távlatából elnevezésű előadása kisebb részben az intézmény történeti bemutatásáról, nagyobb részben pedig a könyvtáros szakmai aktuális problémáiról, kihívásairól szólt. Ahogyan a legtöbb könyvtár, úgy az Országgyűlési is azzal a nagy problémával küzd, hogy nincs elegendő helye a dokumentumok tárolására. Ezt nemrégiben egy hatalmas apasztással kísérelték meg orvosolni, amely során hozzávetőleg 200.000 kötetet selejteztek le, ami a legnagyobb mértékű állománycsökkentés volt idáig Magyarországon. Ez a művelet viszont csak átmeneti megoldást jelentett, mivel éves szinten 5-6.000 kötettel gazdagodik a könyvtár.
Markója Szilárd személyében egy végtelenül pragmatikus könyvtárigazgatót ismerhetett meg a hallgatóság. Erre remek példa, hogy vezetésével a lehető legegyszerűbbé tették a munkafolyamatokat, amely következtében már nincs kézi írásos munkafolyamat a könyvtárban. Fejlesztéseik során létrehoztak egy saját, jól működő digitalizálóműhelyt, egy közgyűjteményi adatbázist, továbbá egy olyan RFID alapú azonosítórendszer kivitelezésén dolgoznak, amely alkalmazása után már nem kell többet beleírni a könyvekbe, se vonalkódot elhelyezni bennük. A jövőbeni terveik között szerepel egy teljes körű leltár, amelyhez jelenleg nincs elegendő erőforrásuk, továbbá szeretnének az együttműködő partnereikkel ténylegesen is kooperálni, nem csak elméleti szinten. - szól a beszámoló a 2018-as Szakkönyvtári Seregszemléről.

Ritka, hogy kistelepülési könyvtáros mutatja be tapasztalatait országos konferencián. 15 perces előadásában - Egy kistelepülési könyvtár(os) eszközei és lehetőségei a közösségfejlesztés területén - Paraginé Tóth Edina, Zákányszék könyvtárosa a könyvtáros szakmai kompetenciáiról és az egyesületi tevékenységről is szólt (Újra a könyvtárosok szakmai kompetenciáiról: kihívások és megoldások).
Könyvtára erősségei: a modern, akadálymentesített, 120 négyzetméteres tetőtéri könyvtár, ahova 2010-ben költöztek. (Tréfásan azt szokta mondani, ha valaki Zákányszéken liftbe száll, biztosan a könyvtárban találja magát - hiszen a település egyetlen liftje ebben az épületben működik). (vö.: link )
Emlékezetes volt, amikor könyvtárközi kölcsönzéssel Alaszkából megérkezett a kért könyvritkaság a zákányszéki könyvtárba, és megtapasztalhatta, hogy nincs lehetetlen: egy kistelepülés könyvtárhasználói sincsenek elzárva a világ dokumentumtermésétől, ha a könyvtáros át tudja hidalni a kérés és a lelőhely közötti távolságot (vö.: link ).
A rendezvények közül azokat emelte ki, amelyek eleinte újítónak, bizonyos szempontból szokatlannak számítottak (vö.: link ), de mára már bizonyított a közösségépítő hatásuk (mint pl. a múltidéző vetítések, kerékpártúrák). Szó esett még a könyvtárnak a helyi médiában betöltött szerepéről és marketing tevékenységéről.

Az Andrássy Egyetem Könyvtára link hétfőtől csütörtökig 9-től 20 óráig tart nyitva, pénteken 18-ig. Ebben az időszakban praktikusan kellemes, irodalommal ellátott tanulóhelyként működik. Szakirodalmat politika, gazdaság, történelem, jog témakörökben szolgáltatnak. Könyvtárost és kölcsönzési lehetőséget ennél szűkebb időtartamban, 17 óráig, illetve pénteken 16-ig kínálnak.
Élő chat is működik honlapjukon, ahol németül adnak tájékoztatást a hozzájuk fordulóknak. Az ablakba írt üzenetek az egyetem marketing osztályára futnak be, onnan érhet el az üzenet a könyvtároshoz.
A Budapesten, a Pollack Mihály téri épület udvarában található könyvtár jogilag nem nyilvános, de a könyvtárat külsős olvasók is használhatják, akik a könyvtár állományának segítségével kutatni szeretnének. Emeleti galériáján csendesebb kutatóhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére. Könyvtárban az Egyetem által előfizetett adatbázisok érhetők el, de az egyetem hallgatóinak lehetőségük van a CEU könyvtár dokumentumait és adatbázisait a CEU-n helyben használni. (Harsányi Zsófia tájékoztatása alapján.) Fotók: link

Egy könyvtári dolgozó tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult és azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát.
Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja - a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása - nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez.

Kóródy Judit a Szakkönyvtári seregszemlén: "... érdemes lenne a könyvtárak vezetőinek is úgy gondolkodniuk, hogy nem elég a fiatalokat beilleszteni a könyvtári struktúrába, együttműködésbe, hanem ki kell használni azt a potenciált, amivel ők új ízt, új színt, új tudományt hoznak a mi szakterületünkre."
- Továbbgondolva a felvetett innovációs lehetőséget persze felmerülhet: ha könyvtárvezetőként kihasználom ezt, akkor azt is belátom: a fiatal (legalább egy területen) okosabb nálam. Akkor pedig miért nem ő a vezető? Pedig nem célravezető ettől tartani - a vezető hatékonyságának csak egyik eleme a szakmai ismeret, számtalan egyéb kompetencia is szükséges hozzá. Ezek közül az egyik éppen az a képesség, amivel a vezető felismeri az ifjú szakember tudása által elérhető új fejlesztési lehetőségeket, és a megvalósításhoz szükséges hatáskört megadja neki. (Kóródy Judit)

Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerő-piacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió. A helyzet felkészületlenül érte a vállalatokat, azonnali megoldásra van szükség.
Az új dolgozók nagy része képzetlen, nincs munkatapasztalatuk, nem ismerik az alapvető munkahelyi normákat. Sokuknál már a feladatok értelmezése is kihívást jelent, olyan alapvető készségek is hiányoznak, mint az olvasás vagy az írás. Ilyen munkavállalókra pedig nem lehet egy balesetveszélyes gép kezelését rábízni, vagyis csökken a vállalat produktivitása. Azonban ez csak az egyik probléma.
A munkához szükséges alapvető képességek hiánya mellett sokan bizonytalan családi háttérből érkeznek, hitelekkel küzdenek, instabil pszichés állapotban járnak be dolgozni. A lopások, az agresszió és a tettlegességig fajuló konfliktusok mára mindennapossá váltak egy-egy vállalat életében.
Fizikai dolgozókkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetések alapján egyértelműen látszik, hogy a régóta egy adott vállalatnál dolgozók nehezen viselik az új, képzetlen munkaerő megjelenését. A kulturális normakülönbségek miatti feszültségek mellett erkölcsi és anyagi érdekkonfliktusok jelentkeznek - mondta a szakértő.

Meglepő, de bizonyos készségek a 60-70 éveseknél érik el a csúcspontot. A 60-70 évesek agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel, így az agyi idegsejtek rengeteg olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még. Az idősek továbbá felfogásban, értelmezésben, szókincsben és számtanban jobban teljesítenek, mint a fiatalok. Azt is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban dolgozik, jobban kiegészítik egymást. Így komplexebb feladatokat is képesek megoldani, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken.
Az idősödő "munkavállaló", "társadalmi vállalkozó" számára nem a kiegészítő jövedelem miatt lehet fontos például egy "családtitkári állás" - ha már nyugdíjas -, hanem azért, mert ezzel hasznosíthatja, átadhatja az élettapasztalatait a fiataloknak, fenntarthatja szociális kapcsolathálóját, mindezzel pedig megőrizheti szellemi, mentális frissességét. A tevékenység természetesen kifejezhető haszonnal jár a társadalom, közösség számára is, hiszen ezzel tehermentesíti, segíti a fiatalabb generáció munkavállalását, terhet vesz le a családokról, elősegíti a generációk közötti kapcsolatot. Összességében tehát a szolgáltatást nyújtó szenior polgárok / szakemberek életminősége javul.

1. Sufnituning - Alacsony költségvetés, vagy méginkább alacsony igényesség esetén gyakori a sufnituning: a kedvenc munkatárs, vagy az igazgató rajzolgató unokája készíti el a vizuális elemeket. (A könyvtárosok gyakran elvárják, hogy megbecsüljék szakmájukat, ám ez hitelesebb, ha a könyvtáros is megbecsüli grafikus szakmát.)
2. Sablonosság - könyvtárak esetében a könyv motívumának hagyományos alkalmazása unalmas lehet a befogadó számára.
3. Csiricsáré motívumok - a feleslegesen sok szín, vagy a többféle betűtípus vásári hangulatúvá teszi a könyvtárat. Az emberek befogadási képessége korlátozott, ezért egyszerű, letisztult, de használók számára legfontosabb üzenetet megragadó üzenettel nagyobb hatást lehet elérni a médiazajos környezetben. A kifejtés marad a szolgáltatást ismertető honlapra, szóróanyagra stb.
4. A jól kitalált arculatot lerontja, ha feleslegesen drága; pl. nyomtatásnál nem mindegy, hogy hány színt kell alkalmazni. Ilyenkor előfordulnak a szerencsétlen kompromisszumok.
5. Vallott kontra gyakorlott értékek - Ha nagy a kontraszt a könyvtári valóság, arculat, önimázs és imázs között, hitelvesztést, kellemetlen befogadói érzéseket okozhat - akár tudat alatt.
6. Tesztelés hiánya - feltehetően ez az oka, ha a közösség nem fogadja be az új arculatot, kellemetlennek, avíttnak, vagy éppen nevetségesnek érzi. Nem egyszer fordul elő, hogy akár szexuális motívumokat is kiéreznek a kevésbé átgondolt (vagy szándékosan olyanná tervezett?) könyvtári logóból.
7. Arculati kézikönyv hiánya - Szintén a következetes használat ellenében hat: az egyes imázselemek következetlen alkalmazása lerontja a hatást.
8. Nem következetes bevezetés: a könyvtár honlapján az új, levelezésben vagy egyebütt a régi arculat található, hosszú ideig.
9. Nem következetes használat - Ha az arculat készítésébe nincsenek bevonva a munkatársak, vagy éppen nincsenek felkészítve használatára, előfordul, hogy saját hatáskörben hanyagságból vagy szándékosan a régi arculatot használják, vagy éppen semmit. Ilyen esetben természetesen nem a szigor alkalmazása, hanem a gondos előkészítés, bevonás a nyerő megoldás.
10. Dilettáns használat: pl. tilos az arculati elemek arányainak megváltoztatása - de sajnos előfordul. (MG, okleveles pr-szakember)

Minden, ami győri. Röviden így jellemezhetnénk a kis belvárosi butik kínálatát, amely hétfőn nyitott a Baross út 4. szám alatt. A Kisfaludy Könyvtár épületének aljában helyet kapó könyvesboltban győri szerzők, intézmények kiadványait találjuk.
"Több mint tíz évvel ezelőtt fogalmaztuk meg azt a célt, hogy erősítsük a győriek lokálpatriótizmusát, hangsúlyozzuk, és közösen folyamatosan gazdagítsuk a város értékeit, hogy az itt élők minél büszkébbek legyenek Győrre" - fogalmazott a megnyitón Borkai Zsolt. A polgármester hozzátette, mára ez a cél valósággá vált, hisz Győr fejlődése éppen a városukat szerető polgárok tevékenysége révén olyan dinamikus. Hogy valóban büszkék vagyunk erre a városra, jól mutatják az olyan kezdeményezések, mint a könyvtáré, hiszen a lokálpatrióta könyvesboltban ízig-vérig győri kiadványok találhatók.
- Horváth Sándor Domonkos megyeikönyvtár-igazgató a Facebookon írta: "Gazdasági társaság üzemelteti. Mi szakmailag szervezzük és hasznunk van belőle." "A helyiséget bérli tőlünk, az alkalmazott az övé, a gazdasági ügyeket intézi. Nem ez a fő profilja, de megteszi a városért, (...) Száz címmel indultunk, körülbelül kétszáz lesz, amire mindenkivel megállapodunk..."

A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselők Nyirő Józsefről neveznék el a városi könyvtárat, a névadási procedúra elkezdését a március 15-ei dísztanácsülésen el is fogadta az önkormányzati testület. A kezdeményezés viszont nem aratott viszont osztatlan sikert: a téka vezetője ugyanis a lakossági konzultációt hiányolja az ügyben.
Az ügy kapcsán Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója kifejtette, hogy nem áll szándékában Nyirő irodalmi munkásságát vagy politikai tevékenységét ecsetelni, fejtegetni. Helyesnek tartanék egy lakossági konzultációt, vagy egy szakmai grémiumot (vagy mindkettőt), akik a névadás soktényezős kérdését körbejárnák... Székelyudvarhely sok híres embert nevelt vagy fogadott be az évszázadok során. Lehet, hogy a végső választás a fenti névre esik, de akkor az legalább összecseng a választópolgárok és a szakma akaratával. - tette hozzá.
Az MPP-frakció álláspontja egyébként az, hogy mivel a névadás az önkormányzati képviselő-testület hatásköre, és a kezdeményezők már korábban eldöntötték, hogy a könyvtárt Nyirő Józsefről szeretnék elnevezni, ezért nem állnak el az előterjesztéstől.

... állapította meg a Massachusettsi Műegyetem (MIT) legújabb tanulmánya. Az egyik társszerző szerint egyértelműen a hamisítóknak áll a zászló.
A Deutsche Welle német honlap által ismertetett tanulmány szerint az MIT tudósai megállapították: az álhírek átlagosan hatszor gyorsabban terjednek, mint az igaz történetek. A Science című tudományos folyóiratban megjelentetett átfogó elemzés valóban alapos volt: 126 ezer, több milliószor megosztott, 2006-2016 között született ál- és valós hír útját vizsgálta meg, s közben hat, független szervezetet kértek fel a vizsgált anyagok igazságtartalmának az ellenőrzésére.
A legfontosabb tanulság: egy álhír átlagosan tíz óra alatt jutott el 1500 felhasználóhoz, míg az igaz híreknek ehhez hatvan órára volt szükségük. Az álhírek végül több emberhez jutottak el, átlagosan 35 százalékkal többen olvasták el a hazugságokat, mint a valós híreket. A valódi hírek csak a legritkább esetben jutottak el ezer Twitter-megosztáshoz, míg az álhírek legsikeresebb egy százaléka 100 ezer megosztásnál is többet hozott össze. Például az a hír is jól futott, amely szerint a The Simpsons nevű amerikai rajzfilm-sorozatban már 2000-ben megjósolták, hogy Donald Trump lesz valamikor az USA elnöke.
A tanulmány szerint az álhírek sikerességének egyik fő oka, hogy azok inkább ellentétben vannak az emberek általános elvárásaival, mint a valós történetek. "Ha valaki elkezd terjeszteni egy egészen váratlan álhírt, nagyobb az esély, hogy valaki meg is osztja azt" - áll a tanulmányban. Az MIT az is hangsúlyozta, hogy tanulmányukat elsősorban a Twitterre összpontosították, de következtetéseik érvényesek a többi közösségi oldallal kapcsolatban is.

"A szakmai konferencia akkor éri el célját, ha tudást generál, gyűjt össze, ad át és dolgoz
fel - a rendezvény előtt, alatt és cselekvést is indít utána. A jobbak már közben is." - továbbra is ez a mottója a KIT-ben korábban már bemutatott 3 oldalas dokumentumnak, mely a konferencia-résztvevő, -szervező és előadó szempontjai szerint ad javaslatokat. Ugyanakkor beépítettük a Bates-féle konferencia-kiáltványt is, ld.: link .

A mai nappal kitiltották a Tévelygőkért Alapítvány Mesekörét a börtönből, ezzel az egyik utolsó valódi civil szervezetet zárták ki a büntetés-végrehajtásból. A Feldmár András és Büky Dorottya által 2011-ben létrehozott programot megvalósító alapítvány korábban a Norvég Civil Alap támogatásával, 2016 óta pedig önkéntesekkel, társadalmi munkában dolgozott a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, minden pénteken 15-17 óráig, többszörösen büntetett elítéltekkel. A Mesekör program keretében a fogvatartottak a saját életük élményeiből gyermekeik számára mesejátékokat állítottak össze. A program a maga nemében a világon egyedülálló. Volt. A mai napon szűkszavú értesítést kaptunk a börtönből, hogy:
"Mesekörünk létezését fel kell függesztenünk, szigorodtak a fogvatartottak mozgatására, életére vonatkozó szabályok, valamint a mi intézetünkben is elindult az elvándorlás a személyi állomány vonatkozásában."
Néhány konkrétum a Mesekörről: Magyarországon a börtönből szabadultak több mint 50%-a fél éven belül visszakerül a rácsok mögé. A Mesekörben hét év alatt megfordult 65 ember közül mindössze 5-en estek vissza. 11 mesejátékot állítottunk össze a fiúkkal, alkalmanként 50-60 gyereknek adtak ajándékot ezek az apák ilyen módon. Mindez semmivel össze nem hasonlíthatóan szolgálta a reintegrációt, a társadalmi beilleszkedést, a család és a tisztességes élet utáni vágyat.
A Mesekör program az előző országos parancsnok ideje alatt lett elismert (2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozata). Idővel azonban egyre szűkült a mozgástér, megszűntek a civilek számára külső helyszínen megtartható érzékenyítő és toleranciára nevelő Mesekör előadások. Mindeddig, ha nem is támogatottak, de megtűrtek minket. Most, a többi civil szervezet után a Tévelygőkért Alapítvány is ki lett tiltva. A mondvacsinált indokokkal és ürügyekkel azt a szakmailag semmiképpen nem indokolható politikai szándékot leplezi a kitiltás elrendelője, ami az egész büntetés-végrehajtásban megfigyelhető és ami merőben ellentétes az európai normákkal és trendekkel.

A Khan Akadémiát leginkább a videó előadásokról ismerik.
Sal Khan: Most már körülbelül 2.200 videónk van mindenről, az alapvető számtantól egészen a vektor kalkulusig, és néhány dolog, amit itt láttak. Havonta egymillió diák használja az oldalt, 100-200.000 filmet néznek meg naponta.
A hagyományos osztályteremben, dolgozatot követően attól függetlenül, hogy 70%-ot, 80%-ot, 90%-ot vagy 95%-ot értél el, az osztály továbblép a következő témára. De még a 95%-os diák is, mi volt az az 5%, amit nem tudtak? Talán nem tudták mi történik, ha valamit a nulladik hatványra emelünk. És aztán erre építjük a következő témát. Ez olyan, mintha biciklizni tanulnál, és talán tartok róla egy előadást előtte, és odaadom a biciklit két hétre. Aztán visszajövök két hét múlva és azt mondom: "Lássuk. Nem tudsz balra kanyarodni. Nem tudsz rendesen megállni. 80%-os biciklista vagy." Ütök egy nagy hármast a homlokodra, és azt mondom, "Itt van egy egykerekű bicikli." És bármilyen nevetségesen is hangzik, pontosan ez történik most az iskolákban. (...) az emmentáli sajtlyukak elkezdenek felhalmozódni a tudásuk alapjaiban. A mi modellünk az, hogy (...) ismételd addig, amíg szükséges, hogy magadévá tedd. A hagyományos modell bünteti a kísérletezést és a kudarcot, de nem kíván teljes megértést. Mi arra bíztatunk, hogy kísérletezz. Arra bíztatunk, hogy kövess el hibákat. De elvárjuk, hogy teljesen megérts valamit.

A könyvtárosság habkönnyű bemutatása a FSZEK példájával az MTVA műsorában.

Gyulai Arthur a megyei könyvtár ideiglenes vezetője
- Két sikertelen versenyvizsga zajlott le a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár menedzseri tisztségének betöltésére az elmúlt időszakban. A korábbi igazgató nyugdíjba vonult, a megyei önkormányzat pedig ideiglenes megbízással a napokban jelöl ki valakit a helyére addig, amíg ismét versenyvizsgát szerveznek. Olvasóban nincs hiány: tavaly átlagosan napi 188-an fordultak meg a könyvtárban
Február 12-én kellett volna eredményt hirdessen a Hargita megyei önkormányzat a fenntartásába tartozó csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár menedzseri tisztségére kiírt versenyvizsgán, a tavaly év végén kiírt pályázatra azonban senki sem jelentkezett. Kopacz Katalin, aki az elmúlt 25 évben vezette az intézményt, március 7-től nyugdíjba vonult. (Székelyhon)

Zalavári László, az Ady Endre Városi Könyvtár link igazgatója a bajai képviselő-testületnek benyújtott és elfogadott éves beszámolójában is jelentős változásként említette a közművelődési részleg leépítését. Művelődésszervezők híján ugyanis a könyvtárosoknak kellett tartalommal, rendezvényekkel megtölteni esténként az egykori zsinagógát, ami - értékelése szerint - maximálisan sikerült, a kényszerhelyzet kihozta munkatársai krea­tivitását.
Több új eseményt találtak ki, másokat pedig némileg átalakítva vittek tovább. A felnőttrészlegen az év folyamán 57 programot rendeztek, a visszajelzések szerint van igény ezekre. Ugyanakkor a műemlék épület adottságai és állapota miatt a katasztrófavédelem korlátozta befogadóképességüket.
A könyvtár feladatának tekinti az ifjúság becsábítását is - számolt be céljukról az igazgató. A pedagógusok bevonásával sikerült a látogató osztályok számát növelni. A fia­talokkal való kapcsolatépítésben is fontos könyvtári internetes megjelenés azonban formailag és tartalmilag is elavult. Ennek megújítása évek óta napirenden szerepel, őszre szeretnék létrehozni vadonatúj oldalukat - közölte Zalavári László. Statisztikai adataikból kiolvasható, hogy a húsz főt foglalkoztató intézménynek tavaly 4645 beiratkozott olvasója volt [a város lakossága 37,7 e], és 83 ezer dokumentumot kölcsönöztek, ami hét százalékkal volt több az előző évinél, míg helyben közel 5900-at használtak a látogatók.

Bő tizenötmillió oldalnyi szakmai-kulturális tartalom érhető el digitálisan az Arcanum adatbázisán keresztül, amelyhez hétfőtől a Bod Péter Megyei Könyvtár is hozzáférési ponttá vált. Az Arcanum Digitális Tudománytár Erdélyben eddig csupán két hozzáférési ponton volt elérhető, Kolozsváron és Csíkszeredában.
A könyvtár közleménye szerint a tudománytár több mint tizenötmillió oldal szakmai és kulturális jellegű-vonatkozású digitális tartalmat biztosít a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Az adatbázis elérhetővé és kereshetővé tesz újságokat, tudományos folyóiratokat, lexikonokat, nehezen hozzáférhető történelmi könyveket. Az adatbázis a könyvtár olvasótermében érhető el, a részleg nyitvatartási programja szerint (kedd: 8-19 óra, szerda és péntek: 9-15, csütörtök: 9-19, szombat: 9-13).

Nahát, erről elfeledkeztünk - gondolhatták az Iparművészeti Múzeum (Imm) vezetői, amikor rádöbbentek, hogy az intézmény könyvtára és adattára kimaradt az elszállításra kiírt közbeszerzési pályázatból. - Sebaj, ha költözni kell, költöztetjük ezt is - határozhatták el magukat hirtelen, és az összesen csaknem 170 ezer példányból álló gyűjteményt már be is dobozolták - anélkül, hogy a szállításuk és elhelyezésük körülményeit tisztázták volna. A könyvek, dokumentumok és fényképek azonban információink szerint még mindig ott állnak a múzeumban. Nem jogi aggályok merültek fel: a tárolásukra kijelölt raktárat - amelynek elkészültét tavaly tavaszra ígérték - még csak most vakolták ki, a párás levegő pedig könnyen tönkretenné a roppant gyűjteményt. Ez a kis kellemetlenség persze aligha hátráltatja sokáig a költözést, amely esetében úgy tűnik, a műtárgyak védelme sokadik szempont csupán. Másként miért mondana le a Cselovszki Zoltán vezette intézmény önként a gyűjtemény felügyeletéről, miért adná egy magáncégnek letétbe az állami tulajdonú kincseket, hogy azok egy megfelelő tárolásra (egyelőre) alkalmatlan raktárban töltsék az elkövetkező éveket? És miért fizetne mindezért a piaci árnál lényegesen többet?

Steklács János: Érdekessé kell tenni az irodalmat - és ehhez nem mindig jók a hagyományos, évtizedek óta rögzült olvasmányok. Volt egy kísérlet, ahol összehasonlították az irodalomtörténet, irodalomelmélet szerint tanított diákokat egy másik csoporttal, amelyben elsősorban az olvasóvá nevelést helyzeték fókuszba. Az talán nem meglepő, hogy utóbbiak később is sokkal jobban szerettek olvasni, az viszont igen, hogy az olyan irodalomelméleti fogalmakat is jobban értették, mint a metafora, hasonlat, pedig elvileg ők ezt formálisan nem is tanulták.

Ha a gyerekek nem motiváltak a tanulásban és az információszerzésben, hanem pusztán a pozitív visszacsatolás miatt sajátítanak el tudásanyagokat repetitív módon, akkor a tudásszerzés nem lesz egyéb, mint kondicionálás - mondta a Prievara Tibor, a 21. századi tanár link című könyv szerzője. A demokratikus nevelés az osztályban az előadások alapján azt jelenti, hogy a tanár a következő öt alapelvet tartja mindig szem előtt:
- Ismerd meg a diákokat személyesen.
- Hagyd, hogy a diákok döntsenek a tantermi szabályokról.
- Kérdezd meg, mit szeretnének tanulni.
- Adj több felelősséget a diákoknak.
- Teremts lehetőséget az önkifejezésre.
'A hagyományos oktatási rendszer a műveltségtől való módszeres megfosztás, funkciója a rabszolgatudás átadása" - mondott például erőset Knausz Imre, a Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézetének docense. (...) Megfogalmazódtak alapelvek és irányok: a modern oktatásnak olyan kompetenciákat kell erősítenie, mint a
- kauzális gondolkodás képessége, azaz hogy képesek legyünk az oksági viszonyokat felismerni egy-egy élethelyzetben;
- intencionalitás, mellyel képesek lehetünk megérteni a másik ember történeteit, értelmezni azokat;
- alternatívákban való gondolkodás, ami által értelmezni tudjuk a lehetőségeinket, nem csupán egy forgatókönyvet vázolunk fel. Ez a történelmi tények feldolgozásában is nagy segítséget nyújt.

Egyre újabb területeken kamatoztatják a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia előnyeit, most a filmkészítés terén értek el eredményeket belga és amerikai kutatók. A generatív algoritmusokhoz tartozó program szövegtöredékek alapján volt képes filmet "rendezni", azzal, hogy a detektált kulcsszavakat értelmezte, majd mesterségesen legyártotta a kapcsolódó képanyagot. A területtel foglalkozó kutatók szerint jelentős áttörésről van szó, hiszen szövegrészletből készült képeket tudott filmként tálalni a Leuveni Katolikus Egyetem kutatóinak programja. A szoftver először értelmezi a betáplált szöveget, majd megpróbálja megragadni a cselekményleírás lényegét, és abból legyártani egy videót. Ekkor aktiválódik a másodlagos algoritmus, amely a szöveg alapján keres egy valódi videófelvételt az adott cselekményről, majd összehasonlítja azt a program által generálttal, és megpróbálja eldönteni, melyik tényleges felvétel. Az összevetésből aztán maga a program is tanul, így a generált videók is egyre igazibbnak tűnnek. A belga szakemberek tíz rövid szövegrészlettel trenírozták fejlesztésüket: "golfozás füvön", "golfozás hóban", "golfozás vízen" és hasonlók. Mindegyik feladatot sikerült teljesíteni: az így készült film persze közel sem tökéletes, de hasonlóan néz ki, mint a valódi videófelvételek - legalábbis távolról. A felvételek felbontása a postai bélyegekéhez hasonló, így a videó képe szemcsés, a VHS-korszak elnyűtt kazettáit idézi. A gép által generált videók ráadásul nagyon rövidek, mindössze egy másodpercesek. A szakemberek ezzel együtt bizakodnak, szerintük a technológia - rengeteg további fejlesztés után - arra is alkalmas lehet, hogy rekonstruálni tudjanak vele egy autóbalesetet vagy egy bűncselekményt. Az algoritmusokat robotok trenírozására is felkészítenék, hogy azok képesek legyenek "elképzelni", így később felismerni bizonyos szituációkat.

Németh Szilárd, a magyar--könyvtár-szakot végzett, csepeli közkönyvtáros tapasztalattal rendelkező párt-alelnök új összefüggést világított meg a minap:
- Dologra szoktatná a nyugat-európaiakat a Fidesz alelnöke. Németh Szilárd Pétfürdőn osztotta meg gondolatait a migráció és a kétkezi munka összefüggéséről. A politikus szerint a második világháborút követő évtizedekben a bevándorlás első hulláma leszoktatta az embereket a kétkezi munkáról a jóléti társadalmakban. Nyugat-Európa lakosságát Németh Szilárd megtanítaná újra dolgozni, hogy a fizikai munkát ne újabb bevándorlókkal végeztessék el. A Fidesz alelnöke a műtrágyagyárról ismert Pétfürdőn Kontrát Károly belügyi államtitkár vendége volt.
"Mindenkinek egyetemet meg főiskolát kell végeznie, mert egyébként nem ember. De olyan egyetemek meg főiskolák vannak... némelyik annyit ér, mint vászontarisznyán a lakat. A magasbanéző-diplomával nem lehet elhelyezkedni, (...) ehelyett mondjuk egy tetőfedő jobban jön. És attól, hogy valaki tetőfedő, még nem hülye, nem kulturálatlan ember, hanem végzi a munkáját, mégpedig olyan munkát, amelyet te, komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből" - fogalmazott Németh Szilárd. (HírTV)

Megjelent a debreceni Emma Undressed zenekar legújabb klipje, ami A végét írom című dalhoz készült. Jó helyszínötletnek bizonyult a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtára a mondanivaló miatt: a világ kiüresedett, de a tudás felszabadíthat.

Elővigyázatosabban kellene eljárni a televízióban sugárzott, orvosi témájú sorozatok készítésekor, a műsorok ugyanis alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek számára fals képet adjanak a kórházban folyó munkáról - állítják az amerikai St. Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei. A szakemberek A Grace klinika című, 2005-ös indulása óta nagy népszerűségnek örvendő sorozat 269 epizódjában látható 290 esetet elemezték ki és vetették össze 4812 valós kórházi ellátott beteg adataival. A fikció és a valóság eltérése látványos: míg a statisztikák szerint a sürgősségi sebészeten 7 százalék a halálozási arány, a sorozatban 22 százalékon állt a mutató. A műsorban a betegek 71 százalékát vitték a műtőbe a sürgősségi osztályról, a valóságban csupán a 25 százalékuk kerül oda. A felépüléshez pedig jóval hosszabb idő kell, mint amennyit a televízióban láthatunk: míg A Grace klinikában az esetek felében kevesebb mint egy hét is elég volt a gyógyuláshoz, a valóságban a betegek négyötödénél ehhez jóval hosszabb időre van szükség. Mindez azért komoly probléma, mert az amerikaiak jelentős hányada - és vélhetően más országok nézőinek egy része is - saját bevallása szerint elsősorban a televízióból szerzi az egészségügyi információit. Emiatt a szakemberek úgy látják, irreálisak az elvárásaik (vagy épp a félelmeik) a kórházakkal kapcsolatban, ez pedig elégedetlenséghez vezet. Különösen igaz ez a baleseti sebészetre, ahol sokszor nincs idő elmagyarázni egy betegnek, mi miért történik, így az egyetlen viszonyítási alap az apró részletességgel kidolgozott televíziós sorozat lesz.