A marketing automatizáló Patron Point szoftver az elmúlt 2 évben számos fontos könyvtárba eljutott. Például a Ferguson Könyvtárba Connecticutban link vagy a Skokie Könyvtárba Illinoisban link . A rendszer a meglévő automatizált szolgáltatásokat használja. Például az emailes és webes kampány létrehozó eszközöket, amihez értékes analitikai adatokat tesz hozzá.
A Patron Point előkészít egy email kampányt a megcélozható új látogatóknak. A beiratkozók üdvözlő üzenetet kapnak és összefoglalást a könyvtári szolgáltatásokról. Később pedig részleteket a könyvtár célkitűzéseiről, tele linkekkel. Minden linkről kimutatás készül, hogy mennyien nyitották meg. Később ezeket finomhangolni lehet a szélesebb körű elérés érdekében.
A rendszer azonosítja a fiatalkorúakból felnőtté váló látogatókat. Összegyűjti számukra a szolgáltatásokat, hogy a könyvtár mit tehet az átmenet megkönnyítése érdekében. Ha valakinek lejár az olvasókártyája, akkor a szoftver emailben felajánlja a megújítást. Ha az olvasók elárulják milyen témakörök iránt érdeklődnek, akkor a rendszer értesíti őket az új beszerzésekről.
A Patron Point kiszámolja a látogatók aktivitását is. Az alapján hogy például mennyi könyvet kölcsönöznek, mennyit keresnek a katalógusban, hány programon vettek részt, rákattintottak-e az emailek linkjeire. A könyvtár így aktivizálhatja az alacsonyabb elkötelezettségi index-szel rendelkezőket. Visszacsábíthatja az aktivitás nélküli korábbi látogatókat. Automatizált üzenetet küldhet a bírságok elfelejtéséről.
Felmerül az adatvédelem kérdése. A könyvtárak azzal védekeznek, hogy nem gyűjtenek a felhasználóknak kellemetlen információt. Bárki kérheti az email címe törlését (opt-out) a marketinges üzenetek címzettjei közül. (Magyarországon az opt-in rendszer működik, tehát eleve a felhasználók beleegyezése lenne szükséges az adataik gyűjtésébe és meghatározott célú felhasználásába. A hamarosan alkalmazásba lépő GDPR pedig még inkább szabályozza a feltételeket. - szerk.) (ref.: Habók Lilla)

1. Az automatizálás és a használó--könyvtáros interakció között feszül: ha a munkafolyamatokat automatizáljuk, akkor eljutunk a teljesen arctalan önkiszolgáló könyvtárig, ahol nincs szükség könyvtárosokra, ezzel pedig elveszítjük a könyvtár eszmeiségének lényegét. Ha viszont elutasítjuk az automatizálást, a szervezet felduzzadtsága előbb-utóbb fenntartói megszorításokhoz vezet. Ha pedig csak a használókkal való interakcióra koncentrálunk, óhatatlanul kiüresedett közösségi centrummá válunk.
2. A referensz könyvtárosok által végzett munka és a munkakörhöz elvárt kompetenciák között áll fenn. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a referensz könyvtárosok munkaköre jelenleg szinte felesleges, a tőlük kért segítség (pl. felhasználói fiókok kezelése) alapszintű informatikai készségekkel megadható. Ha viszont racionalizálás keretében elbocsátjuk őket, speciális szaktudásuk kárba vész.
3. A fenntartók nem ismerik fel a könyvtárak értékét, a könyvtárosok pedig nem ismerik fel értékeik reklámozásának, tudatosításának jelentőségét. Ha a fenntartók nem tartják elég fontosnak a könyvtárakat, azok az elvonások, leépítések és a feleslegesség ördögi körébe kerülhetnek. Erre az éves látogatottsági és kölcsönzési statisztikák nem adnak megoldást; folyamatosan sugárzott üzenetre és dollárra fordítható értékelésekre van szükség.
4. Annak mérlegelése, hogy a könyvtárak a könyvesbolt modellt kövessék, vagy közösségi centrummá váljanak: könyvtároló és -elosztó helyként vagy közösségi inkubátorházként gondoljanak-e rájuk.
5. Az előző négy összefüggéseinek a felismerése. (Az ötödik paradoxon: a könyvtármenedzsment legnagyobb kihívása; ref.: Szabó P.)

Az alkotóterek kialakításáról egyelőre csak közvetett eredmények vannak. Az elsőéves hallgatóknak még nehéz a kritikai gondolkodás, mivel eddig főleg tesztekhez és memorizáláshoz szoktak. Az y-generációnak idő kell az elvont gondolkodási képesség fejlesztésére, különben elsőévesként a tanulás megpróbáltatás lesz számára, és sok időt kell fordítania a feladatok megértésére. A kreatív és független gondolkodási képesség egy metaforikus ugrópont, ami átsegíti a diákokat az akadályokon; a feladat az oktatókra vár, a sikerhez megfelelő környezet szükséges. Az alkotótér új szintet jelent az interaktív tanulásban. A szerző sok évig egy Montessori iskolában volt könyvtáros, ahol látta a tanulók eredményeit több érzékszervre ható (multi-sensorial) tanulási környezetben. Egyetemi könyvtárosként naponta látja az elvont gondolkodás hiányát és a több érzékszervre ható tanulási környezet szükségességét a felsőoktatásban. Minden diáknak meg kell tapasztalnia az alkotás lehetőségét, szerencsés esetben az alkotótér éppen ezt szolgálja.
A könyvtáron belüli és kívüli alkotótereket még meg kell ismerni. Ezek nem feltétlenül szükségesek, de alkalmazkodási képességük alapján helyük van a campuson. A könnyen változtathatóság a könyvtárosok jövőbeni oktatásához és tréningjeihez is szükséges. A következő könyvtáros-generáció ismeri az új trendeket, érti, hogy a jövőjét biztosító új ötletekkel szemben rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. (A campus és a könyvtár együttműködése az alkotóterekkel; ref.: Viszocskné P. É.)

Pedró kutyának papírja van arról, hogy terápiás foglalkozásokon segíthet az embereken. Az ötletet az Ahol a barátom, ott az otthonom c. ifjúsági regény adta. A Halis-könyvtár link célja ugyanis, hogy ingerküszöböt átlépő, emlékezetes programmal kösse magához a (könyvtárba még nem járó) gyerekeket. A kutya gazdáját személyes ismeretség mentén hívták, aki szívesen jött a könyvtárba, hiszen eddig ilyen közegben még nem tartott foglalkozást. A kutya a legtöbb gyerek számára komoly motivációs erővel bír. (Az állat közelsége által kiváltott izgalmi állapot nagyobb befogadási hajlandóságot hoz létre a gyerekekben.) Szabó Eszter és Benke Dániel könyvtárosok megpróbálták ezt a lehetőséget az olvasásra késztetésre fordítani. A kísérlet eddig a 2 alkalomnál, a tapasztalatok gyűjtésénél és értékelésénél tart.
Szabó Eszter: - Elsőre egy ovis csoportot hívtunk (10 nagycsoportos gyerkőc) az egyik óvodával való meglévő kapcsolatra építve. Főként a kutya gazdája vitte a szót a beszélt a kutyusról, bemutatta milyen trükkökkel tudja meglepni közönségét Pedró. Továbbá arra is kitért, hogyan kell viselkedni, milyen szabályokat kell betartani az idegen kutyákkal szemben. Velem verset tanultak a gyerekek, majd beszélgettünk a kutyákról és a kutyás mesékről.
A második alkalmat már meghirdettük, 6-9 éves korúak számára. A 15 résztvevő gyerkőc között egy - már könyvtártag - sérült kislány is volt, aki nagyon elemében érezte magát ebben a közegben. A szót ismét a gazdi vitte, én mesét mondtam, ami után kérdéseket tettem fel a gyerekeknek. A jól válaszolók jutalomból trükköket kérhettek Pedrótól. Ez kimondottam motiválta a gyerekeket: koncentráltak, hogy minél több lehetőségük legyen Pedróval játszani. Teljesen ismeretlen gyerekek 45 perc alatt összhangba kerültek, feloldódtak és a könyvtári környezetre is pozitívan reagáltak: nézegették a könyveket és láthatóan otthonosan mozogtak a gyerekkönyvtárban.
Mindkét alkalom végén lehetett színezni és kutyát hajtogatni - amivel nagyon sokan éltek is.
Eddigi észrevételek alapján a mesékre a mesékkel kapcsolatos játékokra szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni, bár a gyerekek számára így is hatalmas az élmény. Összességében: egy új lehetőséget próbáltunk ki, hiszen olyan embereket is sikerült bevonzani a könyvtárba, akik korábban nem jöttek be az épületbe.
A vonatkozó képeket ld.: link

A városháza Fischer-termében emlékeztek meg a hazai könyvtárosok az 1969-ben első alkalommal Tatán megrendezett könyvtáros vándorgyűlésről.
A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár régi-új igazgatója, Sinkó Ildikó bevezetője után Barátné dr. Hajdu Ágnes vázolta fel az egyesület törekvéseit, céljait. Kiemelte: az 1935-ben alakult szakmai szervezet a tízezer könyvtáros csaknem egynegyedét tömöríti. Az egyesület hatékonyan képviseli az könyvtárosok érdekeit, részt vehet a szakmai döntések előkészítésében és segít megteremteni a kulturális örökség megőrzésének jogi hátterét. Nem sikerült viszont még előrelépni a könyvtárosok 13 éve esedékes béremelésének elérésében és az életpályamodell elfogadtatásában.
Az egyesület elnöke elmondta: a világon elsőként hazánkban vezették be a könyvtárosok kompetenciakonferenciáját, és néhány hete hat országot érintő workshopot tartottak a fenntartható fejlődését érintő 17 alapelvről. A kiadvány megerősítette azt a nézetet, hogy könyvtárak minden területen információkat, tudást adhatnak át.
Legközelebb júliusban Keszthelyen tartanak vándorgyűlést: Freund Tamás agykutató, az MTA doktora lesz, aki az olvasással kapcsolatos kutatások tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal.

A könyvtárakban a szakmai továbbképzések általában nem mutatnak túl a PowerPoint bemutatóval kísért tantermi oktatás, vagy szakmai előadás és a letölthető háttéranyagok keretein. Pedig már intézményen belül is megéri felkészülni az e-learning eszközök használatára, az önálló tanulás ösztönzésére, az elvárt képességek megszerzésére úgy, hogy az illeszkedjen a könyvtár, a munkatársak a napi tevékenységhez, és eredményes is legyen.
Az intézmény felkészültségét az elektronikus tanulási környezet kialakítására különböző stratégiai szempontok szerint érdemes megvizsgálni:
- pszichológiai szempontok
- környezeti tényezők
- erőforrások
- technológiai helyzet
- pénzügyi háttér
- tartalmi kérdések.
A tanulás tér- és időbeli függetlenségéből adódó tanári és tanulói szerepváltozás, magatartásformák illetve a tananyag jellegének, strukturálásának megváltozása már a távoktatásnál is megjelent. Ezekre a kihívásokra válaszok, szervezési, adminisztratív és módszertani megoldások is születtek, amelyeket célszerű az e-learning fejlesztések során figyelembe venni.
"Az e-learning és a könyvtárak" címmel a Könyvtári Figyelő indított cikksorozatot, amelynek második része a legfrissebb, 2018/1-es lapszámban olvasható, címe: Javaslatok az elektronikus tanulási környezet kialakításához, szerzői Bánkeszi Katalin és Szepesi Judit.

A képeken a patinás egyetem könyvtárának új szárnya látható, melyet két épület közötti zöldterület alá bővítettek.

Az a szegény ember, aki nem olvas! - hangzott el az Év könyvtárosa díj átadásán a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban, ahol a Kellner Bernát Alapítvány kuratóriuma díjazta a legkiválóbb somogyi könyvtárost az idei esztendőben.
Füstös János, a csurgói városi könyvtár igazgatója igazán szerény ember, mert az őt köszöntő ünnepségre érkezve is azt tudakolta, hogy mikor teheti be az autójába a könyveket, amelyeket Csurgóra szállít - ezekkel a szavakkal méltatta Horváth Péter, a megyei könyvtár igazgatója az idei díjazottat. Füstös János 1996 óta a városi könyvtár link igazgatója, szervezett már országos olvasótábort is Csurgóra. Óriási munkával digitalizálta a könyvtára anyagát, 40 ezer dokumentumot. Nagy szerepet vállalt a város és környező kistelepülések kulturális életében.
A somogyi kisvárosok közül elsőként Csurgón vált otthonról is elérhetővé a könyvtár katalógusa az olvasóknak. Füstös János éveken át dolgozott azon, hogy a Somogyi Hírlap Csurgóra vonatkozó cikkeiből adatbázist hozzon létre. Szerinte az olvasó csak a könyvekkel találkozik a polcon, de nem látja mögötte a könyvtárosok csapatmunkáját. A könyvtárosokat Szita Károly, Kaposvár polgármestere is köszöntötte.

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően korszerű informatikai eszközökkel bővült a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár. A megvalósított fejlesztés célja többek közt az, hogy akik nem, vagy csak kevésbé jártasak a számítógép, az internet világában, azok is mielőbb elsajátíthassák a mai világban már szinte elengedhetetlen ismereteket.
Minderről Jakabfiné Bársony Judit könyvtáros adott tájékoztatást lapunknak. Elöljáróban jelezte: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös projektjén a közművelődési intézményt fenntartó település önkormányzata pályázott sikeresen. A falu könyvtára a megyében lévő, úgynevezett Digitális Jólét Pontok egyike, immár 2004-től.
A Digitális Jólét Pontok korszerű eszközökkel és megújult tudástárral állnak rendelkezésre az országszerte ingyenesen elérhető, 1500 most megújuló közösségi internethozzáférési ponton. Az összesen 5 milliárd forint hazai és uniós forrásból 2018 végére megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően színvonalas környezetben bővíthetők a digitális ismeretek.
- Egyebek mellett laptopokkal, tabletekkel, okostelefonokkal, projektorral, nyomtatóval bővült a könyvtárunk eszközkészlete. Természetesen, a modern berendezések használatához szükséges internethozzáférés is rendelkezésünkre áll - mondta. - A társadalom a számítógéphasználat tekintetében két táborra osztható, ez az országos jelenség nálunk, helyben is megtapasztalható. Az egyik réteg intenzíven használja a modern eszközöket, míg a másik a motiváció, a készségek hiánya, netán anyagi okok, vagy az újtól való félelem miatt idegenkedik az informatikai eszközöktől. A leszakadó csoportot pedig meglehetősen nehéz motiválni. Ezért azt is célul tűztük ki, hogy folyamatos egyéni tanácsadás és képzés keretében megtanítjuk az érdeklődőket a használatukra ? összegezte Jakabfiné Bársony Judit.

Április 26-án képviselő-testületi ülés került megtartásra a Városházán. Az ülésen elbíráltuk a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár (FMHK) link igazgatói pályázatait. A képviselő-testületi döntés értelmében Letenye Város Önkormányzata Dömők József pályázót bízta meg 2022. december 31. napjáig tartó időszakra az intézmény igazgatói feladatainak ellátásával.

Rendhagyó irodalomórát tartott a héten dr. Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke a harkányi Kitaibel Pál Általános Iskola hatodik és nyolcadik osztályos diákjainak. A végzős diákok verseket elemeztek, illetve a 30Y zenekar egy dalszövegét is értelmezték. A hatodikosok pedig Vámos Miklós, A pofon című novelláját ismerték meg és elemezték az előadó segítségével.
Az iskola udvarán a Csorba Győző Könyvtár két könyvtárbusza várta a harmadik és a negyedik osztályos diákokat.
A másik buszban Hári Bence és Pápai Roland mesélték el, hogy nekik egy térképet sikerült felkutatniuk a Mi Micsoda sorozat Hajókról szóló könyvében, egy másik kiadványban pedig egy szalagot találtak.
Somfai Krisztina, az iskola könyvtárosa elmondta, ugyan tenni kell azért, hogy a gyerekek bejárjanak a könyvtárba, de szerencsére a diákok nagyon fogékonyak a játékos vetélkedőkre, illetve a könyvtárban tartott versenyeket is nagyon szeretik.

Vannak olyan tárgyak, dolgok, amelyek megszerzése életcélként lebeg az emberek szeme előtt, sőt, társadalmi státusszal bír. Ilyen a saját lakás, az autó, de kisebb értékek, akár egy bicikli is, az pedig a világ legtermészetesebb dolga, hogy a saját háztartás felszereltségébe beletartozik a mosógép is. Azonban a digitális technológiák elterjedésével ezek az alapvetések sorra megkérdőjeleződnek: már nemcsak autót vagy bicajt lehet egy applikáción keresztül kényelmesen és kedvező áron bérelni, de sok esetben a mosást is jobban megéri egy nagyobb kapacitású mosodai gépben elintézni.
Ki vesz manapság DVD-t vagy Blu-ray lemezt, hogy egy megtekintés után a polcon porosodjon a film és csak a helyet foglalja? Bár a videótékáknak már rég leáldozott, valójában a bérleti modell nem szűnt meg, csak kicsit átalakult és az online térbe költözött. A legismertebb ilyen online videótéka az amerikai Netflix, amely 2016 óta Magyarországin is elérhető. Itt nem filmenként kell fizetnünk, hanem havidíj van, amiért hozzáférünk rengeteg filmhez és sorozathoz. Három csomagra lehet előfizetni, az alap 8 euró (2500 forint), a standard 10 (3100 Ft), a prémium 12 (3750 Ft). Mindhárom csomaggal ugyanazok a filmek érhetőeke el, csak a minőségben van eltérés (HD és Ultra HD a drágább csomagokban), illetve, hogy hány képernyőn lehet nézni a szolgáltatást. Tehát például egy több tagú család esetében a gyerek nézhet a szobájában mesét a Netflixen, amíg a szülők egy másik kijelzőn párhuzamosan ugyanezt a szolgáltatást igénybe véve filmeznek. A dolog hátránya, hogy nem minden tartalomhoz érhető el magyar felirat, de a kelet-európai nyitás óta folyamatosan növekszik az ilyen filmek száma.

A Massive Digital Libraries, vagyis "nagy digitális könyvtárak", esetleg ?digitális gigakönyvtárak? kifejezés ma már külön kategória a digitális gyűjemények körében, s olyan kollekciókat jelöl, mint például a Google Books, a HathiTrust, az Internet Archive vagy az Europeana, amelyek eleget tesznek a digitális gigakönyvtárakkal szemben támasztott kritériumoknak, hiszen számos digitalizálási projekt eredményét aggregálják, és több mint egymillió digitalizált könyv tartalmát teszik nyilvánosan elérhetővé. A digitalizálási versenyben közülük a Google áll az első helyen jelenleg több mint 30 millió digitalizált könyvvel, mögötte második helyezettként 14 millió digitalizált kötettel a HathiTrust következik. Ezek a sokmilliós digitális könyvgyűjteménnyel rendelkező tartalomszolgáltatók a könyvtári referensz szolgáltatás tekintetében szinte megkerülhetetlen forrásnak számítanak, ennek ellenére nem teszik feleslegessé a helyi gyűjteményeket, egyrészt mert az általuk szolgáltatott tartalmak sok hibát rejtenek magukban, amelyek gyakorta ellehetetlenítik a keresett tartalom befogadhatóságát, másrészt mert a teljes könyvtermés töredékét szolgáltatják csupán. Továbbá az egyes nyelvek eltérő gyűjteményi reprezentáltsága is komoly kérdéseket vet fel, nem beszélve a lokális gyűjtemények ritkaságainak digitális gyűjteményekben való megjelenéséről és a szerzői jogok érvényesítéséről. (A digitális gigakönyvtárakban található tartalom minősége és hatása a referensz szolgáltatásokra; ref.: Tóth B. I.)

Afrikai migránsok támadásaként mutatott be az Origo egy prágai videót, amiről fél perc lett volna kideríteni a valóságot. Szombat délután jelent meg egy rövid írás a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Origón. Egész pontosan ennyi volt benne: link
Majd a videófelvétel egy prágai verekedésről: link
És ennyi volt a 'cikk'. Se az nem derült ki belőle, hogy mikor zajlott ez a verekedés, se az, hogy mi válthatta ki, az írás ugyanis mindössze négy mondatból áll, és mind a négy mondat a címben szereplő állítást ismétli meg.

Az áltudományos szövegek közös vonásai, amelyekben hasonlítanak egymáshoz, a következők:
1. Zavaros, nem definiált fogalmak; tudományból átvett, de más értelemben alkalmazott fogalmak; eddig még ismeretlen természeti törvényekre való hivatkozás.
2. A tudomány mai állásának egyértelműen ellentmondó állítások.
3. "Túl szép, hogy igaz legyen", olyan gyógymód, mely minden betegségből kigyógyít; nagyon olcsó és teljesen tiszta technológiák; fogyókúra, mely során sem koplalni, sem mozogni nem kell stb.
4. A feltaláló a világ ellen; a gazdasági hatalmak a "tudós" ellen; a modern tudomány képviselői irigyek/gazdaságilag érdekeltek az "igazság" eltitkolásában (szemben a szenvedő kuruzslóval, aki saját termékeit forgalmazza).
5. A feltaláló egyedül, elszigetelten dolgozott; szereplés az interneten, magazinokban, televízióban, de tudományosan ellenőrzött folyóiratokban nincs nyoma.
6. Az elmélet évszázados tudást ölel fel, és ezért igaz; hinni kell benne, mert használ; mérések helyett vallomásokon és élménybeszámolókon alapszik; a mérés sokszor nem is lehetséges, mivel a mérni kívánt paraméter definiálatlan (Hargitai 2012: 8).
(Az áltudományos szövegek pragmatikai vizsgálata - Esettanulmány / Falyuna Nóra. Századvég 2017/2.)

Társadalmi szinten olyan olvasási élményeket nyújtunk a [hátrányos helyzetű, fekete] gyerekeknek, mintha kocsmai vicceket mesélnénk a templomban [azaz a megcélzottak igényeihez egyáltalán nem illeszkedőt]. Aztán csodálkozunk, milyen kevés gyerek tud olvasni. Paulo Freire pedagógus és filozófus azt vallotta, hogy a tanításnak és a tanulásnak kétirányúnak kell lenni. A tanulók nem üres zsákok, amiket adatokkal kell megtöltenünk, hanem együtt kell megteremtenünk a tudást.
A tömeggyártású tananyagok és oktatáspolitika megkövetelik a diáktól, hogy úgy üljön, mint egy szobor, vagy néma csendben dolgozzon - ilyen környezetben gyakran elvesznek az egyéni tanulási szükségletek, kialszik a gyerekekben az érdeklődés és a szaktudás. Ez különösen igaz a fekete fiúkra.
A nekik írt gyerekkönyvek többsége komoly témákról szól, rabszolgaságról, polgárjogokról és életrajzokról. Az Egyesült Államokban a tanároknak alig két százaléka fekete férfi. A fekete fiúk többségét egyedülálló anyák nevelik fel. Vannak fekete kisfiúk, akik még soha nem láttak fekete embert olvasni. Vagy soha nem biztatta őket fekete ember az olvasásra. Milyen kulturális tényezők, milyen társadalmi azonosítási pontok vezethetnek rá egy fekete kisfiút arra, hogy olvasson?
Ezért alapítottam a Borbélybolt Könyvek céget. Ismeretterjesztő, nonprofit cég, ami gyermekbarát tereket hoz létre borbélyüzletekben. A küldetés egyszerű: segít abban, hogy a fekete kisfiúk olvasónak érezzék magukat. Sokan járnak közülük a borbélyüzletbe havonta egyszer-kétszer. Néhányan többet találkoznak borbélyukkal, mint saját édesapjukkal. A Borbélybolt Könyvek egy férfiközpontú térséggel köti össze az olvasást, és beletartozik a fekete férfiak és kisfiúk korai olvasásélménye is. Az identitásalapú olvasási program olyan gyermekkönyvek gondozott listáját használja, amit fekete fiúk ajánlottak. Ezek azok, amiket tényleg el akarnak olvasni.

Megjött a Google új alkalmazása: ha ebben írja fel a tennivalóit, aligha fogja elfelejteni őket
A Google nagy tavaszi frissítési hulláma új Gmail mellett a tennivalók kezelését segítő remek alkalmazást is hozott. A Tasks bármilyen felületről használható, a feladatok így a telefonjára vagy épp Gmail-fiókjába is ugyanúgy átkerülnek - így aztán mindenhol szembe fog majd találkozni azzal, amit még nem végzett el.
Az utóbbi évek legkomolyabb fejlesztésén van túl a Gmail, hiszen az új felület mellett eddig nem látott funkciók is érkeztek. A Google azonban nem csak népszerű levelezőrendszerét szedte ráncba, a nagy tavaszi megújulás a feladatok elvégzését, illetve rendszerezését megkönnyítő appot is hozott.
Az iOS-rendszerű készülékekre és androidos mobileszközökre link egyaránt ingyenesen letölthető Tasks bár első pillantásra egy sokadik to-do alkalmazásnak tűnik, valójában jóval többről van szó: az elvégzendő tennivalók listája (legyen szó bevásárlólistáról, gyorsjegyzetről, stb.) egyrészt egy letisztult és jól átlátható felületen sorakozik, másrészt, mivel egy alapvetően a Google rendszerébe épült appal van dolgunk, a lista elemei a keresőóriás valamennyi szolgáltatásában megjelennek majd. Így például a Google naptárjában, a Drive-on elérhető összes termékben, és persze a Gmailen is. (A kapcsolódó gyorsgombot a levelező jobb oldali sávjában találjuk.)
A Tasks ráadásul azért is hasznos, mert a támogatott felületek sokasága miatt mindegy, hol visszük fel az éppen elvégzendő feladatot, a telefonunkon akkor is látszódik majd. Ugyanez fordítva is igaz: a telefonról írt lista ugyanúgy látható lesz a Gmail vagy a szolgáltatás hagyományos, webes felületén, így bármilyen felületről is dolgozzunk éppen, mobilunk nélkül is kényelmesen készíthetünk listát.

Az altmetrics (alternative scholarly impact metrics, alternatív tudományos hatásmérés) a hagyományos bibliometriát kiegészítő megközelítés, amely arról ad képet, milyen "karriert" fut be egy adott cikk a web 2.0 különböző felületein (Facebook, Twitter, Wikipédia, Reddit, Mendeley, blogok, közösségi linkmegosztók stb.). Ugyan a tudományos diskurzus túlnyomórészt még mindig a szakmai folyóiratok (online) hasábjain zajlik, a 2010-es évekre felmerült az igény, hogy a hivatkozásindexeken és az impakt faktorokon túl tekintve a kutatások szélesebb körű és valós idejű hatását is megismerjük. Az altmetrics amellett, hogy más területekről nyeri az adatait, mint a hagyományos tudománymetria, jóval gyorsabban tudja követni egy cikk online utóéletét, hiszen jellemzően gyorsan születő, nem lektorált tartalmakat vagy éppen lájkokat vesz számba. Tipológiai felosztása a használat funkcióját követi, eszerint a felhasználó különböző módokon és mélységben reagálhat az adott cikkre (megtekintés, elmentés linkmegosztó oldalakon, megvitatás egy fórumon, ajánlás/megosztás, idézés).
Az adatok összegyűjtésére és kiértékelésére az altmetrics.org-ról letölthető különböző alkalmazások (pl. ImpactStory, ReaderMeter, Crowdometer), illetve a kereskedelmi profilú, nagyobb kiadókkal partnerséget ápoló altmetric.com szolgálnak. Ez utóbbival foglalkozik részletesebben a szerző is, bemutatva az oldal működését és az elérhető funkciókat. Az altmetric.com célja a tudományos információ terjedésének és kifejtett hatásának megragadása, fő jellegzetessége pedig a közösségi hivatkozottsághoz rendelt pontszám egy fánk alakú diagramban megjelenítve, amelynek színes cikkelyei egy-egy online platformot jelképeznek. Az oldalon lehetőség van a hivatkozások korcsoport és földrajzi hely szerinti lebontására, illetve a különféle típusú említések közötti böngészésre is. Fontos szempont a különböző cikkek azonos módon kiszámított hivatkozottságának, népszerűségének összehasonlíthatósága is. (Altmetrics: áttekintés és értékelés; ref.: Szabó P.)

Szóltunk korábban a témáról. Talán újból érdemes (MG)
- Találkozz az előítéleteiddel! Az élő könyvtár ugyanúgy működik, mint egy hagyományos könyvtár, azzal a különbséggel, hogy a könyvek valódi emberek, az olvasás pedig egy 15-20 perces beszélgetés. Az élő könyvek olyan emberek, akik testi, lelki, vallási, szexuális vagy bármely egyéb tulajdonságaik miatt előítéletek, diszkrimináció áldozatai a magyar társadalomban. Az élő könyvtárban az olvasóknak lehetőségük van kikölcsönözni bármely könyvünket, hogy a személyes beszélgetések során megismerjük egymást, lebontva ezzel az előítéletek által épített falakat. Könyveink: alkohol- és gyógyszerfüggő; biszexuális; gyógyult anorexiás; hajléktalanságból kikerült férfi; leszbikus pár; meleg; mozgássérült; poliamor (családok és gyermekek); poliamor (mire érdemes odafigyelni / kapcsolatmenedzsment). A lista folyamatosan bővül. Az esemény a Szivárvány-hét része. Szervező: Szegedi LMBT Közösségért Csoport (link

Rohadt egy napja volt ötszáz ausztrálnak. Gázszivárgás gyanújával kellett szombaton kiüríteni egy könyvtárat Ausztráliában, de a helyszínre kiérkező tűzoltók hamar felfedezték, hogy mi okozta a furcsa szagot. A Melbourne belvárosában található RMIT Egyetem kampuszában lévő épületből ötszáz diák és tanár kellett, hogy sürgősen távozzon az orrfacsaró bűz miatt.
A Metropolitan lánglovagjai alapos kutatásuk során egy erjedő durián gyümölcsre bukkantak - az átható szagot kibocsátó, tüskés mályvaféle egy szekrényben lapult. Bűze bekerült a szellőzőrendszerbe, ez okozhatta a galibát. A durián lágy húsa sajátosan édes, mely valaki számára finom, más viszont undorodik tőle. Anthony Bourdain így írja le ezt a megosztó gasztronómiai élményt: vagy megőrülsz érte, vagy megőrülsz tőle. Olyan lesz a szád íze utána, mintha lesmároltad volna a halott nagyanyádat. Erős aromája miatt a gyümölcsöt betiltotta több ázsiai hotel és taxitársaság is, illetve a szingapúri tömegközlekedési eszközökön sem szállítható, említi meg a Science Alert.

Látta már a Facebook miniatűr bejegyzéseit? Vigyázzon velük, nem véletlenül olyan kicsik. A Facebook már eddig is harcolt az álhírek ellen, de az a harc nem volt túl sikeres. Most két újabb dologgal próbálkoznak.
Mindezt nagyjából az alábbi képen látható módon link kell elképzelni, ahol a baloldali álhírt tízszer kisebb méretben látni, mint a jobboldali, valós információkat tartazó hírt.
Emellett a gépi tanulást is beveti az álhírek ellen a Facebook. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az algoritmus az újonnan publikált cikkekben a hamis információkra utaló jelet keres. Mindezt más tényellenőrző megoldásokkal - például felhasználói jelentések - együtt használva a Facebook pontozza a megjelenő híreket, így a valódi tényellenőrzést végző csapat már a legsürgősebben ellenőrizendő cikkel kezdhet dolgozni. Mindez azt is jelenti, hogy az álhíreket az eddiginél gyorsabban szűrhetik ki, hiszen sokkal valószínűbb, hogy azt vizsgálják majd meg a szakemberek.

Hiába korosodik, a Sony játékkonzolja továbbra is igen keresett. Vajon képes lesz megismételni ezt a sikert a Nintendo Switch?
Igazán kedvezően fogadták a felhasználók a Nintendo Switch nevű konzolját, azonban a sztár a játékkonzol-világban továbbra is a Sony PlayStation 4. A Sony pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy a legutóbbi pénzügyi évben (ami 2017. április 1-jétől 2018 márciusának utolsó napjáig tart) 19 millió PlayStaton 4-et értékesítettek, és ezzel az eladott gépek száma már közelebb került a 77 millióhoz, mint a 76-hoz.
A nagy konkurens, a Nintendo Switch sem szerepelt rosszul, a megjelenése (2017. március) utáni évben 17,79 millió darab talált belőle gazdára. A PlayStation 4 remek értékesítési adatai annyiban is érdekesek, hogy egy öregedő gépről van szó, amelynél már csökkenő szakaszában van az értékesítés. A Sony is további csökkenést vetít előre a 2018-as pénzügyi évre, de persze még az így megsaccolt számok is imponálók.
A Nintendo eközben növekedésre számít a jövőben, úgy gondolja 20 millió Switch konzolt fognak megvásárolni 2019. március 31-ig. A harmadik nagy játékos, a Microsoft Xbox One esetében már nem ennyire rózsás a helyzet, itt a teljes életciklusa alatt jósolnak 30-50 millió darab közötti eladási számot. Túl sok konkrétumot nem lehet tudni, mivel a Microsoft (az előbbiek fényében valamennyire érthetően) nem árul el hardverértékesítési számokat.