Ha már téma link , de nem derül ki itt ezúttal sem link , akkor az ember gondolkodóba esik. - Számomra a közös tudás és közösségi hozzáférés azt jelenti, hogy elismerjük: együtt vagyunk a tudás letéteményesei, azaz nem csak mi, pl. a könyvtár. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a könyvtár falain kívüli tapasztalatok is a szolgáltatás részei, melyet a könyvtár a saját tulajdonában lévő forrásokkal, dokumentumokkal együtt számba vesz, és az érintett felekkel való megállapodás alapján, egy merítéssel kínál. Ennek feltétele a használók forrásként való "kezelése". Egymásnak szolgáltatunk és (el)fogadjuk egymás kínálatát.
Nézzünk múzeumi példákat:
1. A szlovén múzeumi rendszer becsatornáz nyilvános vagy nem nyilvános magángyűjteményeket is. Nyilvános pl. Kambresko nevű település a szlovén-olasz határ innenső oldalán, ahol egy lelkes amatőr gyűjtő saját lakásában várja az érdeklődőket. De vannak nem nyilvános gyűjtemények, amelyeket a család engedélyével tartanak nyilván. (A vonatkozó fotók: link -n: a "múzeum"-családi ház épülete; a fogadótér Tito-képpel - egykori kocsma fala; az I. világháború relikviái, női szemmel(!), a tetőtérben.)
2. A Szlovén Etnográfiai Múzeum link tematikus kínálata a hagyományos gyűjteményén kívül kiegészül a tág közösség tudásával. A múzeum munkatársai módszeresen megszólítanak menekülteket, hajléktalanokat, különböző szakmák képviselőit, vagy éppen speciális szexuális érdeklődésű embereket. Kikérdezik őket tapasztalataikról, életükről. Így fordulhat elő, hogy "A természet és a kultúra" állandó kiállítás - "Én, mi és mások - A világom képei" link - keretében kis időszaki kiállítás nyílik pl. egy fiatal által gyűjtött pólókból és a hozzájuk tartozó történetekből. Vagy éppen régi cipőkből, hasonló módon. A múzeum tehát a közösség tudását reprezentálja - mellyel egyben a közösség általi elismertségét is megteremti.

Az egyén, a kis- és a tágabb közösség identitását együttesen építi - átjárható kapcsolatokat teremtve közöttük.

A küldetés nem csak a szakemberek által előállított, kontrollált tárgyak és ismeretek összessége. Hanem bátorság a tudás demokratizálására, nyitás az új, váratlan asszociációk, új tudáselemek felé. Ez nyilván kultúraváltást kíván a gyakran befelé forduló személyiségű gyűjteménykezelőktől.
A Szlovén Etnográfiai Múzeum a magyar Cselekvő Közösségek szlovén projektjének látogatóit a múzeum méztermelést bemutató kiállítása link kapcsán olyan mézzel kínálta, melyet a múzeummal szomszéd épület tetején telepített méhcsalád termelt. (MG)

A könyvtárvezetőket gyakran lefoglalják az értekezletek, jelentéskészítések, projektek, felügyeleti teendők. Ez megakadályozza a beszélgetéseket az alkalmazottakkal és a közösség tagjaival. Még a gondolkodást és a visszacsatolást is. A jobb könyvtár érdekében a vezetőknek fontos lenne figyelmet szentelni, mivel töltik az idejük.
Vannak tanulmányok az időgazdálkodásról vagy milyen készségekkel kell rendelkezni egy vezetőnek. De keveset tudunk róla, milyen időbeosztás vezet a hatékony vezetéshez. Nagy valószínűséggel nem a sok találkozóé. Jó lenne több adattal rendelkezni, hogy a vezetők pontosan mivel, mennyi időt töltenek.
Nyilvánvalóan vannak különbségek egy vállalati vezérigazgató (CEO) és egy könyvtárvezető közt, de utóbbi tanulhat az előbbi időbeosztásából. Porter és Nohria 2006-ban 300 CEO 60 ezer óráját elemezték. Néhány eredmény:
- A személyes kommunikáció 25%-a ment emailben. 60% a személyes találkozókra.
- Csak az idejük 50%-t töltötték benn az irodában.
- Az idő 72%-a találkozókra ment el, csak a maradék 28%-ban dolgoztak magukban.
- A találkozók átlagosan 1-2 órát vettek igénybe.
- Az igazgatók idejének 75%-a előre tervezett volt és 25% spontán.
- Az idő 25%-a ment el az emberekre és a kapcsolatokra és 25% a műveletek funkcionális részére.
A könyvtárvezetők hasonlóságot érezhetnek a saját munkájukkal. Főleg, hogy vezetőknek nehézséget okoz irányítást szerezni saját idejük felett. A szerzők a következőt javasolták:
- Az alkalmazottak fontolják meg, biztosan szükséges-e a vezetőket rátenni egy emailre.
- Használják ki az online konferenciamegbeszéléseket az utazás helyett.
- Állítsanak fel napirendet, hogy több feladattal is párhuzamosan lehessen haladni.
- Fejlesszenek stratégiát, kövessék, egy vezetőségi csapat vegyen át néhány stratégiai feladatot.
- Próbáljanak több időt egyéni feladatvégzéssel tölteni.
Érdemes valamilyen időmérést használni, ami azonosítja az időpazarló tevékenységeket. Vannak különböző appok, szoftverek, produktivitás növelő tippek. Nem kell az időgazdálkodás megszállottjának lenni, de jobb helyzetbe kerülnek azok a vezetők, akik tudatosan képesek beosztani idejüket. (ref.: Habók Lilla)

...több interakciót és együttműködési lehetőséget kell biztosítanunk a könyvtárosok és az olvasók között. A használóknak érdemes nagyobb befolyást engedni a gyűjteményszervezésbe vagy akár a metaadat-előállításba, ahol különböző jogosultsági köröket meghatározva lehet bevonni őket az osztályozásba, így használóbarát keresési lehetőségeket alakíthatunk ki. Ideális esetben a használók a szolgáltatás módjának meghatározásába is beleszólhatnak. Mindehhez azonban meg kell vizsgálni a fenntarthatóság kérdéseit, mivel a hosszú távú megőrzés továbbra is cél marad. A felsőoktatási és szakkönyvtárak jövőbeli üzleti modellje, az internet és az új, digitális média lehetőségeit kiaknázó megoldás lehet egy virtuális munkatérként funkcionáló interaktív, többfelhasználós könyvtár létrehozása, melynek működése a Digital Public Library of America, az Europeana, a Google Scholar, a Mendeley és a Wikipédia alapelveihez hasonlítana. A modell a közkönyvtárak körében divattá vált makerspace analógiájára tudományos makerspace-ként is megfogalmazható: olyan digitális munkakörnyezet, alkotói tér, ahol a könyvtár digitális erőforrásokat és eszközöket tesz elérhetővé. Egy ilyen tér kialakításában felsőoktatási könyvtárak, kutatók és digitális anyagok előállítói, szolgáltatói vennének részt. (Az interaktív könyvtár mint virtuális munkahely; ref.: Jávorka B.)

A változásmenedzsment hatékonysága elsősorban nem a modern technológiák használatától, hanem a pontos kommunikációtól függ. Az együttérző változáskommunikációs stílus (Empathic Change Communication style, ECCo-stílus) megalkotása a korábbi szakirodalomra támaszkodva a kérdéshez végzett kvalitatív kutatások alapján történt, melyek a felsőoktatási és közkönyvtárak hierarchiáiban különböző szinten álló vezetők gyakorlati tapasztalataira épültek.
Az ECCo-stílus hat nagyobb, egymással is összefüggő elemből áll.
1. Az együttérzés kifejezése, az érdeklődés a csoporttagok érzései, gondolatai iránt, illetve az észlelése annak, ha valakinek segítségre van szüksége. Elengedhetetlen továbbá a képesség a vezető saját hiányosságainak beismerésére.
2. A tudatos szóbeli közlésmódok alkalmazása jelenti, ennek része a csoporttagok komolyan vétele, a kérdezés, a megerősítés, a segítség felajánlása, saját tapasztalatok megosztása, az érzelmekről való beszéd és a történetmesélés. Ezt kiegészíti annak kommunikálása, hogy senkit sem hagynak egyedül a folyamatban, továbbá ide tartozik az előítéletek kerülése, az eltérő véleményekre való nyitottság és az őszinteség is.
3. Tudatos nonverbális kommunikáció, a szemkontaktus, a mosoly, a bólogatás és a figyelmes hallgatás további jelzései. A nyitott ajtó, az asztalon lévő cukorkák a közvetlenséget, a bizalmas légkör megteremtését szolgálják.
4. Bizalom és a biztonság kifejezése: kommunikáció mindarról, amit a vezető fontosnak tart a folyamatban, a csoport tagjainak meghallgatása és bevonásuk a változás lépéseibe, képesség a feladatok kiosztására, bizalom a tagok képességeiben, hozzáértésük felismerése és tudásuk felhasználása, képesség a könyvtár és dolgozóinak képviseletére a külvilág felé, szükség esetén a csoport tagjainak megvédése.
5. Az indulatok, például a düh és a szorongás megélése is. Nem kell ugyanis tartózkodni tőlük, hiszen a változás egyértelmű kísérői, és csak ezek ismeretében lehetséges reagálni a problémákra.
6. A jól végzett munka elismerése. (A változáskommunikáció lehet egyszerű! Az együttérző változáskommunikációs stílus; ref.: Csikász N. Á.)

A könyvtáros információs jártasságának mibenlétére kérdeztünk a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
24 - A könyvtárosnak minden formáját használnia kell
1 - A papírforrások között legyen bajnok a könyvtáros
4 - A telefonon és közvetlenül emberektől szerzett inf. nem a könyvtáros asztala
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Nagypál László a Katalist levelezőlistán felhívta a figyelmet arra, hogy pontosabban kellett volna fogalmazni a válaszokat. Köszönjük, jegyeztük a fontos észrevételt.
Hasonló felmérésünket 5 éve is elvégeztük (akkor egyéb válasz szerepelt a megírom... helyett). A két adatfelvételt mutató diagramot ld.: link .
A nem reprezentatív adatok alapján úgy tűnik, hogy a könyvtárosok tartanak attól, hogy közös tudással, közösségi hozzáféréssel (vö.: link ) foglalkozzanak. Ha ez igaz, akkor aktuális lehet a 2018-as Országos Könyvtári Napok fókusza a közösségi tudásra. Azért is, mert - az adatok szerint - az 5 évvel ezelőtti eredménnyel szemben némileg csökkent a személyes információk elérésének fontosságába vetett hit. A pontosabb kép érdekében természetesen további, kiterjedtebb felmérésre lenne szükség (vajon belefér-e egy országos akcióba, hogy előtte tiszta képet kapjunk a rendezvény témájáról?).

Muraszombat közkönyvtárában link a gyarapodásnak megfelelő arányú apasztás - azaz: a klasszikus nulla növekedés. A jogszabály az apasztással kapcsolatosan évi 3%-ot engedélyez. A városnak és vonzáskörzetének 56 ezer lakosára 411 ezer dokumentum jut (2017). Az IFLA-ajánlások alapján túl terebélyes állomány tehát nem alaptalanul szorul az apasztásra, melyet a könyvtár munkatársai ütemezetten végeznek.
A bejáratól nem messze lévő polcról napi 3 folyóméternyi könyvet visznek el a betérők, praktikusan mindent.
A könyvtár munkatársa elmondta: - A négy fehér polcot hetente 2-3 alkalommal töltjük fel leselejtezett könyvekkel, amit az olvasók hétfőtől szombatig lassan kiválogatnak, s kinek mi tetszik, elviszik további olvasásra. Hogy azt követően mi történik a könyvekkel, nem tudjuk (vagy tudhatjuk). Egyik nap sem állunk ott a polcok mellett, hogy megszámoljuk, ki mennyi könyvet visz el, s nem is kérdezhetjük meg (etikai szempontpont) hogy milyen céllal válogatja ki azokat.

Kovács Béla Lóránt: a hosszabbított nyitva tartás (vö.: link ) egyik oka a kultúra demokratizálása, ami azt jelenti, hogy minden társadalmi rétegnek hozzáférést kell adni a könyvtár kínálatához ? nem csupán olcsón, hanem kedvező időpontban is. Az igazgató szerint a másik ok a decentralizáció volt: legyen mindegy, hogy ki és hol élA
A központi könyvtár egy nappal tovább tart nyitva, most már hétfőn is be lehet menni a Bem téri épületbe, az intézmény csak vasárnap van zárva.
Vannak olyan napok, amikor már 8 órától nyitva van a könyvtár, a tapasztalat ugyanis az, hogy az idősek korán szeretnek érkezni, leginkább piacozás után, vannak, akik későbbi időpontokban érnek rá - munka után például. Hozzátette, a kismamák azt szeretik, ha a gyerekekkel foglalkozásokra tudnak menni, a diákok pedig iskola után térnek be egy-egy könyvért, kötelező olvasmányért.
Komoly szervezeti átalakítások történtek azért, hogy megfelelően tudják átcsoportosítani a könyvtár munkatársait, a tizenkét fiókkönyvtárból - egy iskolai könyvtár kivétel - tizenegyet érint a változás. Hozzátette, minden munkaszervezés kérdése volt, ez nem azt jelenti, hogy a könyvtárosoknak többet kellene dolgozni: új munkabeosztást kaptak, s csak azt kellett áttekinteni, hogy milyen munkafolyamatok vannak, hol szabadul fel plusz erőforrás, hova lehet átcsoportosítani a munkaerőt. Kiemelte: a jelenlegi rendszer az ésszerű humánerőforrás gazdálkodás végeredménye.
A megyei könyvtárban százan dolgoznak, hatvan ember munkálkodik azon, hogy kielégíthesse a könyvtárba látogatók mindennapi igényeit.
Kovács Béla Lóránt elárulta, a változtatás előtt biztosra akartak menni, és ezért megmérték az olvasói szokásokat, a ráerősítés kedvéért pedig ezt a munkát még egy éven keresztül folytatni is fogják annak érdekében, hogy bebizonyosodjon: megfelelően alakították át a nyitvatartási rendszert. Az igazgató kiemelte, az első hétfőn máris száz ember ment be a központi könyvtárba, ami bizonyította, hogy volt igény az újításra, a hétfői zárva tartás ennyi embert tartott vissza a könyvtárlátogatástól.

Mint mondta, 20 ezren, a lakosság közel tíz százaléka veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait.

Mint mondta, fontos szerep juthat a könyvtári chatnek és az elektronikus szolgáltatásoknak, ha ezek megfelelően bővülnek, akkor a könyvtárhasználat valószínűleg nagyobb lesz a világhálón keresztül, sőt akár személyesen is, a könyvtári tereket pedig akkor tudják csak használni, ha eleve rendelkezésre állnak. Ezért fontos minél többet tenni azért, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek ezek az intézmények.

Bezárták és a napokban végleg el is költöztették az Oktogonhoz közeli Andrássy út 52-ből a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, amely 84 éven át, 1934 óta működött az épületben.
Ez a fővárosi önkormányzati kézben lévő szerény ingatlanrész volt az utolsó szeglet a közel 3000 négyzetméteres háztömbben, amelyhez sokáig nem tudott hozzáférni az A8-52 Ingatlanforgalmazó Kft., holott az épületben lévő összes lakás több mint egy évtizede a birtokában volt. Tavaly azonban fordult a kocka. A Fidesz-KDNP-s főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor javaslatára a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az eladást.
Az A8-52 Kft.-nek végül 269,9 millió forintot kellett fizetnie a 318 négyzetméteres könyvtárért, ami több volt, mint amennyibe a 2000-es években az épület többi része együttesen került. A könyvtár megszerzésével elhárult az akadály a tömb átépítése elől. Információink szerint a földszintet elfoglaló szórakozóhely, a Hello Baby Bar is bezár idén, a következő évre már nem vesz fel rendezvényfoglalásokat.

Hogyan lehetne hiteles a magyar könyvtárakban a minőségirányítási folyamat? Több válasz lehet a kérdésre. Most egyet emelünk ki. Legyenek hitelesek az input-adatok. Ennek feltétele, hogy a rendszer zárt, ugyanakkor átlátható legyen; ne lehessen manipulálni:
1. A minősítés alapvető inputjai automatikusan generált (nem bevalláson nyugvó) adatok legyenek
2. Ehhez hitelessé kell tenni a könyvtári teljesítménymérés egészét (pl. definiálni, mit értünk akár az alapvető fogalmakon, pl. a kölcsönzésen, azaz megszüntetni a jelenlegi szürke állapotot)
3. Az adatszolgáltatás legyen
a. automatikus
b. azonnali és
c. nyilvános (nem csak valahogyan hozzáférhető, hanem a weben, KÖNNYEN érthető, elemezhető interaktív formátumban).
Ezek nélkül a minőségi címek - Minősített könyvtár stb. - hitele nem növelhető, sem a szakmán belül, sem azon kívül, s hiteltelen marad a minőségirányítás egész rendszere is a könyvtárosok és annak munkatársai számára.
Ám kétségtelen, hogy a legnagyobb motiváló eszköz az, ha a könyvtár elismertsége nem a mindenkori bensőséges felettesi viszonyokkal, hanem a minőségi teljesítménnyel vannak - lennének link
- összekötve. Neadjisten, még a használó is ennek örülne (vö.: minőség: megfelelés a használói elvárásnak). (MG)

A cikk szerzői egy évig tartó, együttműködésen alapuló csoportos tanulási programot indítottak a University of Kansas Libraries munkatársai számára. Az első lökést egy 40 ezer e-könyvet tartalmazó csomag és a BrowZine nevű, folyóiratokat mobil eszközön kezelő program beszerzése adta.
A tabletek legnagyobb előnyének a hordozhatóság bizonyult, mely lehetővé tette például, hogy a kollégák leveleiket munkahelyen kívülről is láthassák, könnyen jegyzetelhessenek, tutoriálokat, webináriumokat és egyéb munkavideókat nézhessenek. Nagyon jól bevált kutatási és konzultációs célokra is. Lehetővé tette a tájékoztatást a referensz pulttól elszakadva is, viszont sok tartalomban nem lehetett olyan jól keresni vele, mint számítógépen. Nem volt ideális akkor sem, mikor nagy képernyőre vagy több alkalmazás egyszerre történő használatára volt szükség. Számos egyéb problémát is tapasztaltak, például a hivatali és személyes adatok összekeveredését, a könyvtári hálózatra való csatlakozás megoldatlanságát. A válaszok 60%-a szerint a munkaköri feladatok ellátását nem javította a tablethasználat. A többség véleménye szerint a tablet jó kiegészítője, de nem kiváltója a személyi számítógépnek.
A kísérletet két szempontból mégis mindenki nagyon hasznosnak ítélte: a tabletek segítségével megismerték a diákok által gyakran használt technológiát, és így magabiztosabban tudtak segíteni nekik. Ezenkívül élvezték a más osztályokon dolgozó kollégákkal való együttműködést. Utóbbi elősegítette a különböző egységekben folyó munka kölcsönös megismerését, és bátorította az osztályok közötti további kommunikációt is. A csoportos együttműködés tehát valóban jó és támogató tanulási környezetnek bizonyult.
A végső konklúzió mégis az, hogy a szintén hordozható laptop jobban megfelel a legtöbb könyvtári munkához. Talán a jövőbeli technológiai fejlesztések és a hibrid gépek olcsóbbá válása fogja megváltoztatni ezt a véleményt. (iPadek és androidos tabletek: csodagyógyszer vagy placebo a felsőoktatási könyvtárosok számára?; ref.: Fazokas Eszter)

Magyarul, jelnyelvi tolmácsolással nézhető az EK szolgáltatásait ismertető kisfilm. Remélhetőleg a használók széles tábora érti a benne felsorolt szolgáltatások lényegét, az azokban rejlő praktikus lehetőségeket.

Mi számít álhírnek? Első megközelítésre álhírnek mondhatjuk az olyan célzottan hamis címet és sztorit, amely a közösségi médiában terjed és hasonló álhíreket gyűjtő oldalakra vezet, amelyek a kattintások generálta reklámbevételekből élnek. Ám a kérdés nem egyszerű, mert ugyan történtek kísérletek az álhíroldalak listázására, illetve e listák nyomán álhírszűrő alkalmazások, plug-inek állnak az azokat igénylő használók rendelkezésére, mégis végső soron megállapítható, hogy mindenki azokat a híreket tartja álhírnek, amelyek ellentétesek a meggyőződéseivel. Emellett az álhírszűrő alkalmazásokat sem fogja telepíteni az, aki vakon elhiszi és továbbosztja azt, amit lát. Az emberek többsége eleve csak a posztok címét olvassa el, egy 2016-os felmérés tanúsága szerint pedig a Twitteren megosztott cikkek 59%-át olvasatlanul osztották meg. ...
A folyton változó álhíroldalak listázása és jelentgetése helyett azt kellene célul kitűznünk, hogy a felhasználók információs műveltségét és kritikai gondolkodását javítsuk. Elektronikus csatatéren vívott információs háborúban élünk, amelyben a közösségi oldalak kattintásvadász cikkekkel bombázzák használóikat. Ám ebben a háborúban a könyvtárosok lehetnek a tábornokok. Szakmai párbeszédet kell kezdenünk a kérdésről, és információs szakemberként felelősséget kell vállalnunk az álhírek visszaszorításáért és a tények polgárjogának visszaadásáért, hiszen minden eszközünk megvan arra, hogy ellássuk közösségünket az álhírek elleni egyetlen fegyverrel: a gondolkodás képességével. (Szabó P.)

Talán emlékszel még a hullámzó kamu-könyvespolcokra...
- A könyvtár tulajdonképpen egy hatalmas plázának az egyik szárnya. Nem sima plázának, hanem kultúrplázának. Valójában inkább csak olyan, mint egy pláza, hatalmas belső terek, mindenfelé flangálnak az emberek, vannak boltok is, lehet kajálni, de alapvetően különböző kulturális funkciókat tölt be. A nagy terekben képzőművészek installációit látjuk, van színházterem benne kettő, mozi, kutatóintézet, ilyesmik, s persze a könyvtár. Egyébként láttam már ilyen típusú intézményt Pekingben is, a Parkview Greent. Szóval a plázán belül sétálgat az ember, amikor a sok széles bejárat egyikén átmegy egy másik helyiségbe, mintha egy boltba menne be, s ott áll a könyv szentélyében. Középen hatalmas gömb, körülötte hullámformában, lépcsőzetesen emelkedve tágul a tér a belmagasság közepéig, majd onnantól ugyanígy szűkül, míg a gömb fölött csőszerűen egy világítóudvar emelkedik, amelyről a figyelmes szemlélő aztán megállapíthatja, hogy a terünk felett feltételezhető további emeletek ablakai nyílnak bele. A körbefutó lépcsőzetes falak könyvespolcokat imitálnak. Igen, imitálnak, s akkor itt jutunk vissza a kamu problémájához.
A térbe belépve ez szinte megüti az embert, hogy az imitált könyvespolcok nagy részéhez nem is lehet hozzáférni, hiszen fenn vannak a magasban, más részükhöz meg csak nehezen, mert a lépcsők alatt vannak, amelyeken ülünk vagy állunk. Helyenként, ahol mégis hozzáférhetők a polcok, mintha elkezdték volna feltölteni, de ennek is csak az a funkciója, hogy a sértett kínai lelket megfelelési kényszerrel gyógyítgassa. Könyv ide ugyanis funkciószerűen nem kell, hiszen nem ez a könyvtár, ez csak az aula, ha tetszik, a recepció. A tényleges könyvtár, mellesleg az ottani Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókja, az egész fölött lévő emeleteken van, s mindenki megelégedésére kísértetiesen hasonlít a könyvtárakra, folyóirat- és újságolvasókkal, szabadpolcos termekkel, könyvigénylő és lerakóautomatákkal, elektronikus szolgáltatásokkal, kávézóval. A vétkük csak annyi, hogy mindehhez valami szépet, de legalábbis valami figyelemfelkeltőt szerettek volna. Annyiban mindenképpen sikerült, hogy a nosztalgia lehetséges tárgyait és segédeszközeit tartalmazó gyűjteményem újabb darabbal bővült.

Sikeresen versenyvizsgázott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár élére Gyulai Arthur. A menedzser az eddigi könyvtári programok mellé további rendezvényeket szeretne, amelyeket a községi könyvtárakba is elvisznek.
A megyei önkormányzat elnöke azt mondta, elvárásuk, hogy az intézmény megyei könyvtárként szakmai segítséget nyújtson a községi könyvtáraknak, és az is, hogy bevonzzák az olvasóközönséget az intézményekbe. A klasszikus könyvtári tevékenység is fontos, de az is, hogy a gyermekeket a különböző rendezvények révén beszoktassák a könyvtárba, az pedig közösségi tér is legyen a fiatalok számára - közölte a megyei önkormányzat elnöke. Régi és új programok Jó csapat van a könyvtárban, és szeretné ezt a csapatot buzdítani, előrevinni - árulta el a terveivel kapcsolatban lapunknak Gyulai Arthur. Kifejtette, a rendezvényszervezéshez kell is a jó csapat, a jövőben pedig sok rendezvényt szeretnének, a hagyományos programok mellé újakat is, író-olvasó találkozókat, gyermekeknek és az ifjúságnak szóló tevékenységeket kívánnak szervezni. Ezeket terveik szerint a községi könyvtárakba is elviszik. Idén volt már erre példa, Gyergyó térségében több településre vittek ki egy gyermekprogramot, és kedvező fogadtatásra talált - mesélte el az igazgató. Ugyanakkor a városi könyvtárakkal is együtt akarnak működni egyes programok szervezése terén. Erre a Székelyudvarhelyen hétvégén lezajlott Nyitott könyvek éjszakáját hozta fel példaként Gyulai Arthur, mint mondta, a megyei könyvtár is részt vett ennek szervezésében. Kellenek az új könyvek A könyvtár vezetője közölte, a könyvállomány bővítése folyamatos. Erre szükség van, mindig kellenek a friss könyvek és igyekszünk a legújabbakat megvásárolni, hogy az olvasók minél hamarabb hozzájussanak az újdonságokhoz.

Egyre több adományt kapnak a könyvtárak. Az elhunyt szülők, nagyszülők hagyatékát a gyermekeik, unokáik nem tartják meg, nem tudják hova tenni, esetleg nekik is megvannak ugyanazok a kötetek. A MÉH-telepre kivinni sajnálják, ezért felajánlják a közgyűjteményeknek.
Az adományok a könyvtárosoknak plusz munkát jelentenek, és általában csak százból egy olyan kötet akad, aminek hasznát veszik. Nincs ez másként a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban sem.
- Többnyire két okból adományoznak könyveket intézményünknek, az egyik, amikor teljes hagyatéktól szeretnének megválni, a másik ok pedig a helyhiány - mondta Czakóné Gacov Katalin, a Verseghy könyvtár igazgatója.
Az intézménybe érkező könyvadományokat átválogatják, és a jó állapotúakat esetenként állományba veszik: kicserélik a saját, megviselt példányukat. Olyan is előfordul, hogy náluk meg nem lévő kötetekhez jutnak ily' módon, vagy olyan kiadványokhoz, amelyek korábban megvoltak a könyvtárnak, de az idők folyamán tönkrementek.
- Az olyan példányokat, amelyeket nem tudunk hasznosítani, mert teljesen értéktelen, tehát sérült, penészes, azokat elszállíttatjuk a MÉH-telepre. Ha egy dohos könyv bekerülne az állományba, és betennénk például egy új kötet mellé, az összes többi kiadványt áthathatja ez a szag. A MÉH-telepen leadott kötetekért egyébként pénzt kapunk, melyből új könyveket tudunk vásárolni, így tulajdonképpen jó célra hasznosulnak.
A helyi kiadás nagyon értékes. Czakóné Gacov Katalin hangsúlyozta, hogy különös gondossággal járnak el, ha ismert embertől, tudóstól származnak az adományok. A könyvtár helyismereti gyűjteményében például vannak olyan felajánlott kötetek, amelyek szolnoki irodalmárok vagy neves kutatók hagyatékából származnak és valóban értékesek. Nagyon sokszor dedikált vagy kéziratos példányok. Ezeknek nagyon örül a könyvtár, mint ahogy a helyi kiadásoknak is. Ilyen például Rékasy Ildikó volt könyvtáros és helyi író hagyatéka.

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően Rózsafa könyvtára eszközfejlesztésre, korszerűsítésre és bútorbeszerzésre több mint hárommillió forintot nyert.
Ugyan hivatalos írásos tájékoztatót még nem kaptak a döntésről, de a Nemzeti Kulturális Alap oldalán már megtalálható a nyertes pályázatok közt.
A könyvtár évek óta elhanyagolt állapotban volt, a szekrények és polcok szét voltak törve. Mint azt Németh Norbert polgármestertől megtudtuk, a Csorba Győző Könyvtár vezetői április közepén meglátogatták a rózsafai intézményt, és tájékoztatták őket egy pályázati lehetőségről. A pályázat beadásához azonban önerőre is szükség volt. Mivel a nyílászárókat már korábban műanyagra cserélték, így a benyújtás érdekében kifestették a könyvtárszobát, az aljzatot leparkettáztatták, új mennyezeti lámpát helyeztek el, emellett megszüntettek egy szükségtelenné vált ajtót.

Több mint 40 millió forintból, uniós támogatásból újul meg a Jókai Mór Városi Könyvtár udvarán álló épület, melyben tanulási-oktatási teret alakítanak ki.
A meglehetősen rossz állapotú épület teljes felújításon esik át, mely nagyjából 50 százalékos készültségi szinten áll jelenleg. Több közfalat kibontottak, így egy nagyobb, egységes tér alakult ki az épületben, kicserélték a teljes tetőfedést, az épület gépészetét, továbbá szigetelték az aljzatot. Az épület tetején napkollektorokat helyeztek el, a költséghatékonyabb üzemeltetés érdekében - tudtuk meg dr. Hermann István könyvtárigazgatótól.
Polovitzerné Antal Mónika könyvtáros arról beszélt, hogy az infrastruktúrális fejlesztésen túl a projekt során megújításra kerül a könyvtár számítógépparkja is, valamint a megújított terekben új bútorzat kerül beszerzésre. A felújítás alatt álló épületben egy foglalkoztató helyiséget és egy oktatási termet alakítanak ki, melyben számítógépes oktatásokat, vetélkedőket és egyéb rendezvényeket fognak tartani. A projekt 2019. január 31-ig megvalósul, ezt követően kezdődik egy 5 éves fenntartási időszak.

Felavatták a Bajnai Simor János Általános Iskolában található községi könyvtár kibővített és eszközfejlesztésen átesett helyiségét.
A 2011 óta az oktatási intézményben működő bibliotéka felújítására az önkormányzat a József Attila Megyei és Városi Könyvtár szakmai segítségével nyújtott be pályázatot, amelynek köszönhetően ötmillió forintos állami támogatásból újulhatott meg a régi olvasószoba.
Megtudtuk: a terveknek megfelelően a modernizált épületrész visszakapta az eredeti funkcióját, majd az Esztergomi Tankerület igazgatójával, Muszela Szabolccsal kötött megállapodás szerint együtt használja az iskola és a könyvtár az olvasószobát. A diákok becsengetéstől egészen délután fél 2-ig a tanórák keretein belül használhatják a termet, majd a délutáni órákban pedig a könyvtári foglalkozások résztvevői vehetik birtokukba a felújított helyiséget.
A fejlesztéssel negyvennyolc négyzetméterről csaknem duplájára, nyolcvannégy négyzetméter alapterületre bővült könyvtárban minden eddiginél több kulturális programot rendezhetnek meg. A hagyományos kézműves foglalkozások mellett a Digitális Jólét nevű program tanfolyamait is az intézmény falain belül tarthatják meg. A könyvtári helyiségek a bajnai egyesületek, a civil szerveződések és az egyházi előadások részére a továbbiakban is rendelkezésre állnak, valamint a megállapodás értelmében nyitva áll minden bajnai előtt.
A könyvtár célja, hogy az újdonsült olvasószobát az iskolával együtt, közösen használják közösségi célokra. A következő hetekben kamarazenekar látogat a könyvtárba, ahol a gyermekek megismerkedhetnek a kamarazenei hangszerekkel is. Ősszel az Országos Könyvtári Napok keretében író-olvasó találkozóknak, kézműves foglalkozásoknak és meghívott vendégek előadásainak otthonául szolgálhat a könyvtár.

Kutatások bizonyítják, hogy az emberek 94%-a az átlagnál intelligensebbnek tartja magát. Mit gondol, Ön értelmesebb az átlagnál? Igen? Vigyázzon, nehogy a Dunning-Kruger effektus áldozata legyen Ön is! Ennek lényege, hogy a rosszabb képességű emberek képtelenek felismerni a korlátaikat, túlzott önbizalmuk verhetetlen. Az Amerikai Egyesült Államokban a sajtó pontosan ezzel csúfolta az akkor hivatalba lépett Donald Trumpot is, "Dunning-Kruger president"-ként hivatkozva rá. Egyszerűen bizonyos szint alatt az embernek még ahhoz sincs elég esze, hogy egyáltalán észrevegye, hogy buta. A témában Fehér Zsoltot, a Hogan Assessments európai igazgatóját is megkérdeztük, aki releváns gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a kérdésben.
Kísérlet igazolta:
- Akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól. Azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.
- Egyszerűen túl buták voltak ahhoz, hogy felismerjék a saját butaságukat, s továbbra is magabiztosan léptek fel. A kutatók következtetése: az embernek rendelkeznie kell bizonyos képességekkel ahhoz, hogy a saját hiányosságait felismerje.
A gondolat, miszerint értelmesebbek vagyunk az átlagnál, valójában egyfajta önvédelmi eszköz, amellyel személyiségünket óvjuk. Ha valaki nyitott, és el tudja ismeri, hogy nem mindenben ő a legjobb, képes visszajelzést befogadni, elég nyitottsággal rendelkezik, akkor coacholható és fejleszthető lesz ebben.
Ha pontosan tudjuk, milyen kompetenciákat szeretnék felmérni, azokra vonatkozó korábbi viselkedéssel kapcsolatos tényeket kell feltárnunk a jelölteknél. A jó öreg "A jövőbeli viselkedés legjobb előrejelzője a múltbeli cselekedet" állítás még mindig működik. [Felvételi interjún kérdezzünk tehát a várható feladattal kapcsolatos korábbi tapasztalatokra, s figyeljük a mintákat. - a szerk.]

Bár a traffipaxrendszer tízmilliárdos bevételeket termel, elvileg nem ez a célja, hanem az, hogy javuljon a baleseti helyzet. Ám a gyakorlatban ez nem jön össze, a gyorshajtások pedig vastagon szerepet játszanak a tragédiákban. Lenne megoldás, ami évek óta nem érdekel senkit.
Bár a rendőrség rendre utal arra, hogy nem a bevételszerzésre megy ki a játék, hanem a balesetek visszaszorítása, érdemes megnézni az előbbiek alapján elmúlt évek mérlegét. A szupertraffipaxok telepítése és a mobil sebességmérők beszerzése 2016-ban 15 milliárd forintba került. Tehát vastagon pluszos a projekt. Pláne, hogy uniós forrásból valósították meg.
Miközben a traffipaxok termelnek, a baleseti statisztika nem fest jó képet. 2017-ben ugyan a személysérüléses balesetek száma 1 százalékkal csökkent. A halálos áldozatok száma azonban a hivatalos KSH-adatok szerint 3 százalékkal 625-re nőtt, a sérülteké pedig 0,5 százalékkal 21 451-re emelkedett.
Az átlagsebesség-mérés bevezetése több nemzetközi példa alapján is indokolt. Hollandiában, az A13-as sztrádán 2002-ben vezették be, ezt követően az autósok mindössze fél százaléka ment gyorsabban a megengedettnél, a balesetek száma pedig a felével csökkent. ...
A lehetőség adott, mégsem történik semmi. Pont ez teszi abszurddá az egész kérdést.
[Csehov: Három nővér - röviden, a la Király István: A három nővér Moszkvába akar utazni. Minden lehetőség adott. Tehát maradnak. - Lehet, hogy azért érdemes fenntartani a kellemetlen állapotot, mert akkor folytatható a látszattevékenység? - a szerk.]

A könyvtárosoknak és más információs szakembereknek egyre több olyan szituációban kell helytállniuk, amely túlmutat a tradicionális feladataikon, ezzel olyan kompetencia-elvárások jönnek létre, amelyek korábban nem voltak jellemzők. Ezek feltérképezése érdekében a szerző olyan kompetencia-profilokat keresett, amelyek könyvtárosok, levéltárosok, iratkezelők, információ- és tudásmenedzserek pozícióit írják le. Az öt kompetencia-kategória:
1. együttműködés, ügyfélszolgálat és kommunikáció;
2. a szervezet működésének megértése és a stratégiával összehangolt munka;
3. program- és szolgáltatásnyújtás és irányítás;
4. az információ- és tudásmenedzsment technikai kompetenciái;
5. személyes tulajdonságok.
A kategóriákban felsorolt kompetenciák nagy része aktív közreműködést kíván meg a szakembertől: az első kategória például nemcsak arról szól, hogy jó kapcsolatot kell ápolni a külső és belső partnerekkel, hanem kommunikációs és képzési terv kialakítása és megvalósítása is fontos, nem is beszélve a konfliktusok kezeléséről. A harmadik kategóriába tartozó kompetenciák pedig kifejezetten gazdasági és vezetési elemeket tartalmaznak: a szervezet és az emberi erőforrás irányításáról, a költségvetés és a javak kezeléséről szólnak, egészen a különböző kockázatelemzésekig. A személyes tulajdonságok közé pedig olyan elemek kerültek, mint az alkalmazkodóképesség és rugalmasság, a csapatmunka és együttműködés, az értékek és etika, a kezdeményezőkészség, az időgazdálkodás és a nagy megterhelés mellett végzett munka, az elemző gondolkodás és döntéshozatal, illetve a folyamatos szakmai fejlődés iránti elkötelezettség. (Kompetenciák az új szerepeket betöltő információs szakemberek számára; ref.: Jávorka B.)

Szinte teljesen a tűz martalékává vált a riói Nemzet Múzeum gyűjteménye, a 200 éves intézményben őrzött mintegy 20 millió műkincs odaveszett az intézmény vezetőinek becslése szerint, egyesek az alexandriai könyvtár Kr.e. 48-ban történt leégéséhez hasonlították a vasárnap esti tűzvészt.
A múzeum zárása után borult lángba a Sao Cristóvao városrészben álló történelmi épület egésze. A tűzben, amelynek oka egyelőre ismeretlen, senki nem sérült meg.
Ez volt Latin Amerika legnagyobb természettörténeti múzeuma, itt őrizték az amerikai kontinensen talált legkorábbi, 12 ezer éves emberi maradványokat, dinoszaurusz fosszíliákat és egy 1784-ben a kontinensen talált óriás meteorit maradványait. Michel Temer brazil államfő felbecsülhetetlennek nevezte a károkat. "Kétszáz év kutatói munka és tudás veszett kárba" - írta Twitter-üzenetében.
Mérciós Gomes antropológus, a brazil őslakosok nemzeti alapítványának volt elnöke egyenesen az alexandriai könyvtár leégéséhez hasonlította a károkat.
"Csak 500 éves a történelmünk. Nemzeti Múzeumunk 200 éves volt, de az volt a mi örökségünk, amelyet örökre elvesztettünk. Újjá kell építeni a múzeumot" - írta Facebook-üzenetében.
A Globo TV riportja szerint a tűzoltóknak nem volt elegendő vizük a közelben, hogy feltudják venni a harcot a lángokkal. Roberto Robaday a riói tűzoltóság parancsnoka megerősítette az értesülést. Közölte, hogy a két legközelebbi tűzcsapban nem volt víz, ezért a közeli tóból kellett tartályautókkal szállítani a vizet az oltáshoz.

- Ami inkább akadályoz bármiféle kanonizációt az az, hogy szűkül a nyilvánosságnak az a része, ahol még foglalkoznak a kultúrával, irodalommal. Megszűntek a kulturális műsorok, gyakorlatilag az utóbbi öt évben megszűnt a kultúrát közvetítő média jó része. Tíz éve még volt egy Kultúrház, amit nem néztek milliók, de ha beült ott egy fiatal író beszélni az új kötetéről, még így is több embert ért el, mint a könyvesboltokban. Megszűnnek a folyóiratok, nincsenek kritikák, mert a napilapok is megszűntek. A megyei lapok központosításával szintén eltűnt egy pótolhatatlan fórum. Darvasi László péládul 25 éven át írta a tárcáit a Délmagyarba, annak is vége. Öt éve még, ha kiadtunk egy új könyvet a Magvetőnél 50-60 sajtópéldányt küldtünk szét. Most ötöt-hatot tudunk. Persze vannak blogok, van közösségi média, de ez még nem pótolja azt az intézményi hálózatot, azokat a szűrőfunkciókat. És akkor most a Magyar Időkben azon örvendeznek, hogy megszűnt a Holmi, és ezzel megszabadultak a liberális elnyomás egyik eszközétől? Pedig Réz Pál és az általa szerkesztett Holmi 25 éven át folytatta a Nyugat hagyományát. Ha lesz magyar irodalomtörténet ötven év múlva, jó eséllyel Holmi-korszaknak fogja nevezni ezt az időszakot.

Nem kell jegyet váltania a kolozsvári tömegközlekedési eszközökre azoknak, akik nyomtatott könyvet olvasnak pénteken. A városban lassan őszi hagyománnyá váló akció a Bookfest Könyvszalon kezdeményezése.
A csütörtöktől vasárnapig tartó könyves esemény tiszteletére pénteken hajnali 5-től este tízig ingyen utazhatnak az olvasók Kolozsváron. A kedvezmény azonban e-könyvekre és hangoskönyvekre nem érvényes, figyelmeztetnek közleményükben a szervezők.
A Bookfest Könyvszalon helyszíne a sétatéri Kaszinó, ahol több mint húsz könyvkiadó és -forgalmazó állít ki. A nemzetközi könyvszemle idei díszmeghívottja az Amerikai Egyesült Államok. A délelőtt tíz és este nyolc között látogatható vásáron 20 és 70 százalékos kedvezményt kínálnak.

Az alkalmazás beleillik a Google Books és a Google Scholar sorába.
A piaci rést egyebek mellett a fiatal kutatókban találták meg, akiknek még nincsen meg a kapcsolati tőkéje a legmegfelelőbb adatforrások kiválasztásában. A fejlesztés során a Google tag-elési segítséget adott az egyes adatbázisoknak. A Schema.org szabványosított szótár segítségével címkézhetik adatbázisaikat azok tulajdonosai. A Google ezek mellett speciális algoritmust is használ a rankinghez.
A fejlesztést támogatta, hogy egyre több kutatástámogató szervezet elvárja, hogy a kutatás eredménye nyilvánosam elérhető legyen, pl. minőségbiztosítási szempontból.
Noha az eszköz a későbbiekben összetettebbé válhat, a Google nem tervezi az adatbázisok elemzését, ahogyan azt a weboldalan vagy a képek esetén teszi. A rendszer egyelőre nem teszi lehetővé az adatbázisok API-kkal való lekérdezését, bár az idővel ez változhat. Mindenesetre a Google figyeli a használók tevékenységét, a későbbi alakítások érdekében. Az is elképzelhető, hogy a Dataset Search később összenő a Google Scholarral, azaz a kutatás eredményéből ugorhatunk majd az adatok forrásához.