Magyarországon óriási munkaerő-piaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmadája, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, sok hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.
... vizsgálatunk során pusztán a munkaerő-piaci keresleten volt a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy egy könyvtáros, magyar szakos bölcsész, illetve történész képzettség kulturális értelemben bár rendkívül értékes egy országnak, de a munkaerő-piacon kevés esély van arra, hogy ez a fajta "érték" megjelenjen. Arra pedig, hogy ez magas bérekkel is társuljon még kevesebb.
Ahogy a statisztikákból kitűnik, a régi rendszer szerinti diplomások száma a könyvtárosok, jogászok, pszichológusok esetében is évről-évre csökken. Ez a mentalitás talán a jogászoknál a legszembetűnőbb, hiszen 2013-ban még 187-en diplomáztak országszerte, tavaly viszont már csak 62-en, de 2017-ben mindösszesen 26-an, ami heted annyi, mint az azt megelőző negyedik évben.
Könyvtárosnak ellenben már 2013-ban sem sokan végeztek a régi, főiskolai/egyetemi rendszerben. Nem volt ez másképp a pszichológia képzés esetében sem, ahol 2018-ban csupán 20-an végeztek, igaz, a két szak között mindig is óriási különbség volt, hogy a pszichológia szakra tradicionálisan nagyon magasak a felvételi ponthatárok, míg az informatikus könyvtáros szakokra egyáltalán nem. A könyvtáros szakma munkaerő-piaci - évek óta tartó - láthatatlansága itt már megfigyelhető. Hiszen 2017-ben csupán 71 hallgató jött ki nappali, BA képzésről, holott 2013-ban még 166-an voltak (diagram és diskurzus: link ).

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
11 (28%) - igen, nagyjából
17 (44%) - igen, sőt, a meglévő munkához több is kell(ett volna)
9 (23%) - nem, s ez hatékony munkaszervezéssel gyorsan ki is derült volna
2 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Mivel 2012-ben is feltettük ezt a kérdést link mód nyílik az összehasonlításra. A vonatkozó diagramot ld.: link .
Megállapítható, hogy a válaszok nagyjából hasonló megoszlást követnek. Érdekesség azonban, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a könyvtárak munkaerő-bázisa, a könyvtárak teljesítménye ugyanakkor nem változott számottevően. Azaz: a korábbi teljesítményt bizonyíthatóan kevesebb munkaerővel is el lehetett volna végezni. Visszatérve a kérdésre: hatékonyabb munkaszervezéssel többet is ki lehetett volna hozni a magyar könyvtári rendszerből. De nincs minden veszve: a következő években feltehetően tovább csökken a könyvtári munkaerő, tehát további tere van a hatékonyság-fejlesztésnek, pl. a munkamegosztás, együttműködés, automatizálás, de leginkább a menedzsment-gyakorlat fejlesztésének eszközeivel. (MG)

Évtizedek óta közhelynek számít, hogy a nyomtatott sajtó hanyatlik, az online médiáé a jövő. Kétségtelen, hogy a jelent, illetve a jövőt nézve tényleg ez a helyzet. Az aktuális online tartalmak könnyebben, gyorsabban, olcsóbban (a legtöbbször: ingyenesen) hozzáférhetőek. Egészen más a helyzet a tegnapi, illetve tegnapelőtti hírekkel. Amennyiben egy száz évvel ezelőtti, rég megszűnt napilap valamelyik számát akarjuk elolvasni, arról másolatot készíteni, azt bármelyik nagyobb közkönyvtárban jó eséllyel, az Országos Széchényi Könyvtárban pedig szinte biztosan megtehetjük. De ha egy, alig pár éve megszűnt online portál archívumában böngésznénk, korántsem lehetünk ilyen magabiztosak. Mert nagyon sanszos, hogy már nyoma sincs, eltűnt a világhálóról. Esetleg fent van ugyan, de mivel nem tartják karban, jóformán használhatatlan.
"Mindnyájunk tapasztalata a webes információ ilyen vagy olyan okokból való eltűnése. A webtér ingatagsága még a régi könyvek fennmaradásához képest is riasztó, a Vizsolyi Biblia mai fellelhetőségének valószínűsége 400 év távlatából is nagyobb, mint egy átlagos weboldalnak. Ismertek példák arra is, amikor véletlenül vagy nemtörődömségből, de olykor nyilvánvaló tudatosság okán a mai politikai és gazdasági történések dokumentumai, jelenkori tudásunk forrásai tűnnek el a hálózatról." - olvasható a Webarchiválás és a történeti kutatások című, 2018-as tanulmányban.
Igyekeztünk utánajárni, mi lett a sorsa az utóbbi időkben hozzáférhetetlenné, bizonytalanná vagy gazdátlanná vált portáloknak. Hogy megmenthetőek-e az évek, évtizedek alatt felhalmozódott újságírói életművek az utókor számára. Illetve azt is próbáltuk a korabeli portálok újságíróinak, illetékes vezetőinek, kiadóinak megszólaltatásával bemutatni: mi volt a konkrét oka egy online felület átmeneti vagy végleges, teljes vagy részleges eltűnésének? Lehetséges okok között politikai érdekek, üzleti indokok, műszaki hibák, informatikai kihívások egyaránt szerepeltek. De volt olyan is, hogy a tulajdonosok, illetve kiadóvállalati vezetők részéről teljes hallgatásba, elutasításba ütköztünk.
- Ld. még: link

A lehetőségek feltérképezéséhez hasznos először áttekinteni a mesterséges intelligencia és a könyvtár kapcsolódási pontjait. Egy lehetséges ötletforrás: link
Szintén szoros a kapcsolat a könyvtári folyamatok digitalizálásával (nem a könyvtári dokumentumok digitalizálásával!). Ha ez megvan, akkor olyan lehetőségekbe botlunk, amelyek ma, mezítláb is mehet(né)nek, csak gyakran nincs meg hozzá a kedv, akarat, ambíció.
A könyvtárnak hatalmas
- adatbázisa van az emberek érdeklődéséről (de szinte semmi gyakorlata nincs ennek kihasználásában)
- potenciálja van az emberek, szervezetek információs kiszolgálásában
- gyakorlata van információs projektek támogatásában.

A könyvtár elvileg bármilyen társadalmi, kulturális, gazdasági, egészségügyi, oktatási stb. projekt információs szolgáltatója lehet. De akár multifunkcionális - egyéni és közösségi - tájékoztatási pontot tarthat fenn, hivatalokkal együttműködve.
Okos projektek lehetnek sok egyéb mellett:
- Előre látható egy "okos városban", mit tanulnak a jövő héten a gyerekek az iskolában, milyenek az átlag tanulmányi eredmények, azaz rendezvényt, oktatási csomagot stb. tudok előre összeállítani témára, nehézségi fokra stb. Az "okos városban" ez is automatizálható.
- A könyvtár a tagi adatok és a térinformatika alapján pillanatok alatt láthatja, mely településrészben optimális a használók elérése, hol és feltehetően milyen fejlesztésekre van szükség.
- Használati adatok alapján országos szinten is megmondható, milyen dokumentumokat érdemes szerzeményezni a holnap igényei alapján, és mely területen kell faragni az állományt.
- A közösségi média tartalmának prediktív figyelésével úgy tud tájékoztatni a könyvtár (saját magát nélkülözhetetlenné tenni), hogy a közösség még meg sem fogalmazta információs igényét.
- A könyvtár testre szabott, automatikus témafigyelést végezhet a használóknak - országos szinten -, melyben helyben elérhető tartalmakra is felhívhatja a figyelmet.
- A szaktájékoztatás is megoldható országos szinten, helyi fizikai forrásokat is bevonva.
- Helyi történések - útfejlesztés, önkormányzati szavazás, pollenszennyezettség veszélyessé válása stb. esetén automatikusan kínálhatja a vonatkozó helyismereti, sajtóarchívumokból származó, egészségügyi-ismeretterjesztő információt. Amennyiben tényező a lakosság tájékoztatása.
- S szerinted? - Írd meg: link
(MG)
Kapcsolódó: A hanyatló Nyugat: Bécs a legokosabb város, de London sem rossz link

A New York Public Library a világ egyik legnagyobb könyvtára. Közel 5 millió könyve, 1,7 millió e-könyve és 177 ezer audiokönyve van. Az Amazontól eltérően mégsincs korlátlan tárhelye. Minden könyvnek ki kell érdemelni a helyét a polcon. Semmi nem kerül be véletlen.
A döntést egy 16 fős testület és segítőik hozzák. Mindegyikük legalább könyvtáros mesterdiplomával rendelkezik. Könyvek ezreit értékelik, hogy a kölcsönzőknek már ne kelljen. Nem olvasnak el minden kiválasztott könyvek. Nincs erre idő. Múlt évben 476 ezer könyvet, 75 ezer e-könyvet és 18 ezer audiokönyvet vettek fel. Mindet gondos kutatás előzte meg. A cél, hogy minél több hangot és nézőpontot bemutató gyűjtemény legyen.
A népszerű szerzőknek nem kell aggódniuk. A leggyakoribb rendelések tavaly is ismert könyvekre érkeztek. A top 3 - Michelle Obama: Így lettem, Michael Wolff: Tűz és düh, Kevin Kwan: Kőgazdag ázsiaiak.
A nagyobb kiadókra is figyelnek. Náluk akár elsőszerzős alkotókra is. Legalább egyet beszereznek próbaként a művekből. De a saját kiadás sem kizáró tényező. Fontosak a jó könyvkritikák. Viszont a rossz kritika sem kizáró. A hűséges rajongói bázis viszont sokat nyom a latba, vagy ha szerepelt a könyv a hírekben, beszélnek róla a közösségi médiában, megfilmesítik.
Például Wayne Roylance a politikai és népszerű diétákról szóló könyveket figyeli. Egy hónapban 4 ezer könyvet néz át. Közülük 1500 darabot választ ki beszerzésre. A tavalyi év egyik nagy sikere az Instant Pot recepteskönyvei.
Vannak időtlen klasszikusok is, amit folyton frissíteni kell, akár egy gardróbszekrényt. A nagy Gatsby, a Ne bántsátok a feketerigót vagy legutóbb a Harry Potter és a bölcsek köve újra előkerült.
Vannak speciális, olvasói kérések: a bevándorlók az anyanyelvükön szeretnének olvasni, a diákok a nyári olvasmánylistájukról kérnek könyveket A 2 millió beiratkozóval rendelkező könyvtár folyamatosan kap olvasói kéréseket. Mindet fontolóra veszi. Ha van elég pénz a beszerzésre és megfelel a választási kritériumoknak, akkor a könyvtár beszerzi.
Azonban nem kerül egy könyv sem a polcokra a szerző emailes kérésére. Nem kerül be, ha egy szerző ingyenes példányt ad. Ezeket általában a könyvtár az ingyen elvihető polcra teszi. Nem kerül be celebek kérésére. Nem számít, ha a szerzeményezők ismerőse ajánl valamit. Kevésbé érdekesek a "személyre szabott könyvek", ahová az olvasók írhatják a tapasztalataikat. És természetesen a biztonsági problémákat felvető könyvek. Gyerekkönyvek esetében például a leszakadó darabok miatt fulladás veszélyét magukban hordozó könyvek. (ref.: Habók Lilla)

Többször írtunk a holland Zuthpen kisváros templomba telepített könyvtáráról link , most gyerekkönyvtári szempontból mutatunk róla képeket: link . A gyerekkönyvtár link a baloldali mellékhajóban kapott helyet, ezen felül is használhatnak helyiségeket. A gyerekkönyvtárt élénkzöld, többféle ülőbútoráról is meg lehet ismerni. A közeledőt nagy plüssmaci fogadja. A gyerekkönyvtárban is megtalálhatók a shop-koncepcióra jellemző könyvdisplayek. A könyvek témáit a gyerekeknek megfelelő piktogramok (link ) jelzik a polcon. A táblás játékok, oktató puzzle-k fóliába csomagolva várják a kölcsönözni vágyókat.
A gyerekkönyvtár honlapját nézegetve az alábbiakat találjuk:
- digitális képkönyvek a 3-7 éves gyermekek számára a könyvtárban vagy otthon; 46 különböző cím közül választhatsz
- lassan elúszó könyvújdonságok, borítóképekkel, rövid leírással
- katalógus, mely témaképek segítségével(!) is kereshető
- ingyenesen letölthető olvasást segítő mobilalkalmazások
- fiatalok könyvtára (országos szolgáltatás)
- jelentkezési lehetőség könyvtári felolvasásokra
- elektronikus segítség iskolai dolgozatok írásában (országos szolgáltatás)
- webes források témaajánlója fiataloknak (országos szolgáltatás). (MG)

A múzeumi, könyvtári, levéltári, és közművelődési intézményekben dolgozók köztudottan alacsony bérekért dolgoznak, nettó átlagkeresetük 150-160 ezer forint körül mozog, a bértábla 2009. óta változatlan.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete tavaly többek közt 50 százalékos bérpótlék emelést követelt a kormánytól, a helyzet azonban azóta is változatlan.
A hét elején Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő "Hogyan kívánja rendezni a kormány az Országos Széchényi könyvtárban dolgozók helyzetét?" címmel nyújtott be írásbeli kérdést Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének címezve.

Nem leszel nyerő, ha csak a saját kultúrafelfogásod szerint gondolkodsz link - hívtuk fel a figyelmet Az én könyvtáram január végi rendezvényére hivatkozva. S hogy az elhangzottak mélyebben ragadjanak meg, nézzük Lengyelné Molnár Tünde előadását is: Digitális kompetenciák fejlesztése; kihívások és lehetőségek a könyvtárakban link Az idősebb szakmabeliekként hajlamosak lehetünk unottan hallgatni, majd tovább tenni-venni 20. századi gondolkodásunkkal. Használóink derékhadának igényei kapcsán - ha nem akarjuk elveszíteni őket - az elgondolkodáson túl tennünk is kell:
"Mit vesz el és mit ad a digitális kor? - Nos: Az írásbeliség megerősítette a logikai-elemző gondolkodást. A digitális korban a vizuális feldolgozás, az átfogó, intuitív megközelítés kezd erősödni. A digitális generációk
- könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket,
- gyorsabban tudnak dönteni,
- hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és szimultán képesek több tevékenységet folytatni.
Az iskola egyelőre nem tud mit kezdeni a digitális kor hatásaival. Az oktatási rendszernek egyelőre nincs konstruktív válasza a megváltozott kultúrára. A megoldás a híd a két agyfélteke között. Ezt erősíteni a kétféle feldolgozást igénylő tevékenységekkel lehet:
- mozgás
- művészetek
- stratégiai-táblás játékok és
- társas helyzetek."
Magyarán: ha nem ezek köré építjük szolgáltatásainkat, menthetetlenek vagyunk. Az előadó felidézte a WEF által fontosnak tartott képességeket: A legszükségesebb képességek 2020-ban a World Economic Forum szerint link :
1. Komplex problémamegoldás
2. Kritikus / kritikai gondolkodás
3. Kreativitás
4. Emberek menedzselése
5. Együttműködési készség
6. Érzelmi intelligencia
7. Döntéshozatali képesség
8. Szolgáltatásorientáció
9. Tárgyalási képesség
10. Kognitív rugalmasság.

Akinek az MTA és a CEU-botrányok után sem egyértelmű, mennyire tartja a NER a tudományt és a kultúrát, elkezdhet figyelni az Országos Széchényi Könyvtár sorsára.
Vizesedik és a bővítése sem megoldott - információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye. És hová fog költözni? Alighanem mégis a Kilián laktanyába - ez könyvtári forrásaink szerint gyakorlatilag el is dőlt, méghozzá úgy, hogy a főigazgató meg nem erősített hírek szerint sms-t kapott a döntésről az emberminisztériumból. Tüske László most az Átlátszó kérdésére annyit válaszolt:
"Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel. Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges."
Egyebek mellett Tüske főigazgatónak a kollégái előtt mondott beszédét ismertetve. Akkor például az is elhangzott: "sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk".
Amennyire azonban útjában van a nemzeti közgyűjtemény a Vár NER-es újrahasznosításának, annyira jól jönne legelészni a könyvtár informatikai beszerzésein. Szintén Tüske mondta a már idézett értekezleten tavaly, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzésekre utalva, hogy: "Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk". A főigazgató elmondása szerint éjjel is "felhívták", hogy ezt vagy azt írja alá.
Az OSZK-ban az terjed, hogy a digitális archívum kialakítása kerülhet a Mészáros-érdekeltség 4iG Nyrt.-hez, ezen megy most a huzavona.

Friss statisztikák szerint Magyarországon csaknem 700 ezer 65 éves vagy annál idősebb ember él egyedül. Az egyedül élő nők és férfiak száma között ráadásul hazánkban a legnagyobb a különbség, ugyanis míg az idős magyar nők 46 százaléka élet egymaga egy háztartásban, addig a férfiaknál ez az arány csupán 20 százalék volt. Ami pedig mindebben a legrosszabb, hogy egy korábbi kutatás szerint a társadalmi elszigeteltség, azaz a magány öl. Nevezetesen több, súlyos betegség kockázatát is növeli a huzamosabb egyedüllét.
Az Európai Unióban Magyarországon van a legnagyobb különbség a 65 vagy annál idősebb, egyedül élő férfiak és nők száma között - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A hivatalos statisztikák szerint 2017-ben hazánkban a 65 éves vagy idősebb nők 46 százaléka egyedül élt, míg az ugyanilyen korú férfiak csupán 20 százaléka. A különbség 26 százalékos, amivel sereghajtók vagyunk. Az EU-s átlagkülönbség egyébként 20 százalékos, de a listavezető Észtországban csupán 7 százaléknyit mértek.
- Hírek idős használókkal kapcsolatban a KIT-en: link

A 66 milliós Nagy-Britanniában 850 ezer ember küzd demenciával, a legtöbb érintett 65 év feletti. A Music for Dementia 2020 link (Zenével a demencia ellen 2020) kampány célja, hogy gyökeresen megváltoztassa a demencia kezelését.
Kutatások szerint a zene sokat javíthat az időskori hanyatlással küzdők szellemi állapotán és közérzetén, sőt a kezelés hirdetői szerint rendkívül sokoldalúan segít. Egyrészt a zene értelmet adhat az együtt töltött időnek, és élvezetesebbé teszi a szociális interakciókat, főleg azoknál, akik a demencia előrehaladott állapotában vannak, és nehezen kommunikálnak a környezetükkel.
A kampányban javasolják, hogy a jövőben egyes gyógyszerek helyett is "zenét írjanak fel az orvosok". Az ajánlás része, hogy az idősekről gondoskodó szociális dolgozók kapcsolják be a rádiót, gyakoroljanak hangszeren az ápoltakkal, vagy énekeljenek velük. Az aktív részvétel sikerélményt vált ki az idősekben: ők is képesek létrehozni a zenét.
Az egyénre szabott zenelejátszási lista ötlete is felmerült az előírt terápia részeként. Ez akkor a leghatékonyabb, ha olyan számokat tartalmaz, amiket az idősek 10 és 30 éves koruk között hallgattak, ugyanis ezek segítenek a leginkább felidézni a meghatározó emlékeket, és gondolatban visszarepülni a fiatalkori helyszínekre. A megfelelő lejátszási lista összeállításában képzett zeneterapeuták lehetnek az idősebbek segítségére.
A zenén keresztül való kapcsolódás mellett szól továbbá, hogy a zenehallgatás és -gyakorlás olyan tevékenység, amelyet a legkisebbek és legidősebbek együtt élvezhetnek, és üdvös mindkét korosztálynak. A közös programok megvalósítását már el is kezdték a The Together Project link (magyarul Együtt projekt) időseket segítő alapítvány Songs and Smiles link (Dalok és mosolyok) eseményein keresztül: idősotthonban élő emberekhez látogatnak el szülők kisgyerekeikkel, hogy a kicsik és az idősek együtt élvezzék a zenét. A programot már heti csaknem 10 alkalommal szervezik meg London különböző idősotthonaiban, a rendszeres látogatók mély, generációk közötti barátságokat szőnek, amelyek oldják az idősek elszigeteltségérzését, és segítik a kisgyerekek fejlődését.

Csalódásait és önmagát kifigurázó posztokat helyez el a Facebook-oldalán az írásait inkább az utcán "terítő", fiatal író, azt üzenve, hogy a valóság a szépségnél is többet ér.
Herczeg Szonja, író: - Néhány írásomat kinyomtattam tíz példányban, borítékba tettem, és kiragasztottam az utamba eső megállókban. A lényeg az volt, ha valaki elolvassa, elolvassa, ha nem, kidobja, jobb esetben visszarakja. A novellagerilla leginkább az önbizalomhiányról, a komfortzóna elhagyásáról szól, de poén is, meglepetés a nap végére. (...)
Jó érzés, hogy több könyvtáros is írt nekem, hogy gerilláztak a novelláimmal a könyvtárban, és sokan, akik megtalálják az utcán, fotót küldenek és posztolják. Az egyik ismerősöm a fiatalkorúak börtönében terítette a szövegeimet, más Székesfehérváron egy koncerten. Vonatokon, kávézókban és éttermekben is otthagyják. Az Ady 100-as évfordulón pedig Ady-versekkel gerilláztak a diákok az egyik budapesti középiskolában.

Kiderült, hogy a kisebb csapatok nagyobb valószínűséggel állnak elő új, innovatív ötletekkel, míg a nagyobbak inkább biztosra mennek: megszilárdítják az addigi ismereteket. A kisebbek felismerései ugyanakkor többször kerülnek ellentmondásba a meglévő eredményekkel, azonban minden újabb csapattag érkezésével ritkulnak ezek a zavarok. A kutatók abban látják az eltérés okát, hogy a kisebb és nagyobb csapatok másképpen kezelik területük történetét. A nagyobbak inkább a korábbi sikerekre támaszkodnak, míg a kisebbekre jellemzőbb a mélyebb és szélesebb körű információkeresés, ők szívesebben nyúlnak kevésbé népszerű ötletekhez, amelyekkel esetenként új irányokat is kijelölnek. "A kisebbek emlékeznek az elfelejtett ötletekre, kérdéseket tesznek fel, új utakat keresnek, míg a nagyobbak inkább megválaszolják a kérdéseket, finomítják a korábbi elméleteket" - magyarázza a különbséget Lingfei Wu, a tanulmány egyik szerzője.

Hogy néz ki a híd a tréning és az üzleti eredmények között? Mik a hatáslánc elemei? Makó Ferenc tréner tapasztalata szerint:
1. Elfogadás/elköteleződés - látni kell a munkatársnak, vezetőnek, hogy érdemes változni. "Lehetek jobb, ha megtanulom és alkalmazom az új módszereket"
2. Tudás megszerzése - ha beláttam, hogy szükségem van a változtatásra a saját munkámban (viselkedésemben, kommunikációmban, hozzáállásomban), akkor jöhet a tanulás. Érdekes módon ez a rész a legkönnyebb. Leginkább alapelvek megértéséről, elfogadásáról, megtanulásáról van szó. Valljuk be őszintén, nem rakétatudomány.
3. Kipróbálás - ez már egy olyan szint, ahova a felmérések szerint a fejlesztésben résztvevők kevesebb mint 30%-a jut el külső segítség nélkül. Amit először próbál ki az ember, az ritkán megy tökéletesen.
4. Kitartás - az első hibák a kipróbálás alatt jönnek elő, ezeket túl kell élni és ami a legfontosabb, tanulni kell belőlük.
5. Alkalmazás - alakuljanak ki az új szokások, legyen belőle sikerélményünk. Ez a szint elkerülhetetlen, ahhoz, hogy az üzleti eredményekben is megjelenjen a fejlesztés eredménye.
Mennyien tudják ezt megcsinálni segítség nélkül? - Kevesebb mint 5%-a a munkatársaknak, vezetőknél talán valamivel több, de nem jelentősen.
A szervezeti kultúra alapvetően meghatározhatja a vállalat és persze a fejlesztési program sikerét is. Sokszor mérünk olyan szervezeti kultúrát, ami a Reményre épül és nélkülöz minden tervszerűséget és valódi vezetést. Ennél is rosszabbak a Félelemre épülő szervezeti kultúrák. Ezt mind ki lehet mérni, és akciótervet lehet alkotni vezetői szinten arra, hogy tovább lépjünk a szervezet fejlesztésben.

A könyvtárak és a Wikipédia összekötése jelentős mértékben javíthatja az e két nagy tudástár által biztosított szolgáltatások minőségét. Egy ilyen összekapcsolás gazdagítaná a Wikipédia szócikkeit, ezzel egy időben pedig növelné a könyvtári források láthatóságát.
A javasolt rendszer úgy működik, hogy első lépésként észleli az összes szóba jöhető Wikipédia-fogalmat (-szócikket), amely egy bizonyos FAST tárgyszóval ellátott könyvek és egyéb könyvtári dokumentumok címében előfordul. Ezt egy gépi tanulási (Machine Learning, ML) algoritmus betanítása és alkalmazása követi, melyet arra terveztek, hogy automatikusan felismerje azokat a fogalmakat, melyek megfeleltethetők a FAST tárgyszónak. A használt ML algoritmus konkrétan bináris osztályozást végez, amikor a szóba jöhető fogalmakat vagy a "megfeleltethető", vagy a "nem megfeleltethető" kategóriába sorolja. Az osztályozó algoritmust arra képezték ki, hogy elsajátítsa a legnagyobb valószínűséggel a "megfeleltethető" kategóriába tartozó fogalmak jellemzőit 14 helyzeti, statisztikai és szemantikai tulajdonság együttese alapján. (A könyvtári források láthatóságának növelése a könyvtári tárgyszavak és a Wikipédia szócikkeinek összekapcsolásával; autoref.)

Jó állapotú magyar könyveket gyűjt az Octavian Goga Kolozs Megyei Könyvtár link . Bár az intézmény munkatársai folyamatosan fogadják az adományokat, szeretnék, ha április közepéig minél több kiadvány összegyűlne, ugyanis meglepetéssel készülnek olvasóiknak, tudtuk meg Máté Erzsébet könyvtárostól. A kezdeményezés fő célja a könyvtár magyar nyelvű állományának, illetve a magyar ajkú olvasók számának növelése. Ez utóbbiak most a teljes olvasóközönség csupán 4,3 százalékát teszik ki - arányuk tehát jóval kevesebb, mint a városban, vagy a megyében élő magyaroké [16%; kb. 46.000 fő - szerk.]. Ennek felel meg a magyar könyvállomány aránya is.
Bár a könyvtár honlapján ismertetett friss szerzemények között több magyar nyelvű könyvet, hangoskönyvet, CD-t találni, főleg a 2017-ben vásárolt kiadványok között, a jelenlegi állomány még bővítésre szorul. Máté Erzsébet szerint a könyvtár nyitott mindenféle kisebbség felé, de a beszerzés lassú és nehézkes, egyrészt azért, mert késik az ország költségvetésének elfogadása, másrészt azért, mert közintézmények csak az online SICAP rendszeren keresztül vásárolhatnak. Emellett hiába kap a közkönyvtár köteles példányt a Kolozs megyében kiadott könyvekből, ezeket csak az olvasóteremben lehet lapozni, a kölcsönzéshez legalább két példányra van szükség, részletezte a könyvtáros. 2019 hivatalosan a Könyv Éve Romániában, ami újabb indok arra, hogy a könyvtár megpróbáljon napirenden lenni, annak ellenére, hogy az újdonságokat egyre nehezebb beszerezni. Többek között ezért döntött úgy az intézmény, hogy a lakossághoz fordul.

Az orosz propaganda mögött - melyet a magyar kormányközeli portálok is alkalmaznak - egy rendkívül modern, több tudományágból merítő stratégia áll, ami legalább három- öt évvel megelőzte az egész világot. Eléggé kifinomult, a legmodernebb társadalomtudományi kutatási eredményeken alapul. A RAND egy kiváló elemzése nagyon jól leírja a természetét. Elemei:
1. Sok csatornán keresztül működik, éppen úgy, ahogy a kormányközeli média Magyarországon: van rádiója, tévéje, rengeteg féle írott sajtója, helyi, országos, bulváros, komoly, satöbbi. Okai:
- a kevésbé centralizált rendszer kevésbé sérülékeny
- jobban elhiszünk valamit, ha több független [vagy annak tűnő] forrásból értesülünk ugyanannyiszor róla, mintha csak egyből hallanánk azt ismételni.
2. A modern propaganda nem determinisztikus, hanem sztochasztikus összefüggésekkel operál. Nem mindig kapcsolják össze a cikkekben például a "migráns" és a "bűnöző" kategóriákat, de összekapcsolásuk viszonylag sokszor fordul elő, mert így hihetőbbnek tűnik.
3. Tudatosan inkonzisztensek, mert ez is a hihetőség látszatát teremti meg. Elég 70-80 százalékban mondani ugyanazt, de a maradék helyen akár ellentmondó dolgokat is lehet állítani. Az inkonzisztencia itt tudatos választás, ami összezavarja a hallgatóságot: az legyen az általános érzet, hogy semminek sem lehet hinni.
4. Abban is inkonzisztensek, hogy az eredeti történet egy része megváltozhat később: először mond egy álhírt, aztán részben kijavítja egy másik álhírrel, mert ez a módszer is hitelesíti az eredeti állásítást.
5. Nagyon gyors. Az első hír határozza meg a diskurzust, azt lehet bővíteni, módosítani, de a történet később mindvégig az első hírre fog felépülni. Az adott eseménnyel kapcsolatos második hír általában már nagyon kevés figyelmet kap.
6. Folyamatos és repetitív (ismétlődő).
7. Hírözön. A modern média egyik jellemzője, hogy gyorsabban gyárt információt, mint korábban. Viszont az emberek befogadó kapacitása véges. Ezt a tényt is használják, amikor egy-egy témában hírözönt produkálnak. Ezt mi is megfigyelhettük például a hidfo.ru cikkeit vizsgálva.

Egy a Harvard Egyetemen elvégzett 75 éven keresztül folytatott vizsgálat is igazolta, hogy a kapcsolataink és a kapcsolódásaink jelentik az életünkben az igazi boldogságot, elégedettséget. Így nem véletlen, hogy azok az emberek, akiknek legjobb barátaik a munkahelyükön találhatók, hétszer motiváltabbak a munkában, mint mások. A munkahelyi jó kapcsolatok a kevesebb keresetet is képesek kompenzálni. A kapcsolódások felől így leginkább a minőségi kapcsolatok felé érdemes eltolni a hangsúlyokat. Az pedig tudható, hogy a munkahelyi vezetővel való kapcsolat az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy valaki hosszú távon tervez-e a munkahelyével vagy sem.
A közösségi vezetőknek a következő legfontosabb jellemzőkkel kell rendelkezniük:
- kíváncsiság
- képesség a tudás és az ötletek megosztására
- befogadás - nyitottság új nézőpontok, ötletek iránt
- jelenlét - képes legyen fókuszálni, figyelni a másik emberre
- önazonosság
- átláthatóság - nyitottság
A jó hír, hogy mindezek a készségek fejleszthetők, így a vezetőket segíteni lehet abban, hogy ezeket elsajátítsák vagy javítsák, akár hagyományos tréning keretek között, akár munkavégzés közben.
A vezetőknek képeseknek kell lenniük kontextusában nézni a dolgokat, beépíteni az új információkat, együttműködni és folyamatos interakcióban lenni a kollégákkal. Vagyis a szakértelem helyett a kontextuális vezetés (context leadership) ideje érkezik el, melynek legfőbb jellemzői Shannon Banks szerint a rugalmasság, a bátorság, a felelősségvállalás, de annak megosztása is, a találékonyság, az inspirációs és együttműködési készség.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal idén is megrendezi online kvíz versenyét élelmiszerpazarlás-megelőzés és élelmiszerbiztonság témakörben. A 4-6. osztályos általános iskolai tanulók részére meghirdetett vetélkedő első fordulója hamarosan indul.
A verseny három fordulóból áll. Az első két kérdéssor a Nébih Maradék nélkül ismeretterjesztő kiadványára, valamint a Mese habbal, szülinappal című mesekönyvre link épül majd. A harmadik, végső fordulóban a gyerekek kreativitásukat mérhetik össze: videót kell készíteniük egy megadott témában, a forgatókönyv kigondolásától egészen a kivitelezésig.
A versennyel a Nébih célja, hogy a tanulók fordulóról fordulóra mind jobban megismerkedjenek az élelmiszerhulladékok jelentette kihívásokkal, valamint a legfontosabb élelmiszerbiztonsági ismeretekkel. Az e területeken megszerzett tudást ugyanis egész életükben kamatoztathatják saját egészségük és környezetük védelmében. A megmérettetésen negyedikes, ötödikes és hatodikos osztályok mérhetik össze tudásukat. A főnyeremény egy egyhetes tematikus nyári tábor, amelyen a két legügyesebb osztály vehet majd részt.

Befejeződött a Mogyoróssy János Városi Könyvtár link energetikai korszerűsítése. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében közel 30 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatásból valósult meg. A projekt zárórendezvényét csütörtökön a bibliotéka épületében tartották.
Az eseményen Dézsi János könyvtárigazgató összegezte azokat, az épületet érintő fejlesztéseket, melyeket a fenntartó (a város) segítségével végeztek el az elmúlt években. Kiemelte többek között a tűzjelző rendszer korszerűsítését és a fűtési rendszer átalakítását (2013); a fűtési rendszer újabb fejlesztését (2015); a vízmelegítő cseréjét (2016); a törökzugi fiók fejlesztését, a központi könyvtár tető cseréjét és a napelemek elhelyezését (2018); a világítástechnológia korszerűsítését (2019).

Szőgyén község könyvtára új helyén, a felújított régi községháza épületében, megújulva várta az ünnepi megnyitóra mindazokat, akik szeretik a könyvet, a jó olvasnivalót.
"Szeretem a könyvet. Valamikor régen mélyen a szívemre szívtam a könyvek nyomdaszagát. Titokzatos, igaz mélységek nyíltak meg előttem" - idézte Fekete István gondolatait megnyitójában Mgr. Smidt Veronika könyvtáros. Ismertette a községi könyvtár történetét, helyszíneit, mindazok nevét, akiknek munkája 1962 óta visszaköszön, ha könyvekről, könyvtárról, irodalmi rendezvényekről emlékeznek meg a szőgyéniek.
Méri Szabolcs polgármester méltatta az 1909-ben létesített impozáns épületet, mely a falu központjában áll, díszeként és büszkeségeként a községnek. Elmondta, ebben az épületben kapott helyet a Művészeti Galéria is, mely több mint ötszáz alkotást tartalmaz. Köszönetet mondott Smidt Veronika könyvtárosnak, és mindazoknak, akiknek a munkája által valósult meg a könyvtár átköltöztetése és berendezése. A kultúrház mellett a régi községháza épülete és a könyvtár biztosítja, hogy községünk továbbra is a kultúra egyik központja legyen a régióban - mondta a polgármester.

Felavatták szombaton a megújult tassi Közösségi Információs Központ és Könyvtárat link . Az épület energetikai felújítására a település 45 millió forintot költött.
A könyvtár épülete régen megért a felújításra, bár tartó szerkezetileg nem volt probléma, ám energetikailag már nem felelt meg a kor követelményeinek. A létesítmény teljes körű felújítása a megyei Területi -és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán elnyert 40 millió forintból, és az 5 millió forintos önerőből valósult meg.
A projekt keretében elkészült az épület hőszigetelése, a szakemberek újra cserélték a régi nyílászárókat, a padlóburkolatokat, megújult a fűtésrendszer és a tető is. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárral közösen benyújtott sikeres bútorpályázatnak köszönhetően megújulhatott a belső tér is. Az intézményt Kapás Mihály plébános szentelte fel. A könyvtárátadó ünnepségen közreműködtek a Dalos Pacsírták és az András Edit vezette Csicsergők citerazenekar. A nemzetiszínű szalagot Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója, Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Salacz László, a térség országgyűlési képviselője és Német Gábor, Tass község polgármester vágta át.

Alapításának huszonötödik évfordulóját ünnepelte az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) március 5-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében.

Az igen és a nem tábornak egyaránt elkötelezett tagjai vannak, és a kutatási eredmények is megoszlanak - nem véletlenül. Egy friss kísérlet azt derítette ki ugyanis, hogy erre a kérdésre egyszerűen nincs általános válasz. A Curiosity.com által idézett, de az Amerikai Pszichológiai Társaság oldalán is elérhető tanulmány készítői egyetemistákon tesztelték, miként hat egy-egy zene eltérő személyiségtípusokra, különböző feladatok elvégzése közben. Olykor csöndben dolgoztak, máskor egyszerűbb, majd komplexebb zenét hallgattak, és mindezt banális, illetve nagyobb figyelmet igénylő munka közben. A kutatás különlegességét adta, hogy mindezt összevetették azzal, mit mondtak önmagukról az alanyok, ha azt kérdezték, mennyire érzik fontosnak a külső hatások befogadását - például a telefonok nyomogatását tévézés közben - egy-egy tevékenység elvégzése közben. A legfőbb megállapítás pedig az volt: óvd meg maga attól, amit szeretsz. Kiderül ugyanis a többi között, hogy a feladatoknál éppen azok teljesítettek jobban csöndben dolgozva, akik egyébként a mindennapi életben megosztják a figyelmüket. Egységes recept még sincs, se a szülő, se a gyerek nem hivatkozhat tudományos érvekre, ugyanis minden a személyiségtől függ. Ezt a vitát jórészt abba lehet tehát hagyni.

Hamisítatlan régi könyvillat, elegáns empire bútorok és egy felbecsülhetetlen értékű, majd 30.000 kötetes volt főúri gyűjtemény bújik meg az Üllői út - Szentkirályi utca sarkán. Az Országos Evangélikus Könyvtár részét képező Podmaniczky Géza báró és felesége, Degenfeld-Schomberg Berta grófnő volt kiskartali könyvtára 1929-ben került a felekezethez, így egyedülálló módon elkerülte a kastélykönyvtárak II. világháborús pusztulását. Tudományos és történelmi értéke mellett bepillantás enged a századfordulón élt művelt főúri pár mindennapjaiba is: merre utaztak, mi érdekelte őket, mit olvastak szívesen?
Magyar múzeumokban ritkán látni olyan átgondolt koncepciót és technológiai vívmányokat, mint a nemrég teljesen megújult, díjnyertes Evangélikus Országos Múzeumban - írtuk egy éve, amikor meglátogattuk a Deák téri kiállítóteret. Ám 2018-ban nemcsak a múzeum, hanem a felekezet Üllői úti központja is teljesen megújult. A főútra néző, 1867 környékén emelt, és a Szentkirályi utcai, 1905-ben Francsek Imre által tervezett neoreneszánsz szárnyat is restaurálták és korszerűsítették.
Itt, azaz a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában a könyvtár mellett a levéltár, olvasóterem és - a felső szinten - egy templom is helyet kapott. A könyvtár gyűjteményének talán legérdekesebb szelete az a 28.000 kötetből álló állomány, ami a Podmaniczky-Degenfeld házaspár hagyatékaként került az egyházhoz. De ki is volt az a főúri pár, és ki adományozta értékes gyűjteményüket az evangélikusoknak?

Haldoklik a Facebook, meglepő, mi erősödik helyette. - Az Edison Research és a Triton Digital nyilvánosságra hozta a közösségi médiára és az okoseszközökre vonatkozó kutatásának eredményeit, amelyből egyértelműen kiderül, hogy előbbi erősen stagnál, csak az Instagramnak sikerül egy kicsit felkapaszkodnia, a Facebook viszont elég erős lejtőn van.
- KÖZÖSSÉGI MÉDIA - átalakulóban van, ez már a kutatásból is egyértelműen kiderül: az 1500 amerikai megkérdezésével készült kérdőív azt mutatja, hogy egyedül az Instagram tudott növekedni 2018-hoz képest, akkor még a megkérdezettek 36 százaléka, most már 39 százalékuk használja az applikációt. Egyértelmű viszont, hogy a Facebook komoly lejtőn indult el: 2017 óta nagyjából 15 millió felhasználót veszített. Még mindig az idősebbek között népszerűbb a platform, az 55 év felettiek nagy része még fenn van az oldalon, a fiatalabbak viszont egyáltalán nem preferálják, a 12-34 év közöttiek már csak 62 százaléka használja, míg ez az arány 2017-ben 79 százalék volt.
A megkérdezettek 79 százaléka nyilatkozta azt, hogy valamilyen közösségi médiát használ, ez is egy kicsit csökkent a 2017-es 80 százalékhoz képest. A Pinterest is erősen veszít a népszerűségéből: idén már csak a 12-34 éves válaszadók 31 százaléka használja, és csak egy százalék mondta azt, hogy ez az első számú közösségi platformja.
- KÜTYÜK - Érdekes, hogy az okoshangszórók piaca fellendülőben van: két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze 7 százaléka használt ilyen eszközt, míg 2019-ben már 23 százalékuknak volt otthon, nagy részüknek Amazon Alexája. Ennél is fontosabb, hogy rengeteg felhasználó váltott a kísérleti fázisról arra, hogy az okoshangszórók a mindennapjaik részévé váljanak. A tabletek piacán is növekedés figyelhető meg: évente 12 százalékkal nő az ilyen eszközökkel rendelkezők száma, míg a mobiltelefon-piacon stagnálás figyelhető meg.
- PODCASTOK [online hangszolgáltatás] - Az igazán érdekes változás viszont a podcastok között mutatkozik: 2018-ban még a megkérdezettek 26 százaléka hallgatott csak rendszeresen podcastokat, 2019-ben, mindössze egy év alatt, ez az arány 32 százalékra nőtt. Igazán a fiatalok között egyre népszerűbbek ezek a felületek, a 12-24 éves korosztályban tíz százalékot nőtt a hallgatottságuk.

A Vizsolyi Biblia mai fellelhetőségének valószínűsége 400 év távlatából is nagyobb, mint egy átlagos weboldalnak. - Politikai, szoftveres, anyagi anomáliák és nemtörődömség sejlik fel a közelmúltban megszűnt hírforrások elérhetetlensége mögött.
A Népszabadság kapcsán "az átadás-átvétel nagyon elhúzódott. De nekünk soha nem volt célunk, hogy a Népszabadság végleg hozzáférhetetlenné váljon. Amint erre lehetőségünk volt, visszakapcsoltuk. Jelenleg pedig tárgyalásokat folytatunk az Országos Széchényi Könyvtárral, így elképzelhető, hogy a későbbikekben ők vállalják a Népszabadság online archívumának megőrzését. Ha ez mégsem jönne össze, akkor a Mediaworks természetesen vállalja, hogy továbbra is üzemelteti, gondozza és karbantartja ezt a statikus archívumot." - felelte Liszkay Gábor, aki szerint tehát a NOL a jövőben is mindenképpen hozzáférhető és használható lesz.
Wirth Zoltán, a Hírklikk ügyvezető-főszerkesztője, a Stop.hu portált korábban üzemeltető CommOnline Zrt. tulajdonosa nem zárkózik el attól, hogy amennyiben a jövőben esetleg az Országos Széchényi Könyvtár webarchiválási programjának részként a Stop.hu-t is hozzáférhetővé tennék, ehhez segítséget nyújtson, illetve hozzájáruljon. "Amennyiben ez informatikailag lehetséges, és technikailag megvannak, helyreállíthatóak a tartalmak, akkor nyitottak vagyunk rá." - mondta.
Ugyanis - mint arról korábban is szó esett - az OSZK-ban folyik olyan irányú szakmai munka, hogy az "elesett", megszűnt, gazda nélkül maradt tartalmak továbbra is hozzáférhetőek legyenek. Erről 404 Not Found - Ki őrzi meg az internetet? címmel tavaly novemberben szakmai napot is tartottak. Ahol az üzemszerűen működő magyar webarchívum terve és megvalósításának feltételei téma is szóba került. A fenti jelenség "mellékszála", hogy gyakran nem is azért tűnnek el cikkek (vagy azok bizonyos részei) a világhálóról, mert a portálok megszűntek, vagy az új tulajdonos valamiért leveteti, törölteti, hozzáférhetetlenné teszi őket. Hanem, amikor egyik felületről, programról, alkalmazásról, szolgáltatóról a másikra váltanak, szinte mindig sérülnek, eltűnnek bizonyos dolgok.
"Ami az internetes szerkesztőségi "rendszerváltásokat" illeti, ilyenkor egyszerűen arról van szó - nemegyszer láttam ilyet -, hogy a fiatal és dinamikus programozócsapat dizájnban és rendszerben gondolkodik, baromira megújít, közben pedig nem fogja fel, hogy a felhalmozott információ érték, az adatvesztés pótolhatatlan kár." - mondja el az ilyen folyamatokra, azok "szenvedő alanyaként" pályafutása során több ízben is rálátó N. Kósa Judit, aki Népszabadságnál dolgozott 1992-től egészen a 2016-os megszűnésig.
- Moldován István a témával kapcsolatban megjegyezte a KIT-nek: "Az OSZK-ban elindult egy a cikkben említett szakmai munka - kísérleti projekt keretében -, azonban ennek folytatása egyelőre bizonytalannak látszik."
- Drótos László észrevétele a KIT-nek: "A nagy hírportálok
egyedi szerkesztőségi rendszerei és megjelenítő felületei olyan komplexek informatikailag, hogy ezeket egy könyvtári archívumban reprodukálni és fenntartani lehetetlen. Magának a tartalomnak az archiválása már reálisabb cél ezeknél, valamilyen szabványos (pl. XML) formátumban, együttműködve az eredeti szolgáltatóval. Ebben még nincs gyakorlatunk, de tervben van ez is."

"Megpróbáljuk az összes forrást elérni Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, együtt dolgozunk a Nemzeti Levéltárral, és minden egyes katonát próbálunk felkutatni, megtalálni név szerint, aki áldozatot hozott a hazáért." - monda az Országképnek dr. Kovács Vilmos, ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
Összességében másfél millió magyar katona adatain dolgozik az intézet. Jelentős részük sebesült, eltűnt vagy fogságba esett.
"Minden katona sokat tett a hazáért, aki ebben az időszakban harcolt. Ezért nemcsak a hősi halottak adatait dolgozzuk fel, hanem azokét is, akik megsebesültek vagy fogságba estek. Akár évekig lehettek Oroszországban vagy Olaszországban a táborokban. Persze, az lenne a legjobb, ha az összes, 3,2 millió magyar honosságú katonáról meg tudnánk emlékezni, mert aki nem sebesült meg, vagy nem halt hősi halált, de végig harcolt 1-2-3 évet, az hihetetlenül nagy dolog. De ez sajnos lehetetlen, mert róluk nem maradt adat." - mondta dr. Kovács Vilmos.
Ha elkészül az adatbázis, az a régióban egyedülálló lesz - mondta a parancsnok. A környező országokban nem készült ilyen - még Ausztriában sem. Ha feldolgozták az adatokat, feltöltik egy internetes honlapra, ahol bárki rákereshet a hozzátartozójára. "Már létezik egy honlap - a magyarezredek.hu link -, amely az ikertársa lesz a készülő adatbázisnak.