A múlt héten megkezdett anyagunk link folytatásaként:
Az IFLA Global Vision jelentése a legfontosabb jövőbeli szempontok mellett 10 lehetőséget is tartalmaz:
1. A szellemi szabadság bajnokainak kellene lennünk. Az információhoz és a tudáshoz való egyenlő hozzáférés a szólásszabadságtól függ. A könyvtáraknak jobban meg kell értetniük a szükségletet.
2. Frissítsük fel hagyományos szerepünket a digitális korban. A tanulás, az írástudás és az olvasás támogatásához folyamatosan alkalmazkodni kell. A szolgáltatásoknak, a gyűjteményeknek és a eljárásainknak a változó felhasználói elvárásokhoz kell idomulni.
3. Jobban meg kell érteni a közösség elvárásait és eredményesen megtervezni szolgáltatásainkat. A könyvtár látókörének szélesítésével érjünk el új és eddig kevésbé kiszolgált rétegeket - mérhető hatással az emberek életére.
4. Használjuk ki az aktuális technológiai változásokat. Meg kell bizonyosodni, hogy minden könyvtárnak meg vannak a megfelelő eszközei, felszereltsége, támogatása és készségei, hogy kiaknázza a digitális innováció lehetőségeit.
5. Több és jobb érdekképviseletre van szükségünk minden szinten. Értsük meg a képviselet szükségét. Értsük meg környezetünket és érjük el céljainkat. Minden könyvtáros érdekképviselő!
6. Győződjünk meg, hogy az érdekeltek számára világosak érdekeink, és tevékenységünk hatása. Jobban be kell mutatni a döntéshozóknak a hatásunkat.
7. Fejlesszük együttműködési készségünket. Azonosítsuk az együttműködés tényleges és mögöttes akadályait - elszigeteltségünk megszüntetése érdekében és az globális könyvtári víziójának felismerésében.
8. Vitassuk meg jelenlegi szokásokat és a struktúrát. Győzzük le a passzív gondolkodást innovációkkal. A változások lehetővé teszik a kihívások kezelését.
9. Maximális hozzáférést kell biztosítanunk a világ dokumentum-örökségéhez. Az egységes könyvtári területen be kell vezetnünk az innovatív gyakorlatot, eszközöket, megosztott tapasztalatokat és forrásokat. Így tudunk hozzáférést biztosítani az általunk "oltalmazott" munkákhoz.
10. Adjunk tényleges esélyt a fiatal szakembereknek tanulásra, fejlődésre, hogy vezetők legyenek. Legyen lehetőségük közösséget alkotni és fejlődni - megfelelve a kor elvárásainak. Lehetővé kell tenni a fiataloknak, hogy a jövő vezetői legyenek. (ref.: Habók Lilla)

A használói élmény (UX = User eXperience) többféle jelentést takaró fogalom, mely tágabb értelemben kiterjed mindenféle könyvtári (szolgáltatásokkal, termékekkel kapcsolatos) használói élményre. Jelen kísérleti projekt a könyvtári terekbe belépő, azzal kommunikáló használó élményével foglalkozik. A használók a könyvtár tereit határozott célokkal keresik föl, az azokban való tájékozódásuk sokrétű kognitív feladat.
A leggyakoribb hibák lehetnek: a túl kicsi betűméretek, távolról nehezen olvasható betűtípusok, a szöveg színe és a háttér közötti nem megfelelő kontraszt, az alapanyag, hordozófelület helytelen kiválasztása, a rossz installáció. A kísérleti projektben egy olyan egyetemi könyvtár használóit kérdezték meg két fázisban, ahol nem alkalmaztak információs táblát a felmérés előtt. A válaszadók között voltak korábbi, rendszeres használók, olyanok, akik már jártak a könyvtárban, de nem veszik igénybe a szolgáltatásokat és a könyvtárat nem ismerő, új hallgatók is. A felmérésben a kognitív séta módszerét alkalmazták, melynek során adott feladat végrehajtásában érintették a kontakt pontokat, a problematikus pontokat és az interaktív helyeket, egy konkrét használói igény mentén haladva (pl. meg kellett keresniük egy folyóiratot, egy könyvet, adatbázisban egy publikációt szerző és cím szerint). Kiegészítő kérdésekkel győződtek meg arról, hogy a megoldásban az eligazító információk mennyire segítették a használókat. Az eredmények további kutatások igényét is jelzik, a legfontosabb tapasztalatok ahhoz is hasznosíthatók. A válaszadók közül csupán egy használta a könyvtári jelzetet a könyv megkereséséhez. A használók keverték az olyan szakmai terminusokat, mint olvasóterem, tanulóterem, könyvtár. Az információforrások tematikus osztályozása nem okozott gondot. A tájékozódást segítették a feliratok, ám a válaszadók néha szorongásos és önértékeléssel kapcsolatos negatív érzelmeket fejeztek ki, ha nem találtak valamit meg elég gyorsan. A használók negatívan reagáltak a bejáratnál található túl sok információra, főként ha a szövegben felkiáltójelek és tiltások szerepeltek. (Használói élmény a könyvtár tereiben való tájékozódás során; ref.: Prókai M.)

Érdemes néha más könyvtárvezetők személyes filozófiájából is ihletet meríteni. Kitekinteni a napi rutinból. Steven Bell, a Temple Egyetem könyvtárosa egy Arduino és elektronikai tanfolyamra ment el. Véleménye szerint néha ki kell tekinteni a komfortzónából, hogy új dolgokat tudjunk meg magunkról. Kikapcsoljuk az agyunkat a mindennapi munkából. Mivel az ötletek sokszor a legváratlanabb helyen születnek. A kikapcsoláshoz egy öt perces közösségi média vagy email olvasás nem elég idő. A mobilozás kifejezetten inkább negatív hatást érhet el. Viszont egy 90 perces workshop vagy jógaázás már megfelelő. A tevékeny munkaszünetek teljesen elvonják a figyelmet a rutinmunkáról, felfrissülés jobb ötletekhez vezet.
A vezető gondolhatja, hogy nincs erre ideje. Az okos vezető viszont megérti, miért fontos erre időt szakítani. Először nehéz időpontot találni egy rendszeres tanfolyamnak, de idővel előre köré lehet szervezni a többi programot. Fontos, hogy a választott tevékenység vonja el teljesen a figyelmet a többi teendőről.
A módszer bármely alkalmazottnak is hasznos. Lehet ez meditáció, jóga vagy egy séta a könyvszekrények között és egy könyv megkeresése. A mentális felfrissülés nagyobb produktivitáshoz vezet. A mélyebb, nagyobb megszakítások pedig új ötleteket juttathatnak eszünkbe. Érdemes kísérletezni, hogy milyen hosszú és milyen gyakori megszakítások hozzák a legjobb munkateljesítményt. (ref.: Habók Lilla)

A kérdezz-felelek szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a felhasználó információigényét természetes nyelvi kérdés formájában fogalmazza meg, és választ keressen rá a többi felhasználótól. Annak ellenére, hogy a közelmúltban az online kérdezz-felelek különböző aspektusaival foglalkozó kutatások száma nőtt, még mindig keveset tudunk arról, hogy a kérdezés mögötti szituációs kontextus hogyan befolyásolja az értékítéleteket. Jelen kutatás azáltal, hogy a kérdezés mögötti felhasználói várakozásokra fókuszál, annak megértését célozza, hogyan értékelik az emberek az információt. A probléma vizsgálatához a szerzők vegyes módszertanú elemzést használtak, egymást követően alkalmazva internetes kérdőíveket, naplókat és interjúkat. Összesen 226 online kérdezz-felelek használó vett részt a vizsgálatban, amely rávilágított, hogy a kérdezők elsődleges elvárásai a gyors válaszok, a további vagy alternatív információk, illetve a pontos és teljes körű információk voltak. Az eredmények segíthetnek meghatározni, miért és hogyan keresnek információt a használók online kérdezz-felelek szolgáltatásokon keresztül, továbbá hozzájárulhatnak az információ relevanciáját és kielégítő mivoltát a felhasználói várakozások tükrében optimalizáló, átfogóbb, személyre szabott megoldások kifejlesztéséhez. (Amikor több kell, mint egy válasz: mit várnak a kérdezők az online kérdezz-felelek szolgáltatásoktól?; sajnos csak autoref.)

A hagyományos nyomdászat eszközei szép tárgyak. A nagykanizsai Halis István Könyvtárba betérők erről meg is győződhetnek. A tevékenységét megszüntető lokálpatrióta érzelmű nyomdász család két tagja - apa és fia - arra gondolt, hogy a nyomdatermékek gyűjtőhelyének, könyvtárunknak adományozza két legrégebbi nyomdai eszközét.
Ezek présgépek arra is emlékeztetnek bennünket, hogy több mint másfél évszázada születnek könyvek Nagykanizsán. Maguk az eszközök is több mint egy évszázadon át állhattak a nagykanizsai nyomdászat szolgálatában. (Fotókat ld.: link ) (Czupi Gyula)
- Az igen súlyos berendezések - akárcsak a könyvtár polcai - könnyedén mozgathatók az épületben rendszeresített szállító céleszköz segítségével.

Folytatva megkezdett link anyagunkat:
- A hajléktalanok esetében szinte minden más, mint a hajlékosokéban. Más a kinézetük, a higiéniájuk, hőérzetük, más a viselkedésük, az életterük, a hétköznapi dolgokhoz való kötődésük, emberekhez és önmagukhoz való viszonyuk.
A mának, legfeljebb a holnapnak élnek, hangzik a panelmondat, ami igaz is lehetne, ha a mások között nem lennének mások. De vannak, ha nem is túl sokan. A másik panel az, hogy a hajléktalanok iskolázatlanok. Tizenpár évvel ezelőtt készített életútinterjúimból az derült ki, közel háromnegyedük szakmával és / vagy érettségivel rendelkezik, de ennél magasabban képzettek is vannak köztük. Ez persze nem változtat jelenlegi másságukon.
Mássághoz való hozzáállásunkon, előítéleteinken viszont igenis változtatni kell. Segíteni és adni kell. Az adományozás aznapi szorító gondjaikon enyhít, de elsősorban lehetőségre van szükségük. Arra, hogy módjuk, alkalmuk lehessen a visszatalálásra. Ez a lehetőségteremtés épp másságuk miatt nehéz, sok türelmet és egyénre szabottságot követel. (folyt. köv.)

Több hazai könyvtár van olyan bajban, hogy épületének szerencsétlen tervezése miatt a település közepén nem képes nyereséggel működtetni egy kávézót, mely saját rendezvényi és általános célra valamint bérbe vevők céljára egyaránt kihasználható lenne. Számolt viszont az ilyen fenntarthatósági lehetőséggel Rottenburg (Baden-Württemberg) új könyvtárának link tervezője. Az könyvtár melletti sétálóutcára elhúzható nagy üvegajtók is nyílnak, így a könyvtár inkább részévé részévé az utca életének. (MG)

Európában a balkáni országokat befolyásolják leginkább az álhírek, derült ki a szófiai Nyílt Társadalom Alapítvány márciusban megjelent jelentéséből. Egy táblázatban rangsorolták az európai országokat aszerint, mennyire fogékonyak az álhírekre, Magyarországot valahol a lista legalján kell keresni.
Az alapítvány 35 országban készített felmérést a
- sajtószabadság állapotáról,
- az oktatás színvonaláról,
- és a társadalom bizalmassági vagy bizalmatlansági állapotáról.
Mindezeket összevetve azt vizsgálták, ezeknek mértéke mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy az egyes országok mennyire befolyásolhatók az álhírekkel.
A kutatásból kiderült, hogy az északi országok, mint Finnország, Hollandia vagy Dánia, és az északnyugati országok, mint például az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria a legkevésbé kaphatók az álhírekre. Ennek oka az emberek közti mélyebb bizalom, a magas színvonalú oktatás és sajtószabadság, ezért ellenállóbbak a post-truth jelenségével szemben.
- Ha az álhír-terjesztési hajlandóságot összevetjük az európai könyvtárhasználati gyakoriság térképével, nem meglepő egybeesést találunk. (MG)
- További forrás, térképpel: link

A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban (Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.) kihelyezett ügyfélszolgálatot tart a NAV 2018. április 17-én (kedden) 9-től 17 óráig.

2002-ben közölte a Budapesti felhívás, hogy "Egy régi hagyomány és egy új technológia találkozásából egyedülálló eredmény született a köz javára. A régi hagyomány lényege tudósok hajlandósága arra, hogy kutatási eredményeiket szakfolyóiratokban térítésmentesen közreadják, hogy az érdeklődőket és tudóstársaikat tájékoztassák; az új technológia pedig maga az internet. Ezek együtt teszik lehetővé [...] a lektorált folyóirat-irodalom elektronikus terjesztését, és a tudósok, oktatók, diákok és más érdeklődők számára a teljesen szabad, korlátok nélküli hozzáférést az egész világon." ... Mi történt 2007 és 2016 között? Már 2008-ban megjelent a Springer a nyílt hozzáférésben a BMC felvásárlásával, majd Macmillan és az Elsevier. Ezt a fejlődést kritizálta a Finch-jelentés, mely a kutatástámogatás számára az arany modellt javasolta; ez volt az első ajánlás a témában, mely a brit, a német és az uniós kutatástámogatásban is megvalósult. Nem rögzítették az APC felső határát, viszont a támogatott publikációkat a Creative Commons szabad licenc (CC-BY) alatt kellett közreadni. Ez a kényszer a leleményes kiadókat könnyen szerzett nyereséghez juttatta. A nagy üzletet azonban az OA-konzorciumok jelentették. A nyílt hozzáférés előkelő és jövedelmező lett - elsősorban a kereskedelmi kiadók számára, ugyanakkor zárt ajtók mögött döntöttek fontos kérdésekről, és a lejárató kampányoknak sem lett vége. (Nyílt hozzáférés: mérleg 15 évvel a Budapesti Nyilatkozat után; Murányi L.)

A könyvtártudományban új trend a könyvtári terekben lehetséges kézműveskedés, alkotómunka. Az Amerikai Könyvtáregyesületnek (ALA) a könyvtárak jövőjével foglalkozó részlege (Center for the Future of Libraries) azért jött létre, hogy a könyvtárakat és közönségüket forrásokkal és információval támogassa. Az egyik trend az Alkotó mozgalom (Maker Movement), amely a művészeket, alkotókat a visszatérésre, a könyvtárakat a mozgalom támogatására hívja fel. A könyvtári környezet megújítása nem új jelenség, ahhoz, hogy a könyvtár releváns tudjon maradni, a vezetőknek újra kell gondolniuk a könyvtári kultúrát, az új munkakörnyezetben a sikeres működéshez szükséges ismereteket. 2015-ben a Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) 3D, Alkotóterek és Technológiai Szolgáltatások Szekciója megmutatta, hogy az egyetemi könyvtáraknak lehetőségük van hálózati csomópontok (hubok) létesítésére, ahol a diákok kísérletezhetnek, használhatják az új technológiákat. A kreatív, rugalmas tanulóterekhez és a könyvtárhasználók (diákok) irányításához viszont a könyvtárosok továbbképzése szükséges. A könyvtárosképző intézményekben egyelőre kevés helyen folyik felkészítés az új környezetben végzendő munkára; a cikk esettanulmány az Észak-Karolinai Egyetem Greensborói Könyvtára (UNCG) Feltörekvő technológiák kurzusáról. A könyvtárnak a 2014/2015-ös tanévben indított projektjét az egész államra kiterjesztették: workshopokat, webináriumot és egyéb rendezvényeket tartottak, amelyek előtt és után tesztelték, hogyan változott az alkotók/alkotások megítélése. A projektirányító team kezdetben kéthetente találkozott a befektetőkkel és a tanmenet koordinátorával, majd bevonták a földrajzi és az antropológiai kart, a pedagógiai iskolát és a könyvtártudományi kart.
Eredmények: ... (A könyvtárosok mint alkotók; ref.: Viszocsekné P. É.)

A tudományosság - Sokak szerint - egyik kiemelkedő jellemzője éppen a kritikai attitűd elfogadása (critical spirit): "a kijelentések - megfigyelésekkel vagy kísérletekkel történő - folytonos ellenőrzése iránti elkötelezettség [...] és hajlandóság az elméletek újragondolására vagy elvetésére, ha azok megbuknak a teszteken?. Ezzel szemben az áltudományokat művelők elutasítják a kritika mindennemű lehetőségét, "azt állítják, hogy objektív értelemben igazak"; továbbá önmagukat tudományosnak minősítik, és állításaikat a valódi tudományos eredményekhez kötik.
Az áltudományosság további jellemzői:
1. anakronisztikus gondolkodás (olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeket a tudomány már [régen] cáfolt):
2. titkok keresése (például ufók, jeti, öngyulladás);
3. mítoszokra hivatkozás (minél régebbi egy mese, annál nagyobb a meggyőző ereje)
4. hanyag bánásmód a bizonyítékokkal (hivatkozik az állítását alátámasztó bizonyítékokra, ám az annak ellentmondókat ignorálja)
5. cáfolhatatlan hipotézisek;
6. látszólagos hasonlóságok (a már bizonyított-elfogadott elméletek részeit használja, és azokat átértelmezi, új kontextusba helyezi);
7. tények helyett szcenáriókkal magyarázás;
8. állításuk szerint a tények csupán interpretációk;
9. (az alapvető áltudományos kritériumnak tekinthető) immunitás a kritikával szemben.

Az ellenőrzési program ütemtervének megfelelően a nyilvános könyvtári ellátás működésének ellenőrzése keretében, elkészültek az Országos Idegennyelvű Könyvtár link ellenőrzésének számvevői megállapításait tartalmazó munkaanyagok.
Az Állami Számvevőszék a 2018. évi I. félévi ellenőrzési terve alapján végzi a nyilvános könyvtári ellátás működésének ellenőrzését. Az ellenőrzés az Országos Idegennyelvű Könyvtáron túl, kiterjed a fenntartóra és a könyvtár pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó szervezetre is. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodás, a könyvtár által kezelt vagyon nyilvántartása és megőrzése, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint az intézményfenntartói feladatok ellátása szabályszerűen történt-e az ellenőrzött időszakban, illetve érvényesült-e az integritás szemlélet.

A költészettel co-brandingel (más szervezet, dolog stb. imázsát hívja segítségül, említi egy lapon sajátjával) a Wass Albert Könyvtár és Múzeum link Tapolcán.

A rozsnyói Pavol Dobšinský Gömöri Könyvtár, Kassa megye önkormányzatának kulturális intézménye és a Kassai Iparművészeti Iskola kiállítást rendezett Csomagolások és könyvek címmel.
A reklámgrafika és reklámművészet szakos diákok először mutatják be műveiket a könyvtárban. ?A két szakirány témái eltérnek egymástól, de a funkcionalitás, gyakorlatiság és az esztétika közös bennük? ? közölte Katarína Fazekasová, aki több tantárgyat is tanít az iskolában.
A reklámművészet szakos diákok a borító témájával foglalkoztak, és különböző ízesítésű szárazsütemények, muffinok csomagolását próbálták kitalálni - magyarázta az iskola egy másik tanára, Katarína Ivanová. A reklámgrafika szakos diákok különböző típusú könyvek bemutatására vállalkoztak. Az elsősök a kihajtós könyvekkel, a másodikosok az ún. Landscape bookkal, a harmadikosok pedig a hajtogatott könyvekkel foglalkoztak - tette hozzá Fazekasová. A kiállítást az érdeklődők a könyvtár nyitvatartási ideje alatt tekinthetik meg május 5-ig.

Hagyományteremtő módon, negyedik alkalommal rendeznek lemezbörzét Kaposváron a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban. A több ezer lemez között igazi különlegességeket is hallgathatnak vagy vásárolhatnak az érdeklődők.
Jazz zenétől volt hangos a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár péntek délelőtt. Negyedik alkalommal rendeztek itt lemezbörzét.
- Lemezgyűjtő vagyok, zenészként is működtem egy ideig és nagyon fontos számomra, hogy egy zene hogy szól - mondta el József Tibor főszervező. - Az MP3 és a letölthető formátumok csalódást okoztak számomra, a bakelitlemez rituáléja, ahogy felteszem, meghallgatom, megnézem a szépen megtervezett borítót nagyon csalogató számomra. Húsz eladó kínálta bakelitjeit a könyvtárban, de megtalálható volt CD, DVD és kazetta is. Az ország minden tájáról érkeztek gyűjtők. - Ez egy hiánypótló program, hiszen városunknak nincs lemezboltja, sőt a környéken sem foglalkozik senki kimondottan bakelit, cd, dvd forgalmazással, kereskedéssel - vélte a főszervező.

Az első kezdeményezés, a GABRIEL projekt (1996) még európai uniós finanszírozás nélkül indult el a nemzeti könyvtárak kezdeményezésére azzal a céllal, hogy a CENL (az Európai Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak Konferenciája) tagjainak rendelkezésére álljon egy közös webszerver, amely egyetlen közös hozzáférési pontot biztosít az európai nemzeti könyvtárak online szolgáltatásaihoz.
A következő logikus lépés a keresőmotor megteremtése volt, amelyhez már pénzügyi forrásokra volt szükség. 2005-ben Finnország, Németország, Olaszország (Róma és Firenze), Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Királyság nemzeti könyvtárainak együttműködésében indult el a link (TEL) portál. A TEL egyik fő célja a könnyű használhatóság megteremtése volt, amely azt is jelenti, hogy minden művelet a böngészőben zajlik. Mindez egy egyszerűen implementálható, teljes mértékben skálázható rendszert eredményez, amelyben a használó irányít valamennyi műveletet, a keresőfelület beállításaitól kezdve egészen odáig, hogy mely gyűjteményekben folyjon a keresés. Az együttműködésen alapuló rendszer integrált hozzáférést kínált Európa legnagyobb gyűjteményeihez.
2005 és 2007 között a TEL-ME-MOR projekt célja az volt, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott 10 új tagállam nemzeti könyvtáraira is kibővítsék a közös keresőfelületet. 2008 elejére 9 új nemzeti könyvtár csatlakozott a szolgáltatáshoz.
2005. április 28-án Jacques Chirac kezdeményezésére 6 államfő (köztük az akkori magyar miniszterelnök) levelet írt az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak, amelyben egy közös európai digitális könyvtár ötletét vetették fel. Az Európai Bizottság erre válaszként elfogadta az "i2010 Digital Libraries" stratégiát, amelyben kidolgozták az Europeana vízióját. (A könyvtárak reneszánsza a digitális korban; ref.: Tóth M.)

Szeptember 1-jén nyit a felújított Budai Vígadó. Az Épkar által rekonstruált közel 120 éves műemléképületben a nyári szünet során feltöltik a 40 ezer kötetes könyvtárat.
Folyamatosan adja át a kivitelező Épkar Zrt. a Budai Vigadó felújított épületét a Hagyományok Házának - írja a Magyar Építők. A Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és a Népművészeti Módszertani Műhely működését is biztosító intézmény egy modern gépészeti megoldásokkal és korabeli fényképek alapján helyreállított rendezvényteremmel átalakított épületben láthatja el feladatait. A könyvtár 40 ezer kötetét megfelelő módon kell elhelyezni, a modern színpadi gépészet beépítésére és próbaüzemeire is jó lehetőséget ad majd a nyári szünet. A budai Vár lábánál fekvő, Corvin téren található Budai Vigadó épületének felújítására 7,1 milliárd forint támogatást nyújtott az állam.

A Társadalmi jövőképesség (Social Futuring - Connecting Global Potentials) konferencián Barabási Albert-László hamarosan megjelenő könyvéből adott rövid ízelítőt a konferencia résztvevőinek: kutatócsoportjával arra a kérdésre keresték a választ, hogyan mérhető a siker, és mit tudunk az elismerés és a teljesítmény összefüggéseiről. Ehhez tudósok életútját és publikációs teljesítményét vizsgálták meg, az elismerés pedig a kapott hivatkozások számát jelentette. Kutatásuk azzal a tanulsággal szolgált, hogy a "teljesítmény rajtad múlik, az elismerés viszont rajtunk":
- míg az emberi teljesítőképesség korlátos, addig
- a siker korlátlan mértékű lehet. A siker, vagyis egy-egy teljesítmény elismerése erőteljesen múlik annak észlelésén, és minden esetben egy közösség döntésének eredménye.
Barabási és munkatársai úgy találták, hogy azokon a területeken, ahol a teljesítmény könnyen mérhető, a siker egyértelműen ennek tulajdonítható (pl. sport), míg a nehezen mérhető teljesítményeknél a fogadó közeg észlelésének, a társadalmi hálózatokban való pozíciónak a szerepe jelentős (pl. művészetek). A tudományos munka félúton van e két végpont között.

Tölgyessy Péter: "...a lenyúlásra alapozott rendszer egyszerűen képtelen a nemzetközi megméretésben elfogadható eredményre. A temérdek könnyen jött pénz inkább akadályozza a világos teljesítménykényszer bevezetését. A csaknem korlátlanul elérhető többletforrások lassan a nemzeti kézilabda-válogatott eredményeit is lerontják. Magyarországon általában is nem a lenyúlható pénz hiányzik, hanem inkább a kivételek nélkül számon kért teljesítmény. A közvélemény ismétlődően mégis az igazságosabban megosztott ingyen pénzhez fűzi reményeit. Pedig az országon nem a javak és jövedelmek örökös újraelosztása segítene, hanem inkább a normatív piaci kényszer."
- A normatív piaci kényszer megjelenését alapvetően akadályozzák a krónikusan (tervszerűen, vagy tudatlanságból eredő mulasztás miatt?) összemérhetetlen könyvtári teljesítmények. (MG)

Remek funkciói miatt a 90-es évek egyik leghasznosabb számítástechnikai eszközévé nőtte ki magát a Windows jó pár éve Intézőként ismert Fájlkezelője (Windows File Manager). Most, csaknem három évtizeddel az eredeti publikálást követően, ismét elérhetővé vált link a szoftver igazi retrováltozata. És igen: Windows 10-en is fut.

A dán város, Vordingborg könyvtára sínylette meg a siló lebontását. Még mindig nem tudják, mi csúszhatott félre a Dániában található, vordingborgi siló bontási folyamatában. Ami biztos, hogy valamit nagy elnéztek: az 53 méter magas épület ugyanis a robbantást követően pont a másik irányba dőlt, mint amelyik oldalon előkészítették számára a terepet.

Váltakozó szerencsével zajlik a küzdelem az iskolai mobilhasználat frontján. Míg Franciaország most készül bekeményíteni, máshol próbálják bevonni a telefonokat az oktatásba. Magyarország egyelőre a tiltás felé hajlik.
Csapodi Zoltán, (ig., ELTE, Trefort Gyakorló Gimnázium) szerint legfeljebb az angol nyelv és néhány természettudományos anyagrész esetében van meg a lehetőség, hogy a hagyományosnál korszerűbb módszerekkel tanítsák. A Trefort igazgatója amúgy sem feltétlen híve a digitális oktatásnak, mivel "úgyis minden a tanári minőségen múlik: a jó tanár digitális órát tartva is jó tanár marad, a gyenge pedig úgyis gyenge. Bár lenne helyük a kiválóan előkészített digitális segédanyagoknak és módszereknek az oktatásban, kutatások bizonyítják, hogy a diákok jobban emlékeznek a hagyományos eszközökkel előállított anyagra. S e mögött a különbség mögött a tanár személyisége, illetve a tanári magyarázat és a diák anyagfeldolgozási sebessége közti kapcsolat állhat."

Tartós finanszírozási problémák miatt nem lesz többé Magyar Nemzet, se a nyomtatott újság, se az online verzió - jelentették be kedden délelőtt.
Az 1938-ban alapított nyomtatott újság szerdán jelenik meg utoljára, ezzel együtt pedig az online verzió is megszűnik. Ma éjfélkor pedig elhallgat a Lánchíd Rádió. Simicska Lajos környezetéből úgy értesültünk, hogy a Hír Tv-nél is változások lesznek. Racionalizálás lesz, és elképzelhető, hogy a kifutó műsorok nem újulnak meg.
A hivatalos közlemény szerint: A tulajdonosok döntése alapján 2018. április 11-től a kiadó beszünteti médiatartalom-szolgáltatási tevékenységét, így megszűnik a Magyar Nemzet napilap és annak online verziója, az mno.hu. A 80 évvel ezelőtt alapított Magyar Nemzet napilap utolsó nyomtatott száma holnap, 2018. április 11-én jelenik meg. (HVG)
- Volt, aki sírva fakadt, mások beszélni is alig tudnak. György Zsombor főszerkesztő-helyettest is utolértük, azt mondja, a hangulat most olyan a szerkesztőségben, mint egy terrortámadás után, de próbálja valahogy egyben tartani a csapatot. - Hiába tárja fel a sajtó az Orbán-kormány korrupciós ügyeit, mivel az ezzel kapcsolatos információk nem jutnak el a szavazópolgárokhoz. Egy felmérés szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ügyéről a választópolgárok jelentős része nem is hallott még. A magyar sajtó egésze számára is tanulságos lehet ez - tette hozzá György Zsombor, aki szerint az elmúlt hetekben a Fideszről és a kormányról megjelent információk miatt más országokban azonnal belebukott volna a kormány. (24.hu)
- Nyáry Krisztián a Magyar Nemzet történetéről: link
- Ungár Péter veheti meg a Magyar Nemzetet - "a Magyar Nemzetnél még reménykednek abban, hogy sikerül befektetőt találni, a legtöbben Ungár Pétert, az LMP elnökségi tagját emlegetik, akinek egyébként már van médiaérdekeltsége, ő az egyik tulajdonos a kormánypropagandává degradált Figyelőben". link

A Táskamúzeum program lényege, hogy olyan osztályok, csoportok is részt vehetnek egy múzeumi foglalkozáson, akik nem tudnak meglátogatni minket. Ilyenkor munkatársaink egy iskolatáskányi műtárggyal személyesen keresik fel az osztályokat. Olyan tárgyakat visznek, amiből több darab is van, illetve amiből készültek másolatok: ilyen például a palatábla. Van a múzeum tulajdonában is néhány darab ebből a vitrinekben, tárlókban, de az, amit a gyerekek kipróbálhatnak, amin ők is megtapasztalhatják azt, hogy milyen például a palatáblára palaveszszővel írni, azok hasonmás darabok. Táskamúzeumi program keretében részt vehetnek a gyerekek írástörténeti foglalkozáson, vagy megismerkedhetnek azzal, hogy milyen eszközöket, mód-szereket alkalmaztak az iskolában, ha jutalmazásról vagy büntetésről volt szó.

A KIT által készített - aktuálisan 137 tételes - olvasmányajánló folyamatosan frissül. Tartalma a politikai manipuláció mellett kitér a tudományos álhírekre és összeesküvés-elméletekre is. A kritikus gondolkodást segítő források; cikkek, videók, álhírforrás-lista, doktori tézisek stb. - az alábbi témák köré rendeződnek:
- Megszüntetni a tévképzetek kiváltó okát?
- Nagyhatalmi propaganda
- Manipulálás, hazugság
- Technika, technikai eszközök
- Kritikus, kritikai olvasás
- Hírek könyvtáros-szempontból a KIT-ben (ez most 181 tételt számlál). (MG)