Ha összevetjük a szakmabelieket, munkavállalókat izgató kérdéseket, illetve a szakmai érdekvédelmi szervezetek kommunikációs kínálatát, úgy tűnhet: a szakmai érdekvédelemmel (is) küldetésük alapján legalábbis foglalkozó szervezetek bármit kitalálnak, hogy ne a szakmai egzisztenciális kérdésekről kelljen szólniuk.

Friss felmérésünk sima bukást jelez: link . Decemberi nem reprezentatív kérdezősködésünk eredménye szerint senki nem áll ki a könyvtárosok érdekeiért (a többség, 54% tapasztalja így), és leginkább az MKE-től (42%) és a Könyvtári Intézettől várnánk (23%) a kiállást. Az IKSZ és a szakszervezet nem tűnik tényezőnek a témában. Az előbbi talán annyira fontos a válaszadók szerint, mint a rendszertől független szakemberek(!). A vonatkozó diagramot ld.: link . (Jó lenne ennél alaposabb felmérés is, de úgy tűnik, nincs rá akarat.) Ha mégis felmerül a szakmai érdekképviselet, az általában kimerül bizonyos érdekek, érdekcsoportok, lobbik érdekeinek előretolásában. Mintha nem tűnne fel, hogy az említett szervezetek számára a szakma stratégiai jövője - pl. folyamatok digitalizálása, felszabaduló és átcsoportosítandó könyvtáros munkaerő, könyvtárosképzés stratégiai minősége, könyvtárosok mentálhigiénéje, könyvtárvezetés minősége stb. - legalább említés szintjén előkerülne. Ugyanígy nem (vagy alig: link ) hallhatók e szervezetek aktuális kérdések kapcsán, pl. az MTA könyvtári hálózata, a "rabszolgatörvény" ügyeiben. - Érdemes a témában újraolvasni az Új Egyenlőség egyik tavalyi, érdekképviseletről szóló anyagát. (MG)

- Egy fiatal munkavállaló vagy munkavállalás előtt álló egyik leggyakoribb válasza a szakszervezetekről szóló ismereteit firtató kérdésre, hogy "miért, van még ilyen?" Pedig a dolgozók közel 10 százaléka szakszervezeti tag, de a 35 év alatti korosztályt egyre nehezebben éri el az érdekvédelem eszméje.
Egy talán kevesebbszer megvitatott, - bár azt nem lehet mondani, hogy a szakszervezetek számára ismeretlen - de kiemelt probléma a fiatalok számára, hogy a munkahelyeken nem a tudás és a szorgalom számít az előrelépésben, hanem a kapcsolati rendszer. Ezt 49 százalékuk gondolja így, ami a második legtöbb említést jelenti. Szakszervezeti szempontból ez egy izgalmas kérdés és itt érdemes azon elgondolkozni, vajon a szakszervezetek hogyan tudnak segíteni az igazságos előrejutásban és hogyan lehetne a közösség erejét arra felhasználni, hogy a kinevezések és előléptetések az elvégzett munka alapján történjenek, és az arra érdemesek legyenek elismerve. (Új Egyenlőség)

- A cikkben ismertetett felmérés alapján a munkavállalói problémák fontossági sorrendjében az elsők között található: alacsony bérek, esélyegyenlőségi problémák, munkahely bizonytalansága. Van tehát lehetőség az érdekvédelem fejlesztésére. Akkor azonban kicsi az esély, ha ismét ugyanazok a személyek állnak a tevékenység élére, akiknek ideje alatt ugyanezen tevékenységek krónikus nem működését tapasztalhattuk. (MG)

A címben feltett kérdésre kapott nem reprezentatív válaszokat százalékos aránnyal, illetve iskolai érdemjegy szerint is bemutatjuk itt; a 2013-as értékekhez képesti elmozdulással: link . A most kapott adatok:
50 - elégtelen
7 - elégséges
7 - közepes
2 - jeles
2 - jó.
Eszerint a válaszadók közel háromnegyede megbuktatja a könyvtáros érdekvédelemmel foglalkozó szervezeteket. A 2013-a eredményhez képest romlott a helyzet: a kapott eredmény kettes alá helyett kettes alá-alá: 1,78-ről 1,51-re csökkent, ami sima bukás. Az érintett szervezeteket külön-külön itt vizsgáltuk: link . (MG)

A múlt heti lapszámunkban megjelent Eljelentéktelenedett a könyvtárosképzés: nem tényező a munkaerő-piacon link hír kapcsán Koltay Tibort (intézetigazgató, Eszterházy Károly Egyetem) kérdeztük. (MG)
- Az informatikus könyvtáros szakokra jelentkezők és a képzőhelyek számának csökkenése, - valószínűleg a könyvtárosi érdekérvényesítés alacsony szintje okán - régóta tart. A jelentkezők száma azonban igazán nagy mértékben akkor csökkent, amikor megjelent felvételi követelményként az emelt szintű érettségi. Bár sohasem volt jellemző, hogy minden felvett hallgató könyvtáros akart volna lenni, "menet közben" mégis jónéhányan megszerették ezt a hivatást. Az utóbbi években viszont - érthető módon - a munkavállalók a korábbinál is érzékenyebben reagálnak arra, hogy a könyvtárosi fizetések nem piacképesek. Aki tehát nem tudja, hogy mi akar lenni, vagy csak egyszerűen diplomát akar szerezni, az olyan szakokra jelentkezik, ahová a bejutáshoz (egyelőre még) nem kell emelt szintű érettségi.
Nyilvánvaló, hogy az informatikus könyvtáros képzés folyamatos korszerűsítésére szakterületünk gyors változásai nyomán szükség van, de semmiféle korszerű oktatás nem tudja orvosolni az anyagi megbecsülés hiányát.
Ez a magánvéleményem, de úgy gondolom, hogy nem vagyok vele egyedül.

Néhány hete kérdeztük (link ) olvasóinkat a polcrenden belül egyes témacsoportok kiemeléséről. A kapott válaszokban foglaltakat azonban ki kell egészítenünk egy további szemponttal: az idővel az olvasói igények is változnak, melyeket a kiemeléseknek is érdemes követniük.
Erre egy jó példa, amit a FSZEK Kőbányai Könyvtárában link Földényi Krisztina könyvtárostól tudtam meg, hogy néhány korábbi kiemelésük, ("Vidám könyvek", "Vámpír könyvek", "Öregbetűs könyvek") - bár kezdetben a használói érdeklődést követték -, mára már kevésbé keresettek, ezért megfontolandó a könyvek visszaosztása, átcsoportosítása. Újszerű igény mutatkozott azonban a nem téma, hanem kiadó alapján megkülönböztetett "HVG könyvek" kiemelésére. További friss kiemelései a könyvtárnak a "Tolkien irodalom", a "Kortárs és kedvelt", a "Skandináv krimik" és az "Erotikus regények". Ez utóbbi kiemelésnek kettős célja van: egyfelől kiszolgál egy létező olvasói igényt, másrészt megelőzi az ilyen tartalmú könyvek véletlen, akaratlan kölcsönzését.
A könyvtár legizgalmasabb újítása ezen a téren az "Érzékenyítő könyvek" témacsoportjának létrehozása. Ezek tartalma - pl. válnak a szüleim, anyu beteg, halál, más vagyok, stb. - érzékenyen érintik a társadalmat vagy egy-egy társadalmi réteget.
A kiemelések természetesen a katalógusban is megjelennek a példányoknál. (MG)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) finanszírozni szándékozik az MTA teljes személyi és dologi kiadásait, ha az MTA közgyűlése májusban elfogadja az ITM átalakítási terveit. (HVG) A felek március 8-án szándéknyilatkozatot kötöttek, amely tartalmazza, hogy az MTA vezetése tudomásul veszi, hogy a kutatóhálózatot a kormány az Akadémiáról leválasztva kívánja működtetni. Tudomásul veszi, de nem ért vele egyet. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma e dokumentum egyes pontjait, illetve az egész anyagot aggályosnak tartja, mert nincs garancia a leírtak betartására. (ADF)

Nehezen lehet biztos információt szerezni az MTA intézeti könyvtárainak várható sorsáról. A kormány és az MTA közötti tárgyalásokról nem készülnek feljegyzések. A főigazgatóknak titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk a tárgyalásokról. Információ érhető el azonban az ADF link és Facebook-csoportján. A KIT háttérbeszélgetések során úgy értesült, hogy körvonalazódni látszik: az ITM-nek is szüksége lesz később egy a kutatókat támogató "technikai állományra", melybe a könyvtári szolgáltatás nyújtóit is bele lehet érteni.
Az információhiány és bizonytalanság visszaüt: a fiatal, piacképes kutatók külföldi kapcsolataikat mozgósítják, többeknek szereztek már külföldi állást. Szintén elbizonytalanító erő, hogy az érintettekkel való tárgyalás nélkül szűnt meg olyan adatbázisok elérése, mint a tudományos teljesítményt mérni képes Scopus és SciVal. Friss hír, hogy az ITM, amely eddig havonként engedélyezte a bérek kifizetését, most májusig tett ígéretet. Megkérdőjeleződött a közalkalmazotti státusz szükségessége is.

Az hálózat könyvtárairól nem esik szó a tárgyalásokon, feltehetően maradnak az intézetek felügyelete alatt. A központi könyvtár - MTA Könyvtár és Információs Központ link - a köztestülethez tartozik, tehát különösebb veszély nem fenyegeti. (Ehhez tartozik az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) is. Ez a még Pálinkás József által szorgalmazott, a kutatók által gyakran kritizált minőségű adatbázis az egyébként nemzetközi kutatási rendszerben csak a magyar kutatók publikációt tartja nyilván, elválasztva őket és kutatásaikat a nemzetközi kapcsolódásoktól és ösztöntő rendszerektől. Gyakran a könyvtárosok építik megbízásból, vagy kötelezettségük részeként. A kutatók előmenetele az itt található közlemények mennyiségi és minőségi paramétereitől függenek.) Az MTMT maradni látszik. A központi könyvtár jövője biztosabbnak tűnik: úgy gondolják, hogy megmaradnak köztestület részének és őket nem érinti a változás. Legújabb fejlemény: csütörtökön újabb MTA Elnökségi + ITM ülés lesz; vele egyidőben tüntetnek is az akadémiai dolgozók link . (összeáll.: MG)

Kellemes munka jól olvasó gyerekekkel foglalkozni, velük villogni, a projektpénzt rájuk költeni - ugyanakkor tripla öngólt lövünk vele:
1. nem marad pénz, idő a valóban rászorulókra
2. csekély a fejlesztés lehetősége a már eleve jól olvasók esetén
3. kedvtelést jutalmazva csökkentjük a gyerekek olvasás iránti motivációját! Azaz: tettleg kárt okozunk, saját jövőnket romboljuk. (MG)
- Amy Wrzesniewski (motivációkutató, Yale) több kísérlettel mutatta be az ún. kiszorító vagy túligazolási hatást: - Amerikai iskolákban pizzával ösztönzik a gyerekeket az olvasásra, ami ahhoz vezet, hogy sokat olvasnak, de nem szeretik meg az könyveket, és az ösztönző eltűnésével újra kevesebbet fognak olvasni.
Hasonló történik a munkahelyeken, ahol a főnökök is gyakran rövid távon gondolkodnak - a beosztottak folyamatos ellenőrzése csak rontja a teljesítményüket, a pénzügyi ösztönzők hatására pedig elvész a belső motiváció. Az elkötelezettség elősegítése szempontjából jobb lenne, ha autonómiát kapnának a munkavállalók, állítja Amy Wrzesniewski.

Öt megatrend, ami meghatározza az elkövetkező időszakban a munka világát (Steve Hunt, az SAP vezető kutatója):
- Agilis szervezetek (ha az embereket mindig ugyanarra a munkára késztetjük, akkor azzal a tanulási képességüket csökkentjük. A növekedéshez pedig elengedhetetlen a tanulás, a fejlődés egyéni és szervezeti szinten egyaránt, mindehhez a munkatársaknak három dolgot kell kapniuk: megfelelő vezetőket, lehetőséget az együttműködésre, biztonságérzetet; mindez megteremti az alkalmazkodás és rugalmasság kultúráját).
- Tanulásért végzett munka (nem a munka elvégzése fog központi szerepet játszani, hanem a munka közbeni tanulás, fejlődési lehetőség; ugyanis a fejlődési lehetőség hiánya a leggyakrabb felmondási ok).
- Külső közreműködők munkájának bevonása a szervezetekbe (ezzel az átrendeződéssel bizonyos kisebb számban rendelkezésre álló, speciális tudással rendelkező munkavállalói rétegek jól járhatnak, hiszen megkérhetik a tudásuk és rendelkezésre állásuk árát).
- Teljes átláthatóság - például a fizetések terén (a munkavállaló idejének értelmetlen felhasználása különleges stresszt és frusztrációt okoz, ezért érdemes tisztázni, hogy a dolgozónak mit, miért kell csinálnia, ehhez biztosítani az erőforrásokat, majd pedig elismerni, jutalmazni az elvégzett munkát).
- Befogadó szervezet - mindenkire szükség van, aki a megfelelő készségekkel rendelkezik, az elfogultság nem tolerálható (attól, hogy valamit egyféleképpen csináltunk korábban, akár hosszú évekig, nem jelenti azt, hogy ez a mindenképpen üdvözítő út; teret kell adni az atipikus munkavégzési formáknak, valamint törekedni arra, hogy a döntéshozatali folyamat minél kiegyensúlyozottabb, előítéletmentesebb legyen).

Ami a gyerekek kompetenciájának megítélését illeti, két tábor áll egymással szemben: a "gondoskodók" szerint a gyerekek nincsenek tisztában tetteik következményeivel, ezért óvni kell őket; a "liberálisok" szerint jogaik megvonásával a társadalom cselekvőképtelenné teszi őket. Valójában a gyerekek véleménye értékes, a felnőttek sokat tanulhatnak tőlük, ezért ki kell dolgozni a gyerekek bevonásának módját a gyűjteményfejlesztésbe.
Összefoglalva:
- a gyerekirodalom akkor lesz a gyermekkultúra része, ha a gyerek olvassa azt;
- bár a gyerekek véleménye nem tekinthető általában reprezentatívnak, figyelembe vétele segíti azt a közösséget, amelybe a gyerek tartozik;
- noha a gyerekek és a felnőttek véleménye eltérő lehet, a gyerekek bevonása segíti olyan könyvgyűjtemény kialakítását, amelyet ők szívesen olvasnak;
- nem lehet csak a gyerekek véleményére támaszkodni, de meg kell hallgatni őket.
Az elvek megvalósítása a különböző intézménytípusok szerint:
- Iskolai könyvtárak: a folyamatos kapcsolattartás miatt fontos, hogy a gyerekek hallassák hangjukat. Bár e könyvtárak feladata elsősorban az oktatás támogatása, a gyerekek bevonása a gyűjteményfejlesztésbe az olvasás megszeretését is elősegíti.
- Közkönyvtárak: sok könyvtár követi az ASCEL iránymutatását, de nem világos, hogy ezek a gyűjteményfejlesztésre is vonatkoznak-e. A gyermekolvasók nézőpontja nem annyira reprezentatív, de szükséges, hogy a gyerekek gyakorolhassák jogaikat, és a kívánságaikat gyűjtő dobozokon túl is számítson véleményük. Jó példa a cambridgeshire-i közkönyvtár "road test"-je: csak néhány példányt vesznek az eddig ismeretlen szerzők műveiből, a további vétel előtt az értékelésre a gyerekeket kérik meg.
- Egyetemi könyvtárak: használóik elsősorban nem a gyerekek, a gyermekirodalom a kutatókat, az oktatókat és a hallgatókat szolgálja.
- Levéltárak (archívumok): valójában a gyermekirodalom nagy letéteményesei; kulturális hatásuk eltér a könyvtárakétól, szerepük az irodalmi örökség megőrzésében fontos. Fejlesztésükbe indokoltnak látszik mind a felnőttek, mind a gyerekek bevonása. (Hol vannak a gyerekek a gyermekkönyvtári gyűjteményekben? Etikai elvek és gyakorlati vonatkozások a gyerekek részvételéről a gyermekirodalmi gyűjtemények fejlesztésében; ref.: Viszocsekné P. É.)

A most iskolába kerülő gyerekek már az ún. alfa-generáció (a 2010 után születettek) tagjai. Látszólag a felnőtteket megszégyenítő magabiztossággal kezelik az érintőképernyőt, otthonosan mozognak a tabletek, okostelefonok és egyéb digitális eszközök világában. A (matematika)tanárok azt hihetik, mindez az IKT-kompetenciájuk kialakulására is kedvező hatással van - főként a korábbi elsősökhöz képest. Kutatásunkból azonban kiderült, nem jobb, sőt rosszabb a helyzet: a mértéktelen IKT-használat digitális kompetenciafejlesztéssel nem járt, viszont elvette az időt a hagyományos játékoktól (pl. dominó, kártya, játékpénz, dobókocka), így ezek eddigi tapasztalataira nem építhetnek a pedagógusok. Fejlesztési lehetőségek:
- A darabszám fogalmának alapozásában és a kis számok számképének felismerésében a dobókocka 1-től 6-ig, a dominó 0-tól 9-ig segíti a fogalomalakulás és a gyorsolvasás fejlődését. A felmérésből azonban az derült ki, hogy a gyermekek 77,6%-a ilyen játékokkal ritkán, 50%-a pedig soha nem játszott (több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni).
- Mindenféle tanulás, illetve mindennapi életünk szempontjából is kiemelkedő a rövid és hosszú távú memóriánk szerepe. Ennek fejlesztésében fontosak a - régebben közkedvelt - memóriajátékok. Meglepő módon ezzel a típusú fejlesztőjátékkal ritkán vagy soha nem játszott a vizsgált gyerekek 43,6%-a - annak ellenére, hogy a klasszikus forma mellett akár online, illetve telepíthető formában is elérhetők ezek a játékok, vagyis a napi használatban lévő IKT-eszközökön is játszhatnának vele.
- A szabályértés, szabálykövetés, illetve kombinatorikus gondolkodás szintén igen fontos matematikai szempontból. Többek között erre a területre hatnak a kártya- és stratégiai játékok, amelyekkel a vizsgálat alapján a gyerekek 62,8%-ban, illetve 73,4%-ban ritkán vagy soha nem játszottak.
- A mérőszám fogalmának kialakításában szerepet játszó, összemérésen alapuló játékokkal 75,5% ritkán vagy soha, ezzel szemben a térszemlélet kialakítása szempontjából is fontos építőjátékokkal a gyermekek 89,4%-a gyakran játszott.
- A számrendszeres gondolkodást segítő játékpénzt is használó játékokkal a gyermekek 71,3%-a soha nem vagy csak ritkán találkozott.

A könyveknek ugyanazok az ellenségei, mint az emberiségnek: a tűz, a nedvesség és az idő- mondta egykor a francia író, Paul Valéry. A turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban egy nagy digitalizációs projekt teszi lehetővé, hogy ezektől a veszélyektől megóvják a könyveket és dokumentumokat.
"A következő generáció eljöhet, és megnézheti, milyen volt az élet és a kultúra 50 vagy 100 éve" - mondta Marian Baleja, aki tanárként dolgozik.
Köszönhetően a Dikda projektnek, amelyet az EU Kohéziós Alapja támogat, több mint 56 millió oldalt rögzítettek egy hatalmas digitális adatbázisban.
A projekt koorinátora, Jan Kovacik közölte: "A digitalizáció nagyon megkönnyítette a kulturális örökség megőrzésének folyamatát, mert egyre kevésbé kérik ki a kölcsönzők a fizikai példányokat, mivel már hozzáférnek a könyvek digitális verzióhoz is."
A folyamat azzal kezdődik, hogy a könyveket egy vadonatúj digitalizációs központba szállítják Turócszentmártontól néhány kilométerre.
Itt képzett szakértők csapata dolgozza fel a könyveket több lépésen keresztül: tisztítás, vegyi vizsgálatok, restaurálás, ha szükséges, végül a digitalizálás maga. A könyv típusától és állapotától függően a kezelő kézi vagy automata scannert használ.

Overijssel és Gelderland tartományokból 3 könyvtár pályázott, ezeket veszi sorra blogjában Mark Deckers könyvtári tanácsadó
- Harderwijk link
- Deventer link (korábban a KIT-ben: link )
- Lossen link
Mindegyik blogbejegyzésben találunk egy-egy mozgó képgalériát. Érdemes mustrálgatni.

A Nature-ban megjelent tavaly egy cikk egy kutatásról, amiben a hírek minőségét és terjedési sebességét vizsgálták. Azt találták, hogy nagyon gyenge a két tényező közötti kapcsolat, nem lehet kimutatni, hogy a minőségi hírek jobban terjednének az álhíreknél. Az alacsony értékű hírek épp olyan virulensek, mint a minőségiek. Az emberek nem tudnak dönteni a megbízható és megbízhatatlan hírek között, miközben hírözön omlik rájuk.
A Science-ben egy másik hasonló, de ennél is kellemetlenebb eredményt hozó kutatásról számoltak be, amit az MIT-n végeztek. 120 ezer eseményt, 3 millió usert és 4,5 millió kattintást vizsgáltak. A 120 ezer eseményt ellenőriztették az Amerikában népszerű fact check oldalakkal, hogy mindegyikről biztosan megállapíthassák, hogy valódi, vagy hamis hír volt-e. Arra jutottak, hogy a fals hírek gyorsabban terjednek. Több embert és gyorsabban érnek el, mint az igaz hírek. De miért? - Valószínűleg azért, mert a fals hírekben több az újdonság, több az információ. Ugyanis a fals hírek általában ritka eseményekre vonatkoznak és minél ritkább egy esemény, annál több információt hordoz, annál nagyobb a hírértéke. Erre is épít az orosz propaganda. Az álhírek, trollok eszközeit már legalább 2014-15 óta használja, miközben a nyugati kutatások az álhírek terjedéséről és hatásairól csak a Brexitről szóló 2016-os népszavazás, és az amerikai elnökválasztás nyomán kezdődtek el érdemben. Biztos vagyok benne, hogy ez is a helyére fog kerülni, de egyelőre előnyben vannak ebben az oroszok.

Wrzesniewski kutatásai lényegében arról szólnak, hogy mi képezi a jó munkát. A hagyományos felfogás vagy az ideális állást vagy a jó munkavállalót keresi, miközben valójában a kettő egymáshoz való viszonyáról van szó. Wrzesniewski háromfajta munkafelfogást különböztet meg.
1. Vannak, akik állásként tekintenek a munkájukra - ők csak teljesítendő feladatokat látnak benne, hamar túl akarnak lenni minden munkanapon.
2. A karriert űzők fejlődni szeretnének, és előre akarnak jutni.
3. Az is előfordul, hogy az emberek nagyon elkötelezettek a munkájuk iránt, sokszor olyan feladatot is elvégeznek, ami nem lenne kötelező, nincs benne a munkaköri leírásukban. Ezt a jelenséget Wrzesniewski "callingnak" hívja, amit elhivatottságként vagy hivatásként lehet lefordítani.
Wrzesniewski példái között volt a pácienseknek éneklő beteghordó, és voltak rákos betegeket vigasztaló, velük viccelő kórházi takarítók is, akik a gyógyítási folyamat részeseként tekintettek magukra. Ezekről az esetekrőé a kórház vezetői nem is tudtak, sőt ez a fajta figyelmesség a dolgozók munkaköri leírása alapján még tiltott is lett volna. Ezt a jelenséget, vagyis a munkakör kreatív személyre szabását Wrzesniewski "job craftingnak" hívja, amivel lényegében értelmet adunk a munkánknak.
Ez a gyakorlat három részre választható szét:
- task crafting - a munkatevékenységek típusának és számának megváltoztatását,
- relational crafting - a munkakapcsolatok átalakítását,
- cognitive crafting - a feladatok és a saját szerepkör személyes újraértelmezését jelenti.
A "job crafting" motivációi között lehet a pozitív önképre, a társas kapcsolatokra és a munkavégzés feletti kontrollra gyakorolt igény is. Wrzesniewski szerint ez a gyakorlat nagyon sok pozitív hatással járhat, még ha nem is kell minden esetben alkalmazni. A "job crafterek", vagyis a feladataikat magukra szabó dolgozók jobban teljesítenek, elkötelezettebbek, kevesebbet hiányoznak, és jobb a mentális egészségük.

Immáron huszadik alkalommal rendezik meg az Internet Fiesta elnevezésű országos rendezvénysorozatot [a KIT legutóbb itt írt teljesítményről: Internet Fiesta - egyre kevésbé tűnik hatékonynak (felmérés) link ] , amelynek a könyvtárak adnak otthont március 21. és 28. között. A rendezvény az internet felhasználásának lehetőségeivel, mindennapi használatával ismerteti meg az érdeklődőket. A programok célja a digitális írástudás terjesztése és az internet felhasználási lehetőségeinek minél szélesebb körű bemutatása - olvasható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közleményében. Összegzésük szerint az eseményre idén az Informatikai és Könyvtári Szövetség felhívására közel kétszáz könyvtár csatlakozott több mint háromszáz programmal.
Az Internet Fiestát 2000 óta tartják meg minden évben a rendezvényhez csatlakozó könyvtárakban azzal a céllal, hogy minél több emberrel ismertessék meg az internet világát és elősegítsék a digitális írástudás elterjedését. Az elmúlt tizenkilenc évben országszerte több száz könyvtár vett részt a programsorozatban.

Duplán is ünnep volt Medinán március 15., hiszen nemcsak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára emlékeztek a falu lakói, de birtokba vehették megújult könyvtárukat link is. A volt közös iskola újra visszakapta régi fényét, hiszen kívül és belül is megújult. A külső tatarozást a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány támogatása tette lehetővé. Lecserélték a tetőt, a nyílászárókat, és újravakolták az épületet. A belső felújítás a helyi önkormányzat érdeme, hiszen a teljes költséget a község állta. Az épületen belül festettek, burkoltak, új az aljzat és a villamos vezetékek.
Liebhauser János, a megyei könyvtár igazgatója szerint azért egyedülálló a megújult medinai könyvtár, mert sikerült egy nagy és igazán közösségi helyiséget létrehozni. A régi és elhanyagolt épület beosztásától kellő bátorsággal tértek el, újragondolták a teret. Ebben az L-alakú, nyitott szobában nem csupán a könyveknek és a könyvtári funkcióknak jutott hely, de a múzeumnak is. A helytörténeti gyűjtemény így élővé vált, sokkal többen látják majd a tárgyakat, mint eddig. Van egy beszélgetős, kisebb konferenciák lebonyolítására is alkalmas része a könyvtárnak, ez szintén hasznos lesz. Az önkormányzat a későbbiekben szabadtéri színpadot állíttatna fel. Liebhauser Jánostól azt is megtudtuk, öröm volt az épület megújításán együtt dolgozni a medinaiakkal.

A régi könyvek megmentése fontos része a hatalmas digitalizálási programnak, a Dikdának. A könyveket gondosan analizálni kell, hogy észre lehessen venni és semlegesíteni a mikroorganizmusokat, amelyek károsíthatják a papíroldalakat.
Ez a kutatók küldetése, akik ebben a közép-szlovákiai, Martin városához közeli laboratóriumban dolgoznak (link ). A Könyvtár papírmegőrzési szakértője, Nora Rapava szerint a könyveket ugyanolyan mikroorganizmusok teszik tönkre, mint az ételeket:
"Miután azonosítom az összes mikroorganizmust, eldöntöm, milyen stratégia alkalmazásával lehetne őket elpusztítani, és megmenteni a könyvet. Az egyik leggyakoribb mikroorganizmus az ecsetpenész és az aspergillus. Ezeket még az ételeken is megtalálhatóak, amikor például egy narancs megpenészedik. Ugyanaz, mint amivel itt van dolgunk. Ez valóban nemes munka, mert könyveket mentünk meg a jövő generációi számára. Úgy gondolom, mindenki büszke lehet arra, hogy itt dolgozik."

Mindenki imádja az algyői könyvtár kabalacicáját, Jeromost. A macska néhány hete egy műtéten esett át és annyian aggódtak érte, hogy még Indiából is kapott képeslapot, amin jobbulást kívánnak a macskának. A könyvtár link dolgozói egyébként terápiás célzattal akarták a cicát, a gyerekeket ugyanis így akarják rászoktatni a felelős állattartásra.

Csaba László: Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.
A szakpolitika a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést - mondta Csaba László közgazdász a G7.hu-nak.
A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta: nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.
A politika elsőbbsége két, az utóbbi időszakban különösen előtérbe került területen, így a migrációnál és az akadémiánál is nyilvánvalóvá vált, és nagy károkat okozott. Az akadémia esetében az sem kizárt, hogy az igen szélsőséges közelmúltbeli orosz átszervezés adta a mintát - fogalmazott a CEU professzora.

Méltatlanul bánt el az állam az Oscar-díjas producerrel, Udvardy Annával. 2017-ben sorozatban másodjára hozta el magyar film a világ egyik legrangosabb filmes szakmai díját, az Oscart. A Saul fia 2016-os győzelme után a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriájában a Mindenki is Oscar-díjas lett. Ebben a kategóriában a díjat a rendező és a producer kapja meg, azaz Deák Kristóf és Udvardy Anna.
Az előzetesen kiküldött formanyomtatványt Udvardy Anna kitöltötte - azzal, hogy elfogadja a díjat -, és visszaküldte. Ezután viszont semmilyen értesítés nem érkezett, március 13-án, tehát két nappal a díj ünnepélyes átadása előtt Udvardy fia kezdett el érdeklődni, telefonálni, hogy hova kell menni, mikorra - ekkor derült ki, hogy Oscar-díj ide vagy oda, Udvardy Anna nem kapja meg a Balázs Béla-díjat. Helyette valaki mást díjaztak. - Mindez Dénes Gábor szerint többszörösen is felháborító:
- olyanok bírálták felül a szakmai döntést, akik nem értenek hozzá, sőt, nemcsak a magyar, hanem az amerikai Filmakadémia véleményénél is illetékesebbnek érzik magukat szakmai döntésekben;
- Udvardy Anna súlyos beteg, két kemoterápia között tudta meg, hogy mégsem kapja meg a Balázs Béla-díjat. (HVG)
- A könyvtárosok sincsenek meggyőződve a szakmai elismerések és a teljesítmény közötti összefüggésről,
sem intézményi szinten: Kapcsolat a könyvtár jó teljesítménye és elismertsége között -- valami van... link
- szem az egyes szakember szintjén: Mekkora az átfedés a pozícióra és a tudásra alapuló emberi tőke között a szakmában? link (MG)

Gyurgyák János: Racionálisnak tűnt, hogy azon a kis szegmensen, amit a szak- és tudományos könyvkiadás jelent, az államnak van tennivalója. Elvégre működő műhelyeknek juttatott, és ezért jól hasznosuló 200-300 millió forintról lenne szó évente. De közben megszilárdult Magyarországon egy autokratikus állam, s nem biztos, hogy nekünk olyan nagyon jó lenne, ha erre a piacra az állam belépne. Nem akarjuk elveszíteni az autonómiánkat. Márpedig az általános és a középfokú oktatást kiszolgáló tankönyvkiadásban éppen ez történt. Finanszírozza a kormány, viszont ő mondja meg, mi jelenjen meg. A magyar könyvkiadás azon kevés terület közé tartozik, ahol még megmaradt az autonómia, s nagyon nem szeretném, ha ez alapvetően megváltozna. Persze ennek a szakkönyvkiadók esetében ára van: A Kutyák dala helyett énekelhetjük a Farkasok dalát, amíg fel nem kopik az állunk.
Azt hiszem, ez a meccs lezárult. Aki a tudományos életben előre akar jutni, annak nemcsak tájékozódnia, de publikálnia is angolul kell. Alapvető kérdés, hogy a miénkhez hasonló kisebb ország mit kezd ezzel? A holland vagy a skandináv modell mindent, ami angolul elérhető és használható, egy az egyben átvesz. Hogy ez nálunk is működhessen, egy sor döntést meg kellene hozni annak érdekében, hogy legalább a társadalom felső egytizede kétnyelvű legyen. Az ilyen döntésektől azonban még nagyon messze vagyunk. Különben is nehezen tudnám elképzelni, hogy a magyar történelemről, irodalomról, néprajzról szóló könyveket Angliában adják ki.
Az idei könyvfesztiválon indul az Osiris Társadalomtudományi Könyvtár, 100-150 nélkülözhetetlen könyvet tervezek a sorozatba. Egyik részét vagy mi, vagy mások már megjelentették, és most új kiadásban látnak napvilágot. A másik felébe a humán és társadalomtudományok körében az elmúlt években külföldön megjelent, de magyarra még le nem fordított alapművek kerülnek be. Ezt szeretném letenni, mint egy csokrot a magyar értelmiségi szakkönyv-kiadás sírjára.

Az eddigi talán legkomolyabb kiáltványt fogalmazta meg a fülbe dugható, sugárzást okozó eszközök ellen a két világszervezet.
Folyamatosan zajlik a vita a mobiltelefonok, illetve a "kütyük" sugárzásának egészségügyi ártalmasságáról; az eddigi, tudományos kutatásokra alapozott cikkek és híradások folyamatosan cáfolták egymást azzal kapcsolatban, hogy káros-e a fülhöz emelt mobil vagy sem. Aki eddig amiatt aggódott, hogy a fülnél tartott mobil veszélyes, head-settel, illetve vezeték nélküli eszközökkel telefonált a közelmúltban.
Ám most az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 250 tudósa kiáltványt fogalmazott meg, szerintük a vezeték nélküli fülhallgatók bizonyíthatóan veszélyesek, "ártalmasan közel vannak a fejünkhöz". Az írás szerint most már számos kutatás alátámasztja, hogy ezek a sugárzások károsan befolyásolják a szervezet működését és fokozzák a rákos kockázatot, roncsolják a genetikai állományt. A test károsodásának tünetei közé tartozhat - a kiáltvány szerint - a fejfájás, az izomfájdalom, különféle bőrbetegségek és akár az alvászavarok vagy az orrvérzés is.
A gyártók egyelőre nem reagálnak a tekintélyesnek tűnő, friss vészjelzésre.

A könyvtári állomány darabjainak értéke túlnyomó részt gyorsan csökken. Ám két éve Soros György kötete vált értékessé link , most gyerekkönyvekről szól a hír. (MG)
- Tízezreket is elkérhetnek az eladók egy-egy használt könyvért: az Anna, Peti és Gergő sorozat részei, Bartos Erika népszerű gyerekkönyvei újonnan már nem kaphatók. Az újrakiadásáról pedig évek óta nem tudni, mikor várható, vagy várható-e egyáltalán és ez a használt példányok árán is tettenérhető.
Az Anna, Peti és Gergő sorozat, a szerző más műveihez hasonlóan, mint a Brúnó Budapesten, vagy a Bogyó és Babóca sorozat, továbbra is népszerű a gyerekek körében. A különbség csak az, hogy az Anna, Peti, és Gergő köteteket újonnan már nem lehet kapni. A szerző honlapján is csak szűkszavű tájékoztatás fogad minket: "A sorozat jelenleg nem kapható."
Az Anna és Peti-történetek először 2002-ben jelentek meg, akkor még csak egy-egy mese volt egy különálló füzetben. Később, 2006-ban az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg az első két keménytáblás kötet. Az évek alatt további 9 résszel kibővült mesesorozat utolsó kötete 2009-ben jelent meg. Azóta viszont mindenhol kifogytak a raktárkészletek: 2-3 éve, mikor már könyvesboltokban is hiába kerestük volna, elvétve még lehetett találni bevásárlóközpontok polcain, de
mára már csak antikváriumokban, vagy apróhirdetési oldalakon juthatunk hozzá Anna, Peti és Gergő történeteihez.
Nem is csekély összegekért. A sorozat köteteinek eredeti ára 2990 forint volt, most Jófogáson 6500 forintért vehetjük meg használtan a Kistestvér érkezik című első részt. Lehetőségünk van megvenni az egész sorozatot, ehhez jelenleg a Jófogáson 75000 forintért, a Vaterán 99000 forintos fix áron juthatunk hozzá. Természetesen az eladási ár a könyvek állapotától is függ.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését. A három tankönyvterjesztő kártérítésként félmilliárd körüli összeget kérhet.
A strasbourgi székhelyű törvényszék tavaly október közepén mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvforgalmazó cég jogait. Az EJEB első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.
A három cég, melyek közül mára több megszűnt, most meg kell, hogy egyezzen az állammal a kártérítés összegében. Ehhez tudni kell, hogy a cégek most mennyit érnének, ha nem lehetetlenítették volna el őket, úgy tudjuk, most erről tárgyalnak a felek majd. A kártérítés összegét pontosan nem tudni, ezt több tényezőtől is függ, de mivel több milliárdos forgalmú végekről van szó, a végső összeg félmilliárd forint körül lehet, tudta meg a hvg.hu cégközeli forrásokból.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
- Mentsük meg a gyermekeink tankönyveit! - A Szülői Hang csoport videóüzenete link - A nem állami tankönyvek iskolai rendelhetőségének megszüntetése és egyentankönyvekre cserélése jelentős visszalépés az oktatásban, mely ellen videóüzenetekkel is tiltakozunk. Kattintson és nézze meg rövid videóinkat, melyben szülők, tanárok és szakértők mondják el véleményüket. Szeretnénk, ha minden tanár és szülő értesülne a fontos változásokról. Hallassuk a hangunkat együtt, csatlakozzon tiltakozásunkhoz. Ne feledjük: helyi szinten szülői és tanári összefogással továbbra is vásárolhatunk tankönyvet szabadon. Szülői Hang Közösség: "Az egyentankönyvekkel egyengyerekeket szeretnének nevelni. Ne maradjunk tétlen, amikor a gyermekeinkért kell kiállnunk! Fogjunk össze, és vásároljunk tankönyvet szabadon!"
- Jogerős a strasbourgi tankönyvpiaci bukta, félmilliárdot is fizethet az állam link
- Partizánakcióznak a magán-tankönyvkiadók link

A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.
Mi történt a harmincas évek világhírű pesti mulatóival 1945 után? Hogyan alakították át a Városliget szórakozóhelyeit? Mennyire volt erotikus egy szocialista revü? Melyik színésznő kapta karrierjét besúgásért cserébe az ÁVH-tól? - többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az OSZK Színháztörténeti Tárának kiállítása.
Mint a szervezők emlékeztetnek, az 1949-től zajló revükísérletek célja az volt, hogy a két világháború közt népszerű show-műsorokat kormánypropagandával feldúsítva a szocialista embertípus kinevelésének eszközévé tegyék. Kérdésessé vált azonban, hogy a korábban erotikus produkciókat sikerül-e elfogadhatóvá tenni az államszocialista kultúrairányítás számára.
"Az 1950-es évek elfelejteni kívánt sztálinista show-műsoraiban számos ma is ismert és már akkoriban sem ismert előadó szerepelt. Sőt, több olyan is, akiket akkor még nem ismertek, de mára közismertté váltak (Romhányi József, Szenes Iván, Klapka György). A korszak politikai irányítása a színházra is csak saját propagandája szócsöveként tekintett, ezért több kísérlet történt a korábban 'csak' szórakoztató műsorok átalakítására és az államszocialista rendszer elvárásainak való megfeleltetésére" - idéz a közlemény a tárlat kurátora, Molnár Dániel színháztörténész Vörös csillagok című, frissen megjelent könyvéből.

A Minőségi Újságírásért-díjat 1997 óta osztják ki minden hónapban, bár volt néhány év, amikor szünetelt. A rendelkezésünkre álló adatokból azonban így is sok mindent megtudhattunk a díjat illető statisztikákról. Ezeket mutatjuk most be vizuálisan, grafikonokon és ábrákon.
A Minőségi Újságírásért-díj a legrangosabb hazai újságíródíj a Gőbölyös Soma-díj mellett, csak míg az utóbbit évente ítélik oda a legfontosabb oknyomozó cikk(sorozat)ért, addig előbbit havonta adják oda a zsűri szerint legjobb, nem feltétlenül oknyomozó cikkért. A díjat 1997-ben Dávid Péter, a Philip Morris akkori kommunikációs igazgatója alapította, aki korábban maga is újságíró volt. A díj 2012 év végén, tizenöt év után szponzorhiány miatt kényszerpihenőre vonult, de 2017 májusában újraindították. A havi díjat odaítélő zsűri összetétele többször módosult az évek során, jelenleg Both Vilmos, Dudás Gergely, Nyáry Krisztián, Pistyur Veronika, Sonnevend Júlia, Veiszer Alinda és Weyer Balázs alkotják a zsűrit.
A díjat sokszor érte és éri ma is az a vád, hogy részrehajló a "balliberális" újságírók és cikkek irányában, valamint az a kritika, hogy összehasonlíthatatlan újságíró-teljesítményeket mér össze, amikor egy kalap alá veszi a tényfeltáró cikkeket, az elemzéseket, a portrékat, az interjúkat, a kritikákat és az esszéket. Mindenesetre a kritikák ellenére továbbra is a legfontosabb havi díj, amit újságíró megkaphat Magyarországon.

Olvasni jó, de nem mindegy, hogy mit. Egy év alatt nagyjából 12-13 ezer új könyv jelenik meg Magyarországon - nemhogy követni, de akár csak szemmel tartani is lehetetlen ekkora mennyiséget, és akkor a meghatározó idegen nyelvű piacokról még nem is beszéltünk. Azt tehát nem ígérhetjük, hogy a Magyar Narancs új könyves aloldala, a Sorköz, ennek a felhozatalnak minden rétegét bemutatja majd, azt viszont igen, hogy megkísérel valóban a sorok között olvasni az irodalmi és könyvpiaci trendeket illetően. Ajánlatokat tenni, kritizálni, híreket hozni, és adott esetben nemcsak a szakembereket, nemcsak a szerzőket vagy a fordítókat, a szerkesztőket és a kiadókat, de az olvasót magát is megszólítva utat vágni ebben a betűkből álló rengetegben. Vegyék maguknak a bátorságot, és tartsanak velünk! A Sorköz szerkesztői, házigazdái Krusovszky Dénes és Pálos Máté lesznek.
Megragadva a forradalmi hangulatot, már össze is szedtünk néhány könyvet az 1848-49-es szabadságharcról link - hogy ne csak a szeretve gyűlölt A kőszívű ember fiai jusson eszünkbe százegyedszer is. Horatius páratlan sorait olvasva link pedig szabályosan beleharaptunk a mába, és szinte elkiáltottuk magunkat: Gyere, bébi, lobbants lángra!

Metallica, Kispál, Bob Marley és sok klasszikus: nagyböjti playlist is jött a bakonybéli bencésektől. - Legutóbb decemberben írtam link a bakonybéli Szent Mauríciusz monostorban élő szerzetesrendről, akik Facebookját annak ellenére viszonylag rendszeresen megnézem, hogy hívő ateistának vallom magam. A roppant szimpatikus bencések akkor adventi playlisteket raktak össze a Youtube-on, egy komolyat és egy könnyedebbet (már amennyire például a nu metál könnyed), a két listának eddig összesen több mint 25 ezer lejátszása jött össze.
És máris itt a folytatás: a bakonybéliek most nagyböjti számlistát raktak össze. Ismét van egy klasszikus és egy alapvetően jazzre és rockzenére alapozott lista. A könnyedebben most 23 dal van, köztük olyan általam kedvelt, de nem túl populáris Kispál és a Borz-szám, mint a WC-n sírni, de van rajta Depresszió, Bob Marley és két Metallica-szám is - az egészet itt link hallgathatja végig. A klasszikus lista még monumentálisabb, jelenleg 30 számból áll, köztük olyan valóban klasszikusok, mint Kodály Stabat Materja és olyan modernek, mint az észt Arvo Pärt, aki a kortárs egyházi zeneszerzés egyik legjelentősebb személyisége. Ezt a listát ide is embedelem, ha meghallgatná - első hallásra én jobban rápörögtem, mint a könnyedebbre.